Biblioterápia és e-biblioterápia a könyvtárakban – szakmai képzés könyvtárosoknak
2017. november 16-17. között
Biblioterápia és e-biblioterápia a könyvtárakban
címmel romániai magyar könyvtárosok számára szervez képzést a Romániai
Magyar Könyvtárosok Egyesülete és a budapesti Könyvtári Intézet.
Előadók: Bartos Éva, az OSZK Könyvtári Intézetének nyugalmazott
igazgatója, a könyvtári biblioterápia magyarországi megalapozója,
illetve Gulyás Enikő, aki informatikus könyvtáros és informatikatanár
szakokon szerzett diplomát, jelenleg az Eszterházy Károly Egyetem
Neveléstudományi Doktori Iskolájának doktorjelöltje, ahol a fejlesztő
(e-)biblioterápia alkalmazásának lehetőségeit vizsgálja.
A képzésről röviden:
Az
olvasási kultúra megerősítése és fejlesztése érdekében a képzés a
külföldi gyakorlatban régóta elfogadott eljárást illeszti be a
könyvtárosi, pedagógusi, óvodapedagógusi munkába oly módon, hogy röviden
megismertet a biblioterápia elméletével és történetével, felkészít a
biblioterápia gyakorlatára, a foglalkozások előkészítésére és
lebonyolítására. A biblioterápiás eljárás mind a művelődési és egyéb
hátrányokkal bíró gyerekek, fiatalok felzárkóztatásához, mind a
különböző nehézségekkel küszködő felnőttek, idősek problémamegoldásához
segítséget tud nyújtani.
A fejlesztő e-biblioterápia
beépíti módszertanába a 21. század technikai vívmányait (iPad,
interaktív tábla, felhőtechnológia). A foglalkozások résztvevői az
IKT-eszközök bevonásával dolgozzák fel a megismert irodalmi műveket,
ennek köszönhetően a hagyományosan ismert hatások mellett a résztvevők
digitalis kompetenciáját is fejleszti, mindamellett, hogy felhívja a
figyelmet arra: ezek az eszközök a közösségfejlesztés és a szóbeli
kommunikáció generátoraként is alkalmazhatók (
www.tiny.cc/biblioterapia).
A
képzés helyszíne: Csíkszereda, Kájoni János Megyei Könyvtár. A helyek
száma korlátozott, a jelentkezési sorrend alapján kerülnek kiválasztásra
a résztvevők. A szervezők a képzés résztvevőinek ebédet tudnak
biztosítani, előzetes igénylésre szállást foglalnak, útiköltség és
szállás a résztvevők költségén.
Forrás: Kopacz Katalin, az RMKE elnöke
http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/551/biblioterapia-es-e-biblioterapia-a-konyvtarakban--szakmai-kepzes-konyvtarosknak
Arany János szépirodalmi és esszépályázat
A Szépírók Társasága és a 2000 irodalmi és társadalmi havi lap pályázatot ír ki Arany János bicentenáriumának tiszteletére.
Pályázni lehet publikálatlan irodalmi esszékkel és szépirodalmi alkotásokkal.
I. Esszétémák
1) Arany János írói bátorsága
A
magyar irodalom forradalmár-politizáló szemléletében többször
fogalmazódott meg bírálat Arany politikai szerepéről – legélesebben
talán Ady Endre részéről; a harmincas években nagy vita volt Móricz és
Kosztolányi között e kérdésben; a hetvenes években pedig Eörsi István
újra erőteljes bírálattal illette a szerzőt. Kérdésünk: mit gondolhatunk
ma e probléma kapcsán?
2) Az eposz / elbeszélő költemény műfajának mai jelenléte
Az
utóbbi egy-két évtizedben meglepő módon és nem kis mértékben
megszaporodtak a verses elbeszélő költemények (Juhász Ferenctől
Szálinger Balázsig); e műfaji különlegességnek szerepéről és súlyáról
szeretnénk többet megtudni, mind műfajelméleti, mind történeti
szempontból.
3) Arany és a magyar irodalom ironikus-humoros vonulata
Németh
László nagyon elterjedt, nagyhatású véleménye szerint a tragikus magyar
„sorsirodalomtól” távol áll a humor és irónia kategóriája, s a magyar
irodalomnak minden ízében súlyosnak, mélynek és komolynak kellene
lennie. Vajon hogyan állja ki e vélemény a történetiség próbáját (pl.
