Megújult a Janikovszky Éva Történetmesélő Pályázat
Tizenkilencedik alkalommal hirdették meg a Janikovszky Éva Történetmesélő Pályázatot a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és a Móra Kiadó szervezésében, az idén száz éve született Janikovszky Éva emlékére. A felhívás lehetővé teszi, hogy nem csak hagyományos mesékkel, hanem képregényekkel, stop-motion kisfilmekkel és könyvajánló videókkal is nevezzenek a pályázók, ami frissebb, vizuális formákat is bevon a történetmesélésbe.
A pályázatra három hagyományos történetmesélő kategóriában – 7–9, 10–13 és 14–16 éves korcsoportokban – várják a nyomtatásban még meg nem jelent, legfeljebb 15 000 karakteres írásokat. A vizuális kategóriában legfeljebb 16 évesek egyénileg vagy maximum 3 fős csoportban is indulhatnak, benyújtva 6–24 képkockás képregényt, 30–120 másodperces stop-motion filmet vagy könyvtrailer videót.
A pályázatra 2026. április 12-én éjfélig ezen az email-en lehet jelentkezni: janikovszky@fszek.hu
Forrás: https://konyvesmagazin.hu/bookline_kids_gyerek/janikovszky_eva_tortenetiro_palyazat_mora_fovarosi_szabo_ervin_konyvtar.html
https://fszek.hu/News/felhivas-a-XX-janikovszky-eva-tortenetmeselo-palyazatra
Fiatal írók és költők jelentkezését várják a Palackposta pályázatra
A Petőfi Kulturális Ügynökség Palackposta címmel országos irodalmi pályázatot hirdet. A felhívás olyan fiatal tehetségeknek szól, akiknek van egy erős gondolatuk a magyar irodalom nagy alakjairól és műveikről, vagy egyszerűen csak érzik, hogy ezek a szövegek ma is képesek kérdéseket felvetni, vitát indítani, megszólítani. A Palackposta egyszerre pályázat és közösségi kezdeményezés: szeretnék megmutatni, hogy az olvasás élő élmény, a szövegek pedig gondolatokat indítanak el.
Mit mond neked ma József Attila, Kaffka Margit, Weöres Sándor, Polcz Alaine, Jókai Mór, Szabó Magda vagy Márai Sándor? Mi az, ami szerinted még mindig érvényes? Mi az, amivel vitatkoznál? És mi az, ami elindít benned valamit? Ha van egy gondolatod kedvenc íródnak vagy költődnek, most elmondhatod!
Pályázati szakasz: 2026. január 22. – május 15.
Forrás és a teljes kiírás itt: https://litera.hu/hirek/fiatal-irok-es-koltok-jelentkezeset-varjak-a-palackposta-palyazatra.html
A könyvek hangja 2026-ban: Iochom Zsolt a könyvtár kulturális nagykövete
A magyar kultúra napja alkalmából a Kájoni János Megyei Könyvtár ünnepi kettős könyvbemutatót szervezett, amelynek keretében sor került az idei kulturális nagyköveti kinevezés hivatalos átadására is: Iochom Zsolt 2026-ban ilyen minőségben segíti az intézmény munkáját. A rendezvényen a közönség megismerhette a szerző két friss kötetét, amelyek, Kereszt tény és Mese csókkal címmel, az író sokrétű alkotói világát mutatják be. A művek központi témái között megjelenik a kultúra, a hit, az identitás és a közösség szerepe, valamint az egyéni hang keresése a kortárs világ kihívásai közepette. A könyvbemutatót személyes hangvételű beszélgetés kísérte, amelynek során az alkotó az irodalom közösségformáló erejéről szóló gondolatait is megosztotta.
Forrás és a teljes cikk itt: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1441/a-konyvek-hangja-2026-ban-iochom-zsolt-a-konyvtar-kulturalis-nagykovete
Ünnepi rendezvény a magyar kultúra napján - Bajor-átiratokkal
A kultúra nem pusztán erőtlen, járulékos kísérője az életünknek, hanem lényegünk, identitásunk sziklafundamentuma. A kultúra a magyarság számára nemzetalkotó tényező, identitást ad, közösséget teremt és példát mutat – jelentette ki Závogyán Magdolna, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára a magyar kultúra napja tiszteletére szervezett ünnepségen, 2026. január 22-én, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-termében.
A magyar kultúra napja alkalmából olyan ünnepi eseményre került sor, amely egyszerre tisztelgett közösségünk meghatározó kulturális személyiségei, a kortárs közművelődési munka és az erdélyi magyar irodalom emlékezete előtt.
Az ünnepi rendezvény nyitányaként Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke átadta a Háromszék kultúrájáért díjat. Ennek idei kitüntetettjei Ütő Gusztáv, Munkácsy-díjas képzőművész, tanszékvezető művészeti oktató, valamint Vinczeffy László, Munkácsy-díjas festőművész, restaurátor.
