Arany János erdélyi barátai

2019. szeptember 26-án a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében mutatták be Oláh Gál Róbert matematikus, tudománytörténész és ismert Bólyai-kutató Arany János erdélyi vonatkozású kapcsolatainak történetét. 

Kelemen Katalain, a Kájoni János Megyei Könyvtár dokumentarista könyvtárosa köszöntőbeszédében röviden ismertette a kötetet, bemutatta annak szerzőjét és beszélgetőtársát. 

 

A kötet szerzőjével Lövétei Lázár László költő, esszéíró, és napjaink lelkes Arany-kutatója beszélt. Kiemelte az emlékünnepségek fontosságát, s külön hangsúlyozta Arany gazdag életművét, amelynek teljes feltárásához még idő kell. 

 

A nagy magyar költőnk erdélyi barátainak és levelezőtársainak állít emléket ez a kötet. Habár ő maga sohasem járt Erdélyben, mégis előszeretettel gondolt rá, hiszen a baráti kötelékek által feltöltődött e vidék szépségével, varázsával.

Oláh Gál Róbert elmondta, hogy a könyv megírásának és szerkesztésének egyik meghatározó oka családi vonatkozású. Hiszen a szerző nagyapja, Bordás László nagszalontai jogtanácsos és helytörténész volt. Ebből kifolyólag előszeretettel mesélt unokáinak Nagyszalonta múltjáról és Arany János költőről.

Oláh Gál Róbert a költő számos jó barátjának és levelezőtársának bizonyított dokumentumaira bukkant. Azt tanulmányozta, hogy ezek a kapcsolatok minként alakították, és milyen hatást gyakoroltak Arany János életére, költészetére, valamint az egész munkásságára.

Akit a szerző a nagyérdeműnek kiemelt, az Mentovich Ferenc volt. Mentovich, mint ateista tudós, a marosvásárhelyi Református Kollégium professzora, méltatlanul feledésbe merült gondolkodó, a költőt Nagykőrösre is meghívta. A két ember barátságát részletességgel mutatja be a szerző.

Arany levelezőtársai közül az utolsó polihisztorként emlegetett Brassai Sámuelről, az erdélyi könyvtártudomány megteremtőjéről, Szabó Károlyról, Szász Károly íróról és református püspökről, P. Szatmáry Károly történeti regényíróról, valamint Szilágy Sándor történetíróról lehet olvasni.

A kötet bemutatását Mentovich Ferencről szóló anekdótikus történetek színesítették. A szerző archív fotóival kalauzolta el a jelenlévőket Arany János és barátai múltjába. Ezek a fotók a kötetben is megtalálhatóak.

Az igencsak érdekes munkát nekünk erdélyieknek érdemes lapozgatni, hiszen részesei voltunk és vagyunk Arany örökségül hagyott gazdag költészetének.

A könyvbemutató végén a szerző a helyben is megvásárolható kötetet dedikálta.

A kötetet a csíkszeredai Pro-Print könyvkiadónál adták ki.

Borbé Levente,

könyvtáros

 

Kájoni János öröksége – vetélkedő középiskolás diákoknak

Joannes Kájoni 390 emlékév

A Kájoni János Megyei Könyvtár és a Pro Libris Könyvtári Egyesület felhívása

Fényképezte: Ádám Gyula

A tudós ferences szerzetes Kájoni János (1629/30 – 1687) születésének 390. évfordulója alkalmából – a Hargita Megyei Kulturális Központ kezdeményezésére – 2019-2020-ban a Joannes Kájoni 390 emlékévet ünnepeljük. A Kájoni János Megyei Könyvtár névadója előtt tisztelegve, Kájoni János igazi polihisztori személyiségét, sokoldalú életművét, az általa képviselt szellemi értékeket igyekszik előtérbe állítani az emlékév programjai révén.

Kájoni János (Jegenye, 1629 v. 1630 – Gyergyószárhegy, 1687. április 25) tudós ferenc-rendi szerzetes, építész, orgonista, orgonakészítő, zeneszerző, nyomdász, történetíró, botanikus. Sokoldalú tudományos, irodalmi, zenei és építő munkásságával, felekezeti türelmességével az erdélyi kultúra jelképes személyiségévé vált. Az általa hordozott értékek olyan életpéldát jelenthetnek, amellyel képesek azonosulni a mai fiatalok is.

