1. Dráma/Jelenet – egy- vagy többfelvonásos drámával vagy egy jelenettel lehet pályázni;
2. Színházi élménybeszámoló – egy színházi előadásról vagy online színházi élményről készült, személyes hangvételű beszámolót várnak;
3. Drámaismertető – olvasmányt feldolgozó, személyes hangvételű írásokat várnak a pályázóktól, olyan drámaszövegről, amit szívesen látnának színpadon.
A felhívásra fiatalok írásait, pályaműveit várják két korcsoportban (14-17 és 18-26 évesektől). A jeligés pályázatot az életkor megjelölésével kérik elküldeni 2022. április 15-ig, a saját nevet nem tartalmazó, csatolt Word-dokumentumként, a
dramapalya4@gmail.com címre vagy postán a következő címre: Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem, Magyar Művészeti Kar, Teatrológia szak,
Köteles Sámuel utca 6. szám, 540057 Marosvásárhely. A postán leadott pályázathoz kérik mellékelni jeligével ellátott, zárt borítékban a nevet és az elérhetőséget.
A legjobb szövegek szerzői könnyített felvételt nyernek a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem teatrológia alapképzésére (2022-ben és a következő években) vagy a drámaíró magiszteri képzésre (2023-ban és a következő években). A nyertes szövegeket közlésre ajánlják a Látó és Játéktér folyóiratok számára, valamint felolvasást és kiértékelő beszélgetést szerveznek számukra színészhallgatók és színházi szakemberek részvételével.
Az eredményhirdetésre és mindkét korcsoport díjazására ez év májusában kerül sor. További információk a teatrológia–dramaturgia szak Facebook-oldalán vagy a
dramapalya4@gmail.com címen érhetők el.
Sajtófotó-pályázat XI. és XII. osztályos diákok számára
A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem sajtófotó-pályázatot hirdet, amelyre XI. és XII. osztályos tanulók jelentkezését várja. A pályázóktól 3-6 képből álló, sajtófotó-jellegű sorozatot várnak, amelynek egy történetet kell elmesélnie, eseményt rögzítenie vagy illusztrálnia (például hír- vagy eseményfotó, képriport, társadalomábrázolás, dokumentarista fotográfia). Nevezési határidő: 2022. március 27.
45. Kárpát-medencei Középiskolás Irodalmi Pályázat
Az Írók Alapítványa, az Írók Szakszervezete, a Sárvári Tinódi Gimnázium és Sárvár Város Önkormányzata meghirdeti a 45. Kárpát-medencei Középiskolás Irodalmi Pályázatot, és a 2022. április 19–22. időszakban, amennyiben a járványügyi szabályok lehetővé teszik, Sárvár városában megrendezi az irodalmi pályázat táborát.
Pályázni vers, próza és tanulmány kategóriában lehet. Várják minden 14 és 18 év közötti középiskolás diák magyar nyelvű írásait. Egy-egy pályázat maximális terjedelme kategóriánként max. 15 kéziratoldal lehet (számítógéppel, 14 pontos betűnagysággal, de azonos terjedelmű, kézzel írt, jól olvasható írásokat is elfogadnak).
A pályázatok benyújtási határideje: 2022. március 11.
Folytatja szakmai találkozóit az RMKE vezetősége
2022 februárjának első hetében a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének (RMKE) vezetősége folytatta a szakmai találkozóinak sorozatát, ez alkalommal a besztercei, nagybányai, szatmárnémeti, székelyhídi, nagyszalontai és nagyenyedi helyszíneken, szórványban és Partiumban élő és dolgozó könyvtáros kollégákat keresték fel, és teremtettek ugyanakkor számos új kapcsolatot.
Szőcs Endre RMKE-elnök beszámolójában összegezte, hogy minden könyvtár és könyvtáros esete egyedi, és ennek megfelelően sajátos problémái vannak. Ennek ellenére mindenki küzd, harcol a könyvtáráért, az olvasókért.
Álljon itt néhány felvetett téma – a teljesség igénye nélkül -, amely segítséget jelent számukra:
- integrált könyvtári programhoz való hozzáférés az állomány digitális feldolgozására és kezelésére;
- egyesített adatbázis létrehozása a romániai magyar könyvtárak részére;
- író-olvasó találkozók, könyvbemutatók tájolása ezen területekre;
- gyerekkönyvek hiánya sok helyen;
- új adománykönyvek fogadása;
- a Márai-program újragondolása – több lehetőség a szórvány és a Partium számára (ha még lesz…!);
- testvérkönyvtári kapcsolatok kialakítása;
- helyi képzőművészeti gyűjtemények tájolása a Székelyföldön;
- állománykezelési gyakorlati képzések szervezése;
- online találkozók létrehozása;
- az EISZ programban részt vevő könyvtárakkal való együttműködés szükségessége.