Az eseményen Závogyán Magdolna államtitkár háromszéki és barcasági kultúraszervezőknek adott át okleveleket. Az ősz folyamán több mint 40 közművelődési szakember végezte el sikeresen a Nemzeti Művelődési Intézet által Sepsiszentgyörgyön és Brassóban szervezett, kulturális közönség- és közösségszervezési továbbképzést, ez alkalommal átvehették az ezt igazoló tanúsítványt.
Idén januárban volt Bajor Andor író halálának 35. évfordulója, 2027-ben pedig születésének centenáriuma lesz. Ennek tiszteletére, az esemény záró programpontjaként Bajor-átiratok címmel az Erdélyi Magyar Írók Ligája, az Iskola Alapítvány és a házigazda könyvtár által szervezett emlékestre került sor: öt kortárs szerző, Márton Evelin, Sánta Miriám, Varga László Edgár, Vermesser Levente és Vincze Ferenc olvasta fel Bajor Andor művei kapcsán írt alkotásait. A meghívottakkal Szonda Szabolcs könyvtárigazgató beszélgetett.
Ütő Gusztáv méltatása: https://www.3szek.ro/load/cikk/178617/uto-gusztav-meltatasa-a-haromszek-kulturajaert-dij-idei-kituntetettjei
Vinczeffy László laudációja: https://www.3szek.ro/load/cikk/178618/vinczeffy-laszlo-festomuvesz-laudacioja-a-haromszek-kulturajaert-dij-idei-kituntetettjei
Fotók itt: https://www.facebook.com/bodpeterlibrary/posts/pfbid0B3guw4iEWAZg7aMP69apT6UpbqrVvMeziXZhec5uJAHMXgpg9WbQmUdVxKQF9rD7l
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.kmkt.ro/hu/unnepi-rendezveny-a-magyar-kultura-napjan-bajor-atiratok.html
Sajtóvisszhang: https://www.3szek.ro/load/cikk/178635/atadtak-a-haromszek-kulturajaert-dijakat
Nevesincs két kultúranap mezsgyéjén
2026. január 22- én a Bod Péter Megyei Könyvtár Fiókkönyvtárában a Nevesincs foglalkozás éppen a magyar kultúra napjára esett, azt magyar népmesékkel, magyar népi motívumokkal való ismerkedéssel ünnepelték. S mivel január 15-én volt a román kultúra napja, Eminescu születésnapján, nem mulasztottak el megemlékezni arról sem, annál is inkább, mert a hűséges nevesincsesek között nem egy vegyes származású gyerek is van. Így hát elővették az Eminescu-kötetet is, és román népi motívumokkal is dolgoztak.
Közben, ahogy szokták, sokat beszélgettek, mert az ilyen korú gyermekek esetében egy laza beszélgetés bárminél alkalmasabb információk megosztására. Legalábbis ez a Nevesincses tapasztalat!
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/fiokkonyvtarsepsi/posts/pfbid02yyK8mmCeokTgrEcZF2kZ4qSBAzuKW57NXo9DCeCr9Ztnp1SiWXSavmbnAvUqLU5Xl
Farsangi Hol folt, hol nem folt
2026. január 27-én farsangi jelmezben, farsangi könyvekkel, s bár nem kimondottan farsangi, de „csupa rongy, csupa kóc,/ csupa színlelés,/ festékkel kimázolt kétségbeesés” (Horgas Béla: A bohóc) bohócos mesével kezdődött a könyves-kézműves foglalkozássorozat újabb találkozója a Bod Péter Megyei Könyvtárban. Aztán a gyerekek kézlenyomatukat formázó, flitterekkel és gombokkal díszített maszkot készítettek maguknak, az anyukák pedig vicces neszesszereket varrtak, amire a gyerekek választották ki és tették fel a gombokat.
Kíséretnek persze egy kis maszkabálos háttérzene, jelmezbemutató, forró tea, csöröge volt.
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/gyermekkonyvtar.sepsi/posts/pfbid0SEFWMeRFdD9ozErq1uCEEnnjmzBAHXkZPUYy2KBgyVX2a1yr12kKt9RfaEQA46ptl
Beszélgetőklub nyugdíjasoknak
A Bod Péter Megyei Könyvtár kötetlen beszélgetésre várja nyugdíjas olvasóit 2026. február 3-án a Felnőtt kölcsönző részlegre.
Az újonnan induló Könyvtársalgó program során adott témákról szóló izgalmas olvasmányokról beszélgetnek. Közösségi élményt kínálnak, amelyhez bármikor lehet csatlakozni. A program nyitónapján többek között az első meghatározó könyvélményt, az első könyvtárlátogatás pillanatait idézik fel.
Forrás: https://www.facebook.com/bodpeterlibrary/posts/pfbid027f7LrGvqquAbUaRVi9WzSZoqsEthmRHozioS29ReasFNiYopbk4cG6QQPXvXbnJWl
Olvasói utazás a diákokkal
2026. január 13-án a csíkszeredai Márton Áron Főgimnáziumban véget ért a tizedikes filológia osztállyal szervezett olvasói kalandozás. A foglalkozást Borbé Levente könyvtáros vezette. Az öt alkalom elég volt arra, hogy megismerkedjenek olyan művekkel, amelyek segítségével közelebb kerültek önmaguk elfogadásához.