Kájoni János öröksége címmel középiskolások számára hirdet vetélkedőt a Kájoni János Megyei Könyvtár és a „Pro Libris” Könyvtári Egyesület azzal a céllal, hogy közelebb hozza a fiatalokhoz Kájoni rendkívüli életművét, ugyanakkor élményt nyújtó közösségi programokkal felkelteni a fiatalok érdeklődését.

A vetélkedő fő támogatói: Hargita Megye Tanácsa, Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Communitas Alapítvány.

Tudnivalók a vetélkedővel kapcsolatosan:

A versenyre Hargita megye középiskoláiból 9-11. osztályos, háromtagú csapatokat várunk. Ugyanazt az iskolát több csapat is képviselheti! A csapatok tetszőlegesen szerveződhetnek, az iskolák 9-11 osztályos tanulóiból, vagyis a csapattagok különböző évfolyamokból kerülhetnek ki.

Jelentkezni 2019. október 5-ig lehet a következő e-mail címen:

kajonivetelkedo@gmail.com vagy személyesen a Kájoni János Megyei Könyvtár helyismereti részlegén.

Jelentkezéskor kérik a következő adatokat feltüntetni: helység, iskola, a csapattagok neve, az irányító tanárok neve és elérhetősége (telefon, e-mail cím). A jelentkező csapatok válasszanak nevet maguknak, ezzel a névvel fognak szerepelni a vetélkedőn! Nevezési díj nincs.

A vetélkedőt két fordulóban szervezik meg: első fordulóban továbbjutó csapatok vesznek részt a döntőn, 2019 november 14-én a Kájoni János Megyei Könyvtárban. A versenyben legjobbnak bizonyuló három csapat tagjai értékes díjakban részesülnek, a döntőbe jutó csapatok tagjai oklevelet és ajándékot kapnak.

I. forduló:

Az első forduló során kapják meg a csapatok a vetélkedő feladatlapját, amely online elérhető lesz a Kájoni János Megyei Könyvtár honlapján is(www.konyvtar.hargitamegye.ro).

A megoldott feladatlapok beküldési határideje 2019. október 25. A vetélkedő feladatlapját kinyomtatva személyesen is le lehet adni, a könyvtár helyismereti részlegén, illetve e-mailben a következő címre: kajonivetelkedo@gmail.com

A benevező csapatok a jelentkezés után kapják meg a feladatok megoldásához használható könyvészetet. A felkészülés során a csapatok rendhagyó könyvtári órákon ismerkedhetnek meg Kájoni János életével és munkásságával.

A vetélkedő döntője: Az első forduló után továbbjutó csapatok vesznek részt a döntőn, amelyre 2019. november 14-én kerül sor a Kájoni János Megyei Könyvtárban. A döntőn résztvevő csapatok bemutatnak egy általuk készített képes Power Point bemutatót, amelyben egy általuk választott Kájoni-művet vagy munkásságának egy adott területét és annak jelentőségét ismertetik. Ezt követően online kvízvetélkedőn is összemérik tudásukat a csapatok a könyvtár előadótermében.

Szeretettel várják a csapatok jelentkezését a vetélkedőre. Mindenkinek tartalmas időtöltést és jó vetélkedést kíván a Kájoni János Megyei Könyvtár csapata!

Kapcsolattartó személyek: Kelemen Katalin és Máthé Izabella. További információk kérhetők a 0720 544 093 telefonszámon, a megadott elektronikus levélcímen, vagy személyesen a Kájoni János Megyei Könyvtár helyismereti részlegén.

Gyulai Arhur menedzser Kájoni János Megyei Könyvtár

Csíkszereda, 2019. szeptember 24. 

 

Barni kalandjai

Zágoni Balázs könyve életteli olvasmány. A Barni könyve Barnabás kisfiának mindennapi eseményeiről szól.

Barni óvódás gyerek. Mégis a megelevenített történetbéli kalandok számára nem egyszerűek. Sok minden esik meg véle, amiben Barni segítséget kap, de van amit kis segítséggel, rávezetéssel ő maga kell megoldjon. Barni elé tárulkozó ismeretlen világ felderítése kész felfedezéssel jár, ami egyben izgalmakkal teli régió is.

