A terápiás írás könyve

 

Nemrég jelent meg Béres Judit: Terápiás írás című kötete. Ez több, mint egy könyv, hiszen, ahogy a tábláján is fémjelezve van, a terápiás írás elméletével, gyakorlatával és azoknak személyes beszámolóival van kiegészítve.

A könyv előszavában Judit végigkísér azokon az életállomásain, ahol az írás gyakorlata, tartalma, formája és az emberekre való hatása kézzelfogható volt. Már kisiskolás korában törekedett a kész irodalmi műveket, a leírt szövegeket megérteni. Szeretett szavalni, ebből kifolyólag számos szavalóversenyen részt vett. A szavalást követően megpróbálkozott a diákújságírással. Az írás, az írott mű, mint olyan, jelentősen meghatározta munkásságát. Ezért is választotta továbbtanulásként a magyar és olasz irodalmat és nyelvet. Így találkozott a biblioterápia fogalmával is. Azóta töretlen a pályája, és a Kápát-medence magyar közösségének egyik meghatározó irodalomterapeutája.

Hogy kinek szól a könyv? Akik az írást hívják segítségül önismereti céllal, s ezáltal önfejlesztő hatást is ki tud váltani. A terápiás írás sokféle elágazású. A könyv lehetőséget ad ezek megismerésére, kikísérletezésére, megtapasztalására. 

Az első részben az elméleti terápiás írás részét ismerteti a szerző. Hamar kiderül, hogy a gyógyító jellegét kevésbé lehet megkérdőjelezni. A könyv kitér a szakirodalomra, azok ismertetésével könnyen eligazodhatunk az írásgyakorlatok és írástípusok bemutatásával ebben a világban. A gyakorlatban való használata alátámasztja a bemutatott anyag jótékony hatását.

A második rész az írásfajtákkal és azok gyakorlataival foglalkozik. Az írással való kalandozás a legegyszerűbb formától a legösszetettebb változatig lehetséges. Tartalma meg terápiás hatása személyekre lebontva másként hat. Szó esik a szabad írásról, a terápiás naplóírás megannyi módozatáról. Ugyanakkor helyet kap benne a kreatív írás, az önéletírás, természetesen terápiás céllal, mindez példákkal és gyakorlatokkal ellátva. A lényeg mégiscsak az, hogy a terápiás írás bárki számára hozzáférhető.

 A harmadik rész az írás terápiás hatását tárgyalja a személyes beszámolókon keresztül. Ahogy az egyik hölgy is írja a beszámolójában, hogy kis dolgokkal fogja kezdeni, valahogy ezen az úton érdemes megközelíteni a terápiás írást. Ez a fajta írás nem kell szépirodalmi műként hasson. Viszont életre keltésekor elengedhetetlen az őszinteség, s ahhoz a bátorságon át vezet az út, hogy egyáltalán bárki is le merje írni saját gondolatait önmagáról. Legyen az ösztönszerű, magától jövő, könnyed vagy éppen lelki mélységekig ereszkedő, a lényeg azon van, hogy hatni tudjon. Nem is csoda, hogy a beszámolók között vannak meghatóak, szerethetőek, elgondolkoztatóak, de mindegyikük tanulságos.

A negyedik rész szépirodalmi melléklet, ami inspiráló lehet a terápiás írás elindításában. A mesék, novellák, versek és regényrészletek egy jól összeválogatott anyag az irodalomterapeuták, biblioterapeuták (és nemcsak) számára gyakorlati tevékenységük során.

* * *

A könyv egyúttal alkalmat ad önmagunk felfedezésére. A terápiás írás előcsalogatja azokat a rejtett érzelmeket is, amelyeket esetleg gondosan magunkba nyomtunk vagy elfojtottunk. Néha olyan érzések is felszínre törhetnek, aminek a szembenézésekor szenvedhetünk, de a végeredmény mégis annak az orvoslásához vezet. Ehhez kitartó munka kell. A felszínre hozott sérelmeket csak tudatosan és akarva lehet jó irányba terelni.

*

A terápiás írás az irodalomterápia szerves része. A könyv gyakorlatok segítségével mutatja be azokat a lehetőségeket, amelyek által a csoportos vagy egyéni foglakozáson résztvevő el tud indulni, kiutat tud találni a problémájára. Így tudja az egyéni és közösségi gondokat felismerni, megismerni és szembenézni velük. A terápiás írás szabadságot ad, nem kötött, viszont születhetnek igazán csodás alkotások is.

A könyv hátlapján a szerzőről rövid életrajz

 A terápiás írás ajánlott pedagógusoknak, könyvtárosoknak, művészetterapeutáknak, pszichológusoknak vagy akár szociális munkásoknak is. 

 * * *

A kötet 2025-ben jelent meg Budapesten a Park Könyvkiadó gondozásában. 

Borbé Levente,

könyvtáros

 

Miklós József emlékünnepség 2023

2003. november 26. volt az a nap, amikor meg kellett válnunk szeretett kollégánktól, a kiváló nyelvésztől, tanártól, fordítótól, idegenvezetőtől és szerkesztőtől, az autóbalesetben elhunyt Miklós Józseftől. Váratlanul ért minket a hirtelen halálhíre. A tragédia Székelyvaja határán következett be, ahol egy kereszt és egy kopjafa jelzi annak helyszínét.

Húsz kerek esztendő úgy röpült el, mintha a tanár úr még most is közöttünk lenne. A gimnázium megőrizte e kiváló nyelvész szellemét. Ezért is készültek fel kellően az emlékünnepségre.

