Kájoni János emlékezete rendezvény a Hargita Megyei Könyvtárban

A Magyar Kultúra Napján, január 22-én nyílt meg a Hargita Megyei Könyvtár rendezésében a KÁJONI JÁNOS EMLÉKEZETE, Kájoni János polihisztorunk születésének 380. évfordulója alkalmából szervezett könyv- és képkiállítás. A kiállítás anyaga bővelkedik Kájoni személyiségének bemutatására felhasznált, a könyvtár gyűjteményeiben is fellelhető dokumentumokkal, kiadványokkal és képekkel. Az anyag tematikus sorrendbe van szervezve, Kájoni munkásságának sokszínűségét külön-külön mutatja be: Kájoni mint építész, orgonakészítő, zeneszerző és zenegyűjtő, nyomdász, a közjóért munkálkodó ember.
A kiállítást az "Amely engem erre a világosságra hozott..." ferences polihisztorunkról készített film bemutatása teszi tökéletessé (csak nagyobb csoportok számára).

Kájoni János munkássága igen nagy jelentőséggel bír, nemcsak helyi, hanem nemzetközi szinten is. Igazi közkinccsé nőtte ki magát. Ezért érzem azt, hogy elengedhetetlen e kiállítás megtekintése a fiatalok számára, akik büszkék lehetnek elődünkre. Érdemes ráfigyelni és tanulni belőle, hogy miként lehet egy életet teljessé tenni, vagyis átadni azt a tehetséget, amiben jók vagyunk.

A kiállítás megtekinthető a Megyei Könyvtár dokumentációs részlegén minden hétköznap 9 és 17 óra között egészen a tavaszi szünetig.
Továbbra is várnak előzetesen bejelentkezett csoportokat.

Borbé Levente

MAGYAR KULTÚRA NAPJA a Csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumban

A Hargita Megyei Kulturális Központ Irodalmi Karavánja (HMKK) rendezésében látogattak el január 22-én, pénteken iskolánkba a vajdasági Híd folyóirat szerkesztőségéből néhányan a lap képviselői közül. A folyóirat képviselői – írók és költők – találkoztak az intézmény diákjaival, tanáraival és alkalmazottjaival gimnáziumunk dísztermében.
A vendégeket Varga László igazgató köszöntötte. Ritka alkalomnak lehettünk tanúi, hiszen nem mindennapos, hogy délvidéki vendégeket fogadjunk iskolánkban. Az igazgató beszédében hangsúlyozta, hogy mennyire fontos szerepet tölt be kultúránkban a nyelv. A nyelvünk-kultúránk hordozója, ahogy a találkozó mottója is sejteti „a HÍD – ami összeköt bennünket”.
Az igazgató úr beszédét Ferencz Angéla, a HMKK igazgatója váltotta fel. Elmondta, mikor igazi élő írókkal-költőkkel találkozik, egy kicsit megszeppen, de a diákok fejével gondolkozva ez is egy rendkívüli alkalom, amelyen sok mindennel lehet gazdagodni.
Faragó Kornélia, a lap főszerkesztője rövid ismertetőt tartott a Hídról, amelyben hangsúlyozta, hogy a nagy tradíciójú folyóiratuk képes a folytonos megújulásra.
Akik munkáikból felolvastak a közönségnek:
- Virág Gábor rövid prózai írásaiból válogatott
- Végel László regény- és drámaíró, valamint esszéista
- Maurits Ferenc grafikus, festőművész és költő Az előadás végén iskolánk diákjai hálájuk jeléül virággal jutalmazták a vendégeket.
A résztvevők pedig a Híd korábbi számait kapták ajándékba.