Az RMKE vezetősége hangsúlyozta, hogy kiemelten fontosnak tartja a tömbben élő és dolgozó székelyföldi könyvtárak, illetve a szórványban, a Partiumban még létező könyvtárak között. Ezért felmerült az a javaslat is, hogy a vándorgyűlés helyszínéül időközönként Székelyföldtől távolabb eső települések is szolgáljanak is, így hozván közelebb egymáshoz a kollégákat.
A szakmai találkozókat a helyi szervezők tették lehetővé: Parti János (Beszterce), Szamosi Erika (Nagybánya), Illyés-Gulácsi Andrea (Szatmárnémeti), Kerekes Zsuzsa (Székelyhíd), Rugina Irén (Nagyszalonta) és Gordán Edina (Nagyenyed).
Február utolsó hetében került sor a találkozásra és hosszasabb beszélgetésre a barcasági (Brassóban), a kézdiszéki (Kézdivásárhelyen) és az erdővidéki kollégákkal (Bardocon).
Bár a különböző régiók sajátos jegyekkel bírnak, a gondok sok esetben azonosak:
- kiszolgáltatottság mind az iskolaigazgatók, mind pedig a polgármesterek irányában;
- új könyvek, fejlesztések, bővítések lehetőségének hiánya;
- megfelelő kommunikáció hiánya a könyvtáros és pedagógusok között.
Természetesen a barcasági kollégák helyzete, problémái árnyaltabbak, hiszen helytállásuk, napi munkájuk sok esetben különbözik a tömbmagyarságban élő és dolgozó kollégáikétól. A különbségek ellenére nagyon sok közös pontot sikerült találni, amelyek az egyesület és a tagság együttműködését hivatottak fejleszteni. Ennek értelmében mindannyian úgy tartják, hogy:
- a kapcsolattartás létszükséglet;
- a fejlődés járható útja egymás tapasztalatainak megosztása, kamatoztatása;
- nagy szükség van a találkozókra (és az azokon való részvételre!);
- a fejlődéshez elengedhetetlen a könyvtári szakterületek különválasztása;
- szükség van egy közös adatbázisra, amely feltételezi az állományok digitális feldolgozását.
A sepsiszentgyörgyi és környékbeli kollégákkal való találkozásra a tavasz folyamán fog sor kerülni.
Könyvbemutató - Nagy József: Békeévek Mars árnyékában
Nagy Józsefnek a Kriterion Könyvkiadó 20. század című sorozatában tavaly megjelent, Békeévek Mars árnyékában – A Székely Határvédelmi Erők története (1940–1944) című könyvét mutatták be 2022. február 16-án Sepsiszentgyörgyön, a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-termében. A házigazda Lőrinczi Dénes könyvtáros, történész köszöntője után Magyarosi Sándor hadtörténész méltatta a kötetet és faggatta annak szerzőjét.
Magyarosi Sándor jelezte, helyi jellegű könyvről van szó, és igyekezett azt elhelyezni a magyar hadtörténetírásban. Felelevenítette, a kommunizmus idején érdemben nem lehetett beszélni a második világháborúról, csupán szovjet szempontú megközelítésben, később árnyaltabban, de hogyan? Magyarországon az 1970-es években változott a légkör, amikor megjelent az első könyv és egy dokumentumfilm-sorozat a Don-kanyarról. Párhuzamosan, az 1980-as években Romániában is történt egyfajta változás, de az teljesen más irányú volt: újra előkerült az 1940 és 1944 közötti magyar világ, teljesen negatív hangvétellel. A hadtörténelemben négy nagy témakört tárgyaltak, mondotta Magyarosi Sándor. Első a már említett Don-kanyar, ami Szabó Péter nevéhez köthető, a következő már a rendszerváltás utáni időszakban, Budapest ostroma, a harmadik Erdélyhez kapcsolódik, többnyire a második bécsi döntést követő magyar bevonuláshoz, néhány feldolgozás az erdélyi harcokat, a negyedik téma a magyar hadsereg által elkövetett atrocitásokat járja körül. Nagy József könyve a harmadik témakörbe tartozik. Tulajdonképpen a történész doktori dolgozatának szerkesztett változata, amely tizenhárom évnyi kutatás eredményeit foglalja össze, miközben a szerző több száz interjút készített egykori katonákkal, ebből 251-et említ is a könyvben.
Nagy József fő kutatási területe Észak-Erdély 1940 és 1944 közötti, azaz az ún. kicsi magyar világbeli hadtörténete és ennek a korszaknak a kollektív emlékezete Székelyföldön. A könyv, mint ahogyan a címe is mutatja – a háború istenének árnyékában –, az időszak békeéveit mutatja be. A történész közölte, a harci cselekményeket egy következő kötetben dolgozza fel.
