„Egy gondolat” két kötetben

A nyári esős napokon volt szerencsém megismerkedni Peter Wohlleben könyveivel. Elsőkén A fák titkos élete kötetét olvastam. Egy olyan elbűvölő világba kalauzol bennünket, ahol megismerhetjük a fák és a velük együtt élő növényzetet, valamint gombák mindennapjait, viselkedését, egymásra figyelését, és törekedését az életre. A szerző, aki több évtizede erdész, a tudományos munkákon kívül saját tapasztalatairól ír az erdők fáiról. Kiderül hogy ezek a növénykolosszusok féltve gondoskodnak utódaikról, figyelnek egymásra és ápolják betegeiket. Érdekes, mindezt a sajátos kialakított nyelvezetükkel teszik meg, azaz, a fák beszélgetnek, fájdalmat éreznek, tanulni és alkalmazkodni képesek, sőt harcot vívnak a számukra ellenséges fajokkal szemben… Wohlleben e rejtelmes világban való jártasságát tárja elénk egy kötet erejéig. Szemünk elé varázsolja az erdőt, s mi magunk lépkedünk annak ösvényein, érezve a gyökerek ropogását, a fák susogását, lábunk alatti puha mohát. Félszemmel észrevesszük a kis fatörzsek mellett megbúvó gombákat, ahogy a felszínalatti fonalhálózatukon keresztül küldik a környezetükben élő fáknak a bioinformációs jeleket. Megigézve halljuk a korhadó odúk és csutakokban rejlő számtalan kis élőlény sürgésködösét.

Igen, ez a könyv az, amely közelebb hozza olvasóihoz a természetet, és jobban megérteti, hogy micsoda kincs vesz körül, „akikkel” valójában meg kellene osszuk élettereinket, nem föltétlen ledózerolni, kelléknek használni.

Nagyon kellene óvni védeni a még létező őserdeinket, legtöbbször csak úgy, hogy békén hagyjuk. Figyelni kellene arra is hogyan ültetünk fákat, mert ők is érző lények. Az erdőgazdálkodás ne egy botcsinálta szakma legyen, hanem egyben a benne élő fajok védelme is. Az erőforrásaink pazarlását volna igazán jó véglegesen megszüntetni.

☘☘☘

A második kötet, amelynek címe Az állatok érzelmi élete szintén lenyűgöző olvasmány. E rejtélyes világ már egy kicsivel közelebb állhat az olvasóhoz, főleg, akinek volt valamilyen kapcsolata állatokkal, tartott állatot, és itt nemcsak a vadakra gondolok. Ugyanúgy mint az előző kötetben az állatok is telítve vannak érzelmi élettel: gondoskodóak, együttérzőek, taníthatóak, és természetesen „társadalmi életet” is élnek. A szerző mindezt nemcsak tudományos forrásokon nyugvó ismereteken keresztül közvetíti, hanem egyaránt tapasztalataira hagyatkozva, megfigyeléseire alapozva is. Az író személyes élményei, az olvasók számára, közelebb hozzák azt titokzatos állatvilágot, amelyet sokan csak részlegesen ismerünk. Rá kell ébrednünk arra, hogy mi emberek nem állunk olyan nagyon messze tőlük. Viselkedéseikben gyakran felfedezhetünk hasonló szokásokat, magatartásféléket és viszonyulásokat, amelyeket a mindennapi életünkben mi is magunkban hordunk. Éppen ezért a gazdag érzelmi világ nem egyedül az emberek kiváltsága.

☘☘☘

Együtt élni a természettel, mi emberek, főleg a városlakók, kezdünk elfelejteni. Pedig ez még nem is olyan régen másként volt. Egyértelműen működött az élővilág és a közöttünk való kapcsolat. Sokan közülünk még emlékezhetnek arra a gyerekkori világra, ahol a nagyszülők meséltek a rejtelmes erdők misztériumairól, a vadakról. Mély tisztelet övezte a rengeteget. A saját környezetüket pedig szeretettel és teljes odaadással gondozták.

A szerző közvetlensége megkönnyíti a könyv olvasását. Aki természetrajongó, annak megerősíti a benne lévő álláspontot. Másoknak pedig lehetőséget ad a megismerésre, vagy az újabb felfedezésre. Éppen ezért érdemes olvasni Wohlleben könyveit, majd többször is kézbe venni, fellapozni, keresni-kutatni benne.