November 27-én, hétfőn 13 órai kezdettel a 20 évvel ezelőtt elhunyt Miklós József, iskolánk egykori tanára és igazgatóhelyettese emlékét idéző rendezvényre került sor a Márton Áron Főgimnázium dísztermében.

A rendezvényen az intézmény munkatársaival együtt emlékeztek a volt és jelenlegi diákok, valamint a hajdani barátok is.

Markó Ilona igazgató köszöntőbeszéde után Csonta Noémi magyar nyelv- és irodalomtanár bekonferálta a megemlékezőket. Sorrendben a következők voltak:

• Lászlófy Pál fizikatanár, iskolánk volt igazgatója,

• Székedi Ferenc újságíró, szerkesztő, iskolánk 1962-ben végzett tanítványa,

• Aczél Péter László egykori hokista, sportújságíró, iskolánk 1974-ben végzett tanítványa,

• Köllő Ferenc zenetanár, kolléga, barát,

• Borsodi László magyar szakos tanár, költő.

Fellépett iskolánk Simon András zenetanár által vezetett zenekara, diákjaink által elhangzottak szavalatok, illetve Miklós József szöveggyűjteményéből kiemelt részletek is.

Végezetül fr. Timár Sándor Asztrik ferences szerzetes, a csíksomlyói kegyhely igazgatója idézte meg Miklós József mint a csíksomlyói pünkösdi búcsú bemondójának emlékét a díszteremben elhelyezett emléktáblánál.

Természetesen a könyvtár is csatlakozott ehhez a rendezvényhez. Az emlékünnepség hangulatát növelte a könyvtár előtti Miklós József munkásságáról és életéről szóló kiállítás. A kölcsönzői részen „állandó kiállításnak” számító könyvgyűjtemény fogadja az olvasókat, a falon a tanár úr fényképével és emlékplakettjével együtt tekinthető meg. Egy kis kiállítást hoztam össze a Miklós József gyűjteményből, amelyben helyet kapott a határidőnapló, utazásai során összegyűjtött térképek és szórólapok, főleg a diákkori és pedagóguskori tankönyvei és más személyes tárgyai is.

Zárszóként elmondhatom, hogy Miklós József tanár úrral három esztendeig voltunk kollégák, de tudását, kiváló nyelvérzékét, amely kimagasló volt, csak szerénysége és embersége nőtte túl.

Borbé Levente, könyvtáros.

Tanévkezdés az iskolai könyvtárakban

Monica Anisie román tanügyminiszter a 2020-2021-es iskolai tanév küszöbén álló bejelentése sokkhatásként érte a tanügyben dolgozó segédpedagógusokat. Hírül adta, hogy az iskolai könyvtárosok, a laboránsok, az informatikusok és a személyzet más tagjai is ebben az időszakban segítsék a tanárokat az online órai tevékenységekben.

Elmondása szerint az iskolai könyvtárak nem látogathatók, az így kialakított helyzetben a könyvtárosoknak ott nincs dolguk. Ezért van lehetőség arra, hogy a pedagógus kollégákat kisegítsék az online oktatási órák előkészületeiben. Természetesen ugyanez érvényes az iskolai kisegítő személyzet többi tagjára is.

Tehát az iskolai könyvtárak tevékenysége, mint a kölcsönzés, de bármilyen könyvtári szolgáltatás, beleértve a rendezvényeket is, fel lesz függesztve meghatározatlan ideig.

Mindezek ellenére az iskolai könyvtárosok, akik a tankönyvezéssel is foglalkoznak, visssza kell vételezzék a múlt tanévi tankönyveket, és ugyanakkor kiosszák azokat egy másik időpontban. Természetesen szigorú előírások és feltételek között fog zajlani az esemény. A dolog érdekessége az, hogyha ezt meg lehet ejteni, akkor ugyanúgy a könzvkölcsönzést miért nem? Mondjuk az olvasóterem, az valóban problémásabb dolog. De akkor is, az iskola tud működni a szabályokkal együtt! Így nem marad más hátra, mint a világhálón található online kínálatból dolgozni, vagy ott különböző könyvvel és olvasással kapcsolatos tevékenységet kifejteni, valamint folyósokon kiállítást szervezni, vagy neves napokon az osztályokban felolvasni.

Az iskolai könyvtárosok más munkákat kaptak cserébe, például: intézményen belüli járványügyi felelős, iskolakezdés előtt a teremrendezés sem maradt távol tőlük (bútorok tologatása, cipelése), besegít a titkárságnak, könyvelőségnek, adminisztrátornak, a postás munkát is felvállalja satöbbi. A könyvtári teendőkhöz az új munkaköri leírást is fogják csatolni, ki-ki a saját iskolájában, a vezetőség döntése szerint. Tehát az iskolai könyvtáros sokoldalúan fejlett szakmai képességgel rendelkezik.

A tanárokat a könyvtárosok online a járvány előtt is segítették, úgyhogy ez a szempont sem nagy vigasz.

Ami mégis furcsa, hogy a közkönyvtárak működhetnek, mi akkor miért nem? Természetesen érthető, hogy az iskolai könyvtáraknál szünetben többen lennének, de a távolság betartásával, azt hiszem, legalább a könyvkölcsönzés beleférne.

Igaz, a törvényben vannak kiskapuk, ahogy általában lenni szokott, de rizikósak, mert attól függ, hogy aki ellenőriz miként fogja értelmezni. 