Hét országban közel 39 000 felolvasó – a Nemes Nagy Ágnes Felolvasómaraton mérlege
Nemes Nagy Ágnes műveiből olvastunk fel a költő születésének 100 évfordulója alkalmából, a XIV. Nemzetközi Felolvasómaratonon, 2022. február 15-én. A csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár által Hargita Megye Tanácsa támogatásával szervezett eseményen 7 országban 38 733-an olvastak fel. Idén a felolvasók száma ismét megközelítette a rekordot, országhatárainkon belül 33 425-en olvastunk fel közel 230 településen. Számos helyszínről érkeztek a XIV. Felolvasómaraton: Nemes Nagy Ágnes – 2022 Facebook-oldalra hírek, képes beszámolók, videók a felolvasás élményéről. Ezek által képet lehet alkotni ennek az eseménynek a nagyszerűségéről.
A maraton hivatalos megnyitóján, a Kájoni János Megyei Könyvtárban a meghívottakat, az intézmények képviselőit és a felolvasókat Gyulai Arthur könyvtárigazgató köszöntötte, majd Nemes Nagy Ágnes életművéről, költészetéről Pieldner Judit, a Sapientia EMTE Csíkszeredai Kara Humántudományok Tanszékének docense beszélt. Nemes Nagy Ágnes nem csak a 20. század költője, életműve arról tanuskodik, hogy az irodalomra mindig nagy szükség van, műveit olvasni elgondolkodtató és felemelő – hangzott el. Ezt követően sorra olvastak fel az esemény meghívott vendégei. Balog László, a Sapientia EMTE Csíkszeredai Kara Könyvtárának igazgatója Nemes Nagy Ágnes prózájából olvasott fel, a megyei könyvtár munkatársai román és angol nyelven is megszólaltatták a költő egy-egy versét. A költő két versét megzenésítve is hallhatták a nyitóünnepség résztvevői. Gitárkísérettel, saját megzenésítésben adta elő Elekes Zoltán, a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság vezetője a Szomj címú verset, Majla Géza pedagógus pedig a Ki lakik az utcában? címűt. A csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium tizedikes, filológiaszakos diákjai Markó Ilona irodalomtanárnő kíséretében érkeztek a könyvtárba és olvastak fel Nemes Nagy Ágnes verseiből.
A maraton szervezői köszönik, hogy ismét megmutathatták a közös felolvasás örömét, és minden helyi szervezőnek, résztvevőnek, hogy megosztották a felolvasás élményét.
Sajtóvisszhangok:
Erdély lelke szólal – erdélyi szépírók portréi: Mirk László új könyvét mutatták be
Igazi irodalmi időutazás részesei lehettek a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében jelenlevők 2022. február 10-én, Mirk László nyugalmazott újságíró-szerkesztő és irodalomtanár új könyvének bemutatóján. Erdély lelke szólal címmel jelent meg a kötet, amelynek nyomdai- grafikai kivitelezése is nagyon szép, és tartalmával valódi irodalmi kalandozásra hívja olvasóját. A címet Tompa László Őszi üdvözlet – Kós Károlynak című verséből emelte ki a szerző, aki erdélyi magyar irodalmunk kilenc jeles szépírójának portréját rajzolta meg a kötet írásaiban. Népes közönség jelenlétében Sarány István újságíró, a Hargita Népe főszerkesztője beszélgetett Mirk Lászlóval.
A személyes hangvételű írásokban érdekes, kevésbé ismert életrajzi adatokkal, irodalmi szövegekkel, versekkel, idézetekkel egészülnek ki az írói arcképek. Kós Károly, Áprily Lajos, Bánffy Miklós, Reményik Sándor, Tamási Áron, Dsida Jenő, Tompa László, Kemény János és Kányádi Sándor portréja rajzolódik ki a kötetben összegyűjtött írásokban, amelyek 2019 októbere és 2021 márciusa között jelentek meg a Krisztus Világa című folyóiratban.
"A szerző írásai és a vendégszövegek, a gazdag, jó ízléssel válogatott illusztrációs anyag, a kötet rendhagyó formája és tipográfiája szellemi kalandra csábítják az olvasót." – emelte ki a kötetről Sarány István.
Új szolgáltatás: a Hargita Népe digitalizált archívuma böngészhető a könyvtárban
Több mint hatvanezer oldalnyi újságot szkenneltek be a Kájoni János Megyei Könyvtár munkatársai az elmúlt két évben, így majdnem teljes a Hargita és annak utódja, a Hargita Népe digitalizált archívuma.
