Hazafelé

Életélmény az, amikor meg tudod élni mindazt, amiben vagy. De vajon elégséges tud-e lenni a lelked kibontakozásához, hogy lásd mindazt, amit szerettél! Aztán ha egy szép napon „elkapod a cérnát”, és végül sikerül megvalósítanod önmagad, felvetődik-e benned vajon mit is szerettél volna? Jó kérdés... Azt hiszem a gyökerektől félő érzés a leválás, s még durvább az elszakadás. A hazavágyakozás több, mint egy rögeszme.

Tompa Andrea legújabb regénye, a Haza, ezeket a fene benyomásokat tette meg bennem. Érdekes olvasmány, amit könnyű átélni, hiszen kevesen vannak olyanok, akik nem akarták volna legalább egyszer elhagyni hazájukat, és még kevesebben, akiknek legalább egy közeli rokona, barátja, ismerőse ne lenne, aki máshol él, s néhanapján hazajár.

Az osztálytalálkozó egyike azoknak a helyeknek, ahol számot lehet adni a megélt életünkről. Igen, ott lenni és mesélni az elmúlt esztendőkről néha szürrealisztikus hatással lehet még a saját énünkre is. Történetek sora rajzolódik ki előttünk, hamar rájövünk arra, hogy valóban kevés ember akad, aki végtől végig szülőföldjén boldogult. De vajon, a néha elég istentelennek tűnő világban mi tudunk mesélni egymásnak? Úgy vélem, sokunkból hiányzik az a fűszertöbblet, amitől a történet varázslatos köntöst kap, és teljes pompájában ragyogni képes. S főleg, hogy mindenki azt tudja meglátni belőle, amitől ugyanarra tud gondolni, szinte lehetetlen. A cél ennél több. Talán meglátni azt, hogy hol is a helyünk a nagyvilágban.

Főhősünk esztendőkkel ezelőtt elhagyva hazáját, a hazafelé vezető útján útitársakat talál magának, és ahogy lenni szokás ők érdeklődnek is élete folyamáról. S valljuk be, nemcsak közömbös módon teszik azt. A kíváncsi szempárok előtt valahogyan nehezen tudja szavakba önteni hajdani történéseit, döntéseit. Azonban életén „végiggyalogolván” észreveszi, hogy a döntések nem tudják előrejelezni a helyes utat. S pláné azt, hogy kevésbé függ tőlünk az, hogy miként éljük meg ezeknek a döntéseknek a következményeit. Lehet sikeres vagy szerencsés egy döntés, de helyes az kevésbé.

A szereplők némelyike hasonlóan vélekedik magáról, mégis ott bujkál az a de, hogy mi tudott volna lenni, ha másként alakul az életük.

Ha az életünk milyenségét sem tudjuk meghatározni az elmúlt esztendők alapján, pedig igazán mi vagyunk a „forgatókönyvírói”, akkor a haza fogalmát annál még nehezebb feladat meghatározni hosszabb távollét után. Mi is a haza, az otthon? Hol vagyunk igazán otthon, vagy hazulról haza tartunk szüntelen? Bizony valahol ott van a haza, ahol fel tudjuk lelni azokat az ízeket, illatokat, látványt, vagy helyzetet, amely magától értetődő, ahol elmarad az idegenkedés érzete, bármilyen legyen is az. Vagy másutt, a hazán kívül, éppen ezek az érzések csalogatják elő a haza utáni vágyat?

Természetesen a haza egyik igen nagy velejárója az anyanyelvünk, azt szívjuk, és fújjuk, s együtt dobban véle a szívünk. Más nyelv, amit nem az anyatejjel szívtunk magunkba sosem lesz igazán otthonos. A sajátunkban könnyedén mozgunk, s szinte minden magától rendeződik, minden hang és szó. Igazi rendszer, s mégis a távollét kihozza belőlünk, hogy kezdjük keresni a bennünk élő, félretett, néha kissé megkopott szavainkat.

Természetesen nem kellenek országhatárok ahhoz, hogy ne otthon legyünk. Hogy távol legyünk a hazától. Elég egy másik település, vagy akár egy utcányival arrébb lakni, ahol felnőttünk.

A haza utáni vágyakozás még nem feltétlenül hozza el nekünk az otthont. Az otthon pedig nem biztos, hogy a hazában keresendő.

A dolog nyitja mégis az, hogy mindig legyen ahová hazamenni, bárhol is teremtünk otthont. Legyen egy kiinduló pont a szakrális felé, ahol eltűnik a monotónia, van biztonságérzet, nyugalom, és ahol igazán fel lehet töltődni. Természetesen ezek saját benyomások, mert a regénybe inkább kérdések vannak, s a válaszok sem lezártak. Lehetőség van önnönmagunk helyét keresve a felismerésre, a megismerésre, hogy valóban, hol is a mi hazánk.

Borbé Levente

könyvtáros

"Könyvtár, ami összeköt" tizedszer

Kedves 40 évnél fiatalabb kollégák!

Újból itt a lehetőség egy nagyszerű szakmai és művelődési feltöltődésre, új barátok találására, ismeretlen könyvtárak meglátogatására, új horizont szélesítésére!

Az élmény garantált!

Ismét várjuk a jelentkezéseket ösztöndíjprogramra!

Az Országgyűlés elnöke immár tizedik alkalommal hirdeti meg a “Könyvtár, ami összeköt” – Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok együttműködése című ösztöndíjprogramot. A kezdeményezés célja a fiatal magyar könyvtárosok közös munkavégzésének, tapasztalat cseréjének, szakmai együttműködésének elősegítése, támogatása.

2020. szeptember 26. és október 25. között ismét nyolc határon túli és két magyarországi szakember kap lehetőséget, hogy egy hónapot eltöltsön az Országgyűlési Könyvtárban, melynek részeként nemcsak intézményünk szakmai munkájával ismerkedhetnek meg közelebbről, hanem ellátogathatnak sok más hazai könyvtárba és közgyűjteménybe is, azaz betekintést nyerhetnek a teljes magyarországi könyvtári rendszer működésébe.

Akárcsak az elmúlt években, ezúttal is Horvátországból, Magyarországról, Romániából, Szerbiából, Szlovákiából, Szlovéniából és Ukrajnából várjuk a kollégák jelentkezését.

Mindkét pályázat beküldési határideje: 2020. augusztus 10.

A részletes pályázati feltételekről és az egyéb tudnivalókról itt tájékozódhatnak: https://www.parlament.hu/…/guest/palyazati-kiirasok-konyvtar

Szeretettel várjuk a kollégák jelentkezését és a pályázatokat!

Forrás:Katalist@listserv.niif.hu

https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist

ReMeK-e-hírlevél 2020/7. számából

Három nap alatt eltűnik a vírus a könyvekről – kutatási eredmény
A KIT több éve, kórházkönyvtári könyvek kapcsán már adott közre hírt a kölcsönzött dokumentumok higiéniájáról. Az akkori megállapítás szerint 3 nap elég a vírusok és baktériumok pusztulásához a számukra nem barátságos élőhelynek számító könyvtári dokumentumokon. Ezt a Covid-19-cel kapcsolatos kutatások most megerősítik. (MG)
Az elmúlt hetekben a Battelle-i (USA) tudósok különféle felületeken tesztelték a vírus továbbélését változatos körülmények között: többféle hőmérsékleten, páratartalomnál, általában és légkondicionált irodákban is. Vizsgáltak keménytáblás könyveket, puha kötésűeket, csukott könyvben normál papírlapokat, védőborítókat, valamint műanyag DVD-tokokat. A tesztek szerint a vírust egy nap múlva már nem észlelték keménykötésű és puhakötésű könyvek borítóin, valamint a DVD-tokon. Nem volt kimutatható a könyv belsejében és a mylar könyvköpenyben három nap elteltével. "Az életképességük a detektálási határ alatt van" – mondta a Battelle fő kutatója, Will Richter. (ref.: MG)
Forrás: KIT hírlevél 2020/26., 2020. június 24., http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=harom_nap_alatt_eltunik_a_virus_a_konyvekrol_-_kutatasi_eredmeny

