ŐZE LAJOS VERS- ÉS PRÓZAMONDÓ VERSENY DÖNTŐ - 2014. április 26

Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy április 26-án részt vehettünk az Őze Lajos Vers- és Prózamondó Verseny Budaörsön megtartott döntőjén, amivel a Közhasznú Alapítvány a Dadogókért fennállásának 20. évfordulóját ünnepeltük.

            Iskolánkat Bálint Zita Szilvia és Moga Petra IX.B. osztályos diákok képviselték, Fosztó Ingrid (X.o.) sajnos, indulás előtt megbetegedett, így kimaradt a kis csapatból.

            Szép, méltó ünnepség volt, a verseny színvonalas, a mérce nagyon magasra ívelt. Csodálatos verseket hallottunk kiváló előadásban. Jó volt hallgatni a fiatalok szép beszédét, kifejezésmódját. Nem volt könnyű dolga a zsűrinek rangsorolás közben.

            Az ilyen szinten versenyzők között nincsenek vesztesek. Mindenki gazdagabb lesz: visz magával tapasztalatot, biztatást, elismerő tekintetet, egy-egy hangot, mosolyt, amiben kapaszkodhat az elkövetkezőkben.

            Szerencsések vagyunk, hogy megadatott ezen rangos rendezvényen való részvétel és megmérettetés lehetősége.

            Élmény volt hallgatni a gálaműsor meghívott vendégeit : Őze Lajos özvegyét, aki a színészről mesélt, Erdős Virág költőt, aki két versét szavalta el, a  meghívott színészek előadását: mind-mind olyan mozzanat, amit nem fogunk egyhamar elfelejteni.

            Hálás köszönet Schmidtné Balás Eszternek, és az Alapítvány minden tagjának, mindenért: a szívélyes fogadásért, fogadtatásért és befogadásért, a „lélekért”, ami minden szóban, gesztusban jelen volt.

Ablakot nyitottak, lehetőséget biztosítottak a tanulás, tapasztalás felé.

Megérkezésünk napján zuhogó esőben gyönyörködtünk Budapest látványos épületeiben, Fogarasi Erzsébet enyedi véndiák és kedves jóbarát  volt az idegenvezetőnk Fáradhatatlanul járta velünk az utakat, szerette volna, ha minél többet látunk. Verseny után pedig Homor Ildikó jóvoltából a Gellért-hegyről csodáltuk a fényben úszó csodás várost. Köszönet mindkettőjüknek önzetlenségükért, szeretetükért.

 Kevés idő jutott városnézésre, mindezek ellenére pár órán belül sok helyen jártunk, sok szépet láttunk

Rengeteg élménnyel, kedves arcok emlékével, új barátságokkal és „dunányi” szeretettel a tarsolyunkban tértünk haza.

Reméljük, hogy részvételünkkel mi is beálltunk azok sorába, akik közösséget vállalnak a „másság” elfogadóival: megpróbálunk egymással türelmesebbek, toleránsabbak, figyelmesebbek és jobbak lenni.

Ercsey Etelka

  könyvtáros

           

ÉLMÉNYBESZÁMOLÓ

            Nekem egy élmény volt ez az egész út, mert már rég jártam Budapesten. Nagyon sok mindent láttam és csodálatos emberekkel találkoztam, hálás köszönet nekik mindenért. Nagyon sok hírességgel is megismerkedtem.

            Ez a verseny számomra egy nagy tanulság volt, hogy nem számít mennyire vagyok jó, nálam még sokkal jobbak vannak, és ez arra ösztönöz engem, hogy ne csak jó legyek, hanem próbáljak meg a legjobb lenni.

            Felejthetetlen élményben volt részem, olyan dolgokat láttam, ettem és tapasztaltam, amiről azt sem tudtam, hogy léteznek.

            Nagyon kicsi voltam, amikor utoljára Budapesten jártam, már elfelejtettem, hogy milyen is valójában. Hálás vagyok az ottani barátaimnak (azt hiszem, hogy már hívhatom nyugodtan barátaimnak), hogy ennyire kedvesek voltak, és hogy befogadtak.

Sok köszönet !  

Bálint Zita Szilvia

 IX.B.