Az archívumban az 1968. február 23-án megjelent Hargita újság első számától a Hargita Népe 2017-es évfolyamáig érhetők el a digitalizált lapszámok. Jelenleg a megyei könyvtárban, az érvényes olvasójeggyel rendelkezők által vehető igénybe a digitalizált archívum, de tervek szerint az interneten online is használható lesz ez a szolgáltatás a későbbiekben.
Az újságok évfolyamainak digitalizálásáról és az elkészült archívumról Gyulai Arthur könyvtárigazgató számolt be a Hargita Népe újságírójának. A könyvtárigazgató elmondta: bárkinek hasznos lehet az archívum, aki olyan ‒ Hargita megyéhez kapcsolódó ‒ információt keres, amely megtalálható az újságokban, de akár kutatásokhoz is felhasználható a gyűjtemény, hiszen 1968. február 23. ‒ az első Hargita-lapszám megjelenése ‒ óta a megye minden fontos történését megörökíti ez az újság. Az adatbázis folyamatosan frissül, illetve a könyvtár munkatársai azon is dolgoznak, hogy minél gördülékenyebben és pontosabban működjön a keresőfelület.
Gyulai Arthur szerint az adatbázis frissítése tulajdonképpen nem ér véget, hiszen hamarosan a teljes archívum elérhető lesz, így a friss lapszámok is megtekinthetők lesznek a felületen. Az igazgató hozzáfűzte: a Hargita Népe lapszámai után az Informația Harghitei lap digitalizálása következik.
Emlékévet szentelnek a könyvtáralapító Teleki Sámuelnek
2022 augusztusában lesz kétszáz éve, hogy elhunyt a könyvtáralapító gróf Teleki Sámuel. A kerek évforduló apropóján Teleki Sámuel-emlékévet hirdet a marosvásárhelyi Teleki Téka: ebben az évben a könyvtár minden tevékenysége a könyvtáralapító köré szerveződik, ugyanakkor egy nagyszabású kiállítást és egy nemzetközi konferenciát is szerveznek.
Ez azt jelenti, hogy szinte minden tevékenységünket, a múzeumi, a tudományos, a közösségi tevékenységeinket mind igyekszünk Teleki Sámuel köré építeni. Már el is kezdtük a magyar kultúra napjára szervezett eseményeinkkel – részletezte a Teleki Téka főkönyvtárosa, Lázok Klára.
Az év során amúgy a könyvtár megszokott rendezvényeibe is „belecsempészik” Teleki Sámuelt, így aki a Múzeumok éjszakáján vagy a Vásárhelyi Forgatagon keresi a Téka-tevékenységeket, az biztosan találkozik a könyvtáralapító nevével, hozzá kapcsolódó részletekkel ismerkedhet meg. Ugyanakkor a digitalizációs tevékenységbe is bekapcsolják, több, Telekihez kötődő anyagot digitalizálnak majd a Tékában fellelhető ritkaságok mellett. Az emlékév megkoronázása ugyanakkor két, szeptemberben sorra kerülő esemény, egy Teleki Sámuelről szóló kiállítás, valamint egy nemzetközi konferencia. „A kiállítást László Kimpián Annamária állítja össze, Teleki Sámuel színes személyiségének aspektusait ismerhetjük meg majd a tárlatból.” – mondta el a főkönyvtáros.
Rendhagyó osztályfőnöki óra a Márton Áron Főgimnázium könyvtárában
2022. február 17-én Lőrincz Katalin katolikus hittantanár és osztályfőnök vezetésével a XII. A filológia osztály volt jelen a csíkszeredai gimnázium könyvtárában, rendhagyó osztályfőnöki órára. Max Lucado Értékes vagy című meséje került terítékre ez alkalommal. A diákok a mesét már ismerték, viszont a Borbé Levente könyvtáros által prezentált változat merőben más volt. A könyvtáros olvasás közben látványos jelenetekkel egészítette ki, amelyekkel még érzékelhetőbbé tette a problémák súlyát és megoldását.
A mesét követően Popper Péter pszichológusnak a szükségletekről és kellékekről írt elmélkedéséből idézett, amelyet utána megtárgyaltak. A végén összegzésképpen szó volt azokról a helyzetekről, amelyeket az élet elénk tár, és nem mindig kellemesek.
Online szakmai gyűlés Hargita megyében
2022. február 21-én a Hargita megyei iskolai könyvtárosok online gyűlést tartottak. A köszöntőbeszéd után Borbé Levente, a gyűlés szervezője átfogó ismertetőt tartott az iskolai könyvtárosok járvány alatti tevékenységéről, ugyanakkor összefoglalta az elmúlt tanév munkásságának eseményeit. Az általa levezetett könyvtárismereti, könyvtártörténeti és iskolatörténeti, valamint olvasásnépszerűsítő foglalkozásokról is beszélt. Ezek közül kiemelte a rendkívüli magyar- és osztályfőnöki órák jelentőségét, valamint a biblioterápiai foglalkozásokat.