Az Előretolt Helyőrség Íróakadémia új pályázata fiatal íróknak és irodalomkritikusoknak
A 2020–21-es tanévben 15 alkotó – 10 szépíró és 5 irodalomkritikus – részesülhet jelentős szakmai és anyagi támogatásban. A Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (KMTG) a pályázat nyerteseinek egyedülálló tanulási és továbbképzési lehetőségeket kínál: jeles írók irányításával műhelymunkákon vehetnek részt, megvalósíthatják alkotói kiteljesedésüket, és korszerű önmenedzselési módszereket sajátíthatnak el.
Olyan 18 és 25 (irodalomkritikusok esetében 18 és 30) év közötti, szépreményű tehetségek jelentkezését várják, akik még nem rendelkeznek önálló szépirodalmi kötettel, de már fel tudnak mutatni tehetségüket bizonyító írásműveket, és úgy érzik: alkotói pályájuk kibontakozását elősegítheti az Előretolt Helyőrség Íróakadémia oktatóinak iránymutatása, szakmai tapasztalata, egy alkotói közösséghez való tartozás, a pályakezdés nehézségeinek áthidalásához nyújtott szakmai, szellemi és anyagi támogatás.
Az íróakadémiai képzés időtartama 3 év. A pályázat nyerteseinek a KMTG 1 évre szóló, havi nettó100 000 (százezer) forint tanulmányi-alkotói támogatást ítél oda. Amennyiben a hallgató teljesíti az Íróakadémia szakmai elvárásait, a KMTG a szerződést további 1 + 1 évre meghosszabbítja.
A KMTG elősegíti továbbá a szerzők arra érdemes műveinek megjelentetését, író–olvasó-találkozók, fellépési lehetőségek szervezéséről és médiajelenlétről gondoskodik, valamint szakmai kérdésekben képviseli a pályakezdők érdekeit.
Az Előretolt Helyőrség Íróakadémia gondozásában, az Enumeráció debütsorozatban már 9 kötet jelent meg, és az idén újabb 18 könyv lát napvilágot. Az ifjú szerzők eddig 3 Gérecz Attila-díjat, a Magyar Írószövetség 2 debütdíját, a Magyar PEN Club 3 Khelidón-díját és a Magyar Művészeti Akadémia nívódíját is elnyerték, számos egyéb díj és ösztöndíj mellett.
A pályázatok benyújtásának határideje 2020. augusztus 16-a éjfél. A pályázatokról további információk a KMTG honlapján találhatók: https://kmtg.hu/palyazati-kiiras-palyakezdo-szepirok-es-irodalomkritikusok-reszere-2020/
Forrás: https://kronikaonline.ro/kultura/palyazatot-irt-ki-az-eloretolt-helyorseg-iroakademia-fiatal-alkotok-es-irodalomkritikusok-reszere-1-2

Fokozatos nyitás a Kájoni János Megyei Könyvtárban
A csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár 2020. május 25-én nyitotta meg újra kapuit a közönség számára, szigorú óvintézkedések mellett, a szolgáltatások részleges működtetésével. A nyitás utáni első három nap alatt mintegy ötszázan fordultak meg a könyvtárban, közel ezer kötetet kölcsönöztek.
A szolgáltatások fokozatos, majd teljes körű újraindítása a korlátozások enyhítésének függvényében történik. Jó hír a tanulni vagy kutatni vágyók számára, hogy 2020. június 15-étől ismét látogathatók a könyvtár olvasótermei, betartva a kötelező egészségügyi óvintékedéseket – tájékoztatta a Hargita Népét a Kájoni János Megyei Könyvtár.
Egyszerre csak egy olvasó tartózkodhat a termekben, kötelező a távolságtartás, valamint a maszk viselése az épületben. A földszinten található Helyismereti és különgyűjtemények valamint az emeleti olvasóterem állományához is hozzáférhetnek a regisztrált olvasók, akik tanulás, kutatás, információszerzés céljából keresik fel az intézményt. Frissen megjelent kiadványok, helytörténeti munkák, az erdélyi művelődés- és tudománytörténet újdonságai is várják a kutatni vagy tanulni vágyó olvasókat. Akik új nyári olvasnivalót szeretnének hazavinni, azok sem távozhatnak csalódottan. Kortárs magyar és román szerzők legújabb művei és világirodalmi alkotások közül választhatnak, de friss szakirodalom is megtalálható az első emeleti kölcsönző részlegen, illetve a gyermekkönyvtárban is újdonságok várják a vakációs olvasmányért betérőket.
A könyvtár rendezvényei szünetelnek, remélhetőleg nyár végére lehetőség lesz a közönségnek szóló programok fokozatos újraindítására, és elindulhatnak az olvasókörök találkozói is.
Forrás: https://hargitanepe.eu/fokozatos-nyitas/

A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár 2020. május 26-án részben újraindította olvasószolgálatát. A járványügyi előírásokat figyelembe véve, kertkönyvtárként működünk: az olvasók nem lépnek be az épületbe, így nem szükséges számukra a lázmérés és a maszkviselés sem. Mi, könyvtárosok, természetesen betartjuk az előírásokat, maszkot, kesztyűt viselünk, rendszeresen fertőtlenítünk.
Az olvasószolgálat kertre néző ablakánál zajlik a könyvek visszavétele, a kölcsönzés és az iratkozás (egy hónap alatt kb.. 3500 igénylő számára). A visszahozott dokumentumokat hét napra karanténba helyezzük, ennek lejárta után kerülnek vissza a forgalomba, válnak újra kölcsönözhetővé. Az olvasóterem ebben az időszakban zárva van.
Fiókkönyvtárunk is kinyitott, az olvasók lázmérés után, maszkban léphetnek be. A polcról egyelőre itt is csak a könyvtáros vehet le könyvet..
A könyvtár közösségi felületein továbbra is jelennek meg videók, ajánlások, érdekességek, mind a Facebook-on (https://www.facebook.com/bodpeterlibrary/), mind az Instagramon (https://www.instagram.com/bodpeterlibrary/). Horgolt karkötő gyönggyel című videóját tette közzé a könyvtár Össze-kötő elnevezésű kézimunkaköre a Gyermekkönyvtár facebook-oldalán, amelynek segítségével a teljesen kezdők is kipróbálhatják a horgolás technikáját, a haladók pedig örömüket lelhetik benne (https://www.facebook.com/gyermekkonyvtar.sepsi/videos/651255092400972).
A Gyermekkönyvtár facebook oldala itt böngészhető: https://www.facebook.com/gyermekkonyvtar.sepsi
Egyre élénkebb, interaktivitásba is áthajló forgalom zajlik a könyvtár által nemrég, tinédzsereknek indított Instagram-oldalán (https://www.instagram.com/tinizug.sepsi/).
A karantén-időszakban indított kezdeményezések közül folytatódott a Cím-szó-tár interaktív játék, öt új témát ajánlva azóta az intézményi Facebook-oldal követőinek. Elkészült 25 bemutató kollázs az újonnan beszerzett könyvekről, 17 már elérhető a közösségi felületeken.
Forrás: Hollanda Andrea, könyvtáros, olvasószolgálati vezető, Bod Péter Megyei Könyvtár

