Romániai könyvtárosok első kerékpáros vándortábora

Kedves barátaim!  

Holnap indul útjára a romániai könyvtárosok első kerékpáros vándortábora, a Ciclobiblio 2017.  

5 nap alatt több mint 350 km-t pedálozunk Brassó és Szeben között.

Nem mindennapi természeti környezetben templomerődöket, várakat, könyvtárakat látogatunk meg. 

Az aktív pihenés és csapatépítés mellett természetesen híven szolgáljuk az Ügyet is: fel akarjuk hívni a könyv, könyvtár, olvasás fontosságára a figyelmet ahol- és amikor csak lehet.   

Hétfőn, 28-án délelőtt 10 órakor indulunk a George Baritiu Megyei Könyvtár elől, majd Tatrang - Prázsmár -Hermány -Illyefalva érintésével 18 órakor Sepsiszentgyörgyre érkezünk a Bod Péter Megyei Könyvtárhoz.  

Kedden, 29-én délelőtt 9 órakor indulunk a Mikes Kelemen Elméleti Líceum elől, majd Előpatak -Árapatak -Bölön -Köpec -Alsórákos érintésével este 8-ra Kőhalomba érünk. 

Szerdán 30-án Szászfehéregyháza -Szászbuda -Szászkézd -Fehéregyháza -Segesvár lesz a választott útvonal. 17 órakor Fehéregyházán 18 órakor Segesváron leszünk. 

Csütörtökön 31-én Rudaly -Nagykapus -Berethalom -Bürkös -Marpod -Illembák, csupa olyan helyen fogunk kerékpározni, amely képeslapra kívánkozik. 

Pénteken, szeptember 1-én 13 órakor Szebenbe érkezünk. 

Bárki, aki szereti a könyvet és a kerékpározást, csatlakozhat hozzánk rövidebb-hosszabb távon. 

Szeretettel várunk!  

Baráti üdvözlettel  

Kiss Laci 

Mikes Kelemen Elméleti Líceum 

Sepsiszentgyörgy

OMERTA

A nyári napok melege nem vette el, inkább ösztönözte kedvemet az olvasásra. Esténként tökéletes légkör teremtődött erre a cselekvésre. Jó volt beszívni a napnyugta utáni friss hegyi levegőt, és a könyv illatát.

Tompa Andrea könyve egy olyan világba csábított, amelynek a nyomait saját életemből sem tudtam kizárni. A történetek sodrásában ott álltak régi családtagjaim (szüleim, nagyszüleim), s mintha lépten-nyomon duruzsolták volna fülembe az eseményeket, amelyeket részint ők is átéltek. A regény olvasása közben párhuzamosan megelevenedtek az ők történetei is. Ebből a két valóságidézésből született a kíváncsiság, ami a mű böngészése közben elejétől fogva végigkísért.

* * *

Annak ellenére, hogy az Omerta hősei több száz kilométerre laktak Székelyföldhöz, úgy éreztem közeli szálak fűznek hozzájuk.

Kolozsvár, mint az akkori erdélyi magyar kultúrfellegvár egészen jól tartotta magát a második világháború utánig. Ennek a csodás világnak gúzsbakötését, majd későbbi szétzilálását, az akkori hatalom folyamatos támadása révén, és az egész Erdélyre kiható változásokat vetíti elénk a regény. Fontos tudni, hogyha kultúráról van szó, akkor nemcsak a nemzetiségek körében hanyatlott minden. A négy szereplő egy-egy „könyvre” osztva, akik a kolozsvári hóstáti földművesek leszármazottjai, és a sorsuk összefonódva teljesedik ki, mesélik el élettörténetük igen fontos szakaszát, a számukra nehéz, és megpróbáltatásokon árán megélt egyáltalán nem hétköznapi életüket.

A vallomások első hősnője Kali, aki viszonylagos jómódú élete ellenére rákényszerült otthonát otthagyni. Nem tudta elviselni a durva férjét, aki részegen indulatait részesítve előnyben sokszor elgyepálta. Ráadásul sohasem volt hálás neki. Bánta is, hogy párválasztáskor a nagy ház elcsábította őt, s nem szeremből ment férjhez. Szökése után szerencséjére hamar kapott munkát. Elszegődött szolgának a rózsákkal foglalkozó Décsi Vilmos gazdához. Vilmos gazda igazi rózsanemesítő hírében állt. Tőle vásárolták a legszebb rózsákat a kolozsvári piacon. Kali nemcsak a házi munkában, hanem a rózsák árulásában is kivette részét. Vilmos gazda esténként sokszor mesélteti Kalit. Ezek a történetek jó kedvre derítik, s egyben feltöltik Vilmos gazdát a munkára, annak ellenére, hogy a hirtelen bekövetkező politikai változások nem bánnak kesztyűs kézzel véle, és szeretteivel sem. A mindennapi élet sodrásában közel kerülnek egymáshoz, és szinte férj és feleségként élik tovább életüket, amíg a gyerek meg nem születik. A kommunista erkölcs nem tolerálva ezt a fajta életmódot Vilmos gazdának rendeznie kell magánéletét, hanem annak következményei lennének... Kalinak vásárol egy kis házat. Az asszony ott él gyermekével együtt, s persze Vilmos gazda többször meglátogatja őket. De ebben az életben Kali már nem leli a helyét, valahogy nem érzi benne annyira hasznosnak magát, mint előtte.