Ezt követően Dunkler Réka, a székelyudvarhelyi Bethlen Gábor Általános Iskola könyvtárosa a diákok által kedvelt Kreatív olvasónaplóról beszélt. Többnyire olvasásnépszerűsítő programokat szervezett, amelyeket interaktív játékokkal tett érdekessé. Egyed Daniela, a csíkszeredai Nagy István Művészeti Líceum könyvtárosa a gyerekek olvasási programokba való bekapcsolódását szorgalmazza. A szokásos művek bemutatásán kívül újabb programokkal népszerűsíti az olvasást, amelyeket a tanítókkal és tanárokkal együtt visz sikerre. Hatos Melinda, a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnázium könyvtárosa többek között az Olvass többet! határtalanul – magyarul elnevezésű nemzetközi olvasóversenyt ajánlotta kollégái figyelmébe, és beszélt annak lebonyolításáról is. Grünesz Orsolya, a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Házának könyvtárosa elmondta, hogy a szokásos könyvtárosi munkán kívül a Sapientiás diákokkal a könyvtárba beérkező új könyvekről ismertetőket írnak. Barabás Zója, a székelyudvarhelyi Móra Ferenc Általános Iskola könyvtárosa kifejtette, hogy náluk a könyvtárosi programok, beleértve a kölcsönzést is, osztályonként órához kötöttek. A gyakran járó osztályok diákjai hosszabb programmal látogathatják a könyvtárukat.
A végkonklúzió az volt, hogy tevékenységek mindenütt zajlanak, ráadásul eredményesen.
Új elektronikus szolgáltatás a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban is
A Magyar Elektronikus Referenciamű Szolgáltatás (MERSZ) több száz magyar nyelvű kézikönyvet, szakkönyvet, felsőoktatási tankönyvet, jegyzetet tartalmaz teljes szöveggel, kereshető, jegyzetelhető, hivatkozható formában.
A székelyudvarhelyi könyvtár olvasótermében elérhetőek, használhatóak, akár le is tölthetőek az EISZ program keretén belül az adatbázisban található művek.
Teltházas könyvbemutató: A csernátoni Haszmann Pál Múzeum története
Negyvenkilenc esztendővel ezelőtt, 1973. február 24-25-én kétnapos tudományos tanácskozással egybekötött ünnepségen nyitották meg a csernátoni múzeumot. A közel fél évszázaddal ezelőtti esemény dátumához igazodva, 2022. február 24-én mutatták be a csernátoni Farkas-kúriában Dimény-Haszmann Orsolya A csernátoni Haszmann Pál Múzeum története című, tavaly megjelent könyvét.
Legalább százötvenen zsúfolódtak be a kúria igen kicsinek bizonyuló, jelenleg iskolaként használt termébe, ahol a helyiek mellett szép számban ültek és álltak máshonnan érkezők is. Köszöntőjében Rákosi Árpád csernátoni polgármester kiemelte, hogy az elmúlt évtizedek alatt a múzeum és a hozzá kötődő tevékenységek, események a község életének szerves részévé váltak, ugyanakkor a múzeum egy olyan műhelye a népművelésnek, amely messze földön is ismert és elismert. Tamás Sándor, a háromszéki megyei önkormányzat elnöke azt hangsúlyozta, hogy a múzeumalapító Haszmann Pál, a tanító bácsi egy egyszerű, tisztességes falusi gyermek volt, aki megtanulta szakmáját és tanított, azt tette, amit abban az időben egy falusi tanítónak tenni kellett. Tanította a gyermekeket, szervezte a kulturális életet és összegyűjtötte környezete tárgyi emlékeit. Gyermekei, valamint azok családjai is azt tették, amit tenniük kellett, és eközben megszületett a csernátoni csoda, a háromszéki múzeumhálózat egyik ékköve, amely nemcsak egy székelyföldi intézmény, hanem Székelyföld kulturális erőtere – mondotta.
