125 éve született TAMÁSI ÁRON

A Márton Áron Főgimnázium dokumentációs és információs központjában szeptember elsejétől Tamási Áron kiállítás nyílt. A kiállítás fő célja, hogy gimnáziumunk is kellőképpen emlékezzen meg a 125 éve elhunyt székely-magyar íróra, elbeszélőre-novellistára és színműíróra.

Az évforduló szeptember 19-re (20?) esik, úgyhogy az ismertetés idejében jutott el a diákokhoz. Legfőképpen az újonnan jött kilencedikesek voltak beavatva.

A kiállítás tartalmazza Tamási Áron rövid életrajzát, néhány ismert, meghatározó bölcs mondását, a munkásságáról írt kis összefoglalót, valamint a fotókat az íróról, szülőházáról és kiadott műveiről. A kiállított kötetek nagy része a gimnázium könyvtárának gyűjteményéből származik.

Az író életének meghatározó világa a szülőföld és népe iránti tisztelet és szeretet. Számos alkotásában érezhető. Műveinek olvasása közben mintha a székely falu, vidék teljes valójában elevenedne meg előttünk. Mindezt mesteri módon mesés elemekkel ruházza fel. Ettől lesz egyben valós és varázslatos a történet.

Ismert regényei: Szűzmáriás királyfi, Ábel trilógia, Jégtörő Mátyás, Bölcső és Bagoly, valamint Világ és holdvilág. Az igazi sikert számára az Ábel a rengetegben című regénye hozta meg.

Novelláiban is az egyszerű, gyakran szegény de tisztességes lét értékét igyekszik megmutatni. Mindezt nem válogatva, gyakran humorral átszőve, tragikomikusan, akár tiszta tragédiával tálalva. Mert ugye az élet nem mindig „fenékig tejföl”.

Ismertebb színművei: Énekes madár, Tündöklő Jeromos, Csalóka szivárvány, Ördögölő Józsiás.

A kiállításhoz hozzájárul egy kis kalauzolás is az érdeklődők számára. Bepillantást lehet nyerni Tamási univerzumába.

A kiállítást egy kerek hónapig lehet megtekinteni.

Tamási Áron életéről és műveiből készült filmek linkajánlói:

120 éve született Tamási Áron - https://www.youtube.com/watch?v=whxjmRmdMjo

Tamási Áron 120 - https://www.youtube.com/watch?v=vAP_pDHW_YY

In memorian Tamási Áron - https://www.youtube.com/watch?v=N2ZHvZwgCOU

Ábel a rengetegben - https://www.karizmatikus.hu/noha/a-mi-mozink-2/video/133-abel-a-rengetegben-1994.html

Ördögváltozás Csíkban - https://www.youtube.com/watch?v=86jDxRDM1a0

Tamási Áron: ÉNEKES MADÁR - Komáromi Jókai Színház (Teljes előadás) - https://www.youtube.com/watch?v=rdVU-ZLo34I

Borbé Levente,

könyvtáros

ReMeK-e-hírlevél 2022/9. számából

Fiatal írók számára hirdet pályázatot az Előretolt Helyőrség Íróakadémia

Fiatal írók számára hirdet pályázatot az Előretolt Helyőrség Íróakadémia és működtetője, a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (KMTG), a pályázatok benyújtásának határideje 2022. szeptember 11.

A pályakezdő szépíró kategóriában közzétett felhívás szerint idén tíz alkotó részesülhet jelentős szakmai és a későbbiekben anyagi támogatásban – olvasható a szervezők közleményében. Mint írják, olyan 18 és 25 év közötti tehetségek jelentkezését várják, akik még nem rendelkeznek önálló szépirodalmi kötettel, de már fel tudnak mutatni tehetségüket bizonyító írásműveket. Emellett úgy érzik, alkotói pályájuk kibontakozását elősegítheti az Előretolt Helyőrség Íróakadémia oktatóinak iránymutatása, szakmai tapasztalata, egy alkotói közösséghez való tartozás, a pályakezdés nehézségeinek áthidalásához nyújtott szakmai, szellemi és a későbbiekben anyagi támogatás.

Forrás: https://kronikaonline.ro/kultura/fiatal-irok-szamara-hirdet-palyazatot-az-eloretolt-helyorseg-iroakademia

Kertkönyvtári összegzés

2022. július 4-től augusztus 12-ig naponta 10 és 12 óra között izegtek-mozogtak a gyermekek a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár által a székhelye közvetlen szomszédságában létrehozott közösségi térben, a Kertkönyvtárban: mesét hallgattak, beszélgettek, kézműveskedtek, játszottak, társasoztak. Vidám, kötetlen hangulatban lehettek együtt az árnyas fák alatt, és ez a szabadság egyre több gyermeket vonzott.

A húsz alkalom alatt összesen 588-an vettek részt a könyvtárosok által kitalált programon. Az apróbbakat az anyukák hozták, a nagyobbacskákat a nagyszülők, és gyakran a felnőttek is végigülték csemetéikkel a foglalkozást, folyóiratokat, könyveket lapozgattak.

Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/gyermekkonyvtar.sepsi/posts/pfbid02MgMP1Rr9N3PfGah52Q6cFG3p2TzYuLWA5QW3teYM1JsiFJxbHAxQHhxvGeoAcsiml

 

Idén nyáron háromszor gyúlt fel a Csodalámpa

2022 nyarán három korosztálynak szerveztek olvasásnépszerűsítő és szövegértést fejlesztő vakációs foglalkozássorozatot a Bod Péter Megyei Könyvtár munkatársai. A napközis táborként működő Csodalámpa Olvasóklub mindhárom kiadása öt napon át, 10 és 14 óra között, összesen ötven gyermek részvételével zajlott le. A foglalkozásokon a résztvevőknek felolvastak egy regényt, amelyet izgalmas feladatok, drámajátékok, művészeti és kézműves tevékenységek, illetve sok-sok beszélgetés segítségével dolgoztak fel.

