„A jövő könyvtára” - magyar könyvtárosok nemzetközi együttműködése - szakmai konferencia 2024

2024. augusztus 30-31 között került sor az idén a Jövő könyvtára konferencia megszervezésére Székelyudvarhelyen. A konferenciát hagyományos módon a székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal Szent István termében nyitották meg. E rangos eseményre többnyire a Kárpát-Medence magyar könyvtárosai voltak meghívva.

Gálovics Rózsa a konferencia főszervezője köszöntötte a konferencia résztvevőit és kiemelte konferencia lefolyásához szükséges a helyi szervezők készséges segítségét, közreműködését.

Szőcs Endre a szakmai együttléten túl a több esztendőn át visszatérő kollégák baráti - és a jó partneri kapcsolatának jelentőségéről beszélt.

Az idén is kiváló előadók látogattak el hozzánk

Magyarországról:

- Bujdosóné Dr. Dani Erzsébet, a Kecskeméti Katona József Könyvtár igazgatója az olvasásnépszerűsítésre fókuszált. A könyves influenszerek befolyásait és kommentárjaik hatását fejtette ki. Hiszen a véleményük révén, figyelemre méltó hatást gyakorolhatnak az olvasókra. Ezért a kapcsolódási pontjaikat, mint lehetőséget is fel kellett fedezzék. A könyvtári programok az influenszeri tevékenységeket bizonyos mértékig közreműködésük révén fel tudják használni, belopni programjaikba.

- Lovas-Szabó Kitti Budapestről a Silent book közösségi élményéről számolt be. Az a.lapozó meseklubb foglalkozásvezetőjeként a „néma könyveket” szólaltatja meg, természetesen a gyerekeken keresztül. Az adott könyv meglévő keretein belül a történet szárnyain, amelynek határa a „csillagos ég” lehet elkalandozni. Ezzel a módszerrel szélesíti a fiatalok fantáziáját, valamint visszahozza a hajdani mesélés csodás bűvöletének világát. A tevékenység nemcsak kicsiket mozgathat meg...

- Kovácsné Koreny Ágnes, a Budapesti Szabó Ervin Könyvtár főigazgatójának előadása a közkönyvtári börze bemutatására összpontosult. Mindez egyfajta lehetőség a közkönyvtáraknak, hogy be tudják mutatni könyvtáros társaiknak a szóban forgó ötleteiket és ezeknek a gyakorlatba ültetését. Ugyanakkor a bemutatott újdonságok táptalajra találhassanak más könyvtárakban is.

Hollandiából Merel Kuitert, a NOBB (Libraries of Noord-Oost Brabant) könyvtárosa online jelentkezett be. A Programming for and with young adults programjuk bemutatásával. A fiatal felnőttek a könyvtári térben való becsalogatását hangoztatta, valamint az ottani könyvtárosok által szervezett programokról beszélt, saját tapasztalatain keresztül. 

Kulcsfontosságúnak tartja feltérképezni milyen világhálós platformokon vannak jelen az ottani fiatalok. Megkérdezte őket az aktuális problémájukról, ugyanakkor érdeklődött az ötleteikről, amelyet a programjaikba lehet belopni. Fontos az általuk kiválasztott időpont meghatározása, mert akkor a tevékenységükre többen jönnek el. Legfontosabb elemnek tartja a fiatalokkal kialakított bizalmi és partneri viszonyt. Egyik izgalmas programjuk az „élő könyvtár” volt, amelyben „embereket kölcsönözhettek ki”, akik egy bizonyos téma kapcsán beszélgettek el vélük.

Itthonról:

- Lázok Klára, a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár osztályvezetője és Agyagási Hajnal, a Maros Megyei Könyvtár egyik osztályvezetője beszéltek az általuk szervezett programjaikról. A programok kialakításánál aktívan részt vesznek a kollégák is. A könyvtárismertetőkön túl a programokat szerveznek kicsiknek-nagyoknak egyaránt. Igyekszenek bevonni ezekbe a programokba, elsősorban a város lakosságát. Elérhető és publikus helyeken reklámozzák programajánlataikat. A kiállítások, könyvbemutatók, különböző tematikus előadások a város nevezetességeiről vagy annak híres embereiről figyelemfelkeltőek.

A Teleki-Bolyai Könyvtár már régebbtől csatlakozott a Múzeumok éjszakája programhoz. A Beszélő könyvek rendezvénysorozatukon a gyűjteményükben fellelhető könyvekről tartanak érdekes bemutatokat, mindezt bemutatót szakértők bevonásával együtt.