Múlt nélkül, a múlt emlékei nélkül nem lehet élni – indította a könyvismertetőt Keszeg Vilmos egyetemi tanár, néprajzkutató. Szüleink, nagyszüleink emléke tovább él, használjuk a tárgyakat, amelyeket ők használtak, benne lakunk a házakban, amelyeket ők építettek, feljegyzések maradtak utánuk, amelyek hordozzák múltunk emlékeit – mondotta. A csernátoni Haszmann Pál Múzeum története című könyv az Erdélyi Múzeum Egyesület (EME) Emberek és kontextusok sorozatának tizenkilencedik kiadványa, mely sorozatban a szerzők azt vizsgálják, kik voltak, akik az adott kor kultúráját használták, hol és milyen helyzetekben, és ezeknek a könyveknek a DVD-mellékletei révén betekintést nyújtanak a kutatás folyamatába is – ismertette a néprajzkutató. A most bemutatott könyv a szerző doktori disszertációjához elvégzett kutatások eredményeit tartalmazza, mely munka irányítója Keszeg Vilmos volt, aki két hangsúlyos irányvonalat állapított meg a kötetben: az egyik, a már említett életpálya-követés, a másik az íráskutatás, vagyis a fellelhető dokumentumok felhasználása.
Az est moderátoraként Szonda Szabolcs, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója beszélgetett a szerzővel. Többek között arról faggatta, az évek során hogyan vált a résztvevőből megfigyelővé, mit jelentett számára, hogy ez a munka egyszerre volt szakmai és személyes kötődésű, mi a titka annak a folytonosságnak, ami a mai napig a legnagyobb erőssége a múzeumnak és tevékenységeinek.
Dimény-Haszmann Orsolya beszélt a gyermekkoráról, amikor a múzeum udvara nyáron tele volt táborozókkal, faragókkal és ez számára természetes volt, nem foglalkoztatta, hogy mindez miként kerül ide. Később kezdett ezekre rákérdezni, látta a mérhetetlen sok munkát, amit édesapja és nagybátyái végeztek, majd tudatosan kezdte kutatni ennek a világnak a történetét, amiben édesapja, ifjabb (immár néhai) Haszmann Pál segítette.
A könyvnek lesz folytatása, amit nemcsak a szerző ígért meg, hanem a kiadvány alcíme is erre utal: Intézményalapítás, intézményesülés, a múzeum első évtizedei.
Idén is megszervezik a könyvvásárt – interjú Szőcs Endre könyvtárigazgatóval
"Hozzánk legközelebb Londonban van a közönség számára is kipróbálható földrengés-szimulátor, száz kilométeres körben pedig egyedül a székelyudvarhelyi könyvtárban működik digitális planetárium vagy éppen 3D-s filmvetítés." Többek között a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár sokrétű szolgáltatásairól kérdezte Szőcs Endre igazgatót Asztalos Ágnes, a Hargita Népe munkatársa.
"– Mennyire volt eredményes a könyvtár tevékenysége a múlt évben?
– Ha a normál időszakot veszem, azaz, mondjuk, a 2013 és 2020 közötti évekre reflektálok, akkor elmondható, hogy nagyon jól látszik egy lineáris növekedés, a látogatottságot, könyvtárhasználatot, beiratkozók számát is tekintve. Viszont az utóbbi két esztendő ezt teljesen felülírta, a járvány miatti összevissza helyzet azt eredményezte, hogy szinte összehasonlíthatatlanok a statisztikai adatok. Ha 2020-hoz viszonyítom a tavalyi évet, azért érződik, hogy már többet voltunk nyitva, ezért minden szám növekedett, de ezek azért messze elmaradnak a 2019-es adatoktól.
– Mit emelne ki a tavalyi tevékenységek közül?
– Nagy lelkesedéssel fogadtam az első székelyudvarhelyi tematikus év ötletét, ami a Könyv Éve volt, bár egy kicsit szkeptikus is voltam, hogy a program hogyan is fog megvalósulni a járvány miatt. Egyik legkiemelkedőbb esemény ugyebár az őszi könyvvásár volt, ami – függetlenül attól, hogy nem egy népes közönségnek szóló, fesztiváljellegű esemény volt – nagyon jó visszhangokat keltett helyben is, de az ide érkező kiadók, szerzők körében is. Hamar kiderült, hogy ez folytatásra érdemes, és úgy néz ki, hogy van rá akarat, kapacitás és pénz is. Sőt, elárulhatom, hogy várhatóan október 14. és 16. között lesz az idei könyvvásár.
Egyéb hozadéka is volt a Könyv Évének, például nagyobb figyelmet kapott a könyvtár, és nagyobb költségvetésből gazdálkodhattunk. Olyan dolgokat is sikerült megvalósítani, amelyekre már rég szükség lett volna. Például végre le tudtuk cserélni az elavult, lassan „muzeális” korú számítógépeinket laptopokra, tableteket vásároltunk, amelyek teljesen más dimenziót nyitnak az adatkeresésben az olvasóknak.
Ami még nagyon szívügyem volt tavaly, az az év végén lezajlott Könyvkereső játék, amiben a könyvet, a technikát és a technológiát, digitális alkalmazásokat sikerült találkoztatni, még Csíkszeredából is játszottak velünk, pedig a játékban minden Székelyudvarhelyhez kötődött."