Forrás és a teljes cikk itt: http://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2026/01/olvasoi-utazas-osszefoglalo-x-a.html
Bepillantás a Nagy Imre Általános Iskola olvasókörébe
A csíkszeredai tanintézmény olvasókörét már egy éve Kuna Ibolya könyvtáros szervezi meg. Az olvasókör tagjai az intézmény pedagógusai. A könyvtáros elmondása alapján egy igen jó csapat rázódott össze.
2026. január 15-én került sor az idei első találkozójukra, amelyen Horváth-Tóth Éva A kutya című novellájával foglalkoztak. A pedagógusok meséltek házi kedvenceikről, vidám és megható pillanatok váltogatták egymást, miközben kikerekedtek ezek a történetek. A novella felolvasása után beszélgettek még a szülő–gyerek viszonyról, a magányosságról, figyelmességről, szeretetről, odaadásról.
Forrás és a teljes cikk itt: http://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2026/01/bepillantas-csikszeredai-nagy-imre.html
A magyar kultúra napja a székelyudvarhelyi Móra Ferenc Iskolában
2026. január 22-én, a magyar himnusz születésnapján az iskola könyvtárában a könyvtáros útbaigazításával, játékos feladatok segítségével próbálták körüljárni a diákok a kultúra fogalmát. A részt vevő negyedikes és ötödikes tanulók csoportos feladatok által könnyedén összerakták, hogy mi mindent is fed, miből tevődik össze a magyar kultúra, és mindez miért fontos számunkra: a nyelvtől, irodalomtól kezdve, a táncon, zenén, nép- és képzőművészeteken át a gasztronómiáig.
Forrás: https://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2026/01/magyar-kultura-napja-szekelyudvarhelyi.html
Mozgalmas hetek a Bethlen könyvtárában
A székelyudvarhelyi Bethlen Gábor Általános Iskola könyvtárában az esztendő első havában pezsgett az élet. Számos hatékony és sikeres foglalkozás helyszíne volt a tudástár. Az Időutazás az ókori Rómába tevékenységen, Dunkler Réka könyvtáros irányításával, mindhárom negyedik osztályos csoport elmélyült a régmúlt kor rejtelmeiben. A gyerekek igazi időutazáson vehettek részt: korhű ruhákba öltözhettek, megismerkedhettek a római mindennapi élettel, használati tárgyakkal és szokásokkal. Az Irodalmi kalandok foglalkozáson folytatódott a Sirály a király feldolgozása a két második osztállyal, míg a 4. A osztállyal lapbook technikával dolgozták fel A kis herceg történetét. A kolozsvári BBTE Színház és Film Karának hallgatói riportfilmet forgattak az iskolában a 10 perc olvasás programról és a könyvtári foglalkozásokról. A magyar kultúra napján izgalmas kincskereséssel várta a diákokat a könyvtáros, amelynek során nemcsak magyar értékeket fedezhettek fel a tanulók, hanem városuk, Székelyudvarhely épített örökségét is megismerhették.
Forrás és a teljes cikk itt: https://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2026/01/mozgalmas-hetek-konyvtarban.html
Nemzeti imáink – nagyszabású kiállítás megnyitója
2026. január 24-én a könyvtár látvány- és hangzóanyag részlegén, a magyar kultúra napi rendezvénysorozat zárásaként nyitották meg a Nemzeti imáink című nagyszabású kiállítást.
A tárlat az Országos Széchényi Könyvtár közreműködésével valósult meg, és a versekhez Szőcs Endre, a házigazda könyvtár igazgatójának forgatókönyve alapján, mesterséges intelligencia segítségével készült kisfilm is társul, amelyben a három költő megszólal. A megnyitón a mintegy negyven vendéget Szőcs Endre köszöntötte, aki elmondta: az inspirációt a nemzeti könyvtár Vershaza kiállítása adta. Ünnepi beszédében Szakács-Paál István polgármester a kultúra közösségmegtartó erejét és a kiállítás diákokhoz szóló üzenetét hangsúlyozta.
Both Hajnal konzul kiemelte, hogy a három mű sorshelyzetben született, és a hitre, felelősségre, összetartozásra emlékeztet, míg Rózsa Dávid OSZK-főigazgató hangsúlyozta: a magyar kultúra minden magyart összeköt, az OSZK pedig mindenki nemzeti könyvtára.
Az est hangulatát a szentegyházi gyerekek éneke tette teljessé.
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/Biblioudv/posts/1359936869505433
Évindító olvasóklub
A Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár olvasóklubjának tagjai januárban Marina Sztyepanova Lazar asszonyai című regényét olvasták. A történet Lazar Lindt, a zseniális, zsidó származású fizikus életét követi a szovjet korszak árnyékában, de az igazi főszereplő az a három nő, akik voltaképpen az ő életének legfontosabb asszonyai: Maruszja, egy ifjúkori viszonzatlan szerelem, Galina, a nagyon fiatal felesége, illetve Lidocska, az unokája.