Könyvtárszemlén – egy héttel nyitás után a Maros Megyei Könyvtárban
2020. május 25-től újra látogathatók a Maros Megyei Könyvtár részlegei. A nyitás utáni helyzetről Agyagási Hajnal, a könyvtár központi részlegének könyvtárosa számolt be a Népújságnak:
"Érezhető a több mint két hónapos szünet, és az, hogy az olvasók óvatosakká váltak a karantén idején, ugyanis sokkal kevesebb a látogató. Minden bizonnyal az is visszatartja a könyvbarátokat, hogy nem lehet bemenni a polcok közé válogatni, kérésre hozom elő a kért köteteket." – mondta a könyvtáros.
Az olvasóterem tanulóhelyként nem használható, kizárólag a vizsgadolgozatra készülők tölthetnek itt el egy órát, amíg az anyaggyűjtéshez szükséges dokumentumokat lefotózzák. A könyvtárosi munka az intézmény bezárásának idején sem szünetelt, az adminisztrációs feladatok és az állományrendezés mellett a munkatársak a megvásárolandó könyvekről állítottak össze listákat.
"Az elkövetkezőkben igyekszünk ezeket az új köteteket beszerezni. Ugyanakkor bízunk benne, hogy a korlátozások feloldása után újraindíthatjuk a korábbi programjainkat, a könyvek vetélkedőjét és talán a vakációs tevékenységeket is. Egyes olvasóink könyvbemutatókat szeretnének, amint lehetőségünk lesz rá, az ilyen jellegű igényeknek is eleget teszünk" – összegzett a könyvtáros.
Illyés Claudia, a megyei könyvtár kövesdombi részlegének könyvtárosa szintén a látogatószám jelentős csökkenéséről számolt be a lapnak: "Főként az olvasásfüggő réteg, ezen belül is az idősebb korosztály jelentkezett, többnyire kalandregényeket, szerelmes történeteket választottak. Mivel a helyiségbe nem engedhetem be a látogatókat, azoknak, akik nem határozott céllal érkeznek, igyekszem ajánlani valamilyen kedvükre való olvasmányt, megmutatom a javasolt kötetet, esetleg bele is olvasok."
A megyei könyvtár munkatársai az említett feladatok mellett a virtuális térben is tevékenykednek, júnus 1-jén például verseket, meséket olvastak fel a legfiatalabb könyvbarátoknak. Ezek a felvételek továbbra is megtekinthetők a könyvtár Facebook-oldalán.
Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/articles/egyelore-keves-a-latogato

Kapunyitás után a Teleki Tékában
A szükségállapot feloldása után a marosvásárhelyi Teleki Téka is megnyitotta kapuit. A legendás könyvtárban és múzeumban újrainduló életről Lázok Klára osztályvezető főkönyvtárossal a Népújságban jelent meg beszélgetés:
"– Két hónap után hála Istennek újra megnyitottunk a nagyközönség előtt, nyitva az olvasóterem, nyitva a téka nagyterme és a Bolyai Múzeum. Természetesen a Maros Megyei Könyvtárral közösen kidolgoztuk a megfelelő óvintézkedéseket is, hogy minden szempontból biztonságos legyen a látogatók, olvasók, érdeklődők számára az ittlét. Mint minden közintézményben, nálunk is fertőtlenítőszeres lábtörlők, kézmosók és lázmérés fogadja a kapu alá betérőt, illetve bizonyos korlátozásokat a közönség fogadása terén is kénytelenek voltunk bevezetni. Ugyanakkor igyekeztünk úgy kialakítani ezeket a védekezési szabályokat, hogy a lehető legkevésbé akadályozzuk a közönség hozzáférését a téka szolgáltatásaihoz. Olvasótermünkbe várjuk tehát továbbra is a kutatókat, helytörténészeket, diákokat, történészeket, az egyetlen komoly változás az, hogy egy ideig csak kifejezetten a téka anyagainak tanulmányozása végett lehet beülni az olvasóterembe, tehát tanulni, dolgozatot írni, olvasgatni nem. A másik változás az, hogy egyidőben csak két olvasó tartózkodhat a teremben."
"– Az igazán komoly változás a múzeumi látogatást érinti. Sajnos, a hatályban lévő törvények értelmében csoportokat egy ideig nem fogadhatunk, egyszerre csak két látogatót vihetünk be a múzeumi terekbe. Ugyanakkor azt gondolom, hogy ez most a vásárhelyi látogatók nagy lehetősége, eljött végre az idő, hogy családdal, barátokkal újra megnézzék a tékát. (...)
Egyelőre a rendezvényeink is szünetelnek, a nagyközönséggel igyekszünk a közösségi oldalainkon tartani a kapcsolatot. Remélhetőleg a nyár végére, iskolakezdésre lehetőség lesz arra, hogy az udvaron fokozatosan újraindulhassanak – kis létszámmal – a közösséget érintő programjaink: a Beszélő Könyvek, gyerekprogramok, könyvturidélutánok. Nagyon várjuk már, hogy fokozatosan visszatérhessünk a normalitáshoz, hogy újra megnyithassunk ténylegesen, hogy újra találkozhassunk rendezvényeinken a megszokott és új arcokkal. De egyelőre a legfontosabb az, hogy mindenki biztonságban érezze magát, aki belép a Teleki Tékába."
Forrás: https://e-nepujsag.ro/articles/a-vasarhelyi-latogatok-nagy-lehetosege

Oklevél a könyvtár barátainak
"A Gyergyóditrói Községi Könyvtár az idei tanév végén is oklevéllel ajándékozta meg barátait. Azok a diákok kapták, akik az elmúlt tanévben rendszeres olvasói voltak a könyvtárnak. Örömmel mondhatom, most is sokan részesültek elismerésben! Hosszú lenne itt felsorolni.
A könyvtári munka egyik kedves szelete a gyermekekkel, az óvodával, iskolával való közös tevékenység. Számos alkalom adódott ebben a tanévben is könyvtári találkozásokra. Külön öröm a sok visszajelzés, hogy szívesen jönnek a könyvtár eseményeire, rendezvényeire. Egyre többen olvasóként is visszatérnek. Ez örömmel, bizakodással és reménnyel tölt el. Mert érdeklődőek, együttműködőek, kedvesek, ügyesek és okosak!
Köszönöm a Siklódi Lőrinc Általános Iskolának, a Puskás Tivadar Iskolaközpontnak az együttműködést, a közös tevékenységeket ebben a tanévben is! Rengeteg apró visszajelzés tükrözi, van értelme és eredménye a közös munkának.
Kedves diákok és pedagógusok, olvasmányélményekben gazdag, tartalmas, szép vakációt kívánok! A könyvtár, a könyvek a vakációban is szeretettel várnak! Az okleveleket a könyvtári találkozások alkalmával adom át.Vigyázzatok magatokra!"
Forrás: Köllő Enikő, a Gyergyóditrói Községi Könyvtár könyvtárosának Facebook-bejegyzése

Újranyitott a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár
A koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások enyhítésének köszönhetően, 2020. június 17-én nyitott ki újra, sokak örömére, a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár. Megváltozott programmal és kölcsönzési móddal újra fogadhatja az olvasókat az intézmény.
"Ez az a nap, amit a könyvtárosok és az olvasók vártak hetek óta. Bizonyos intézkedéseket  azonban be kell tartani, sajnos, az olvasók nem jöhetnek be a polcok közé, ezért a gyermek- és felnőttkönyvtár ajtaját átalakítottuk, hogy ablakon keresztül kiadhatóak legyenek a könyvek" – ismertette Vincze Csilla, az intézmény vezetője.
Az olvasók, amikor visszaviszik a könyveket, az ablakon keresztül felmutatják a könyvtárosnak, aki bevezeti azt a számítógépes adatbázisba, de nem fogja meg azokat. A kölcsönzők a kihelyezett kosárba teszik, innen kerülnek majd a könyvek a dátummal ellátott polcokra tíznapos karanténba, és csak annak lejárta után lesznek ismét kikérhetők.
A könyvtár nyitvatartási programja: hétfőn, kedden, csütörtökön és pénteken 9 és 15 óra, szerdán 10 és 17 óra között, az olvasóterem azonban továbbra is zárva van.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/ujranyitott-a-gyergyoszentmiklosi-varosi-konyvtar

Megnyílt a Szatmár Megyei Könyvtár olvasóterme
A Szatmár Megyei Könyvtár vezetőségének döntése értelmében az intézmény 2020. június 22-től ismét megnyitotta kapuit a látogatók előtt; könyvkölcsönzésre és az olvasóterem használatára egyaránt van lehetőség, természetesen a koronavírus-fertőzés terjedésének megelőzésére vonatkozó szigorú előírások betartása mellett. A könyvtár közleményében kitérnek arra is, hogy csak azok léphetnek be az épületbe, akik nem utasítják vissza a testhőmérséklet ellenőrzését. Több mint három hónapja tartó kényszerszünet után  megnyílt a könyvtár Gheorghe Bulgăr olvasóterme is, ahol egy időben maximum 6 személy tartózkodhat, újságok, folyóiratok olvasásával maximum napi egy órát lehet eltölteni, tanulmányok céljából pedig napi két órát. A könyvkölcsönző részlegen, a felnőtt- és gyermekrészlegen egyaránt maximum 2 személy tartózkodhat egyidőben, csakúgy, mint a megyei intézmény lakónegyedekben működő, kihelyezett könyvtáraiban.
Forrás és teljes cikk itt: https://www.frissujsag.ro/megnyilik-a-konyvtar-olvasoterme