Arany életművében), s hogyan viszonyuljunk egy ilyen véleményhez az
utóbbi évtizedek erőteljesen ironikus irodalmiságának olvasta után?
4) Mit tehetnek az írói barátságok és szövetségek?
Az
Arany-Petőfi írói barátság kapcsán kétféle megítélés tapasztalható a
közvélekedésben: a barátság mindenben segít és kibontakozásra serkent –
valamint: a barátság sokban akadályozza is az önálló eredetiség
térnyerését. Vajon hogyan működnek az irodalom történetében és jelenében
a nagy barátságok – segítőleg vagy gátlólag?
Az esszék terjedelme 20 - 25 000 leütés között legyen.
II. Szépirodalmi alkotások – versben vagy prózában
Olyan
irodalmi műveket várnánk el, melyek nem a hódoló ódák emelkedett
hangnemével, hanem a parafrázisok, imitációk és paródiák gesztusával
közelítenék meg az egyik legnagyobb magyar humorista költőnek
tevékenységét.
A pályázatok beadási határideje: 2018. január 3., szerda éjfél.
Érdeklődni és a pályaműveket beküldeni ezen a címen lehet:
ketezer.palyazat@gmail.com
Egy pályázó csak egy pályaművet nyújthat be.
Eredményhirdetés
2018 februárjában, a Szépírók Társasága Arany-emléknapján. A legjobb,
díjazott pályaműveket a 2000 fogja közölni.
Forrás: http://szepiroktarsasaga.hu/index.php?pageid=1061
Hallasd a hangod! – Felolvasó pályázat
A
Trivium Egyesület Hallasd a hangod! címmel felolvasó pályázatot hirdet.
A pályázatra bárki jelentkezhet. Életkor alsó határa 14 év, felső határ
nincs. Nevezési díj nincs.
Ha szeretsz, és tudsz is
hangosan hibátlanul felolvasni irodalmi szöveget, ha karakteres a
hangszíned, jól ismered a magyar nyelvet, jól hangsúlyozol, esetleg
figyelemmel kíséred a filmek szinkronjait, és képes vagy a szereplők
bőrébe bújni, küldd el nekünk a hangod!
Az egyesület már
meglévő, nyomtatott és e-könyves formátumú kiadványaihoz, valamint az
előkészületben lévő, illetve tervezett kiadványaihoz női és férfi
hangokat keres, ezért a pályázók választhatnak a női és férfi felolvasók
számára letölthető irodalmi szövegek közül, de küldhetnek hanganyagot
az összes szövegre is.
Felhívják a pályázók figyelmét, hogy a zsűri kizárólag az egyesület honlapjáról letölthető szövegek hanganyagát fogadja el!
A felolvasást tartalmazó hanganyagot a hangoskonyv@triviumnet.hu e-mail címre kérik beküldeni csatolva.
Az
e-mailnek tartalmaznia kell a felolvasó nevét és elérhetőségeit, a
hanganyag csak a felolvasott szövegrészlet címét és a szövegrészletet
tartalmazhatja, a felolvasó nevét nem.
A beküldés határideje: 2017. november 30., éjfél.
A próbaszövegek itt letölthetők: http://triviumnet.hu/2017/09/30/hallasd-a-hangod-probaszovegek/.
Eredményhirdetés: 2017. december 5.
Forrás: http://triviumnet.hu/2017/09/30/hallasd-a-hangod-felolvaso-palyazat/
IX. „Gúzsba kötve táncolni” fordítói verseny középiskolásoknak
A
Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karának
Humántudományok Tanszéke idén kilencedik alkalommal hirdeti meg fordítói
versenyét a középiskolák 11–12. osztályos tanulói számára, négy
kategóriában.
A verseny első szakasza interneten zajlik:
a fordításokat jeligével ellátott dokumentumban juttatják el a
versenyzők a Humántudományok Tanszék titkárának e-mail címére (
siposkatalin@cs.sapientia.ro). Külön dokumentumnak kell tartalmaznia a jelige feloldását (név, iskola, osztály, lakcím).