- Bíró Barna-Botond a Hargita Megye Tanácsának elnöke a közkönyvtárak jövőbeli szerepéről, valamint arról, hogy mit várnak el az őket fenntartók az említett kulturális egységektől. Kifejtette, hogy a könyvtárak is kell láttassák magukat, kulturális tevékenységüket, annak tervezetét, amelyeket szívesen támogatnak.

Másnap az a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban folyatódott a konferencia. A könyvtárosok az előző napi előadók témáiból választották, hogy kihez mennek egy kerekasztal beszélgetésre. Ezt követően számos érdekes program állt a jelenlévők számára. Ellátogathattak a Kovács-fényképészethez, a Városi Képtárban, a Bolyai-Erdély Géniusza Kiállításra a Haáz Rezső Múzeumban. Kipróbálhatták a Városik Könyvtár földrengés-szimulátorát és az interaktív sószobát.

Haáz Rezső Múzeum

 

A konferencia zárását a Polgármesteri Hivatal Szent István termében tartották meg.

*

Köszönetet érdemel a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár közössége a kiváló szervezésért, a barátságos hangulatért!

*

A konferencián részt vett iskolai könyvtárosok névsora:

1. Barabás Zója – nyugalmazott könyvtáros, Móra Ferenc Általános Iskola, Székelyudvarhely

2. Borbé Levente – Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda

3. Bordi Ágnes – Móra Ferenc Általános Iskola, Székelyudvarhely

4. Dunkler Réka – Bethlen Gábor Általános Iskola, Székelyudvarhely

5. Forreiter Csilla Éva – Székely Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy

6. Kelemen Rebeka – Áprily Lajos Általános Iskola, Parajd

7. Kiss Károly – Plugor Sándor Művészeti Líceum, Sepsiszentgyörgy

8. Kiss László – Mikes Kelemen Elméleti Líceum, Sepsiszentgyörgy

9. Lakatos Tamás – Kászon (kultúrigazgató és községi könyvtáros is

10. Török Júlia – Puskás Tivadar Szakközépiskola ; Berde Áron Gazdasági Líceum, Sepsiszentgyörgy

A konferencia programja: http://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2024/08/a-jovo-konyvtara-magyar-konyvtarosok.html

Borbé Levente,

könyvtáros

„A jövő könyvtára” - magyar könyvtárosok nemzetközi együttműködése - szakmai konferencia 2024

1. nap:

12:00 - 14:00 – A vendégek érkezése, regisztrálás (Városi Könyvtár)

14:00 - 14:30 – Megnyitó (Polgármesteri Hivatal – Szent István terem)

14:30 - 15:45 – Aktuális témák bemutatása:

1. Könyves véleményvezérek a könyvtárban? Avagy a könyves influenszerek és a közkönyvtárak olvasásnépszerűsítő tevékenységének lehetséges metszéspontjai Bujdosóné Dr. Dani Erzsébet, igazgató - Katona József Könyvtár, Kecskemét, Magyarország

2. Több, mint kép – A silent book közösségi élményt
teremtő ereje Lovas-Szabó Kitti, könyvtáros - a.lapozó meseklub foglalkozásvezetője, Budapest, Magyarország

3. Lenni vagy nem lenni? Avagy mit vár el a fenntartó a könyvtáraktól? Bíró Barna-Botond, elnök - Hargita Megye Tanácsa, Csíkszereda, Erdély, Románia

15:45 - 16:00 – Szünet

16:00 - 17:00 – Aktuális témák bemutatása:

4. Programming for and with young adults Merel Kuitert, könyvtáros - NOBB (Libraries of Noord-Oost Brabant), Hollandia

5. Közkönyvtári Börze 2024 Kovácsné Koreny Ágnes, főigazgató - FővárosiSzabó Ervin Könyvtár, Budapest, Magyarország

17:15 - 18:30 – A marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár (Lázok Klára osztályvezető) és a Maros Megyei Könyvtár (Agyagási Hajnal osztályvezető) programjai (helyszín: Városi Könyvtár)

19:30 – Vacsora (Park vendéglő)

Székelyudvarhelyi városi könyvtár - 2024 augusztusa

2. nap:

8:00 - 9:00 – Reggeli (a szálláshelyen)

9:30 - 11:00 – „Kerekasztal” beszélgetések: előző napi témák közös megbeszélése (Városi Könyvtár)

11:00 - 13:00 – Választható programok:

 
- Látogatás a Kováts-fényképészetnél és a Városi Képtárban;

- Bolyai – Erdély géniusza kiállítás a Haáz Rezső Múzeumban;