 Az egész európai könyvpiacot súlyosan érintette a járvány
A Szépírók Társasága is részt vett abban a kutatásban, amelyet az Európai Írók Tanácsa (EWC), a 41 szervezet és 27 ország 150 ezer hivatásos íróját és fordítóját képviselő európai platform, a tagországok írószervezeteinek segítségével végzett arról, milyen konkrét gazdasági hatásokat gyakorolt a koronavírus-járvány a könyvszektorban az irodalom képviselőire, főként az írókra és fordítókra. A kutatás kiterjedt az EU-n kívüli országokra is (Fehéroroszország, Svájc, Egyesült Királyság, Izland, Norvégia). Az EWC végül 37 javaslattal fordult az EU, illetve a tagállami kormányok döntéshozóihoz.
A jelentés összességében úgy vélte, a járvány nagyon súlyos következményekkel járt a könyvágazatra nézve, hozzátéve azt is, hogy azok főként második hullámban fogják érinteni a szerzőket, ezzel pedig közvetlenül fogják veszélyeztetni az európai irodalom sokszínűségét. Éppen ezért támogatni kellene a könyvpiaci szereplők online tevékenységét és a digitális terjesztést - ez megvalósulhat finanszírozás, valamint szerzőbarátabb jogszabályok és díjazás révén is.
(…) Az EWC a tanulmányban 37 ajánlást fogalmazott meg a szerzők támogatására. Ezek között szerepel például egy kompenzációs alap a múlt- és jövőbeli veszteségek enyhítésére, díjazási rendszerek létrehozása a szerzők online tevékenységeihez, valamint a fizetési funkciókat kínáló portálok támogatása. Az EWC növelné a nemzeti oktatási anyagok költségvetését, és hatékonyabban lépne fel az e-bookokat és hangoskönyveket érintő kalózkodás ellen. A szervezet fontosnak tartja a munkakörülmények és a társadalombiztosítási rendszerek harmonizálását, valamint az olvasás népszerűsítésének támogatását is (‘minden gyermeknek egy könyv’).
Forrás és teljes cikk itt: https://konyvesmagazin.hu/friss/konyvpiac_valsag_jarvany_felmeres.html

A könyvnek nincs ára, értéke van – Könyves Kincsesbánya Váradon
"A nagyváradi Könyves Kincsesbánya székhelyén minden szabad felületen, polcokon, ládákban könyvek, a helyiséget belengi a könyvek illata." Bota Krisztával, a Nagyváradi Könyvmentők Egyesület elnökével és Lőrincz István Gyulával, a projektek koordinátorával a könyvmentésről, tevékenységük lényegéről a Várad kulturális folyóirat és portál közölt beszélgetést:
"Ez nem csak könyvmentés, ez érték, mert kultúrát mentünk. Lassan-lassan tele vagyunk olyan könyvekkel, amelyeket nem is fognak újranyomtatni, például azért, mert akiknél vannak a jogok, nem akarják kiadni, eladni, vagy nagyon sokat kérnek értük" – árulta el Lőrincz István Gyula.
A könyvmentésbe nemcsak a szépirodalom vagy a szórakoztató irodalom tartozik bele, hanem a gyermekkönyvektől a műszaki könyvekig minden. Vannak például orvosi szakkönyveik, régiek, amelyek az egyetemistáknak kincset jelentenek.
"Sokan kérdik, hogy egy-egy könyv mennyibe kerül, erre az a válaszuk, hogy annak nincs ára, mert értéke van" – mondta Bota Kriszta. "Nálunk mindenki eldönti, hogy mennyit tud adni egy könyvért, mert az egyesület nem ad el és nem vesz könyveket. "Mi inkább olvasási programokat igyekszünk indítani, s az az »ár«, hogy olvasd és add tovább... " – tette hozzá.
(...) "Egy könyv nem merül le. Ez a szlogenünk a Könyvek az útra projektben: A telefon lemerülhet, de a könyv soha. A projekt lényege, hogy lesz egy helyiség a váradi vasútállomáson, ahonnan fix összegért bárki elvehet egy könyvet, melyben ott az egyesület pecsétje. Ha kiépülne egy hálózat, az nagyon csodás dolog lenne, mert egy könyv Váradról eljutna Brassóig, az utas kiolvasná, Brassóban pedig cserélhetne."
Forrás és az egyesület munkájáról, további tervekről, érdekes projektekről itt: http://www.varad.ro/konyvnek-nincs-ara-erteke-van-konyves-kincsesbanya-varadon/

Elmenni könnyű, megérkezni nehéz... – Tompa Andrea-interjú
Elmenni könnyű, megérkezni nehéz, de hazatérni lehetséges-e egyáltalán? – ilyen kérdéseket feszeget új, Haza című regényében Tompa Andrea, aki az elmúlt harminc évben a saját bőrén élte át, milyen országot váltani. Ma már mindkét hazájában otthon érzi magát, de sokáig még magyar útlevelével a zsebében is úgy gondolta, hogy egy nagyobb szél el tudná fújni (…) Tompa Andreával a regény megjelenése kapcsán Jankocich Márton beszélgetett a 24.hu portálon:
"– A Haza című könyve szerintem épp azt mutatja meg, hogy irdatlan sok érzelmi munkát követel, ha ezt a túlterhelt és elkoptatott szót valaki meg akarja tölteni személyes tartalommal. Talán nehezíti ezt az is, hogy a leggyakrabban a hazafi és a hazaáruló összetételekben fordul elő.
– Valóban hajtott az írás során, hogy vissza akartam venni a "haza" kifejezést magamnak. Vagy ha nagyon ambiciózus vagyok, azt mondom: magunknak. A hazafi és a hazaáruló a nyilvánosság, nem a személyes létünk kifejezései, és sokszor másokra mondhatók ki inkább, mint magunkra. Nagy terhet ró rájuk, hogy végletekben gondolkodunk, így eltűnnek a személyes árnyalatok és az, hogy az elődeink hogyan viszonyultak ezekhez a szavakhoz. A hazaárulózás puszta megbélyegzés. Ez abból is látszik, hogy egymillió emberből talán egy mondaná magára, mindig másra vonatkoztatjuk. A politika roppantul szereti kijelölni, kik a hazaárulók, de képtelen megmutatni azt, hogy is kell a négy fal között, személyesen patriótának lenni. Hogy milyen az, amikor valaki az érzelmeivel és a cselekedeteivel kapcsolódik a helyhez, amit ő hazának nevez, legyen az egy ház, kerület, ország, táj vagy etnikum. A hazafit többen használják magukra, de ebben is ott visszhangzik az ítélkezés. (…)'
A Haza című regényt a 2020-as nyári Margó Irodalmi Fesztiválon mutatták be. A regény június 23-án került a könyvesboltokba.
A Könyves Magazinban a szerzővel Ruff Orsolya beszélgetett a kötetről (https://konyvesmagazin.hu/nagy/tompa_andrea_haza_jelenkor.html).
Forrás és teljes interjú itt: https://24.hu/kultura/2020/06/21/tompa-andrea-interju-haza-konyv-regeny-irodalom-politika-emigracio-kolozsvar/

