EMLÉKEZZÜNK!

 

2002-es Bolyai Nyári Akadémia kiránduló csapatából. 
Középen Haralyi Joli, jobbról a harmadik Dragon Katalin

Néha jó egy szusszanásnyira megállni és emlékezni szeretteinkre. Számba venni őket, akik már nem lehetnek velünk. Gondolok itt családtagjainkra, barátainkra, kedves ismerőseinkre, munkatársainkra, azokra, akik segítették útjainkat, szakmai kibontakozásunkat.

A 2001-es esztendő áttörés volt a romániai magyar iskolai könyvtárosok továbbképzésében. Mindez a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége által szervezett Bolyai Nyári Akadémiának köszönhető. Az iskolai könyvtárosok első ízben találkozhattak magyarországi előadókkal. Haralyi Ervinné, Joli és Dragon Katalin könyvtárostanárok remekbe sikerült előadásai arra késztették a szervezőket, hogy a szovátai továbbképzőt egy esztendő múlva Csíkszeredában megismételjék. 2002 nyarán vehettem részt e két szakmabeli előadásain, akik a már hagyományosnak mondott iskolai könyvtárak modernizálását, fejlesztését, a korszerű információs eszközök használatát tűzték ki célul. Erről volt mit mesélni nekünk, erdélyieknek. A könyvtárosok saját tapasztalataik elmesélésével példázták munkájuk gyümölcsét. Meglátásaik eligazítottak bennünket a könyvtárosi tevékenységünk sikeres kimenetelében. Ugyanakkor emberként is közel kerültünk hozzájuk. Néhányan közülünk leveleztünk is velük.

Jómagam évekig tartó levelezést folytattam mindkettőjükkel. A levelezés nemcsak szakmai, hanem baráti irányt is vett. Közöltük egymással saját sikereinket, kudarcainkat az élet nagy dolgaival kapcsolatban. Sajnos 2006-ban 59 éves korában váratlanul távozott el közülünk Dragon Katalin. Haralyi Joli pedig rövid, de súlyos betegség után 2011-ben, 64 esztendősen hagyott itt bennünket.

Igen hiányzik az emberségük, a sokoldalú szakmai tudásuk, amellyel minket is felvérteztek.

 

Bondor Erika a Mikes konferencián

Emlékezésünk itt ne érjen véget, hiszen, akik voltak a 2007 nyarán Sepsiszentgyörgyön tartott Mikes Konferencián, ahol a Kárpát-medencei magyar iskolai könyvtárosok tanácskozása zajlott, azok találkozhattak számos kiváló szakmabeli könyvtárossal. Sajnálatos módon a jelenlévő előadók közül kettőtől már búcsút vettünk. Bondor Erikától, a hajdani KTE elnökétől 2015 szeptemberében. Hosszas, de méltósággal viselt betegség után, 51 évesen hunyt el. Egy esztendő múlva pedig Kaszás Angélától, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkatársától, könyvtárosától, akit 49 évesen szintén súlyos betegség ragadott el tőlünk.

Kaszás Angéla. Előadás utáni lazítás

Mindkét személy igazi egyéniség, mondhatni unikum volt az iskolai könyvtárosi társadalomban. Hiányukat érezzük. Emberségük erős munkabírással párosult, amelyben helyet adtak a jókedvnek is.

Bondor Erikával a konferencia után nemcsak levelezés útján, hanem személyesen is volt alkalmunk találkozni. Örülök, hogy ismerhettem őket.

Borbé Levente

Romániai magyar könyvtárosok XII. vándorgyűlése

Az idei vándorgyűlés témája, amelyet 2017. október 19-20. között szerveztek meg Parajdon A könyvtár mint tartalomszolgáltató volt.

A résztvevők többsége Hargita, Kovászna és Maros megyéből érkeztek. Voltak még Kolozs és Szilágy megyéből is.

A köszöntő beszédek után a konferenciát a magyarországi Országgyűlési Könyvtár küldöttségének szakmai beszámolói nyitotta meg.

Villám Judit, a Magyar Parlament szakreferense a 2015-től részenként elérhető digitalizált gyűjteményre hívta fel a figyelmet, míg Redl Károly az Országgyűlési Könyvtár helyettes könyvtárvezetője a „Könyvtár, ami összeköt” programot ismertette.

Pancza János, a Monguz KFT nemzetközi igazgatója pedig a digitális kultúraközvetítés hasznosságát emelte ki. 

A vándorgyűlés másnap Fülöp Géza nyugalmazott vegyész és informatikus előadásával folytatódott. Előadásában a digitális kultúra születéséről és jelenlegi, valamint további változásairól beszélt.

Róth András Lajos könyvtáros és történész, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtárában feldolgozott szemelvénygyűjteményének digitalizálása során 1600 nyomdász -és kiadó jelvényt azonosított. Eme munka gyümölcsét mutatta be, amelyeket az érdeklődő kutató közönség elé tárt.

Borbé Levente, a Márton Áron Főgimnázium könyvtárosa fő feladataként tartja számon diákok eligazítását a multimédiás információdzsungelben. Ugyanakkor beszélt az iskolai könyvtárosok sokrétű feladatairól, amelyek mellett folyamatosan jelen kell lenni az iskola életében. 

 

Bedő Melinda a Kájoni János Megyei Könyvtár által 2015-ben elindított Kistelepülési és könyvtárfejlesztési programot ismertette. A program fő célja nem a könyvtárak támogatása, hanem annak fejlesztése.

Hollanda Andrea, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Könyvtár olvasószolgálatának vezetője, Nagy Zsófia könyvtáros kollégájával az E'mesevár című kisgyerekeknek ajánlott programjukat szemléltették. Lényege, hogy a résztvevő iskolások együtt tudjanak működni, önállóságot tanulni, miközben játékosan kreatív feladatokkal „birkóznak meg”.

Lázok Klára, a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai könyvtár osztályvezetője az erdélyi magyar könyvtárak gyermekkönyvekkel való ellátását szorgalmazta. A projektben szabad kezet kapnak mindazok a könyvtárosok, akik érdekeltek ebben az ügyben.