Forrás és teljes cikk, illetve fotók itt: https://kmkt.ro/iden-nyaron-haromszor-gyult-fel-a-csodalampa

Code Kids Hargita megyében – programozó gyerekklubok nyári találkozója

2022. augusztus 31-én a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban került sor a Hargita megyei könyvtárakban tevékenykedő, programozó gyerekklubok idei nyári találkozójára. A 10 órakor kezdődő rendezvényen bemutatkoztak a csíkszeredai Mesterkék, a csíkszentgyörgyi Hurkoló Lurkók, a bögözi Robotzsaruk, a bélbori Lángelmék és a maroshévízi Top Robotok.

A Kájoni János Megyei Könyvtár 2019 óta minden évben csatlakozott a CODE KIDS (Copiii fac coding în bibliotecile publice) elnevezésű országos projekthez, amelynek lényege programozó gyerekklubok megalakítása és működtetése a könyvtárakban. A projekt országos finanszírozója a Romanian-American Foundation a PROGRESS Alapítvány közvetítésével, megyei szinten a programot Hargita Megye Tanácsa is támogatja, a Kájoni János Megyei Könyvtár által megvalósított Települési könyvtárfejlesztő program keretében.

Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/esd/2022-08-31

 

Megünnepelték a román nyelv napját

2022. augusztus 31-én, a román nyelv napja alkalmából a Kájoni János Megyei Könyvtárban a verset és technológiát egyesítő nyereményjátékra hívták a román nyelv és irodalom iránt érdeklődő közönséget. Háromtagú csapatok nevezhettek be, amelyek előzetesen vagy a helyszínen alakultak. A román nyelvé mellett a magyar és az angol nyelv ismerete, valamint az okostelefon használatában való jártasság előnynek számított a játékban. A versenyhez szükséges szoftvert a Kájoni János Megyei Könyvtárban, valamint a Bélbori Községi Könyvtárban tevékenykedő, Mesterkék, illetve Lángelmék elnevezésű programozó gyerekklubok tagjai készítették. A 30 lej értékű, tanszerekre váltható nyereményeket Hargita Megye Tanácsa biztosította.

Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/esd/2022-08-31

 

„A jövő könyvtára” szakmai konferenciát idén is megtartották

2022. augusztus 25-én és 26-án a tartották meg a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár rendezésében a Kárpát-medencei könyvtárosok fenti című konferenciájának idei kiadását. A rendezvény a könyvtárak együttműködésének köszönhetően vált hatékonyabbá, és több mint száz résztvevője volt.

A konferencia első napján plenáris előadásokon vehettek részt az érdeklődők. Ezek sorát Farkas Levente, a Marketingiskola.ro alapítója kezdte. A változó világ kihívásaira hívta fel a figyelmet. A szolgáltatás egyik fontos alapkövének a helyi prioritásokat, a kiszolgálás minőségét nevezte meg. A kommunikáció jelentőségére tért ki, hogy meg kell kérdezni az embereket, mire van szükségük. Német Szilvia, a székesfehérvári Vörösmarty Mihály Könyvtár gyerekkönyvtárosa a közösségfejlesztésre fókuszálva mutatta be tékájuk tevékenységét, majd a görögországi Konstantina Martzoukou, az aberdeeni (Skócia) Robert Gordon Egyetem adjunktusa állt előadóként a közönség elé. Pedagógusként a digitális kompetenciák fejlesztésével foglalkozik a diákok körében. Hangsúlyt fektet az információkeresés, a digitális írás és az online tanulás hatékonyságára. A konferencia következő előadója Szász-Mihálykó Mária székelyudvarhelyi irodalomtanár, tankönyv-szerkesztő, -író volt, aki a gyerekek olvasási hajlandóságának folyamatos csökkenését elemezte, annak okait kutatva.

A konferencia második napja kerekasztal-beszélgetéseket tartalmazott programjában. A meghívott könyvtárosok választhattak az előző napi előadások témájából, amelyet a kiválasztott előadóval beszéltek meg. Az érdeklődők a kérdések mentén jobban megismerhették azt a szakterületet, tevékenységet, amelyre a leginkább kíváncsiak voltak.

Forrás: https://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2022/08/a-jovo-konyvtara-szakmai-konferencia.html

 

Ismét működik a csíkszentmártoni Baka János Könyvtár

Közel egy év szünet után ismét működik a Baka János Községi Könyvtár Csíkszentmártonban. A jelenlegi könyvtáros, Benke Mónika több mint egy évig fogja helyettesíteni Pál Erőss Juditot, a községi könyvtárost. Az új könyvtáros szervezett már gyermekfoglalkozásokat, olvasóklubot alapított, amely egyre népszerűbb a gyermekek körében, és új könyveket is szerzett be.

A Hargita Népe újságírójának elmondta, az a célja, hogy minél többen használják a könyvtárat, és ötletekből, tervekből nincs hiány. Idén május elején foglalta el az állást, és miután átnézte a könyvállományt, a leltárt, nekifogott eseményeket, tevékenységeket szervezni.

Az állományfrissítés folyamatosan zajlik, hiszen szervezett jótékonysági ruhavásárt, amin közel 500 lej gyűlt össze. Erre az összegre már vásárolt könyveket ‒ házi olvasmányokat és olyan ifjúsági könyveket, amelyeket a fiatalok kértek ‒, és könyvadományokat is kapott a könyvtár. Működik a Cserebere Könyvposta is, az olvasók egy könyvvel teli dobozból kedvükre válogathatnak és vihetnek el köteteket. Csak egy szabály van: amennyi könyvet elvisz az olvasó, annyit kell hoznia cserébe. Olvasóklubot is alapítottak, a könyvtáros a gyermekeket két csoportra osztotta: a Griffmadár Olvasóklub egyik csoportjába második, harmadik és negyedik osztályos gyerekek járnak, a másik csoportban pedig az ötödik és hatodik osztályos gyermekek. Jelenleg 24 gyermek tagja az olvasóklubnak, de a könyvtáros elmondása szerint egyre többen csatlakoznak.