Néha úgy érzem, szárnyaim vannak... – portrébeszélgetés Köllő Enikő könyvtárossal
"A gyergyóditrói könyvtár több, mint kölcsönzési, informálódási hely: igazi kulturális-közösségi központ benyomását keltette amikor pár alkalommal ott jártam. Igaz, mindkétszer könyvbemutatóra mentem, de érződött, hogy a résztvevők otthon vannak a könyvtárban, számukra az ott szervezett események szinte hétköznapjaik szerves részei… Ami először meglepetésként ért, az teljesen érthetővé vált számomra, amikor megismertem a könyvtárost: Köllő Enikőt. Lelkesedése, érdeklődése, mosolya, felkészültsége, esztétikai érzéke vele születettnek tűnő vezetői képességekkel társulnak." Bereczki Silvia mutatja be Köllő Enikőt, aki lelkesen mesél a könyvtárosi pályával való találkozásáról, a könyvtárosi lét mindennapjairól. Részlet a Romkat.ro portálon olvasható beszélgetésből:
"– Sokrétű tevékenységedből mi a kedvenced?
– Nem tudnék csak egyet kiragadni. Nagyon szeretem a diákokkal való közös könyvtári tevékenységeket. Sok alkalom adódik arra, hogy több osztály, akár az egész iskola részvételével ünnepeljünk jeles évfordulókat (például a Magyar kultúra napja, a Magyar nyelv napja, Költészet napja, felolvasómaraton stb.) A velük való tevékenységek után mindig megtelik a szívem reménnyel, hittel és bizakodással. Hogy mégiscsak van miért, van kiért.
Három napig is szokott tartani egy-egy ünnep, ugyanis mindenki szeretne bekapcsolódni és osztályonként a könyvtárba jönni. Tanítóktól, tanároktól tudom: ha a könyvtárba hivatalosak, nincs ellenkezés, szívesen jönnek. Ez külön örömmel tölt el. Egyre többen beiratkoznak, olvasóként is visszatérnek. Mindig a szállóige jut ilyenkor eszembe: "Apró  cseppekből lesz a zápor." És bízom a metaforikus eső áldásában. (...)
Az olvasókkal való kapcsolat szintén kedves szelete a könyvtárosságnak. Sokkal több rejlik a kölcsönzés mögött, mint egy sima könyvcsere. Minden emberrel van személyes kapcsolatom, kötődésem. A könyvválasztás sokat elárul az olvasó személyiségéről. (...)
Másik kedvenc tevékenység az események szervezése. (…) Elmondhatatlan érzés egy sikeres könyvbemutató, előadás, kiállítás, koncert. Napokig táplálkozik a lelkünk ezekből. Az is meghat, hogy a résztvevők  utána is bejönnek a könyvtárba megosztani az átélt élményeket, elmesélni, kinek mit nyújtott. Van a könyvtárnak egy 'alapcsapata': olvasók, rendezvénylátogatók, így nagy fába is merem a fejszét vágni, mert mindig számíthatok rájuk. Neves írók, költők, színművészek, festők, zongoristák, népzenészek, együttesek voltak sokszor a vendégeink, és még sorolhatnám.
(…) Ha kihívásként élném meg, az életem és minden napom az lenne, reggeltől estig. Hosszú lenne a lista: korlátok, megoldhatatlan dolgok, csupa nehézség. Mégsem érzem annak. Valamiért simának, gördülékenynek tűnik minden, szinte mindig. Néha úgy érzem, szárnyaim vannak. Ellensúlyozva a járásképtelenséget. (...)
– Üzeneted a Vasárnap olvasói számára?
– Szeretem a munkám. Szeretem az életemet. Elégedett vagyok. Ma már tudom, sehol máshol nem lennék boldogabb, mint itthon. Már rég érzem, a helyemen vagyok. Ott, ahol lennem kell. Valaki fent szeret minket. Csakis ezért lehetek ma itt.
Egyik kedvenc íróm, Fredrik Backman gondolatát osztom meg: "Mert az élet több a csónaknál, amelyben evezünk. Több, mint az ember, aki vagyunk. Összetartozás. Saját magunk darabkái valaki másban"' Ugye önök is így gondolják?"
Forrás és teljes interjú itt: https://romkat.ro/2020/06/14/neha-ugy-erzem-szarnyaim-vannak/

Hogy bühnagyot kacagjon az Isten – interjú Sántha Attilával
Zelegor cinkák kalandjainak elmesélője, a székely szavak vaskos kötetbe gyűjtője, az Előretolt Helyőrség irodalmi-kulturális lap felelős szerkesztője. József Attila-díjas költő, író, nyelvész, a Magyar Arany Érdemkereszt és a Janus Pannonius Költészeti Nagydíj birtokosa – egyebek mellett. Sántha Attilával a Teremtőről, irodalomról, kultúráról, valamint a székely nőkről és férfiakról is beszélgetett Péter Beáta, az interjú online olvasható a Nőileg magazinban:
"– Az Előretolt Helyőrség irodalmi-kulturális lap felelős szerkesztője vagy. Miben más ez az 1994-ben általad (is) létrehozott Előretolt Helyőrség című folyóirattól?
– Annyiban más, hogy 25 évvel idősebb vagyok. Ellenben azok az értékek, amelyekben az első Előretolt Helyőrség indulásakor hittem, nyilván benne vannak a mostani lapban is. Elsősorban az, hogy olvasóbarát irodalmat és kultúrát próbálunk közvetíteni az olvasó felé, nem pedig egy elvont eszménynek megfelelni. Azt hiszem, az 1990-es évek elején sikerült egy olyan irodalom- és kultúrafelfogást kidolgoznunk, amely azóta is megállja a helyét, sőt, manapság kezd igazából fontos lenni."
"– Bühnagy székely szótár: miért érezted szükségét annak, hogy szótárba gyűjtsd a székely szavakat? Székelyföldön használják-e manapság ezeket?
– Soha nem csináltam belőle titkot, hogy székely vagyok (jelentsen ez bármit, például azt, hogy csak a székelységem megtartásán keresztül lehetek magyar), és ezért zavart, ha az irodalmi magyart próbálták rám erőltetni tanáraim. Egyfajta dacból is indult a szavak gyűjtése, hogy megmutatom, a mi székely nyelvjárásaink legalább olyan értékesek, mint az irodalmi nyelv.
Az elhatározást aztán körülbelül 25 éves munka követte, amíg meglett a Bühnagy székely szótár mai formája. És igen, ezeket a szavakat használják ma is Székelyföldön, ugyanis csak azokat a szavakat vettem fel például Kriza János 1863-as székely népnyelvi gyűjtéséből, amelyek használatát ma is bizonyítani lehet – amúgy nagyon kevés szó veszett ki az azóta eltelt másfél évszázadban. A legbüszkébb azokra a szavakra vagyok, melyek itt jelennek meg először nyomtatásban."
Forrás és a teljes interjú itt: https://noileg.ro/hogy-buhnagyot-kacagjon-az-isten/

 Elég volt egyszeri kalandnak – interjú Pengő Zoltánnal
Nagyenyedről indult 2019. szeptember 1-én, Kőrösi Csoma Sándor egykori útvonalát követte, és 2020. március 15-én ült repülőgépre, hogy hazatérjen Indiából. Mi motivál egy újságírót arra, hogy belevágjon egy ilyen hosszú útba? Pengő Zoltánnal kalandjáról, nehézségekről, élményekről beszélgetett a Székely Hírmondó újságírója:
"– Kőrösi Csoma Sándor nyomdokain haladva tartott Indiába. Mi jelentette a napi rutint?
– Mindig magamtól ébredtem, sosem telefonos ébresztőre. Megreggeliztem, aztán útra keltem, általában 8 óra körül. Két és fél, három órán át általában megállás nélkül haladtam, utána rövid pihenőket, illetve félórás ebédszünetet tartottam. Napi 8–9 órát gyalogoltam, kizárólag napvilág. Rendszeres időközönként beiktattam egy-egy pihenőnapot, néha kettőt is.
– Ha összeszámolnánk, hány lépést, kilométert, illetve napot foglal ez magában?
– 2019. szeptember 1-én indultam el Enyedről, és 2020. március 15-én ültem repülőre Delhiben. 197 napig voltam úton, ám ennél lényegesen kevesebbet, körülbelül 170 napot töltöttem gyaloglással. A fennmaradó időt a pihenőnapok teszik ki, két alkalommal betegeskedtem egy-egy hetet, pár nap pedig utazással telt el, Delhiből ugyanis vonattal mentem Dardzsilingbe, és vissza. Összesen 5,1 millió lépést, 6062 kilométert tettem meg.
(…) – Mi motivál egy újságírót arra, hogy elinduljon egy ilyen hosszú útra? Mikor fordult meg először a fejében, hogy megteszi ezt az utat?
– Kedvet éreztem hozzá. Érdekesebb, mint napról napra, hétről hétre, hónapról hónapra bemenni egy irodába, leülni a számítógép elé, és valami rutinmunkát végezni, főleg, ha az ember ezt csak pénzkeresés céljából teszi, nincs egyéb, mélyebb motivációja.
(...)
– Sok nagyszerű élményben volt részem, nem tudok egyet kiemelni. Már az fantasztikus élmény, hogy ha nem is éppen úgy, ahogy elterveztem, de végig tudtam csinálni. Embereket ismertem meg, barátságokat kötöttem. Az egyik legnagyszerűbb élmény a nagyenyedi indulás volt a Református Kollégiumtól, ahonnan egykor Kőrösi is útra kelt."
Forrás és teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/eletmod/eleg-volt-egyszeri-kalandnak/