A
díjazottak értékes könyvjutalomban részesülnek; két különdíjat is
odaítélnek, egyiket a legjobb magyar fordítás szerzőjének, a másikat a
legjobb idegen nyelvű fordítás szerzőjének. Az I., II. és III.
helyezettek további díja, hogy, ha a Sapientia EMTE Humántudományok
Tanszéke által meghirdetett szakokra kívánnak jelentkezni, a felvételi
jegy egyik komponensét kiválthatják 10-es jeggyel.
A fordítások beküldési határideje: 2017. november 19.
Eredményhirdetés a Kar honlapján, 2017. november 27-én.
Forrás és részletes kiírás itt: http://csik.sapientia.ro/hu/hirek/ix-guzsba-kotve-tancolni-forditoi-verseny-kozepiskolasoknak
Ábelkedtek Csíkszentdomokoson
A
Csíkszentdomokosi Községi Könyvtár könyvtárosa, Sándor Edit számolt be
az értékes programról, amelyet Tamási Áron születésnek 120. éfordulójára
szerveztek, és amelynek kiértékelő, záró eseményére 2017. október 13-án
került sor. A beszámolóból idézünk:
’Véget ért. Nolc
hónapon keresztül Ábelkedtünk Tamási Áron születésének 120. évfordulója
kapcsán. Szép, tartalmas időt töltöttünk együtt, a helyi Márton Áron
Általános iskola tanulóinak részvételével, 27 pedagógus támogatásával,
segítségével.
Lövétei Lázár László az író életéről,
munkásságáról beszélt a gyerekeknek, az Ábel a rengetegben című filmet
nagymozis előadásban néztük meg. A látottak és hallottak alapján a
nagyobb gyerekek prezentációkat, kisfilmet készítettek, munkájukat
jutalmaztuk. Eközben az elemi iskolások Tamási Áron meséit hallhatták,
ezeket illusztrálták. Közel 250 rajzot készítettek, amelyeket
felhasználtunk hangos mesefilmek készítésénél, ezeket megosztottuk a
közösségi oldalon. A nagyobb gyerekek Kurkó Gyárfás Nehéz kenyér című
regényéből részleteket hallhattak, megismerték az akkori idők
gyermekeinek, fiataljainak az életét, majd feladatul kapták egy
fogalmazás írását Gyermeknek lenni száz évvel ezelőtt és ma címmel.
Hetvennégy fogalmazás íródott, érdekes gondolatok kerültek papírra, és
az a kérdés is felvetődött: régen volt jobb vagy ma? Régi fényképek,
szavak gyűjtésével is foglalkoztunk, számtalan kincs birtokába
jutottunk, nemcsak a gyerekek, felnőttek is hoztak fényképeket,
gyűjtötték a szavakat. (...)
A vakáció nem telt
tétlenül, feldolgoztuk, kiértékeltük a begyűlt munkákat, és készültünk
Farkaslakára, Tamási Áron szülőfalujába. Négy busznyi gyerek és felnőtt,
összesen 210-en utaztunk el. A Tamási-emlékház meglátogatása után, a
kertben megtartottuk a magyar népmese napját, majd Ágnes néni házához
vezetett utunk. Itt Hadnagy Jolán óvónéni mutatta be Farkaslakát,
beszélt az íróról, elkalauzolt a két cserefa árnyékában meghúzódó
sírhelyhez, ahol koszorút helyeztünk el. Innen Szejkefürdőre vezetett
utunk, meglátogattuk a Borvízmúzeumot, vártak bennünket Orbán Balázs
kapui, a nagy utazó sírjára is koszorút helyeztünk. (...)
Utazásunk
költségének egy részét a Bethlen Gábor Alap Zrt. fedezte, kényelmes
utazási körülményünkről a Panoráma Turist gondoskodott, a meséket
pedagógusaink olvasták fel, a kitűzőket, amelyeket nemcsak a gyerekek,
de a felnőttek is büszkén viseltek, géci asszonytársaink, szülők,
gyerekek segítségével készítettük.’
