Magyar helyesírási tanácsadó portál
Már használható a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nyelvtudományi Intézetének helyesírási tanácsadó portálja, a
helyesiras.mta.hu/ oldal.
A nagyközönség számára ingyenes honlapot Pálinkás József, az MTA elnöke
indította el és tesztelte a „nagy energiás elektron gyorsító”
szóösszetétel beírásával. Az alkalmazás három lehetséges helyesen írt
alakot adott meg, a „részletek” fülre kattintva az is olvasható, mely
helyesírási szabályok alapján. Az akadémia elnöke felhasználóbarátnak,
interaktívnak, tartalmát tekintve pedig hitelesnek nevezte a portált,
amely mindenki számára hozzáférhetővé teszi a magyar helyesírás
szabályait.
Hoffmann Rózsa, az Emberi Erőforrások Minisztériumának közoktatási
államtitkára hangsúlyozta: a magyar nyelv, a magyar helyesírás közös
kincsünk, ezért szükséges annak ápolása, fejlesztése. Aki a saját
kincsét, a rábízott értéket nem gazdagítja és műveli, az vétkes – tette
hozzá.
A helyesírási tanácsadó portál az interneten elérhető szoftvereszköz,
amely segít a mindenkori helyesírási szabályzat szerinti helyesen írott
alak megtalálásában. A megoldás mellett magyarázatot is ad, ezzel is
igyekszik elősegíteni a tudatos helyesírási készségek elsajátítását –
tájékoztatta az érdeklődőket Váradi Tamás, az MTA Nyelvtudományi
Intézetének munkatársa.
A tanácsadó hét témakörben ad választ: egybe- és különírás, elválasztás,
ábécé-sorrendbe rendezés, névkereső, számok, dátumok, helyes-e így?
Forrás:
http://www.3szek.ro/load/cikk/59509/magyar_helyesirasi_tanacsado_portal
Háromszéki építészeti hagyományokIzgalmas
helytörténeti, kultúrtörténeti kalandozás részese lehetett az, aki a
Bod Péter Megyei Könyvtárban részt vett a háromszéki építészeti
hagyományokat bemutató előadássorozaton 2013. május 8–15. között. A
házigazda szerepét ellátó Demeter Lajos könyvtáros és helytörténész
azzal az ajánlással indította útjára a sorozatot, hogy jó lenne, ha
minél többen felfedeznék szülőföldünk építészeti remekeit, amelyekből
őseink jóvoltából nekünk bőségesen jutott. Ezen kincsek megőrzése és
népszerűsítésük már a mi kötelességünk és feladatunk, de ezen
elvárásoknak csak egy bizonyos tudás birtokában tudunk eleget tenni,
fogalmazott Demeter. A többnapos rendezvény ennek megszerzéséhez
nyújtott segítséget, erre teremtett lehetőséget.
Szőcsné Gazda Enikő néprajzkutató a 19. századi Háromszék lakberendezési
szokásait ismertette, betekintést nyújtott nemesi szobabelsőkbe, de
levéltári kutatásokkal feltérképezte azt is, milyen bútordarabok
szerepeltek egy nemes, katona vagy egyszerű parasztlány hozományában.
Előadásából kiderült, mikor jelent meg tájainkon például a szekrény,
vagy mekkora értéke volt egy tükörnek.
Jánó Mihály művészettörténész más jellegű kalandozásra hívta közönségét.
A kilyéni templom falfestményeinek értelmezése, titkainak feltárása
során egy új, saját felfedezésű motívumot ismertetett: a Szent László
király által elfogott kun király kivégzési jelenetében a szív
felajánlását, majd korabeli festmények segítségével igazolta
elképzelését.
D. Haszmann Orsolya néprajzos–muzeológus a csernátoni kúriákat mutatta
be, illetve elevenítette fel anekdoták segítségével azok lakóinak
történetét. A múltidézést Kisgyörgy Zoltán geológus, újságíró folytatta,
ő az erdővidéki kastélyokkal, udvarházakkal kapcsolatos élménydús, ízes
tapasztalatait osztotta meg a résztvevőkkel.
Bordi Zsigmond régész Háromszék középkori várairól beszélt, majd Fehér
János művészettörténész az erdővidéki nemesi építészet berkeibe nyújtott
betekintést. Benczédi Sándor építész, műemlékvédelmi szakmérnök és
Csáki Árpád történész az altorjai Apor-kastélyról és a lemhényi Szent
Mihály-erődtemplomról tartott előadást, ez után ismét a háromszéki
kúriák világában barangolhatott a hallgatóság, ezúttal Sepsiszéki Nagy
Balázs volt az „idegenvezető”.
A sorozat utolsó napján ismét Benczédi Sándoré és Csáki Árpádé volt a
szó, Párhuzamok a dálnoki és albisi református templom
építéstörténetében című előadásuk révén, ezt követően Kinda István
néprajzkutató Építészet, lakáskultúra a háromszéki cigányoknál témával
tartott előadást.
A leghűségesebb előadás-látogatókat május 25-én és 26-án két egynapos
autóbuszos kirándulással jutalmazták a szervezők, amelyek során
felső-háromszéki és erdővidéki helyszíneken is megcsodálhatták a
háromszéki építészeti kincseket.