Szervezett gyermekprogramot is, amelynek a Fűben olvasván címet adta. Mint mondta, a könyvtár udvarán sátrat állítottak fel, asztalokat, székeket, pokrócokat vittek ki, és a kisgyermekeknek bemutatta a könyvtárat, illetve a helytörténeti múzeumot, majd kézműves foglalkozást tartottak, kincskereső játékot játszottak, végül pedig a fűben olvastak.

Pedagógus lévén elsőként a gyermekeket szólította meg, és tervei szerint az iskolakezdéskor nyílt napokat fog tartani, hogy a tanulók ne csak az iskolai könyvtárt ismerjék és használják, hanem a községi könyvtárat is.

Forrás és a teljes cikk itt: https://hargitanepe.ro/ismet-mukodik-a-baka-janos-konyvtar/

 

Tékaforgatag – vezetett séták a Teleki Sámuel Emlékév jegyében

Idén a Vásárhelyi Forgatag programjainak a marosvásárhelyi vár adott otthont, 2022. augusztus 23. és 28. között. Számos érdekes program várta az érdeklődőket, többek között a Teleki Téka által szervezett Tékaforgatagon is. Idén a Teleki Sámuel Emlékév jegyében Teleki-sétákat szerveztek, kastély- és kriptalátogatással, vásárhelyi paloták és a Teleki Téka rejtett zugainak felkutatásával, Teleki Sámuel és a szabadkőművesség kapcsolatát bemutató minikiállítással indították a hetet. Ezen kívül a várban könyvudvar, könyvbemutatók és izgalmas könyves beszélgetések, gyerekfoglalkozások, Vásárhely-vetélkedő és háromnapos könyvturkáló is várta a forgatagozókat.

A könyvudvarban a kiadók (Kriterion, Lector, EME, Polis, Mentor Könyvek, Garabontzia, Petőfi Kulturális Ügynökség) újdonságainak bemutatói mellett könyves podcastek és könyves kávézó, könyvajánló Facebook-csoport és a magasirodalomról beszélgető olvasókörök programjai váltogatták egymást.

A Tékaforgatag idén is sétával indult, Kovács Bányai Réka könyvtáros a Teleki Téka rejtett zugain vezette végig augusztus 23-án az érdeklődőket. Erről Kiss Judit újságíró tudósított a Krónika hasábjain:

"Az udvaron a nagy diófa alatt gyűlt össze a csoport, akik előbb az épület történetével ismerkedhettek meg, majd bejárták az épületet, a raktárokon kívül bementek azokba a termekbe, amely Teleki Sámuel életéhez, illetve a könyvtáralapításhoz is szorosan kötődnek.

Az egykori Fazakas, ma Borsos Tamás utca felőli épület, a Wesselényi-szárny valamikor 1770 körül épült, Wesselényi Kata építtette, akitől Bethlen Zsuzsanna, gróf Teleki Sámuel felesége örökölte. Teleki a negyvenezres gyűjteményét eleve közkönyvtárnak szánta, ezért sokat habozott, hogy hol legyen az elhelyezve. Végül Marosvásárhelyt választotta, ahol az eredeti épület mellé még egy épületszárnyat húzott, amit már indulásból úgy építtetett, hogy abba rendezi be a könyvtárat. Ahogy Bányai Réka mondta, azon kevés régi könyvtárak közé tartozik a Teleki Téka, amely épületét már eredetileg is könyvtár számára hoztak létre."

Forrás és a teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/szines/a-patinas-teleki-teka-ritkan-lathato-tereit-is-bemutattak-a-vasarhelyi-forgatag-kereteben-tartott-vezetett-setan

Lázok Klára, a Téka osztályvezető könyvtárosa ajánlója az idei Tékaforgatagról: https://www.youtube.com/watch?v=DQ4TMXHFziM&t=7s

A Tékaforgatag programjairól: https://www.facebook.com/events/396539775952574?ref=newsfeed

 

Megjelent a Székelyföld augusztusi száma

A Székelyföld folyóirat 2022/8. számában verssel jelentkezik Bajna György, B. Tomos Hajnal, Ferencz Imre, Gere Nóra, Karácsonyi Zsolt, Kovács Újszászy Péter, Ráday Zsófia, Székely Szabolcs és Tompa Gábor. Prózát publikál Bene Zoltán, Káli István, Nádasi Krisztina, Somogyi Tibor és Szentgyörgyi László.

Az Ujjlenyomat rovatban Oláh Sándor Az ellenség nem tudta magáról, hogy ellenség... címmel a kulákosítás/kollektivizálás időszakáról közöl tanulmányt. A néprajzrovatban Szabó Á. Töhötöm Politikai és etnikai határok Dél-Erdélyben: fakuló etnikai mozaik a Kis-Küküllő térségében című elemzése olvasható.

A csángó kultúrával foglalkozó Kelet Népe rovatban Halász Péter Kezem fejemre kulcsoltam, szegény Csíkot úgy sirattam címmel közöl írást.

A Ködoszlásban Cserey Zoltán a burgonya termesztésének kezdeteiről és meghonosodásól ír Háromszéken a 18. század utolsó harmadától a 19. század közepéig.

Csinta Samu Szarvadi Lóránd háromszéki vállalkozóval készített portrébeszélgetést.

A kritikarovatban Purosz Leonidasz Székely Szabolcs A beszélgetés története című kötetéről értekezik, Zsidó Ferenc pedig Bereményi Géza Magyar Copperfieldjéről.

A lapszámot Holló István munkái illusztrálják.

Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/articles/megjelent-a-szekelyfoeld-augusztusi-szama-1

 

Megjelent a Korunk augusztusi lapszáma

Az Erdélyi Fejedelemség történetét mintegy 120 éves fennállása alatt mindvégig a két korabeli nagyhatalom, az Oszmán és a Habsburg Birodalom közé szorított helyzete határozta meg. Ez a helyzet óriási terhet és feladatot rótt az erdélyi fejedelmekre, akik egyfelől a szultánok vazallusai, másfelől a mindenkori magyar királyoknak is alattvalói voltak. Mindkét „császár” felé hódolatot kellett mutatniuk, mert országuk megmaradása volt a tét. Úgy kellett egyensúlyozniuk a két nagyhatalom között – ahogyan Pázmány Péter írta egy alkalommal Bethlen Gábornak, a „beretva élin” –, hogy a fejedelemség túlélését biztosítsák. A külső fenyegetettség állandósuló állapotában voltak olyan kritikus helyzetek, történések, amelyeket a fejedelmek igyekeztek megoldani, olykor sikeresen, olykor sikertelenül, de hogy országukért küzdöttek, azt tőlük elvitatni nem lehet. A kívülről fenyegető támadások mellett az ország létét belső konfliktusok is megrengették, amelyek belpolitikai egyet nem értésből vagy az államot alkotó rendi nemzetek közötti súrlódásokból fakadtak. Ennél fogva a fejedelmekre az a feladat is hárult, hogy a belső stabilitást, a rendek közötti egyetértést fenntartsák, vagy ügyes intézkedésekkel helyreállítsák.

A lapszám írásai a fentebbi kérdéseket járják körül, egy-egy konkrét történelmi helyzet bemutatásával érzékeltetik a fejedelmeknek, erdélyi vezérpolitikusoknak az ország megmaradásért folytatott küzdelmét.

Forrás: http://korunk.org/a-beretva-elin-az-erdelyi-fejedelemseg-kuzdelme-a-megmaradasert/

 

Az erdővidéki szénbányászat 150 éve

A baróti Tortoma Könyvkiadónál megjelent Kisgyörgy Zoltán és Vajda Lajos Az erdővidéki szénbányászat 150 éve című könyve.

Előszavában olvasható: „Amikor 1972-ben Kisgyörgy Zoltán és dr. Vajda Lajos könyvben foglalta össze az erdővidéki iparszerű szénbányászat százesztendős történetét, Barót még négyesztendős városka volt csupán. Várossá nyilvánítását – az ország közigazgatási átszervezésén túl – szintén a bányavállalatnak köszönhette, amely Köpecbánya, majd Köpec után itt épített a kor szelleméhez igazodó stílusú irodaépületet a főtér sarkára, és a szénkitermelés növekvő munkaerőigénye indította el azt a folyamatot, amely révén a település északi peremén tömbháznegyed nőtt ki a földből.

1972-ben, a szocialista iparosítás lendületében a kor ideológiája vidékünkön a hosszú távú jövő letéteményesének egyértelműen a bányászatot tekintette, és ehhez az állami fejlesztések hihető alapot szolgáltattak: sorra nyíltak a bányák immár nemcsak Köpecbányán, hanem más települések határában is, indultak a külszíni fejtések is, a bányászok mellé pedig gépészek egész seregét alkalmazták, a vállalat létszáma pedig lassan az ötezres szám közelébe kúszott, körülbelül ugyanennyi családnak biztosítva a megélhetést a kiemelt ágazati bérezés révén.

Százötven esztendő alatt iparszerű szénbányászatunk teljes kört írt le: a semmiből indult, és ahogyan ma láthatjuk: a semmibe tért vissza, hamvába halt. …”

Forrás és teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/152033/az-erdovideki-szenbanyaszat-150-eve-

 

Harminc éve halt meg Székely János író, költő

1992. augusztus 23-án hunyt el Marosvásárhelyen Székely János költő, műfordító, próza- és drámaíró, a Caligula helytartója című mű szerzője.

Székely erkölcsfilozófiai indíttatású drámai műveiben elvek, ideológiák harcolnak egymással. A tét az emberi szabadság, vagyis az, hogy az egyén miként tudja függetleníteni magát egy rossz hatalom kísértéseitől és miként szabadulhat nyomása alól. A diktatúra és a kisebbségi lét szorításában történelmi analógiákat keresett és talált, de mindenki ráismerhetett a kor hatalmi szituációira és tipikus emberi, politikai magatartásaira. Székely János drámái kapcsán egy alkalommal azt mondta: „Valahányszor elegem volt az életből, írtam egy drámát és kiírtam magamból az öngyilkosságomat”.

Az íróban fel sem merült nehéz sorsú szülőföldjének elhagyása, a hatalommal csak belső erkölcsi parancsra, három évre volt hajlandó kompromisszumot kötni, hogy apja – akit 1958-ban rendszerbírálatért letartóztattak – kiszabaduljon a börtönből. Akkor írta azokat a verseit, amelyeket később nem vállalt. Kitüntetést nem fogadott el, különc volt: nem vett részt irodalmi mozgalmakban és társaságokban, sétapálcával járt az utcán, és abban is kitűnt, hogy az erdélyi magyar irodalomban helytelenített mindennemű formabontást. A siker nem érdekelte, nem azért írta darabjait, hanem, hogy elmondja, amit fontosnak tart, ami hasznos az emberek számára, amitől valamikor valaki jobban megérti a világot.

Forrás: http://szabadsag.ro/-/nem-erdekelte-a-siker-azert-irt-hogy-elmondja-amit-fontosnak-tart

 

Kiállítás nyílt a 90 éve született Bálint Tibor író emlékére

Népes közönség előtt nyitották meg a Bálint Tibor 90 – Kolozsvár írója, az író Kolozsvárja című emlékkiállítást az író születésének kilencvenedik évfordulójának évében, 2022. augusztus 16-án, a kolozsvári Vallásszabadság Házában. A résztvevőket Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője köszöntötte, majd Albert Júlia színművésznő olvasott fel, ezt követően Demeter Zsuzsa és Egyed Emese vázolták fel röviden Bálint Tibor életútját, és azt, amit ebben a rendhagyó kiállításban kiemeltek ebből.

‘Bálint Tibor olyan író, akit feledni nem szabad – emelte ki megnyitó szövegében Karácsonyi Zsolt. – Életműve és élete nem csupán emlék, hanem – ahogy ezt a jelenlévők száma is mutatja – jelenlévő valóság. Külön büszkeség a Helikon számára, hogy a lap (és lapelődje, az Utunk) egykori külső munkatársáról emlékezhet meg, aki heti rendszerességgel közölt annak hasábjain évtizedeken keresztül.’