A folyóiratról bővebben: http://www.inaplo.hu/ico/cim/Hid-folyoirat/HID.html

B.L.
a M.Á.G. könyvtárosa

Pál-Antal Sándor legújabb kötete

A Magyar Kultúra Napján, Január 22-én, pénteken este hat órától a csíkszeredai polgármesteri hivatal gyűléstermében tartott előadáson ismerkedhetett meg az érdeklődő Pál-Antal Sándor nyugalmazott levéltáros újonnan kiadott munkájával.
Pál-Antal Sándor munkásságát és a kötethez kapcsolódó ismertetést Szőcs János csíkszeredai muzeológus, történész méltatta.
A Székely székek a 18. században című munkájának harmadik, 1701-1722. közötti Csíkszéki (Csík-, Gyergyó- és Kászonszék) dokumentumokat tartalmazó kötete egy kiváló munka, amelynek anyagát a szerző többek között Csíkszeredában, Marosvásárhelyen, Kolozsváron, Nagyszebenben és Budapesten kutatómunkát végezve gyűjtötte össze. Az igen jól dokumentált anyag, amely tanulmánnyal is ellátott, lehetővé teszi a kutatók és az e téma után érdeklődők számára a könnyebb hozzáférhetőséget.
Szőcs János a könyvben lévő adatokkal alátámasztva egy korképet festett le az akkori Csíkszék társadalmáról, a települések népességéről és társadalmi helyzetéről. Példaként megemlítendő, hogy Csíkszék lakossága a XVIII. század elején alig érte el a 25 000 főt, ez kevesebb, mint 500 családot jelentett. Ezek közül a legnépesebb a katonarend, a szabad székelyek rétege (kb. 60%). volt. A bemutatón elhangzott, hogy Csíkszereda, mint város inkább nevében létezett, hiányzott a kézműves ipar, de a kereskedelem sem töltötte be kellő szerepét. 1713-ban összesen negyven családot írtak össze, ahol egyetlen gombkötő műhely fémjelezte a kézműves ipart. Egy időben működött egy csizmadia műhely is, de mivel nem tudta ellátni feladatát megszűnt létezni, de „virágkorúkat érték” a sörfőzdék és a pálinkafőzdék.
A XVIII. Században történik Székelyföld egyik államhatalomból másik államhatalomba való kerülése. Az új hatalmi rendszer berendezkedését, vagyis ezt az átmeneti időt szeretné a továbbiakban összegyűjteni és megírni Pál-Antal Sándor.

B.L.
A M.Á.G. könyvtárosa

A Magyar Kultúra Napja a Kájoni János Megyei Könyvtárban

KÁJONI JÁNOS EMLÉKEZETE

Kájoni János születésének 380. évfordulója

- könyv- és képkiállítás, filmvetítés

A Magyar Kultúra Napján, január 22-én a Kájoni János Megyei Könyvtárban az intézmény névadója előtt tisztelgő kiállítás nyílik, amely Kájoni János sokoldalú munkásságát, igazi polihisztori személyiségét mutatja be a könyvtár gyűjteményeiben fellelhető dokumentumok, kiadványok és képek által.
Pénteken, január 22-én a kiállítás megtekintésére előzetesen bejelentkezett csoportok számára levetítjük az “Amely engem erre a világosságra hozott...” Kájoni János nyomában című filmet, amely Kájoni teljes életútját bemutatja.
A rendezvényre a nagy tudású XVII. századi ferences születésének 380. évfordulója ad alkalmat. Kájoni Jegenyén született 1629 végén, vagy 1630 elején, személyisége elválaszthatatlan Csíksomlyótól, de Szárhegyen is tevékenykedett, itt halt meg 1687. április 25-én.
Méltó keret a megemlékezésre a Magyar Kultúra Napja, hiszen Kájoni sokoldalú tudományos, irodalmi, zenei és építő munkásságával, felekezeti türelmességével jelképes személyiséggé vált Erdélyben, az építő, közjóért munkálkodó szellemi ember példaképévé. A Kájoni János Megyei Könyvtár ezzel a kiállítással igyekszik ráirányítani a figyelmet munkásságának rendkívüli jelentőségére. Törekvésünk olyan intézményi arculatot kialakítani, amely összhangban áll azzal a kulturális eszménnyel, amit Kájoni képvisel, az egyetemes kulturális értékek szolgálatával.