A második könyv Décsi Vilmos életéről szól. A munkáscsaládból származó Vilmos szerényen él. Rózsanemesítéssel foglalkozik. Nem éppen nősülő típus. Ezért is veszi magához Kalit. Kalival meg van elégedve. Egészen jól boldogul a házi munkával, de a virágok árusításával is. Sajnos a politikai változások rányomják bélyegét még erre egy kicsit sem könnyű életvitelre. Ennek ellenére ő maga igyekszik egyensúlyt találni a saját elképzelése és a rákényszerített változások között. Az állam emberei, mint a „micsurini” irányzatot követő lelkes munkásembernek állítják be. Magánkertészetét felszámolják, ugyanúgy mint a többi hóstáti zöldség-és gyümölcs termesztőjét. Az államosított földekből összeharácsolt úgynevezett Stáció főnökének teszik meg. Továbbra is dolgozhat rózsanemesítőként, de azúttal a kommunista párt „dicső ege alatt”. Miközben folyik a politikai alapon való tisztogatás, Décsi Vilmost egyre jobban kiemelik. Nemzetközi sikereket ér el. A párizsi virágkiállításról aranyplakettel jön haza. Sőt egyetemi tanári állást ajánlanak neki, amit el is fogad. Mégis ez az új helyzet eléggé megviseli lelkileg. Nagyon érzi, hogy ez nincs így a rendjén. Szerelmi élete is összekuszálódik, amikor egy fiatal lány szépsége teljesen megbabonázza. Mégis igyekszik a meglévő feltételekből a legjobbat kihozni. De hát, hogy történni szokott, őt is sodorja az ár.

A harmadik mesélő Annuska. A hóstáti félárva leány meséli el életének legszebb szakaszát, a szerelmet. Décsi Vilmosba lesz szerelmes. Ő csak Vilmos bácsinak szólítja. Testvére , Rózsika apácának ment. Annuska sokat bíró leány, végzi az otthoni munkát anya helyettesítőként, mintha feleség is volna, s gondoskodik részeges apjáról, aki többször hasznavehetetlen, s helyette is kell állja a sarat. Tizenhat esztendősen egyedül igyekszik megművelni földjeiket. No persze, az államosítás révén a földek rendesen „lefaricskálódnak”, s a megterhelő fizikai munka keserű íze mégsem válik édessé. Hiszen az emberfölötti megpróbáltatások gyümölcse a semmibe vész, még akkor is, ha tovább a fizikai teher viszonylag már könnyebbé válik. A megmaradt földdarabon a munkát továbbfolytatja. Többször is kér segítséget az ő Vili bácsijától. Kapcsolatuk véle igazából nem romlanak meg. A helyzet úgy hozza, hogy az is megtörténik, hogy úgy érzi véget kell vetnie az egésznek. Nem is csoda, hiszen Rózsika testvére, azaz Eleonóra nővér eltűnése válaszúthoz állítja őt. Habár megtudják, hogy testvérét az akkori titkosszolgálat elfogta, és elfogják ítélni, mégis minden erejével azon dolgozik, hogy valamiképp megmentse. Még az apját is ráveszi a segítségre. Mint lehetett tudni, nem jártak nagy sikerrel. Ekkor tervezi el, hogy belevág az igazi nagybetűs életbe, elhatározza, mint egy félélőségtudó leány, férjhez megy és gyerekeket fog szülni.

Az utolsó könyv Eleonóra nővér visszaemlékezései. Történetét a börtöntől szabadulva meséli betegen. Az új rendszer nem tűrte a szerzetes rendeket. Koholt vádak alapján szedték össze őket. Eleonóra nővér, vagyis Rózsika egy kukkot sem értett az egészből. Hazaárulásért börtönbe vetették Az egyik vád az volt, hogy Mária országához imádkoztak, ami a vallatók szerint a történelmi Magyarországot jelentette. A bűnlajstromában szerepelt, hogy szimpatizált az 1956-os magyarországi forradalommal, antikommunista propagandát fejtett ki, s az úgynevezett népi demokrácia bukását várta, sőt, azt is, hogy Erdélyt újból Magyarországhoz csatolják... Szegény igazából az sem tudta mit vallott be, és mit nem. Úgy rendezték el, hogy azt vallja be, amit a hatalom akar. Ő magában pedig úgy intézte el, hogy civil nevével írta alá, ami számára már nem jelentett semmit. Szabadulása után testvérét felkeresve élt náluk, és próbált beilleszkedni az új körülmények adta lehetőségekbe. Legyengülve, meggyötörten készen áll az új feladatokra, amit az Úr ad neki. Titkon kiszabadult szerzetestársaival is találkozgat, ami feltölti a további cselekedeteinek végrehajtására. Hiába lett meggyötörve, szívében nincs harag. Mindenkiért egyformán imádkozik, hogy rendbe jöjjön minden, és az emberek a helyes utat válasszák.

A négy történet mindenképp összefonódik, de akkor válik igazából eggyé, amikor a „könyvek” befejeztével a kötettől búcsúzó rövid ismertetőben taglalja a szereplők életének további alakulását. Egészen döbbenetes lezáró, hogy miként folytatták külön és együtt a mindennapjaikat ez négy ember, mert ugye, az élet nem áll meg...

* * *

A regény segített betekintést nyerni a „könyvek” segítségével a második világháború utáni Erdély státusának emberibb megvilágításban tálalt történéseiről (itt a sajátos, személyes hangvételt értem). Ilyen a kommunista hatalom berendezkedése, az iparosítás, az 1956-os magyarországi forradalom kihatása Erdélyre, a szovjet nyomásra létrehozott székelyföldi Magyar Autonóm Tartomány léte, vagy Márton Áron szellemisége.