Borbé Levente,

könyvtáros

ReMeK-e-hírlevél 2018/8. számából

Önkéntesség és szakmai gyakorlat

Évek óta természetes a fiatalok jelenléte a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban. A középiskolás diákok és egyetemi hallgatók önkéntesként vagy nyári szakmai gyakorlat keretében ismerkedhetnek a könyvtári munkafolyamatokkal, vehetnek részt az intézmény mindennapi életében. A nyári vakációban jelenleg négy fiatal önkéntes segíti a könyvtár munkáját, a felnőtt kölcsönző részleg szabadpolcos állományát rendezik a város három középiskolájából érkezett diákok, könyvtárosok irányításával. Várják továbbra is az önkénteseket és a szakmai gyakorlatra jelentkező fiatalokat, akik a közösség szolgálatában hasznosan szeretnék eltölteni a rendelkezésükre álló szabadidőt, illetve szeretnék gyakorlatban kamatoztatni az iskolában vagy egyetemen szerzett ismereteiket, tudásukat. Többféle könyvtári munkafolyamattal ismerkedhetnek meg gyakorlatban, részt vehetnek olyan tevékenységekben, amelyek során önismeretre tehetnek szert, tapasztalatokat szerezhetnek, amelyek a pályaválasztás során hasznukra válhatnak, segítik társadalmi beilleszkedésüket. A jelentkezők közül személyes beszélgetés (interjú) alapján választják ki az önkénteseket, a kiválasztott jelöltekkel önkéntességi szerződést köt a könyvtár, a törvény előírásainak megfelelően.

Az intézmény lehetőséget nyújt egyetemi hallgatók számára is, hogy nyári szakmai gyakorlatuk keretében kapcsolódjanak be a könyvtári tevékenységekbe, így kamatoztathatják ismereteiket azok közülük, akik a kommunikáció, a kulturális menedzsment (programszervezés, közönségkapcsolatok szervezése), a közösségépítés területén szeretnének fejlődni, akiket érdekel az információs technológia könyvtári alkalmazása, a könyvtári adatbázisok építése. A fiatalok kreativitásukkal, ötleteikkel is segíthetik a könyvtári tevékenységet.

Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/635/onkentesseg-es-szakmai-gyakorlat-a-konyvtarban--felhivas

Módszertani találkozó Maroshévízen és Borszéken

2018. július 11-én módszertani találkozóra került sor a maroshévízi és a borszéki könyvtárban, a Kájoni János Megyei Könyvtár szervezésében. Google-alkalmazások használata, a kistelepülési könyvtárfejlesztő szoftver bemutatása, helyismereti tevékenység, kreatív könyvtárrendezés: ezek a témák képezték a módszertani nap szakmai tartalmát. A szervezők elvárása szerint, a google-alkalmazások használata segítségével Hargita megye közkönyvtári hálózatában javul a statisztikai adatszolgáltatás és megalapozható a helyi periodika adatbázis létrehozása. A Kájoni János Megyei Könyvtár által elindított és működtetett kistelepülési könyvtárfejlesztő program, a hozzárendelt szoftver segítségével, hatékonyabban támogatja az igénylő kistelepülések könyvtári ellátását, a kreatív könyvtárrendezés pedig hozzájárul a vonzó könyvtárkép kialakításához.

Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/637/modszertani-talalkozo-maroshevizen-es-borszeken

Godir és Galanter – Ágoston Vilmos regényét mutatták be a könyvtárban

A Hargita Kiadóhivatal Székely Könyvtár című sorozatának 64. köteteként jelent meg Ágoston Vilmos író, esszéíró, kritikus, újságíró Godir és Galanter című regénye. A kötet csíkszeredai bemutatójára a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében került sor népes érdeklődő közönség jelenlétében, 2018. július 5-én. A találkozón Molnár Vilmos, a Székelyföld folyóirat szerkesztője, Márai- és József Attila-díjas író mutatta be a kötetet és beszélgetett a szerzővel. A jelenleg az Amerikai Egyesült Államokban élő Ágoston Vilmos kötetéről a Székely Könyvtár honlapján olvasható Molnár Vilmos recenziója: http://szekelykonyvtar.ro/szk64

Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/634/godir-es-galanter--agoston-vilmos-regenyenek-bemutatoja

Pályázatok kultúratámogatásra

A Kultúráért Felelős Államtitkárság Irodalmi Karaván és Művészeti Karaván címmel meghívásos pályázatot hirdet a külhoni magyar kultúra támogatására.