            Mindig, mikor Budapesten járok, új élményekkel gazdagodom, de ebben a két napban rekordot döntöttünk.

            Rengeteg új dolgot láttam, mint például a Szent István Bazilika. Voltunk még a Gellért-hegyen, a Margit-szigeten, a Művészetek Palotájában, a Magyar Nemzeti Színházban stb.

            Budaörs is új volt számomra, de itt a legnagyobb élményem a szavalóverseny volt. Nagyon szép szavalatokat hallhattunk. A legszebb Borié volt, ő kapta az első díjat, és a többiek, akik helyezettek lettek, messze felülmúltak minket.

            Mi egy Erdős Virág kötetet kaptunk, amit alá is írathattunk a költőnővel, aki díszvendégként jött el.

            Nagyon sokat utaztunk oda is és vissza is, kb. 20 órát összesen, de megérte.

Moga Petra

 IX.B.

Metodikai nap Háromszéken

Kedves  barátaim! 

A háromszéki könyvtárosok szakmai találkozóját a Mikes Kelemen Elméleti Líceumban tartjuk, május 16-án, 10 órai kezdettel.

Könyvtár szoftokat, érdekes rendezvényeket mutatunk be, de jelen lesznek amerikai iskolai könyvtárosok is (Carolyn Walters /North Carolina-ból és Linda Ward/Texas-ból), akik az olvasáskészség fejlesztésről beszélnek majd. 

Szeretettel várunk kollégákat más megyékből is! 

Baráti üdvözlettel 

Kiss László

Kedves kollegák,
  
Tavaly volt szerencsénk Leventével, Danielával és Melindával elmenni a kovászna megyei kollégák módszertani napjára, amelyet Laci szervezett. Nagyon jól telt, s nemcsak hogy tartalmas volt, hanem élménydús is, mivel jó volt új és érdekes információkat hallani amerikai kollégáktól, hogy ok mit hogyan szoktak tenni, ott náluk mi a rendszer stb. A gyerekeket is bevonta Laci a tevékenységbe, igazán szép munka volt!

Ezért arra buzditalak titeket, hogy amennyiben tehetitek idén vegyetek részt ti is ezen a tevékenységen.

Üdvözlettel,

Márdirosz Ajka

 

ReMeK-e-hírlevél 2014/5. számából

Kárpát-medencei könyvtárosok konferenciája
Kedves Kollégák! Örömmel tájékoztatunk mindenkit, hogy idén is megrendezésre kerül június 1-2 között Csongrádon a Kárpát-medencei könyvtárosok konferenciája az Informatikai és Könyvtári Szövetség és a Csongrádi Információs Központ közös szervezésében.
Az idei program egyik fő súlypontja a Nemzeti Kulturális Alapot érintő változások, különösen a pályázati rendszer átalakulása. Másik súlypont a határon túli könyvtáros szakmai szervezetek által bemutatott helyi könyvtárügyi programok, tervek, és azoknak lehetőségei. A konferencia informális keretek között is igyekszik lehetőséget biztosítani a résztvevőknek a jövőbeli együttműködési keretek kialakítására.
A részletes program és a jelentkezési lap elérhető az intézmény honlapján ide kattintva de a jelentkezési lap közvetlenül is itt:
Jelentkezési űrlap a 2014-es Kárpát-medencei könyvtárosok konferenciájára
A jelentkezési lapokat Kopacz Katalinnak kell elküldeni május 8-ig az alábbi címre: bibliohr@gmai.com.

A Litera egész éves netnapló-pályázatot hirdet "Szabadnapló 2014"
A Netnapló 12 éve a Litera egyik legnépszerűbb és legsikeresebb rovata.
2012-ben elindították Szabadnapló című pályázatukat, amelyben a napló új formáját kívánták a Literán meghonosítani. Idén újra lehetőséget kínálnak minden, a naplóíráshoz kedvet érző tollforgatónak, hogy megcsillantsa tehetségét, megossza gondolatait az olvasókkal.
A pályázatra egy 2 flekk (kb. 3000 karakter) terjedelmű próbanaplót kell beküldeni, bármely napról. A próbanaplókat a szerkesztőség tagjai bírálják el. Havonta egy alkalommal hoznak döntést arról, mely pályázó nyer jogot egész hetes Litera-napló írására.
A pályázat meghirdetésétől folyamatosan várják a jelentkezéseket.
Év végén az egyes naplók közül szerkesztőségi szavazással választják ki a legjobbat, amelyet díjaznak.
Eredményhirdetés és díjátadás: 2014. december 30-án, a Litera előszilveszteri partiján
A pályázatban részt vehet az is, aki már írt naplót a Literára.
A Litera eddigi naplói itt olvashatók.
Részletes pályázati útmutató: http://www.litera.hu/hirek/szabadnaplo-2014-ujraindul-a-litera-naplopalyazata

