15 éve hunyt el Cs. Gyimesi Éva

 

2026. májusra emlékezőként a 15 éve elhunyt Cs. Gyimesi Éva irodalomtörténészre, nyelvészre, publicistára és egyetemi tanárra emlékezett a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium könyvtára.

Cs. Gyimesi Éva életéről szóló kiállítás a gimnázium dokumentációs és információs központ melletti nagy asztalon lett elhelyezve, valamint a könyvtár kölcsönzői részén. Az érdeklődő diákok és pedagógusok számára a könyvtáros beszélt Cs. Gyimesi Éva életéről és munkásságáról, valamint az általa írt, a könyvtárban lévő kötetek közül kölcsönözhetőek.

* * *

Cs. Gyimesi Éváról röviden

Cs. Gyimesi Éva 1945. szeptember 11-én látta meg a napvilágot Kolozsvárott. Szülővárosában járta az elemit és a középiskolát, majd a Babeș-Bolyai Tudományegyetem magyar nyelv- és irodalmi szakán folytatta. Ott szerzett diplomát, amellyel az egyetem keretén belül nemsokára a Magyar Irodalmi Tanszék munkatársa lett. 1979-ben doktorált. Az 1989-es rendszerváltás után egyetemi professzori kinevezést kapott. Életének hatvanhatodik esztendejében professzor emeritusként távozott az élők sorából.

Munkáit a nyelvészet és a nyelvművelés keretein belül kezdte. A hajdani Előre országos napilapban Anyanyelvünk címmel rovatot vezetett. Életművét inkább az irodalomelméleti, irodalomtörténeti és irodalomkritikai munkái határozzák meg.

Első kötete a Mindennapi nyelvünk, ami 1975-ben jelent meg, még nyelvművelés témában. Ezt követte a Találkozás az egyszerivel című 1978-ban kiadott kötete, amely az erdélyi magyar líra elemzésére vállalkozó kötet.

Ő írta az 1980-ban megjelenő Múlt, jövő mezsgyéjén című kétkötetes versantológia előszavát, valamint jegyzetekkel is ellátta.

Az 1983-ban megjelenő Teremtett világ című kötete az 1960-as évektől az erdélyi magyar irodalomban megjelenő új irodalomelméleti irányzatok méltó összefoglalója.

Az erdélyi magyar irodalomtörténet, irodalomkritika mellett stilisztikával és poétikával is foglalkozott. Ezt követően 1992-ben a Gyöngy és homok-, majd 1995-ben a Keserű szublimáció kötetei jelentek meg. A Colloquium Transsylvanicum, amelyben az erdélyi értelmiségi önreflexiók találhatók, 1998-ban látott napvilágot.

A 2009-ben megjelent Szembenézés című kötete egy összefoglaló. Önmagáról és az erdélyi értelmiségi világ morális dilemmáiról szól.

Publicisztikai írásaiban a társadalmi felelősségvállalást, az erkölcsi és kisebbségi lét kérdéseit elemezte. Munkásságáért 2005-ben Pulitzer-díjjal tüntették ki.

Életében hangsúlyosan jelen volt az állam folyamatos politikai pressziója. A kommunizmus idején a hajdani Securitate (Titkosszolgálat) többször is zaklatta. A rendszerváltás utáni időkben megmaradt az erdélyi irodalom szószólója.

Hasznos Linkek:

1. Cs. Gyimesi Éva - életrajz - https://dia.hu/dia-szerzok/cs-gyimesi-eva/eletrajz

2. Cs. Gyimesi Éva (1991-2018) - https://kriterion.ro/glossary/cs-gyimesi-eva-1991-2018/

3. 80 éve született Cs. Gyimesi Éva – Kultúrcsepp - https://www.youtube.com/watch?v=P-BBdDyLozs

Borbé Levente,

könyvtáros.

Húsvéti üdvözlet

 

Áldott húsvéti ünnepeket kívánunk!