 

Sajtóforrás: https://www.agerpres.ro/educatie-stiinta/2020/09/08/ministrul-anisie-profesorii-sa-fie-ajutati-pentru-pregatirea-lectiei-online-de-bibliotecari-informaticieni-sau-laboranti--569627

Borbé Levente,

könyvtáros

 

Járványkönyvtár

Avagy az iskolai könyvtárak tevékenységének lehetőségei a kialakult koronavírus helyzet alatt.

2020. március 11-től az iskolák zárva maradtak a diákok és a tanárok előtt. A személyzet továbbra is bejárt, noha a tevékenységük más formát öltött.

Az iskolai könyvtárosok nagy része minden további nélkül bekapcsolódott az iskolai teendők elvégzésébe, valamint online munkával folytatta munkáját. Elsőnek a tankönyvrendelés feladatának teljesítése ugrott be, majd később a diákokkal és a tanárokkal való kapcsolattartás.

Eme tevékenységek alatt meglátszott a könyvtárostársadalomban lévő összetartás, hiszen a közkönyvtárosok munkája tekintélyes mértékkel besegített tevékenységünkben. Gondolok az online könyv- és folyóirat ajánlókra, az ingyenesen felajánlott könyvek elérhetőségére, diákoknak meghirdetett pályázatokra és online versenyekre, kvízjátékokra. Természetesen, elsősorban a székelyföldi közkönyvtáraktól kaptunk tömérdek anyagot, amelyet hasznosítani tudtunk a munkánk során. Kiemelném itt a csíkszeredai Kájoni János Hargita Megyei Könyvtár naprakész online elérhetőségét. Itt lehetett tájékozódni a hazai, a magyarországi és a nemzetközi könyvtárak online tevékenységéről. Na, persze mi is füleltünk rendesen... Blogokon, közösségi oldalakon (facebook, instagram, yahoogroups stb.) osztottuk meg a kapott információkat, hogy közülünk bárki könnyen hozzáférhessen, és tudja ajánlani a diákoknak és a tanároknak.

Sokan közülünk, beleértve jómagam is, könyvajánlókat és a tanuláshoz hasznos anyagokat tettünk fel a könyvtárosi, valamint iskolai honlapokra, blogokra a diákok számára, ezzel is megkönnyítve a frissen kialakult helyzet adta online oktatás nehézségét.

A fentiekhez még annyit hozzátennék, hogy e-mailen is továbbküldtük a diákoknak a kért anyagot és köteteket.

Azonban a tankönyvekkel foglalkozó iskolai könyvtárosok újabb kihívásoknak néznek elébe. A végzős osztályoktól össze lehet gyűjteni a felkészítők során, de a többi valamikorra szeptemberre marad.

A munkám külön része volt a Székelyföldi Iskolai Könyvtárosok blogjának naprakész információval való ellátása (román nyelven is), valamint a havi évfordulók és a romániai magyar könyvtárosok ReMek-e hírlevelének szerkesztése.

* * *

A biblioterápiás tevékenység sem maradt félbe. A facebook-os Székelyföldi biblioterápia oldalra számos könyvajánlót, biblioterápiai tevékenységekhez tartozó linkeket ismertettem az érdeklődőkkel. A könyvajánlók, filmajánlók, felolvasások mind összefüggnek a növekvő nemzedék lelki fejlődésével, ablakot nyitnak az érzelmek tudatos megélésének világába.

Eme tevékenységet otthon sikerült a legjobban megvalósítani, mert munkálkodás közben együtt lehettem a gyerekeimmel. Hol a két lánynak, hol a kisfiamnak külön, hol pediglen mindegyiküknek egyszerre olvastam fel. Olvasás közben hangsúlyt kaptak a szereplők jellemei. Időnként, amikor fontosnak találtam megeleveníteni az olvasottakat, akkor eljátszottam néhány jelenetet, amit igencsak szerettek. Ha netán megvolt filmváltozatban, rajzfilmben, azt is megtekintettük, és jól átdumáltuk őket. Voltak történeti és történelmi jellegű regények, amelyekhez térképpel, vagy néhány rövid filmmel, fotókkal, festményalbumokkal (nemcsak online) elevenítettünk meg személyeket, eseményeket.

Igazi búvárkodás volt a fantáziák, a történetek, és nem utolsósorban a lélek világában.

Borbé Levente,

könyvtáros

Olvass többet! határtalanul – magyarul elnevezésű nemzetközi szakmai konferencia 2019 - KOVÁSZNA

Kovászna városa 2019. október 19-én újra ünnepbe öltözött. Második alkalommal szervezték meg az Olvass többet! Határtalanul – magyarul nemzetközi irodalmi szakmai konferenciát. Úgy az előadók, mint a résztvevők között nemcsak magyar nyelv és irodalomtanárok, valamint könyvtárosok vettek részt, hanem más szakmabeli személyek is, akiket érdekel az olvasás.

A köszöntőbeszédeket Kónya István, a konferencia levezető elnöke, Molnár Juliánna, a konferencia szervezője és Becsek Éva, a Kőrösi Csoma Sándor Líceum igazgatónője mondták. Gyerő József, Kovászna megye polgármestere és az esemény védnöke üzenetét Thiesz János önkormányzati alkalmazott olvasta fel.