A problémamegoldás a kulcsa ennek a kötetnek. Egy jó útmutató, hogy miként lehet barátságosan, együttműködve kis csemetéinkkel zöld ágra vergődni. Hogy egyáltalán nem indokolt durvasággal, vagy túlzott babusgatással kezelni, amivel nem jutunk túl messzire vélük, mert az nem oldja meg a gyerek problémáit.

A kisded kibontakozásában a cél, hogy ismerje meg úgy a világot, ahogy van, és ha elesik segítsünk neki talpra állni. Ebbél a szemszögből nézve ez a kötet egy csodás "útikalauz".

Úgy hiszem biblioterápiás foglalkozáshoz kitűnő olvasmány. Inkább kiskorúaknak, és azoknak szülőknek ajánlom, akiknek kisgyerekei vannak.

Azonban találhatóak a kötetben nagyobbaknak való történetek is.

Például a könyvecske utolsó története a Kütyüs mese, egyszerűen ütős történetecske. Azt gondolom, megfelel minden korosztálynak.

Borbé Levente

Hogyan menjünk radinába lërhëz?

Sántha Attila frissecske kötete szinte repített engem a kalandok szárnyán. A lapok sajátmagukot etették. Lehet azétt es volt így, met egy cseppet hazaiasabb környezetbe bónyászódhattam. Ezétt es sikeredett helybe, egyhuzamba kiböngésznem.

Gajdó Máris székelyhoni megélemedése visszarántotta az időt vagy hetvenöt esztendőre, s onnan osztán kicsidenként haladt előre. Elécsalogatta emlékeimbe félregyömöszölt gyerekkoromot. A külömbség csak annyi, hogy ő cefre, sezért nekije más foglalatosságok jutottak osztályrészül. Meg az es, hogy nekije a háború utáni sanyarú sorssal es meg kellett kínlódni. Az eseményeken, amik le lettek írogatva, egészen jóízű történetek kerekedtek belőle, versbe szedve. Én azé a heherészésen túl, imitt-amott elbúsúlkodtam. Ahogy mondani szokás könyvezve nyeríteztem. A búsulkodások végett mégse tanáltam mindent annyira viccesnek.

Székely Árti költeményes levelezgetése nagy kalandok feltárásába bocsátkozik. Hej de élvezetes dolgok derülnek ki. Ezek a szerelmes menetek höhööö... Ejsze, szinte egy része annyira titkos volt, hogy el-elszégyenkeztem olvasásuk közbe. Azétt fúrt a kiváncsiság, megreszkíroztam a szememet, s nem hagytam ki egy sort se belőle. Na de vannak elmélyülősebb részek es benne.

A végin az Isten hidege megfogyasztott minket című történecske, rendesen mellbevágott. Elfogyott belőlem a virgoncoskodás, s alábbhagyott a jókedv es. Nekem szívfacsaróra sikeredett minden szava, s hova tovébb súlyosodott mind egy bűnagy ólomgolyó. Szépre és meghatósra jött essze.

*

A történeteket nem írom le, met eredeti studérozásba bocsátkozni sokkal izgalmasabb. Az eccer biztos, aki székely, szégyen, hogy ne vegye kezibe eztet a könyvet. Egyből érti a sok tekervényes, fineszes huncutságokot. Aki meg nem a', az pláne, hogy olvassa, met ha reajön a fondorlatosságokra, kiröhögi magát becsületesen. S hogyne jönne rea, ott van a szavaknak magyarázattya es!

Az esemény menetének tarkítása céljából Csillag István erősen jó rajzai mutatványoznak a szemünk előtt. Habár jól tudunk képzelődni, de imigyen teljesebben érezhetjük át a dolgok menetét.

Borbé Levente,

könyvtáros

Nádas Péter lélekerősítő szabadságtréningje

Nádas Péter magyar író, drámaíró és esszéista új könyvvel rukkolt elő a közelmúltban. A Szabadság tréningjei című kötetében elhozta nekünk hétköznapjaink megélt világát. Természetesen sajátos látásvilágát és tapasztalatát kölcsönözve hozzá.

Azt is lehet mondani, hogy néhol rácsodálkozva, kíváncsiskodva ellesi, mint régebb a mesteremberek tették, az élet dolgait. Megfigyelésébe nemcsak a környezete dolgait, hanem az egész emberiség ténykedéseit szövi bele.