- Földrengés-szimulátor és interaktív sószoba a könyvtárban

13:00 - 13:30 – Plenáris ülés – a konferencia lezárása (Polgármesteri Hivatal – Szent István terem)

 

Forrás:  https://www.facebook.com/Biblioudv/posts/a-j%C3%B6v%C5%91-k%C3%B6nyvt%C3%A1ra-magyar-k%C3%B6nyvt%C3%A1rosok-nemzetk%C3%B6zi-egy%C3%BCttm%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9se-szakmai-konferenc/4233342076703336/

 

Álmodni jó

Gyakran találjuk magunkat szemben a mindennapokban olyan helyzetekkel, amelyek nem éppen kellemesek, megnehezítik életünket. Vajon eme problémákkal képesek vagyunk megküzdeni? Honnan kezdődik a nehézség? Összehasonlításképpen pedig másoknak a sorsa, a sajátunkhoz mérve milyen is? Észre kell vennünk, hogy akadnak sokkal nagyobb megpróbáltatások a hétköznapok viharaiban, mint a miénk.

 

    Szőcs Imre könyvbe szedett kis történetei A tűzember, az ellopott gyerekkor titokzatos, és néha már mágikus világába kalauzolja el az olvasót. Ott, ahol az életért való küzdelem a fennmaradásért egyfajta létforma.
    A kötet címe az egyik történetet öleli magában, de valahogy a varázslatos szikralángokon túl, tovaszállva, a későbbiekben elénk tárul a többi is. Egy-egy kisgyerek bőrében bújva láthatjuk azt a csupasz valóságot, ami egyáltalán nem felemelő, viszont puszta létük titokzatos vágyai kaput nyitnak a fantázia csodálatos birodalmába. Hiszen ezek a kis emberpalánták is álmodnak, szeretetre vágynak. Mi is lehetne számukra kézzelfoghatóbb, mint az álom, amelyből valamilyen misztikus erő folytán, a mindennapi megpróbáltatások mellett mégis jut nekik belőle egy kis szelet. S mindez elég is, hogy mágikus gyöngédséggel ringatja el őket a következő ébredésig. 
     Hogy a valóságot mennyire szépíti meg az álom, azt mi magunk is tudjuk. Merjünk álmodni. Azért nem árt, ha tudjuk, hogy mit érhetünk el, és mit nem. S ha már tisztában leszünk a korlátainkkal, még akkor is jól esik egy csöppnyi álom, hiszen az is a valóság részévé válhat. A létünk mégsem egy lecsupaszított akármi. A gyerekek történetén keresztül, akiket mesebelinek tűnő lények segítik, ismerhetjük meg ezt a titkot. Hiszen ők a megélhetésért, olyan munkát kénytelenek végezni, amelyet az úgynevezett normál körülmények nehezen tudnánk elképzelni. Szinte rabszolgaként élik mindennapjaikat, és mégis mernek álmodni, még akkor is ha néha úgy érzik, hogy az elérhetetlennel paroláznak.

*

    A történeteket ajánlom tizenéveseknek és felnőtteknek egyaránt.  Jó olvasóköri témák, ugyanakkor fellehet dolgozni biblioterápiás tevékenységek alatt is. 
    Érdekességképpen a felolvasás után meglehet vizsgálni, hogy a foglalkozáson résztvevő fiataloknak milyen a gyerekkoruk. Esetleg, ha felnőttek, akkor nekik milyen gyerekkor jutott ki „osztályrészül”. 

*

A kötetet a kolozsvári Koinónia kiadónál adták ki 2023-ban. 

Az olvasmányokat Rudolf Ráhel rajzai teszik életszerűbbé, színesebbé.

* * *

Szőcs Imre
Író, műfordító, könyvtáros. Francia és román szépirodalmi műveket ültet át magyar nyelvre. Műfordításait és írásait a Nagyvilágban, a Székelyföldben, a Látóban, valamint más irodalmi folyóiratokban jelentette meg. A Cimbora folyóiratban pedig gyakran közöl az írásaiból.

 

Borbé Levente,

könyvtáros

 

Augusztus végén újból „A jövő könyvtára” Székelyudvarhelyen

2024. augusztus 29-30-án kerül sor A jövő könyvtára című konferenciára, amelyet 2018 óta szerveznek meg évente, célja intézmények bemutatása, szakmai tevékenységek ismertetése, valamint – a könyvtárak előtt álló jelen- és jövőbeli kihívások megbeszélése mellett – a Kárpát-medencei magyar könyvtárosok közötti kapcsolatépítés, kapcsolattartás.

A jövő könyvtára egyik helyszíne: A Székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal (a hajdani vármegyeháza)     A fotó 5 esztendeje készült a JÖVŐ KÖNYVTÁRA konferencián B.L.