Köszöntő est a hetvenéves Farkas Árpád tiszteletére
Élő klasszikusként köszöntötték Farkas Árpád József Attila-díjas költőt 70. születésnapján, 2014. április 3-án, a Székelyföld folyóirat szerkesztői és szerzői, az ünnepelt rokonai, barátai Magyarország Sepsiszentgyörgyi Kulturális Központja szervezésében, a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében.
A Székelyföld kulturális folyóirat áprilisi számában tizenhárom író és költő üdvözölte – versben és prózában – a kerek évfordulóhoz érkezett „élő klasszikust”.
Kis zene is fűszerezte a hangulatot: előbb a Kaláka együttes által megénekelt Virágzápor hangzott el, majd a Plugor Sándor Művészeti Líceum vonósnégyese adott elő Kodály- és Bartók-műveket, végül pedig Majláth Attila egy népdalt. Kolcsár József színész verseket olvasott fel, a városvezetés jókívánságait Incze Sándor tanácstag, nyugalmazott református esperes tolmácsolta, személyes ráadással is nyomatékosítva az üzenetet.
A rendhagyó születésnap dedikálásokkal, oldott beszélgetéssel végződött.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/69202/versek_a_koltonek
http://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/54321-Ember-versek-bartai.html
http://www.kmkt.ro/article/225_seara_literara_cu_ocazia_celei_de-a_70-a_zi

A legnagyobb történet – természettudományi előadás-sorozat a könyvtárban
A legnagyobb történet - Az ősrobbanástól az ember megjelenéséig természettudományi előadássorozat nyitó előadása hangzott el 2014. április 25-én a Kájoni János Megyei Könyvtárban.
"A világ megismerhetősége mellett állok ki!" – tisztázta bevezetésként Nagy Péter előadó az átlagos természettudományi műveltséggel bíró közember számára kezdetben nyilvánvaló tényt. A nyilvánvalóságot viszont az előadó szavai és a Luka Levente informatikus hozzáértését és kreativitását igazoló multimédiás anyag percről-percre halványították. A könyvtár előadótermében összegyűlt közel 80 érdeklődő az előadás folyamán ízelítőt kapott a tudomány ’működéséről’, arról, hogy milyen is valójában a tudományos gondolkodás; áttekintették az Arkhimédész, Kopernikusz, Galileo Galilei, Newton, Maxwell, Einstein és Max Planck nevéhez fűződő paradigmaváltásokat és a napjainkban folyamatban lévő váltást előidéző ellentmondásokat. Bár volt egy pillanat, amikor neves tudósok is azt hitték, hogy mindent ismernek, ami megismerhető, vitathatatlan csak az, hogy a nagyon nagy és a nagyon kicsi "dolgok" megismerésre várnak. A sorozat további előadásairól a könyvtár idejében értesíti az érdeklődőket.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/118/a-legnagyobb-tortenet

