Lázár Ervin műveit olvassuk a XVI. Nemzetközi felolvasómaratonon
Tizenhat éve indult térben és időben egyaránt kiterjedt útjára a Nemzetközi felolvasómaraton. Évről-évre egyre többen szereztek tudomást róla, és kapcsolódtak be a közös olvasásba. 2014 óta a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár az országhatárokon átívelő felolvasás fő szervezője, Hargita Megye Tanácsának támogatásával. A maratoni felolvasás célja – a szervezők szerint – ráirányítani a figyelmet, érdeklődést a magyar irodalom egy-egy kiemelkedő személyiségére, életművére, azokra az emberi, erkölcsi, művészi értékekre, amelyek ma is aktuálisak, felfedezni benne mindazt, amit magunkénak érzünk, mert klasszikusokat olvasni fontos, jó, együtt olvasni még jobb.
A 2009-ben elindított maratonon a korábbi években megszólaltatott szerzők: Benedek Elek, Orbán Balázs, Jókai Mór, Arany János, Gárdonyi Géza, Móricz Zsigmond, Kányádi Sándor, Tamási Áron, Szabó Magda, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, József Attila, Pilinszky János, Nemes Nagy Ágnes, Babits Mihály. A XVI. Nemzetközi felolvasómaratonon a 88 éve született Lázár Ervin (1936–2006) alkotásait szólaltatjuk meg, 2024. március 5-én. A központi helyszín továbbra is a Kájoni János Megyei Könyvtár előadóterme, amely idéntől Cseke Gábor író nevét viseli. A felolvasáshoz szabadon lehet csatlakozni, országhatárainkon innen és túl, a helyszín szabadon választható: iskolák osztálya, díszterme, tornaterme, könyvtár, kávézó, kulturális intézmény, otthon, online tér stb. – a lehetőségekhez, körülményekhez mérten. A könyvjelzőket idén is elektronikus formában küldik el a szervezők a felolvasók részére.
A bejelentkezés online módon történik, 2024. február 29-ig. A jelentkezési űrlap elérhető a Kájoni János Megyei Könyvtár honlapjának főoldalán, jobboldalt, a Lázár Ervin felolvasómaraton – 2024 fülre kattintva, vagy a https://forms.gle/LvLEWqLS5MpDcryN8 link bemásolásával a Google keresőjébe. Az esemény Facebook-oldala: XVI. Nemzetközi Felolvasómaraton: Lázár Ervin – 2024.
Idén is várják a szervezők az esemény Facebook-oldalán a Lázár Ervinről szóló érdekességeket, nehezebben hozzáférhető szövegeket, fotókat stb. Kapcsolattartó: Török Edit, 0753073489, hétköznap 11–15 óra között. A maraton szervezőcsapata minden felolvasónak és helyi szervezőnek előre is köszöni az együttműködést, a közös olvasás örömét.
Forrás és a felhívás teljes szövege itt: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1233/xvi.-nemzetkozi-felolvasomaraton-lazar-ervin--2024--felhivas
Középiskolások esszéit várja a BBTE Magyar Filozófiai Intézete
2024-ben is várja a IX–XII. osztályosok jelentkezését a középiskolás diákok számára kiírt filozófiai esszépályázatra a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Magyar Filozófiai Intézete.
A pályázat résztvevői ezúttal a 2023-2024-es tanév IX–XII. osztályos tanulói lehetnek. Az intézet közleményében kiemeli, hogy lehetőség van idegen nyelven (pl. angolul) írt dolgozattal is pályázni, ehhez a szövegek angol nyelvű változatát is közzétették.
A 3-8 oldal terjedelmű pályaműveket e-mailen, aláírás nélkül az esszepalyazat.kmfi@gmail.com címre kell küldeni 2024. április 14-ig.
A pályázatok értékelése után, az esélyes/nyertes pályamunkák szerzőitől elkérik személyes adataikat (név, iskola, osztály), kapcsolattartási információikat (lakcím, telefon), valamint felkészítő tanáruk nevét. A pályamunkákat díjazzák, az I. díj 500, a II. díj 300, a III. díj 200 lej. A pályamunkák szerzőit szívesen látják a BBTE filozófia szakának hallgatói között.
