Mesés életek

Találkozás percei

Szervező: Gábor Tünde Anikó, a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Líceum könyvtárosa

Előadó: Borbé Levente, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium könyvtárosa

Közreműködők: Ambrus Adél és Baliga Erika a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Líceum magyar nyelv és irodalom szakos tanárai.

 

Mesélés

2024. március 21-én, csütörtökön a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Líceum meghívottja voltam. Ennek a rendezvénynek a megszervezésére a döntés egy tapasztalatcsere során került szóba. Gábor Tünde Anikó, az említett intézmény könyvtárosa örömmel adott helyet a programomnak, amelyet elsősorban a csíki iskolai könyvtárak együttműködése keretén belül indítottam el. Az előadás témája Mesés életek címmel a mesélés szépségét és az olvasás ösztönzését szorgalmazza.

A kedves közönség

Gábor Tünde Anikóval megvitattuk a könyvtárosok helyzetét, az iskolai könyvtári munka változásait és más szakmai problémákat. Ezt követte az előadás, amelyet kétszer mutattam be az V-VIII. osztályosoknak az iskola dokumentációs és információs központjában.

A résztvevő négy osztály diákjai a mesélés és az olvasás lényegéről, fontosságáról, jótékony hatásáról hallhattak kiselőadást, amit Lázár Ervin meséi követtek.

A rövid bemutatkozás után a mesélés csodálatos univerzumáról beszéltem. A diákokat elkísértem abba a nem is olyan régi múltba, ahol a nagypapák, az öregek, de még a szülők is szívesen meséltek háborús történeteket, falubeli élethelyzeteket, élettörténeteket, vagy éppen meséket, természetesen színt adva nekik, toldva-foldva, néha kiegészítve, vagy éppen eltúlozva. Mindenképpen esténként, munka után, a tűz körül zajlottak, vagy éppen a petróleumlámpa fényénél. A történetek csodásan hatva megelevenedtek a fényben és a szikralángok között.

Tényleg lyukas a zokni...

Segítünk a "Lyuknak" nagynak lenni

A mesélésből született olvasás hihetetlen. Elkísér az adott történet világába, fantáziánkat folyton bővíti. Megérted a ki nem mondottat, hiszen papírra van vetve írott szavak formájában. A gondolkodásodat pedig szorgosan alakítja, bizonyos esetekben lassan de biztosan át is formálja. Olvasással csak több leszel. Viszont a tartalmas könyvekhez kell az olvasómesterek segítsége. Főleg akik kéznél vannak: pedagógusok, könyvtárosok, de olvasott személyek, mint a rokonok vagy barátok.

Nem sikerült elszakítani "Zokni urat"

 

Az olvasásból áttértem Lázár Ervin két meséjére. A diákok már jól ismerték a nagy meseíró történeteit, amelyeknek mondanivalója megmozgatja a felnőtteket is.

A lyukas zoknival kezdtem. A felolvasás végén a gyerekekkel megkaptuk azt a közös pontot, bizony egymás nélkül nem sokat érünk…

Szörnyeteg Lajos szaval

Brukner Szigfrid felolvassa "saját költeményét"

A második mese a Dömdö-dömdö-dömdödöm volt. Itt a gyerekek hamar ráhangolódtak a történetre. Tudták, hogy ki kicsoda benne, hiszen találkoztak velük magyar nyelv- és irodalom órákon is. Azt egyből felfedezték, már az előző meséből kiindulva, hogy egyedül nem megyünk sokra. Viszont a közösségben felmerülő problémákat valahogy meg kell oldani, legalábbis a feszültséget enyhíteni.

Aromo

Nagy Zoárd a lépkedő fenyő

A két mese felolvasása közben a fontosabb mozzanatokat megelevenítettem előttük. Az előadás igen jól sikerült. A diákok bekapcsolódtak a műsorba. Szívesen válaszoltak a kérdésekre, és még ötleteket is adtak. A végén pedig konklúzióként az olvasás ösztönzéseképpen elmondtam, hogy böngészés közben mindenki megteremtheti a saját történetét, amelyben nemcsak főhősként vehet részt, de talán merészen tovább is gondolhatja mindazt, esetleg elő is adhatja, ahogyan most már ők is megtapasztalták.