Erdélyi magyar iskolai könyvtárosok    

Lackfi János: 

Hiszékenység

Azt hitték róla, rabbi,
pedig sosem járt rabbiképzőbe.
Azt hitték, írástudó,
pedig csak egyszer írt,
akkor is a homokba.
Azt hitték, tényleg mester,
pedig egy ideje
leállt az ácsmunkával,
emberekből ácsolt inkább
égig érő tornyokat.
Azt hitték, lelkipásztor,
ami egy létező szakma,
pedig ő valódi pásztor volt,
juhai ismerik nevét és szagát,
és ő is ismeri nevüket és szagukat.
Azt hitték, falánk és borissza ember,
pedig aligha bírták volna
negyven napig étlen-szomjan,
kísértések közepette.
Azt hitték, ő Keresztelő János,
pedig csak rokonok voltak.
Azt hitték róla, Illés jött el újra,
pedig csak halála után támadt fel.
Azt hitték, megbolondult,
pedig csak azt szerette volna,
hogy mindannyian testvérei legyünk.
Azt hitték, királlyá koronáztatja magát,

de beérte a bántalmazásból
fejébe nyomott töviskoronával,
igaz, azóta is él és uralkodik örökké.
Azt hitték, szabadító lesz,
de csalódtak benne,
mikor nem Izraelt váltotta meg
a Római Birodalomtól,
hanem „csak” az egész emberiséget
minden bűntől, testestül-lelkestül.
Azt hitték, felforgató,
lázadásra bujtogat Róma ellen
meg a méltóságos Főpapi Tanács ellen,
pedig a saját mocskunk elleni
pártütésre biztatott,
és felforgatott minden
kényelmes számítgatást,
amellyel az Isten-kapcsolat
energiaminimumára törekedtünk.
Azt hitték, el kell fogni,
mert fura hitre téríti
a hiszékeny zsidókat,
pedig nem több, nem kevesebb,
két és félmilliárd embert fertőzött meg,
tereken és korokon keresztül.
Azt hitték, majd kivégzik, és nyugi lesz,
ezzel beteljesítették
legnagyobb, legfájdalmasabb tervét,
és ő maga élte elénk a feltámadást. 

A fényképeket készítette: Borbé Levente

Forrás: https://kepmas.hu/hu/lackfi-janos-hiszekenyseg-joejtpuszi-jezus-tortenete-kortars-vers

 

Ünnepi üdvözlet

A csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium udvara téli pompában

Fényképezte: Borbé Levente   

* * * 

Kellemes karácsonyi ünnepeket és

boldog új esztendőt kívánunk!

Erdélyi magyar iskolai könyvtárosok

„Könyvekre hajtom le fejem,
Mint fáradt vándor sírhalomra;
Könyvek, ti bölcs és végtelen
Sírok, nem adtok már nekem
Vigasztalást a végtelen napokra.”

Juhász Gyula: Nénia

* * *  

Forrás: Arcanum: https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Verstar-verstar-otven-kolto-osszes-verse-2/juhasz-gyula-16356/1912-16AB2/nenia-16BAF/

 

5 esztendős a székelyudvarhelyi Bice-Bóca színjátszó csapat

 

Az ÖT ESZTENDŐS ÜNNEPSÉGRE a kedves tagok és kísérőik 17 órára érkeztek Székelyudvarhelyre. A több mint két és fél órás visszaemlékezésre minden egyes tag és szüleik együttesen készültek.

 Bajcsi Kinga óvónéni és pszichológus biztosította az otthonos környezet kialakítását a rendezvényhez. A kedves üdvözléseket követően Kinga egy kis bevezető után átadta a szót Borbé Leventének. Levente az összekovácsolódott csapat szellemiségéről, az ötéves együttlét öröméről beszélt. Kiemelte, hogy az elmúlt esztendők során a részt vállaló fiatalok, szüleikkel együtt, még a néha eléjük gördülő nehézségek árán is képesek voltak folytatni, megmaradni. Mindehhez valóban az egymás segítése árán lehetett eljutni. Az önzetlen szeretet szinte családdá változtatta a csapatot. Pedig a munka nem egyszerű, néha meg is dolgoztatja a tagokat, de egy kis mókával, derűvel meg lehet oldani. Hiszen a foglalkozásokon felvetődő téma a drámapedagógiával kezdődően megmarad az ezt követő biblioterápiás felolvasás során és segíti a betanulandó színművek szereplőinek jobb megértését, érzékenyítését.

 

A beszéd után a csapat tagjai közel száz fotóval utazhattak vissza a múltba, a Bice-Bóca csapat megalakulásától az 5 esztendős ünneplésig. Az emlékek megelevenedtek. A képekbe zárt pillanatok visszahozták a történések során uralkodó jókedvet, és azt, hogy megéri csinálni, folytatni.