Átélni az akkori történéseket kevésbé lehetne megvilágítani más módszerekkel. A kötetben lévő vallomások sodró világa teljesen magával ragadott. Néha elszorult szívvel éltem meg a mindennapok adta csekély lehetőségek választását.

Amikor a döntések születnek, az esetleges következményeket figyelembe véve igyekszik az előnyösebbet kiválasztani magának az ember. Mégis vannak helyzetek, amire sehogy sem lehet felkészülni. Talán a nemes jellem tudja túltenni magát, amihez erős akarat párosul. Hogy mit érdemes elhallgatni, vagy magunknak megtartani, azt mindenki el tudja dönteni saját magának. Úgy érzem a könyv egy belső utazás is, mintha a ki nem mondott szavak elevenednének meg erről a korszakról, hiszen nekünk is megvannak a saját történeteink, amit esetleg még magunknak sem merünk kimondani.

Úgy vélem, ha keretet biztosítanak iskolai könyvtáraknak az állományuk gazdagítására, ne hagyják ki vásárlásuk során a kortárs magyar irodalmat, s természetesen Tompa Andrea legújabb munkáját se.

Borbé Levente,

könyvtáros

Tíz esztendős a Hargita Megyei Iskolai Könyvtárosok blogja!

A 2000-ben kezdődő könyvtárosi pályám során fokozatosan gazdagodtam új információkkal. Mégis az új ismereteket kevés szakmabelivel tudtam megosztani, mivel az iskolai könyvtárosok „fölségterülete” az adott intézmény falai közé korlátozódik. Ez azt jelenti egy iskolában, egy könyvtáros. A szakmai tapasztalatcserék és gyűlések eredményessége, hagyott maga után némi kívánnivalót.

            2007. augusztusában sikerült ezen is változtatni. Mondhatni egyfajta mérföldkőnek számított abban az esztendőben Sepsiszentgyörgyön, a Kárpát-medencei iskolai könyvtárosok számára megrendezett Mikes Konferencia. Ezért köszönet illeti Kiss Lászlót és lelkes háromszéki csapatát. A magyarországi, felvidéki és vajdasági csapatok remek előadásaikból sok aktuális elképzeléssel-tapasztalattal lehetett gazdagodni. Ott találkoztam először a blogkészítéssel. A könnyen kezelhetőség eredményeképpen még aznap útjára indítottam Hargita Megyei Iskolai Könyvtárosok blogját, amelyet hasznosságának bizonyítása eredményeképpen egy félesztendő múltán létrehoztam román nyelvű párját. A lehetőségeket, amit rejtett magában a blog, túllépte a saját elképzeléseimet.  Hamar rájöttem, hogy egy blog igen előnyös és hasznavehető lehet, ha kellő információkkal látjuk el, ha megosztjuk rajta egymás tudását, ötleteit, megfűszerezve rendezvényeinkkel és elmélkedéseinkkel. Mindehhez hozzájárultak elsősorban a Hargita megyei könyvtárosok, majd kiterjedt Székelyföldre és  némiképp Erdélyre is. Hirtelen kinyílt a világ, megnőttek a lehetőségek. A virtuális közösségi terek lelkesebbé tették a könyvtárosi mesterségben dolgozó  embereket. 

            A jobb kommunikációt segítette az Erdélyi Iskolai Könyvtárosok elektronikus körlevele, amelyet szintén jómagam hoztam létre, és amelynek jelenleg több, mint száz tagja van. Itt lebeszéljük mindazokat a fontos híreket, tudnivalókat, amikre másként kevésbé tudnánk időt szakítani. A körlevél megfelel egyfajta szűrőnek is, hogy mi kerül majd ki a blogra.

            A blogon lévő szakmai tippek, tanácsok, elképzelések valóságos ötletbörzévé nőtték ki magukat. Előnye, hogy könnyen visszakereshető és felhasználható. Bizony az sem utolsó szempont, hogy problémáinkat, és munkánk gyümölcsét megtudjuk osztani a nagy könyvtáros világgal.

            A kerek 10 esztendő során a blog közösségkovácsoló szerepe főleg a folyton változó, és nem mindig építő jellegű tanügyi reformok alatt is egyre nőtt. Igyekeztem a leépítések alatt a reális helyzet mellett egy kis biztatót nyújtani kollégáimnak.

            A blog eredményességének egyik alappillére a szakmai továbbképzők hírverése, és annak terjesztése.  Most már Hargita megyében, és Erdélyben is képzett szakemberek állnak az iskolai könyvtárak élén, akik az új elvárásoknak megfelelően tevékenykednek, segítik ki a diákokat és pedagógustársaikat. 

            Érdemes megemlíteni az esztendős, és havi évfordulók könnyen hasznosítható, tényeket közlő információit. Szerkesztésével sokat bíbelődök, viszont célirányossága és alkalmazhatósága a könyvtárosi rendezvényeken nem szorul magyarázatra.

            A blog szerkesztése, írása valóban időigényes feladat, de a kedves és hálás visszajelzések, mind azt mutatják, hogy megéri folytatni.