Forrás:
http://www.3szek.ro/load/cikk/59628/helyi_ertekeinkerthttp://www.hirmondo.ro/web/index.php/ajanlo/43705-Ismerjk-meg-Hromszket.html
Fotók itt: https://www.facebook.com/media/set/?set=a.542725692432269.1073741827.236481853056656&type=3
A csíksomlyói pünkösdi búcsú – híd a székelyek és a csángók közöttA
IV. Székelyföld Napok programjának részeként, a könyvtári Honismereti
esték keretében, 2013. május 15-én Halász Péter néprajzkutató tartott
előadást. Előadásában a csíksomlyói pünkösdi búcsú témáját a székelyek
és moldvai csángók kapcsolatai, hagyományai felől közelítette meg. Szép
számú érdeklődőt vonzott az előadás, annak ellenére, hogy számos
rendezvény zajlott a városban ugyanabben az időben. A csíksomlyói búcsú
csak egy a sok-sok szál közül, ami a székelységet és a csángókat
összekapcsolja – hangzott el az előadás bevezetőjében. A rendezvényen
Timár Karina, Csíkszeredában tanuló pusztinai csángó diáklány a moldvai
csángó hagyományban élő népénekekkel idézte meg a pünkösdi búcsú
hangulatát.
Képes beszámoló a könyvtár Facebook-oldalán: https://www.facebook.com/photo.php?v=3295A sajtóban az előadásról:
http://www.szekelyhon.ro/aktualis/csikszek/a-bucsu-mint-kapocs-a-csangok-es-szekelyek-kozt
Videó a Székelyhon portálon:
http://www.szekelyhon.ro/videos/view/2403/a-csiksomlyoi-bucsu
"Székely Menekültek Emléknapja" - Buczkó József helytörténész kötetét mutatták be
A
IV. Székelyföld Napok rendezvénysorozat részeként 2013. május 16-án
Buczkó József hajdúnánási néprajzkutató, helytörténész, könyvtárigazgató
'Szállást adtunk hűséges, magyar véreinknek' című könyvét mutatták be a
Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében. A találkozó fő szervezője a
Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ volt, a könyvtár
társszervezőként vett részt, Hargita Megye Tanácsának támogatásával. A
szerző maga mesélt a könyv születésének történetéről, a benne megjelenő
élettörténetekről. A könyv történetei az első világháború második
felében (1916–1918) zajló eseményeket örökítik meg. Az 1916 őszén
bekövetkezett háborús fordulat 206 ezer székelyt kényszerített
menekülésre. Az Alföld északi részén található Hajdúnánás körülbelül
3200 menekültnek adott ideiglenes szállást, akik többnyire Csík vármegye
településeiről érkeztek. A kötet a menekülés körülményeit, a menekülő
székelyek lelkivilágát, a befogadó hajdúk emberségét, az együtt töltött
mindennapok szépségeit és nehézségeit tárja fel. Ez a könyv két nép
találkozása, a szeretet története, a befogadó szeretet csodálatos
megnyilvánulását tárja az olvasók elé – hangsúlyozta Buczkó József.
Beszámoló és képek a könyvtár Facebook-oldalán és blogján:
https://www.facebook.com/media/set/?set=a.464711210270698.1073741852.261264613948693
http://kjmkhr.blogspot.ro/2013/05/szekely-menekultek-emleknapja-buczko.htmlVideó a Székelyhon portálon:
http://www.szekelyhon.ro/videos/view/2407/konyvbemutato
Magyar Könyvtárosok VII. VilágtalálkozójaA
2020-ig terjedő időszakra dolgozott ki a magyarországi és a határon
túli magyar könyvtárak közötti együttműködés kereteit kijelölő szakmai
koncepciót a Magyar Könyvtárosok VII. Világtalálkozója Budapesten, 2013.
május 28–29-én.
A Határtalan együttműködés - stratégia, integráció, megújulás címmel
meghirdetett kétnapos tanácskozás az anyaországi és határon túli magyar
könyvtárak közötti együttműködés eddigi tapasztalatait tekintette át az
Országházban és az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK), ezekre építve
dolgozott ki és fogadott el egy olyan szakmai koncepciót, amely kijelöli
a további együttműködés tartalmát és kereteit a 2014 és 2020 közötti
időszakra.
Napjainkban, amikor az egyik legfontosabb tudás a választani tudás
művészete, különösen felértékelődik a könyvtárak jelentősége - mondta a
tanácskozás megnyitóján az Országgyűlés elnöke. Kövér László
hangsúlyozta: amit a könyvtárosok tesznek, az nemzeti ügy, hiszen
munkájuk nélkül nem maradhat meg a nemzeti kultúra, és a könyvtáraknak
határokon innen és túl a közösségteremtésben is nagy szerepük van.
A házelnök az Országgyűlési Könyvár, az OSZK, valamint a Könyvtári
Intézet által megrendezett tanácskozás alkalmából 22 határon túli
könyvtárnak Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben című, 21
kötetből álló könyvsorozatot adományozta.
L. Simon László, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alelnöke hangoztatta: a
rendszerváltozás óta nem volt még olyan magyar kormány, amely a
könyvtári területen akkora horderejű átalakítást hajtott volna végre,
mint a mostani.
A könyvtárak közösségi térként kell hogy működjenek mind a
nagyvárosokban, mind a kistelepüléseken, ezért fontos feladat társadalmi
szerepvállalásuk erősítése, kiemelt cél a könyvtári rendszer hosszú
távú fenntartása és innovatív fejlesztése, a korszerű, felhasználóbarát
országos könyvtári szolgáltatások és a széles körű elektronikus
hozzáférés biztosítása, valamint a módszertani megújulás elősegítése is -
közölte a résztvevőkkel Halász János államtitkár, aki hangsúlyozta: a
kormányzat nem feledkezik meg a határon túli könyvtárakról sem, ezért
mind azok szakmai fejlődését, mind állománygyarapításukat támogatja.
Teljes cikk és képgaléria itt:
http://www.hirado.hu/Hirek/2013/05/28/13/Megnyilt_a_Magyar_Konyvtarosok_
E lapszám felelős szerkesztője:
Tóth-Wagner AnikóA hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen:
ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a
bakai.magdolna@gmail.com címen.