Kihirdették az idei Év Gyerekkönyve-díjasait
A 2019-es megjelenések legjobbjait, az Év Gyerekkönyve díjazottjait és a HUBBY különdíjasait az online megtartott Margó Irodalmi Fesztiválon hirdették ki 2020. június 5-én. Már ötödik éve szervezi és osztja ki a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum az Év Gyerekkönyve Díj elismerést öt kategóriában, független szakmai zsűri döntése alapján.. Gyerekkönyv-írói, ifjúsági írói, illusztrátori, műfordítói, valamint innovációs kategóriában érkeztek a nevezések a 2019-ben megjelent könyvek közül. Az Év Gyerekkönyve címre ismét kiemelkedő gyerek- és ifjúsági könyvekkel neveztek a kiadók. Idén az Év Gyerekkönyve Díj a Libri támogatásával került megrendezésre. Az idei díjazottak:
Az Év Gyerekkönyv Írója (12 év alatti kategória): Zalka Csenge Virág (Ribizli a világ végén, Móra Könyviadó). Laudációja az IBBY magyar szekciójának blogján olvasható: https://hubbyinfo.blogspot.com/2020/06/hansagi-agnes-laudacioja-zalka-csenge.html
Az Év Ifjúsági Könyv Írója (12 év feletti kategória): Huszti Gergely (Mesteralvók hajnala, Ciceró Könyvstúdió)
Az Év Illusztrátora: Paulovkin Boglárka (Majoros Nóra: Az orrszarvú és a madarak, Pozsonyi Pagony)
Az Év Fordítója: Havasi Attila és Varró Dániel (T.S. Eliot: Macskák, Pozsonyi Pagony)
Az Év Leginnovatívabb Könyve: Hogyne szeretnélek!, Shakespeare szonettjeit újrafordította Papolczy Péter, kiadta a Tilos az Á könyvek
A zsűri tagjai: Csatlós Judit muzeológus, a Kassák Múzeum munkatársa; Győrei Zsolt író, fordító, a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára, a Károli Gáspár Református Egyetem óraadó tanára; Hansági Ágnes irodalomtörténész, a Szegedi Tudományegyetem tanára; Halupa-Tiba Gabriella könyvtárostanár, a Könyvtárostanárok Egyesületének kitüntetett tagja; Tarr Ferenc, a HUBBY elnökségi tagja. A zsűri elnöke 2020-ban is Péterfy Gergely író volt.
Forrás és teljes cikk itt: https://litera.hu/hirek/kihirdettek-az-ev-gyerekkonyve-dijasokat.html

A kiadók beperelik az ingyen könyveket közzétevő Internet Archive-ot
A karantén kezdetén az Internet Archive több százezer könyvet tett ingyen elérhetővé a neten. Az írók már korábban is tiltakoztak az eljárás ellen. Négy kiadó most összeállt, hogy perre vigyék az ügyet. Szerintük szerzői jogi védelem alatt álló könyveket beszkennelni és csak úgy közzétenni: lopás. A karantén kezdetén a Könyves Magazin is írt róla, hogy létrejött egy olyan internetes giga-könyvtár, amelyben több mint egymillió könyv vált ingyenesen elérhetővé. Az úgynevezett National Emergency Library-n keresztül olyan, évek óta slágerkönyvnek számító regényeket is le lehet tölteni, mint A lány a vonaton vagy A Da Vinci-kód.
(...) Sok író márciusban tiltakozott az eljárás ellen, az írók érdekvédelmét ellátó Authors Guild pedig úgy nyilatkozott, az Internet Archive megtévesztette a felhasználókat, amikor azt a benyomást keltette, hogy régebbi és már közkincsnek számító könyvekhez ad hozzáférést, miközben egy csomó olyan könyvet is elérhetővé tett, amelyeket jelenleg is szerzői jog véd.

Most úgy tűnik, az ügy nem áll meg a felháborodásánál: az írók és a nagyobb kiadók ugyanis úgy döntöttek, hogy jogi lépéseket tesznek. Egyelőre négy kiadó állt össze – a Hachette, a Penguin Random House, a Wiley, és a Harper Collins –, hogy perre vigyék az ügyet.

Forrás: https://konyvesmagazin.hu/friss/a_kiadok_beperelik_az_ingyen_konyveket_kozzetevo_internet_archive_ot.html

 

Szerkesztők:

Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
 
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztői: Kelemen Katalin és Borbé Levente.

Júliusi évfordulók 2020

120 éve, 1900. július elsején született Harald Herdal dán író és költő.

150 éve, 1870. július másodikán született Artur Górski lengyel író, irodalomkritikus és szerkesztő.

125 éve, 1895. július másodikán hunyt el Mihail Petrovics Dragomanov (Mihajlo Petrovič Dragomanov) ukrán író, közíró, történész és politikus.

110 éve, 1910. július másodikán született Hans Hergin svéd író és újságíró.

10 éve, 2010. július másodikán hunyt el Beryl Bainbridge angol írónő.

5 éve, 2015. július másodikán hunyt el Kállai István magyar író, dramaturg és humorista.

265 éve, 1755. július harmadikán született Simonsz Arend Fokke holland író és irodalmár.

35 éve, 1985. július harmadikán hunyt el Granasztói Pál magyar író és építészmérnök.

925 esztendeje, 1905. július negyedikén született Uszáma ibn Munkidz szíriai emír, költő, író és diplomata. Fontos alkotása az Intelmek könyve.

305 esztendeje, 1715. július negyedikén született Christian Fürchtegott Gellert német költő, író, filozófus és pedagógus.

150 éve, 1870. július negyedikén született Barbra Ring norvég írónő, könyvtáros és irodalomkritikus.

120 éve, 1900. július negyedikén született Robert Desnos francia költő, és a második világháború alatti francia ellenállás egyik kiemelkedő alakja.

105 éve, 1915. július negyedikén született Christine Lavant (Thonhauser) osztrák költőnő és író.

5 éve, 2015. július negyedikén hunyt el Petelei István erdélyi magyar újságíró és szerkesztő.

1 éve, 2019. július negyedikén hunyt el Jálics (Jeney) Kinga magyar újságíró és szerkesztő.

80 éve, 1940. július ötödikén született Tolnai Ottó vajdasági születésű magyar költő, író és műfordító.

75 éve, 1945. július ötödikén hunyt el Georg Kaiser német drámaíró, forgatókönyvíró, író és színész.

70 éve, 1950. július ötödikén hunyt el Cholnoky Jenő magyar író és földrajztudós, a kolozsvári Tudományegyetem tanára.

485 esztendeje, 1535. július hatodikán hunyt el Thomas More (Morus Tamás) angol író, költő, filozófus és államférfi. Híres munkája az Utópia.

25 éve, 1995. július hatodikán hunyt el Aziz Nesim (Mehmet Nusret) török író és humorista.

230 éve, 1790. július hetedikén hunyt el Franz Hemsterhuys (François Hemsterhuis) holland filozófus író és esztéta.

165 éve, 1855. július hetedikén született Artur Nabantino Gonçalves de Azevedo brazil író, drámaíró, költő és újságíró.

115 éve, 1905. július hetedikén született Barsi Dénes (Harcsa) magyar író és újságíró.

90 éve, 1930. július hetedikén hunyt el Arthur Ignatius Conan Doyle ír származású skót író, költő és drámaíró. Ismert művei: Sherlock Holmes detektívről szóló regényei és az Elveszett világ.

45 éve, 1975. július hetedikén született Simon István magyar költő, műfordító, esszéíró és szerkesztő.

5 éve, 2015. július hetedikén hunyt el Anamaria Pop (Pap Annamária) magyar származású román írónő és műfordító.

170 éve, 1850. július nyolcadikán született Péterfy Jenő magyar esszéíró, irodalomtörténész, kritikus és esztéta.

