Érdekfeszítő könyvek

Barabási Albert-László csíkkarcfalvi születésű fizikus, nemzetközi hírnévnek örvendő tudós két érdekfeszítő kötetét olvastam a nyár folyamán. Tettem azt azért, mert a volt csíkszeredai Matematika-fizika Líceum tanulója meglátogatta ideiglenes könyvtárunkat egy interjú erejéig, amelyet a helyi tévének szolgáltatott, de azért is, mert ajánlották könyveit.  

Az Amerikai Egyesült Államokban munkálkodó fizikaprofesszor mielőtt a hálózatkutatással foglalkozott volna érdekelte a káoszelmélet és fraktálok is. A hálózatkutatás egyik gyümölcse a Behálózva című kötete. A könyv lényege, hogy miként kapcsolódnak egymáshoz a világ dolgai és ez hogyan hat ki a mindennapi valamint az üzleti életre.

A hálózatok felismerése és megértése közelebb hozza az embereket saját problémájuk megoldásához. Könnyebb megérteni a betegségek terjedését és annak esetleges visszaszorítását, a gazdasági válságok stabilizálását, az erőszakok megfékezését valamint az emberi problémák kezelését-megelőzését. Ugyanakkor felhívja a figyelmet az éberségre, ami egyben segít leleplezni azokat a gátakat, amelyeket akarva-akaratlanul társaink elénkbe gördítenek nap, mint nap. A könyv világossá teszi olvasói előtt, hogy az új évezredben minden egyes hálózat és rendszer hasonló vagy ugyanazon elvek alapján születik meg, de jól kidolgozott ráhatással tör utat magának a törvénytisztelő ember számára.

 

* * *

 

A Behálózva című kötet nyomatékosítva értésünkre adja, hogy minden mindennel összefügg, és ehhez könnyűszerrel hozzásegítenek a technika csodái. A Villanások című kötete, mintha folytatása lenne az előzőnek. Ugyanúgy szó esik a mindennapi adathordozók és adatközvetítők szerepéről. Arról, hogy szinte önkéntesen egy nagy hálózat részeivé válunk, kiszolgáltatva adatainkat a nagyvilágnak. Az adatok, pedig könnyűszerrel felhasználhatóak, tanulmányozhatóak és megvizsgálhatóak, ahogyan az érdekek követelik, akár tudományos, akár üzleti úton, sőt az események nagy része akár számokban összefoglalva is leírható. Természetesen döntésünk nem mindig kiszámítható, azok számára lesz az, akik érdekeltek a mindennapi tevékenységünkben. Adatainkhoz hozzáférve ily módon sikeresen befolyásolhatják életünket.

A Villanások című kötete, amelynek alcíme fémjelzi az elmélkedés lényegét „A jövő kiszámítható”. Ennél tömörebben nem is lehet megfogalmazni mindazt, amit feltár e nagyszerű meggyőző erővel írt olvasmány. Az elmélet bizonyításaként a szerző a múltba keresgélve szinte sorsszerűséggel beszél a Dózsaféle parasztfelkelésről, hogy elkerülhető lett volna-e vagy sem. Érdekes megvilágításba állítja a madarak és az emberek mozgása közötti hasonlóságot. Ugyanúgy szó esik a kiszámíthatóságról, a jövő előrevetítésének módszereiről tudományos alapon.

Mindenképpen könnyen ellenőrizhetővé váltunk, és ahogy a mondás állítja „nincsenek véletlenek” helyet kap Barabási elmélkedésében is. Tehát, a véletleneknek hitt esetek, pedig nem is annyira azok.

A kiszámítatlannak hitt emberi viselkedés és a kiszámíthatóság miként kap helyet ebben az egyre ismertebb világba, és hogy ezek a tények mégis mennyire befolyásolják az emberi kapcsolatokat az ösztönös önkéntelen tevékenységüktől egészen a megfontolt jól körvonalazódott esetekig, azt majd az olvasmány után mindenki maga dönti el.