Átadták a felújított sárospataki nagykönyvtárat
Megújult a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei Nagykönyvtára, a több mint 116 millió forintból megszépült létesítmény.
A Sárospataki Református Kollégium egy egységes, de többcélú intézmény, amely magába foglal gimnáziumot, általános iskolát és diákotthont, teológiai akadémiát, valamint közművelődést szolgáló közgyűjteményt. Ez utóbbin belül működik az iskolamúzeum és a nagykönyvtár.
A könyvtár a kollégium alapításával egy időben, 1531-ben kezdte meg működését, a Nagykönyvtár pedig Pollack Mihály tervei alapján 1834-ben készült el. A magyar történelem jeles személyiségeinek (protestáns főnemesi családoknak, a Rákócziaknak, Dobóknak, Lorántffyaknak) adományait, értékes kiadványokat is tartalmazó gyűjtemény jelenleg több mint 440 ezer darab könyvből, kéziratból áll. Különösen értékes teológiai, filozófiai, irodalmi, nyelvészeti, társadalomtudományi és történelemi témájú könyvek találhatók itt. Oroszországból pedig 2006-ban kerültek vissza a második világháború után odaszállított könyvek a sárospataki vitrinekbe.
Megújult egyebek mellett a könyvtár nagytermének intarziás parkettája, restaurálták a fa karzatot és oszlopsorait, a mennyezet festményeit, felújították a könyves szekrényeket.
Forrás: http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/kulturaert-felelos-allamtitkarsag/hirek/atadtak-felujitott-sarospataki-nagykonyvtarat

165 éves lett a Brassói Lapok
A legrégebbi, máig is megjelenő magyar lapként tartják számon az 1849. április 16-án megalapított Brassói Lapot. Bem József tábornok volt az, aki a forradalmi időkben, brassói tartózkodása alkalmával magyar, román és német nyelvű lapot is létrehozott a városban. A három kiadvány közül azonban csak a Brassói Lapok élt meg máig is. Igaz, az évek folyamán többször is nevet változtatott, viselte már a Népi Egység, a Vörös Zászló és az Új Idő nevet is.
A 165 éves évforduló alkalmából megjelent a Székely Lapok is, amely tartalmában megegyezik a Brassói Lapokéval, csupán címlapjának fejléce különbözik attól. A lap négy plusz oldallal gazdagodott, amely székelyföldi híreket, tudósításokat és kulturális kalauzt is tartalmaz. A lap ára nem változott, de arculata egy kissé átalakult.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=163325

Elhunyt a román költészet nagyasszonya
Életének 90. évében elhunyt Nina Cassian román költő, műfordító, esszéíró, dalszerző, a kortárs román költészet egyik legjelentősebb alkotója. Az 1924-ben Galacon született, több mint ötven verses- és esszékötetet publikáló, 1985-ben emigrált művészt New York-i otthonában érte halál.
Brassói és bukaresti irodalmi, festészeti, színi és zenei tanulmányai után 1947-től a román fővárosban dolgozott lapszerkesztőként és irodalomtanárként.
Irodalmi pályafutása a dekadencia és szürrealizmus jegyében indult 1947-ben, majd egy nyolcéves ’kitérőt’ tett - ahogy maga írt róla - a ’proletkult’ költészetben. Lírája, egyéni hangja 1956 után teljesedett ki, párhuzamosan kísérletezett és alkotott maradandót a modernizmus és a gyermekirodalom terén. 1985-ben egy alapítványi ösztöndíjjal vendégtanári körutat tett Amerikában: ekkor értesült egy közeli barátja, a rendszert nyíltan bíráló Gheorghe Ursu mérnök letartóztatásáról és haláláról, és úgy döntött, nem tér vissza az országba. Könyveit a Ceauşescu-diktatúra betiltotta, a könyvtárakból kivonta.
Jelentősek Shakespeare, Bertold Brecht és Moliere fordításai, költészetét Amerikában is elismerés övezte. Nina Cassian legszebb versei magyarul is megjelentek különböző kortárs antológiákban, folyóiratokban, illetve a bukaresti Ifjúsági Könyvkiadó szerzői kötetében.
Forrás: http://www.kulturpart.hu/irodalom/41146/elhunyt_a_roman_kolteszet_nagyasszonya