135 éve, 1885. július nyolcadikán született Veikko Antero Koskenniem finn író, költő és műfordító.

245 éve, 1775. július kilencedikén született Matthew Gregory Lewis angol író. Ismert alkotása A szerzetes.

110 éve, 1910. július kilencedikén született Szász Béla magyar újságíró és lapszerkesztő.

1 éve, 2019. július kilencedikén hunyt el Veress Miklós magyar költő, műfordító és kritikus.

380 esztendeje, 1640. július tizedikén született Aphra Behn angol írónő, költő, drámaíró és műfordító.

105 éve, 1915. július tizedikén született Saul Bellow orosz-zsidó származású amerikai író. Ismert regénye a Humboldt adománya.

55 éve, 1965. július tizedikén hunyt el Jacques Auduberti francia író, drámaíró, esszéista és költő.

130 éve, 1890. július tizenegyedikén született Beke Margit magyar író és műfordító. Tíz nyelven írt és fordított.

180 éve, 1840. július tizenkettedikén született Avram (Avrom) Goldfaden héber költő, drámaíró, színpadi rendező és színész.

175 éve, 1845. július tizenkettedikén hunyt el Henrik Arnold Wergeland norvég költő, drámaíró és könyvtáros.

25 éve, 1995. július tizenkettedikén hunyt el Molnár Zoltán erdélyi magyar költő.

375 esztendeje, 1645. július tizenharmadikán született Marie le Jars Gournay francia írónő.

45 éve, 1975. július tizenharmadikán hunyt el Gál László vajdasági magyar költő, író, újságíró és műfordító.

95 éve, 1925. július tizenharmadikán hunyt el Csengey Gusztáv (Csenge Adolf) magyar teológus, költő és tanár.

5 éve, 2015. július tizenharmadikán hunyt el Gerhard Zwerenz német író és politikus.

840 esztendeje, 1180. július tizennegyedikén született Gotoba (Go-Toba) japán költő, császár és buddhista szerzetes.

220 éve, 1800. július tizennegyedikén született Lorenzo Mascheroni olasz író, irodalmár és matematikus.

45 éve, 1975. július tizennegyedikén hunyt el Lengyel József zsidó származású magyar író, költő, újságíró és műfordító.

30 éve, 1990. július tizennegyedikén hunyt el Thinsz Géza svédországi magyar költő. szerkesztő és műfordító.

25 éve, 1995. július tizennegyedikén hunyt el Hegyi Endre erdélyi magyar költő, műfordító, nyelvész és egyetemi oktató.

295 éve, 1725. július tizenötödikén született Manuel de Figueiredo portugál költő és drámaíró.

225 éve, 1795. július tizenötödikén hunyt el Anton Tomaž Linhart szlovén drámaíró, költő és történész.

205 éve, 1815. július tizenötödikén született Enrique Gil Y Carrasco spanyol költő és író.

120 éve, 1900. július tizenötödikén született Passuth László magyar író és műfordító. Ismert regényei: Esőisten siratja Mexikót, Nápolyi Johanna, Ravennában temették Rómát, Négy szél Erdélyben stb.

165 éve, 1855. július tizenhatodikán hunyt el Georges Rodenbach belga (vallon) költő és író.

130 éve, 1890. július tizenhatodikán hunyt el Gottfried Keller svájci német író és költő.

35 éve, 1985. július tizenhatodikán hunyt el Heinrich Böll német író és műfordító. Fontosabb művei magyarul: Biliárd fél tízkor, Csoportkép hölggyel.

25 éve, 1995. július tizenhatodikán hunyt el Stephen Spender angol költő, műfordító, elbeszélő, esszéista és szerkesztő.

20 éve, 2000. július tizenhatodikán hunyt el Petri György magyar költő, műfordító és újságíró.

130 éve, július tizenhetedikén született Tabéry Géza partiumi leültetésű erdélyi magyar író, színműíró és lapszerkesztő. Ismertebb könyvei: A tűzmadár, A Frimon-t palota, Szarvasbika.

95 éve, 1925. július tizenhetedikén született Nagy László magyar költő, műfordító és könyvillusztrátor.

55 éve, 1965. július tizenhetedikén hunyt el Konsztantin Gamszahurdia grúz író és közéleti személyiség.

5 éve, 2015. július tizenhetedikén hunyt el Halák László magyar író és újságíró.

1 éve, 2019. július tizenhetedikén hunyt el Andrea Camilleri olasz író, rendező, forgatókönyvíró és színész.

175 éve, 1845. július tizennyolcadikán született Tristan Corbière (Édouard-Joachim) francia költő.

115 éve, 1905. július tizennyolcadikán született Sós Endre magyar-zsidó író, publicista, lapszerkesztő és irodalomtörténész.

40 éve, 1980. július tizennyolcadikán hunyt el Komlós János magyar újságíró, író, kritikus, humorista, műfordító és dramaturg.

5 éve, 2015. július tizennyolcadikán hunyt el Koltai Tamás magyar újságíró, dramaturg, színikritikus és egyetemi tanár.

1 éve, 2019. július tizennyolcadikán hunyt el Luciano de Crescenzo olasz író, filmszínész, rendező és mérnök.

270 éve, 1750. július tizenkilencedikén született Johan Gabriel Oxenstierna svéd költő, naplóíró és diplomata.

165 éve, 1855. július tizenkilencedikén hunyt el Tomasz Zan litvániai születésű lengyel költő és politikus.

120 éve, 1900. július tizenkilencedikén született Reményik Zsigmond László magyar író és szerkesztő. Első kötetei spanyol nyelven láttak napvilágot.

110 éve, 1910. július tizenkilencedikén született Bóka László magyar író, költő, irodalomtörténész, kritikus és egyetemi tanár.

10 éve. 2010. július tizenkilencedikén hunyt el Cécile Aubry írónő, forgatókönyvíró, rendező és színész.

120 éve, 1900. július huszadikán született Maurice Gilliams belga flamand író, esszéíró, költő és könyvtáros.

105 éve, 1915. július huszadikán hunyt el Renato Serra olasz író és irodalomkritikus.

75 éve, 1945. július huszadikán hunyt el Paul Valéry francia költő és esszéíró.

165 éve, 1855. július huszonegyedikén hunyt el Per Daniel Amadeus Atterbom svéd költő, író és irodalomtörténész.

150 éve, 1870. július huszonegyedikén született Kurt Martens német író és novellista.

115 éve, 1905. július huszonegyedikén született Jean-Paul Sartre francia drámaíró, író, irodalomkritikus, filozófus és politikus.

100 éve, 1920. július huszonegyedikén született Mohammed Dib algériai arab, francia nyelven alkotó költő és író.

60 éve, 1960. július huszonegyedikén hunyt el Massimo Bontempelli olasz költő, író, drámaíró, novellista és zeneszerző.

30 éve, 1990. július huszonegyedikén hunyt el Balássy László magyar író, költő, újságíró és műfordító.

15 éve, 2005. július huszonegyedikén hunyt el Hernádi Gyula felvidéki születésű magyar író, drámaíró, költő és forgatókönyvíró.

5 éve, 2015. július huszonegyedikén született Edgar Lawrence Doctorow oroszországi zsidó származású amerikai író és esszéista.

80 éve, 1940. július huszonkettedikén hunyt el Marie Sörensen Bregendahl dán írónő és novellista.

1 éve, 2019. július huszonkettedikén hunyt el Giuliana Morandini olasz író, esszéíró és irodalomkritikus.

1 éve, 2019. július huszonkettedikén hunyt el Brigitte Kroneuer német írónő.

1 éve, 2019. július huszonkettedikén hunyt el Peter Hamm német költő, író, újságíró és irodalomkritikus.

160 éve, 1860. július huszonharmadikán született José María Vargas Vila kolumbiai születésű, Venezuelában és az Amerikai Egyesült Államokban munkálkodó író, újságíró, lapkiadó és politikus.

5 éve, 2015. július huszonharmadikán hunyt el Karátson Gábor magyar író, műfordító, filozófus, festő és művészetpedagógus.

365 esztendeje, 1655. július huszonnegyedikén hunyt el Friedrich von Logau német epigrammaköltő.

125 éve, 1895. július huszonnegyedikén született Robert Graves angol költő, író, kritikus, tudós és műfordító.