 

Dömdödöm a nyertes

A sikeres programért köszönet illeti Gábort Tünde Anikó könyvtárost, aki zökkenőmentesen szervezte meg az előadást, a magyar nyelv és irodalom szakos tanároknak, akik fantáziát láttak benne, és természetesen az intézmény vezetőinek és dolgozóinak a szívélyes fogadtatásért.

Búcsú az iskolától

Fényképezte és a pillanatfilmeket készítette: Gábor Tünde Anikó

Együttműködés emléke

Ehhez a fényképhez is egy egész történet tartozik. Szinte mesél... Az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza 2010. áprilisi továbbképzője keretén belül a résztvevők meglátogatták a Márton Áron Főgimnázium könyvtárát. Ott volt Gábor Tünde Anikó is. A képzés címe: Hatékony kommunikáció az iskolai könyvtáros munkájában volt. A fotót Fosztó Erzsébet készítette.

Forrás: http://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2010/04/az-apaczai-csere-janos-pedagogusok-haza.html

Borbé Levente,

könyvtáros

 

Felolvasómaraton a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Házában

2024. március 5-én a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Háza is Lázár Ervin meséire hangolódott, csatlakozva ez által a Kájoni János Megyei Könyvtár felolvasómaratonjához.

Ügyes, szorgalmas, olvasni tudó, és -szerető kisiskolásokkal A Hétfejű Tündér gyűjtemény meséire esett a választásuk. A mesék elolvasása után, ezek megbeszélése következett, majd csapatmunka során a gyerekek lapbookokat is készítettek, megjelenítve ezeken Lázár Ervin életrajzát, műveit, de az elolvasott meséket is feldolgozták és megjelenítették a munkájukon rajzokkal, különféle kézműves technikákkal. Ez utòbbi tevékenységben a Gyermekek Háza képzőművész tanára, Váncsa Mónika is segítségükre volt.

Dicséret illeti a szervezőket a kezdeményezésért, s nem utolsó sorban minden tanulót, tanítót, tanárt, könyvtárost akik Lázár Ervint olvastak fel ezen a napon, őrízve emlékét, népszerűsítve, tovább adva nagyszerű, sokatmondó munkáit, meséit!

Márdirosz Ajka,

könyvtáros

Forrás: Apáczai Csre János Pedagógusok Háza facebook oldala

Olvasókör pedagógusoknak a Nagy Imre Általános Iskolában

Mi iskolai könyvtárosok, pedagógusok, pszichológusok mind azon dolgozunk, hogy a diákok jól érezzék magukat a suliban, növekedjenek tudás és érzelmi szinten egyaránt.

Ahhoz, hogy a gyerekek figyelmét felkeltsük, lekössük rengeteg energiát, szeretetet, odafigyelést, erőt igényelnek. Látom néha a tanítók, tanárok arcán, hogy nem mindennap sikerül egyformán jól, emiatt szomorúak, fáradtak, csalódottak. Nem könnyű feladat nap mint nap nem „uncsi”-nak lenni!

Geréd Piroskában az iskola pszichológusában született meg a gondolat, hogy jó lenne egy olvasókört indítani itt a suliban a tanároknak, tanítóknak, és úgy gondolta, hogy ezt a Kájoni János Megyei Könyvtárban szerzett tapasztalatomra támaszkodva ketten hozzuk össze. . „Használjuk ki a lehetőséget, hogy itt van Ibolya”- mondta Ő. Piroska vállalta magára azt is, hogy „szétkürtöli” az érdeklődőknek és megszervezi az ehhez szükséges feltételeket. Meleg, világos termet kényelmes székekkel, forró teával.

Megszületett, elkezdődhetett tehát az első olvasókör.