A 10 millió forint keretösszegű pályázatok célja a nemzeti összetartozás és a határon túli, magyarok lakta régiók egymás közötti kapcsolatainak erősítése, a külhoni magyar írószervezetek, közművelődési intézmények, egyesületek programjainak bővítése, a kulturális értékekhez való hozzáférés szempontjából hátrányos helyzetű területek, a határon túli magyar irodalom, képző-, ipar- és fotóművészet, továbbá filmes műhelyek értékeinek megjelenítése, népszerűsítése, a kortárs irodalom és művészetek értékeinek széles rétegekhez történő eljuttatása, a határon túli művészeti műhelyek megmutatkozási lehetőségeinek bővítése.

Az Irodalmi Karaván című meghívásos pályázat határon túli magyar írócsoportok, irodalmi műhelyek felolvasókörútjainak, irodalmi rendezvénysorozatainak megszervezéséhez és lebonyolításához nyújt támogatást. A pályázaton elnyerhető támogatás mértékének alsó határa programonként 300 ezer forint, felső határa egymillió forint.

A pályázat benyújtására jogosult az Erdélyi Magyar Írók Ligája, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet, a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet (Lendva), a Szlovákiai Magyar Írók Társasága és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet.

A Művészeti Karaván című meghívásos pályázat a határon túli magyar képző-, ipar- és fotóművészeti kiállítások, valamint filmszakmai programok megszervezéséhez és lebonyolításához nyújt támogatást. A pályázaton elnyerhető támogatás mértékének alsó határa programonként 300 ezer forint, felső határa egymillió forint.

A pályázat benyújtására jogosult az EMKE – Közép-Erdélyi Művelődési Intézet, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont, a Kovászna Megyei Művelődési Központ, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet, a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet (Lendva), a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet, valamint a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet.

Forrás: http://www.kultura.hu/kulturpolitika/palyazatok

 

Csomagban a magyar kultúra értékei

A Közénk tartozol! című projekt keretében a szórványvidéken élő mintegy 800 családnak juttat el alapvető magyar kulturális értékeket tartalmazó könyv- és hangzóanyagcsomagot a magyarországi kulturális kormányzat. „Olyan kiadványok ezek, amelyeknek minden magyar család könyvespolcán ott kell lenniük” – mondta Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár..

A csomagban, Bartók Béla Képeskönyv gyermekeknek című népdalfeldolgozás-gyűjteménye és annak CD-melléklete mellett, megtalálható Jankovics Marcell Magyar népmesék című DVD-jének első része, Szép Ernő Mátyás király tréfái című hangoskönyve, valamint Benedek Elektől a Világszép nádszál kisasszony, Petőfi Sándortól a János vitéz, Arany Jánostól a Toldi, Gárdonyi Gézától az Egri csillagok, Molnár Ferenctől A Pál utcai fiúk, valamint Hász Róbert A künde című regénye.

A könyvek és más adathordozók beszerzését, csomagolását és a külhoni helyszínekre való eljuttatását a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. vállalta, a projektet az Emberi Erőforrások Minisztériuma 10 millió forintos forrásból finanszírozza.

Forrás: http://www.kultura.hu/csomagban-magyar-kultura

Hódít a hangoskönyv, megtorpanóban az e-könyv

A nagy nemzetközi könyvpiacokon közel félmilliárd nyomtatott könyvet vásároltak 2017-ben, az ismeretterjesztő könyvek globálisan maguk mögé utasítják az irodalmi műveket, ugyanakkor erős a gyermekirodalom is.

Nincs ok panaszra a Gutenberg-galaxisban: 2017-ben az Egyesült Királyságban a teljes lakosság kétharmada vásárolt könyvet, legtöbben saját maguk számára. A nyomtatott kiadványok toronymagasan a legnépszerűbb könyvformátumnak számítanak: tízből hatan hetente mélyednek el valamilyen irodalmi vagy non-fiction szövegben. Naponta a lakosság harmada olvas. Alternatív könyvet, például e-könyvet tízből hárman olvasnak heti rendszerességgel, de jönnek föl a különféle hangoskönyvek is, amelyekkel minden hetedik brit szórakoztatja magát hetente.

Az irodalmi műfajok közelebbi vizsgálatánál élesen elkülönülnek a nyomtatott és digitális könyvek közötti preferenciák: míg klasszikus szépirodalmat még mindig inkább nyomtatott könyvként vásárolnak az angolok, addig például a romantikus könyvek háromnegyede e-könyv. Az erotikus irodalom, a detektívregények és a thrillerek, a fantasy és történelmi művek esetében is igen erőteljes a digitális könyvek piaci részesedése.