Meghalt Gabriel García Márquez
2014. április 17-én mexikóvárosi otthonában elhunyt a világirodalom egyik legnagyobb klasszikusa, a Száz év magány halhatatlan szerzője, Gabriel García Márquez, kolumbiai író.
A Nobel-díjas író regényeiért és novelláiért több tízmillió olvasó rajongott, a legnépszerűbb spanyol nyelvű írónak tekintik. A Száz év magány több mint 50 millió példányban kelt el, 25-nél is több nyelvre fordították.
A mágikus realizmus mestere 1927-ben született egy kolumbiai kisvárosban, Aracatacában, tizenegy gyermekes családban, egy távírász és egy homeopátiás vándorpatikus legidősebb fiaként. Márquez szüleit alig ismerte, nagyanyja és az ’1000 napos’ háborút is megjárt, nyugalmazott ezredes nagyapja nevelte. Nagyszüleinek meséi és szülőfaluja, Aracataca adják varázslatos történeteinek alapjait.
Pályájának kezdetén, 1947-ben egy a kolumbiai napilap, az El Espectador riportereként dolgozott, később külföldi tudósítóként Rómában, Párizsban, Barcelonában, Caracasban és New Yorkban is megfordult. Az ötvenes években jelentette meg azt a cikksorozatot, amelyből első könyve, az Egy hajótörött története című mű született. Mivel ebben egy, a kormányzat által dicsőségesnek beállított hajótörés valódi történetét beszélte el, Kolumbiában nem volt többé biztonságban. Akkor kezdődött külföldi tudósítói karrierje.
Egyes műveinek valóságos alapja van, az 1981-ben megjelent Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája című regényében egy vérbosszú újságokban is olvasható történetét dolgozta fel, a Szerelem a kolera idején című művében pedig szülei szerelmét mesélte el. Gyermekkori élményei több művében visszatérő motívumként jelennek meg. 1982-ben regényeiért és novelláiért megkapta az Irodalmi Nobel-díjat. 2002-ben adta ki önéletrajzi könyvét, egy háromkötetesre tervezett mű első részét. Magyarul Azért élek, hogy elmeséljem az életemet címmel 2003-ban a Magvető Könyvkiadónál jelent meg. Márquez a 2000-es évek óta idős kori demenciában szenvedett, 2004-ben megjelent, magyarul Bánatos kurváim emlékezete címen olvasható műve után már nem publikált több könyvet.
Forrás: http://www.litera.hu/hirek/meghalt-gabriel-garcia-marquez

Elhunyt Henze Gertrud
2014. április 22-én 112 éves korában halt meg Henze Gertrud, egykori német könyvtáros. Utolsó időben is szívesen olvasott, nagyítót használva és járókeret segítségével közlekedett. Egy öregotthonban töltötte utolsó éveit, ahol április 22-én csendesen elaludt.
Forrás: https://de.nachrichten.yahoo.com/wohl-%C3%A4lteste-deutsche-tot---gertrud-henze-mit-112-jahren-gestorben-155938016.html
Forreiter Csilla, Székely Mikó Kollégium könyvtárosa

Új kulturális e-folyóirat
Könyvkultúra Magazin címmel a Kelló elindította online folyóiratát. Kiadványukban naponta frissülő hírek, kritikák találhatók könyvekről, kultúráról, a könyves közélet eseményeiről.
A magazin arra törekszik, hogy összegyűjtse annak a sok ezer könyvtárosnak és pedagógusnak, több száz kiadónak és könyvkereskedőnek a tapasztalatát, akikkel a Kelló kapcsolatban áll, és így tegye rövidebbé, járhatóbbá és érdekesebbé a szerző és az olvasó közötti utat.
Észrevételeiket, javaslataikat, témaajánlataikat, gondolataikat a magazin@kello.hu email címre várják!
Az új kulturális e-folyóirat itt olvasható: http://konyvkultura.kello.hu/
Forrás: Bariczné Rózsa Mária, könyvtári értékesítési vezető

E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: bakai.magdolna@gmail.com.

Májusi évfordulók 2014

30 éve, 1984. május másodikán hunyt el Barabás Tibor magyar író és elbeszélő.

545 esztendeje, 1469. május harmadikán született Nicollo Machiavelli olasz író, filozófus és politikus.

100 éve, 1914. május negyedikén született Emanuel Roblès algériai születésű francia író, novellista, drámaíró és költő.

75 éve, 1939. május negyedikén született Ámosz Oz (Amos Klausner) izraeli zsidó író és újságíró.

60 éve, 1954. május negyedikén született Géczi János magyar író, költő és képzőművész.

510 esztendeje, 1504. május ötödikén született Stanislaw Hozjusz lengyel humanista költő, diplomata és teológus.