Az előadások sora Peternainé Juhász Zsuzsa, a debreceni Ady Endre Gimnázium magyartanára, könyvtáros tanára, Az Olvass többet! ajánlott olvasmányai és a projektmódszer lehetőségei magyarórán című bemutatójával kezdődött. A projekt által a gyerekek, mivel választható olvasmányokról van szó, ösztönszerűen rákapnak az olvasásra. A történet megelevenítése elmesélésben, feladatlapon keresztül, akár vizuálisan is megtörténik (lerajzolják, eljátszanak belőle jelenetet, filmet is készítenek).

Kónya István, a debreceni Ady Endre Gimnázium matematika- és informatika szakos és versenyszervező tanára az olvasás magával ragadó szépségéről beszélt. Arról, hogy miként élik meg a gyerekek az olvasást, és hogyan lehet őket becsalogatni ebbe a hihetetlen szabadsággal bíró fantáziadús világba.

Hatos Melinda, a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnázium könyvtárosa az olvasótáborok varázsáról és az Erasmus+ projekt hatékonyságáról tartott előadást. Hatos Melinda elkalauzolt bennünket abban a világban, ahol a diákok új világot teremtenek az általuk kiválasztott olvasmányokból, legendákból. Ezenkívül hídat képeznek az európai népek, nemzetek között, megismervén egymás kultúráját. A legendákról szóló, profi módon elkészített kis animációs film méltó bezárása volt a bemutatónak.

Lazić Éva, a szabadkai Bosa Milićević Közgazdasági Középiskola közgazdász tanára üzenetét Bede Emese olvasta fel. Az előadásra szánt szöveg a vajdasági magyar kisebbség helyzetével foglalkozott, majd rátért a Délvidék olvasás-népszerűsítésének bemutatására.

Tamás Adél, a székelyudvarhelyi Tompa László Általános Iskola magyartanára az alternatív tankönyvírás világába kalauzolt el. Megosztotta tapasztalatait az újítás nehézségeiről és annak elfogadtatásáról. Igen, fontos, hogy a jövő nemzedék miből meríti a gondolkodáshoz szükséges forrást.

Kovács Anikónak, a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceum magyartanárának személyes otthoni tapasztalataiból kiindulva sikerült megvalósítania munkájában az ajánlott művek olvasómappákban történő feldolgozását. Egy-egy feldolgozott irodalmi mű kapcsán betekintést nyert a gyerekek érzelmi és gondolati világába. Ő maga a művek ajánlásának módszerével igyekszik fejleszteni a bennük szunnyadó alkotóképességet, és a pozitív gondolkodást.

Fülöp Éva, a kassai Szakkay József Szakközépiskola könyvtárosának előadás anyagát Varga Emese olvasta fel. Betekintést nyerhettünk Fülöp Éva lelkes könyvtárosi munkájába, a vetélkedők és versenyek szervezésébe. Az egyik ilyen a Magyarországról indult Bod Péter könyvtárhasználati verseny, ahol a diákok kreativitását, rálátásukat a mindennapi történésekre, a szövegértés mélyebb elsajátítását segítik elő.

Az ebédszünetet követve Molnár Juliánna, az Olvass többet! Határtalanul magyarul 2018-as kiadványát mutatta be. Mint a könyv szerkesztője elmondta, ez inkább a szakma képviselői számára hasznos. Az előadások nyomtatott formában való közvetítését más kollégák is elolvashatják és ötleteket meríthetnek belőle.

Borbé Levente, a csíkszeredai Márton Áron Fögimnázium könyvtárosa a mesélés megéléséről, az olvasóvá válásról és ennek a tudásnak a továbbadásáról beszélt. Az olvasás átadása a jövő generációnak boldogulásuk zálogának egyik kulcsa.

Kovács Enikő, a brassói 15-ös Számú Általános Iskola magyartanára és Ugron Levente, a brassói 2-es Számú Általános Iskola magyartanára az általuk szervezett Irodalom – és természetbarátok táborának hangulatáról meséltek. Ugron Levente a tábor eleven pezsgésének mindennapjait mutatta be. Kovács Enikő pedig szakmai oldalról közelítette meg. Az ott elolvasott és felolvasott művek a táborozó ifjak egyéniségét és jellemét fejleszti, miközben serkenti az olvasás iránti igényt is.

Nagy-Bákai Réka és Kolumbán Melinda, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei könyvtár olvasásnépszerűsítő rendezvényeiről számoltak be. Hamar kiderült, hogy a könyvtár számtalan programmal csalogatja be ovódától egészen felnőttkorig a diákokat, együttműködve az iskolákkal. De vannak felnőtteknek kínált rendezvények is. A programokban minden egyes könyvtáros kiveszi a részét. Talán az egyik legszebb a mozgássérültek és más fogyatékossággal élők könyvtári futárszolgálata, ahol a könyvtárosok személyes kapcsolatba kerülnek olvasóikkal. 

 

Egy kis szünet után az esszéíró pályázat eredményhirdetése következett, amelyet Juhász Zsuzsa értékelt ki.

Juhász Zsuzsa ezt követően felolvasta az Olvass többet! tábor lakóinak kedves üzenetét.

A konferencia a résztvevőkkel való kötetlen beszélgetéssel folytatódott. Majd a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Líceum Diákszínpadának a Karinthy Frigyes: A cirkusz című előadása következett. A darabot Molnár János informatika tanár rendezte.

A konferencia könyvkiállítással is büszkélkedhetett, amelyet a résztvevők megnézhettek, beleolvashattak.