Beszámoló a blog három éves fennállásáról:

  http://hriskkonyvtaros.blogspot.ro/2010/08/harom-esztendo.html

Egy kis statisztika:

Az eddigi oldalmegjelenítések száma – 119122

Rákeresés:

www.google.hu – 3015

www.google.ro – 2457

www.facebook.com – 20101

Legtöbbet nézett bejegyzések:

Fontosabb magyar irodalmi vonatkozású évfordulók 2016-ban – 2496 megtekinés

Apáczai Csere János Pedagógusok háza – továbbképzési kínálat a 2009/2010-es tanévre – 1618 megtekintés

Hatékony kommunikáció az iskolai könyvtárosok munkájában – 926 megtekintés

Oldalmegjelenítések száma országonként (a legek):

Románia – 55762

Magyarország – 17556

Oroszország – 16539

Amerikai Egyesült Államok – 10562

Ukrajna – 3994

Németország – 3993

Franciaország – 1337

Lengyelország – 462

Hollandia – 445

Szlovákia – 377

Borbé Levente,

a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium könyvtárosa

 

ReMeK-e-hírlevél 2017/8. számából

Pályázati felhívás tudomány-, művészet-, irodalom- vagy technikatörténeti tárgyú könyvek kiadására
A Scientia Kiadó, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kiadója nyílt pályázatot hirdet erdélyi vonatkozású tudomány-, művészet-, irodalom- vagy technikatörténeti tárgyú könyvek megjelentetésére.
Olyan kéziratok beérkezését várják, amelyek bármelyik fent említett terület fontos személyiségéről, erdélyi vonatkozású tudomány-, művészet-, irodalom- vagy technikatörténeti sajátosságokról, illetve érdekességekről szólnak, s amelyek ezeket a területeket, valamint Erdélyt egyaránt népszerűsítik.
Pályázni magyar nyelvű, tudományos igénnyel megírt, kész kézirattal lehet.
A pályázatra benyújtott kézirat terjedelme (mellékletekkel, ábrákkal, bibliográfiával stb. együtt) nem haladhatja meg a 250 oldalt (500.000 leütés szóközökkel). Pályázatot bárki benyújthat, a pályázók köre nem korlátozódik erdélyi szerzőkre.
Részletes pályázati kiírás itt: http://www.sapientia.ro/hu/kutatas/kutatasi-palyazatok/egyeb-palyazatok/palyazati-felhivas-tudomany-muveszet-irodalom-vagy-technikatorteneti-targyu-konyvek-kiadasara-2017
Forrás: http://www.sapientia.ro/hu/hirek/palyazati-felhivas-tudomany-muveszet-irodalom-vagy-technikatorteneti-targyu-konyvek-kiadasara-2017

A Kájoni János Megyei Könyvtárban nincs vakáció
 Sűrűn látogatja minden korosztály a nyár folyamán is a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárat, július első hétfőjén például 400 könyvet kölcsönöztek ki, és 290-et vittek vissza az olvasók. A rövidebb nyitvatartás ellenére sem csökken a könyvtár napi forgalma: a vakáció első heteiben jellemzően a házi olvasmányok után érdeklődnek a diákok, de nyaralásra vagy hasznos pihenésre is előszeretettel kölcsönöznek ki könnyedebb, szórakoztató olvasmányokat. A könyvtárlátogatók összetétele sem változik ilyenkor, ugyanúgy járnak kisgyermekek szüleikkel, nagyszüleikkel, akárcsak a diákok, a felnőttek vagy a nyugdíjasok – számolt be Kelemen Katalin osztályvezető könyvtáros a Székelyhon portál riporterének.
A frissen megjelent könyvek után is nagy az érdeklődés. Jelenleg nagyon keresettek a skandináv krimik meg a fantasy témájú könyvek, azonban az igényesebb kortárs irodalom után is van érdeklődés, leginkább felnőttek körében, mostanában például Dragomán György és Háy János könyvei népszerűek.
Az olvasmányok mellett különböző programokkal is várja az érdeklődőket a megyei könyvtár, a diákok olvasóköre nyáron is működik. Ezeken az üléseken szívesen olvasott könyveket dolgoznak fel a résztvevők, Péter Katalin és Kuna Ibolya könyvtárosokkal. A felnőtteknek szóló olvasókör nyáron szünetel, de ősztől ismét várják majd az érdeklődőket.
A Kájoni János Megyei Könyvtár évek óta fogad gyakornokokat a Sapientia EMTE főleg román-angol szakos tanulói közül. A gyakornokok kötelező könyvtári gyakorlatuk során 80 órát töltenek különböző állományrendezési munkákkal. Azonban önkéntesek is akadnak minden évben ugyanezekre a munkákra, idén középiskolások segédkeznek.
A könyvtár online katalógusának segítségével otthonról is ki lehet keresni és elő lehet jegyezni a könyveket, meg lehet hosszabbíttatni a kölcsönzési határidőt. Online szolgáltatásaik közé tartoznak még a digitalizált dokumentumaik, amelyek a Magyar Elektronikus Könyvtárban (MEK) és az Elektronikus Periodika Adatbázisban (EPA) érhetők el. Jelenleg 290 erdélyi, székelyföldi vonatkozású régi kiadvány, valamint régi folyóiratok, például Csíkszereda legrégebbi újsága is elérhető az érdeklődők számára. Folyamatosan bővítik Hargita megyei, helyismereti tartalmú online adatbázisaikat is.
Teljes cikk itt: https://szekelyhon.ro/aktualis/a-kajoni-janos-megyei-konyvtarban-nincs-vakacio

