Új szolgáltatással bővült a Digitális Irodalmi Akadémia
Új szolgáltatással bővült a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA), ezentúl a legjelentősebb klasszikus magyar szépirodalmi alkotások is ingyenesen hozzáférhetővé válnak a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) digitális könyvtárában.
A Digitális Irodalmi Akadémia (DIA, www.dia.hu) honlapján eddig 140 kortárs, illetve elhunyt, de még szerzői jogvédelem alá eső író, költő életművét érhették el az olvasók.
A PIM és az Osiris kiadó együttműködésének eredményeként a következő évek során a kiadó könyvsorozatainak (Osiris Klasszikusok, Millenniumi Könyvtár, Diákkönyvtár) csaknem 250 kötete válik elérhetővé a honlapon. A digitális tartalom folyamatosan bővülni fog, a kiadó pedig folytatja a sorozat köteteinek megjelentetését. A digitális könyvtárban már hozzáférhető a projekt első 50 könyvének teljes szöveganyaga.
Forrás: https://kultura.hu/uj-szolgaltatassal-bovult-a-digitalis-irodalmi-
Az Osiris Klasszikusok sorozatról Radics Pétert, a projekt vezetőjét kérdezték – forrás és a beszélgetés itt: https://kultura.hu/klasszikusok-digitalisan-interju-radics-peterrel/
Kvízjátékot, szavalóversenyt és könyvbemutatót szerveztek Gyergyószentmiklóson
Rendkívül tanulságos és érdekes kvízjátékot állítottak össze a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban. Az ötfordulós játék során összesen ötven kérdést kellett megválaszolni, bármikor be lehetett kapcsolódni 2021. október 10-ig. Az alsó korhatár 14 év volt. Október 1. és 5. között naponta voltak fordulók. Az első tíz kérdés Gyergyószentmiklósról szólt, a 2. napon Remete és Ditró, majd Szárhegy és Alfalu, a 4. napon Csomafalva és Újfalu, végül pedig Gyilkostó, Marosfő és Vasláb került a középpontba. Úgy állították össze a kérdéseket, hogy kiemeljék az adott település helyi sajátosságait. A kérdések természetföldrajzi, társadalmi, gazdasági, kulturális, vallási vonatkozásúak, illetve neves személyiségekkel kapcsolatosak voltak – részletezte Szakács Rita könyvtáros. A játék kiértékelése október 14-én zajlott le, a Székelyföld Napok keretében.
A könyvtár szavalóversenyt is szervezett középiskolásoknak, az aradi vértanúk emlékére. A gyergyószentmiklósi líceumok magyarszakos tanáraival közösen választották ki a két kötelező verset. A 9-10. osztályosoknak Ady Endre Október 6, a 11-12. osztályosoknak Tompa Mihály 1848 című versét kellett elszavalniuk. „Igyekszünk a szépirodalmat összekapcsolni a jeles történelmi eseményekkel. Célunk, hogy a magyarságtudatot erősítsük a fiatalokban” – hangsúlyozta Csergő Aliz könyvtáros, programfelelős. A versenyt ünnepséggel egybekötve 2021. október 8-án tartották. Ennek részeként Kastal Otília, a Salamon Ernő Gimnázium magyarszakos tanára az 1848-as eseményekről irodalmi megközelítésből tartott előadást, Portik Zsolt, a Fogarasy Mihály Műszaki Középiskola történelemtanára pedig felelevenítette a jövőformáló történelmi esemény érdekességeit.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/kvizjatekot-szavaloversenyt-szerveznek
2021. október 13-án került sor a könyvtárban Zsigmond Enikő A Hargita-hegység turistakalauza című útikönyvének bemutatójára.
A rendezvényen a szerző ritkaságszámba menő információkat osztott meg a jelenlévőkkel, akiket a borvíztöltődék létrehozásának történetébe is beavattott. A könyvbemutató a Kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Gyergyószentmiklósi Kihelyezett Tagozatával partnerségben valósult meg, a Székelyföld Napok keretében.
Forrás: https://www.facebook.com/gyergyoszentmiklosi.varosikonyvtar
Könyv- és albumbemutató: Gúnyhatár
A Gúnyhatár – Léphaft karikatúrák körülírva című, rendhagyó könyv és képzőművészeti album bemutatására került sor 2021. október 6-án Sepsiszentgyörgyön, a könyvtár Gábor Áron-termében.
A Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete (SZMÚE) által idén kiadott kötet példa nélküli együttgondolkodással, összefogással valósult meg. Az album közli Léphaft Pál jeles vajdasági karikaturista 52, gúnyhatáron inneni rajzát, amelyekhez tíz országból 52 magyar újságíró egy-egy szösszenetet írt.
A bemutatón jelen volt Galbács Pál, a könyv ötletgazdája, Ambrus Attila, a kötet szerkesztője, Bedő Zoltán és Szekeres Attila, a SZMÚE elnöke, illetve külkapcsolati megbízottja, több szerzőtárs, a technika segítségével pedig élőben bekapcsolódott Léphaft Pál, akinek karikatúráit kivetítve is bemutatták.
Léphaft Pál a maga során szeretettel üdvözölte és „lelki karjaival megölelte” az írott és rajzolt szónak a könyvbemutatón jelenlévő ismerőit és barátait. Nem rejtette véka alá, hogy nagyon örül a kötet megszületésének és megjelenésének, hiszen ez együttgondolkodni és cselekedni tudó egyénekből álló csapatmunka eredménye. Ugyanakkor a világháló korában is fontosnak tartja a könyvek létét, mert egykori irodalomtörténész tanárával együtt vallja, hogy „a könyvet akkor is meg kell írni és ki kell adni, ha csak egyvalaki fogja majd fellapozni és elolvasni.”
Forrás: https://www.hirmondo.ro/kultura/osszefogas-egy-cel-
Fotók itt: https://www.sepsiszentgyorgy.info/.../4594-
Mesés olvasójáték sepsiszentgyörgyi negyedik osztályosoknak
A Bod Péter Megyei Könyvtár idén is megszervezte mesés olvasójátékát, amelyre sepsiszentgyörgyi negyedikes tanulók jelentkezését várták. Az online vetélkedő formájában meghirdetett játék 2021 októberének első hetében indult, és három kreatív fordulóból állt.
A vetélkedőre október 21-ig, az első forduló megoldásának beküldésével lehetett benevezni. A megmérettetés gyakorlatait Zalka Csenge Virág Ribizli a világ végén című könyvének szövegei alapján állították össze. A kötet egy-egy példányát az RMDSZ és a Communitas Alapítvány támogatásának köszönhetően a sepsiszentgyörgyi negyedik osztályok ajándékba kaphatták.
Forrás: https://www.kmkt.ro/meses-olvasojatek-sepsiszentgyorgyi-negyedik-osztalyosoknak
Új adatok a csíki harangtornyokról – Botár István régész előadása
A 12. Székelyföld Napok eseménysorozatának részeként Botár István régész előadásán vehettek részt az érdeklődők 2021. október 14-én a Kájoni János Megyei Könyvtárban. Az előadó régészeti kutatásainak eredményeként a Csíki medence számos településének, templomának történetéről rendelkezünk új adatokkal. Új módszereket is alkalmazó vizsgálódásai más megvilágításba helyezik eddigi ismereteinket, például a harangtornyok korát tekintve. Kiderült az előadásból az is, hogy a templomok története sokkal változatosabb, színesebb, mint gondolnánk. Az érdekes, adatgazdag előadást vetítéssel illusztrálta Botár István, a jelenlevők két rövidfilmet is láthattak a csíkszentimrei plébániatemplom harangtornyának kutatásáról. A dendrokronológiai kutatás egyértelművé tette, hogy ez a harangtorony valóban a középkorban, a 15. században épült. A vizsgálatok alapján bizonyíthatóan a csíki térségben ez a legkorábbi torony, valószínűleg 1463-ban fejezték be az építését. Az előadás után interaktív játék következett, az elhangzottak alapján tett fel kérdéseket az előadó a közönségnek, a helyesen válaszolókat a könyvtár kis ajándékban részesítette.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1001/uj-adatok-a-csiki-harangtornyokrol
Halász Péter néprajzkutató legújabb tanulmánykötetét mutatták be
"Ninc ki gondot üszeljen ránk" címmel a kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság és a budapesti Néprajzi Múzeum közös kiadásában jelent meg Halász Péter néprajzkutató legújabb kötete, amelyben a moldvai magyarokkal foglalkozó írásaiból közöl válogatást. A 12. Székelyföld Napok eseményeinek sorában, a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében 2021. október 13-án dr. Balázs Lajos beszélgetett a szerzővel, a kötet bemutatóján.