A kiállítást Demeter Zsuzsa irodalomtörténész, a Helikon főszerkesztő-helyettese és a készülő új Bálint Tibor-monográfia szerzője, valamint Egyed Emese irodalomtörténész, a Bálint Tibor Baráti Társaság elnöke szervezték. A viszonylag kisméretű emlékkiállítás öt ismertető pannóból áll, ezek mellett Bálint Tibor-köteteket, a szerző leveleit és szerződéseit, személyes dokumentumait tekinthetik meg az érdeklődők, amelyek a nagyközönség számára korábban nem voltak elérhetőek csupán Bertha Zoltán kilencvenes években megjelent Bálint Tibor-monográfiájában. A hangulatos pannókat Szentes Zágon tervezte, a kiállított tárgyak nagy része Bálint Tibor hagyatékából származik, amelyet az író özvegye, Kovács Júlia bocsátott a szervezők rendelkezésére.

Az 1932. június 12-én született író – aki húsz éve nincs közöttünk – manapság is népszerű olvasói körében, és ezt a tárlat megnyitóján részt vevő, nagyszámú érdeklődő bizonyította.

Forrás: https://www.helikon.ro/bejegyzesek/egy-eletmu-forgasi-sebessegerol-megnyilt-a-balint-tibor-emlekkiallitas

https://kronikaonline.ro/kultura/volt-egyszer-egy-santa-angyalok-utcaja-n-kiallitas-nyilt-a-90-eve-szuletett-balint-tibor-iro-emlekere-kolozsvaron

 

Félteni nem, de ápolni kell a magyar nyelvet

Balázs Géza nyelvészprofesszor tartott Tusványoson, a Partiumi Keresztény Egyetem sátrában élvezetes előadást a magyar nyelvi humorról, ekkor taglalta rövid interjúban, hogyan látja a magyar nyelv jelenlegi állapotát. Meglátása szerint a nyelv egy kulturális hagyomány, egy kommunikációs lehetőség. A kulturális hagyományt azért kell félteni, mert ha az megszakad, a kommunikációval is probléma lesz. A féltés tehát egy nagyon természetes beállítódás. Magyarországon a magyar nyelv nincs veszélyben, mert a magyar államnyelv, minden szinten használható, van oktatása alapszinttől a felsőfokig, és magyar nyelven minden elmondható, ami a világon létező 6000 nyelv közül igen kevésről mondható el. Tehát félteni nem kell, de ápolni, törődni vele igen. Határon túl viszont a magyar nyelv visszaszorult – egy-két nagy magyar nyelvtömböt leszámítva, mint a Csallóköz, a Bodrogköz és természetesen a Székelyföld, különösen az utóbbi 50 évben baj van. „A Partiumban, ahova én leggyakrabban átjárok, már szórványhelyzetben van a magyar nyelv, a szórványhelyzet pedig elszigetelődést jelent: a szórványok általában beolvadnak, és ott romlik, előbb-utóbb beolvadnak és megszűnik az adott nyelv. Mindenki eldöntheti, hogy számára ez szomorú vagy nem. Nyelvészeknek, magyar kultúrával foglalkozóknak nyilván valamit tenni kell, támogatni kell a nyelv megtartását.

A magyar nyelv kicsi nyelv, Európában egyedülálló, csak idegen nyelvek által körülvett nyelv, ezért fontosabb nekünk a nyelv megőrzése, mint egy németnek vagy hollandnak.”

Forrás és a beszélgetés itt: https://www.hirmondo.ro/kovaszna-megye/kell-e-felteni-a-magyar-nyelvet/

Szerkesztők:

Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr

Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk

Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com

Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro

 

E lapszám felelős szerkesztője: Kovács Eszter.

 

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a remekehirlevel@gmail.com címen.

 

Szeptemberi évfordulók 2022

380 esztendeje, 1642. elsején született Bethlen Miklós erdélyi magyar államférfi és emlékíró.

1 éve, 2021. szeptember elsején hunyt el Jean-Denis Bredin francia író és jogász.

170 éve, 1852. szeptember másodikán született Paul Charles Joseph Bourget francia író, esszéíró, drámaíró, költő és irodalomkritikus.

85 éve, 1937. szeptember másodikán hunyt el John Ronald Reuel Tolkien dél-afrikai származású író, nyelvész és költő. Népszerű alkotása: A gyűrűk ura.

430 esztendeje, 1592. szeptember harmadikán hunyt el Robert Greene angol író, költő és drámaíró.

65 éve, 1957.szeptember harmadikán hunyt el Heltai (Herzl) Jenő magyar író, esszéíró, költő, újságíró, producer és dramaturg.

15 éve, 2007. szeptember harmadikán hunyt el Szepes Mária magyar írónő, forgatókönyvíró, költő és színész.

140 éve, 1882. szeptember negyedikén született Leonhard Frank német író, elbeszélő, grafikus és műszerész.

5 éve, 2017. szeptember harmadikán hunyt el John Lawrence Ashberry amerikai költő és művészetkritikus.

80 éve, 1942. szeptember negyedikén hunyt el Móricz Zsigmond író, újságíró és szerkesztő, a magyar irodalom egyik kiemelkedő alakja. Főbb művei: Judith és Eszter, A hét krajcár, Tragédia, Az Isten háta mögött, Szegény emberek, Légy jó mindhalálig, Tündérkert, Úri muri, Barbárok, Rokonok, Egyszer jóllakni, A boldog ember, Árvácska stb.

95 éve, 1927. szeptember negyedikén született Sánta Ferenc székely származású magyar író, elbeszélő és esszéíró.

290 éve, 1732. szeptember ötödikén született Niels Krog Bredal dán író és zeneszerző.

255 éve, 1767. szeptember ötödikén született August Wilhelm Schlegel német költő, műfordító és műkritikus.

30 éve, 1992. szeptember ötödikén hunyt el Fritz Leiber amerikai író, drámaíró, színész és sakkszakértő.

160 éve, 1862. szeptember hatodikán született Werner Gyula magyar író és politikus.