Forrás: https://www.mediapiac.com/mediapiac/Hodit-a-hangoskonyv-megtorpanoban-az-e-

A művelődéstörténet szolgálatában - Születésnapi beszélgetés Róth András Lajossal

Hatvanöt évet töltött 2018. június 21-én Róth András Lajos történész, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtárának könyvtárőre. Kutat, digitalizál, tanulmányokat ír, kiállításokat nyit meg – sokoldalú, gazdag munkásságáról kérdezte a Hargita Népe napilap munkatársa.

„Amikor az ember nekiáll digitalizálni, a régi könyveknek a címlapjáról készít egy másolatot. Eleinte így is volt: címlapmásolat, és kész. Később rájöttem, hogy ezekben annyi más információ is van: illusztrációk, iniciálék, fejlécek, portrék, záródíszek, és ezeket most mind kigyűjtöm. Hatalmas adatbázis jött így létre, például százhúsz féle A-betűs iniciálét is fel tudnék sorakoztatni, csak persze, ezt mind fel kell dolgozni. Egyik fiam kifejlesztett egy adatbázis-kezelőt, amelynek segítségével le tudom írni, hogy melyik nyomdászjelvény mit ábrázol, hol jelenik meg, mi a könyv címe stb., ez már összetett dolog – nem biztos, hogy egyszemélyes munka. Vannak olyan dolgok, amikhez már intézmények kellenek, és nem egy embernek a tettvágya.”

A teljes beszélgetés itt olvasható: https://hargitanepe.eu/a-muvelodestortenet-szolgalataban/

Számos eredményes, erőben-egészségben eltöltött esztendőt, munkabírást, elégtételeket kívánunk kollégánknak!

Székelyföldi kutatás az oktatásról

Hargita megyében a közelmúltban végzett kutatás eredményei szerint a román nyelv nem megfelelő oktatása miatt nem tanulnak meg kellőképpen románul a székelyföldi diákok. A kutatás eredményeit a Csíki Hírlap ismertette.

A 85 százalékban magyarok által lakott Hargita megye önkormányzata, tanfelügyelősége, a Hargita Megyéért Egyesület, valamint a Nevelési Tanácsadó és Erőforrás Központ 2017 októbere és decembere között készítette a kutatás alapját képező felmérést a magyar ajkú hetedik és tizenegyedik osztályos tanulók, szüleik és román nyelvet oktató tanáraik körében. A munkacsoport 833 tanuló, 799 szülő és 136 román szakos tanár által kitöltött kérdőív adatait összesítette. Ezek alapján fogalmazott meg következtetéseket és tett javaslatokat.

A kutatás szerint a magyar nyelvi környezetben felnövő tanulók nem kedvelik a román nyelvet. Ezt ugyanis csak az iskolai órákon gyakorolhatják, és ehhez mérten túlzottak az elvárások az iskolában és a vizsgákon egyaránt. A kutatás készítői kifogásolták, hogy a nyelvoktatás módszertana nem teszi érdekessé a tananyagot, és a gyermekeknek nincs sikerélményük a román nyelv tanulása közben. A tanulmány szerint a székelyföldi magyar gyermekek szívesebben tanulnak angolul, mert ezt érdekesebbnek tartják, és az angol nyelv tanulása során sikerélményekben is részesülnek. A diákok a román nyelvű írásbeli követelményeknek többnyire eleget tudnak tenni, többségük viszont nem tud vagy nem mer románul beszélni.

A kérdőívre válaszoló székelyföldi romántanárok szerint legfőképpen az akadályozza a tanulókat a román nyelv elsajátításában, hogy nincs lehetőségük az élő nyelvet gyakorolni, és túlméretezett a tananyag. Arra a kérdésre, hogy mit tehetnek annak érdekében, hogy javuljon tanítványaik románnyelv-tudása, nagy többségben úgy vélték, folyamatosan kell keresniük a hatékony nyelvtanítás módszereit, illetve törekedniük kell a diákok motiválására e téren.

A kutatás készítői azt javasolták, hogy szervezzenek továbbképzéseket az olyan tanítók és tanárok részére, akik magyar ajkú gyerekeknek oktatják a román nyelvet. Ugyanakkor románnyelv-táborok, csereprogramok szervezését is javasolták. Utóbbi révén a székelyföldi elemi, általános és középiskolás magyar ajkú gyerekek, illetve román vidéken élő román gyerekek tölthetnének legalább egy hetet a másik környezetében. Azt is javasolták, hogy tegyék játékossá az élő román nyelv tanítását, és alakítsanak ki egy olyan internetes felületet, amely interaktív feladatokkal segíti a román nyelv megtanulását.