A kiállítás a Kájoni János Megyei Könyvtár dokumentációs részlegén (A Mikó-vár épületében) január 22-étől kezdődően ingyenesen látogatható a könyvtár nyitvatartási ideje alatt, naponta 9-17 óra között. Kérjük, nagyobb csoportok, iskolai osztályok látogatását előzetesen bejelenteni a könyvtár Művészeti-, vagy Dokumentációs részlegén, a 0266- 371790 telefonszámon.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk a könyvtárban!

Csíkszereda, 2009. január 15.

A szervezők,
Kájoni János Megyei Könyvtár,

Művészeti-történelmi és Dokumentációs részlegei

2010. EMLÉKÉV. NEMZETKÖZI ÉV és fontosabb évfordulók

2010:
- A kultúrák közlekedésének nemzetközi éve.
- A biodiverzitás védelmének nemzetközi éve.
- A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem éve.
- A sport éve Magyarországon.

Széchenyi emlékév – Széchenyi István halálának 150 évfordulója április 8-án.

Erkel Ferenc emlékév – a zeneszerző születésének 200 évfordulója november 7-én.
Gustav Mahler emlékév – 150 esztendeje június 7-én született.
Chopin Emlékév- 200 esztendeje született Frederic Chopin.

FONTOS magyar vonatkozású évfordulók

100 éve született Vas István író, költő, műfordító.
120 éve született Reményik Sándor erdélyi költő, lapszerkesztő.
125 éve születt Benedek Marcell (Benedek Elek fia) irodalomtörténész, író és Kosztolányi Dezső író, költő, műfordító.
220 éve született Kölcsey Ferenc költő és Teleki József nyelvész, történész, erdélyi kormányzó. 325 éve született Esterházy Pál nádor, költő, zeneszerző.
475 éve született Bornemisza Péter református teológus, író, költő.
500 éve született Heltai Gáspár nyomdász, író.
575 éve született Thuróczy János krónikaíró. 5 éve hunyt el Eörsi István író, költő, műfordító, dramaturg.
15 éve hunyt el Baka István író, költő, műfordító és Méliusz József romániai magyar író, költő, újságíró és Páskándi Géza erdélyi származású magyar író.
20 éve hunyt el Ottlik Géza író.
100 éve hunyt el Mikszáth Kálmán író, lapszerkesztő és Petelei István erdélyi magyar író, újságíró
120 éve hunyt el Orbán Balázs székely származású magyar etnográfus, fotográfus, író, utazó.
150 éve hunyt el Bolyai János erdélyi matematikus, író és Széchenyi István politikus, író.
275 éve hunyt el II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem, író.

ReMeK-e-hírlevél 2010/1 számából

A digitalizált könyvek, a digitális könyvtárak és a médiaműveltség témája került napirendre 2009. november 27-én az Európai Unió Tanácsának ülésén.
Ld.: http://www.kulturpo nt.hu/content. php?hle_id= 23417

*
Januárban három város mutatkozik be Európa 2010-es kulturális fővárosaként: a németországi Ruhr-vidéken található Essen, a dél-magyarországi Pécs, valamint a Boszporusz két partján fekvő Isztambul.
Forrás: http://hirek. hir-ek.hu/ hir/140869/ 2010-a-harom- kulturalis- fovaros.html

*
Az Európai Bizottság pályázatot hirdet az Európai Unió ICT (információs és kommunikáció-technológiai) programjának keretében a digitális könyvtárak és digitális megőrzés témakörében a digitális tartalom megőrzését szolgáló programok kidolgozására, a digitális könyvtárak közös felhasználási lehetőségeinek kidolgozására, valamint tudományközi kutatóhálózatok kiépítésére. Pályázati határidő: 2010. április 13.
Bővebb információ: Európai Bizottság - Manuela Speiser, e-mail: manuela.speiser@ ec.europa. eu, link: cordis.europa. eu/fp7/ict/ telearn-digicult /digicult_ en.htmlTel.: +352-43-01-38- 256, fax: +352-43-01-33- 190Forrás: http://www.kulturpo nt.hu/content. php?hle_id= 23411

*

2009. december 3-án ünnepélyes keretek közt adták át a gyimesközéploki községi könyvtárban a helyi közösség számára az ingyenes internetes központot.
Forrás: http://umsz. manna.ro/ kultura/biblione t_a_gyimesekben_ 2009_12_04. html, http://www.jurnalul .ro/stire- observator/ infuzie-de- carte-prin- internet- 529240.html
*

Rendhagyó rendezvénnyel várta a könyvszerető közönséget a Bod Péter Megyei Könyvtár 2009. december 10-én: első alkalommal és hagyományteremtő szándékkal szervezett ünnepváró könyvvásárt háromszéki könyvkiadók és szerzők részvételével.