Kortárs gyermekirodalmat az iskolákba!
 Felső tagozaton veszíti el a kortárs magyar irodalom az olvasóit. Miért? Elsősorban az olyan iskolai olvasmányok miatt, amelyek a mai gyermek számára nehezen érthetőek – mint az Egri csillagok, amely több mint száz éve lett kötelező. Miként érhető el, hogy a kortárs ifjúsági irodalmat oktassák az iskolában? Miért fontos a minőségi gyermekirodalmi kritika? Többek között erről beszélgettek Hermann Zoltánnal, a Mesebeszéd egyik szerkesztőjével.
Az interjú itt olvasható: http://www.kultura.hu/kortars-gyerekirodalmat

Elhunyt Augustin Buzura író
2017. július 10-én, 78 éves korában elhunyt Augustin Buzura román író.
A máramarosi Kővárbencén (Berniţa) született 1938. szeptember 22-én. Nagybányán járta a középiskolát, majd elvégezte a kolozsvári orvosi egyetemet (1964). Az orvoslással felhagyott az irodalom javára. A kolozsvári Tribunának volt előbb szerkesztője, majd főszerkesztője. Számos kötete megjelent. Magyarul is olvasható többek között A gőg, A hallgatás arcai, Az éjszaka hangjai, a Menedékek. Fordított magyarból, németből, franciából, spanyolból, lengyelből, oroszból, kínaiból és szlovénból. 1992-től a Román Akadémia rendes tagja volt.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=10400

Elhunyt Kántor Lajos irodalomtörténész, kritikus 
Életének 80. évében, 2017. július 22-én elhunyt Kántor Lajos kolozsvári irodalomtörténész, kritikus és szerkesztő, a kolozsvári Korunk folyóirat volt főszerkesztője.
1937-ben született, szülővárosában, a kolozsvári református kollégiumban kezdte középiskolai tanulmányait, ennek utódjában, a 2. számú Fiúközépiskolában érettségizett 1954-ben. A Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar nyelv és irodalom szakos tanári diplomát, 1979-ben a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen doktorált.
1959-től a kolozsvári Korunk folyóirat irodalmi szerkesztője, 1963-tól a művészeti rovat vezetője is, valamint a Korunk Galéria irányítója. Az 1989-es fordulat után bekapcsolódott a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) munkájába, és a Korunk főszerkesztői teendőit látta el 2008-ig. 1993-ban megválasztották a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) elnökévé, 2013-tól a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Haláláig a Kolozsvár Társaság elnöke volt. Kritikáit, irodalmi publicisztikáját az Utunk, az Igaz Szó, A Hét, a România Literară, a Gazeta Literară, valamint a Steaua közölte. Tanulmányai a Korunk, a Valóság, a Kortárs, az Új Írás, a Napjaink, a Tiszatáj, a Nagyvilág, az Élet és Irodalom, az Irodalomtörténeti Közlemények, az Irodalmi Szemle, a Híd, az Új Symposion folyóiratok hasábjain, valamint napilapokban jelentek meg. Csaknem hetven önálló, illetve általa szerkesztett kötete jelent meg. Kántor Lajos több díj birtokosa, egyebek mellett 1992-ben Joseph Pulitzer-emlékdíjjal, 1998-ban József Attila-díjjal, 1999-ben Pro Literatura díjjal, 2004-ben Széchenyi-díjjal, 2012-ben Látó-nívódíjjal, 2015-ben Magyar Örökség díjjal tüntették ki.
Forrás: http://itthon.transindex.ro/?hir=48037

Kitüntetésözön székelyföldieknek
Magyar Művészetért Díj gáláját – alapításának 30. évében – idén két helyszínen, 2017. július elsején Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában, július 8-án Kézdivásárhelyen a Vigadó színháztermében tartották meg. Árpád fejedelem-díjban Pászka Lehel sepsiszentgyörgyi lovas íjász, Gubcsi Lajos Ex Libris díjban pedig tizenkét háromszéki és csíkszeredai személyiség, illetve intézmény részesült. A harminc év alatt – Budapestet leszámítva – a legtöbb, 9–9 Ex Libris díjat csíkszeredaiak és kézdivásárhelyiek kaptak.
A díjátadó gálán elsőként Dobra Imola, a Vigadó munkatársa tolmácsolta Bokor Tibor polgármester üzenetét és gratulációját, majd Gubcsi Lajos, az 1987-ben megalapított, A Magyar Művészetért Díj kuratóriumának elnöke üdvözölte a gála résztvevőit, külön köszönetet mondva Beke Ernőnek, a Gyűjtemények Háza tulajdonosának, aki az elmúlt fél évben oroszlánrészt vállalt a rendezvény megszervezésében. Elmondta, hogy az elmúlt harminc esztendő alatt A Magyar Művészetért Díjból a művészetek valamennyi ágában tizenöt másik díj nőtt ki, köztük a pontosan tíz évvel ezelőtt alapított Árpád fejedelem- és az Ex Libris díj. 1300 díjat adtak eddig át a Kárpát-medence azon kiemelkedő személyiségeinek és közösségeinek, templomainak, városainak, egyesületeinek, iskoláinak, várainak, akik/amelyek nemcsak megbecsülik, képviselik, ápolják és védik a magyar örökséget, hanem alkotó vagy egyéb szorgalmas munkájukkal mindennap újjá is teremtik azt a jövő számára.
Ex Libris díjban részesült Sántha Attila kézdivásárhelyi író, költő, lapszerkesztő. Két mondat a laudációból: „Az Előretolt Helyőrség volt, ha nem is az egyetlen, ám a legnagyobb hatású csoport a prérin, amely az utóbbi évtizedekben komolyan elgondolkodott az irodalom mibenlétéről, papírra vetette elképzeléseit, és annak szellemében is próbált cselekedni. Mi mondtuk ki azt, hogy egyetlen urat ismerünk el magunk felett: az olvasót.” Díjazták Szima Csaba helytörténészt is, a céhes város szülöttjét, Felső-Háromszék és egész Erdély elkötelezett lokálpatriótáját.
Teljes cikk itt: http://www.3szek.ro/load/cikk/103964/kituntetesozon_szekelyfoldiekne