Forrás: https://www.hirmondo.ro/romania/szekelyfoldi-kutatas-az-oktatasrol/

Az erdélyi magyar irodalom nagyjait idéző kiállítás Tusványoson

Az erdélyi magyar irodalom és szellem nagyjait idéző szabadtéri kiállítás nyílt a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) tusnádfürdői táborhelyét átszelő sétányon.

A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. által szervezett kiállításnak a kerítésre rögzített pannóin Szilágyi Domokos, Kányádi Sándor, Székely János, Sütő András, Jékely Zoltán, Ignácz Rózsa, Dsida Jenő, Tamási Áron, Reményik Sándor, Áprily Lajos, Kós Károly, Benedek Elek, Kriza János, Brassai Sámuel, Jósika Miklós, Kőrösi Csoma Sándor, Mikes Kelemen, Apáczai Csere János és Dávid Ferenc arcképe volt látható, életrajzi adataik, valamint egy-egy tőlük vett idézet társaságában.

Forrás: https://www.irodalmijelen.hu/hirek/tusvanyos-az-erdelyi-magyar-irodalom-nagyjait-idezo-

Jön az Előretolt Helyőrség

2018 szeptemberétől Kárpát-medencei szórásúvá válik az Előretolt Helyőrség irodalmi-kulturális melléklet, Erdélyben többek között a Háromszék is „becsempészi” havonta egyszer az irodalmat olvasói asztalára. Az ötágú síppá válás folyamatát az idei Tusványoson mutatta be az átalakult és kibővült szerkesztői csapat.

Az Előretolt Helyőrség irodalmi-kulturális melléklet 2017 novemberében kezdte el pályafutását, Magyarországon 17 megyei lap betétjeként jelenik meg szombatonként, összesen 260 ezer példányban. Alapításakor Demeter Szilárdot bízták meg a főszerkesztői feladattal, aki elmondta, a megjelent 32 lapszám azt bizonyítja, működik elképzelésük, van igény a lapra, és most már eljött az ideje annak, hogy Kárpát-medencei terjesztésűvé váljon a melléklet. Ehhez régiónként szerkesztőségeket hoztak létre (az erdélyi melléklet felelős szerkesztője Sántha Attila), illetve az online felületen is jelen lesznek (ezt Farkas Wellmann Endre kezeli), az egész irányítását pedig főszerkesztői funkcióban Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke végzi.

Az új főszerkesztő – miután átvette elődjétől a szerkesztőségi pálinkásüvegeket – felelevenítette, a kortárs magyar irodalomnak még nem oly régen nemzetmegtartó szerepe volt, az írók egyfajta iránytűként szolgáltak – hogy ez mára leáldozott, az vérveszteség a magyarság számára. Hozzátette, a melléklet a főszerkesztő váltással és a terjeszkedéssel semmit sem változik, továbbra is az olvasóbarát irodalom közvetítése a céljuk, illetve a tehetséges pályakezdőknek közlési lehetőség biztosítása. Szentmártoni szerint korszakalkotó missziót vállaltak: hogy eljuttassák az irodalmat azokba a körökbe, amelyektől technikai, politikai vagy bármilyen más okból megvonták ezt a lehetőséget.

Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/115264/jon_az_eloretolt_helyorseg_tusvanyos

Pisztácia42 – könyvesblog a Szabadságon

Könyvajánló blogot indít a Szabadság napilap, a blogon „nagy öreg, vicces költő, tiniszerző műve egyaránt szerepel, a szerző-ajánlók között pedig akad újságíró, könyvtáros, tanár, de tinédzser is”. A portál szerkesztői arra is vállalkoznak, hogy megkeresik és megosztják az olvasókkal azt is, hogy melyik (elsősorban erdélyi könyvtárban) található az adott könyv, de arra is van már példa, hogy egy kattintással jogtisztán interneten is olvasható.

Forrás: http://szabadsag.ro/-/legy-divatos-olvass-pisztacia42-konyvesblog-a-szabadsagon

Szerkesztők:

Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com

Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr

Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk

Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com

Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó.

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups. com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.

Augusztusi évfordulók 2018

275 éve, 1743. augusztus elsején született Richard Savage angol költő és író.

200 éve, 1818. Augusztus elsején született Emily Jane Brontë angol írónő és költő. Ismert munkája az Üvöltő szelek.

120 éve, 1898. augusztus elsején hunyt el Arany László magyar költő és népmesegyűjtő.

280 éve, 1738. augusztus másodikán hunyt el Kedzsina Onicura (Kamijima Onitsura) japán költő.