Az idei konferencia aktuális témáinak bemutatását külföldi meghívottak és hazai szakemberek vállalták: Könyves véleményvezérek a könyvtárban? Avagy a könyves influenszerek és a közkönyvtárak olvasásnépszerűsítő tevékenységének lehetséges metszéspontjai (Bujdosóné Dr. Dani Erzsébet, igazgató – Katona József Könyvtár, Kecskemét); Több, mint kép – A silent book közösségi élményt teremtő ereje (Lovas-Szabó Kitti, könyvtáros - a.lapozó meseklub foglalkozásvezetője, Budapest); Lenni vagy nem lenni? Avagy mit vár el a fenntartó a könyvtáraktól? (Bíró Barna-Botond, elnök – Hargita Megye Tanácsa, Csíkszereda); Programming for and with young adults (Merel Kuitert, könyvtáros - Libraries of Noord-Oost Brabant, Hollandia). A gyakorlati foglalkozások közül kiemelendő a Közkönyvtári Börze 2024 (Kovácsné Koreny Ágnes, főigazgató - Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest), illetve a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár programjai (Lázok Klára és Agyagási Hajnal osztályvezetők irányításával).

 

A konferenciára a jelentkezési határidő 2024. augusztus 9., a jelentkezést ezen az űrlapon lehet megejteni: https://forms.gle/EEJAYXvmtQrt7h5t9

Forrás: 2024. augusztusi ReMeK-e hírlevélből

 https://www.facebook.com/groups/2263096380388684

 

2024. augusztusi ReMeK-e hírlevélből

Ha nyár, akkor Kertkönyvtár

A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár népszerű nyári programja, a Kertkönyvtár idén augusztus 14-ig várja az érdeklődőket. Babzsákokra, plédekre, párnákra heveredve lehet olvasni, mesét hallgatni, társasjátékozni, játszani, barátkozni, vagy csak megpihenni a könyvtár sarkánál lévő kis kert fenyőfája alatt. A hallgatóság nagyrésze visszatérő könyvtárlátogató, de sokakat ez a program fog meg az olvasásnak, és sok, külföldön élő unoka itt kapaszkodik a magyar szóba.

A Kertkönyvtár keddtől péntekig 10 és 12 óra között tart nyitva, rossz idő esetén elmarad. A meseolvasás 10:30-kor kezdődik. A részvételnek nem feltétele a könyvtári belépő megléte, de beiratkozásra is biztosítanak lehetőséget.

Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/nyari-programot-kinal-a-sepsiszentgyorgyi-bod-peter-megyei-konyvtar

 

 Digitális készségfejlesztő központokká alakítanak át háromszéki könyvtárakat

Háromszéken új funkciót szánnak 13 városi és vidéki könyvtárnak, amelyeket korszerű informatikai eszközökkel szerelnek fel és digitális készségfejlesztési központokká alakítanak át. Jakab István Barna, a háromszéki önkormányzat alelnöke szerint 2 millió lej értékű uniós finanszírozásból laptopokat, táblagépeket, okostáblákat és egyéb informatikai eszközöket vásárolnak 13 könyvtárnak, és közülük kettőnek az épületét is felújítják.

Az országos helyreállítási alapból (PNRR) megvalósuló projekt részét képezi a Kovászna megyei önkormányzat fenntartásában működő sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár felszerelése, a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár, a Kovásznai Városi Könyvtár, valamint Árkos, Bereck, Szentkatolna, Kökös, Gelence, Ozsdola, Kézdiszentkereszt, Torja, Szitabodza és Zabola községek könyvtárainak modernizálása és informatikai eszközökkel való ellátása. Jakab István-Barna szerint a kökösi és szentkatolnai könyvtárakon felújítási munkálatokat is végeznek.

Tamás Sándor háromszéki tanácselnök szerint a projekt a sepsiszentgyörgyi és kézdivásárhelyi könyvtárak igazgatóinak kezdeményezésére indult, és a helyi önkormányzatok bevonásával összesen 13 könyvtárat szerelnek fel informatikai eszközökkel, illetve újítanak fel. Az országos helyreállítási alap (PNRR) által finanszírozott programban egyébként országos szinten 60 vidéki vagy városi könyvtárat újítanak fel, és 650 könyvtár informatikai felszerelését korszerűsítik. A projekt 65 ezer személy digitális alapkészségének fejlesztését célozza.