Melyik a leghíresebb, Romániában játszódó regény?
Elkészítette a Global English Editing azon könyvek listáját, amelyek a leghíresebbek egy-egy adott országban játszódók közül. Romániából Bram Stoker Drakulája került fel a listára, Magyarországról Kertész Imre Sorstalansága. Amerikára a Tom Sawyer kalandjai a legjellemzőbb, Oroszországra a Háború és béke, Svédországra A tetovált lány, Nagy-Britanniára a Büszkeség és balítélet, Olaszországra A rózsa neve. A listát ismertető Könyvesblog azt is megemlíti, hogy néhány hónapja a Redditen keresték minden ország leghíresebb könyvét (amelyet odavalósi szerző írt, nem feltétlen ott játszódik). Akkor Magyarországról az Egri csillagokat, Romániából az Akasztottak erdejét említették.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=10412

Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, könyvtáros),borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups. com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.

Augusztusi évfordulók 2017

560 esztendeje, 1457. augusztus elsején hunyt el Lorenzo Valla olasz humanista, irodalmár és filológus.

185 éve, 1832. augusztus elsején született Baksay Sándor magyar író, költő és műfordító.

110 éve, 1907. augusztus másodikán hunyt el Benedikt Sveinbjarnarson Gröndal izlandi költő, író és természettudós.

160 éve, 1857. augusztus harmadikán hunyt el Eugène Sue francia író és politikus.

90 éve, 1927. augusztus harmadikán született Beke György székely-magyar író, újságíró, műfordító és szerkesztő.

90 éve, 1927. augusztus harmadikán született Csanda Sándor felvidéki magyar író és irodalomtörténész.

225 éve, 1792. augusztus negyedikén született Percy Bysshe Shelley, az angol romantikus költészet egyik kiemelkedő alakja.

125 éve, 1892. augusztus negyedikén született Sipos Domokos erdélyi magyar író és költő.

110 éve, 1907. augusztus negyedikén született Gál György Sándor felvidéki magyar író és zenetörténész.

160 éve, 1857. augusztus ötödikén született Gustave Lanson francia irodalomtörténész és író.

95 éve, 1922. augusztus ötödikén született Marin Preda román író, novellista, műfordító és politikus. Főbb művei: A Moromete család, A nagy magányos, A legszeretettebb halandó, Önkívület.

1010 esztendeje, 1007. augusztus hatodikán született Ou-Jang Sziu kínai költő, író, tudós és államférfi.

380 esztendeje, augusztus hatodikán hunyt el Benjamin Jonson angol drámaíró, költő és színész.

50 éve, 1967. augusztus hatodikán hunyt el Áprily (Jékely) Lajos , székely származású erdélyi magyar költő, író, műfordító és lapszerkesztő.

80 éve, 1937. augusztus hetedikén született Kántor Lajos erdélyi magyar irodalomtörténész, író, esszéíró, filológus, kritikus és szerkesztő.

120 éve, 1897. augusztus nyolcadikán hunyt el Jacob Christoph Burckhardt svájci német író, kultúrtörténész és művészettörténész.

175 éve, 1842. augusztus nyolcadikán született Csengey Gusztáv magyar költő, teológus és tanár.

100 éve, 1917. augusztus nyolcadikán született Kormos (Székely) Gyula székely-magyar származású író, újságíró, szerkesztő és műfordító.

60 éve, 1957. augusztus nyolcadikán született Tompa Gábor erdélyi magyar színházi rendező, költő és színészpedagógus.

55 éve, 1962. augusztus kilencedikén hunyt el Hermann Hesse németországi születésű svájci költő, író és festő.

155 éve, 1862. augusztus kilencedikén született Augustus Delavs lett író.

335 esztendeje, 1682. augusztus tizedikén hunyt el Giovanni Sagredo velencei olasz költő.

195 éve, 1822. augusztus tizedikén született Ján (Janko) Kalinčiak szlovák író, irodalomkritikus és pedagógus.

120 éve, 1897. augusztus tizedikén született Fábry Zoltán felvidéki magyar író, publicista és kritikus.

85 éve, 1932. augusztus tizedikén született Miloslav Švandrlík cseh író és humorista.

1160 esztendeje, 857. augusztus tizenegyedikén született Abdul Hasan Rudaki tadzsik perzsa költő, politikus.

175 éve, 1842. augusztus tizenegyedikén született Octave Feuillet francia regényíró és drámaíró.

90 éve, 1927. augusztus tizenegyedikén született Pentti Vihtori Holappa finn író, költő és irodalomkritikus.

190 éve, 1827. augusztus tizenkettedikén hunyt el William Blake angol költő, festő és grafikus.

350 esztendeje, 1667. augusztus tizenharmadikán hunyt el Jeremy Taylor angol író, prédikátor és teológus.