A Lazar asszonyai igazi nagyregény, amely átfogja a huszadik századot, a három nő sorsán keresztül pedig három különböző korszakról olvashatunk benne.
A klubtagok már kitűzték a következő olvasmányt: februárban Fehér Boldizsár Vak majom című regényét fogják közösen felfedezni.
Irodalom és közösség: Cseke Péter Székelyudvarhelyen
2026. január 30-án könyvbemutatót tartottak a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár olvasótermében. Cseke Péterrel a Pegazus a háztetőn című könyvéről Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélgetett.
A Pegazus a háztetőn bizonyos értelemben folytatása annak a sorozatnak, amelynek egyes köteteiben a szerző korábban a szociográfia eszközeivel közelítette meg az erdélyi magyarság közösségi problémáit, ezúttal viszont sokkal személyesebb ihletettséggel teszi, hiszen legszűkebb pátriája, a Nagy-Homoródmente múltját és jelenét tárja az olvasó elé.
A könyvbemutatót nagy érdeklődés övezte, és az ünnepi hangulatot emelte, hogy a résztvevők együtt köszönthették Cseke Pétert, aki épp azon a napon töltötte be 81. életévét.
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/Biblioudv/posts/1363915615774225
Az ébredés ünnepe Marosvásárhelyen
A marosvásárhelyi magyar közösség idén is megemlékezett Petőfi Sándor születésnapjáról 2026. január 1-jén a Petőfi-szobornál. Mintegy ötvenen gyűltek össze a mínusz fokok ellenére, hogy közösen ünnepeljék a költő szellemi örökségét. A rendezvényt az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület szervezte. Beszédek, versfelolvasások, koszorúzás és éneklés szerepelt a programban, hangsúlyozva Petőfi szabadság és tenni akarás eszméjének ma is aktuális jelentőségét, valamint a közösség összetartozását az új év kezdetén.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.e-nepujsag.ro/articles/az-ebredes-uennepe-marosvasarhelyen
Van-e kultúra könyv nélkül?
2026. január 20-án könyvbemutatóval és fotókiállítással ünnepelték a magyar kultúra napját a marosszentgyörgyi római katolikus plébánián.
Vajda György Keresztutakon című kisregényét Moldovan Irén méltatta, kiemelve a könyvek jelentőségét, hiszen kultúránk meghatározó részét képezik.
Az eseményen bemutatásra került Vajda György Photo Art Impression című fotókiállításának néhány darabja is.
Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/articles/a-magyar-kultura-napjat-uennepeltek-marosszentgyoergyoen
Képekben mesélt Erdély: gyerekirodalom, identitás és vizuális örökség
2026. január 22-én rendezték meg a Képekben mesélt Erdély – gyerekirodalom, identitás és vizuális örökség című eseményt a Magyar Kultúra Napja alkalmából Marosvásárhelyen a Studium HUB-ban, a Mathias Corvinus Collegium szervezésében. A rendezvény célja az volt, hogy bemutassa, miként válik a gyerekirodalmi illusztráció nem csupán kiegészítő, hanem önálló történetmesélő eszközzé a digitális korban, és hogyan kapcsolódik ez az erdélyi közösségi identitáshoz.
A beszélgetésen Orosz Annabella képzőművész, László Noémi költő, Szucher Ágnes illusztrátor vett részt, a beszélgetést Szántai János költő, író koordinálta. Az alkotók a gyerekek fantáziáját ösztönző vizuális világ fontosságáról, az alkotói háttérről és a művészi hitelesség kérdéséről beszélgettek. Felmerült a MI szerepe is a vizuális művészetekben, valamint az, hogy milyen hatással vannak az erdélyi alkotók saját gyerekkori vizuális élményei a munkájukra.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.e-nepujsag.ro/articles/kepekben-meselt-erdely-gyerekirodalom-identitas-es-vizualis-oeroekseg
Hetvenöt éves a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár
Idén fennállásának 75. évfordulóját ünnepli a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár, és a jubileum jegyében zajlanak az intézmény egész éves rendezvényei.
Az ünnepi esztendő egyik kiemelt eseménye egy átfogó, helytörténeti jellegű kötet megjelenése lesz, amely nemcsak a mai könyvtár történetét mutatja be, hanem Székelyudvarhely olvasáskultúráját is. A könyv feltárja a város korábbi könyvgyűjteményeinek, olvasóegyleteinek és olvasóköreinek múltját, külön figyelmet szentelve a Református Kollégium Tudományos Könyvtárának, amelyet az egész Kárpát-medencében számontartanak. A kötet szerzője Katona Zoltán újságíró, helytörténész, aki korábban a 150 éves Székely Dalegyletről, valamint a több mint kétszáz éves székelyudvarhelyi színjátszásról is publikált önálló munkákat. A könyv olvasmányos formában, gazdag forrásanyagra támaszkodva tekinti át a helyi írásbeliség kezdeteit, az egyházi és iskolai könyvtárak kialakulását, valamint a polgári olvasókörök 19. századi megjelenését, de külön rész foglalkozik majd a Tudományos Könyvtár évszázadaival. A könyv bemutatja a városi közkönyvtár 1951-es megalapítását, a 20. század második felének fejlődési szakaszait, majd a rendszerváltás utáni szakmai és szemléleti változásokat is. A záró fejezet a 21. századi könyvtár közösségi szerepére, új szolgáltatásaira, technológiai kihívásaira és rendezvényeire fókuszál. A jubileumi kötet egyszerre tisztelgés a múlt előtt és iránytű a jelen és a jövő olvasáskultúrája felé.