 

* * *

 

Egy könyvtáros számára mindkét mű lebilincselő olvasmány lehet, hiszen munkájától függően benne van az információáradatban. Nemcsak a könyvek és az audiovizuális eszközök, hanem az Internet is új utakat nyitott a könyvtárosok számára, ahol valóban nem nagy nehézség ráeszmélni a dolgok összefüggésére még akkor sem, ha ez tudatosan nem fogalmazódott meg a mindennapi munkában. Az ellenőrizhetőség és kiszámíthatóság esete, pedig kutatói munka, de néha „déjà vu” érzést kölcsönözve feltárja minden egyes információkezelő-átadó, valamint közvetítő számára, hogy a spontaneitáson túl bizonyos mértékig minden egy egész része és ez az egész sokrétűen világítja meg mindennapjainkat, de a színkavalkádból mindig ki lehet választani azt, ráfigyeléssel, amire szükségünk van. Más magyarázattal: könnyen rájövünk arra, hogy összefüggéseken túl bizonyos dolgok valóban ellenőrizhetőek és követhetőek.

 

 

A Behálózva kötete megjelent:

Helikon Kiadó Kft, Budapest, 2003

Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2008

 

A Villanások kötete megjelent:

Nyitott könyvműhely, Budapest, 2010

 

Borbé Levente

 

 

Strasbourgba viszik a könyvtárügyet

A brassói táblabíróságnak a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatói tisztségére 2008-ban kiírt versenyvizsgát megsemmisítő végzésével nem értenek egyet, de tiszteletben tartják azt, mondotta Tamás Sándor a megyei tanács tegnapi soros ülésén. Az elnök hozzátette, az ügyet a strasbourgi emberi jogi bíróságra viszik.

A román igazságszolgáltatás követelményeinek eleget téve, a testület többségi szavazattal tudomásul vette a Szonda Szabolcs igazgatói tisztségbe való kinevezését semmissé nyilvánító határozatot, ugyanakkor megbízta Hollanda Andrea osztályvezetőt az igazgatói teendők időleges ellátásával. Az intézményfenntartó önkormányzat új versenyvizsgát hirdet a tisztség betöltésére. A téma kapcsán mindhárom frakció képviselői kifejtették nézeteiket.

A hír tovább olvasható a  http://erdely.ma/kozeletunk.php?id=96629&cim=strasbourgba_viszik_a_konyvtarugyet   linken.

ReMek-e-hírlevél 2011/8 számából

Székely asszonyok a történelemben - irodalmi pályázat

Az Erdély.ma szerkesztősége A Család Évében ráirányítja a figyelmet a székely nőkre, közülük is elsősorban azokra, akik a történelem során kiemelt szerepet töltöttek be a székelység történelmének, kultúrájának alakításában. Ezért irodalmi pályázatot indít útjára, amelynek műfaját csak annyiban szabályozza, hogy prózának kell lennie. A pályamunkáknak valós történelmi alapjuk kell hogy legyen, nem lehetnek a fantázia szüleményei. Az írásoknak részletesen be kell mutatniuk az adott kort, a hölgy családját, személyi környezetét. A pályázatok történelmi hitelességét történész fogja véleményezni. Az írásnak legkevesebb 10 000 karaktert kell tartalmaznia. A pályamunka kevesebb mint ötven százaléka származhat az internetről, és minden forrást pontosan meg kell jelölni! Ennek elmulasztása kizáráshoz vezet, ugyanis minden forrást le fognak ellenőrizni. A pályázatok elküldésének határideje: 2011. november 30. Az elküldés módja: elektronikus levélhez csatolt Word-dokumentumban. Cím: palyazat[kukac]erdely.ma (a [kukac] helyére a @ jelet kell beírni). Az írás megérkezéséről, regisztrálásáról email-ben visszajelzést kap a pályázó.
Forrás: http://erdely.ma/palyazatok.php?id=95497