A konferencián résztvevő könyvtárosok egyetértettek abban, hogy a legfontosabb a kapcsolattartás, és a tapasztalataik megosztása. Az együttműködés pedig gördülékennyé teszi a mindennapi tevékenységet. A szakmai gyűléseken bemutatott ötletek forrásbörzék lehetnek az elkövetkezendő könyvtárosi munkák gyakorlatba ültetésében. A könyvtárosok úgy tudnak naprakész korszerű kulturális és digitális tartalmat szolgáltatni, akkor lehet része a közösség összekovácsolásában, ha ők maguk is nyomon követik, valamint részt vesznek az információ nyújtotta lehetőségek változásaiban. A fiataloknak, és nemcsak nekik, elengedhetetlen a digitális gyűjteményekben való informálódás. Éppen ezért szükséges eme gyűjtemények létrehozása és népszerűsítése. Azonban az olvasóvá válásban továbbra is a könyveknek van nélkülözhetetlen szerepük. A könyvtár pedig e cél elérésének az egyik biztosítója. 

A vándorgyűlés iskolai könyvtárosi résztvevői:

Csíkszeredából – Borbé Levente, Dánél Hajnalka

Kászonból – Lakatos Tamás (kultúrigazgató és községi könyvtáros is)

Korondról – Kátay Erzsébet

Parajdról – Kelemen Rebeka

Sepsiszentgyörgyről – Kiss Károly, Török Júlia

Székelyudvarhelyről – Barabás Zója

Beszámolók linkjei:

Kájoni János Megyei Könyvtár: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/549/a-konyvtar-mint-tartalomszolgaltato---beszamolo-a-romaniai-magyar-konyvtarosok-xii.-vandorgyuleserol

Hargita népe napilap: http://hargitanepe.eu/a-konyvtar-mint-tartalomszolgaltato/

Sóvidéki televízió: https://www.youtube.com/watch?v=SRyP8DnU7X4

A képeket TÖRÖK EDIT és LAKATOS TAMÁS készíttette 

Borbé Levente,

a Márton Áron Főgimnázium könyvtárosa

Székelyföldi mondák és legendák

Szervező és előadó: Borbé Levente

Társszervező: Kovács Zsuzsa fizika -informatika tanár

Kisegítő: Gyarmati Dénes informatikus

    Csütörtökön, 2017. október 6-án a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium dokumentációs és információs központja újabb bemutatónak volt a helyszíne. 11,30 órai kezdettel jómagam fogadtam a helyi Kós Károly Szakközépiskola XI.A. építőipari és épületgépész, műszaki rajzoló szakon lévő diákjait. Kísérő: Kovács Zsuzsa fizika -informatika szakos tanárnő volt. A rendezvény témája a székelyföldi mondák és legendák gazdag kincsestárának ismertetése volt.

    Bevezetőként a mondák és legendák fogalmáról tartottam egy kis emlékeztetőt. Majd beszéltem a saját értékeinkről, annak megőrzéséről és továbbadásáról, s főleg arról, hogy hallatni és észrevetetni kell magunkat a nagyvilágban, mert sokan azt sem tudják, hogy létezünk. Minden népnek megvan a saját legendavilága, nekünk is a magyar nemzeten belül, és vannak olyan történeteink, netán még jobbak is más európai népekénél. Ezért érdemes mindazt a kincset megőrizni, amit az elmúlt több mint ötven esztendő kiölt belőlünk. Újra vissza kell találnunk a gyökerekhez. Itt említettem meg gyerekorom gyönyörű helyszínét, mesés történetekkel együtt. Többek között elhangzottak azok a legendák és mondák, amelyeket nagyanyám mesélt nekem.

    A legendáriumi bemutató második felében kihangsúlyoztam a székelyudvarhelyi legendárium csapatának munkásságát, amelynek köszönhetően az általam gyűjtött mondák is bekerültek a 156 legendát és mondát tartalmazó könyvgyűjteménybe. Fazakas Szabolcs a legendárium szerkesztőjének munkatársai székelyföldiek. Itt helyben megtalálták azt az erőforrást, ami szükséges volt erre a célra. A tervekhez képest már többet is megvalósítottak, hiszen nemcsak a legendákat sikerült összegyűjteni, de van honlapjuk, legendatérképük és Székelyföld kulturális kincseit (a történelmi Erdélyre kiterjesztve) felvázoló térkép, társasjáték, kifestős könyv kicsiknek, valamint eddig 4 monda és legenda  rajzfilmes változatát készítették el. Ezt a munkát tovább folytatják. A legendáriumot román és angol nyelvre is le fogják fordítani.

    Az előadást színesítette a mondák és legendákról szóló kiállításban lévő kötetek átlapozgatása, a világhálón található Székelyföld kincsei és a Székelyföldi Legendárium honlapjainak, valamint két székelyföldi legenda  megtekintése.

    A bemutató végén az érdeklődés sem maradt el. A diákok miközben a legendárium térképét kémlelték, kérdéseket tettek fel úgy a rajzfilmekkel, mint más legendákkal kapcsolatos dolgokkal. 

Borbé Levente könyvtáros

   

A Romániai Magyar Könyvtárosok XII. Vándorgyűlésének programja

A KÖNYVTÁR, MINT TARTALOMSZOLGÁLTATÓ

A ROMÁNIAI MAGYAR KÖNYVTÁROSOK XII. VÁNDORGYŰLÉSE

2017. OKTÓBER 19.
9.00 - 10.30 Regisztráció
10.30 - 14.00 A parajdi sóbánya meglátogatása
14.00 - 15.00 Ebédszünet

15.00 - 15.30 Köszöntőbeszédek
15.30 - 16.00 Villám Judit, a Magyar Parlamenti Gyűjtemény szakreferense, Budapest: Online Magyar Parlamenti Gyűjtemény
16.00 - 16.30 Redl Károly könyvtárvezető helyettes, Országgyűlési Könyvtár, Budapest: „Könyvtár, ami összeköt”
16.30 - 17.00 Beszélgetés az elhangzottakról
17.00 - 17.30 Szünet
17.30 - 18.00 Pancza János nemzetközi igazgató, Monguz KFT, Szeged: Qulto – korszerű megoldások könyvtárak számára
18.00 - 19.00 Beszélgetés
19.00 - 21.00 Vacsora