Egy éve távozott körünkből Farkas Árpád költő
Rokonok, barátok, pályatársak igyekeznek életben tartani a 2021-ben elhunyt Farkas Árpád emlékét. Halálával olyan életmű fejeződött be és állt kerek egésszé közönsége szeme előtt, amely makulátlan. Maga a költő is vallotta, hogy büszkeséggel töltötte el a kisebbségi lét, mindig örömmel fogadta az ebből fakadó pluszt, a megtöbbszöröződött feladatvállalást, hiszen elsősorban közösségi ember, közösségért alkotó és gondolkodó értelmiségi (is) volt. Tudjuk, hogy soha nem vállalt és nem végzett vállalhatatlan feladatot – ennek meg is voltak a következményei a letűnt totalitárius rendszerben –, és bejárva a fél világot, látva és beszippantva a szabadabb földek levegőjét, soha nem vágyott el a szűkebb pátriából.
Személye több évtizeden át Sepsiszentgyörgyhöz kötődött, ott bontakozott ki a munkássága. De Háromszék mellett Udvarhelyszék is otthona volt, hiszen középiskoláit elvégezve, sokáig ide tért haza, illetve egyre ritkábban ismétlődő látogatásai során mindig kereste, ápolta ehelyt a meglévő baráti és rokoni kapcsolatokat. Székelyudvarhely, Székelykeresztúr, Siménfalva és Székelyszentmiklós négyszögében, ahol nem elveszni szokott, hanem újraállítgatta a belső iránytűt és a helymeghatározó rendszert.
310 éve született Bod Péter, a tudós pap (1712-1769)
Bod Pétert a 18. századi Erdély egyik legfontosabb és legnagyobb tudósaként tartjuk számon: egyszerre volt pap, író és történész, illetve bölcs ember. A Hollandiában tanuló, majd hazatérő és népét szolgáló Bod Péterben a felvilágosodás egyik előfutárát tisztelhetjük. Magyarigenben, élete utolsó szakaszának színhelyén, a temetőkertben nyugszik, könyvtár és tanítóképző is viseli a nevét.
310 éve, 1712. február 22-én született a háromszéki Csernátonban. Bod Péter munkássága kivételes volt a 18. századi magyar kultúrában, hiszen irodalomtörténeti, hittudományi, történelmi és szépirodalmi munkákat egyaránt alkotott, könyvei a maguk idejében népszerűek is voltak, igen ismert és elismert tudósa volt korának. Nagyon sok munkája kéziratban maradt fenn, az évszázadok folyamán sok kutató foglalkozott munkáival, hagyatékával.
Mesévé szépült élettörténetek Csíkszentdomokosról
Bezzeg a mi időnkben nem így volt – ismerős? És ha nem így volt, vajon milyen volt? Megtudhatják, ha fellapozzák Sándor Edit Korán virjadt, későn setétedett című, korabeli fotókkal gazdagon illusztrált kötetét, amely a múltba vezeti vissza az olvasót. De azt is megtudhatják a könyvből, hogy miről beszélnek a régi öregek, ha a cuknist, az ágast vagy a légelyt emlegetik.
Idős emberek mesévé szépült élettörténeteit osztja meg az olvasókkal Sándor Edit csíkszentdomokosi könyvtáros, aki évek óta gyűjtögeti a korabeli fotókat, dokumentumokat, és rögzíti az idős nénik, bácsik történeteit, hogy most átadja egy következő generációnak, mintegy figyelmeztetésként: beszélgessünk öregjeinkkel, hallgassuk meg őket!
A könyv tematikája a születéstől a halálig van felépítve. Minden azzal kezdődik, hogy asszony lesz a lányból, majd következik a gyermekszülés, amikor a bábasszonyok fogták ki a gyermeket, szültek erdőn, mezőn, a barázdaközben, aztán jöttek a gyermeknevelés nehézségei, az 5-6-8, de sokszor 11 gyermek nevelése, a ruházat előállítása lenből, kenderből. Ezeket mind megélték a nénik. Ez az életforma 1962-ig, a kollektivizálás idejéig tartott. Addig önellátó életmódot folytattak, de miután a földeket elveszítették, sok esetben erőszakkal, a férfiak kénytelenek voltak munkába állni, jött a polgárosodóbb életmód, amikor már fizetést kaptak, s ezzel átalakult az életvitel. A férfijaink többsége a bányába kényszerült – mesélte a szerző D. Balázs Ildikó újságírónak a kötet kapcsán. A könyv bemutatóját 2022. február 27-én tartották a csíkszentdomokosi művelődési házban.
 |
| Sándor Edit a mostani könyvével kapcsolatos előadást tart a 2016-os RMKE. vándorgyűlésén |
Fotó: Kelemen Katalin
Drágulni fognak a könyvek a papírhiány miatt
Meglepően erős évet zárt tavaly a magyar könyvpiac, többen mégis óvatos pesszimizmussal készültek 2022-re. Az elmúlt hónapok brutális papírár-emelkedése mellett egy sor más tényező is drágábbá és kiszámíthatatlanabbá tette a könyvkiadást, és ez előbb-utóbb szükségszerűen lecsapódik a bolti árakban is. Könyvpiaci szereplők beszéltek a papírhiány okairól, és arról is, mit és mikor tapasztalhatnak meg ebből a vásárlók.