110 éve, 1904. május ötödikén hunyt el Jókai Mór magyar regényíró. Ismert művei: Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán, Szegény Gazdagok, A kőszívű ember fiai, Fekete gyémántok, Az arany ember, Sárga Rózsa stb.

105 éve, 1909. május ötödikén született Radnóti Miklós (Glatter) felvidéki születésű, zsidó származású magyar költő, prózaíró.

330 esztendeje, 1684. május hatodikán hunyt el Heimann Dullaert holland költő és festő.

110 éve, 1904. május hatodikán született Harry Martinson svéd költő és író.

140 éve, 1874. május hetedikén született Ilmari Kianto író és költő, a finn irodalom egyik meghatározó alakja.

270 éve, 1744. május nyolcadikán született Nikolaj Ivanovics Novikov orosz, újságíró és publicista.

150 éve, 1864. május kilencedikén született Feliks Brodowski lengyel író, irodalomkritikus és esszéíró.

120 éve, 1894. május kilencedikén született Én Miquel Llor Forquilla katalán költő, író és novellista.

365 esztendeje, 1649. május tizedikén született Pápai Páriz Ferenc magyar tanár, orvos, filozófus és szótáríró.

85 éve, 1929. május tizedikén született Kányádi Sándor székely-magyar költő, író, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

150 éve, 1864. május tizedikén született Ethel Lilian Voynich ír származású amerikai író, műfordító és zeneszerző.

110 éve, 1904. május tizenegyedikén született Vilis Lācis lett író és politikus.

50 éve, 1964. május tizenharmadikán hunyt el Tompa László székely-magyar költő és műfordító.

70 éve, 1944. május tizenharmadikán hunyt el Gulyás Pál magyar költő és irodalomtörténész.

40 éve, 1974. május tizenharmadikán hunyt el Szinetár György magyar író, költő, újságíró, filmrendező és dramaturg.

90 éve, 1924. május tizennegyedikén született Csepeli Szabó Béla magyar költő, író és újságíró.

120 éve, 1894. május tizenötödikén született Katherine Anne Porter amerikai írónő, esszéista és novellista.

150 éve, 1864. május tizenhatodikán hunyt el Nathaniel Hawthorne amerikai író és novellista.

30 éve, 1984. május tizenhatodikán hunyt el Irwin Shaw (Gilbert Shamforoff) orosz-zsidó származású amerikai író, drámaíró és novellista. Ismertebb regényei: Oroszlánkölykök, Gazdag ember – szegény ember.

120 éve, 1894. május tizenhetedikén született el Jánis Sudrabkalns lett költő, író és újságíró.

215 éve, 1799. május tizennyolcadikán hunyt el Pierre-Augustin Carin de Beaumarchais francia író és színműíró. Főbb művei: A sevillai borbély, Figaro házassága, A bűnös anya.

145 éve, 1869. május tizennyolcadikán született Dagesztánban Szulejmán Sztalszkij lezg népi költő.

1210 esztendeje, 804. május tizenkilencedikén hunyt el Alcuin (Albinus, Eahlwine) angol származású frank teológus, költő és tudós.

215 éve, 1799. május huszadikán született Honoré de Balzac a kiváló francia realista regényíró. Ismert művei: Goriot apó, Eugénie Grandet, Elveszett illúziók, A Nucingen ház, Parasztok, A vörös vendégfogadó.

100 éve, 1914. május huszadikán hunyt el Rafael Delgado mexikói író, újságíró, elbeszélő és színműíró.

95 éve, 1919. május huszonegyedikén született Fehér Klára magyar író, színdarabíró és újságíró.

75 éve, 1939. május huszonegyedikén született Lászlóffy Csaba erdélyi magyar költő, író, műfordító és esszéíró.

55 éve, 1959. május huszonegyedikén született Páll Szilárd erdélyi származású magyar író és szerkesztő.

50 éve, 1964. május huszonegyedikén hunyt el Tudor Vianu román esztéta, kritikus, irodalomtörténész, költő, esszéista, filozófus és műfordító.

155 éve, 1859. május huszonkettedikén született Arthur Conan Doyle skót író, a Sherlock Holmes detektívregények atyja.