 Ezt követően Leventét köszöntötte fel a csapat, aki egy aranyos kis mesével kedveskedett nekik. A történet magáról az öt esztendőről szólt, mesés elemekkel megfűszerezve. Mindez segítette az ünnepi hangulat kiteljesedését.

Link a meséhez: https://fenyoszegi.blogspot.com/2025/10/bice-boca-tunderkek.html 

Hogy valóban teljesen kézzel fogható legyen a jó hangulat, Kinga kvízt állított össze az öt esztendő történéseiről. A kvízjátékban részt vett minden egyes jelenlévő tag, és sikerült megfejteniük a feladványokat, amelyeket Levente és Kinga kis díjacskákkal jutalmazott.

Miután felkerült minden egyes tagra és kísérőikre az öt esztendős kitűző, jöhetett a szórakozás. Az eszem-iszom közben történetek sorai bukkantak elő, vidám játékok és pillanatok követték egymást. Lehetett fotózkodni a Kinga által készített keretben. A végén búcsúzkodtunk, de nem véglegesen, hiszen előttünk a folytatás, mert egy darab van készülőben…

 

*

Az öt évért köszönet minden egyes szülőnek, aki gyerekét támogatta, hogy a csapatban legyen. Természetesen hála a külső besegítőknek is, akik közvetve tették jobbá a csapat működését. Itt kiemelt szerepe van Albert Zsuzsannának, mint szülő és besegítő is, hiszen Csíkszeredából hozza és hazaviszi Leventét.

 

* * *

Egy kis történeti visszatekintő

2021. június 18-20. között Borbé Levente meghívást kapott biblioterápiás tevékenységre a Kísérő csoport elnevezésű táborba, amelyet a „Soha ne add fel” alapítvány szervezett. A tábornak a Szentegyháza melletti szelterszfürdői Szent Gellért Alapítvány kis kertje adott otthont. A programokban a szülők és sérült gyerekeik együtt vettek részt. 

Levente kis előadását Bajcsi Kinga székelyudvarhelyi óvónéni és pszichológus segítségével vezette le. Először a szülők ízelítőt kaptak a biblioterápia fogalmáról, annak lebonyolításáról és a foglalkozás eredményeiről. Ezt követően Lázár Ervin: Dömdö-dömdö dömdödöm című meséje került terítékre. A fiataloknak nagyon tetszett az előadás és szép számmal kapcsolódtak be. A fellelkesült fiatalok jelentkeztek, hogy ők is eljátszanának egy hasonló darabot. Az meg is történt. Az előadás szintén sikeres lett. Levente ezt látván György Ida házigazdával és Bajcsi Kinga óvónénivel beszélgetve, arra a következtetésre jutottak, hogy érdemes lenne folytatni ezt a tevékenységet. Így alakult meg a Bice-Bóca Kísérő Színjátszócsoport. 

 Ez a motiváltság arra sarkallta Leventét, hogy elfogadja a felkérést a 2021. augusztus 12-re kitűzött foglalkozásra a székelyudvarhelyi baptista imaház keretén belül működő Hargita táborba. Mint előző alkalommal is, a tevékenység jó kimenetelét a sérült gyerekekkel Bajcsi Kinga óvónő és pszichológus segítette. Levente ezúttal Max Lucado: Értékes vagy című meséjét adta elő. A táborban a már megalakult Bice-Bóca színjátszócsapat tagjai közül néhányan jelen voltak. Ott helyben beszélték meg a székelyudvarhelyi színjátszási lehetőségeket Bajcsi Kingával és a szülőkkel.

 

2021. szeptember 9-én került sor az első Bice-Bóca Kísérő Színjátszócsoport próbájára, Székelyudvarhelyen. A találkozón Levente Lázár Ervin: Virágszemű című meséjét vette elő. Ezt a kis mesét tanulták be, vették lencsevégre, és adták elő 2021. december 16-án a székelyudvarhelyi Szent Lukács Foglalkoztató Központban. 

 Azóta több színdarabot sikerült betanulnia a csapatnak, amelyből a fiatalok szülei, azaz kísérői, rendesen kiveszik a részüket. Négy darabot már sikerült lencsevégre kapni. Jöhet az ötödik...  