A kis történetek, elmélkedések gondolatok, szösszenetek álombéli emlékképekben lebegnek előttünk. A szabadság megkeresése, felkutatása ezekben a részint szokások, másrészt kulturális megnyilvánulások világában, eléggé furcsa. Hiszen a kötődések hullámai nem engedik az egyént a kibontakozásra. Képes saját magát ellenőrizni, felülvizsgálni tetteit. Hogy ne így történjen, a szabadság ne csak egyszerű ábránd legyen, az embert fel kellene szabadítani saját korlátai börtönéből. Ugyanakkor a megszabott korlátok inkább segítsenek neki az egyéni fejlődésben. Hagyjuk már magunk mögött a fejben eldöntött, de egyébként másokra nem meghatározó bűnöket és büntetéseket. Oldjuk fel a gátlásokat, ne legyünk szégyenlősek és tartózkodóak, ne fékezzük és nyomorítsuk lelkünket félszeggé téve. Ki kell lépni a közösség által kreált bűn fogalmának ördögi köréből. A becsületes ember már csak csöndesen nézi a körülötte lévő hamisan létrehozott környezetét. Még egy jót randalírozni sem tud, mert a garázdálkodó magatartást is „elcsenték tőle”. Megfontolandó az is, hogy el kellene engedni a múlthoz való ragaszkodást.

Az eszmefuttatások felébresztenek, rádöbbentenek a tiszta szárnyaló gondolatok menetére. A szomorú tények tengerében meg lehet találni azt a kincset, amire áhítozunk. Olyan képek ugranak elénk, ahol úgy érezzük csoda történt. Egy igazi varázslat.

A fejezetek lüktető ereje eligazít, összeköt minden gondolatot. A jobb követhetőség végett szerepet kap az idő is benne. A kis történetek Nádas Péter életére is fókuszálnak.

Jómagam a kötet olvasása közben, a komor képek ellenére is közben lebegtem. Betekintést nyerhettem egy olyan világba, ahol a szabadság létkérdés. Természetesen meglátásaim egyéniek, s nem föltétlen találkoznak a másokéval.

A kötet borítófotója a szerző munkája.

Borbé Levente,

könyvtáros

“A jövő könyvtára” szakmai konferencia Székelyudvarhelyen 2019

2019. augusztus 29-30-án volt a székelyudvarhelyi Nyírő József Városi Könyvtár rendezésében megtartott Kárpát-medencei könyvtárosok konferenciája. A rendezvény a magyar könyvtárak együttműködésével vált hatékonyabbá. Az eseményen közel százan vettek részt.

Az első nap programjait a városi Polgármesteri Hivatal Szent István termében tartották.

Gálfi Árpád köszöntőbeszédében az együttműködés fontosságát hangsúlyozta. Szőcs Endre, a Nyirő József városi könyvtár igazgatója kis ízelítőt adott az elmúlt esztendő sikeres találkozójáról.

Az előadások sorát Koreny Ágnes, a budapesti Szabó Ervin Könyvtár főigazgató helyettese tartotta „A könyvtár, mint közösségi tér” címmel. Hangsúlyozta a közkönyvtárak közösségi tereinek minőségi kialakítását, minőségi megszervezését. Lényeges a terek minél praktikusabb kiépítése. Gondolok itt a csendes terekre, elegendő ülőhelyekre, a fényviszonyokra, legyen egy kis kávézó-teázó sarok stb. Mindezt a közösség megkérdezésével lehet otthonosabbá, hatékonyabbá varázsolni. Mert a helyes térelrendezés helyet ad az alkotó embernek, inspirál, ahol tanulni jó, és ugyanúgy kikapcsolódni lehet a foglalkozások során.

Marosvásárhelyi Adrienn, a Pécsi Tudományegyetemi Könyvtár és Tudásközpont könyvtáros biblioterapeutája, a drámapedagógia könyvtári használatára hívta fel a figyelmet. A könyvtárakban tartandó drámapedagógiai foglalkozások jelentőségéről beszélt, amely tevékenység egyfajta lehetőség, program a könyvtáraknak. Ehhez a foglalkozáshoz elengedhetetlen a játékvezetők empatikus képességén túli lelkesedés, akik szívvel és lélekkel tudják vállalni annak lebonyolítását.