110 éve, 1912. szeptember ötödikén született Kálnoky László magyar költő és műfordító.

80 éve, 1942. szeptember hatodikán hunyt el Szilágyi László magyar költő, író, újságíró és operett-szövegkönyvíró.

45 éve, 1977. szeptember hatodikán hunyt el Hajnal Anna magyar költő és műfordító.

5 éve, 2017. szeptember hatodikán hunyt el Kate Millett amerikai író, oktató, művész és emberjogi aktivista.

135 éve, 1887. szeptember hetedikén született Edith Sitwell angol költő és kritikus.

120 éve, 1902 (augusztus 25.?). szeptember hetedikén született Camil Baltazar (Leopold Goldstein) román költő.

115 éve, 1907. szeptember hetedikén hunyt el René François Armand Sully Prudhomme francia költő és esszéíró.

60 éve, 1972. szeptember hetedikén hunyt el Josikava Eidzsi (Eiji Yoshikawa) japán író és költő.

5 éve, 2017. szeptember hetedikén hunyt el Bényei József magyar újságíró, író, költő és színházigazgató.

525 esztendeje, 1497. szeptember nyolcadikán született Stanislaw Górski lengyel humanista, történetíró és katolikus pap.

170 éve, 1852. szeptember nyolcadikán született Jacinto Octavio Picon spanyol író, újságíró, irodalomkritikus és politikus.

5 éve, 2017. szeptember nyolcadikán hunyt el Jerry Pournelle amerikai sci-fi író, esszéíró, újságíró és kiadó.

250 éve, 1772. szeptember kilencedikén született Joakim Vujić szerb író,drámaíró, színész és utazó.

110 éve, 1912. szeptember kilencedikén született Odisszeasz Elitisz görög költő.

35 éve, 1987. szeptember kilencedikén hunyt el Garai (Ruprecht) Gábor magyar költő, író, műfordító és kritikus.

225 éve, 1797. szeptember tizedikén hunyt el Mary Wollstone-Craft ír származású angol írónő, filozófus, feminista.

195 éve, 1827. szeptember tizedikén hunyt el Ugo Foscolo olasz költő és író.

165 éve, 1857. szeptember tizedikén született Anton Bielek szlovák író.

140 éve, 1882. szeptember tizedikén hunyt el Gellért Oszkár (Goldmann Oszkár) magyar költő, újságíró és szerkesztő.

120 éve, 1902. szeptember tizedikén született Nicolas Guillén kubai költő, újságíró és politikus.

95 éve, 1927. szeptember tizenegyedikén hunyt el Franz Storch erdélyi német ajkú sváb író és lapszerkesztő.

20 éve, 2002. szeptember tizenegyedikén hunyt el Roberto Vidal Bolaño galíciai író és színész.

5 éve, 2017. szeptember tizenegyedikén hunyt el J. P. Donleavy amerikai-ír író, drámaíró és szakíró.

170 éve, 1852. tizenkettedikén született Simo Matavulj szerb író és novellista.

140 éve, 1882. szeptember tizenkettedikén született Ion Agârbiceanu erdélyi román költő, újságíró és író.

105 éve, 1917. szeptember tizenkettedikén született Han Szu-jin (Suyin) kínai írónő és orvos.

460 esztendeje, 1562. szeptember tizenharmadikán hunyt el Matteo Bandello olasz író és novellista.

430 esztendeje, 1592. szeptember tizenharmadikán hunyt el Michel de Montaigne (Michel Eyquem de Montaigne) francia esszéíró és filozófus.

225 éve, 1797. szeptember tizenharmadikán született Aranyosrákosi Székely Sándor székely-magyar író, költő, műfordító, történész és unitárius püspök.

170 éve, 1852. szeptember tizenharmadikán született Petelei István erdélyi magyar író, elbeszélő és hírlapíró.

20 éve, 2002. szeptember tizenharmadikán hunyt el Alekszandr Petrovics Kazantsev szovjet-orosz tudományos és fantasztikus író, ufológus és sakkfeladvány szervező.

1615 esztendeje, 407. szeptember tizennegyedikén hunyt el Joannész Khrüszosztomosz (Aranyszájú Szent János) görög egyházi író, prédikátor, teológus, egyházatya és egyháztanító.

250 éve, 1772. szeptember tizennegyedikén született Joseph Alois Gleich osztrák író, dramaturg és politikus.

80 éve, 1942. szeptember tizennegyedikén született Czakó Gábor magyar író, publicista és képzőművész.

1 éve, 2021. szeptember tizennegyedikén hunyt el Norm McDonald kanadai humorista, író és színész.

155 éve, 1867. szeptember tizenötödikén született Petr Bezruč cseh költő és író.

120 éve, 1902. szeptember tizenötödikén született Kászimali Bujálinov kirgiz író.

40 éve, 1982. szeptember tizenötödikén hunyt el Karen Lydia Aabye dán író és újságíró.

350 esztendeje, 1672. szeptember tizenhatodikán hunyt el Arne Bradstreet amerikai-angol költő.

130 éve, 1892. szeptember tizenhatodikán hunyt el Jöhuda Léb Gordon (Judah Leib Gordon) héber-litván költő.

15 éve, 2007. szeptember tizenhatodikán hunyt el Robert Jordan amerikai fantasy író. Ismertebb műve: Az idő kereke-sorozat.

285 éve, 1737. szeptember tizenhetedikén született Aranka György erdélyi magyar író, költő, filozófus, történész, esztéta és művelődésszervező.

60 éve, 1962. szeptember tizenhetedikén hunyt el Francesco Flora olasz irodalomtörténész, író, költő és irodalomkritikus.

1 éve, 2017. szeptember tizenhetedikén hunyt el Alfonso Sastre spanyol drámaíró, esszéíró és kritikus.

195 éve, 1827. szeptember tizennyolcadikán született Pietari Päivärinta finn író, elbeszélő és államférfi.

95 éve, 1927. szeptember tizennyolcadikán hunyt el Tokutomi Roka japán író, novellista.