 Borbé Levente bibloterapeuta a foglalkozások alatt használt biblioterápia élményével köti össze a drámapedagógiát és a színjátszást. Elsősorban Bajcsi Kinga óvónő és pszichológus segíti a munkafolyamat gördülékeny lebonyolítását, de a fiatalok szülei is aktívan részt vesznek a próbán. A tevékenységüknek először a székelyudvarhelyi Caritas adott otthont. Azóta több helyen is megfordultak. Az esetek többségében egy hónapban egyszer van foglalkozás (ha szükséges, akkor online is).

 *

 Forrás

1.  Biblioterápia sérült gyerekeknek: https://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2021/06/biblioterapia-serult-gyerekeknek.html

2. Virágszeműek társaságában: https://www.facebook.com/groups/926957151018400

3. Székelyföldi biblioterápia: https://www.facebook.com/groups/926957151018400/

Fényképek: A Bice-Bóca társulat apraja-nagyja 

Borbé levente,

foglalkozásvezető

 

Háromszéki nyugdíjas könyvtárosok

Kedves háromszéki frissen nyugdíjas könyvtárosok! Név szerint említve: Forreiter Csilla-Éva, Camelia, Mantaroșie, Vicol Márta és Török Júlia.

Az elmúlt esztendők során többször is találkoztunk véletek közös gyűléseken, módszertani napokon, konferenciákon és továbbképzőkön.

Úgy láttam, hogy nagyon aktívak voltatok, hiszen nemcsak telefonon, e-mail-en, szakmai fórumokon keresztül társalogtunk, hanem élőben is. Mi tagadás, az volt az igazi. Mert akkor nemcsak a könyvtárosi munkával és annak művelésével foglalkoztunk, hanem saját mindennapjaink is szóba kerültek. Értékes időt töltöttünk együtt, s ettől vált jobbá a kapcsolatunk.

Köszönjük, hogy az elmúlt esztendők során együtt dolgozhattunk, ötletelgethettünk és számíthattunk egymásra nemcsak a könyvtárosi munkában.

 

Kedves nyugdíjba vonult kollégák! A munkátokon kívül is számtalan kulturális tevékenységet hoztatok össze. Belföldi és külföldi kapcsolataitokkal remekbe sikerült rendezvényeket szerveztetek. Megérdemlitek a pihenést. Legyenek tartalmas és szép nyugdíjas éveitek. Mindörökre az iskolai könyvtárosok tagjai maradtok!

Borbé Levente,

könyvtáros

Fénykép:

Háromszéki iskolai könyvtárosok metodikai napja Kézdivásárhelyen – 2011 október

 

Hódmezővásárhelyi diákok a Főgimnáziumban

2025. június 5-én (csütörtökön) a hódmezővásárhelyi Domokos Nővérek Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskola VII. osztályos tagozata látogatott el hozzánk. A diákokat Béres-Berényi Dorottya, Ferenczi-Meszlényi Mónika, Molnár László Gáborné és Berényi Gergely kalauzolta el.

A 40 fős csapatot elsőként a gimnázium kápolnájába (dísztermébe) vezettem. Köszöntés után egy rövid történeti ismertetővel leptem meg őket. 

Ezt követően, és menet közben, sétát tettünk a gimnázium folyosóin, ahol a vendégek megtekinthették a gimnázium hajdani végzőseinek tablóit.

 

Beszéltem a ferencesekről, az iskola létrejöttének és fejlődésének történetéről, a tanulás és a tanítás elengedhetetlen fontosságáról. 

Továbbá a vendégek megtekinthették a gimnázium iskolamúzeumát, a sporttermet, egy újonnan felszerelt osztálytermet. 

 

Így érkeztünk el a könyvtárhoz, amely önmagában információtár. Részletesen ismertettem a könyvtár múltját, belefoglalva a háborúk és impériumváltások okozta károkat is. Végül, de nem utolsósorban körbejárhatták a könyvtár termeit. Találkozhattak a régi és az új dokumentumok sokaságával.

 Ezt követően kívülről is megszemlélhették a gimnáziumot. Itt is készült néhány emlékfotó a kedves csapatról.

 Fényképezte: Berényi Gergely és Borbé Levente

Borbé Levente könyvtáros,

Márton Áron Főgimnázium

 

Húsvétra

 

Boldog húsvéti ünnepeket kívánunk!