A sajtóban már 2021 őszén megjelent a hír, hogy papírhiány van, és drasztikus áremelkedés jöhet. Egy nyomdaipari megszólaló már akkor szemléletes képpel jellemezte a helyzetet, hiszen arról beszélt: a papír előállításához szükséges cellulóz áremelkedési görbéje nem egyszerűen meredek, de szinte függőleges ívet írt le a megelőző hónapokban. Az is világos volt, hogy ez a folyamat idővel az egész ágazaton végigsöpör, hiszen a gyártó a nyomdákra, a nyomdák pedig a kiadókra és a kereskedőkre hárítják a drágulást, amit előbb-utóbb a lánc végén található vásárlók is megéreznek majd – még ha nem is olyan drasztikus mértékben, mint az iparági szereplők.
A forgalmas karácsonyi szezonra épp ráforduló könyvpiac szereplői ekkor egy ideje már tisztában voltak a helyzettel, hiszen a saját bőrükön tapasztalták az áremelkedést, illetve azt, hogy bizonyos – addig raktáron lévő – alapanyagokat képtelenség időben beszerezni. Látványos fennakadást mindez egyelőre nem okozott a könyvpiacon, a boltokban nem láthattunk üresen álló könyvespolcokat. A kiadók igyekeztek adaptálódni az elmúlt fél évben kialakult bizonytalan helyzethez, ami jóval nagyobb rugalmasságot és előrelátást követelt a részükről.
E-könyvek, podcastek – a történet a fontos
Az olvasás fontos szerepet látszik betölteni a társadalomban és a személyes fejlődésben – fejtette ki a Krónikának Szabó Eszter, a marosvásárhelyi Okulusz irodalmi podcast vezetője, aki arról is beszélt, mi az előnyük, melyek a jellemzői az elektronikus olvasóeszközöknek. Idén januártól életbe lépett Romániában az a törvény, amely az elektronikus könyvek áfájának 5 százalékra csökkentéséről szól. A jogszabály kapcsán – amely az olvasás népszerűsítése érdekében született – az e-könyvek népszerűségét, előnyeit jártuk körül a marosvásárhelyi Szabó Eszterrel, aki hatodik éve foglalkozik olvasásnépszerűsítéssel. A felnőtt olvasóklub, illetve az óvodásoknak és iskolásoknak tartott irodalmi foglalkozások mellett tavaly októberben elindította az Okulusz elnevezésű podcastet, amelyben változatos irodalmi témákat boncolgat meghívottjaival. Az egyre népszerűbb podcast műfaj a digitális hangállományoknak a világhálón való sorozatos közzétételét jelenti.
Az Okulusz irodalmi podcast vezetője úgy véli, az olvasást ott kell népszerűsíteni, ahol még nem hódított teret. Véleménye szerint a kulcs a történetek erejében rejlik, amelyekkel a könyvekben találkozhatunk, ezek pedig összekötik az embereket. A különböző olvasatok segíthetnek kitágítani a világról alkotott képünket, rávilágítva, hogy az nem csak a mi szemünkön keresztül létezik. Felnőtteknek és gyerekeknek szóló foglalkozásai rendszerint adott téma köré épülnek, amely kapcsán egy-egy könyvet is bemutat, kedvcsinálónak az olvasáshoz. Bár hisz a személyes részvételű rendezvények erejében, a járványidőszakban rákényszerült a podcast-formátumra, amelyet elmondása szerint egyáltalán nem bánt meg. Ez nem pótolja a személyes találkozás nyújtotta élményt, de lehetőséget nyújt az információ megtöbbszöröződésére, ezáltal pedig a munka minőségének jelentős fejlődésébe, amely hosszas felkészülést igényel ahhoz, hogy egy tartalmas és színvonalas podcast létrejöjjön. „Ugyanakkor egyre többen érdeklődnek a podcast iránt, így azok is részesei lehetnek az ilyen alkalmaknak, akik nem tudnának eljönni” – mutatott rá Szabó Eszter.
Szerkesztők:
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros),
twsa@freemail.hu Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros),
alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Kovács Eszter.