Bevezetésként a pusztinai születésű Katona Alina énekelt bukovinai népdalokat. Dr. Balázs Lajos köszöntötte a jelenlevőket, és elmondta: a kötet négy nagyobb fejezetből áll, a benne levő tanulmányok összefonódnak a moldvai magyarok történelmével. Ugyanakkor a moldvai magyarok paraszti életmódjával kapcsolatos dolgozatok is megtalálhatók a kötetben, könyvrecenziók és a moldvai magyarság kutatásának történetével kapcsolatos tudományos írások is. Dr. Balázs Lajos szerint Halász Péter a csángók apostola, írásai tudósítanak a kultúrájukról, de annak mindig más-más oldaláról. Örökmozgó embernek, mindent számba vevő néprajzkutatónak nevezte Halász Pétert, aki mindig valami újdonságra hívja fel a figyelmet: vagy az ismeretlenre, vagy az ismertre, de arra nagyon részletesen és pontosan.
A nyolcvankét évét betöltött szerző elmondta: a mostani kötet megjelenése azt bizonyítja, hogy nem hagyta abba a tudományos kutatómunkát.
Sajtóvisszhangok: https://hargitanepe.ro/neprajzi-tanulmanyok
https://maszol.ro/kultura/Bemutattak-Halasz-Peter-neprajzkutato-legujabb-tanulmanykotetet-Csikszeredaban
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1000/halasz-peter-neprajzkutato-legujabb-
Online szakmai értekezlet az erdélyi magyar iskolai könyvtárosoknak
2021. október 11-én, tekintettel a járványhelyzetre, az erdélyi magyar iskolai könyvtárosok online szakmai értekezletet tartottak. A megbeszélés alatt szóba került az Iskolai Könyvtárak Nemzetközi Hónapja kapcsán az iskolai könyvtárak nemzetközi kapcsolatainak kiépítése, valamint a könyvtárosok által szervezett, iskolában tartott programok, rendezvények és a különböző projektekben való részvétel (pl. Erasmus). A beszélgetés során a pályázati lehetőségek bemutatása sem maradt el.
A gyűlés második felében sorra kerültek a járvány alatt kialakult problémák és nehézségek megoldására vonatkozó beszélgetések, amelyekben nem a könyvtárosoknak a könyvtárosi tevékenységekkel azonos teendőkkel való leterhelése, hanem az online problémák kiküszöbölése volt a téma. Természetesen nem lehet mindent orvosolni, de néhány jó ötlettel lehet javítani a helyzeten – például az igazgatónak és főleg az irodalomszakos kollégáknak felmutatott munkák eredménye, a tevékenységekre a szülőktől érkező pozitív visszajelzés.
Az online értekezletet Borbé Levente, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium könyvtárosa szervezte meg.
Forrás: http://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2021/10/online-szakmai-ertekezlet-az-erdelyi.html
Kettős könyvbemutató Marosszentgyörgyön
Nem első alkalom, hogy Baricz Lajos két új kötettel jelentkezik. Így történt 2021. október 14-én is, amikor a marosszentgyörgyi tanácsteremben összegyűltek megismerkedhettek Muresan-Kilyén Emma jóvoltából Baricz Lajos Fényes csillagok. 160 szonett és Dicsőséget zengek. 125 szonett című köteteivel. Mindkét könyv a gyergyószentmiklósi F&F International Kiadónál jelent meg.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.e-nepujsag.ro/articles/kettos-koenyvbemutato-marosszentgyoergyoen
Könyvbemutatók a Teleki Téka szervezésében
Könyvbemutatók sorozatát szervezte meg a marosvásárhelyi Teleki Téka. Ezek közül sorrendben az első 2021. október 9-én kezdődött a Téka udvarán, ahol Sarány István Mesés Székelyföld című mesekönyvsorozatát mutatták be, illetve a kötetek illusztrációiból készült kiállítás megnyitójára került sor. A bemutató célzottan szülőknek, nagyszülőknek és gyerekeknek szólt. A könyvet bemutatta és a szerzővel, illetve Váncsa Mónikával, a könyvek illusztrátorával Tekei Erika beszélgetett.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.e-nepujsag.ro/articles/koenyvbemutatok-a-teleki-teka-szervezeseben
Százéves a Kiáltó szó
2021. október 25-én a zilahi EMKE-házban László László tartott előadást a Kós Károly által írt, idén 100 éves Kiáltó szó alkalmából.