2017 OKTÓBER 20

8.00  -  9.00 Reggeli
9.00 - 9.30 Fülöp Géza nyugalmazott vegyész-informatikus, Marosvásárhely: A digitális kultúra
9.30 - 10.00 Róth András Lajos könyvtáros, Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára, Székelyudvarhely: Nyomdász-/kiadói jelvények a Haáz Rezső Múzeum Tudományos könyvtárának állományából. Egy épülő adatbázis
10.00 - 10.30 Szünet
10.30 - 11.00 Borbé Levente könyvtáros, Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda: Erdélyi iskolai könyvtárosok a változások éveiben
11.00 - 11.30 Bedő Melinda osztályvezető, Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, Póra Magdolna könyvtáros, Gyimesfelsőloki Községi Könyvtár: Kistelepülési könyvtárak támogatása Hargita Megyében
11.30 – 12.00 Szünet
12.00 – 12.30 Hollanda Andrea az olvasószolgálat vezetője, Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy: E’mesevár – hárompróbás mesenépszerűsítő program kisiskolásoknak
12.30 - 13.00 Lázok Klára osztályvezető, Teleki – Bolyai Könyvtár, Marosvásárhely: Gyerekek a könyvtárban? –  projektbemutató
13.00 – 14.00 Kerekasztal beszélgetés az elhangzottakról és más közérdekű témákról, a konferencia zárása
14.00 - 15.00 Ebéd

 
15.00 -18.30 Szabadon választható program:
a) gyalogtúra a Sószoroshoz, az Áprily Lajos emlékház megtekintése
b) kikapcsolódás a parajdi Wellness Centerben (termál sósvizű medence, édesvizű úszómedence, jacuzzi, gőzfürdő, infraszauna, finn szauna, masszázs)
19.00 - Vacsora

Kazuo Ishiguro kapta az irodalmi Nobel-díjat

A japán származású Kazuo Ishiguro kapta 2017-ben az irodalmi Nobel-díjat, aki regényeiben óriási érzelmi erővel tárta fel a világgal való csalóka kapcsolódásunk mögötti mélységet. Főbb témái: az emlékezet, az idő, az önámítás. 

1954-ben született Japánban, és kisgyerek volt, amikor szüleivel Nagy-Britanniába költöztek. Eddig nyolc könyve jelent meg, de írt forgatókönyveket is: 1989-ben nyerte el a Booker-díjat a Napok romjai című regényéért, amelyből Emma Thompson és Anthony Hopkins főszereplésével film is készült, a Ne engedj el filmváltozatában Keira Knightley, Carey Mulligan és Andrew Garfield játszotta a főbb szerepeket. Első regénye, A dombok halvány képe 1982-ben jelent meg, amivel irodalmi névjegyét is letette...

Forrás / tovább: http://konyves.blog.hu/2017/10/05/kazuo_ishiguro_kapta_az_irodalmi_nobel-dijat

Az ötödikes magyar diákok tankönyvek helyett egyelőre útmutatót használnak...

Videokonferencia keretében tartott tanácskozást Liviu Marian Pop oktatási miniszter a megyei tanfelügyelőségek vezetőségével csütörtökön délelőtt. A Maszol a Hargita Megyei Fő-tanfelügyelőség székhelyén követte a távértekezletet.

A miniszter több témát is érintett a beszámolójában, ezek közül az első bejelentése a cikluskezdő ötödik osztályosok tankönyveire vonatkozott: azok a tankönyvek, amelyeket a minisztérium jóváhagyott, mehetnek a nyomdába, ugyanis lejárt a fellebbezési időszak, és az azt követő újratárgyalások is lezárultak.

„Legkésőbb öt hét múlva minden ötödik osztályos diák megkapja az új tankönyveket, kivételt képez ez alól az ortodoxvallás-tankönyv. Addig is a minisztérium honlapján lehet tanulmányozni az egyes kiadók könyveit, és az iskolák eldönthetik, hogy melyiket rendelik meg” – közölte tanügyminiszter.

A bejelentés csak a román nyelvű tankönyvekre vonatkozott, hogy azok közül végül hányat és melyiket fordítják le magyarra, az a jövő zenéje. Mint ismeretes, a magyar anyanyelvű ötödikeseknek csak román, valamint magyar nyelv és irodalom, illetve katolikusvallás-tankönyve van.

Görbe Péter Hargita megyei főtanfelügyelő a többi könyvvel kapcsolatban elmondta, hogy a kiadók döntik majd el, hogy megéri-e nekik a magyar nyelvű fordításokat megjelentetni.

A magyar diákok addig is az eddig megjelent útmutatókat használják az órákon. A most használatos kiadványok a tanév első nyolc hetének tananyagát fedik le, tehát még négy hétig használhatják azokat. Utána egy újabb, szintén nyolc hét tananyagát tartalmazó kiadványra lesz szükségük, hiszen nincs esély arra, hogy addig megjelenjenek a magyar nyelvű tankönyvek.

„Sajnálatos, hogy ekkora csúszás van, ugyanis az útmutatók meg segédanyagok használata nem helyettesítheti a tankönyveket. Véleményem szerint, ha a tankönyv és a tanár jó, akkor nincs szükség semmilyen tanulási segédeszközre. Mindemellett nagyon jó ötletnek tartom a miniszter bejelentését, hogy a nyomtatott tankönyvek mellett a minisztérium honlapján virtuális iskolai könyvtárat is létrehoznának. Ez azt jelenti, hogy minden hitelesített könyvet, segédanyagot elérhetővé, lapozhatóvá tesznek bárki számára” – fejtette ki a főtanfelügyelő utalva ezzel arra, hogy a tanárok ezeket is felhasználhatják az óráikra való felkészülésben.  