Izgultam. 11 mosolygó, várakozó, kíváncsi tekintettel néztem szembe, hálát éreztem (a bizalmuk miatt).

Elvárásaikról kérdeztem és kiderült, hogy nem elvárásokkal jöttek. Az motiválja Őket, hogy minőségi időt töltsenek egymás társaságában, önmagukat és egymást jobban megismerjék és úgy kommunikáljanak kollégáikkal, ahogy nem szoktak a hétköznapokban. Komolyabb beszélgetésekre nincs idő, lehetőség szünetekben. Úgy gondolják, hogy egymás megértésében hiánypótló lehet ez a lehetőség. Nem utolsó sorban említették az irodalom szeretetét és azt, hogy sajnos erre sem sikerül elég időt szentelniük. Adva volt tehát egy olyan csapat aki készen állt kipróbálni milyen is egy biblioterápiás foglalkozás. Ezt a kifejezést nem emlegettem így, de persze elmondtam a „szabályokat” és egy ilyenfajta olvasókör menetét.

Kurt Vonnegut: A szomszéd lakás című novelláját kezdtem felolvasni és a biblioterápia módszereit használva egy-egy szövegrész elolvasása után megálltam.

A novella főszereplője egy 8 éves kisfiú akit szülei egyedül hagynak otthon egy társasházban, míg ők moziba mennek. A két óra alatt hihetetlenül sok minden történik. A fiúcska akaratlanul válik a rossz és jó mozzanatok elszenvedőjévé, ugyanakkor olyan helyzetbe kerül amiben egyáltalán nem szeretett volna. A szomszéd lakásból áthallatszó ijesztő történések örök traumát okoznak számára.

Az olvasókör tagjai érzékenyen reagáltak és ki-ki saját habitusából adódóan, saját szűrőjén áteresztve a hallottakat, kapcsolódott a történethez. Érzelmekbe nem volt hiány. Vonnegut tőle megszokott módon nevettetett, szórakoztatott, megdöbbentett, meghatott, elgondolkoztatott. A nyitott befejezésre gyönyörű magyarázatot találtunk. Közösen megértettük Vonnegut le nem írt gondolatait. A pedagógusok több alkalommal találkoztak hasonló jelenséggel, hogy miközben a szülők egy része agyonfélti a gyermekét, mégsem képes szembesülni és elfogadni azt, ha gyermeke súlyosabb problémákkal küzd. Amiről nem beszélünk az nincs -tartja a mondás. A traumát elszenvedő gyerekben sajnos az a „gombóc” egyre csak növekszik, ha nincs segítség, megértés és kommunikáció.

Meglepően szépen együttműködött a csapat, nyitott volt a kommunikáció, sikerült figyelni egymásra, de azért szerintem korai és nagyképűség lenne részemről ezt a találkozást biblioterápiának nevezni.

Véleményem szerint egy biblioterápiás foglalkozás nem az első órán lesz teljes, hanem a többszöri találkozások, a bizalom kialakulása után apró lépésekben változik szépen kerekké az egész.

 

Csíkszereda 2024,márc.15 

Kuna Ibolya,

könyvtáros

 

Nagy István Művészeti Középiskola - FELOLVASÓMARATON 2024

  A Nagy István Művészeti Középiskola osztályai is lelkesen bekapcsolódtak a Lázár Ervin felolvasómaratonba 2024. március 5-én. 

  A felolvasásban részt vettek az iskola III.- XI. osztályos tanulói, a tanítóikkal, tanáraikkal és a könyvtárosukkal. A gyerekek behozták erre a különleges alkalomra a saját könyveiket is a családi könyvespolcról. Hamar kiderült, hogy sokuknak már olvastak a szüleik is Lázár Ervin írásaiból. A meseszereplők belopták magukat a kicsik szívébe. 

  A nagyobb diákok angolul is felolvastak. A VII.B. osztályosok társasjátékot és lapbookokat is készítettek.