Forrás: https://maszol.ro/belfold/Digitalis-keszsegfejleszto-kozpontokka-alakitanak-at-haromszeki-konyvtarakat

 

Maratoni kirakózás a székelyudvarhelyi könyvtárban

Ismét sor került a Kiraklak a könyvtárnál elnevezésű eseményre, 2024. július 20-22 között Székelyudvarhelyen! A 48 órás puzzle-maraton több tucatnyi érdeklődőt mozgatott meg és családias hangulatban telt Székelyudvarhelyen: számos, több ezer darabból álló, két- és háromdimenziós kirakóst összeraktak, de a résztvevők szerint ennél többről szólt ez a néhány nap, hiszen volt, aki estétől hajnalig a könyvtár előtt keresgélte az összeillő darabokat.

A Kiraklak a könyvtárnál elnevezésű rendezvényt a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány (SZKA) és a székelyudvarhelyi városi könyvtár szervezte. Akadtak, akik családdal, mások barátokkal látogattak el a programra, de olyanok is voltak, aki játék közben barátkoztak össze.

Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/maratoni-kirakozas-szekelyudvarhelyen

 

Népszerű az olvasás Székelykeresztúron

Véget ért a Székelykeresztúri Városi Könyvtár könyvtárlátogatási versenye, díjazták a legkitartóbban könyvtárba járó tanulókat. A versenykiírást idén januárban tették közzé a 0–4. osztályos diákok számára. A versenyben részt vevők a tanév folyamán minden könyvtárlátogatáskor kaptak egy-egy matricát, amit egy gyűjtőfüzetbe ragaszthattak be, hetente legfeljebb kettőt. Akik a tanév végéig a legtöbb matricát gyűjtötték össze, értékes könyvcsomagot kaptak jutalmul.

A versenyben kilencven kisdiák vett részt, akik összesen ötszáz alkalommal látogattak el a könyvtárba januártól júniusig. A szervezők közölték, egy tavalyi, napköziseknek kiírt könyvtárlátogatási verseny folytatása volt a mostani, annak sikerességén felbuzdulva terjesztették ki a nagyobb korosztályra is a versenyt. A könyvtár vezetősége hangsúlyozta, olvasásra csalogatónak szánták a kiírást, érintett volt benne szülő, nagyszülő és nagyobb testvér is, hiszen ezt a korosztályt még el kell hozni a könyvtárba. Ez nem csupán játék volt, hanem lehetőség arra, hogy a gyerekek felfedezzék a könyvek csodálatos világát, ismertették a szervezők.

Forrás: https://hargitanepe.ro/hirek/udvarhelyszek/igenis-nepszeru-az-olvasas

 

Mesevakáció a Maros Megyei Könyvtárban

A Maros Megyei Könyvtár 6–12 év közötti gyermekeknek tart ingyenes, 90 perces műhelyfoglalkozásokat idén júliusban és augusztusban, minden kedden és csütörtökön délelőtt 10 órától a Demokrácia fészkében (Városháza / Primăriei u. 2. sz., bejárat az American Corner felől). A részvétel feltétele az érvényes olvasókártya. A helyek száma korlátozott, feliratkozni az esemény Facebook-oldalán elérhető űrlap kitöltésével lehet.

Forrás: https://nepujsag.ro/articles/hirek-rendezvenyek-466

 

Könyvturka Székelykeresztúron – immár hetedik alkalommal

2024 júliusának elején idei első „könyvturkáját” tartotta a Székelykeresztúri Városi Könyvtár – a kulturális intézmény ugyanakkor már hetedik éve szervezi meg ezt az akciót, amely nagyon népszerű a városlakók körében.

Évente egy-két alkalommal az adományokból összegyűlt, ám fölösleges vagy a könyvtár leltárából már kivezetett könyvekből szervez könyvturkát az intézmény.

– Nagyon sok könyv talál új gazdára így, hiszen ami valakinek szemét, az a másiknak kincs. Nagyon sok pozitív visszajelzést kapunk évről évre, és boldoggá tesz, hogy olyanokhoz kerülnek a könyveink, akik megbecsülik, elolvassák – fogalmazott Lőrinczi Edit, a téka munkatársa.

Forrás és a teljes cikk itt: https://hargitanepe.ro/hirek/udvarhelyszek/minden-betu-szamit-nem-hagyjak-elveszni

 

MKE-emlékérem Kiss Jenő számára

2024. július 18-án, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének 55. vándorgyűlésén MKE-emlékérem kitüntetésben részesült Kiss Jenő, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár nyugalmazott igazgatója, a Romániai Magyar Könyvtáros Egyesület alapító elnöke, jelenlegi tiszteletbeli elnöke.