Tömören fogalmazva az olvasás megkedveltetése és szerettetése valóságos missziós munkává nőtte ki magát. A pedagógusok szerepe pedig igen fontos az olvasmány kiválasztásában, az olvasási folyamatok levezetésében, az értő olvasáshoz való eljutásban. A konferencia bővelkedett ezeknek a kritériumoknak a megoldásában.

Köszönet a rendezvény szervezőinek: Juhász Zsuzsának, Molnár Júliánnának és Varga Emesének, valamint a lelkes csapatnak, akik besegítettek, hogy ez a konferencia újra létrejöjjön!

Fotó: Borbé Levente és a Kőrösi Csoma Sándor Líceum diákjai

A program linkje: http://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2019/10/olvass-tobbet-hatartalanul-magyarul.html

 

A prezentációm anyaga: https://fenyoszegi.blogspot.com/2021/02/az-elet-meseje.html

A prezentációm képei:  http://konyvtar-adygimi.ddns.net/joomla/images/kovaszna2019/mese.pdf

Borbé Levente,

könyvtáros

A régi gimnáziumra emlékezve

Óktóber kilencedikén a Segítő Mária Gimnázium IX.A és IX.B. osztályos tanulói tették tiszteletüket iskolánkban. A csapatot Zöld Ildikó történelem szakos tanárnő és Borsodi Beáta angol szakos tanárnő kísérte el. A látogatóknak előadást tartottam Múltunkra emlékezve címen.

A választás annál is inkább telitalálat volt, mert a Márton Áron Főgimnázium és a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium egy tőről fakadnak. Összeköti őket a közös múlt.

A résztvevőket elkalauzoltam a csíksomlyói ferences rend történetébe. Beszéltem arról, hogy mennyire meghatározó tevékenységük volt és van Székelyföldön és nemcsak. Csak Csíksomlyón iskolát alapítottak, és könyvnyomdát létesítettek. Az utóbbit Kájoni Jánosnak köszönhetjük, akinek ebben az esztendőben ünnepeltük születésének 390-ik évfordulóját. Szó esett azokról a meghatározó egyéniségekről is, akik hozzájárultak a gimnázium múltjának megőrzéséhez. Itt többek között Bándi Vazulra, az iskolatörténetíróra, Imets Fülöp Jákóra az évkönyvek elődjének első szerkesztőjére hívtam fel a figyelmet.

Külön hangsúlyt fektettem az iskola könyvtártörténetének múltjára, kezdve a ferencesek könyvtárától napjainkig. A megmaradt közel 1500 dokumentumból bemutattam néhányat. Szó esett egy kihalt mesterségről, a gépírásról is.

A könyvtár mai helyzetének ismertetése után a lelkes csapat meglátogatta az iskola múzeumát. A kis térben valóságos kincseket láthattak a diákok. A gimnáziumban létező régi tablók, kicsengetési kártyák, évkönyvek, a szocialista éra egyenruhái és a vele járó tanuláshoz szükséges tartozékok, a gimnázium hokicsapatának kupái, néhány festmény, képek a régi iskola kiemelkedő tudású diákjairól és tanárairól, valamint a hajdani város fotósora stb. teljesen lenyűgözték a jelenlévőket.

A múzeum bemutatását a régi kommunista szellemű oktatásról szóló történeteim színesítették. Többek között említésre került az akkori szuper matematika osztályok, a vegyes osztályok (fiú- és lány) kialakítása, a kicsengetési kártyák története, a Micsurin-kert stb. A látogatást Zöld Ildikó köszönő beszéde zárta.

Végkonklúzióként elmondhatom, nagyon örültem a látogatásnak, és remélem lesz folytatása.

Borbé Levente,

könyvtárpedagógus

ReMeK-e-hírlevél 2018/10. számából

VI. Venczel József Társadalomtudományi Vetélkedő – pályázati felhívás
A 105 éve született Venczel József társadalomkutató születésének novemberi évfordulója alkalmából a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karának szervezésében hatodik alkalommal hirdetik meg a romániai magyar középiskolások számára a Venczel József Társadalomtudományi Vetélkedőt, amelynek témája ezúttal: Serdülők és szülők viszonya.
Az előző évek pozitív tapasztalata alapján az idén is a digitális és vizuális technológia segítségével kell elkészíteni a pályamunkákat. Számos, az erdélyi ifjúság körében történő felmérés igazolja azt a tényt, hogy a mai, Z generációs fiatalok gyökeresen eltérő módon viszonyulnak az élet számos területéhez, mint a jellemzően X generációba tartozó szüleik. Ha ehhez még hozzáadjuk a klasszikus, generációk közötti ellentétet, akkor nagyon sokrétű képet kapunk a mai fiatalok és szüleik kapcsolatáról. Ennek a helyzetnek a tükrében az idei pályázat célja a középiskolások és szüleik közötti kommunikációnak, az együttműködéssel járó kihívásoknak a bemutatása.
A vetélkedőre 2 fős csapatok jelentkezését várják, október 26-ig, a következő drótposta-címen: telegdybalazs@uni.sapientia.ro, ezt követően küldik majd a második fordulóban számonkért anyagokat.
A vetélkedőre az alábbi három típusú pályamunka valamelyikével lehet jelentkezni: a.) egy maximum öt perces rövidfilmmel; b.) egy maximum tíz darab fényképből álló fényképsorozattal; c.) egy rövid, kb. 800-1000 szavas esszével (fogalmazással).
Minden csapat kategóriánként egy-egy pályamunkával jelentkezhet. A kész pályamunkák leadási határideje 2018. október 26., éjfél.
Az anyagokat elektronikus úton kérik eljuttatni a telegdybalazs@uni.sapientia.ro drótposta-címre. A beérkezett munkákat az azonosítható jegyek kiiktatása után háromtagú szakmai bizottság bírálja el. A legjobb 8 pályamunka készítői 2018. november 10-én bemutathatják munkájukat Csíkszeredában, Venczel József szülővárosában, a Sapientia EMTE-n szervezett konferencián.
A pályamunkák bemutatását követően – ugyancsak november 10-én – sor kerül a Venczel József munkássága és a társadalomtudományi fogalmak ismeretét felmérő csapatversenyre, ami írásbeli tesztből, majd szóbeli vetélkedőből áll. A vetélkedő alapjául szolgáló könyvészetet, valamint a Venczel József életét összefoglaló írást a csapatok regisztrációja után továbbítják a jelentkezőknek.
A díjnyertesek értékes jutalmakkal térhetnek haza.
További információk a következő címen kérhetők:telegdybalazs@uni.sapientia.ro
A felhívás teljes szövege itt: http://csik.sapientia.ro/hu/hirek/vi-venczel-jozsef-tarsadalomtudomanyi-vetelkedo-palyazati-felhivas