Erdélyi magyar iskolai könyvtárosok

 Juhász Gyula:

Húsvétra
 

Köszönt e vers, te váltig visszatérő
Föltámadás a földi tájakon,
Mezők smaragdja, nap tüzében égő,
Te zsendülő és zendülő pagony!
Köszönt e vers, élet, örökkön élő,
Fogadd könnyektől harmatos dalom:
Szívemnek már a gyász is röpke álom
S az élet: győzelem az elmúláson.
 

Húsvét, örök legenda, drága zálog,
Hadd ringatózzam a tavasz-zenén,
Öröm: neked ma ablakom kitárom,
Öreg Fausztod rád vár, jer, remény!
Virágot áraszt a vérverte árok,
Fanyar tavasz, hadd énekellek én.
Hisz annyi elmulasztott tavaszom van
Nem csókolt csókban, nem dalolt dalokban!
 

Egy régi húsvét fényénél borongott
S vigasztalódott sok tűnt nemzedék,
Én dalt jövendő húsvétjára zsongok
És neki szánok lombot és zenét.
E zene túlzeng majd minden harangot
S betölt e Húsvét majd minden reményt.
Addig zöld ágban és piros virágban
Hirdesd világ, hogy új föltámadás van! 

 

Fényképezte és készítette a Borbé család

 

A csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium 2025-ös évfordulói

 

A 2025-ös esztendőben a Márton Áron Főgimnázium könyvtára az iskola hajdani neves személyiségeinek bemutatásával is foglalkozik.

A megemlékezés egy kiállításon belül valósult meg. Hiszen a gimnázium könyvtárában, a folyósók falain és a múzeumban, ha nem is egy helyen, de részben megtalálható az anyag nagy része.

Ezeknek a múltbéli lenyomatoknak közvetítő szerepük van. Megmutatni, felélénkíteni azokat az értékeket, azokat az embereket, amik és akik által a gimnázium megszerezte tekintélyét.

A kiállításban szereplő hajdani tanárok, diákok és az intézményt segítő egyének kimondottan ehhez az esztendőhöz kötődő évfordulós személyek. Noha nem mindenkit lehet megjeleníteni a régi időkből, de az expozíció mégis ad egy szeletet belőle.

A kiválasztott gimnáziumi személyek alfabetikus sorrendben így következnek: Albert Antal, Baka János, Boga Lajos, Élthes Gyula, Ferencz Béla, Glósz Miksa, Kassai Lajos, Kájoni János, Kristó András, Márton Áron, Márton Ferenc, Mártonffy György, Miklós József, Nagy András György, Sárosi Bálint, Szőcs János, Vásárhelyi Péter, Zsögön Zoltán.

A fotók nagy része az iskolánkban is megtalálható. A többit a Hargita Megyei Kájoni János Megyei Könyvtár Személyiségek adatbázisának portréiból kölcsönöztem.

Borbé Levente,

könyvtáros

 

Ünnepi üdvözlet

A csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium hátsó udvara

 

Kellemes karácsonyi ünnepeket és 

boldog új  esztendőt kívánunk!

Erdélyi magyar iskolai könyvtárosok 

 * * *

Szabó Lőrincz

 

OLVASÁS

Mint a csillagokat a távcsövek,
úgy húztam körém, s egyre közelebb,
könyveken át a Világ Tényeit:
éj-nap olvastam. Mindent! Hajnalig,
kis lámpa mellett, s függönyözve a
konyhánk ajtaját. Boldogság, soha-
nem-álmodott, töltött be: Nemcsak én
vagyok (ha vagyok) bolond! Mint a fény
mihelyt szabad, oly határtalanúl
tágúlt a lelkem, nőtt, már messze túl
kíváncsiságban s reményeiben
iskolán s minden hasznon: Végtelen
nyílt elém, hisz most eszközt, szárnyakat
kaptam, repülni, s törni zárakat:
az Irodalmat: születő, arany
lángok zsúfoltak, gyerekmód ugyan,
de úgy, ahogy az első távcsövek
tömték új csillagokkal az eget

 * * *

Forás: https://konyvtar.dia.hu/html/muvek/SZABOL/szabol00154/szabol00839/szabol00839.html 

Fényképezte: Borbé Levente