Forrás: http://www.3szek. ro/modules. php?name= 3szek&id=24948&Cikkhttp://www.erdely. ma/kultura. php?id=62006&cim=unnepvaro_ konyvvasarhttp://www.3szek. ro/modules. php?name= 3szek&id=24979&Cikk=Internet% 20%C3%A9s% 20helyt%C3% B6rt%C3%A9net
*

Gyergyószentmikló son a négy napra tervezett Szent Miklós Napok 2009-ben december 2–5. közt zajlottak. A szervezésből a gyergyószentmikló si Városi Könyvtár is részt vállalt. Forrás: Kisné Portik Irén, Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár*Visszakerült a Teleki Téka homlokzatára a könyvtár újjávarázsolt szimbóluma, a Tékabagoly.

Forrás: http://multikult. transindex. ro/?hir=1923Forrás: http://tortenelempo rtal.hu/2009/ 12/ujra-ott- a-bagoly- a-teleki- teka-homlokzatan /
*

‘Az interneten is terjed az irodalom, talán jobban, mint remélnénk; ugyanakkor terjed a félelem is: vajon nemsokára csak angolul fogunk olvasni?‘ - a téma kapcsán Moldován Istvánnal, a budapesti Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) digitális gyűjteményi osztályának vezetőjével készült interjú az Új Magyar Szó 2009. december 8-i számában olvasható.
A teljes cikk itt olvasható: http://umsz. manna.ro/ kultura/kellenek _e_e_konyvek_ 2009_12_08. html

*
A Román Közkönyvtárosok és Közkönyvtárak Országos Egyesülete (ANBPR) megújult formában és koncepcióban jelentette meg ‘BiblioMagazin - Buletinul Informaţional ANBPR’ című hírlapját.
Az egyesület honlapja: http://www.anbpr. org.roForrás: Bákai Magdolna, az ANBPR Hargita megyei fiókszervezeté nek elnöke*Székelykapun át vezet az út a csíkszeredai Székelyföld kulturális folyóirat szerkesztőségének újonnan kialakított székházába. A Márton Árpád-kiállítással és a 2010-es Székelyföld Évkönyv bemutatójával kellő rangot kapott decemberi székházavatót a 2009-es Székelyföld-díjak átadása, valamint Hargita-Kovászna megyei írószövetségi kirendeltség alakuló ülése követte december 4-én.

Forrás: http://erdely. ma/kultura. php?id=61811, http://erdely. ma/kultura. php?id=61955*A könyvgyártás történetében először, tavaly karácsony napján, 2009. december 25-én az Amazon internetes áruház több könyvet adott el digitalizált változatban, mint nyomtatott formában.Forrás: http://index. hu/kultur/ klassz/2009/ 12/27/az_ amazonon_ eloszor_adtak_ el_tobb_ekonyvet _mint_nyomtatott at/, http://erdely. ma/kultura. php?id=62853&cim=vege_a_hagyoman yos_konyveknek

*

A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele. Megjelenik havonta.

E lapszám felelős szerkesztője: Kelemen Katalin

Januári évfordulók 2010

30 éve, 1980. január 1-én hunyt el Tamkó Sirató Károly vajdasági magyar származású költő, művészetfilozófus és műfordító.

100 éve, 1910. január 2-án hunyt el Petelei István erdélyi magyar író és elbeszélő.

90 éve, 1920. január 2-án született Isaac Asimov orosz származású amerikai sci-fi író és biokémikus. Ismert műve az Alapítvány trilógia.