80 éve, 1942. szeptember tizennyolcadikán hunyt el Szőcs Kálmán erdélyi magyar költő és újságíró.

580 esztendeje, 1442. szeptember tizenkilencedikén hunyt el Nguyễn Trãi vietnámi író, költő és politikus.

100 éve, 1922. szeptember tizenkilencedikén született Majtényi (Mann) Erik erdélyi magyar költő, író, szerkesztő és műfordító.

215 éve, 1807. szeptember huszadikán született Giovanni Ruffini olasz író és hazafi.

125 éve, 1897. szeptember huszadikán született Tamási Áron székely-magyar író, elbeszélő és színműíró. Főbb művei: Ördögváltozás Csíkban, Rendes feltámadás, Ábel trilógia, Énekes madár, Jégtörő Mátyás, Tündöklő Jeromos stb.

110 éve, 1912. szeptember huszadikán született Szabó Lajos erdélyi magyar drámaíró és színészpedagógus.

75 éve, 1947. szeptember huszadikán született Tarnói Gizella magyar újságíró és rádiós szerkesztő.

30 éve, 1992. szeptember huszadikán hunyt el Musa Anter kurd író, újságíró és aktivista.

15 éve, 2007. szeptember huszadikán hunyt el Polcz Alaine erdélyi magyar író és pszichológus.

10 éve, 2012. szeptember huszadikán hunyt el Tereska Torrès francia író.

5 éve, 2017. szeptember huszadikán hunyt el Ene Mihkelson észt költő és író.

300 esztendeje, 1722. szeptember huszonegyedikén született John Home skót író és politikus.

190 éve, 1832. szeptember huszonegyedikén hunyt el Walter Scott skót író, költő, az angol romantika maghatározó alakja. Ismert művei: Ivanhoe, Rob Roy, A fekete törpe.

75 éve, 1947. szeptember huszonegyedikén született Stephen Edwin King amerikai író és novellaíró.

50 éve, 1972. szeptember huszonegyedikén hunyt el Henry de Montherlant francia író. Ismert műve: A lányok.

10 éve, 2012. szeptember huszonegyedikén hunyt el Sven Hassel dán-német író és katona.

475 esztendeje, 1547. szeptember huszonkettedikén született Philipp Nicodemus Frischlin német humanista költő, drámaíró és filológus.

120 éve, 1902. szeptember huszonkettedikén született Ellen Dymphna Cusack ausztrál író, színdarabíró és gyerekkönyvíró. Főbb művei: Ketten a halál ellen, Hőhullám Berlinben, Fekete Villám.

115 éve, 1907. szeptember huszonkettedikén született Orosz Irén erdélyi magyar író, publicista és szerkesztő.

60 éve, 1962. szeptember huszonkettedikén hunyt el Emmanuil G. Kazakevics szovjet-orosz író és költő.

20 éve, 2002. szeptember huszonkettedikén hunyt el Jan de Hartog holland drámaíró, író és társadalomkritikus.

425 esztendeje, 1597. szeptember huszonharmadikán hunyt el Stanislaw Sarnicki lengyel krónikás, történész és költő.

285 éve, 1737. szeptember huszonharmadikán hunyt el Antoni de Bastero katalán író és filológus.

210 éve, 1812. szeptember huszonharmadikán hunyt el Rájnis József magyar költő és műfordító.

40 éve, 1982. szeptember huszonharmadikán hunyt el Dobozy Imre magyar író és újságíró.

1 éve, 2021. szeptember huszonharmadikán hunyt el Mészöly Gábor magyar író és drámaíró.

1 éve, 2021. szeptember huszonharmadikán hunyt el Kjell Askildsen norvég író és novellista.

305 esztendeje, 1717. szeptember huszonnegyedikén született Horace Walpole angol író, történész és politikus.

125 éve, 1897. szeptember huszonnegyedikén született Sinka István költő és író.

40 éve, 1982. szeptember huszonnegyedikén hunyt el John Gardner amerikai író, esszéíró és irodalomkritikus.

5 éve, 2017. szeptember huszonnegyedikén hunyt el Kito Lorenc szorb író, költő és műfordító.

295 éve, 1727. szeptember huszonötödikén hunyt el Sarah Kemble Knight amerikai író.

125 éve, 1897. szeptember huszonötödikén született William Faulkner (Falkner) amerikai író, elbeszélő és költő.

75 éve, 1947. szeptember huszonötödikén született Kiss Irén magyar írónő, költő és színműíró.

35 éve, 1987. szeptember huszonötödikén hunyt el Emlyn Williams angol drámaíró, író és színész.

20 éve, 2002. szeptember huszonötödikén hunyt el Grigássy Éva kárpátaljai magyar költő, műfordító és újságíró.

495 esztendeje, 1527. szeptember huszonhatodikán hunyt el Šišmundo (Šiško) Menčetić Vlahović a hajdani Raguza Köztársági horvát költő.

130 éve, 1892. szeptember huszonhatodikán született Marina Ivanova Cvetajeva orosz költő és író.

25 éve, 1997. szeptember huszonhatodikán hunyt el Zsoldos Péter magyar sci-fi író és zeneszerző.

15 éve, 2007. szeptember huszonhatodikán hunyt el Létay Lajos erdélyi magyar költő, író, szerkesztő, publicista, tanár és képviselő.

395 esztendeje, 1627. szeptember huszonhetedikén született Jacques-Bénigne Bossuet francia író, szónok, teológus és katolikus püspök.

250 éve, 1772. szeptember huszonhetedikén született Kisfaludy Sándor magyar költő és császári katonatiszt.

205 éve, 1817. szeptember huszonhetedikén született Paul Féval francia író, elbeszélő és színműíró. Népszerű regénye: A púpos

160 éve, 1862. szeptember huszonhetedikén született René Ghil (René François Ghilbert) francia költő és novellista.

205 éve, 1817. szeptember huszonnyolcadikán született Tompa Mihály felvidéki származású magyar költő és református lelkipásztor.

30 éve, 1992. szeptember huszonnyolcadikán hunyt el Árkus József magyar újságíró, humorista és televíziós műsorszerkesztő.