Kiss Jenő közösségteremtő ember, intézmények, szervezetek, kiadványok, szakmai fórumok alapítása, indítása, megerősítése fűződik nevéhez; hivatásában kiemelkedő szereppel bír a könyv, az írott kultúra. Már az 1960-as évek közepén, tanárként eljegyezte magát a könyvekkel, hogy aztán több mint 30 évnyi könyvtárvezetői munkája során ez a kapcsolat kiteljesedjék. Ha végigtekintjük a rendszerváltás utáni évtizedek erdélyi vagy tágabb magyar művelődéstörténetét, számos meghatározó esemény kapcsán feltűnik a neve. Munkásságának középpontjában a romániai, erdélyi magyar könyvtárügy állt, amelynek előrehaladásáért döntően sokat tett. Több erdélyi egyesületben töltött be fontos szerepet, a romániai magyar könyvtárhálózat kiépítésében, erősítésében jelentős részt vállalt; küldetésének érezte a könyvtárszakma és a közművelődés fellendítését, beletartozik életművébe könyvadományok közvetítése, állománylétesítés, átfogó könyvtártámogató programok megvalósítása, szakmai tanácskozások, olvasótáborok, könyvtároskonferenciák és vándorgyűlések szervezése is. 1996-ban elindította a romániai magyar kiadói termést megjelenítő Könyvesház folyóiratot.

Kiss Jenő 1990 után tevékeny közreműködője volt a magyar-magyar könyvtári szakmai kapcsolattartás újbóli megteremtésének. 2000-ben részt vett a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének megalapításában, amelynek elnökeként a két ország könyvtárosegyesületének kapcsolatát is magas szintre emelte.

Kiss Jenő érdemeinek elismeréseként 2001-ben magyar állami kitüntetést, Szinnyei József-díjat vehetett át, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület 2005-ben Monoki István-díjjal jutalmazta. 2021-ben Sepsiszentgyörgy város önkormányzata Pro Urbe díjjal köszönte meg munkásságát.

A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete és a Magyar Könyvtárosok Egyesülete közötti kiemelkedő szakmai kapcsolat megteremtéséért, a romániai magyar könyvtári kultúra fejlesztéséért részesítette kitüntetésben Kiss Jenőt az MKE elnöksége.

Videó itt: https://www.facebook.com/magyarkonyvtarosokegyesulete/videos/1001007661329852/

Forrás: Szőcs Endre, a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke által közzétett bejegyzés az RMKE privát Facebook-csoportjában

 

Bodor Ádám kapja az idei Kriterion Koszorút

A csíkszeredai Kriterion Alapítvány ezzel a díjjal jutalmazza azokat a személyiségeket, akik több évtizedes munkásságukkal és teljes életművükkel Erdély és a magyar kultúra rangját emelik Európában és szerte a nagyvilágban. Az elismerést eddig huszonnégy alkalommal ítélték oda a szellem, az irodalom és művészetek kiválóságainak.

Az első díjazott Jakó Zsigmond történettudós volt 1995-ben, a díjazottak között szerepel többek közt Kányádi Sándor költő, Tompa Gábor színházi rendező, Barabási Albert-László hálózatkutató, Gaál András és Márton Árpád festőművész, illetve Zöld Lajos, a gyergyószárhegyi művésztelep alapító triásza, Deák Ferenc grafikus, Molnár Levente operaénekes, Egyed Ákos történész, Korniss Péter fotográfus, Kántor Lajos irodalomtörténész, Toró Tibor fizikus, Markó Béla költő. Az alapítvány képviselői a napokban bejelentették, hogy a 2024-es kitüntetett Bodor Ádám, a Nemzet Művésze cím birtokosa, Kossuth-díjas író lesz.

Forrás és a teljes cikk itt: https://nepujsag.ro/articles/bodor-adam-kapja-az-idei-kriterion-koszorut

 

 Határon túli szekció az MKE 55. vándorgyűlésén

2024. július 17. és 20. között Szegeden került sor a Magyar Könyvtáros Egyesület 55. vándorgyűlésére, amelyen több új szekció is bemutatkozott, közöttük a Határon túli szervezeteké, amely július 19-én kerekasztal-beszélgetés formájában vizsgált olyan témákat, mint a könyvgyűjtemények fejlesztése és megőrzése, a kutatás és olvasásnépszerűsítés többnyelvű környezetben, az író- és olvasó találkozók és más kulturális rendezvények jelentősége, illetve az együttműködések és kapcsolati hálók fenntartása.

