Könyvtárosi munka sokszínűsége

 

Minden egyes könyvtár sajátos jelleggel bír. Az adott lehetőségekhez mérten kísérli meg kialakítani a legvonzóbb kulturális programjainak kínálatát. Ezek közül az iskolai könyvtár sem kivétel.

Borbé Levente, a Márton Áron Főgimnázium könyvtárosa, a több mint negyed évszázados iskolai könyvtárosi munkája során megpróbált beiktatni jó néhány új tevékenységet, amelyekkel színesíteni akarta az addig ismert palettát. Néhány sikertelen módszer mellett volt olyan is, ami táptalajra lelt.

Eleinte könyvtárismertetőket tartott, majd jöhettek a könyvtártörténeti órák. Az órák egyszerű könyvtárosi szabályok ismertetésével kezdődnek, majd egy kis könyvtártechnikát is elsajátíthatnak a diákok. A könyvtártörténetnél nemcsak a gimnázium könyvtárának múltjába, hanem a csíki könyvtárak történetébe is betekintést kapnak a tanulók. Nem maradtak el az olvasásnépszerűsítő órák sem. Rendkívüli magyar nyelv és irodalom órák keretén belül a diákok más szemszögből is láthatták a kiválasztott író, költő, drámaíró, esszéíró műveit. Ugyanakkor a diákok is fel vannak kérve egy-egy irodalmi mű vagy téma kapcsán, hogy kifejtsék véleményüket. Mindehhez nagy segítséget nyújtottak az egy-egy kulturális eseményhez fűződő kiállítások. A jól bevált biblioterápiás (irodalomterápiás) tevékenység is tovább bővült. Kiegészült drámapedagógiával és művészetterápiával (rajz, zene).

A Zöld Héten és az Iskola Másként héten hangsúlyt kapott a kirándulás, ahol a diákok megismerkedhettek a helyi kulturális jellegzetességekkel, a környék mondáival és legendáival. A könyvtáros emellett gyógynövényismereti órát is tartott. A helyi iskolatörténet sem maradt el, beleértve az iskolamúzeumot és a gimnázium ikonikus kertjét, a Micsurint.

Az idei tanévben is sikeresek voltak az említett programok, amelyekhez még hozzákapcsolódott a vendégek fogadása más iskolákból vagy intézményekből, úgy hazai, mint nemzetközi szinten. Itt mindig elhangzik az általános iskolatörténet, könyvtártörténet és sor kerül az iskolai múzeum látogatására, kitoldva a gimnáziumon belüli és a gimnázium környéki sétával. Amelyik csapat igényli, a könyvtáros még városismertető kalauzolást is vállal.

Zárszóként talán még annyit, hogy a lehetőségek adottak, és érdemes időnként kiegészíteni a meglévő és jól bevált tevékenységeket, vagy egy egészen újat belopni közéjük.

Borbé Levente,

könyvtáros

Túra a Keresztényhavasra

2026. április 15-16, szombat-vasárnap a Márton Áron Főgimnázium Természetjáró Köre a tavalyiakhoz hasonlóan többnapos, ottalvós túrát szervezett. Ezúttal a Brassó közelében található Keresztényhavasra. 

 A túrán összesen 17-en vettek részt. Ebből 12 diák, nagyrészt a tizedikes évfolyamról és öt felnőtt. A túrát Kelemen Csongor és Keresztes Olivér gimnáziumi tanárok vezették.

 Szombat reggel a csíkszeredai vasútállomáson találkozva a csapat egészen Brassóig vonattal közlekedett. Onnan autóbusszal Bolgárszegig (Șcheii Brașovului) haladtunk. A tulajdonképpeni túra ott kezdődött el. A társaság a turistaútvonalon kapaszkodott fel Brassópojánára (Poiana Brașov) egészen a szállást adó keresztényhavasi menedékházig (Cabana Postăvaru). A menedékháznál lepakolva a hátizsákokat, szintén gyalogosan emelkedett egyre magasabb szintre a csapat, elérve a Keresztényhavas csúcsát. Ott varázslatos panoráma tárult az újonnan érkező túrázók elé. A csodás élmény nem maradt el. A látvány hihetetlen volt. A Barcasági-medencét körülvevő hegyektől és tovább csodás körpanorámában lehetett gyönyörködni.