Forrás: https://www.szilagysagiszo.ro/100-eves-a-kialto-szo/
A Kiáltó szóról itt: https://muvelodes.net/emlek-lapok/szaz-ev-kialto-szo
Könyvajándék a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárnak
A Ceglédi Városi Könyvtár ajándékát kapta meg (a Fuss NEKI! 2021 program keretében) a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár. Az adomány elsősorban a magyarországi könyvtár igazgatónőjének, Kabdebó-Ladik Líviának köszönhető.
Forrás: https://www.facebook.com/Biblioudv/posts/4407890019248540
Meghalt a flow fogalmát megalkotó Csíkszentmihályi Mihály
2021. október 20-án, 87 éves korában meghalt Csíkszentmihályi Mihály Széchenyi-díjas pszichológus, aki a boldogság kutatásáról, a flow fogalmának megalkotásáról ismert.
Csíkszentmihályi 1934-ben született, az Egyesült Államokban tanult pszichológiát, a Chicagói Egyetemen. Doktori disszertációját a művészi alkotási folyamat hatásáról írta. Ebből nőtt ki vizsgálatainak központi területe, a boldogságkutatás, amely azt elemzi, hogyan hat az emberre az a tevékenység, amelyet önmagáért végez, amikor szinte kikapcsolja a külvilágot. Ezt a bevonódást nevezte el flow-nak. A terület vizsgálatának voltak előfutárai, például Maria Montessori, de Csíkszentmihályi révén vált ismertté. Igaz, a folyamat lassan ért be, 1975-ben alkotta meg a fogalmat, ám csak a nyolcvanas évek végén vált szélesebb körben ismertté. Szakmai jelentőségét 1990 után ismerték el, Flow (Az áramlat) című könyve is ebben az évben jelent meg.
A világhírű tudós a Claremont Graduate University Pszichológia és Menedzsment Tanszékének professzora volt. Korábban a Chicagói Egyetem Pszichológia Intézetének és a Lake Forest College Szociológiai és Antropológiai Intézetének vezetője volt. A Magyar Érdemrend nagykeresztjének tulajdonosa, az MTA külső tagja, szakterülete a fejlődés- és neveléslélektan, valamint a kreativitás- és tehetségkutatás volt – írja róla a Wikipédia.
A Forbes Csíkszentmihályi halálakor felidézte a pszichológus 2015-ös interjúját, amelyben saját boldogságáról azt mondta az üzleti lapnak: „Nem volt egyetlen kiemelkedő pillanat, a család és a munka tesz boldoggá. Mostanában annak örülök leginkább, ha valami érdekes és váratlan összefüggést találok az adatokban.”
Csíkszentmihályi vallotta, hogy a génjeink, kultúránk, neveltetésünk befolyásol ugyan, de alapvetően rajtunk múlik, hogy mihez kezdünk a lehetőségeinkkel.
„A boldogság nem olyasmi, ami csak úgy megtörténik velünk, és nem kapcsolatos a szerencsével vagy a véletlennel sem. Nem vásárolható meg pénzzel, nem szerezhető meg hatalommal. Nem a külső eseményektől függ, inkább attól, hogyan értelmezzük azokat mi magunk. A boldogság valójában olyan állapot, amelyre fel kell készülni, és mindenkinek magának kell ápolnia és óvnia” – mondta.
„Míg a boldogságot önmagáért keressük, összes többi célunk – legyen az egészség, szépség, pénz vagy hatalom – csak azért fontos, mert feltételezzük, hogy majd boldoggá tesz minket.”