155 éve, 1863. augusztus másodikán született Gaál Mózes székely-magyar ifjúsági író, műfordító és lapszerkesztő.

90 éve, 1928. augusztus másodikán született Szőcs István erdélyi magyar kritikus, lapszerkesztő, író és műfordító.

155 éve, 1863. augusztus harmadikán született Gárdonyi Géza (Zeigler) magyar író, költő és színműíró. Jelentősebb művei: Az egri csillagok, A láthatatlan ember, Bolond Istók, Az öreg tekintetes, Ábel és Eszter, Isten Rabjai, Ida regénye stb.

135 éve, 1883. augusztus harmadikán született Serestély Béla erdélyi magyar költő.

90 éve, 1928. augusztus harmadikán született Fehér Ferenc vajdasági magyar költő, író és publicista.

45 éve, 1973. augusztus harmadikán hunyt el Iliasz Venezisz (Elias Mellos) görög író.

10 éve, 2008. augusztus harmadikán hunyt el Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin orosz (kozák) író és elbeszélő. Ismert műve: A GULAG szigetvilág.

440 esztendeje, 1578. augusztus negyedikén hunyt el Francisco de Aldana a XI. századi spanyol költészet kiemelkedő alakja.

240 éve, 1778. augusztus ötödikén született Varvinec Čaplovič szlovák filológus, könyvgyűjtő.

205 éve, 1813. augusztus ötödikén született Ivar Aasen norvég költő, író, botanikus és nyelvtudós.

105 éve, 1913. augusztus ötödikén született Birkás Endre magyar író és könyvtáros.

150 éve, 1868. augusztus hatodikán született Paul Claudel francia költő, drámaíró, esszéíró és diplomata.

485 esztendeje, 1533. augusztus hetedikén született Alonso de Ercilla y Zúñiga spanyol költő.

420 esztendeje, 1598. augusztus hetedikén született Georg Stiernhielm svéd költő, író, nyelvész, matematikus, jogász és birodalmi antikvárius.

195 éve, 1823. augusztus hetedikén született Laáb Mátyás (Matijaš Laáb) magyarországi horvát író és katolikus pap.

465 esztendeje, 1553. augusztus nyolcadikán hunyt el Girolamo Fracastro veronai olasz humanista költő, orvos és természettudós.

95 éve, 1923. augusztus nyolcadikán hunyt el Kabos Ede (Rosemberg Albert Ede) magyar író, újságíró és szerkesztő.

300 esztendeje, 1718. augusztus kilencedikén született Orczy Lőrinc magyar költő, író, főispán és tábornok.

190 éve, 1828. augusztus kilencedikén született Conrad von Bolanden (Joseph Eduard Konrad Bischoff) német író.

170 éve, 1848. augusztus kilencedikén hunyt el Frederick Marryat angol író.

65 éve, 1953. augusztus kilencedikén hunyt el Bardócz Árpád erdélyi magyar költő, műfordító és jogász.

140 éve, 1878. augusztus tizedikén született Alfred Bruno Döblin német író és orvos.

105 éve, 1913. augusztus tizedikén hunyt el Johannes Linnankoski (Vihtori Johan Peltonen) finn író, színműíró és újságíró. Ismertebb művei: Dal a tűzpiros virágról, Menekülés.

70 éve, 1948. augusztus tizedikén született Lányi András magyar író, filozófus és filmrendező.

130 éve, 1888. augusztus tizenegyedikén született Emőd Tamás magyar költő, író, újságíró és színházigazgató.

135 éve, 1883. augusztus tizenegyedikén született Ernst Stadler német költő, esztéta és irodalomtörténész.

50 éve, 1968. augusztus tizenegyedikén hunyt el Krenner Miklós erdélyi magyar közíró.

520 esztendeje, 1498. augusztus tizenkettedikén született Giovan Battista Gelli olasz író, költő és moralista.

255 éve 1763. augusztus tizenkettedikén hunyt el Olof von Dalin a XVIII. századi svéd irodalom első kimagasló alakja.

35 éve, 1983. augusztus tizenharmadikán hunyt el Szabó Lajos erdélyi magyar drámaíró. Ismertebb drámája: Misztótfalusi Kis Miklós.

90 éve, 1928. augusztus tizennegyedikén hunyt el Klabund (Alfred Henschke) német író, költő, esszéista és műfordító.

40 éve, 1978. augusztus tizennegyedikén hunyt el Féja Géza magyar író, újságíró és szerkesztő.

405 esztendeje, 1613. augusztus tizenötödikén született Jeremy Taylor angol író.