 

Visszaérve a keresztényhavasi menedékház előtt a Bucsecs-hegységre nézve bámulhatták a naplementét.

Másnap Felsőtömös (Timișu de Sus) felé vették az irányt. Kihívást jelentett az erdőbe előttük felbukkanó mély hó. Néhol egy méternél is mélyebb volt. A havat elhagyva meredek csúszós köves talajon haladtak tovább. Kikeveredve belőle továbbra is maradt a meredek útvonal, viszont haladni már könnyebb volt. Az út két oldalán sok szép virágot lehetett látni. Az ütemes lépteknek köszönhetően idejében érkeztek Felsőtömösre, onnan vonatoztak Brassóba, majd Csíkszeredába.

A csapat ezúttal sikeresen megjárta az idei "ottalvós túrát". Köszönet a túravezetőknek, és persze a szép időnek is.

 Könyvtárosként igen jó részt venni a túrákon, hiszen új tapasztalatokkal és élményekkel gazdagodva van mit ajánljon a diákoknak az adott régió földrajzi, néprajzi és történelmi ismeretanyagából.

Hasznos linkek:

1. Keresztény-havas – Corona ékköve: https://hazajaroegylet.hu/hazajaro/kereszteny-havas-brassotol-a-tomosi-szorosig-corona-ekkove/

2. ERDÉLY – A Keresztény-havas: https://erdelyalbum.hu/erdely-a-magasbol-legi-felvetelek-16/

3. Keresztény-havas – Corona ékköve:https://www.youtube.com/watch?v=fZ_AY2yGzPo

Borbé Levente,

könyvtáros

 

Természetközeli paradigmaváltás az iskolai könyvtárakban - 2026, április

 

A környezettudatosságra és helyismeretre való nevelés az iskolai könyvtárban folytatódott. Ötödik alkalommal (5) vágtunk bele a kirándulásba.

Kiss Lászlóval, a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceum könyvtárosával megejtettük az évadnyitó túrát, amelyre Hargita és Kovászna megyei könyvtárosok és pedagógusok jöttek el. Mint az eddigiekben, ez a kirándulás is a természeti értékeink ismeretének jegyében zajlott le. Beszéltünk az adott vidék természeti kincseiről, történetéről és turisztikai vonzásáról.

Tehát, az ötödik alkalommal a Csukás-hegységbéli Leánymezőt (Poiana-Fetei), Piroska-havas völgyét (Munții Chirușca), a Horgas-szoros (Cheile-Strâmbu) elejét és a Suhogó vagy Üvöltő vízesést, valamint annak környékét látogattuk meg. 

A kis videó a havazásról:

A lelkes csapat 2026. április 11-én, 9,00 órakor találkozott a Sepsiszentgyörgyi állomáson. A további utat a helyszínig autóval tettük meg. Kiss László továbbra is a hűséges túravezetőnk.

Az út Háromszéket elhagyva a Brassó megyei Barcaság szépséges vidékét érintve haladt a Bodza-völgye irányába. Laci, mint mindig, a Csukás-hegység környékét és nevezetességeit ismertette meg velünk. 

A kirándulás első fázisában medvehagymát gyűjtöttünk, majd a Leánymezőben és a Piroska-havas völgyében található káprázatos tavaszi virágokat tekintettük meg.

 Elhagyva a Piroska-havas völgyét, a Horgas-szoros felé vettük az irányt. A Piroska-havas a Csukás-hegység eléggé eldugott részén húzódik meg. A Piroska-pataka melletti völgyön kapaszkodtunk fel. Vadregényes táj tárult elénk. A patak egyre több vízeséssel büszkélkedett. Az erdőbe érve utolért a havazás. Erősen hullott a hó. A sűrű és nagy hópelyhek között néha nehézkes volt a tájban gyönyörködés, főleg hogyha széllel is párosult.