Forrás: Sándor Edit,
http://hargitanepe.eu/abelkedtunk/
Könyvbemutató - Cseke Gábor: Sorsok könyve
Árva
gyermekekről, áldozatvállaló orvosokról és kultúrateremtő
értelmiségiekről olvashatunk hosszabb-rövidebb riportokat, illetve
jegyzeteket Cseke Gábor Sorsok könyve címet viselő, a Hargita Népe
Lapkiadónál megjelent könyvében. Bemutatására a VIII. Székelyföld Napok
keretében került sor 2017 október 18-án, a Bod Péter Megyei Könyvtár
olvasótermében.
A jelenlévőket köszöntő Szonda Szabolcs
intézményvezető tanítómesterének nevezte a szerzőt, aki szerinte nemcsak
a saját tapasztalataira hagyatkozott a kötetben található életutak
megírásakor, hanem mások véleményét is figyelembe vette. A Hargita Népe
napilap jelen lévő főszerkesztője, Sarány István pedig olyan
olvasmányos, de ugyanakkor elgondolkoztató és súlyos mondanivalót
hordozó történetek egységet alkotó gyűjteményeként értékelte a kötetet,
amelynek megírása bátorságot igényelt.
Cseke Gábor
esszé- és olvasónaplóként határozta meg az ekképp könyvvé összesimuló
írások műfaját, melyek tartalmilag három fejezetre oszthatók. Közülük a
Kívül vagy belül címet viselő – sorrendileg az első – a csíkszeredai
árvaház lakóinak mindennapjaiba nyújt betekintést, egy onnan kikerült
cigányasszony emlékirataira támaszkodván.
Az Orvossorsok
című második fejezet több területen is kiemelkedő teljesítményt nyújtó
orvosok korántsem akadály- és megpróbáltatás-mentes életútját mutatja
be. Köztük a budapesti dr. Semmelweis Ignác (1818–1865) boncolóorvosét,
aki „úgy távozott az élők sorából meggyötörve, elmegyógyintézetbe zárva,
akár egy szerencsétlen pária.”
A harmadik és egyben
utolsó, Székelyföldi történetek című fejezetről a szerző elmondta, ebben
olyan személyiségeknek állított emléket, akik valamilyen módon beírták
magukat Székelyföld történetébe. Így szó van benne többek között a román
kedélyeket még az emlékével is felkavaró székelyzsombori Nyírő
Józsefről (1889–1953), a kászonaltízi Ferencz Imréről és „kisebbségi
költészetéről.”, továbbá a székely szülők gyermekeként Bukarestben
napvilágot látott dr. Balázs Lajos néprajzkutatónak a csíkszentdomokosi
népéletben és szokásvilágban végzett búvárkodásairól is.
Forrás és teljes írás itt:
https://www.hirmondo.ro/kultura/sulyos-tortenetek/
http://www.3szek.ro/load/cikk/107043/ellesett_sorsok
Játékosan Szent László székelyföldi tiszteletéről – könyvtári foglalkozások
A
Szent Lászlóhoz kapcsolódó székelyföldi kulturális és történelmi
örökséggel, legendákkal, hagyományokkal, építészeti és művészettörténeti
emlékekkel ismerkedhetnek a
Szent László nyomában Székelyföldön
című történelmi-helytörténeti témájú, játékos könyvtári foglalkozásokon
részt vevő diákcsoportok. A programot a Szent László-emlékév jegyében
2017. júniusában indította el a csíkszeredai Kájoni János Megyei
Könyvtár, Hargita Megye Tanácsának támogatásával.
A
helyismereti részleg könyvtárosai a 2017-2018-as tanévre is meghirdették
a tematikus foglalkozásokat 5-8. osztályos és középiskolás csoportok
számára, a részvétel feltétele az előzetes jelentkezés. A szervezők
igyekeznek eljuttatni a játékos foglalkozást olyan településkre is a
helyi könyvtárosok közreműködésével, amelyek távol esnek a
megyeszékhelytől, viszont Szent László tisztelete kapcsolódik hozzájuk.
2017. szeptember 29-én a bögözi és az agyagfalvi általános iskolák 24
tanulója is részt vett a foglalkozáson, amelynek a Bögözi Általános
Iskola adott otthont.