Forrás / tovább: http://www.maszol.ro/index.php/tarsadalom/86872-mehetnek-a-nyomdaba-az-otodikes-tankonyvek

Más információ: http://hargitanepe.eu/lesznek-otodikes-tankonyvek-de-a-magyaroknak-egyelore-nem/

Csíki gyógynövényekről

Szervező és előadó: Borbé Levente

Társszervező: Kovács Zsuzsa fizika -informatika tanár

Kisegítő: Gyarmati Dénes informatikus

Szerdán, 2017. október 4-én a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium dokumentációs és információs központja újabb rendkívüli eseménynek volt a helyszíne. 9 órai kezdettel jómagam fogadtam a helyi Kós Károly Szakközépiskola IX.B. környezetvédő technikus szakon lévő diákjait. Kísérő: Kovács Zsuzsa fizika -informatika szakos tanárnő volt. A rendezvény témája a csíkkörnyéki gyógynövények ismerete és azok használata volt.

A gyógynövényismeretet egy kis gyógynövénytörténet előzte meg a kezdetektől napjainkig. A továbbiakban szó esett a székely népi gyógyászat csínja-bínjáról, kiemelve a gyógynövényeket, és azok használatát. Ugyanakkor meg volt említve Kájoni János e téren folytatott munkássága, és Macalik Ernő jelenleg is munkálkodó biológus füvesembe r e téren kifejtett tevékenysége.

A helyi gyógynövények ismertetése magával vonja azok gyűjtésének, tárolásának és felhasználásának ismertetését. Pontosabban, hogy hol és milyen időszakban lehet megtalálni az adott gyógynövényt, beleértve a napszakot is, mikor és a növény melyik részét érdemes szedni-gyűjteni.

A gyógynövénygyűjtést, ha kevésbé ismerjük, minden körülmények között egy beavatott szakértővel érdemes végezni. Akkor világossá válik, hogy a növény rügye, virágja, levele, szára, termése, magva és gyökere vagy gyöktörzse az, amit fellehet használni. Fontos tudni melyek jók teáknak és melyek teakeverékeknek vagy egyéb kivonatoknak.

Az előadást otthonról hozott gyógynövényekkel szemléltettem. Valamennyit meglehetett szagolni, kóstolni. Mindehhez hozzájárultak szemléltető kiegészítőként a világhálón található képek, és a kiállításban szerepelő gyógynövényes könyvek. Eme látványvilág élethűbbé téve „fűszerezte” meg a kiválasztott gyógynövények egyenkénti bemutatását.

Ezt követően kötetlen beszélgetésre került sor.

Borbé Levente,

Könyvtáros

ReMeK-e-hírlevél 2017/10. számából

Az NKA Szépirodalmi Kollégiumának felhívása
Az NKA Szépirodalmi Kollégiuma pályázatot hirdet a 2018-as évben jelentős írói vagy irodalmi évfordulókhoz kötődő, tudományos igényű rendezvényekre. Pályázók köre: jogi személyek.
Nevezési díj: A pályázó nevezési díj címen az igényelt támogatás 1%-át + 27% áfát – mely az 500 000 Ft-nál kisebb összegű igény esetén sem lehet kevesebb 5000 Ft-nál – köteles befizetni. Tervezett keretösszeg: 23 000 000 forint.
Igényelhető támogatás: maximum 2 000 000 Ft Megvalósítás időtartama: 2018. január 1. – 2018. december 31. Benyújtási határidő: 2017. október 10., éjfélig.
Részletes kiírás itt: http://www.nka.hu/palyaztatas/ aktualis_palyazati_felhivasok/ szepirodalom_171010#3 

Puskás Attila: Utak és ösvények. Erdélyi magyar sors – könyvbemutató
Puskás Attila Utak és ösvények – Erdélyi magyar sors című könyve idén jelent meg Sepsiszentgyörgyön, a Hármas Alapítvány kiadásában, a Kaláka Könyvek sorozatban. A szerző új kötete személyes hangú visszaemlékezéseiből állt össze. A könyvet a csíkszerdai közönség a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében tartott közönségtalálkozón ismerhette meg 2017. szeptember 27-én. Ferencz Csaba újságíró, a könyv szerkesztője beszélgetett a szerzővel, megállapítva: ‘a család életén keresztül egy olyan korszak elevenedik meg, melyben koholt vádak alapján ítéltek el embereket, tettek tönkre családokat és lehetetlenítették el az életet. Egy rémes kor volt, melynek feltárása a fiatal történészek feladata.’
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye. ro/hu/nd/539/puskas-attila- utak-es-osvenyek--erdelyi- magyra-sors

Csernik Pál Szende Mesebölcsője
 "Hiszem, hogy a vándorszínházam visszaadja azt a lélekszót, amiben a székely ember oly rég otthon van s játszódik a lelke benne, a székely mesékben!" – vallja Csernik Pál Szende székely mesemondó és lábbábos, aki Mesebölcsőjével elvarázsolta a közönséget 2017. szeptember 21-én a Kájoni János Megyei Könyvtárban. Kicsik és nagyok elbűvölve hallgatták, mondták vele együtt a mondókákat. Ízes székely nyelven szólaltak meg a mesék, felnőtthöz és gyermekhez egyaránt szóltak.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye. ro/hu/nd/534/mesebolcso-- csernik-pal-szende-szekely- mesemondo-es-babos-eloadasa-a- konyvtarban

Csempészáru a könyvtárban – Szakács István Péter novelláskötetét mutatták be
Szakács István Péter író Csempészáru című prózakötetét mutatták be a Kájoni János Megyei Könyvtárban 2017. szeptember 19-én. A helybeli Bookart kiadó gondozásában, Vida Gábor szerkesztésében megjelent kötetet Sarány István, a Hargita Népe főszerkesztője mutatta be és beszélgetett a szerzővel. A három nagyobb tematikus egységre tagolódó novelláskötet első része, a Más mesék szövegeiben ott van a hatalom és annak természete, a második rész bibliai átiratai átértelmezett, új megvilágításba helyezett újszövetségi történetek, a harmadik egységben az utazás tematikája tér vissza, Szindbád napjainkban történő vándorlásait tartalmazza. Szakács István Péter szerint az irodalom is csempészáru, hiszen mindig van valami tilos és titkos benne, ezért is választotta alcímnek az apokrifokat  – mondta el a találkozón. "Az irodalom olyan tudatmódosító szer, ami függőséget okoz, de nincs mellékhatása. Az irodalom varázslat, megszűnik az, ami van, és egy másik világ nyílik meg általa, mindig megtöri a hétköznapit, van benne valami szakrális, várjuk, hogy megmerítkezzünk benne".
Forrás: http://hargitanepe.eu/t- udatmodosito-szer/

A Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár őszi programjai
Közel két hónap szünet után, a szeptemberi iskolakezdés idejére újra kinyitott a városi könyvtár gyermekrészlege Gyergyószentmiklóson. Az intézmény a nyár folyamán az állomány leltározása miatt volt zárva. Ferencz-Mátéfi Kriszta igazgató tájékoztatta a Hargita Népe munkatársát arról, hogy fontosnak tartották, iskolakezdésre a diákok rendelkezésére álljanak az olvasmányok. A mintegy 120 000 kötetes állomány leltározása  a könyvtár felnőtt részlegén még nem fejeződött be teljesen, itt október közepére tervezik a nyitást. Ennek ellenére őszre gazdag programkínálattal készültek, már szeptemberben több rendezvényre várták a közönséget, október elején a Magyar Népmese Napját tartják, Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából egész napos programot szerveznek gyermekeknek és felnőtteknek október 25-én.
Teljes cikk itt: http://hargitanepe.eu/ ujranyitottgyerekkonyvtar

Olvasótábor Pálpatakán
A Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár Pálpatakán szervezte meg 2017-es nyári olvasótáborát. Ennek egyik résztvevője, a hetedik osztályos Szabó Ilka, a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium diákja élménybeszámolóját idézzük alább: "Tudtam, hogy az olvasótáborban nem ülünk egy héten keresztül fenyőfák alatt a kedvenc könyvünket olvasva. Tudtam, hogy nem fogják végeláthatatlan könyvbemutatókkal teletűzdelni a tábori programunkat. Azt viszont nem is reméltem, hogy ilyen bensőséges hangulatú, tartalmas tábor kerekedik az idén is a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár lelkes felnőtt szervezőinek felügyeletében.
Az első nap úti célja Parajd volt, ahol megnéztük az Áprily Lajos Emlékházat. Traktoros-gyalogos második napunk a Móricz-kőn ért véget. Mindent megvizsgáltunk, ami az utunkba került: a templomot, a Napot és a Holdat (teleszkóppal). Különleges technikákkal ismerkedtünk: cianotípiát készítettünk. Minden este filmklubot szerveztek, ahol mi választhattuk ki a felkínált csomagból azt, ami érdekelt. A „legolvasótáborosabb” este az volt, amikor bemutattuk kedvenc könyvünket. Jó volt megtudni, hogy mások mit olvasnak".
Forrás és teljes cikk itt: http://www.gimi.ro/ olvasotabor-palpakan/

Ditróban is megünnepelték a Népmese napját
Köllő Enikő gyergyóditrói könyvtáros Facebook-bejegyzésében számolt be az idei Népmese napjáról: ‘Szeptember 30-án, Benedek Elek születésnapján ünnepeljük a Magyar Népmese Napját. Óriási mesekincset hagyott ránk a múlt. Benedek Elek jókora csokrot gyűjtött össze és hagyott ránk ebből a sok színben pompázó világból. Ő a népmeséből született gyermekmese igazi megteremtője, és az első színpadi mesemondónk is. Ennek elismeréseképpen a Magyar Olvasástársaság kezdeményezésére, az Ő tiszteletére ünnepeljük születése napján a meséinket, mesemondóinkat és mesegyűjtőinket. A Magyar Népmese Napját a ditrói községi könyvtárban a Siklódi Lőrinc Iskola diákjaival ünnepeltük. Mesét olvastunk, mesét vetítettünk és mesefát készítettünk. A mesefa leveleire kedvenc meséjük címét írták a diákok. Szerintem csodanap volt. És a nagy érdeklődésre való tekintettel holnap folytatjuk.’
Forrás: Köllő Enikő, községi könyvtáros, Gyergyóditró

Rengeteg program az első Magyar Könyvkiadók Napján
A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara A könyv a Gutenberg-galaxis után címmel idén első alkalommal, ám hagyományteremtő szándékkal rendezi meg a Magyar Könyvkiadók Napját. A 2017. október 4-i rendezvénynek a Bölcsészkar (Egyetem u. 2.) és a Grand Café (Deák Ferenc u. 18.) ad otthont. Céljuk, hogy az egyetemi közösség, a középiskolások, tanáraik és minden szegedi érdeklődő bepillantást nyerhessen a könyvkiadás és a könyvterjesztés folyamatába, abba, hogyan változnak a kiadói stratégiák az olvasói szokások alakulásával, s hogy az eltérő közönséget megcélzó, különböző arculatú kiadók marketingtevékenysége mennyiben és miben különbözik. Az egésznapos programot egyfajta könyves „Gesamtkunstwerk”-nek szánják: a kerekasztal-beszélgetések és író–olvasó találkozók mellett kiállítást, könyvvásárt és könyvcserét is rendeznek. A legnevesebb magyarországi kiadók mellett két jelentős határontúli intézmény is részt vesz az eseményen.
Forrás: https://librarius.hu/2017/09/ 23/rengeteg-program-az-1- magyar-konyvkiadok-napjan/

Sapientia EMTE – az egyetem lelke a könyvtár
 A csíkszeredai Sapientia EMTE 2001-ben nyitotta meg kapuit, ebben az évben a felsőoktatási szakkönyvtár is megkezdte működését. 2017-ben az egyetem könyvtára 70 000 kötettel rendelkezik, az intézmény igazgatójával, Balog Lászlóval a Hargita Népe újságírója beszélgetett.
Az interjú itt olvasható: http://hargitanepe.eu/ sapientia-emte-az-egyetem- lelke-a-konyvtar/