A legvarázslatosabb jelenség mégis az úton való menetelés közben előbukkanó hirtelen kanyar utáni teljes téli kép látványa volt. Valósággal megbabonázott bennünket.

Egy kis sétát még tettünk „a télben” is. A fehér hópalást ezüstös csillogását lándzsaszerűen átszúrták a szelíd, lila színben pompázó kikericsek.

Visszafele az útról letérve, a pataktól nem messze vertünk tanyát néhány órára. Tavaszt idéző költeményekről, könyvtárosi és pedagógusi élményekről beszéltünk, érintve az aktuálisan felvetődő problémákat. Urkon Jutka, a tusnádfürdői könyvtáros arról az ingyenes képzésről beszélt, amelyet a Hargita megyei közkönyvtárak kiválasztott alkalmazottjai tartanak.

Hazafelé, mivel majdnem útban volt a már általunk látogatott szépség, újból meglestük a Suhogó, azaz Üvöltő vízesést.

Nagy kaland volt mindannyiunk számára. A lelkesedésünk nem lankadt, majd folytatjuk a sétát.

Kis történelem

A Bodza völgyében már a római időkben egy eléggé kulcsfontosságú kereskedelmi és határvédelmi út haladt át, ami a Barcaságot átszelve tartott déli irányban, Havasalföld felé. A Bodzai-szoros sok tatárbetörést megélt. A környékbeli Tatárhavas is innen kapta a nevét. Feltételezik, hogy a hely védelmére a barcasági német lovagrend a helyi lakosokkal várat is épített.

*

Leánymező regéje*

Szent Illés** (Sfântul Ilie) napján a Zajzon pataka partján, tündéri szép hétfalusi csángó és román léányok, mint már oly sok éve, táncra perdültek, hogy a helybéli deli legényeknek tetszelegjenek, amikor hézik mennek. Sajnos a virágokkal és békés szeretetből körbefont táncot a tatárok nagyhirtelenjiben, mocskul rajtaütésszerűen megtámadták. A szépséges tündéri leányokot – még gondolkozni se volt idejik – nagyhirtelenjiben esszefogdosták, rabláncra verték, s magikkal hurcolták. Aki szökni akart korbáccsal térítették abba az irányba, ahova vitték.

A tatárvezér egyet gondolt, s kettő lett belőle. Bodza határánál a sima réten táncra kényszerítették a gyönyörű virágpántlikás leányokot. Járni járták a szép pázsitos zöld lapályon, de egy cseppet se jókedvükbe, inkább búbánatukba, s még sírtak es melléje. A tánc után a tatárok zabolátlanul hajiknál fogva elkapták a síros leányokot és csúful meggyalázták őköt. A tatárok hitvány tette után a leányok szanaszét hányták a hajfonatukba szedett sok szép virágot. Megalázva a hitványoktól, földet nézve kullogtak búsan velik. Tudták, hogy mint azelőtt, mán nem lesz soha olyan életik. A tatárok tovább es hajtották. Hogy mi lölte őköt nem tudni, de mán soha nem tértek vissza.

Ahol a leányok széthanyigálták a virágokot, ott a másik tavaszon rögvest kihajtottak a sziromcsodák, s illatoztak árkon-bokron át. Tarka lett az egész hosszú rét a Bodza, még patakocska méretű folyó környékin. Az es meglehet, hogy a gyönyörűséges leányok lelke a virágos pompázatos szirmaiba rejtőzködtek el.

A leányok szülei többször es kieregeltek a borús emlékek mezejire. Könnyeikkel öntözték a helyet. El es nevezték a helyet Leánymezőnek.

Még ma es a leszármazottakból, aki arra jár, a nagy csapást erősen „megérzi a levegőben”, ha átkot nem es szór egyfolytába, de méges fáj.