Forrás: Tóth Melinda Márta, Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár
Nyilvánosságra hozták a marosvásárhelyi Sütő András-szobor alkotójának nevét
Nyilvánosságra hozták, ki készítheti el a Marosvásárhely közterére tervezett Sütő András-szobrot: a nyílt ötletpályázatot Makkai István nyerte meg. Egy korábban megjelent, csak a makettről készült fotó sok negatív kommentet váltott ki a közösségi médiában, de a zsűri döntése ennél átfogóbb dokumentáción alapult. Az eredményt Soós Zoltán polgármester, Kelemen Márton zsűrielnök és Bâta Claudiu helyi önkormányzati képviselő jelentette be egy sajtótájékoztatón, ahol hangsúlyozták, hogy a szoborállítás nem csupán kulturális beruházás, hanem identitáserősítő, emlékezetpolitikai lépés is.
A tervek szerint szeptemberre állhat a szobor Marosvásárhelyen. Makkai István koncepciója alapján az alkotás egyszerre lenne emberközeli és emlékmű-jellegű.
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Nyilvanossagra-hoztak-a-marosvasarhelyi-Suto-Andras-szobor-alkotojanak-nevet
Tudásszomjat olthatunk, de akár gyógyulhatunk is a könyvtárban
A könyvtár már régóta nemcsak hosszú polcokon sorakozó könyveket jelent, amelyek közül néha kikölcsönzünk egy párat. Olyan beszélgetések, előadások katalizátorává is válhat, ahol a tudásszomj oltása mellett akár betegségekre is gyógyírt lelhetünk.
Az irodalom gyógyításban való tudatos alkalmazásának kezdete és kiterjesztése kórházi környezetből mintegy 200 évvel ezelőtt kezdődött azzal a céllal, hogy a beteg figyelmét terelje el a kórról – tudjuk meg dr. Vántsa Judittól, a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár vezetőjétől.
Az első csoportos terápiát dr. Bartos Éva indította 1976-ban Szekszárdon. Az erdélyi könyvtárakban is az általa tartott képzések nyomán kezdték bevezetni 2010 után. Kézdivásárhelyen 2012 februárjában rajtolt a nyugdíjasok olvasóklubja, amely 2016-tól biblioterápiás olvasóklubként működött 2017 júniusáig, amíg Dénes Mária, a foglalkozás vezetője a Báró Wesselényi Miklós Könyvtárban dolgozott. Ezt követően a foglalkozás szünetelt a könyvtár felújítási munkálatai miatt. (…)
A kovásznai városi könyvtárban most készül hétalkalmas, zártcsoportos irodalomterápiás foglalkozásokat tartani nőknek Gál Judit magyartanár, irodalomterapeuta, autobiográfiaiírás-konzulens. Holdfényre írva mottóval a női létet érintő kérdésekről gondolkodhatnak, beszélgethetnek a résztvevők irodalmi szövegek (versek, novellák, mesék) segítségével, szereplehetőségekkel, krízisekkel, kihívásokkal kapcsolatos kérdéseket vitathatnak meg közösen.
A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár is most tervezi beindítani Könyvtársalgóját. E célból február 3-án 10 órától kötetlen beszélgetésre várják nyugdíjas olvasóikat a Felnőtt kölcsönző részlegre.
Forrás és a teljes cikk itt: https://szekelyhon.ro/aktualis/haromszek/tudasszomjat-olthatunk-de-akar-gyogyulhatunk-is-a-konyvtarban
Gál Éva Emese posztumusz könyvének bemutatója a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban
Gál Éva Emese költő (1955–2022) Fonák szivárvány című posztumusz verskötetét mutatták be a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban 2025. december 4-én. A műről Vincze Csilla, a házigazda intézmény igazgatója, Burján-Gál Emil, a költőnő özvegye és Bajna György beszélgettek.
„Gál Éva Emese költészete a modern erdélyi magyar líra egyik legszebb fejezete. (…) Olyan poéta volt ő, aki szemérmes, halkszavú, visszafogott tónusú lírai beszédmódjával is szívbemarkoló érzéseket és torokszorító igazságokat tudott egyszerre élménydús közvetlenséggel és lélektisztító költői emelkedettséggel kifejezni.” - írja Bertha Zoltán a könyv előszavában.