 A Négyszögletű Kerek Erdő című meseregény alapján. Jó hangulatban, sok nevetéssel zajlott a felolvasás. Alig várjuk a következő alkalmat!

Egyed Daniela,

könyvtáros

1848-as forradalom emléke minálunk

A hajdani gimnázium utódja méltóképpen készült március 15-re, az 1848-as forradalom és szabadságharc megemlékezésére. A programokhoz csatlakozott gimnázium könyvtára is.

Csiksomlyó:Mária szobor,Gimnázium, Nevelő Intézet.1899

Forrás eredetije: Erdélyi képeslapok a múltból, Pethő Csongor gyűjteménye – https://kepeslapok.wordpress.com/2011/03/20/csik/

Kiállítás volt berendezve a Tudásközpont előtti nagy asztalon. A kiállítás anyagát a gimnázium könyvtárának dokumentumai alkották.

A kiállításon belül egy rövid történeti összefoglaló is szerepelt az iskola tanárainak és diákjainak részvételéről az 1848-as forradalom és szabadságharcban. Az ehhez használt források szintén a könyvtár állományát képezik. Az összefoglalót jómagam írtam.

* * *

Iskolánk és az 1848-as forradalom

Előzetes

1820-ban rendelet érkezik a Habsburg Birodalom történetének tanítására, így lehetőség nyílik a magyar történelem részletesebb megismertetéséhez, amit a tanárok meg is tesznek.

1843-ban azonban egy rendelet alapján betiltják az iskolai ünnepeken a politikai célzatú beszédet, a hasonló jellegű vers elmondását és a színdarab előadását. Ráadásul betiltják a magyar nemzet történetének részletes tanítását, egy régebbi rendeletre hivatkozva a humaniórák alsó osztályában teszik kötelezővé.

* * *

1848 márciusában a forradalom szele elérte Csíkországot is. A tanárok diákjaik között alig tudtak rendet tartani. A csíkszeredai Gecző János és a háromszéki Donát Pál hazatérve Marosvásárhelyről az összegyűlt tanulóifjúsággal a szeminárium nagytermében ismertetik a forradalom célkitűzéseit, és az eseményeket, amelyek országszerte történtek. Sőt, továbblépve, a diákokat forradalmi dalokra tanították, tüntetésekre buzdították. A diákok az osztrák helységnévtáblákat magyarra cserélik ki. Ezen események hírére mozgósítják a hadsereget, élén Kovács Ignác főhadnaggyal, aki az ifjúságba akar lövetni. Az igazgató keményen ellenállt, nem engedte be a szemináriumba a katonákat, hivatkozva arra, hogy egy ilyen helyre fegyvertelenül lehet csak belépni. A hadnagy dühében csak lehordani tudta az ott tartózkodó diákságot. Ők fittyet hányva a dorgálásnak megkezdték ténykedésüket. Nyíltan szembe mertek állni az osztrák önkényuralommal. Az abszolutizmus jelképét a kétfejű sast darabokra törik a Csíksomlyó környéki falvakban (Várdotfala, Csobotfala, Csomortán, Pálfalva, Csíktaploca). Az ifjak tüntetést szerveznek a csíkszeredai Mikó-vár előtt nem törődve azzal sem, hogy a várban éppen Lázár László osztrák császári küldött tartózkodott. A Kájoni János által alapított nyomdában Hadi Lapot, forradalmi röpcédulákat, Csíki Gyutacsot kezdenek el nyomtatni. Szomorúan vette tudomásul az akkori hatalom, hogy a jól fegyelmezett székely hadsereg nem szolgálja továbbra is hűségesen őket, hanem hátat fordít nekik. A nagyobb diákok zöme bevonult a hadseregbe, míg a kisebbek a csíkszentmártoni hadi iskolában folytatták tanulmányaikat. Az oktatást a csíkszentgyörgyi Gál Sándor ezredes biztosította.