475 esztendeje, 1547. szeptember huszonkilencedikén született Miguel de Cervantes Saavedra spanyol író, drámaíró, költő és katona. Leghíresebb műve: Don Quijote.

185 éve, 1837. szeptember huszonkilencedikén született Michał Bałucki lengyel író és költő.

120 éve, 1902. szeptember huszonkilencedikén hunyt el Émile Zola francia író, újságíró és művészeti kritikus, a naturalizmus atyja. Jelentősebb művei: Párizs gyomra, A patkányfogó, Nana, Tisztes úriház, A hölgyek öröme, Germinál, A pénz.

1 éve, 2021. szeptember huszonkilencedikén hunyt el Csikász Lajos magyar író

815 esztendeje, 1207. szeptember harmincadikán született Dzsalál ad-Dín Rúmí (Ǧalāl ad-Dīn Muḥammad Rūmī) perzsa költő és misztikus filozófus.

165 éve, 1857. szeptember harmincadikán született Hermann Sudermann német író és drámaíró.

95 éve, 1927. szeptember harmincadikán született Bajor Andor erdélyi magyar író, költő, humorista és szerkesztő.

5 éve, 2017. szeptember harmincadikán hunyt el Kovács József Hontalan magyar-roma költő és író.

Érdemes Tudni

85 éve, 1937. szeptember harmadikán született Márton Attila székely-magyar fizikus és fizikai szakíró.

345 esztendeje, 1677. szeptember ötödikén hunyt el Damokos Kázmér Mihály székely-magyar püspök, csíksomlyói házfőnök, ferences szerzetes.

100 éve, 1922. szeptember hatodikán hunyt el Mihalik Kálmán székely-magyar származású orvos és zeneszerző.

50 éve, 1972. szeptember hatodikán hunyt el Gál Árpád székely-magyar zeneszerző.

25 éve, 1997. szeptember hatodikán hunyt el Erőss Imre János székely-magyar képzőművész, restaurátor.

80 éve, 1942. szeptember hetedikén született Sárkány-Kiss Endre erdélyi magyar biológus, biológiai szakíró, muzeológus és egyetemi oktató.

5 éve, 2017. szeptember hetedikén hunyt el Szabó Judit székely-magyar néprajzi szakíró, népmesegyűjtő, muzeológus és pedagógus.

75 éve, 1947. szeptember nyolcadikán született Jodál Endre erdélyi magyar villamosmérnök, műszaki író, fordító és szótárszerkesztő.

45 éve, 1977. szeptember nyolcadikán hunyt el Kovács Dénes erdélyi magyar muzeológus, néprajzos, festő és grafikus.

70 éve, 1952. szeptember tizedikén született Kasza Imre székely-magyar muzeológus, grafikus, festő és művészeti szakíró.

15 éve, 2007. szeptember tizedikén hunyt el Gazda László székely-magyar geográfus, helytörténész, néprajzos és földrajztanár.

10 éve, 2012. szeptember tizenkettedikén hunyt el Szépe György magyar nyelvész és szemiotikus.

110 éve, 1912. szeptember tizenhatodikán született Benczédi Sándor székely-magyar keramikus, szobrász és unitárius kántortanító.

125 éve, 1817. szeptember tizenhetedikén hunyt el Pulszky Ferenc magyar történész, régész, műgyűjtő és politikus.

90 éve, 1932. szeptember tizenhetedikén hunyt el Dézsi Lajos magyar irodalomtörténész és egyetemi tanár.

220 éve, 1802. szeptember tizenkilencedikén született Kossuth Lajos államférfi, a magyar szabadságharc szellemi vezére.

335 esztendeje, szeptember kilencedikén hunyt el Görög István székely-magyar ferences pap, iskolaépítő, Moldva apostoli helynöke.

35 éve, 1987. szeptember tizenegyedikén hunyt el Rácz Albert erdélyi magyar helytörténész és újságíró.

25 éve, 1997. szeptember tizenötödikén hunyt el Jagamas János erdélyi magyar népzenekutató és zenetudós.

5 éve, 2017. szeptember tizenhatodikán hunyt el Szilágyi Pál erdélyi magyar matematikus és egyetemi tanár.

70 éve, 1952. szeptember huszadikán hunyt el Voinovich Géza magyar irodalomtörténész és esztéta.

295 éve, 1727. szeptember huszonegyedikén született Zöld Péter székely-magyar történetíró, katolikus pap és politikus.

205 éve, 1817. szeptember huszonegyedikén született Gál Sándor székely-magyar szabadságharcos, az 1848-as forradalom honvédtábornoka.

85 éve, 1937. szeptember huszonegyedikén hunyt el Munkácsi Bernát magyar nyelvész és néprajztudós.

270 éve, 1752. szeptember huszonkettedikén hunyt el Apor Péter székely-magyar báró, történetíró, főispán és királybíró.

125 éve, 1897. szeptember huszonharmadikán született Kozán Imre székely magyar agrármérnök és mezőgazdasági szakíró.

95 éve, 1927. szeptember huszonharmadikán született Balázs László székelyföldi születésű magyar nyelvész.

365 esztendeje, 1657. szeptember huszonötödikén született Thököly Imre erdélyi fejedelem.

15 éve, 2007. szeptember huszonhatodikán hunyt el Turczel Lajos felvidéki magyar irodalomtörténész.

105 éve, 1917. szeptember huszonhetedikén született Mikecs László erdélyi magyar történész, néprajzkutató és nyelvész.

205 éve, 1817. szeptember huszonkilencedikén született Mikó Mihály erdélyi magyar jogász, Csíkszék országgyűlési képviselője és főispán.

150 éve, 1872. szeptember huszonkilencedikén hunyt el Déryné Széppataki Róza (Schenbach Rozália) magyar színész, opera-énekes és író.

140 éve, 1882. szeptember huszonkilencedikén született Ravasz László erdélyi magyar származású egyházi író.

145 éve, 1877. szeptember harmincadikán született Kelemen Lajos székely-magyar levéltáros és történész.