Gál Éva Emese munkássága sokszor háttérbe szorult a kortárs irodalmi közegben, holott költői tehetsége mély és értékes. Életét kemény próbák, tragédiák szabdalták, beleértve sérelmeket, sajtóperes megpróbáltatásokat és a művészeti érvényesülés akadályait, de ezek sem tudták elnémítani az ő tiszta hangját. Mindvégig csendes, konok és erőteljes lírai hangon írta meg az élet nehézségeit, a gátakkal és akadályokkal teli létezést, mégis éteri és gyengéd líraisággal fogalmazva meg az emberi tapasztalatokat.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hargitanepe.ro/hirek/kiemelt/a-hattyut-ki-latta-benne
Beszélő könyvek a Teleki Tékában
2026. január 23-án a marosvásárhelyi Teleki Téka olyan különleges eseményre hívta össze az érdeklődőket a Beszélő Könyvek előadássorozat keretében, amely azt vizsgálta, hogy milyen lehetett egy marosvásárhelyi színházi előadás hangulata körülbelül 200 évvel ezelőtt. A rendezvényen az erdélyi színjátszás korai műfajairól, díszleteiről, jelmezeiről és a reformkori magyar vándorszínészek játékáról volt beszélgetés és bemutató, amelyet Sirató Ildikó, az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tárának munkatársa tartott, Lázok Klára házigazda moderálásával. Az esemény előtt és után a Teleki-Bolyai Könyvtár gyűjteményéből válogatott 1848 előtti marosvásárhelyi színlapok is megtekinthetők voltak a Freskós Terem előterében, így a látogatók közvetlenül is belepillanthattak a kor színpadi kultúrájába.
Forrás: https://www.facebook.com/events/1576864096775956/
Videótudósítás: https://www.facebook.com/marosvasarhelyitvr/videos/1589007235858630
Gyergyószentmiklósi közönségtalálkozón Vida Gábor író
2026. január 22-én, a magyar kultúra napja alkalmából Vida Gábor író, a Látó szépirodalmi folyóirat főszerkesztője volt a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár meghívottja. A beszélgetés témája a Mire kell (még) a kultúra? volt. Az író vendég arról beszélt, hogy a kultúra több, mint az, amire egy ország költségvetéséből sosem jut elég pénz. Arról is szó esett, hogy egy kultúraellenes világban azok sincsenek meg a kultúra nélkül, akik ellene prédikálnak, csak ezt nem tudják.
Forrás: https://www.facebook.com/gyergyoszentmiklosi.varosikonyvtar/posts/1406730974832150
Előadás az 500 éves Székelyudvarhelyi Kódexről
Nagy érdeklődés övezte a Székelyudvarhelyi Kódexről szóló előadást a ferenceseknél 2026. január 25-én a Barátok Templomában, ahol a Székelyudvarhelyi Kódex létezésének 500. évfordulója alkalmából beszélt Dáné Szilárd, a Tamási Áron Gimnázium magyar nyelv és irodalom szakos tanára, tanfelügyelő. Az esemény egy egész éven át tartó előadássorozat nyitánya volt: a ferenceseknél 2026 minden hónapjában újabb előadással idézik fel a kódex történetét és jelentőségét. A képes bemutató során a jelenlévők átfogó képet kaptak a kódex keletkezésének történetéről, tartalmáról és különleges értékéről, valamint arról a szellemi közegről, amelyben ez az egyedülálló magyar nyelvemlék megszületett.
A Székelyudvarhelyi Kódex 1526-ban készült, és a magyar nyelvű középkori kódexek egyik kiemelkedő darabja. Fordítója és részben másolója Nyújtódi András ferences szerzetes volt, aki munkáját húgának, Juditnak ajánlotta. A hat részből álló kézirat bibliai szövegeket, katekizmust, valamint erkölcsi tanításokat tartalmaz, és nem csupán fordítás, hanem értelmező, magyarázó munka is. Különlegességét gazdag díszítései és az a tény is növeli, hogy a középkori magyar kódexek túlnyomó többsége elpusztult, így fennmaradása kivételes értéket képvisel.
Forrás: https://www.facebook.com/photo?fbid=900884455631425&set=a.194308399622371
Tompa Andrea: Az írás segít visszavenni olyan értékeket, amiket a politikai hatalom kisajátított
A Könyves Magazin oldalán 2026. január 12-én megjelent cikk apropója egy bécsi kulturális seregszemle, a Vienna Humanities Festival 2025. október 7-i programpontja, amikor Tompa Andrea kolozsvári származású író találkozott az olvasóival, és diktatúráról, vallásról, az írás felszabadító erejéről mesélt. „Nagyon jó lenne egy olyan világban élni, ahol a regényírónak nem kell állásfoglalásokat tennie politikai eseményekkel kapcsolatban” – mondta az író egyik kerekasztal-beszélgetésén.
Tompa Andrea szerint a regényírás nem feltétlenül politikai szereplés, de a művészet képes olyan értékeket visszahozni, amelyeket a hatalom kisajátított. Bármit is tesz az ember, mindenképp kialakít egy kapcsolatot a hatalommal – itt elsősorban a személyes élményeire, a romániai életére, a 70-es, 80-as évek kommunizmusára utalt. Írásaiban a nyelv politikai meghatározottsága is fontos tényező.