A VIII. Székelyföld Napok
rendezvényeinek sorában három helyszínen szerveztek foglalkozásokat
2017. október 13. és 17. között, a gyimesfelsőloki Domokos Pál Péter
Általános Iskola hatodikos diákjai, valamint a csíkszépvizi Nyirő József
Általános Iskola 5–8. osztályos csapatai is részt vehettek a játékos
foglalkozásokon. Októberben a csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola
hatodik osztályos csapatai – öt alkalommal összesen 135-ön – a megyei
könyvtárban ismerkedtek játszva a Szent Lászlóhoz kapcsolódó
székelyföldi hagyományokkal, örökséggel. A játék során megtudhatták
többek között, hogy mely települések templomaiban láthatók a Szent
László-legenda legismertebb vagy legrégebbi falképei, hol emeltek
köztéri szobrot Szent Lászlónak, milyen települések viselik a nevét,
hogyan védte meg a székelyeket a legenda szerint a nagy király, milyen
hagyomány kapcsolódik az oroszhegyi urusos kúthoz, hogyan kapta a nevét
Csíkszépvíz, milyen növény a Szent László füve. A
helyismereti-történelmi társasjáték alapja Székelyföld térképe, amelyen
Szent László személyéhez kapcsolódó településeket, helyneveket összekötő
útvonalon haladnak végig a játékban részt vevő csapatok. 2017. október
végéig 270 tanuló vett részt a tíz alkalommal megszervezett könyvtári
foglalkozásokon.
Forrás:
http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/548/jatekosan-szent-laszlo-szekelyfoldi-tiszteleterol--a-nagy-imre-altalanos-iskola-diakjaival
http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/547/szent-laszlo-nyomaban-szekelyfoldon--gyimesfelsoloki-es-csikszepvizi-gyerekekkel
Becsületkönyvtárat avattak
A
sepsiszentgyörgyi Benedek Elek Napközi Otthon emlékünnepséget
szervezett a magyar népmese napja tiszteletére 2017 szeptember 29-én. A
tanintézmény óvodásai, pedagógusai, szülői és nagyszülői közössége
mesével, énekkel és a Becsületkönyvtár felavatásával emlékezett a
kisbaconi író életére, munkásságára. A tanintézmény gyermekkórusa dallal
köszöntötte a Benedek Elek-mellszobor előterében összesereglett
szülőket, nagyszülőket, barátokat, meghívottakat. A Benedek Elek Napközi
Otthon és a Bod Péter Megyei Könyvtár közös nevelési projektjét Lázár
Zsuzsa óvónő mutatta be. A Becsületkönyvtár a tanintézmény udvarán
kapott helyet, könyvadományokkal gazdagodott, szülők, pedagógusok,
meghívott vendégek hoztak mesés- és verseskönyvet, illetve
szakkönyveket. A könyvtárból bárki vihet haza olvasmányt, a lényeg, hogy
becsülettel vissza kell hozni. A Becsületkönyvtár mellé kihelyezett
hatalmas kosárba minden kedves vendég hozott könyvet, mintegy 120
kiadvánnyal gyarapodott az olvasást népszerűsítő könyvtár.
A
magyar népmese napján a könyvekre, a mesékre irányult a figyelem. A
gyermekek, hogy ne feledjék a nap varázsát, hangulatát, Elek apó
történetét, a mesélés örömét, almát kóstolhattak, melyet Elek apó
gyümölcsöséből küldtek a kisbaconiak.
Forrás: http://www.hirmondo.ro/cseperedo/becsuletkonyvtart-avattak/
Átadták az idei Székelyföld-díjakat
Idén
is átadták a Székelyföld-díjakat, az elismerésben Péntek János nyelvész
professzor és Mihály János történész részesült. A Székely Bicskarend
díjat Temesi Ferenc Kossuth- és József Attila-díjas írónak, a
pályakezdők számára létrehozott Szabó Gyula-díjat Gothár Tamás költőnek
ítélték oda.
Forrás:
https://www.helikon.ro/atadtak-a-szekelyfold-dijakat/
Szerkesztők:
Bákai Magdolna,
bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, könyvtáros),
borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros),
kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtár, könyvtáros),
kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros),
twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató),
szonda_szabolcs@kmkt.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó.
A
hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a
következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups. com, vagy jelezze
megrendelési szándékát a
bakai.magdolna@gmail.com címen.