250 éve, 1768. augusztus tizenötödikén született Christoph von Schmid német író, ifjúsági író és pap.

195 éve, 1823. augusztus tizenötödikén született Marie Louis Antoine Gaston Boissier francia író, történetíró és klasszikus-filológus.

5 éve, 2013. augusztus tizenötödikén hunyt el Sławomir Piotr Paweł Mrożek lengyel író, drámaíró, újságíró és festő.

90 éve, 1928. augusztus tizenhatodikán született Juhász Ferenc magyar költő, író és szerkesztő.

90 éve, 1928. augusztus tizenhatodikán hunyt el Antonin Sova cseh szimbolista költő, író.

180 éve, 1838. augusztus tizenhetedikén hunyt el Lorenzo da Ponte olasz író, librettista.

105 éve, 1913. augusztus tizenhetedikén született Dimény István magyar író és újságíró.

65 éve, 1953. augusztus tizenhetedikén született Herta Müller bánsági német-sváb írónő, novellista.

455 esztendeje, 1563. augusztus tizennyolcadikán hunyt el Étienne de La Boétie francia író és filozófus.

620 esztendeje, 1398. augusztus tizenkilencedikén született Iñigo López de Mendoza spanyol költő és politikus.

55 éve, 1963. augusztus tizenkilencedikén hunyt el Kellér Andor magyar író, újságíró.

45 éve, 1973. augusztus tizenkilencedikén hunyt el Szőcs Kálmán erdélyi magyar költő, színműíró és újságíró.

295 éve, 1723. augusztus huszonegyedikén hunyt el Dimitrie Cantemir Moldva fejedelme, román író és tudós.

180 éve, 1838. augusztus huszonegyedikén hunyt el Adalbert von Chamisso francia származású német író, botanikus és természettudós.

100 éve, 1918. augusztus huszonegyedikén született Lengyel Balázs magyar író, esszéíró, kritikus és műfordító.

75 éve, 1943. augusztus huszonegyedikén hunyt el Henrik Pontoppidan dán regényíró és elbeszélő.

65 éve, 1953. augusztus huszonegyedikén született Szőcs Géza erdélyi magyar költő, szerkesztő és politikus.

240 éve, 1778. augusztus huszonkettedikén született James Kirke Paulding amerikai író, elbeszélő, meseíró és újságszerkesztő.

60 éve, 1958. augusztus huszonkettedikén hunyt el Roger Martin du Gard francia író és drámaíró. Ismert műve: A Thibault család.

40 éve, 1978. augusztus huszonkettedikén hunyt el Ignazio Silone olasz származású svájci író.

180 éve, 1838. augusztus huszonharmadikán hunyt el Kölcsey Ferenc magyar költő, politikus és nyelvújító.

205 éve, 1813. augusztus huszonnegyedikén született Pietari Hanninkainen finn író, költő és újságíró.

75 éve, 1943. augusztus huszonnegyedikén hunyt el Simone Weil francia írónő, filozófus, aktivista és misztikus.

35 éve, 1983. augusztus huszonnegyedikén hunyt el Penti Saarikoski, a második világháború utáni finn költészet kiemelkedő alakja. Műfordítással is foglalkozott.

80 éve, 1938. augusztus huszonötödikén hunyt el Alekszandr Ivanovics Kuprin tatár származású orosz író és elbeszélő.

240 éve 1778. augusztus huszonhatodikán született Vitkovics Mihály magyarországi szerb-magyar költő és műfordító.

205 éve, 1813. augusztus huszonhatodikán hunyt el Carl Theodor Körner német költő, elbeszélő és színműíró.

100 éve, 1918. augusztus huszonhetedikén született Mészöly Dezső magyar író, esszéíró, költő, műfordító és dramaturg.

70 éve, 1948. augusztus huszonhetedikén hunyt el Markovits Rodion (Jakab) bánáti születésű erdélyi magyar magyar író, újságíró és jogász.

100 éve, 1918. augusztus huszonnyolcadikán hunyt el Dóczy Lajos magyar költő, drámaíró, író, újságíró és műfordító.

110 éve, 1908. augusztus huszonkilencedikén született Robert Merle francia író, színműíró és műfordító. Ismert művei: Két nap az élet, Mesterségem a halál, A sziget, Állati elmék.

80 éve, 1938. augusztus huszonkilencedikén hunyt el Karinthy Frigyes magyar író, költő, műfordító és humorista.

330 esztendeje, 1688. augusztus harmincegyedikén hunyt el John Bunyan angol író és baptista prédikátor.