A beszélgetés résztvevői Bednárik Prokec Zita (Juhász Erzsébet könyvtár, Topolya), Bodnár Róbert (Kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtár, digitális műhely), Kovács Eszter (Romániai Könyvtárosok Egyesülete, alelnök, Kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtár), Varga Éva (Beregszászi Járási Központi Könyvtár), dr. Zágorec Csuka Judit (Lendvai Könyvtár és Kulturális Központ) voltak. A beszélgetés moderátora Tegdes Egyházi Dóra volt, a Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke.

Forrás: https://mkevandorgyules.hu/szekcioulesek/

 

Biblioterápiás drámajáték a sepsikőröspataki Írisz Háznál

2024. június 26. és 30. között a kisgalambfalvi Három Galamb Egyesület sérült fiataljai és kísérői a sepsikőröspataki Írisz ház táborozóhelyén töltöttek öt napot.

A tábor szervezői Filipov Soó Zsuzsa és Simó Éva, a Három Galamb Egyesület vezetői voltak. A jól átgondolt és alaposan megszervezett programok egymást követték.

A negyedik napon Borbé Levente, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium könyvtárosa biblioterapeutaként kapcsolódott be a programba. Antoine de Saint-Exupéry A kis herceg című művét adta elő, Bajcsi Kinga székelyudvarhelyi óvónő és pszichológus segítségével, aki a kis herceget játszotta, a többi szereplőt pedig a biblioterapeuta „önmagára szabta”. Így helyszínről-helyszínre újabb embertípussá változott. A karakterek komolyak, de egyben mókásak is tudtak lenni. Az utazás során, a találkozások sodrában, nyilván a kis hercegnek is meg kellett vívnia saját belső csatáit. Az emberekkel való kapcsolatteremtés nem mindig könnyű folyamat… A hangsúly a barátságra tevődött. Minden egyes helyszín új feladatot hozott, amelyet a foglalkozáson részt vevőkkel együtt próbáltak értékelni, akárcsak a történteket, és a foglalkozás végére igyekeztek megoldásokat keresni.

A foglalkozás végére a fiatalok és kísérőik felpróbálhatták kedvenc karakterük jelmezeit. Egy kis időre átváltozhattak azzá a figurává, akit láttak és éreztek az előadás során.

Forrás és a teljes cikk itt: http://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2024/07/biblioterapias-dramajatek.html

Forrás: https://www.facebook.com/groups/926957151018400/

Kis herceg és a pilóta... Fényképezte: Mihály Izabella

Nagy Gáspár költőről a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban

2024 július 23-án 18 órakor került sor Nagy Gáspár költő kötetének ismertetésére a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban. A Hullámzó vizeken kereszt című kiállításon Nagy Gáspár versei Kőnig Róbert grafikus illusztrációival kerültek bemutatásra. A kiállítást Petrik Béla irodalomtörténész, a Nagy Gáspár Alapítvány titkára nyitotta meg a könyvtár emeleti termében.

Líra és erkölcs egybeolvadása – így is jellemezhetnénk Nagy Gáspár, Kossuth- és József Attila-díjas költő írásait, aki kikezdhetetlen magatartással emelt szót kulturális értékek mellett és a történelmi igazságtalanságok ellen. Verseiben az esztétikai érték részévé vált a morális ítélet. Költészetét a történelmi jelenlét jellemzi, ahogy a magyarság életének alakulását figyelte, ugyanakkor költői ítélkezése a keresztény hit mélységére épül.

Forrás: https://www.facebook.com/gyergyoszentmiklosi.varosikonyvtar/

 

Hány szem víz található az esőben? Bemutatták Mircea Cărtărescu kötetének magyar fordítását Csíkszeredában

2024. július 18-án a csíkszeredai Városháza dísztermében mutatták be Mircea Cărtărescu író, költő, esszéíró, a kortárs román irodalom egyik legkiemelkedőbb alakjának magyar fordításban megjelent kötetét, a Ne kiáltsd sohasem segítség című versgyűjteményt. A szerzővel Visky András Kossuth-díjas író, drámaíró, dramaturg, a kötet fordítója beszélgetett.

A beszélgetést Visky András indította, aki, mint maga is hangsúlyozta, nem hivatásos fordító, és ilyen jellegű munkát is leginkább színházi szövegek kapcsán végez. Ez a kötet azonban más volt, mert amint kinyitotta, egy különleges világban találta magát, amely egyből megragadta. Nem csupán vers követ verset, a szövegek egységgé állnak össze, olyan univerzumot hozva létre, amely az olvasás végeztével sem szűnik meg.