Újra Nyitott Könyvek Éjszakája a székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban!
Július 28-án, csütörtökön este kezdődött és pénteken hajnali 4 órakor zárta kapuit a székelyudvarhelyi Városi Könyvtár az ötödik Nyitott Könyvek Éjszakáján. Miklós István Tájrendezés című képzőművészeti kiállításának megnyitóján még mérsékelt volt az érdeklődés, az idei Nyitott Könyvek Éjszakáján mégis a tavalyinál többen baglyoskodtak, és annak ellenére, hogy a városlakók most sem ostromolták ezrével a könyvtár ajtaját, Szabó Károly igazgató összességében jónak értékelte a rendezvényt.
A Székelyföldi Legendáriumról az ötletgazda Fazakas Szabolcs tartott előadást az érettebb és zsenge korú hallgatósággal megtelt audiovizuális teremben. Az előadás után szó szerint rá lehetett lépni a legendák földjére. A lehetőséggel az ifjúság élt, akik legendától-legendáig haladva mászkáltak a padlóra leterített óriástérképen. Az olvasóteremben is megnőtt a forgalom, de volt, aki a kölcsönzőt célozta meg, és büntetlenül visszaszolgáltatta a régóta kikölcsönzött olvasnivalót. A „feledékenyek" nem tolongtak, az éjszaka folyamán mindössze 15-en éltek a Megbocsátás éjszakája adta lehetőséggel. Bögre volt a jutalma annak, aki kitöltötte vagy legalább megpróbálta megválaszolni a kérdőívet - a kvízjátékba több mint százan kapcsolódtak be.
Forrás: http://uh.ro/itthon/muvelodes/7116-nyitott-szemmel-nyitott-konyvvel-hajnalhasadtaig

Év végéig lesz új nemzeti könyvtára Romániának

Körülbelül négy hónapon belül elkészül a Román Nemzeti Könyvtárnak helyet adó épület, így év végéig elkezdheti ottani működését az intézmény - jelentette ki Kelemen Hunor művelődési miniszter. 'Romániának húsz év után először lesz nemzeti könyvtára' - mondta a tárcavezető. Az épület munkálatait négy évvel ezelőtt kezdték újra, hosszú esztendők stagnálása után.
Számadatokban a Román Nemzeti Könyvtárról: olvasótermek teljes felülete - 14 000 nm, raktárfelületek - 35 000 nm, irodák felülete - 8000 nm, díszterem - 400 férőhely. Az épület tartalmaz konferenciatermeket, valamint rendezvény- és multimédia-termeket is.
A befejezéshez közeledő Román Nemzeti Könyvtár épületét bemutató film megtalálható itt: http://www.youtube.com/watch?v=xn2cey0auqg&feature=player_embedded#at=67
Források: http://itthon.transindex.ro/?hir=26748
http://www.gandul.info/news/reportaj-multimedia-cum-arata-noul-sediu-al-bibliotecii-nationale-cladirea-cu-sali-de-lectura-de-14-000-mp-in-care-s-au-investit-deja-83-de-milioane-de-euro-8528872

A csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár új helyre költözött részlegeinek megnyitója
Négy hónapos szünet után újra használatba lehet venni a Kájoni János Megyei Könyvtár három részlegét: a művészeti-történelmi és a dokumentációs részleget, valamint a gyermekkönyvtárat. Csíkszereda Városházának épületében, felújított termekben fogadhatják újra a könyvtárhasználókat. A Mikó-vár épületéből - amely teljes felújítás előtt áll - költöztek át a könyvtár részlegei a csíkszeredai önkormányzat épületébe. A földszinten kaptak helyet, az épületnek ezt a részét a városi önkormányzat az ott székelő katonaságtól nemrég kapta vissza. A hivatalos megnyitót ünnepélyes keretek között tartották meg 2011. július 29-én, pénteken délután, a megyei és városi önkormányzat, valamint a sajtó képviselőinek részvételével. A könyvtár hűséges olvasói közül is sokan eljöttek a megnyitóra, megtekinteni a részlegek új otthonát. Kopacz Katalin, a megyei könyvtár igazgatója köszönetet mondott a városi és a megyei önkormányzatoknak, hogy segítettek új helyet találni és átköltöztetni a közel 85 000 kötetet és dokumentumot tartalmazó állományt. ’Örömmel jelentem be olvasóinknak, hogy augusztus 1-jétől ismét igénybe vehetik könyvtárunk ezen részlegeit’ - emelte ki az igazgatónő.
Kelemen Katalin, a dokumentációs részleg vezetője elmondta, igyekeztek úgy elrendezni az állományt, hogy minél több kötethez, dokumentumhoz közvetlen, szabadpolcos hozzáférést biztosítsanak a használóknak. Így elsősorban a dokumentációs részleg régebbi, ezért védettebb állománya került a raktárba. A Biblionet program keretében ingyenes internet- és számítógéphasználati lehetőséget nyújtanak - bár jelenleg csak a dokumentációs részlegen. Ősztől tíz új számítógéppel gazdagodik az intézmény, amelyeket ugyancsak a Biblionet program pályázatán nyertek. A székelyföldi, helytörténeti szempontból fontos dokumentumok, könyvek digitalizálását is folytatják, jelenleg a könyvtár gyűjteményeiből 83 digitalizált dokumentum érhető el az interneten, jelentős részük a Magyar Elektronikus Könyvtárban.
Antal Attila alpolgármester kijelentette, nem volt könnyű a költözési folyamat, de jó volt az együttműködés, ‘megoldáskeresően reagáltak a könyvtár vezetősége és alkalmazottjai, szívesen dolgoztunk együtt egy ilyen munkaközösséggel’. ’Örülök, hogy a polgármesteri hivatal épületében az olvasóknak rendelkezésére áll egy ilyen értékes gyűjtemény’ - hangsúlyozta az alpolgármester. Ráduly Róbert polgármester a Márton Áron Gimnázium épületének százéves évfordulójára megjelent kötettel ajándékozta meg az intézményt.
Hargita Megye Tanácsának díszoklevelét és a székely zászlót Raffain Zoltán megyei tanácsos adta át az intézménynek. A Mikó-vár épületéből elköltözött a könyvkötészeti részleg is, amelynek a megyei tanács a Hargita Megyei Kulturális Központ épületében biztosított helyet.
Forrás: Kelemen Katalin, Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda
http://www.szekelyhon.ro/hirek/kozelet/befejezodott-a-megyei-konyvtar-koltozese

Ősztől bevezetik a kötelező olvasást

Ősztől újra bevezetik a kötelező olvasást a gimnáziumi oktatásban, mert a felmérések szerint minden második 15 éves fiatal tud ugyan olvasni, de nem érti a szöveget, s nem csak románból, hanem matematikából, történelemből vagy földrajzból sem - nyilatkozta a Mediafax hírügynökségnek Oana Badea, a román oktatási minisztérium államtitkára, aki kifejtette: „Minden második 15 éves fiatal olvas, és nem érti, mit. Ez funkcionális írástudatlanság”.

Ilyen összefüggésben kijelentette, hogy kötelező újra bevezetni az olvasást az I-VIII. osztályban. Az elemi oktatásban az olvasás külön tanóra lesz, a többiek számára pedig egy óra olvasás lesz nem csak román nyelvből, hanem matematikából, fizikából vagy más tantárgyakból is. (Paprika Rádió)

Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=96451

 Milyen könyveket lopnak el az erdélyi könyvtárakból?