260 éve, 1757. augusztus tizenharmadikán született Dimitriosz Darvarisz görög író, tudós, térképész és nevelő.

215 éve, 1802. augusztus tizenharmadikán született Nikolaus Lenau bánsági származású osztrák költő és színműíró.

210 éve, 1807. augusztus tizenharmadikán született Lucjan Siemieński lengyel költő, író, irodalomkritikus, publicista és műfordító.

145 éve, 1872. augusztus tizenharmadikán született Otto Mannien finn költő, író és műfordító.

105 éve, 1912. augusztus tizenharmadikán született Orth Győző bánáti magyar költő, szerkesztő és egyházi író.

150 éve, 1867. augusztus tizennegyedikén született John Galsworthy angol író és drámaíró. Ismert műve: A Forsyte Saga.

70 éve, 1947. augusztus tizennegyedikén született Danielle Steel portugál és német származású amerikai írónő.

45 éve, 1972. augusztus tizennegyedikén hunyt el Jules Romains francia író, költő, drámaíró és filozófus.

585 esztendeje, 1432. augusztus tizenötödikén született Luigi Pulci olasz költő, a firenzei reneszánsz költészet kiemelkedő alakja. Fő műve a Morgante című hősköltemény.

175. éve. 1842. augusztus tizenötödikén született Csepreghy Ferenc magyar drámaíró és költő.

95 éve, 1922. augusztus tizenötödikén született Vahagn Armenaki Davtjan (Davtʹyan) örmény költő, publicista és szerkesztő.

150 éve, 1867. augusztus tizenhatodikán született António Nobre portugál költő.

110 éve, 1907. augusztus tizenhetedikén született Roger Peyrefitte francia író, esszéíró és diplomata.

40 éve, 1977. augusztus tizennyolcadikán hunyt el Déry Tibor magyar (anyai ágon osztrák) író, költő. Főbb művei: Ló meg az öregasszony, Szerelem, G.A. úr X-ben, Képzelt riport egy amerikai pop-fesztiválról.

30 éve, 1987. augusztus tizennyolcadikán hunyt el Fukazava Sicsiró (Shichirō Fukazawa) japán író.

80 éve, 1937. augusztus tizenkilencedikén hunyt el Pekár Gyula magyar író, újságíró és politikus.

420 esztendeje, 1597. augusztus huszadikán született Józef Bartłomiej Zimorowic lengyel költő és történész.

190 éve, 1827. augusztus huszadikán született Charles (Theodore-Henri) de Coster belga író és újságíró.

170 éve, 1847. augusztus huszadikán született Bolesław Prus (Aleksander Głowacki) lengyel író és publicista. Ismertebb művei: A bábú, A fáraó.

145 éve, 1872. augusztus huszadikán hunyt el Dimitrie Bolintineanu román költő és politikus.

130 éve, 1887. augusztus huszadikán született Jules Laforgue francia költő és író.

260 éve, 1757. augusztus huszonegyedikén született  született Johann Friedrich Primisser osztrák író.

255 éve, 1762. augusztus huszonegyedikén hunyt el Mary Wortley Montagu angol írónő.

415 esztendeje, 1602. augusztus huszonkettedikén hunyt el Abu'l-Fazl 'Allami perzsa történetíró és politikus.

220 éve, 1797. augusztus huszonkettedikén született Amádée Thierry francia újságíró, történetíró, történész és politikus.

480 esztendeje, 1537. augusztus huszonharmadikán hunyt el Thomas Turner angol költő, író és műfordító.

160 éve, 1852. augusztus huszonharmadikán született Domenico Ciampoli olasz író és könyvtáros.

115 éve, 1902. augusztus huszonharmadikán hunyt el Lauka Gusztáv magyar író és levéltáros.

110 éve, 1907. augusztus huszonnegyedikén hunyt el Bodnár Zsigmond magyar író, irodalomtörténész, tankönyvíró és lapszerkesztő.

60 éve, 1957. augusztus huszonnegyedikén hunyt el Umberto Saba olasz költő, író és műfordító.

35 éve, 1982. augusztus huszonnegyedikén hunyt el Aba Iván magyar író, újságíró és lapszerkesztő. Ismert kötete: A vásárhelyi remete (Bolyai János életrajza)

25 éve, 1992. augusztus huszonnegyedikén hunyt el Székely János erdélyi magyar költő, író, drámaíró, esszéíró és műfordító. Ismertebb művei: Az árnyék, Soó Péter bánata,Caligula Helytartója.

140 éve, 1877. augusztus huszonötödikén született Jānis Jaunsudrabiņš lett író, festő és könyvillusztrátor.

135 éve, 1882. augusztus huszonötödikén született Friedrich Reinhold Kreutzwald észt költő, író, folklorista és műfordító.

40 éve, 1977. augusztus huszonötödikén hunyt el Kós Károly erdélyi magyar író, építész, grafikus, néprajzkutató, könyvtervező, szerkesztő, könyvkiadó. Jelentősebb irodalmi művei: Varju-nemzetség, Az országépítő, Budai Nagy Antal históriája.

10 éve, 2007. augusztus huszonötödikén hunyt el Gyurkó László magyar író, újságíró, színigazgató és politikus.

445 esztendeje, 1572. augusztus huszonhatodikán hunyt el Pierre de la Ramée (Petrus Ramus) francia humanista filozófus és tankönyvíró.

140 éve, 1877. augusztus huszonhatodikán született Maurice Magre francia költő, író és drámaíró.