* Zajzoni Rab István: Leánymező verse,valamint más mesélések után

**Szent Illést a román néphít a mennydörgés eligazítójának tartja számon

Linkek a kiránduláshoz

1. Tură pe biciclete la Cheile Strâmbu - Valea Buzăului (Kerékpártúra a Bodza-völgybe a Horgas-Szorosig): https://www.youtube.com/watch?v=pgFhP5y-eqw

2. Zajzoni Rab István (1832 –– 1862) : https://www.hetfalu.ro/ujsag/Hetfalu-2002-02.pdf

3. Természetközeli paradigmaváltás az iskolai könyvtárakban – 3: https://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2025/11/termeszetkozeli-paradigmavaltas-az.htm

Fényképezte: Borbé Levente és Török Júlia

Borbé Levente,

Márton Áron Főgimnázium,

Csíkszereda

Könyves túrázó csapat év végi találkozása

Hargita és Háromszék megye könyvtárosainak és pedagógusainak összeforrt csapata december 13-án, Luca napján találkoztak Sepsiszentgyörgyön. Onnan indultak tovább a Baróti-hegységbe.

 

A vezetést továbbra is Kiss László, a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Líceum könyvtárosa vállalta. A döntés spontán született. Mégis sikerült összeverbuválnunk az aktív csapat nagyját. A szemerjai Büdös-kúttól indultunk útra. Felkapaszkodva a Baróti-hegység meredek útjaira, haladtunk előre. 

 

 Útközben, madártávlatból, megcsodálhattuk a völgyben fekvő Sepsiszentgyörgy városát. Kifele haladva csipkebogyót szedtünk teának. Egyúttal feltérképeztük a környék gyógynövényeit.

 

 Útunk a táj jellegzetes bükkerdejének lombösvényein vezetett tovább. Laci a környék földrajzáról, történetéről és a helyhez kötődő személyes emlékeiről is beszámolt.

 

Végül megérkeztünk a pihenő helyszínére, ahol gyönyörű kilátás nyílt a környék hegyeire. A pihenő egyben szakmai beszélgetés helye is lett.

Kiss László a háromszéki módszertani gyűlésről számolt be. Mivel ő maga tartotta a megbeszélést, hangsúlyt fektetett a szakmai találkozók fontosságára.

 Urkon Judit a tusnádfürdői városi könyvtártól betekintést adott a nemrégiben Oklándon tartott Hargita megyei könyvtárosok módszertani napjáról. Kiemelten a hatékony programokra és a megújulás lényegére esett a hangsúly. 

 Kiss Károly elhozta a Képzeletbeli interjú egy könyvtárossal szórakoztató, de ugyanakkor gondolatmozgató leleményes írását. Ketten olvastuk fel. Én kérdeztem, ő válaszolt. A meglévő anyagot tovább fogja fejleszteni.

Török Júlia a problémák kezelésének módjairól beszélt. Ehhez nekünk is volt hozzátennivalónk.

Egyebek mellett szó került az iskolai könyvtárosok, s egyáltalán a könyvtárosok és pedagógusok mai helyzetéről, valamint a találkozók összetartó szerepéről.

 Végül beszédünket a Luca-napi szokásokkal nyomtattuk le.  

A visszafelé séta kellemesebbnek mutatkozott. Kipillant az idő, s imitt-amott belepte a borostyán erdő árnyait a nap fényjátéka. 

 Mindenképpen egy lendületes, tartalmas és ugyanakkor kellemes napot tudhattunk magunkénak. 

Fényképezte: Borbé Levente és Török Júlia  

Hasznos linkek:

1.  Forrásgondok Szentgyörgyön – Erdélyi Magyar Televízió - https://www.youtube.com/watch?v=Mqa8H01Z7Is 

2.  A Baróti-hegység jelzett turistaösvényei - https://www.natcov.ro/index.php?pid=390&newlang=magyar

3.  Képzeletbeli interjú egy könyvtárossal - https://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2020/03/kepzeletbeli-nnterju-egy-konyvtarossal.html

 

 Borbé Levente,

Márton Áron Főgimnázium,

Csíkszereda