Családfa: a Székelyföld folyóirat pályázata középiskolások számára 

"Apa, anya, testvér, szülő, nagyszülő, felmenők és oldalágiak, rokonok és családtagok, mit jelent nekem a család, mit jelent a családfa? Mit adnak, mivel látnak el, mivel tarisznyálnak fel, és mit hozok ebből magammal, mit viszek egy életen keresztül? Majd hogyan adom ezt tovább, illetve továbbadom-e? Mit adok tovább és mennyit? A viszonyaink egymáshoz, a vérségi kapcsolatok, szeretet, odaadás, tisztelet, függés, hiány, harag, bármi. Le lehet-e, le tudunk-e, le kell-e válni vajon? Hogyan lehetek önmagam? Miben segít a család? Miben akadályoz?
Ha felültjük a Bibliát, vagy elkezdjük olvasni a régi görögök irodalmát, rögtön azzal szembesülünk, hogy kultúránk egyik legfontosabb, folyton visszatérő témája a család. S így van ez ma, a 21. század elején is: tavalyi diákpályázatunk nyertesei például azt javasolták, hogy idei pályázatunk témája a CSALÁD legyen. Szülő–gyermek kapcsolat, testvér–testvér (avagy a nagyszülőkkel, dédszülőkkel való) viszony, mit kezdünk ma, felgyorsult világunkban ezzel az örökséggel: csupa olyan kérdés, amely – főleg kamaszodó fiatalok esetében – valóban „megér egy misét”. Arra kérünk tehát benneteket, mai középiskolásokat, hogy írjatok ezekről a kérdésekről: miért fontos nektek (ha fontos egyáltalán) a család, örömforrás-e vagy inkább megoldandó probléma stb. Ami fontos, hogy mindenképp a Tietek legyen az élmény: versben, prózában, akár esszében."
Verseket (maximum két-három verset, de 60 sornál nem többet), és prózai szövegeket (maximum 10 000 karakternyit) várnak a mai 14–18 évesektől (IX–XII. osztályos diákoktól) a Székelyföld folyóirat postacímére (530170 Csíkszereda, T. Vladimirescu u. 5. sz.), avagy a szekelyfold@hargitamegye.ro címre. A borítékra kérik ráírni: „Pályázat: CSALÁDFA”. Beküldési határidő: 2018. október 31. A pályázat díjai: I. díj – 1000 lej, II. díj – 750 lej, III. díj – 500 lej.
Eredményhirdetés 2018 decemberében.
Forrás: https://www.eirodalom.ro/palyazatok/item/3858-csal%C3%A1dfa-di%C3%A1kp%C3%A1ly%C3%A1zat.html

Rozsé kalandjai – Szabó R. Ádám prózaírói bemutatkozása
Hangulatos könyvbemutató helyszíne volt 2018. szeptember 12-én a Kájoni János Megyei Könyvtár előadóterme. Szabó R. Ádám, csíkszeredai születésű, az utóbbi években Marosvásárhelyen tevékenykedő filmes szakember, kritikus, műsorvezető-szerkesztő ezúttal prózaíróként mutatkozott be a csíkszeredai közönség előtt első novelláskötetével (Rozsé kalandjai), amelyről Cseke Gábor író beszélgetett a fiatal szerzővel.
A közönség megtudhatta többek között, hogy a szerző nevébe miért került megkülönböztetésként  az R betű: bár azért esett erre, mert ez hangzott a legjobban, az R lehet akár novelláinak visszatérő hőse, a szerző alteregója, Rozsé nevének rövidítése is.
Sajtóvisszhang: https://hargitanepe.eu/leszamolas-a-kis-herceggel/
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/646/rozse-kalandjai--szabo-r.-adam-prozairoi-bemutatkozasa