45 éve, 1969. május huszonkettedikén hunyt el Indig Ottó erdélyi magyar származású, színműíró, forgatókönyvíró, újságíró, költő és elbeszélő.

100 éve, 1914. május huszonharmadikán született Erdélyi Ágnes (Glatter) zsidó származású magyar költő- és írónő.

110 éve, 1904. május huszonharmadikán született Palotai Boris magyar író- és költőnő.

95 éve, 1919. május huszonnegyedikén született Balogh László magyar író, költő és irodalomtörténész.

130 éve, 1884. május huszonötödikén született Jean-Richard Bloch francia író, költő és lap alapító.

95 éve, 1919. május huszonhatodikán hunyt el Gozsdu Elek szerb és román származású magyar elbeszélő, drámaíró.

130 éve, 1884. május huszonhetedikén született Max Brod német nyelvű zsidó író és műfordító és zeneszerző. Franz Kafka műveinek őrzője és népszerűsítője.

120 éve, 1894. május huszonhetedikén született Louis-Ferdinand Céline (Destouches) francia író és orvos.

 270 éve, 1744. május huszonnyolcadikán született Zavirasz György (Georgios Zaviras) görög származású magyar történetíró, kereskedő és könyvtártámogató.

235 éve, 1779. május huszonnyolcadikán született Thomas Moore ír származású angol költő és író.

140 éve, 1874. május huszonkilencedikén született Gilbert Keith Chesterton angol író, költő, újságíró, könyvillusztrátor és esszéíró.

420 esztendeje, 1594. május harmincadikán hunyt el Balassi Bálint, a magyar költészet kiemelkedő egyénisége.

270 éve, 1744. május harmincadikán hunyt el Alexander Pope angol költő, író és műfordító.

45 éve, 1969. május harmincadikán hunyt el Benedek Marcell magyar író, irodalomtörténész és műfordító.

160 éve, 1854. május harmincegyedikén született Thomas Stinson Jarvis kanadai angol író, esszéíró és publicista.

195 éve, 1819. május harmincegyedikén született Walt Whitman, az észak-amerikai költészet kimagasló alakja.

Érdemes Tudni

65 éve, 1949. május elsején hunyt el Dobos Ferenc erdélyi magyar történész és költő.

100 éve, 1914. május harmadikán született Csűrős István erdélyi magyar botanikus.

210 éve, 1804. május negyedikén tartotta meg Bolyai Farkas székfoglaló beszédét, mint a matematika, fizika és kémia meghívott professzora a marosvásárhelyi főtanodán.

25 éve, 1989. május kilencedikén hunyt el Kárteszi Ferenc magyar matematikus, a Bolyai János munkájáról írt Appendix. A tér tudománya kötet szerkesztője.

60 éve, 1954. május tizedikén hunyt el Papp Viktor erdélyi magyar zeneíró, zenekritikus és szerkesztő.

60 éve, 1954. május tizedikén született Létay László erdélyi magyar műépítész és építészeti szakíró.

165 éve, 1849. május tizenhatodikán született Tivai Nagy Imre székely-magyar gazdasági szakember, közíró és szerkesztő.

70 éve, 1944. május tizennyolcadikán Márton Áron, csíki székely-magyar római katolikus püspök a kolozsvári Szent Mihály templomban elmondott beszédében elítélte a zsidóellenes intézkedéseket.

70 éve, 1944. május huszadikán született Ágoston Hugó erdélyi magyar fizikus, szerkesztő és újságíró.

35 éve, 1979. május huszonötödikén hunyt el Benedek Simon (P. Benedek Fidél) székely-magyar ferences szerzetes, történész és teológiai szakíró.

165 éve, 1849. május huszonhetedikén jelen meg Bem tábornok jóváhagyásával a székelyföldi Hadi Lap, amelyet a csíksomlyói ferences nyomdában adtak ki. Az újságot Gál Sándor ezredes kezdeményezte, és Biró Sándorral voltak a lap szerkesztői.

50 éve, 1964. május harmincadikán hunyt el Szilárd Leó (Spitz) zsidó származású magyar-amerikai atomfizikus és biofizikus.