120 éve, 1897. augusztus huszonhetedikén született Tomcsa Sándor erdélyi magyar író, karikaturista, újságíró, színműíró és művelődési irányító.

15 éve, 2002. augusztus huszonhetedikén hunyt el Gion Nándor vajdasági magyar író, újságíró, forgatókönyvíró, az újvidéki rádió magyar főszerkesztője.

150 éve, 1867. augusztus huszonnyolcadikán született Kóbor Tamás felvidéki származású magyar író és publicista.

135 éve, 1882. augusztus huszonnyolcadikán született Erik Gustaf Hellström svéd író és újságíró.

415 esztendeje, 1602. augusztus huszonkilencedikén hunyt el Sebastian Fabian Kloniwic lengyel költő és zeneszerző.

155 éve, 1862. augusztus huszonkilencedikén született Maurice Maeterlinck belga-flamand származású francia nyelvű drámaíró, költő és esszéíró.

80 éve, 1937. augusztus huszonkilencedikén hunyt el Fényes Samu magyar író, újságíró, filozófus, fordító és lapalapító.

190 éve, 1827. augusztus harmincadikán született Szilágyi Sándor erdélyi magyar történetíró, történész és lapszerkesztő.

110 éve, 1907. augusztus harmincadikán hunyt el Ilia Csavcsavadze grúz író, költő, publicista és politikus.

350 esztendeje, 1667. augusztus harmincegyedikén hunyt el Johann Rist német költő.

210 éve, 1807. augusztus harmincegyedikén hunyt el Andrád Sámuel székely-magyar író, nyelvész és orvos.

150 éve, 1867. augusztus harmincegyedikén hunyt el Charles Baudelaire francia költő, esszéíró és kritikus, a világirodalom egyik kiemelkedő alakja.

50 éve, 1967. augusztus harmincegyedikén hunyt el Ilja Grigorovics Ehrenburg zsidó származású orosz író  és újságíró.

Érdemes Tudni

145 éve, 1872. augusztus másodikán született Endes Miklós székely-magyar történész és szakíró. Kutatóterülete a székelység és Csíkszék volt.

60 éve, 1957. augusztus negyedikén született Laziczius Gyula magyar nyelvész, nyelvjáráskutató és irodalomtörténész.

40 éve, 1977. augusztus negyedikén született Szőcs Endre székely-magyar református egyházi író.

125 éve, 1892. augusztus ötödikén született Csiky János székely-magyar orvos, szakíró. Legtöbb kutatása Gyergyószékhez fűződik.

105 éve, 1912. augusztus hetedikén született Csenki Imre magyar karnagy, zeneszerző és zenepedagógus.

70 éve, 1947. augusztus hetedikén született K. Kovács András székely-magyar közíró és szerkesztő.

105 éve, 1912. augusztus tizedikén született Kós Balázs erdélyi magyar mezőgazdasági szakíró és szerkesztő.

150 éve, 1867. augusztus tizenegyedikén született Almásy György magyar utazó, Ázsia-kutató, állattani és néprajzi gyűjtő.

35 éve, 1982. augusztus tizenkettedikén hunyt el Nyárády Antal székely származású erdélyi magyar botanikus és botanikai szakíró.

15 éve, 2002. augusztus tizenkettedikén hunyt el Engel Károly erdélyi magyar irodalomtörténész, művelődéstörténész, műfordító és bibliográfus.

85 éve, 1932. augusztus tizenötödikén született Kákosy László magyar egyiptológus és szakíró.

15 éve, 2002. augusztus tizenötödikén született Balogh János máramarosi születésű magyar zoológus, ökológus és egyetemi oktató.

135 éve, 1882. augusztus tizenhatodikán született Buna Anna hétfalusi csángómagyar pedagógus és magyar tankönyvíró.

80 éve, 1937. augusztus tizenhatodikán született Madaras József székely-magyar származású színész és filmrendező.

140 éve, 1877. augusztus tizenkilencedikén született Barabás Ábel erdélyi magyar irodalomtörténész, műfordító és eszperantista.

115 éve, 1902. augusztus tizenkilencedikén született Sántha Julianna székely-magyar népművész és szövőasszony.

10 éve, 20007. augusztus huszadikán hunyt el T. Tóth Sándor székely-magyar matematikatörténész és egyetemi tanár.

95 éve, 1922. augusztus huszonkettedikén született Bagaméri Béla erdélyi magyar gépészmérnök, természetjáró, barlangkutató, a Szelek barlangja felfedezője (Király-erdő, Erdély legnagyobb barlangja).

75 éve, 1942. augusztus huszonnegyedikén született Széles Anna partiumi születésű romániai magyar színésznő .

55 éve, 1962. augusztus huszonnegyedikén hunyt el Márton Géza erdélyi magyar mezőgazdasági szakíró, agrármérnök és egyetemi tanár.

90 éve, 1927. augusztus huszonnegyedikén született Zerkula János csángómagyar népzenész, prímás hegedűművész.

255 éve, 1762. augusztus huszonhatodikán hunyt el Tomka Szászky János felvidéki magyar történész, földrajztudós és térképész. Az első magyar történelmi atlasz szerkesztője.

130 éve, 1887. augusztus harmincadikán született Tompa Béla magyar színész és színigazgató Csíkszereda egyetlen színházi lapjának, a Színházi újságnak szerkesztője.

125 éve, 1892 augusztusában hunyt el Lakatos Sándor székely-magyar  táncmester és színpadi táncos.