Forrás és a teljes cikk itt: https://telex.hu/tudomany/2021/10/21/meghalt-a-flow-fogalmat-megalkoto-csikszentmihalyi-mihaly
Merítés-díjak – 2021
Kihirdették a Merítés-díj széppróza és líra kategóriájának idei nyerteseit. A zsűri díját Tompa Andrea és Krusovszky Dénes, a közönségdíjat pedig Nádasdy Ádám és Terék Anna kapta.
A Merítés-díj a Moly.hu közösségi oldal felhasználói által szervezett kezdeményezés. A díjat minden évben négy kategóriában ítélik oda, a zsűri díja mellett közönségdíjat is kiosztanak az olvasók szavazatai alapján. Idén a 2020-ban megjelent, első kiadású, magyar szerző által jegyzett szépprózai művek közül a zsűri Tompa Andrea Haza című regényét, az olvasók, azaz a Moly.hu felhasználói pedig szoros versenyben Nádasdy Ádám A szakállas Neptun című novelláskötetét választották a legjobbnak. Líra kategóriában a zsűri díját Krusovszky Dénes kapta Áttetsző viszonyok, a közönségdíjat pedig Terék Anna Háttal a napnak című kötetéért. A díjat idén már hetedik alkalommal ítélték oda a szerzőknek.
Forrás és a teljes cikk itt: https://litera.hu/hirek/tompa-andrea-nadasdy-adam-krusovszky-terek-nyertek-2021-ben-a-merites-dijat.html
Átadták a Székelyföld folyóirat díjait
Huszonnegyedik alkalommal adta át díjait a Székelyföld folyóirat 2021. október 5-én, Csíkszeredában. A díjazottak a lap azon szerzői közül kerültek ki ezúttal is, akik az elmúlt években, kiemelten az ideiben hozzájárultak színvonalának emeléséhez.
Székelyföld-díjban részesült Romsics Ignác magyarországi (gödi) történész és Nagy Attila marosvásárhelyi költő, Székely Bicskarend Díjat kapott a budapesti Vörös István költő, író, ez az elismerés a díjazottnak tiszteletbeli székely szerzővé való avatását is jelenti. A kötettel még nem rendelkező, kezdő tehetségeknek járó Szabó Gyula Emlékdíjat – amelyet a folyóirat a Romániai Írók Szövetsége és Homoródalmás Polgármesteri Hivatala szakmai partnerségével oszt ki – idén a csíkszeredai származású, jelenleg az angliai Oxfordban élő Bangha Mónika író érdemelte ki a lapban közölt prózáiért. A laudációkat Fekete Vince, Magyarosi Sándor és Zsidó Ferenc szerkesztők mondták.
Videofelvétel a díjátadóról itt: https://youtu.be/lCp-ZvaneFE
Forrás: https://szekelyfoldfolyoirat.ro/hirek/atadtuk-folyoiratunk-dijait-.html
Andrei Dósát és Szonda Szabolcsot díjazták Marosvásárhelyen
2021. október 9-én osztotta ki a Romániai Írók Szövetsége Marosvásárhelyi Fiókja műfordítói különdíjait. A román-magyar irodalmi kapcsolatok ápolásáért és román irodalmi művek hiteles magyar nyelvű tolmácsolásáért Szonda Szabolcs költőt, műfordítót, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatóját tüntették ki. Legutóbbi fordításkötete Alexandru Mușina válogatott verseiből készült Macska-e a cica? címmel (Lector, 2020), többek közt Dan Lungu, Ardian-Christian Kuciuk és Simona Popescu műveit fordította nyelvünkre.
Magyarl románra történő fordításaiért Andrei Dósa költőt, prózaírót, műfordítót ismerték el. Fordításában olyan szerzők jelentek meg román nyelven, mint Borbély Szilárd, Kemény István, Petri György vagy Vida Gábor.