Forrás és a teljes cikk itt: https://konyvesmagazin.hu/friss/tompa_andrea_haza_omerta_romania_diktatura_beszelgetes_politika.html
Krasznahorkai és Visky is bekerült az osztrák köztévé könyves listájának top 3-jába
Két magyar szerző is bekerült az osztrák közszolgálati tévé (ORF) által összeállított éves könyves listán a dobogósok közé. Visky András Kitelepítés című regénye az első helyre, Krasznahorkai László Zsömle odavan című regénye pedig a harmadik helyre került.
Az osztrákok amúgy olyannyira elismerik Krasznahorkait, hogy tavaly Bécsben 30 órás felolvasással ünnepelték a Nobel-díját.
David Szalay magyar származású, kanadai-brit író Booker-díjas könyve, a Flesh a hetedik helyre került a könyvlistán.
Forrás és a teljes cikk itt: https://transtelex.ro/karakter/konyvespolc/2026/01/02/krasznahorkai-es-visky-andras-is-felkerult-az-osztrak-kozteve-konyves-listajanak-top-3-jaba
„A ritmus köré szerveződik az életem” – beszélgetés Varga László Edgár költővel, íróval
A Helikon irodalmi folyóirat idei első számában megjelent interjúban Varga László Edgár költő, író, újságíró, szerkesztő a 2025-ben megjelent Venus és Nichita című novelláskötetéről, szülőföldjéről és irodalmi identitásáról mesélt, margittai gyökereiről, a határvidéki, többszempontú közeg meghatározó élményvilágáról, amelyben a provincializmus és a vágyódás egyszerre jelenik meg az életében és írásaiban.
A beszélgetés címében is szereplő „ritmus” nem csupán metafora, hiszen kulcsfontosságú számára, nemcsak a verseiben, hanem a prózában és az olvasás-írás folyamatában is: gyakran hangosan olvassa el szövegeit, amíg nem érzi, hogy „akusztikailag rendben vannak”, addig nem érzi késznek, amíg nincs „zenéjük”. A beszélgetés kitér arra is, hogy prózában kevésbé tud előre tervezni, mint verseknél, és hogy számára a belső ritmus és feszültség tartja meg az írást. Továbbá szó esik többek között zenei kísérleteiről és a futás mint ritmikus tevékenység szerepéről az életében.
Forrás és a teljes interjú itt: https://helikon.ro/bejegyzesek/a-ritmus-kore-szervezodik-az-eletem---beszelgetes-varga-laszlo-edgar-koltovel-iroval
Balla Zsófia: Szüleim a 20. század nagy traumái közepette is ragaszkodtak a szellemi tisztasághoz
Balla Zsófia 2026. január 15-én töltötte be 77. életévét. Költőként az erdélyi magyar líra egyik legerőteljesebb, legkövetkezetesebb hangja. A vele készült életútinterjú fókuszában ezúttal nem művészi munkássága áll, hanem szülei, különösen édesapja, Balla Károly sorsa, amelyet a huszadik század traumái formáltak. Balla Károly író és kulturális személyiség, túlélte az Ausztriában lévő, embertelen körülmények között működő ebensee-i munkatábort, de a testi és lelki sebek egész életét végigkísérték. Balla Zsófia apjáról beszélve nem csak történelmi tényeket idéz fel, hanem a gyermekkor közvetlen emlékeit, amelyekben apja hegei, gesztusai és belső tartása mind a túlélés és a humánum jelei voltak.
A beszélgetésből kirajzolódik, hogy a deportálások és a lágerélmények nem csupán statisztikai adatok voltak a család számára, hanem mélyen személyes tragédiák: a hét testvér közül csak hatan tértek vissza. Az interjúban Balla Zsófia édesanyja történetét is felidézi, aki Auschwitzból tért haza.
Forrás és az interjú itt: https://transtelex.ro/transtelex/2026/01/18/balla-zsofia-eletutinterju-gyermekkor-apa-holokauszt
Beszélgetés Kürti Andrea könyvillusztrátorral
Az erdélyi irodalom világából indult Kürti Andrea könyvillusztrátor, ma a női sorsok jelenéről beszél. 2025-ben jelent meg Kollár-Klemencz Lászlóval közösen A mennybe vitt leány című elbeszéléses kötete. A női sorsok felől közelítettek a balladák világához, újragondolva nők történeteit, beszélgetéseket kezdeményezve, előítéleteket lebontva és a jelen kontextusában megjelenítve a máig aktuális, tragikus elbeszéléseket.
A kötetről, az alkotási folyamatról, társadalmi felelősségvállalásról és a világ jobb hellyé tételéről is beszélgetett Kürti Andreával a Transtelex újságírója, Tamás Zsófia.