”A könyvtári szarka leginkább a szakkönyveket és a szórakoztató irodalmat szereti, és változatos módszereket alkalmaz. Könyvmolynak lenni nem olcsó mulatság: egy átlagos kötet ára 40-50 lej körül mozog, de az albumok, szakkönyvek általában ennél drágábbak. A könyvtár egyik fontos szerepe éppen az, hogy olvasnivalót biztosítson annak is, aki nem engedheti meg magának, hogy minden kötetet megvásároljon. Egy jó könyv azonban ugyanolyan birtoklási vágyat vált ki az igazi könyvmolyból, mint az autórajongóból egy Ferrari. Nem is beszélve arról az esetről, amikor valakinek azért van szüksége egy szakkönyvre, hogy újra meg újra fellapozza - és persze nem hajlandó minden alkalommal elszaladni érte a könyvtárba.

Jobb esetben könyvmolyunk ilyenkor összegyűjti a pénzét, esetleg mozgósítja a családot, hogy egy közelgő ünnepi alkalomra szerezzék meg neki az áhított kötetet. Rosszabb esetben viszont egyszerűen lenyúlja a könyvtárból. Erdélyi könyvtárak vezetőit kérdeztük arról, hogy mit, hogyan és mennyit lopnak a könyvmolyok.

Tavaszi Hajnal, a Gheorghe Sincai Megyei Könyvtár (Nagyvárad) igazgatóhelyettese: ’Úgy gondolom, hogy a „könyvlopás” a könyves szakmák kísérőjelensége. Talán a ‘70-es, ‘80-as években a könyvtáros jobban figyelte az esetleges tolvajokat - jelenleg a könyvtárban videokamerás rendszer rögzít minden mozgást, természetesen ez nem zárja ki a lopás lehetőségét. Az utolsó nagyobb könyvlopási akció 2005-ben zajlott, amikor új sorozatok kerültek antikvár kereskedelembe. A frissen megjelent Leda sorozat kiadványait vélte értékesíthetőnek az egyik eltulajdonító, mi véletlenül bukkantunk a nyomra: antikvár könyveket válogattunk. Akkoriban sok magánkönyvtárat számoltak fel Váradon, mi a meglevő állományt igyekeztünk kiegészíteni.’

A cikk folytatása itt: http://multikult.transindex.ro/?cikk=15005

Szerkesztők:

Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com

Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk

Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztője: Bákai Magdolna.

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.

Augusztusi évfordulók 2011

100 éve, 1911. augusztus elsején hunyt el Vértesi Arnold író, újságíró és szerkesztő.

110 éve, 1901. augusztus másodikán született Slvako Grum szlovén író, drámaíró.

140 éve, 1871. augusztus harmadikán hunyt el Franciszek Dmochowski lengyel író, költő, fordító, irodalomkritikus, publicista és újságíró.

70 éve, 1941. augusztus negyedikén hunyt el Babits Mihály magyar költő, író, irodalomtörténész és műfordító, a Nyugat első nemzedék kiemelkedő egyénisége. Ismertebb műveiből néhány: In Horatium, A lírikus epilógia, Húsvét előtt, A gazda bekeríti házát Jónás könyve, Jónás imája, A gólyakalifa, Elza pilóta.

110 éve, 1901. augusztus hatodikán hunyt el Makai Emil (Fischer Emil) zsidó származású magyar költő, drámaíró és újságíró.

70 éve, 1941. augusztus hetedikén hunyt el Rabindranath Tagore indiai költő és író, drámaíró és műfordító.

90 éve, 1921. augusztus nyolcadikán hunyt el Juhani Aho  (Brofeldt), a finn irodalom első hivatásos írója. Újságíróként is tevékenykedett. Műveiben életre kél a finn táj-vidék szépsége.

 90 éve, 1921. augusztus született Ion Negoiţescu erdélyi román kritikus, irodalomtörténész és költő, a magyar kultúra tisztelője.

140 éve, 1871. augusztus tizenegyedikén született Heltai Jenő magyar író, költő és újságíró. Népszerű művei közül a legismertebb A néma Levente.