35 éve, 1975. január 2-án hunyt el Carlo Levi olasz író, költő.

125 éve, 1885. január 3-án született Lesznai Anna magyar költő-regényíró, grafikus és iparművész.

235 éve, 1785. január 4-én született Jacob Grimm, aki testvérével mesegyűjtőként és nyelvészként írták be magukat a köztudatba.

45 éve, január 4-én hunyt el Thomas Stearns Eliot amerikai költő, drámaíró és kritikus.

50 éve, 1960. január 4-én hunyt el Albert Camus francia regényíró és esszéista. Ismert filozófiai esszéje a Sziszüphosz mítosza. Világhírű regényei: Közöny, A pestis, A bukás.

65 éve, 1945. január 5-én hunyt el az erdélyi magyar származású Szabó Dezső magyar író, kritikus és publicista.

250 éve, január 6-án született Ion Budai-Deleanu erdélyi román író, költő és történész. Legismertebb regénye: Cigányiász, avagy a cigányok táborozása (Ţiganiada).

85 éve, 1925. január 7-én született Gerald Malcom Durrel brit író és zoológus. Nálunk is nagy népszerűségnek örvendenek könyvei főleg az ifjúság körében. Ismert regényei: Családom és egyéb állatfajták, Állatkert a poggyászomban, Vadászat felvevőgéppel stb.

35 éve, 1975. január 8-án hunyt el Botond-Bolics György író, mérnök. Az ifjúság számára több sci-fi rádiójátékot írt. Legismertebb közülük rajzfilmformájában is megjelent Microbi sorozat.

120 éve, január 9-én született Karel Čapek cseh regényíró, drámaíró és elbeszélő. Legismertebb műve az R.U.R., ami először színdarab formájában jelent meg.

90 éve, 1920. január 10-én született Csanádi Imre magyar költő, író, műfordító és szerkesztő.

100 éve, 1920. január 10-én született Aadu Hint észt író

80 éve, 1930. január 12-én született Csák Gyula magyar író.

160 éve, 1850. január 15-én született Mihai Eminescu a legismertebb román költő, színműíró és prózaíró. Írásai nagy hatást gyakoroltak a modern román nyelv kialakulására.

410 esztendeje, 1600. január 17-én született Pedro Calderón de la Barca spanyol drámaíró.

90 éve, 1920. január 20-án született Létay Lajos erdélyi magyar költő.

235 éve, 1775. január 24-én született Friedrich Wilhelm Schelling német drámaíró, költő és filozófus.

110 éve, 1900. január. 25-én született Fekete István író. Regényeivel nagy népszerűségre tett szert főleg a gyerekek és a fiatal olvasók körében. Ismertebb művei: Kele, Tüskevár, Vuk, Téli berek, Bogáncs, Lutra.

150 éve, 1860. január 29-én született Anton Pavlovics Csehov orosz író, drámaíró. Ismertebb művei: Sirály, Ványa bácsi, Cseresznyéskert, Három nővér, Csinovnyik halála.

190 éve, 1820 január 28-án hunyt el Pálóczi Horváth Ádám költő, népköltészeti gyűjtő, mérnök.

180 éve, 1830, január 30-án született Petre Ispirescu román író és mesegyűjtő.

ÉRDEMES TUDNI

110 éve, 1900. január elsején jelent meg a Huszadik Század című folyóirat első száma.

230 éve, 1780. január elsején az első magyar nyelvű hírlap a Magyar Hírmondó.

390 esztendeje, 1620. január kilencedikén a pozsonyi országgyűlés Bethlen Gábornak felajánlotta a királyi címet, de ő maradt a Magyarország fejedelme címnél.

115 éve, 1895. január 15-én adták ki először a Magyar Chemiai Folyóiratot.

135 éve, 1875, január 11-én hunyt el Luppiss János az önálló hajtással rendelkező torpedó feltalálója, aki az osztrák-magyar haditengerészetnél teljesített szolgálatot.

150 éve, 1860. január 27-én hunyt el Bolyai János matematikus.