Otthoni érzi magát Csíkszeredában, fogalmazott Mircea Cărtărescu, épp úgy, ahogy a BookArt kiadónál is, amelynél már jelent meg kötete. Ez azonban számára is kicsit más, mint a többi. Évek óta nem írt verseket. Nagy szeretettel és érdeklődéssel fordult ugyan mindig a kortárs költészethez – s mint kiemelte, éppúgy a magyarhoz, mint a románhoz, hiszen mindkettő képviselői közt igencsak jó mesterek vannak –, ő maga inkább a prózában mozgott otthonosabban. Kereste azonban életének „ecsetjét”. Mint fogalmazott, a költő az, aki nem felejtette el, hogyan kell gyermeknek lenni. Amíg az ember fiatal, nincsenek határok, ő pedig pontosan tudja, milyen az, amikor az irodalmat cenzúra által határok közé szorítják. A kortárs irodalmi szféra teret ad a gyermeki határtalanság megőrzésére, ezáltal pedig egy világra, amely tele van szépséggel és ragyogással.

A kortárs irodalom két kiemelkedő alkotója, Mircea Cărtărescu és Visky András tökéletes összhangban képesek bármilyen nyelven átadni a lélek elveszettségét úgy, hogy közben szinte láthatóvá válik az a belső erő, amely mindemögött munkálkodik. Hogy ez méginkább érezhető legyen: a költő és kötetének fordítója fel is olvastak néhány verset – románul is, magyarul is. És hogy az „eredeti fordítás” szavaival éljünk: ez még mindig csak egy szem víz az esőben, s hogy valójában hány van, azt nem lehet megszámolni, hiszen egyik a másikban széttörik.

Forrás: https://maszol.ro/kultura/Hany-szem-viz-talalhato-az-esoben-Bemutattak-Mircea-Cartarescu-kotetenek-magyar-forditasat-Csikszeredaban

 

Könyvtár a hagyománytól a mesterséges intelligenciáig – ABR-konferencia Nagyszebenben

A Román Könyvtáros Szövetség (ABR) éves konferenciájára idén 2024. szeptember 3. és 6. között kerül sor Nagyszebenben, „Könyvtár a hagyománytól a mesterséges intelligenciáig” címmel. Az idei rendezvény szervezőpartnere a nagyszebeni Lucian Blaga Egyetemi Könyvtár.

A konferenciára a regisztráció az e célra kialakított online felületen történik (augusztus 16-ig lehetőség van kedvezményes áron regisztrálni).

Forrás: https://2024.abr.org.ro/ro/organizare/0/cuvant-de-bun-venit

https://2024.abr.org.ro/ro/informatii-utile/0/taxa-de-participare

 

A vidéki Erdély egy brit fotográfus szemével

A Nagy-Britanniában élő Bridget Gubbins utazó fotógyűjteményének digitális másolatát adta át a kolozsvári Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtárnak, a képek az 1967-ben és az 1990-es években az Erdélyi-szigethegység településein tett látogatásait örökítik meg, és az eltűnőben levő vidéki életmód értékes dokumentumainak tekinthetőek.

Bridget Gubbins brit hölgy 1967-ben járt először kelet-európai országokban, többek között Romániában és Magyarországon. Utazásait számtalan fényképen és egy háromkötetes könyvben örökítette meg Cold War, Warm Hearts (Hideg háború, meleg szívek) címmel. Elsősorban a hagyományos vidéki élet, a mezőgazdaságból élők életformája és boldogulása foglalkoztatta, számos felvétele ma már kordokumentumnak számít.

A Ceaușescu-diktatúra bukása után, az 1990-es években Bridget Gubbins többször is visszatért Romániába, utazásait újabb izgalmas fotósorozatok kísérték.

Az adományozásról készült beszámolójában Bridget Gubbins kitért arra, hogy az évek során fényképeit a nagyváradi regionális múzeumban és romániai falvakban is kiállították. ,,Most, hogy a 80. életévemhez közeledem, szeretnék gondoskodni róla, hogy gyűjteményem ne vesszen el. Az eredeti fényképek – amelyek egy része közepes formátumú fekete-fehér, illetve színes fotó – a Northumberland Archívumban vannak tárolva, Woodhornban, Ashington közelében, Nagy-Britanniában. A teljes digitalizált gyűjtemény immár megtalálható a kolozsvári Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtárban is. Ez a vidéki Románia története, ahogyan azt egy brit nő érzékelte: feljegyzések a kommunizmus és Románia EU-csatlakozása közötti időszakról.”

Forrás: https://erdelyinaplo.ro/eletmod/az-eltunoben-levo-videki-erdely-egy-brit-fenykepesz-szemevel

 

Szerkesztők:

Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com

Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro

 

E lapszám felelős szerkesztője: Kovács Eszter.

 

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a remekehirlevel@gmail.com címen.