350 esztendeje, 1661. augusztus tizenharmadikán hunyt el Gian Francesco Loredano, a hajdani Velencei Köztársaság olasz írója, költője.

90 éve, 1921. augusztus tizenharmadikán született Sarkadi Imre magyar író és újságíró. Ismertebb művei: A próféta, Elektra, Oszlopos Simeon, Elveszett paradicsom.

 240 esztendeje, 1771. augusztus tizenötödikén született Walter Scott skót költő és író, az angol irodalom egyik kiváló alakja. Ismertebb művei: Rob Roy, Ivanhoe, A fekete törpe.

380 esztendeje, 1631. augusztus tizenkilencedikén született John Dryden angol költő, az ókori klasszikusok kiváló fordítója.

120 éve, 1891. augusztus tizenkilencedikén hunyt el Gestur Pálsson izlandi író, szülőföldjének igazi mesélője.

110 éve, 1901. augusztus huszadikán született Salvatore Quasimodo, a XX. Századi olasz költészet kiemelkedő alakja. Műfordítóként is jelentős a munkássága.

 20 éve, 1991. augusztus huszadikán hunyt el Eugen Jebeleanu román költő, publicista és műfordító. Petőfi Sándor, Ady Endre, József Attila és Radnóti Miklós műveit ültette át román nyelvre. A román-magyar barátság egyik úttörője.

410 esztendeje, 1601. augusztus huszonkettedikén született Georges de Scudéry francia elbeszélő, drámaíró és költő.

420 esztendeje, 1591. augusztus huszonharmadikán hunyt el Fray Luis de Léon, a spanyol keresztény misztikus költészet nagy alakja.

180 éve, 1831. augusztus huszonharmadikán hunyt el Kazinczy Ferenc író, költő és nyelvújító.

160 éve, 1851. augusztus huszonharmadikán született Alois Jirásek cseh történelmi regényíró.

120 éve, 1891. augusztus huszonharmadikán született Olosz Lajos, az erdélyi magyar költészet kiemelkedő személyisége.

20 éve, 1991. augusztus huszonharmadikán hunyt el Nemes Nagy Ágnes magyar költő (a gyermekversek egyik népszerű szerzője), esszéíró és műfordító.

420 éve, 1791. augusztus huszonhatodikán hunyt el José Iglesias de la Casa spanyol költő. Az egyik legkedveltebb spanyol költő.

140 éve, 1871. augusztus huszonhetedikén született Theodore Dreiser  amerikai író és újságíró. Népszerű művei: Carrie drágám, A zseniális ember, Amerikai tragédia.

170 éve, 1841. augusztus huszonnyolcadikán született Julius Stinde német író, újságíró és lapszerkesztő. Népszerű regénye: A Bucholz család.

100 éve, 1911. augusztus huszonhetedikén született Barabás Tibor magyar író, drámaíró.

110 éve, 1901. augusztus harmincegyedikén született Békeffi István magyar színműíró és kabarészerző.

200 éve, 1811. augusztus harmincegyedikén született Théophile Gautier a francia romantikus költészet nagyja.

Érdemes tudni

90 éve, 1921. augusztus elsején született Izsák József erdélyi irodalomtörténész és kritukus.

100 éve, 1911. augusztus hetedikén születet Bibó István jogász, politikus és könyvtáros.

555 esztendeje, 1456. augusztus tizenegyedikén hunyt el Hunyadi János magyar hadvezér, erdélyi vajda, Magyarország kormányzója.

115 éve, 1896. augusztus tizenharmadikán született Vámszer Géza néprajzi író és művészettörténész.

135 éve, 1876. augusztus huszadikán szentelték fel Sarlós Boldogasszony tiszteletére a Csíksomlyói kegytemplomot.

35 éve, 1976. augusztus huszonkettedikén hunyt el Nagy Imre zsögödi festőművész és grafikus.

115 éve, 1896. augusztus huszonnyolcadikán született Márton Áron Erdély római katolikus püspöke.