Magyar tankönyv, amely a belső tudást hozza felszínre
 Fiatalok és Hargita megyeiek – ez is közös nevező abban a csapatban, amelyik egy, Romániában teljesen új szemléletű magyar tankönyvet írt az ötödikeseknek.
Sokkal jobb könyvből tanulhatnak a magyar gyerekek Romániában, mint idehaza – ilyen fogadtatásban részesült a magyarországi sajtó egy részében annak a Magyar nyelv és irodalom tankönyvnek a megjelenése, amelyet az ötödikesek számára írt egy székelyföldi szerzői csoport: Bartalis Boróka, Köllő Zsófia, Orbán Zsuzsa Lilla, Szőcs Hedviga és Tamás Adél (az illusztrációk és a borító Pápai Barna munkája). A Magyartanárok Egyesületének elnöke, a szakmájában abszolút szaktekintélynek számító Arató László is igen kedvezően nyilatkozott róla. "Belső tudást hozunk a felszínre, s ezt címkézzük a végén azzal a céllal, hogy máskor, később könnyebben tudjunk rá hivatkozni" – nyilatkozta Tamás Adél.
Forrás: https://liget.ro/studio/ magyar-tankonyv-amely-a-belso- tudast-hozza-felszinre

120 éve született Tamási Áron – emlékünnepség Farkaslakán
Ötnapos ünnepséggel emlékeztek meg Tamási Áron születésének 120. évfordulójára az író szülőfalujában, Farkaslakán. A ’Nem sírt ásunk, hanem fundamentumot’ jeligéjű rendezvénysorozat 2017. szeptember 16. és 21. között zajlott, a Farkaslaki Tamási Áron Művelődési Egyesület, a Tamási Áron Általános Iskola, Farkaslaka Önkormányzata, valamint a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium szervezésében.
Forrás és részletes program itt: http://www.eirodalom.ro/ aktualis/item/3650-120-%C3% A9ve-sz%C3%BCletett-tam%C3% A1si-%C3%A1ron.html

E lapszám felelős szerkesztői: Kelemen Katalin és Borbé Levente.
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups. com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.

Kacor király bábelőadás a Magyar Népmese Napja alkalmából a csíkszeredai Petőfi Sándor Általános Iskolában

Egy igazi ünnepi alkalom volt iskolánkban 2017. szeptember 29.-én a Magyar Népmese Napjára szervezett rendezvényen. A városunkban aktívan tevékenykedő Bende Zsuzsanna bábművész és Bakó Klára képzőművész saját készítésű bábokkal mutatták be a Benedek Elek és Ráduly János népmesegyűjteményében is fellelhető Kacor király című mesét, Kormos István verses feldolgozását is felhasználva. A bábjátékot élő zenével kísérte a csíkszeredai Role zenekar (Nagy Tivadar, Nagy Edina, Sántha Zsuzsa).

A bábelőadáson iskolánk közel 350 diákja vett részt, akik közül néhányan szerepelhettek is az előadásban, mint kisegerek. A szerepeket azon diákok között osztották ki, akik helyesen tudtak válaszolni a feltett találós kérdésekre. De mindenki énekelhetett a lusta macska bosszantására népi gyerekdalokat. A kis diákok együtt aggódtak és együtt nevettek a mese szereplőivel. Végül mindenki egyetértett abban, hogy a rest macskának is előbb-utóbb egeret kell fognia.

Az izgalmas előadás után hangszerbemutató következett, majd egyes hangkeltő eszközöket kézbe is vettek a gyerekek, ki is próbálhatták őket. Ugyanakkor a gyerekek papírból sajton ülő egereket készíthettek Bakó Klára irányításával.

A gyerekek aktívan bekapcsolódtak ebbe a színvonalas előadásba, külön élmény volt számukra a hangszerekkel való ismerkedés és majdnem mindenki sajton ülő papír kisegérrel távozott. Az előadás alatt lehetőségünk nyílt átélni a mesék világát, a mesék fontosságát és megélhetőségét. Ünnep számunkra, hogy a magyar kultúra népmese-tarisznyája kifogyhatatlan kincseivel gazdagít minket.

Dánél Hajnalka könyvtáros

Októberi évfordulók 2017

130 éve, 1887. október elsején született Pieter Nicolaas van Eyck holland költő, irodalomtörténész és kritikus.

65 éve, 1952. október elsején született Bari Károly cigány-magyar költő, műfordító, folklórkutató és grafikus.

110 éve, 1907. október másodikán hunyt el Békefi Antal (Kann Nathan) zsidó származású magyar író, újságíró és szerkesztő.

120 éve, 1897. október harmadikán született Louis Aragon (Andrieux) francia író, költő, esszéista, fordító és kritikus.

65 éve, 1952. október harmadikán hunyt el Alfred Neumann német író, drámaíró, költő és műfordító.

60 éve, 1957. október harmadikán hunyt el Szabó Lőrinc József magyar költő és műfordító. A XX. századi magyar költészet egyik kiemelkedő alakja.

30 éve, 1987. október harmadikán hunyt el Jean Anouilh francia drámaíró, forgatókönyvíró és író.

410 esztendeje, 1607. október negyedikén született Francisco de Roja Zorrilla spanyol drámaíró.

230 éve, 1787. október negyedikén született François Pierre Guillaume Guizot francia író, történész és államférfi.

220 éve, 1797. október negyedikén született Jeremias Gotthelf (Albert Bitzius) svájci-német író és lelkész.

145 éve, 1872. október negyedikén született Jannisz Griparisz görög költő és színházigazgató.

105 éve, 1812. október negyedikén született Hajnal Gábor magyar költő, műfordító és szerkesztő.

25 éve, 1992. október negyedikén hunyt el Gyárfás Miklós magyar író, költő, dramaturg és forgatókönyvíró.

120 éve, 1897. október ötödikén született Csűrös Emília székely származású magyar ifjúsági író.

115 éve, 1902. október ötödikén született Zaharia Stancu román író, költő, újságíró és publicista.

100 éve, 1917. október ötödikén született Szabó Magda magyar írónő, költő és műfordító. Ismertebb művei: Freskó, Bárány Boldizsár (verses mese)Pilátus, Abigél, Für Elise.