Szegedi Katalinnal Holle anyó színes birodalmában
Szegedi Katalin, mintegy ötven gyermek- és mesekönyv igényes illusztrátora volt a Kájoni János Megyei Könyvtár vendége 2018. szeptember 4-én. Délelőtt ‘A világ rajzolással kinyílik’ című műhelyfoglalkozáson tizenhatan vettek részt, nyerhettek betekintést az alkotás-újraalkotás izgalmas munkájába, a Holle Anyó birodalma című kötet különböző technikákkal készült illusztrációi elkészítése által. Élmény volt részt venni a Szegedi Katalin által vezetett intenzív műhelymunkában, betekinteni színes birodalmába, megtudni, hogyan alkot, és együtt dolgozni vele. A délutáni találkozón a könyvtár munkatársa, Török Edit beszélgetett a vendéggel arról, hogy hogyan dolgozik, kik a kedvenc szerzői, akiknek írásait legszívesebben illusztrálja, pályakezdése nehézségeiről, a Holle anyó birodalmáról, arról, hogy mit jelent számára ez a mese, a Boldizsár Ildikóval való barátságáról.
Sajtóvisszhang: https://hargitanepe.eu/meselo-rajzok/
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/644/szegedi-katalinnal-holle-anyo-szines-birodalmaban

Farkas Árpád-monográfia és versírás-antológia bemutatója
Az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) Árkoson megszervezett idei tábora kihelyezett eseményeként került sor a Farkas Árpádról szóló könyv bemutatására 2018.. szeptember 7-én, a sepsiszentgyörgyi Tein Teaházban. Ennek szerzőjével, Cs. Nagy Ibolyával és művének alanyával Szonda Szabolcs könyvtárigazgató beszélgetett.
Cs. Nagy Ibolya irodalomtörténésztől megtudhattuk, iskoláknak, valamint egyetemeknek is használatra javasolható formában és nyelvezettel törekedtek megírni a Magyar Művészeti Akadémia írókról szóló kismonográfia-sorozatának köteteit. Ezek egyike Farkas Árpád sepsiszentgyörgyi költőről, műfordítóról, lapszerkesztőről született meg az ő tollából.
A róla írott könyvről szólva, melyben életpályájának és munkásságának ismertetése egyaránt helyet kapott, a költő kifejtette, örömmel észlelte, hogy tartalmazza mindazt, amit a verseiről vagy róla 1990 előtt és egy jó ideig azután is elhallgattak. Ez pedig a lélek- és tudatromboló kultúrpolitikával, valamint a magyarellenes magatartással való szembeszegülés volt.
Forrás: http://www.hirmondo.ro/kultura/ami-az-elemzesekbol-kimaradt/
https://www.3szek.ro/load/cikk/116419/elveboncolas

Értékes kötetekkel gazdagodott a gyimesbükki iskola könyvtára
Jelentős, mintegy kétezer könyvet tartalmazó adománnyal gazdagította a gyimesbükki Dani Gergely Általános Iskola könyvtárát a csíkszeredai származású Zakariás Zsolt és Éva. A 2018 szeptemberében átvett könyveket egy hónapon belül rendezik, és elhelyezik az iskola több mint tízezer kötetes könyvtárában ‒ számolt be a jó hírről, mintegy köszönetképpen is, Antal Etelka. Az iskola vezetője hangjában hálával azt is kiemelte, hogy nagyon jól esett számukra ez a gesztus, illetve a tudat, hogy még vannak jótékonykodni szerető emberek. A helyi testneveléstanár, Antal Ibolya közreműködésével kapta éppen iskolájuk a szülői könyvtárból származó köteteket, amelyek értékes magyar és világirodalmi műveket is tartalmaznak, s amelyek mindenképp hasznosíthatóak lesznek a könyvtárukban.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/ertekes-kotetekkel-gazdagodott-a-gyimesbukki-iskola-konyvtara

Könyvbemutató Gyergyóremetén
2018. szeptember 15-én, Gyergyóremetén mutatták be a Gyergyó-szék értéktára. „Gyergyó Kollégium” címmel megjelent kötetet, amely több mint 300 oldalas, hiánypótló kiadvány.
A könyv megjelenését nagyszabású kutatómunka, interjúk készítése előzte meg. 2017 októberében egy héten át több szerkesztő is a településről kutatott, állt szóba a lakosokkal, úgyszintén ez év áprilisában is. A végeredmény ez a nagyszerű könyv és a benne található dvd-lemez. A könyvet Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés Alelnöke mutatta be. Beszédet mondtak: Bágya Rita, a Gyergyó Kollégium technikai vezetője, Nagy József, a kollégium szakmai vezetője, Laczkó Albert Elemér, Gyergyóremete polgármestere. Az ünnepség első felében nagy tapsnak örvendhetett a Gyergyóremetei Ifjúsági Fúvószenekar és a Lakiteleki Kösöntyű Néptánccsoport. Az eseményen rövid ismertetőket tartottak a kutatók, akik külön-külön ismertették a településeket és az ott tapasztaltakat. Ezt követően vásáron vehettek részt a jelenlevők amelyen mindegyik gyergyószéki település különböző helybeli termékeket állított ki.. Ezt kötetlen beszélgetés követte a magyarországi és gyergyószéki jelenlevők között.
Forrás: http://www.marosheviz.info/kozelet/konyvbemutato-7.html
 