100 éve, 1920. július huszonnegyedikén hunyt el Ludwig Albert Ganghofer német író, költő és drámaíró.

1 éve, 2019. július huszonnegyedikén hunyt el Claes Andersson finnországi svéd író, költő, pszichiáter, zenész és politikus.

230 éve, 1790. július huszonötödikén hunyt el Johann Bernhard Basedow német pedagógus, író, filozófus és teológus

135 éve, 1885. július huszonötödikén született Benito Lynch argentin író, novellista.

115 éve, 1905. július huszonötödikén született Elias Canetti spanyol-zsidó származású bolgár születésű, németül munkálkodó író, drámaíró és esszéista.

75 éve, 1945. július huszonötödikén született Birtalan Ferenc magyar író és költő.

70 éve, 1950. július huszonötödikén hunyt el Elisabeth Langgässer német írónő és költő.

145 éve, 1875. július huszonhatodikán született Antonio Machado y Ruiz spanyol költő és drámaíró.

135 éve, 1885. július huszonhatodikán született André Maurois francia író, esszéíró és történész. Ismert alkotásai: A varázsló, A szerelem két arca, Költők a máglyán.

120 éve, 1900. július huszonhatodikán született Adelina Adalisz szovjet-orosz költőnő, író és műfordító.

150 éve, 1870. július huszonhetedikén született Hilaire Belloc angol-francia író és történész.

115 éve, 1905. június huszonhetedikén született Lev Abramovics Kasszil (Lev Abramovic Kassil) szovjet-orosz író.

110 éve, 1910. július huszonhetedikén született Julien Gracq francia író, kritikus, költő és drámaíró.

60 éve, 1960. július huszonhetedikén hunyt el Ethel Lilian Voynich ír származású amerikai írónő, műfordító és zeneszerző.

20 éve, 2000. július huszonhetedikén hunyt el Nemess László erdélyi magyar író és tengerésztiszt.

365 esztendeje, 1655. július huszonnyolcadikán hunyt el Cyrano de Bergerac francia költő és drámaíró. Ismert alkotása a Holdbéli utazás.

110 éve, 1910. július huszonnyolcadikán hunyt el Sigbjørn Obstfelder norvég költő.

110 éve, 1910. július huszonnyolcadikán született Artur Maria Swinarski lengyel költő, szatirikus drámaíró.

90 éve, 1930. július huszonnyolcadikán született Bodor Pál, Erdélyben is munkálkodó magyar író, költő, műfordító és szerkesztő. Ismert regényei a Kék folt, A svájci villa.

415 esztendeje, 1605. július huszonkilencedikén született Simon Dach barokk-német költő.

115 éve, 1905. július huszonkilencedikén született Dag Hammarskjöld svéd író, költő, politikus és közgazdász.

435 esztendeje, 1585. július harmincadikán született Christian Schesäus erdélyi szász költő.

305 esztendeje, 1715. július harmincadikán hunyt el Nahum Tate ír költő.

150 éve, 1870. július harmincadikán hunyt el Aasmund Olavsson Vinje norvég költő és újságíró.

45 éve, 1975. július harmincadikán hunyt el Nádass (Nuszbaum) József magyar költő, író, újságíró és műfordító.

35 éve, 1985. július harmincadikán hunyt el Kálnoky László magyar költő és műfordító.

100 éve, 1920. július harmincegyedikén született Joanisz Dragumisz (Ion Dragoumis) görög író, filozófus, diplomata és forradalmár.

55 éve, 1965. július harmincegyedikén született Joanne Kathleen Rowling angol írónő.

***

430 esztendeje, 1590. júliusában hunyt el Guillaume de Saluste Du Bartas francia költő, aki első költeményeit latin nyelven írta. Később az észak-franciaországi népies irodalom képviselője.

ÉRDEMES TUDNI

150 éve, 1870. július elsején született György Lajos székely-magyar ferences szerzetes (P. József) és egyháztörténész.

105 éve, 1915. július elsején született Spéter Erzsébet magyar mecénás és médiaszemélyiség.

75 éve, 1945. július másodikán született Salamon Anikó székely-magyar néprajzkutató és szerkesztő.

80 éve, 1940. július harmadikán hunyt el Császár Elemér magyar irodalomtörténész és egyetemi tanár.

75 éve, 1945. július negyedikén hunyt el Jakabházy Zsigmond székelyföldi születésű magyar farmakológus, toxikológus és orvos.

55 éve, 1975. július ötödikén hunyt el Biró Sándor székely-magyar történész, pedagógus és teológus.

480 esztendeje, 1540. július hetedikén született János Zsigmond magyar király 1540-1570 között, és Erdély első fejedelme 1565-1571 között.

115 éve, 1905. július hetedikén hunyt el Ráth György magyar könyv- és régiséggyűjtő, művészettörténet író.

35 éve, 1985. július hetedikén hunyt el Harag György erdélyi magyar rendező és színész.

95 éve, 1925. július nyolcadikán született Kováts Lajos székely-magyar természettudományi szakíró és ornitológus.

80 éve, 1940. július nyolcadikán hunyt el Márton Ferenc székely-magyar grafikus, festő és szobrász.

145 éve, 1875. július tizedikén született Paál Sándor székely-magyar közíró és szerkesztő.

115 éve, 1905. július tizenkettedikén született Ferencz Béla székely-magyar író, újságíró és helytörténész. Munkái: Csíkvármegye monográfiája a legrégibb időktől napjainkig és az 1938-ban kiadott Székely Góbéságok humorgyűjtemény.

35 éve, 1985. július tizenkettedikén hunyt el P. Papp Asztrik székely-magyar költő és Ferenc-rendi szerzetes.

105 éve, 1915. július tizenharmadikán született Gálffy Mózes erdélyi magyar nyelvész és egyetemi tanár.

385 esztendeje, 1635. július tizenötödikén hunyt el Hidvégi Mikó Ferenc székely-magyar politikus, diplomata és emlékíró. 1623-1630 között építette a csíkszeredai Mikó-várat.

100 éve, 1920. július tizenhatodikán született Benczúr Gyula magyar festőművész és egyetemi tanár.

480 esztendeje, 1540. július tizenhetedikén hunyt el Szapolyai János erdélyi vajda, 1526-ban I. János néven Magyarország választott királya.

160 éve, 1860. július tizenhetedikén született Kemény Ferenc vajdasági származású sportszervező, tanügyi író, az újkori olimpiai játékok kezdeményezője és szervezője, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság magyar alapító tagja.

1 éve, 2019. júlis tizenkilencedikén hunyt el Heller Ágnes zsidó származású magyar filozófus és esztéta.

265 éve, 1755. július huszadikán született Martinovics Ignác, Ferenc-rendi szerzetes, kémikus, politikus, a magyar jakobinus mozgalom egyik fő alakja.

430 esztendeje, 1590. július huszadikán fejezték be Károli Gáspár lelkésztársaival magyar nyelvre fordított Bibliát, amely fordítást Károli Bibliának vagy Vizsolyi Bibliának neveznek.

10 éve, 2010. július huszadikán hunyt el Molnár Tamás (Thomas Steven Molnar) magyar-amerikai katolikus filozófus, történész és politológus.

90 éve, 1930. július huszonharmadikán született Gáll János székely-magyar történész és politológus.

15 éve, 2005. július huszonharmadikán hunyt el Bandi Dezső erdélyi magyar művészettörténész, iparművész, művészeti író és népművelő.

95 éve, 1925. július huszonnegyedikén született Antal Árpád székely-magyar irodalomtörténész.

80 éve, 1940. július huszonegyedikén hunyt el Marczali (Morgenstern) Henrik zsidó származású magyar történész és egyetemi tanár.

90 éve, 1930. július huszonötödikén született Réz Pál partiumi születésű magyar irodalomtörténész, műfordító és esztéta.

1 éve, 2019. július huszonnyolcadikán hunyt el Péter László magyar irodalomtörténész, nyelvész, folklorista, várostörténész és pedagógus.

925 esztendeje, 1095. július huszonkilencedikén hunyt el Szent László magyar király, Erdély védőszentje.

290 éve, 1730. július harmincadikán született Jelky András magyar utazó, felfedező és kalandor.