125 éve, 1892. október hatodikán hunyt el Alfred Tennyson angol költő és színműíró.

70 éve, 1947. október hatodikán hunyt el Finta Zoltán székely származású magyar költő, író és újságíró.

400 esztendeje, 1612. október hetedikén hunyt el Giovanni Battista Guarini költő, drámaíró és diplomata.

80 éve, 1937. október hetedikén hunyt el Komáromi János felvidéki származású magyar író és újságíró.

125 éve, 1892. október nyolcadikán született Nadányi Zoltán magyar költő, író és műfordító.

50 éve, 1967. október nyolcadikán hunyt el Che Guevara spanyol-ír származású argentin naplóíró, író, gerillavezér és latin-amerikai kommunista politikus.

50 éve, 1967. október kilencedikén hunyt el André Maurois (Émile Salomon Wilhelm Herzog) német származású francia író, esszéíró és kritikus.

205 éve, 1812. október tizedikén született Garay János magyar költő, író és újságíró.

125 éve, 1892. október tizedikén született Ivo Andrić horvát író, novellista és költő.

95 éve, 1922. október tizedikén hunyt el Andreasz Karkavitszasz görög novellista.

20 éve, 1997. október tizedikén hunyt el Paul Vaillant-Couturier francia író, újságíró és politikus.

475 esztendeje, 1542. október tizenegyedikén hunyt el Thomas Wyatt angol költő és műfordító.

130 éve, 1887. október tizenegyedikén született Pierre-Jean Jouve francia költő, író és kritikus.

90 éve, 1927. október tizenkettedikén született Békési Ágnes erdélyi magyar műfordító, szerkesztő és író.

220 éve, 1797. október tizenharmadikán született William Motherwel skót költő.

90 éve, 1927. október tizenharmadikán született Gulyás János magyar író és elbeszélő.

20 éve, 1987. október tizenharmadikán hunyt el Balázs József magyar író és filmdramaturg.

340 éve, 1677. október tizennegyedikén hunyt el Józef Bartłomiej Zimorowic a lengyel barokk költészet nagy alakja.

200 éve, 1817. október tizennegyedikén született Theodor Storm német író és költő.

75 éve, 1942. október tizennegyedikén született Nádas Péter zsidó származású magyar író, drámaíró, esszéista, fotóriporter és újságíró.

410 esztendeje. 1607. október tizenötödikén született Madeleine de Scudéry francia írónő.

195 éve, 1822. október tizenötödikén született id. Ábrányi Kornél magyar író, zeneszerző, zongoraművész és zenepedagógus.

120 éve, 1897. október tizenötödikén született Ilf (lja Arnoldovics Fajnzilberg) orosz író. Művei nagy részét Jevgenyij Petrovval írta.

110 éve, 1907. október tizenhatodikán született Roger Vailland francia író, esszéíró, riporter és forgatókönyvíró.

90 éve, 1927. október tizenhatodikán született Günter Grass német író, költő. Híres regénye a Bádogdob.

50 éve, 1967. október tizenhatodikán hunyt el Marcel Aymé frnacia író.

25 éve, 1992. október tizenhetedikén hunyt el Tamás Aladár író, költő és szerkesztő.

240 éve, 1777. október tizennyolcadikán született Bernd Heinrich Wilhelm von Kleist német drámaíró, költő és publicista. Ismertebb művei: Kohlhaas Mihály, Homburg hercege.

115 éve, 1902. október tizennyolcadikán született Enczi Endre, Franciaországban élő magyar író, költő, újságíró.

410 esztendeje, 1607. október tizenkilencedikén hunyt el Sebastian Grabowiecki lengyel költő és katolikus pap.

110 éve, 1907. október tizenkilencedikén hunyt el Podmaniczky Frigyes magyar író, újságíró, politikus és színigazgató.

170 éve, 1847. október huszadikán hunyt el Édes Gergely magyar költő és református lelkész.

160 éve, 1857. október huszadikán született Tóth Béla magyar író, újságíró, filológus, művelődéstörténész és műfordító.

100 éve, 1917. október huszadikán született Gajdos Tibor (Gottesmann) vajdasági magyar író, művészeti író.

350 esztendeje, 1667. október huszonegyedikén született Cserei Mihály székely-magyar emlékíró, történetíró.

245 éve, 1772. október huszonegyedikén született Samuel Taylor Coleridge angol költő, kritikus és filozófus.

170 éve, 1847. október huszonegyedikén született Carl Edvard Cohen Brandes dán író, kritikus és politikus.

170 éve, 1847. október huszonegyedikén született Giuseppe Giacosa olasz drámaíró és librettista (szövegkönyvíró).

135 éve, 1882. október huszonkettedikén hunyt el Arany János, a magyar költészet kiváló egyénisége. Ismert művei: Toldi trilógia, Elveszett Alkotmány, A nagyidai cigányok, Bolond Istók, A walesi Bárdok, Szondi két apródja, Ágnes Asszony, Buda Halála stb.

130 éve, 1887. október huszonkettedikén született John Reed amerikai író és újságíró.

405 esztendeje, 1572. október huszonharmadikán született Petki János székely-magyar költő és politikus.

250 éve, 1767. október huszonharmadikán született Benjamin Constant francia író, politikus és filozófus.

145 éve, 1872. október huszonharmadikán hunyt el Théophile Gautier francia költő, író és irodalomkritikus.

95 éve, 1922. október huszonharmadikán született Bálint Ágnes magyar meseíró, szerkesztő és dramaturg. Népszerű művei: Mi újság a Futrinka utcában, Mazsola és Tádé, Frakk, a macskák réme, Kukori és Kotkoda, Micsoda pók a vízipók.

75 éve, 1942. október huszonharmadikán született John Michael Crichton amerikai író, forgatókönyvíró és filmrendező.

40 éve, 1977. október huszonharmadikán hunyt el Gáspár (Szövérdy) Gyula székely származású magyar író, színműíró és szerkesztő.

280 éve, 1737. október huszonnegyedikén hunyt el Martino Radicati di Passerano olasz költő és filozófus.