1849 nyarán a forradalom bukását felismerő ferencesek a szabadságharc dokumentumait gondosan elrejtik a somlyói kolostorban. Sajnos a kolostor későbbi felforgatása során a még megmaradt iratok továbbpusztulnak.

1849 őszén az ideérkező császári csapatok barbár pusztítást végeznek a kolostorban és az iskolában. A "vizsgálódás" után összeszednek minden fontos eszközt és élelmet. Veress Ignác az akkori házfőnök pontos leírást készít az elvitt eszközökről és élelemről. A katonaságtól megszállott iskolaépületet csak 1851 nyarán ürítették ki. Ezért történt az, hogy a tanítás három esztendőn keresztül szünetelt.

Kovács Miklós, akkori tisztségében, mint erdélyi püspöknek köszönhetően a megrongálódott csíksomlyói gimnázium 1851 októberében újraindul. Sajnos a volt tanítványok már nem térnek vissza az iskolapadokba. Megkezdődik a diákok összeszedése. A szülőket értesítik, hogy a tanévkezdés október huszonhatodikán van. A tanévkezdés nehéz helyzet elé állítja az iskola vezetőségét. Az intézet kis gimnázium szintjére sorvadt. Tanév elején a tanítás a rendház asztalosműhelyében folyik. A tanárok egymást váltogatva diktálva tanították a diákokat. Ezzel a rákényszerült módszerrel sok időt vesztenek, s nem haladnak az anyaggal. A szegénység és a drágaság akadályozta a tanítást és a neveltetést.

Veress Ignác zárdafőnöknél, érdeklődik az erdélyi püspök az iskola állapotáról, a tanári karról. Ekkor kerül szóba először, hogy világi papokat is vesznek fel a tantestületbe.

A hatóságok többször is ellenőrizték az iskolát A Ferenc-rendi szerzetes tanárokat a forradalom ideje alatti csíksomlyói nyomdában kiadott proklamációk engedélyezése végett, szigorú tisztogatásnak vetik alá. Ezért a ferenceseket csak feltételesen engedték vissza az iskolába. A főkormányszék döntése szerint, három világi papot, két ideiglenes állást szerzeteseknek, és szintén egy ideiglenes állást az igazgatónak, aki szintén szerzetes volt. Bizonyos idő elteltével csak hittant tanítani engedélyezték egészen 1901-ig.

Az iskola javítására szánt összeg elsikkad. Az épületet csak egy évre rá sikerül rendbe tenni.

A forradalomban részt vett diákok, ha már térhettek vissza az iskola falai közé, új utakat keresve próbálták túlélni a vereség traumáját. Egy részük elmenekült külhonba, vagy itthon bujdosott, akiket megtaláltak a hatalom megbízott emberei, besorozták az osztrák hadseregbe és elvitték a külföldre. Akiknek sikerült a környéken bujdosniuk, sokan közülük titokban fegyvereket rejtegettek. Még remélték, hogy egyszer eljön a szabadság ideje, ahol nincs rabiga, meg jobbágysors, ahol népek-nemzetek békességben élhetnek. Az olaszországi forradalom hírére a bujdosók közül sokan csatlakoztak Garibaldi csapatához, amelyben Gál Sándor is harcolt.

Gimnáziumban padjait koptató híres forradalmárunk: Gábor Áron tüzér őrnagy, ágyúöntő és nemzeti hős.

Könyvészet

1. Antal Imre: „Tisztesség adassék”- Lapok a csíkszeredai Római Katolikus Főgimnázium történetéből. Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 1994

2. Bándi Vazul: A csíksomlyói Római Katolikus Gimnázium története. Csíkszereda, 1895?

3. Boros Fortunát: Csíksomlyó a kegyhely. Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 1994

4. Magyar Életrajzi Lexikon. Akadémiai Könyvkiadó, Budapest, 1967

5. Sávai János: A csíksomlyói és a kantai iskola története. Ferences nyomda és Könyvkiadó, Szeged, 1997.

6. Sávai János: A székelyföldi katolikus plébániák levéltára. Ferences nyomda és Könyvkiadó, Szeged, 1997.

7. Gimnáziumi értesítők: 1873 Marosvásárhely kiadás, 1899-1890, 1940-1941, 1941-1942, 1943-1944, 2005-2006 tanévek, Csíkszeredai kiadások.