Forrás és az interjú itt: https://transtelex.ro/transtelex/2026/01/25/kurti-andrea-konyvillusztrator-noi-sorsok-felelosseg-interju
Emberektől független kultúrát nem lehet létrehozni - Interjú Karácsonyi Zsolttal, a Helikon főszerkesztőjével
A Hargita Népe hasábjain Pál Zsolt arról beszélgetett a Helikon szépirodalmi folyóirat főszerkesztőjével, Karácsonyi Zsolttal, hogy az irodalom- és kultúrafogyasztás folyamatos átalakulásban van, a közösségi felületek az utóbbi években gyorsították ezt a folyamatot, hogy miként változtak a kultúrafogyasztási szokások, hogy kell-e egy írónak influenszernek is lennie, és hogy lehet-e a politikától független kultúrát „csinálni”.
Arról, hogy feladata-e a költőnek, írónak népszerűsíteni a kultúrát, akár influenszerként is, Karácsonyi azt mondja: „Én úgy látom, hogy száz-kétszáz évvel ezelőtt sem olvastak több könyvet, mint most, és valószínűleg nem is írtak több minőségi könyvet. Az igazán értékesek pedig a felszínen maradnak, bármennyi idő teljen el.”
Forrás és a teljes interjú itt: https://hargitanepe.ro/hirek/kiemelt/emberektol-fuggetlen-kulturat-nem-lehet-letrehozni
A transzilvanizmus szellemisége messze túlmutat saját korán
Idén száz éve annak, hogy 1926. július 17-én Marosvécsen Kemény János és felesége meghívására összegyűltek az erdélyi magyar írók, és közakarattal megalakították az Erdélyi Helikon íróközösséget, amelynek célja az erdélyi magyar kultúra ápolása és irodalmi életének megszervezése volt. A Helikon nem hivatalos egyesületként, hanem szabad írói közösségként működött, évente tartott találkozókkal Marosvécsen és később Kolozsváron, ahol eszmecseréket folytattak az irodalom helyzetéről és jövőjéről. 1928-tól a közösség maga is kiadott egy fontos irodalmi folyóiratot, az Erdélyi Helikont, amely a korszak erdélyi magyar íróinak munkáit és eszményeit közvetítette. A Helikon tagjai között számos jelentős alkotó szerepelt, akik különböző világnézetükkel együtt járultak hozzá a közös irodalmi gondolkodáshoz. A közösség működése 1926 és 1944 között tartott, és meghatározó szerepet játszott a kisebbségi magyar irodalom fejlődésében a két világháború közötti Erdélyben.
Minderről Dávid Gyula irodalomtörténész tartott 2026. január 23-án előadást Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztályának, valamint a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézetnek a szervezésében az évforduló, illetve a magyar kultúra napja alkalmával. Az esemény egyben a Helikon-évhez kapcsolódó rendezvénysorozat nyitányát is jelentette.
Forrás és a teljes cikk itt: https://szabadsag.ro/article/szaz-eve-hoztak-letre-marosvecsen-az-erdelyi-helikon-irokozosseget
Nobel-hatás és Hunyadi-láz: ezek a könyvek érdekelték 2025-ben az erdélyi magyarokat
„Krasznahorkai László Nobel-díja és a Hunyadi-sorozat is jelentősen hatott arra, hogy mit olvastak 2025-ben az erdélyi magyarok, de Valérie Perrinnál senki nem érinti meg jobban a lelkük.” - írja Gál László a Transtelexen, miután könyvesboltoktól, három megyei és egy városi könyvtártól érdeklődött az olvasási szokásokról: Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában, Marosvásárhelyen és Székelyudvarhelyen.
Továbbra is a nők és a fiatalok voltak a legaktívabb olvasók a könyvtárakban és a vásárlásoknál is. Könyvtári adatok és könyvesbolt-sikerlisták elemzéséből kiderül, hogy az olvasók körében Valérie Perrin és Fábián Janka maradtak a legnépszerűbb szerzők, míg Berg Judit és Dániel András gyermek- és ifjúsági kötetei is rendre a toplisták élén szerepelnek. A romantikus és érzelmes történetek, valamint az emlékezés és újrakezdés témái különösen vonzották az olvasókat.
A könyvtárakban megfigyelhető volt a klasszikusok (pl. Tamási Áron, George Călinescu) állandó népszerűsége, miközben Sepsiszentgyörgyön az északi kortárs irodalom és ír krimik, Csíkszeredában pedig útikönyvek, hangoskönyvek és életrajzok iránt nőtt meg az érdeklődés.
A könyvesboltok eladási listáin Krasznahorkai László művei is előkelő helyen szerepeltek, és Bán Mór Hunyadi-sorozata is sláger lett, részben a sorozat népszerűsége kapcsán szervezett író-olvasó találkozók miatt. A nonfiction kategóriában pedig továbbra is erős kereslet volt a pszichológia és önismeret témájú kötetek iránt.
Forrás és a teljes cikk itt: https://transtelex.ro/transtelex/2026/01/24/olvasas-konyvtar-vasarlas-konyv-romania-2025
Szerkesztők:
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Székely Mikó Kollégium, Domokos Géza Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com
Tóth Melinda Márta (Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár, könyvtáros), danemelinda@yahoo.com
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Tóth Melinda Márta.