"Kritikán aluli az EDP által kiadott tankönyvek minősége"
Minden modern oktatási standardot alulmúl a Didaktikai és Pedagógiai Kiadó tankönyveinek minősége – jelentette ki a marosvásárhelyi Bookfesten Mihai Mitrică, a Romániai Könyvkiadók Egyesületének ügyvezető igazgatója. ’A közvélemény a tankönyvekben lévő hibákra összpontosított, de a baj az, hogy a teljes összkép szörnyű. A tankönyvekben lévő hibák témát adnak a sajtónak, de amiről nem beszélt senki, az a tankönyvek minősége, ami minden modern oktatási standard alatt van. Elavult grafikai megoldások, túlzottan sok információ, rosszul rendszerezve. A Didaktikai és Pedagógiai Kiadó (EDP) által most kibocsátott tankönyv legjobb esetben is az 1987-1989-es évek Romániájában állná meg a helyét” – vélekedett Mitrică, aki szerint szabadpiaci körülmények között senki nem vásárolná meg az EDP által kiadott tankönyveket.
Mihai Mitrică arról is beszámolt, hogy nagyon sok, tankönyvekre és oktató jellegű kiadványokra szakosodott szerkesztő állás nélkül maradt, miután a tankönyvkiadás jogát a Didaktikai és Pedagógiai Kiadó kapta meg. ’Legtöbb 5 év múlva a PISA-tesztekből (Programme for International Student Assessment, azaz a diákok teljesítményét felmérő nemzetközi program – szerk. megj.) ki fog derülni, milyen következményekkel jár az egységes tankönyv bevezetése, főleg, ha az egységes tankönyvet az EDP adja ki’ – tette hozzá a Romániai Könyvkiadók Egyesületének ügyvezető igazgatója.
Forrás: https://kronika.ro/belfold/kritikan-aluli-az-edp-altal-kiadott-tankonyvek-minosege-n-allitja-mihai-mitric-a-konyvkiadok-egyesuletenek-igazgatoja

Gyulai Arthur a Kájoni János Megyei Könyvtár új menedzsere
2017 júniusában járt le a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár előző menedzseri megbízatása, azóta ideiglenes kinevezéssel vezette a könyvtárat Kopacz Katalin, az intézmény korábbi igazgatója, majd Gyulai Arthur. A Hargita Megye Tanácsa által az intézmény vezetésére kiírt legutóbbi versenyvizsga eredményesen zárult 2018 augusztus 24-én, Gyulai Arthur sikeresen vizsgázott a megyei könyvtár élére. Az új menedzser terveivel kapcsolatosan a Székelyhon.ro újságírójának nyilatkozott. Mint elmondta: jó csapat van a könyvtárban, és szeretné ezt a csapatot buzdítani, előrevinni. Gyulai Arthur történelem-könyvtár szakon diplomázott a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetemen, korábban az oktatásban dolgozott. A megyei könyvtár vezetésére szóló menedzseri megbízatása három évre szól. A megyei tanács elvárása, hogy az intézmény megyei könyvtárként szakmai segítséget nyújtson a települési könyvtáraknak, és az is, hogy bevonzzák az olvasóközönséget a könyvtárba a különböző rendezvények révén is.
Forrás és teljes interjú itt: https://szekelyhon.ro/aktualis/a-konyvallomany-bovitese-is-celja-a-kajoni-janos-megyei-konyvtar-uj-menedzserenek

Látogatható és használható a Történeti Gyűjtőkönyvtár – interjú
A Csíkszeredai Gyűjtőlevéltár mellett Történeti Gyűjtőkönyvtár és Restaurátorműhely is működik a csíksomlyói Szent Péter és Pál Plébánia épületében. A könyvtár és a műhely kialakításáról Bernád Ritával, a Gyulafehérvári Főegyházmegye főlevéltárosával a Székelyhon újságírója beszélgetett.
Múlt év év végére befejeződött annak a 160–180 iratfolyóméternyi hivatali iratgyűjteménynek a rendszerezése, amelyet a csíkszéki főesperességektől és plébániáktól gyűjtöttek össze a Csíkszeredai Gyűjtőlevéltár elindításához, Bernád Rita hozzáfogott egy történeti gyűjtőkönyvtár kialakításához a gyűjtőlevéltárhoz tartozó kutatószobában. A régi könyvek összegyűjtésének tervéről 2018 februárjában értesítette Jakubinyi György érsek az alcsíki és a felcsíki főesperesi kerületek plébánosait, a beszállításokat a főlevéltáros április 17-én kezdte meg Csíkszenttamásról.
Mindeddig öt plébánia kivételével sikerült összegyűjtenie a két kerület valamennyi egyházközségéből a történelmi könyvgyűjteményeket, azaz 18 plébánia régi könyvgyűjteménye található már a csíksomlyói plébánia épületében kialakított kutatószobában. Az újabb, egy évszázadnál nem régebbi alapítású plébániák (Újtusnád, Csíkszentsimon, Gyimesközéplok stb.) nem rendelkeznek történeti könyvanyaggal, így azok a gyűjtőkörön kívül esnek.
Bernád Rita azt is elmondta, hogy jelenleg a gyűjtés befejezése élvez prioritást, hogy még a nedves időjárás beállta előtt minden könyv az új helyére kerülhessen. A még be nem szállított könyvanyag elrendezéséhez szükséges öt könyvszekrény legkésőbb október elejére készül el, így a tervek szerint október közepéig minden muzeális értékű könyvgyűjtemény a csíksomlyói székhelyű Csíkszeredai Gyűjtőkönyvtárba kerül.
A főlevéltáros továbbá elmondta, hogy a feldolgozott gyűjteményekből álló könyvtár már most használható és látogatható. A kutatószobában lévő gyűjtőkönyvtár berendezéséhez – a könyvespolcok és az asztalok beszerzésére –a Bethlen Gábor Alap biztosított támogatást immár két ízben.
Forrás és teljes cikk itt: https://szekelyhon.ro/aktualis/latogathato-es-hasznalhato-a-plebaniak-regi-gyujtemenyebol-allo-konyvtar

Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztői: Kelemen Katalin és Borbé Levente