115 éve, 1900. augusztus harmincegyedikén született Vicente Barbieri argentin költő, elbeszélő.

110 éve, 1908. augusztus harmincegyedikén született William Saroyan örmény származású amerikai író, drámaíró és novellista.

105 éve, 1913. augusztus harmincegyedikén született Zbigniew Bieńkowski lengyel költő, irodalomkritikus, esszéista és műfordító.

Érdemes Tudni

115 éve, 1903. augusztus elsején született Soó Rezső székely-örmény származású erdélyi magyar biológus, botanikus és egyetemi tanár.

110 éve, 1908. augusztus másodikán született Kardos Tibor magyar irodalomtörténész, filológus, italianista és műfordító.

50 éve, 1968. augusztus negyedikén hunyt el Császár Károly erdélyi magyar irodalomtörténész, esztéta és szerkesztő.

80 éve, 1938. augusztus ötödikén született Nagy Erzsébet pedagógus és tankönyvíró.

85 éve, 1935. augusztus nyolcadikán született Gál Árpád székely-magyar zeneszerző.

5 éve, 2013. augusztus nyolcadikán hunyt el Lőrinczi Etelka székely-magyar népművész, népi kultúra kutatója.

105 éve. 1968. augusztus kilencedikén hunyt el Szinyei József magyar irodalomtörténész, bibliográfus és könyvtáros.

135 éve, 1883. augusztus tizenkettedikén született Haáz Ferenc Rezső felvidéki származású erdélyi magyar néprajzkutató és pedagógus.

295 éve, augusztus tizenharmadikán született Weszprémi István magyar orvos és orvostörténész.

90 éve, 1928. augusztus tizenharmadikán született Dávid Gyula székely-magyar magyar irodalomtörténész, szerkesztő és műfordító.

55 éve, 1963. augusztus tizennegyedikén hunyt el Monoki István erdélyi magyar bibliográfus.

15 éve, 2003. augusztus tizennegyedikén hunyt el Tonk Sándor erdélyi magyar történész.

980 esztendeje, 1038. augusztus tizenötödikén hunyt el Szent István első magyar király.

120, 1898. augusztus tizenhetedikén született Kardos László magyar irodalomtörténész, kritikus és műfordító.

100 éve, 1918. augusztus tizennyolcadikán született Boros István Valér székely-magyar ferences szerzetes, karnagy és orgonista.

15 éve, 2003. augusztus tizennyolcadikán hunyt el Szász Endre erdélyi magyar könyvillusztrátor, grafikus és festőművész. Író-olvasó találkozókat is szervezett.

935 esztendeje, 1083. augusztus huszadikán I. László király vezetésével szentté avatták I. István magyar királyt.

110 éve, 1908 augusztus huszadikán született Bartha Sándor bánáti születésű erdélyi magyar természettudományi író, népművelő, tankönyvfordító és pedagógus.

120 éve,1898. augusztus huszonegyedikén született Bálint Zoltán bánáti születésű erdélyi magyar pszichológus, lélektani szakíró és szerkesztő.

160 éve, 1858. augusztus huszonharmadikán hunyt el Reguly Antal magyar néprajkutató, utazó és nyelvész.

150 éve, 1868. augusztus huszonharmadikán született Dézsi Lajos magyar irodalomtörténész és egyetemi tanár.

125 éve, 1893. augusztus huszonharmadikán született Sándor Imre székely-magyar erdélyi püspöki helytartó, vértanú, az Erdélyi Iskola című folyóirat elindítója.

160 éve, 1858. augusztus huszonötödikén született Haraszti Gyula erdélyi származású magyar irodalomtörténész, esztéta és egyetemi tanár.

70 éve, 1948. augusztus huszonhatodikán született Garda Dezső erdélyi magyar szociográfus, lapszerkesztő, történész és politikus.

160 éve, 1878. augusztus huszonhetedikén született Kassai Lajos székely-magyar kanonok, a csíksomlyói főgimnázium igazgatója.

110 éve, 1908. augusztus huszonkilencedikén született Szőcs Endre székely-magyar egyházi író és pedagógus.

65 éve, 1953. augusztus huszonkilencedikén hunyt el Mihály Dénes gépészmérnök és feltaláló, a hangosfilm úttörője.

45 éve, 1973. augusztus huszonkilencedikén hunyt el Lám Béla erdélyi magyar gépészmérnök, műszaki szakíró, író.

40 éve, 1978. augusztus harmincadikán hunyt el Debreczy Sándor székely-magyar pedagógiai író.