Borbé Levente

könyvtáros,

Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda

Felolvasómaraton a sepsiszentgyörgyi Puskás Tivadar Sakközépiskolában

A Kájoni János Hargita Megyei Könyvtár az idén XVI. alkalommal szervezte meg a felolvasómaratont

A sepsiszentgyörgyi Puskás Tivadar Szakközépiskola 142 diákja már tizedik alkalommal csatlakozott a rendezvényhez, Kányádi Sándor, Tamási Áron, Szabó Magda, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, József Attila, Pilinszky János, Nemes Nagy Ágnes, Babits Mihály művei után március 5.-én, kedden, a 88 éve született Lázár Ervin (1936–2006) alkotásait szólaltatták meg.

A rendezvényhez Lázár Ervin írói munkássága megismertetése céljából, műveinek eredeti könyvborítóit gyűjtöttem össze.

Az felolvasás az intézmény tantermeiben történt, mivel a résztvevő osztályoknak egyidőben voltak az óráik 11-14 óra között.

Czibak Emília magyar nyelv és irodalom szakos tanárnő irányításával a IX. A és XI. A líceum 25, illetve 27 tanulója részleteket olvasott fel A Négyszögletű Kerek Erdő, valamint A hétfejű tündér kötetekből.

György Piroska magyar nyelv és irodalom szakos tanárnő irányításával a XI. A speciális szakosztály 4, a X. B líceum és IX. A szakosztály 38 tanulója olvasta Lázár Ervin Tűz novelláját.

Sólyom Gecse Lilla magyar nyelv és irodalom szakos tanárnő irányításával a X. A líceum 21 tanulója A hétfejű tündér mesekötetből, a XI. B líceum 27 tanulója A Négyszögletű Kerek Erdő meseregényéből olvastak fel.

Beszámolót összeállította:

Török Júlia könyvtáros

Rendezvények a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Líceumban

KÖNYVVADÁSZAT FEBRUÁR 14-ÉN

Legyél Könyvvadász!

Kelj útra, és találd meg a közeledben elrejtett könyvek egyikét!

Február 14-én az iskola különböző pontján elrejtünk 20 db könyvet, ami a megtalálóé lesz...feltéve ha megtalálja.

Szervező:SZEGDT+GT-A

   Ez a plakát várta 2024.02.14-én az ÁRPÁD-HÁZI SZENT ERZSÉBET RÓMAI KATOLIKUS LÍCEUM diákjait. 

Az iskolában itt-ott elrejtett könyvekben cetlit talált a lelkes kereső, azzal a felirattal, hogy: „Kedves Vadász, várlak a könyvtárban!” Itt megtudta a gyerek, hogy Nemzetközi Könyvajándékozás Nap van a világ minden táján, aminek célja, hogy a gyerekek kedvet kapjanak az olvasáshoz (mi ezúttal egy kicsit megdolgoztattuk az olvasónkat :D)és hogy megtarthatják a talált könyvet. Ennek nagyon örültek. Köszönet a Diák Tanács tagoknak a segítségért!

         *   *   * *    *   *   * *    *   *   * *    *   *   * *    *   *   * *    *   *   * *    *   *   *

A diákok részt vettek a Lázár Ervin felolvasómaratonon is. Nagy élmény volt számukra a mókás meséket olvasni. Természetesen akadt közöttük komoly történetek is. A lényeg mégis az, hogy Lázár Ervin teremtett fantázia világa megunhatatlan, mindig lehet tanulni valamit belőle.

Gábor Tünde-Anikó,

ÁRPÁD-HÁZI SZENT ERZSÉBET RÓMAI KATOLIKUS LÍCEUM könyvtárosa