Forrás: https://www.helikon.ro/andrei-dosat-es-szonda-szabolcsot-dijaztak-marosvasarhelyen/
Tudósítás a díjátadót is magába foglaló rendezvényről itt: https://maszol.ro/kultura/Irodalmi-interferenciak-szimpoziumot-tartottak-a-roman-es-a-magyar-irodalom-kolcsonhatasarol
Oláh Andrást és György Attilát díjazta a Magyar Művészeti Akadémia
2021. október 18-án Budapesten adta át tagozati díjait a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) – írja a kolozsvári Krónika. Irodalom szekcióban két elismerést osztottak ki: Illyés Gyula-díjban részesült György Attila, József Attila-díjas költő, író, újságíró, a Székelyföld kulturális havilap szerkesztője, „aki sokrétű, kiterjedt életművével, újságírói, könyvszerkesztői munkásságával jelentős mértékben hozzájárult az elmúlt évtizedek székelyföldi irodalmának sokszínűségéhez”. Ugyancsak Illyés Gyula-díjban részesült Oláh András költő, próza- és drámaíró, tanár, a Partium folyóirat főszerkesztője.
Forrás: https://www.helikon.ro/olah-andras-gyorgy-attila/
Székely Könyvtár-újdonságok
Bethlen Gábor leveleiből
A kötetben közölt 112 szöveg nem mindegyike kimondottan misszilis (elküldött) levél, akad köztük ugyanis napiparancs, követeknek átadott bizalmas (titkos) utasítás is. De mind-mind Bethlen Gábor nagyívű ország- és hadvezetői koncepcióját, a diplomácia fortélyaival ismerős államférfit idézik. Minden sor, a szavak, a mondatok Bethlen keze nyomát viselik valóságosan és áttételesen.
Ami a levelek közlési módját illeti: a teljes terjedelem megőrzésére törekedtek, ám vannak olyan tételek, amelyeket az egyszerűség és az olvasmányosság kedvéért feláldoztak, azaz megvágtak, csak hosszabb részleteket emeltek át újraközlésre. A mai helyesírás szerint írták át őket, ugyanis ez a közlésmód az elfogadott, amikor nem kimondottan szakközönség számára teszik hozzáférhetővé a régebbi, 16–19. században keletkezett szövegeket.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/144685/bethlen-gabor-leveleibol-
A könyvsorozat „kakukktojása”
A száz kötetet magában foglaló sorozatba egyetlen „kakukktojás” került, s ez azért érdemelhet külön figyelmet, mivel ez nem székely származású szerzők által szól a székelyekről és Székelyföldről, hanem a kötet szerkesztését jegyző Lövétei Lázár László által végzett olyan válogatás, amelyben a székelységet úgymond kívülállók mutatják be, egy részük 19–20. századi magyar klasszikus író (Petőfi, Jókai, Mikszáth, Tolnai Lajos, Babits, Németh László, Móricz, Mikecs László, Cs. Szabó László) vagy más nemzet fia (John Paget, August de Gerando, Moses Gaster, Mihail Sebastian, Richard Jakobi), mások meg napjaink kutatói vagy írói közül kerültek ki (Stefano Bottoni, Alexandru Vlad, Száraz Miklós György). Ezt jelzi előre a kötet címe is: A székelyek (Rólunk írták). (Székely Könyvtár, 92. kötet, Hargita Kiadóhivatal, Csíkszereda, 2021.)
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/a-szekely-konyvtar-kakukktojasa/
Zsebben hordott e-olvasó vs. polcon gyűjtött házi könyvtár – Az e-book előnyei és hátrányai
Könyvet nem csak azért érdemes olvasni, mert az ember flow-t él át, miközben szorító gyomorral izgul valakiért, aki a valóságában nem is létezik. A lelki többlet mellett a szellem is sokat profitál: egy több száz oldalas regény olvasása közben az agyban olyan kapcsolatok alakulnak ki, amelyek másként nem jöhetnek létre. Aki nem olvas, sohasem tapasztalhatja meg például a kreativitás bizonyos szintjeit nem csupán művészként, de a hétköznapi életben sem. A történetmesélés és az olvasás évezredek, a könyv ötszáz éve él velünk. Miképpen változik most, hogy már nem kizárólag papíron olvasunk? Mit nyerhetünk a digitális szöveggel, és mit veszíthetünk a nyomtatott nélkül? Egyáltalán: kell-e mindenképp veszítenünk?
Forrás és a teljes cikk itt: https://wmn.hu/kult/55869-zsebben-hordott-e-olvaso-vs-polcon-
Szerkesztők:
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a remekehirlevel@gmail.com címen.