Rövid szünet után Lotta Muurien a Helsinkiben található Oodi Központi Könyvtárat (Oodi Helsingin keskustakirjasto) mutatta be. A nemzetközi kapcsolatok menedzsereként felelős könyvtáros betekintést nyújtott Finnország közkönyvtárainak kulturális szerepéről, majd magáról az Oodi könyvtárról, amely egyben kulturális központ. Az év elején nyílt központi könyvtár, amelynek neve magyarul Óda, rendezvények, találkozóhelyek, kiállítótermek, alkotóhelyek, tanulóhelyek, játszóházak, mozik, kávéházak és más terek-tevékenységek otthona. A részben automatizált könyvtár teljességében megfelel a mai elvárásoknak. Nem csoda, hogy az olvasó, tanuló és szorakozó hely az idén nyerte el „Az Év Közkönyvtára 2019” címet.

Az utolsó előadók Juhász Zoltán és Kertész Zoltán voltak a Békés Megyei Könyvtártól. Rövid könyvtári ismertető után a könyvtár újdonságait, a Kollabor és Digilabor tevékenységét mutatták be. A Kollaborban pedagógusok dolgoznak. A 200 méteres helyiségben „az ember és környezete” tevékenységek zajlanak. A Digilaborban előadásokat és foglalkozásokat tartanak. Többek között ki lehet próbálni a könyvkötészetet, a könyvkiadások csínját-bínját, ahol saját kiadványok is születnek.

Délután a székelyudvarhelyi könyvtár gyakorlati foglalkozásaiba nyerhettek betekintést a résztvevők. Jómagam a digitális planetáriumot tekintettem meg, és részt vettem fizikai kísérleteken is.

A gyakorlati tevékenységek vezetői:

- Kisfaludi Erika – Quilling papírcsík technika

- Kovács Erzsébet - Könyvtárpedagógia

- Sándor Krisztina – Fizikai kísérletek

- Szabó Károly – Fényírda és cianótípia

- Péter Gabriella – 3D film

- Szőcs Endre – Digitális planetárium

- Tóth Melinda – Olvasóklub

* * *

A konferencia második napján kerekesztal-beszélgetések következtek. A jelenlévő könyvtárosok választhattak az előző napi előadások témájából, amelyet a kiválasztott előadóval/előadókkal folytattak. Az érdeklődők jobban megismerhették azt a szakterületet, tevékenységet, amelyre a legjobban kíváncsiak voltak. 

 *

Ezt követve a Románia Magyar Könyvtárosok Egyesületének éves közgyűlésére került sor, míg a távolabbról érkezett vendégek városnézésen vehettek részt.

Délután pedig Székelyudvarhely környékét fedezhették fel azok, akik részt vettek az erre az alkalomra megtervezett kirándulásokon Énlakán, Bözödön, Kőrispatakon Szabó Károly vezetésével.

Este a Nyitott Könyvek Éjszakáján, mint tavaly is, a Kájoni János Megyei Könyvtár dolgozói is tevékenykedtek.

* * *

A konferencia résztvevői a következő településekről érkeztek: Beregszász, Békéscsaba, Bodrogszerdahely, Budapest, Csíkszereda, Cegléd, Csíkszépvíz, Gyergyószentmiklós, Helsinki, Kászonaltíz, Kolozsvár, Komárom, Korond, Marosvásárhely, Mezőgecse, Lövéte, Parajd, Sepsiszentgyörgy, Székelykeresztúr, Székelyudvarhely, Szekszárd, Szentegyháza, Tatabánya, Veresegyház, Zápszony.

* * *

Erdélyi iskolai könyvtárosok aki részt vettek a konferencián:

1. Barabás Zója - Székelyudvarhelyről
2. Borbé Levente - Csíkszeredából
3. Dunkler Réka-Kinga – Székelyudvarhelyről
4. Forreiter Csilla - Sepsiszentgyörgyről
5. Kelemen Rebeka - Parajdról
6. Lakatos Tamás (kultúrigazgató és községi könyvtáros is) - Kászonból
7. Kiss Károly - Sepsiszentgyörgyről

A konferencia levezetője Gálovics Rózsa, a székelyudvarhelyi Nyirő József Városi Könyvtár munkatársa volt.

A rendezvény fő támogatója a Bethlen Gábor Alap volt.

Fotó: Borbé Levente és Szabó Károly

Borbé Levente