195 éve, 1822. október huszonötödikén született Dux Adolf zsidó származású magyar író, újságíró, kritikus és műfordító.

75 éve, 1942. október huszonötödikén született Ladik Katalin vajdasági magyar költőnő, performer és színésznő.

75 éve, 1942. október huszonhatodikán született Magyari Lajos székely-magyar költő, műfordító és közíró.

50 éve, 1967. október huszonhatodikán hunyt el Dormándi László magyar író, szerkesztő és műfordító.

130 éve, 1887. október huszonhetedikén hunyt el Karl Goedeke német író, irodalomtörténész és pedagógus.

100 éve, 1917. október huszonhatodikán született Stollár Béla magyar újságíró, antifasiszta ellenálló.

85 éve, 1932 október huszonhetedikén született Sylvia Plath amerikai költő, író és novellista. Népszerű regénye: Az üvegbura.

430 esztendeje, 1587. október huszonnyolcadikán hunyt el Giovanni Maria Cecchi olasz költő és drámaíró.

135 éve, 1882. október huszonkilencedikén született Jean Giraudoux francia költő, regény és drámaíró.

120 éve, 1897. október huszonkilencedikén hunyt el Henry George amerikai író, újságíró és közgazdász.

255 éve, 1762. október harmincadikán született André Marie Chénier francia költőnő.

135 éve, 1882. október harmincadikán született Bölöni György Sámuel erdélyi származású magyar író, újságíró és kritikus.

130 éve, 1887. október harmincadikán született Georg Heym német költő.

105 éve, 1912. október harmincadikán született Heszke Béla erdélyi magyar író, kritikus, esztéta és műfordító.

105 éve, 1912. október harmincadikán született Boldizsár Iván író és újságíró.

100 éve, 1917. október harmincadikán született Dobozy Imre magyar író, drámaíró és újságíró.

95 éve, 1922. október harmincadikán hunyt el Gárdonyi Géza magyar író, költő, drámaíró és kritikus. Népszerű művei: A lámpás, Az egri csillagok, Láthatatlan ember, Ábel és Eszter.

235 éve, 1782. október harmincegyedikén született Giovanni Battista Nicolini olasz költő.

160 éve, 1857. október harmincegyedikén született Axel Munthe svéd író. Orvos és pszichiáter.

90 éve, 1927. október harmincegyedikén született Galsai Pongrác magyar író, publicista és műkritikus.

80 éve, 1937. október harmincegyedikén hunyt el Ralph Connor kanadai író és novellista.

Érdemes Tudni

110 éve, 1907. október másodikán született Benedek Fidél OFM. székely-magyar történetíró, történész és teológiai szakíró.

105 éve, 1912. október másodikán született Balogh Dezső székely-magyar népdalkutató.

80 éve, 1937. október harmadikán született Csíki Boldizsár erdélyi magyar zeneszerző, tanár és muzikológus.

305 esztendeje, 1712. október negyedikén hunyt el Illyés András székely-magyar erdélyi katolikus püspök és egyházi író.

230 éve, 1787. október negyedikén hunyt el Cornides Dániel felvidéki származású magyar irodalomtörténész és könyvtáros.

145 éve, 1872. október negyedikén született Schöpflin Aladár magyar műkritikus, irodalomtörténész, író és műfordító.

95 éve, 1922. október ötödikén született Kiss András erdélyi magyar történész és levéltáros.

100 éve, 1917. október hatodikán hunyt el Fáraó Simon örmény-magyar armenológus.

80 éve, 1937. október hatodikán született Néda Árpád erdélyi magyar fizikus, fizikai szakíró és egyetemi tanár.

160 éve, 1857. október hetedikén született Ferenczi Zoltán erdélyi származású magyar irodalomtörténész és könyvtáros.

140 éve, 1877. október hetedikén született Kultsár András erdélyi magyar közíró.

30 éve, 1987. október kilencedikén hunyt el Baránszky-Jób László magyar esztéta, irodalomtörténész és egyetemi tanár.

75 éve, 1942. október tizedikén született Murvai Olga erdélyi magyar nyelvész és egyetemi tanár.

135 éve, 1882. október tizenkettedikén született Gulácsy Lajos magyar festőművész.

195 éve, 1822. október tizenötödikén született id. Ábrányi (Eördögh) Kornél magyar író és zeneszerző, zongoraművész.

165 éve, 1852. október tizenötödikén hunyt el Kovács Miklós székely-magyar erdélyi katolikus püspök, egyházi író és az 1848-1849-es forradalomban elpusztult templomok, valamint tanintézetek újjáépítésének támogatója.

35 éve, 1982. október tizenötödikén hunyt el Selye János osztrák-magyar származású kanadai belgyógyász és vegyész.

465 esztendeje, 1552. október tizennyolcadikán több hetes sikertelen ostrom után a török haderő elvonult Eger vára alól.

105 éve, 1912. október tizennyolcadikán született Pálfy Ferenc erdélyi magyar mezőgazdasági szakíró és fordító.

90 éve, 1927 október huszonharmadikán hunyt el Alexander Bernát magyar filozófus, esztéta, színikritikus és szakfordító.

105 éve, 1912. október huszonnegyedikén hunyt el Imets Fülöp Jákó székely-magyar történetíró, könyvtáralapító, a Csíksomlyói Gimnázium igazgatója.

100 éve, 1917. október huszonnegyedikén Fuchs Simon székely származású erdélyi magyar történész, közíró és pedagógus.

80 éve, 1937. október huszonhetedikén született Ráduly János székely-magyar néprajzkutató, költő és műfordító.

95 éve, 1922. október huszonhetedikén hunyt el Wasylkiewicz Victor erdélyi magyar közíró.

145 éve, 1872. október huszonnyolcadikán született Ráduly Simeon székely-magyar irodalom – és zenetörténeti szakíró.

130 éve, 1887. október huszonkilencedikén született Boldog Dr. Scheffler János (Johann Scheffler) erdélyi sváb származású magyar katolikus püspök, vértanú.

45 éve, 1972. október huszonkilencedikén hunyt el Réthy Andor (Reischel Arthur) partiumi magyar bibliográfus és irodalomtörténész.