Az eredményhirdetésre a BBTE Filozófia Tanszékén kerül sor a 2024. április 27-én megszervezésre kerülő Filozófus Nyílt Nap alkalmából. A pályázókat e-mailben értesítik a pályázat eredményéről.
További információk a pályázatról itt találhatók: http://filozofia.hiphi.ubbcluj.ro/esszepalyazat
Forrás: https://transtelex.ro/kultura/2023/12/29/filozofia-esszepalyazat-bbte
Véget ért a Mesés olvasójáték
A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár tavaly indult olvasó- és kreativitási játékának 2024. január 11-i záró eseményén részt vevő, több mint 280 gyermek megtekintette a kiállított alkotásokat, és jó hangulatú koncerten vettek részt, amelyet a Lau-do zenekarnak köszönhetett a közönség.
Az eseményen elhangzottakból idézve: „… nagyon jó szemetek van, nyitottak vagytok a szépre, a hétköznapok különlegességeire, de ugyanakkor észreveszitek és kimondjátok, lerajzoljátok az igazságtalanságot, korunk visszásságait, életünk ellentmondásait is. Nagy érzékenységgel és felelősségteljesen közelítetek a természethez, a fák, a madarak, az állatok világa számotokra ismerős, barátként, társként gondoltok rájuk.”
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/gyermekkonyvtar.sepsi/posts/773061634869886
A kortárs szerzők a legnépszerűbbek a háromszéki könyvtárban
A Bod Péter Megyei Könyvtár 8610 beiratkozott olvasót számlál 2023 végén, közülük tavaly 3876 bizonyult aktívnak, 868 személy pedig frissen iratkozott be. Olvasás terén a „legszorgalmasabb” korosztálynak a 6-18 évesek, vagyis a diákok számítanak. Az intézmény látogatói összesen 84 234 alkalommal kölcsönöztek ki könyvet, ami jelentős emelkedést jelent az egy évvel korábbi 73 621-hez képest.
Hollanda Andrea könyvtáros megosztotta velünk a tavalyi év leggyakrabban kölcsönzött könyveinek listáját is. Eszerint a felnőtteknek szóló regények közül Delia Owens Ahol a folyami rákok énekelnek című alkotása bizonyult a legnépszerűbbnek, de sokan olvasták Karády Anna A füredi gyermek és Fábián Janka A szabadság szerelmesei című könyvét is. A negyedik helyen George Orwell 1984 című klasszikusát találjuk, míg az ötödik helyet Philippa Gregory Sötét vizeken című regénye foglalja el. A magyar szerzők közül keresett volt még Visky Andrástól a Kitelepítés, Karády Annától a Zserbó, Fábián Jankától az Ida titkai, illetve Náray Tamás Barbara-sorozata.
Az ismeretterjesztő irodalom kategóriában Edith Éva Eger A döntés című könyve, Beder Tibor A bujdosók nyomában című alkotása, valamint Máté Gábor két műve, A test lázadása és a Normális vagy iránt volt a legnagyobb érdeklődés.
A gyerekeknek szánt kiadványok közül Bartos Erika Anna és Peti-sorozatát, Axel Scheffler Pipp és Polli-sorozatát, valamint Berg Judit Lengemesék című alkotását kölcsönözték ki a legtöbben, de töretlenül népszerű a kicsik körében a Bogyó és Babóca-sorozat is. A kamaszok leginkább a Leiner Laura által írt Szent Johanna gimit, Lois Lowry Az emlékek őre című könyvét és Kertész Erzsi Pantheráját olvasták, de sokan kölcsönözték ki Berg Judit műveit is.
A Bod Péter Megyei Könyvtárban a tavalyi év végén 263 130 kötet volt elérhető, ebből 3870 példányt frissen szereztek be, ugyanakkor igyekeztek teljesíteni az olvasói kéréseket is – tudtuk meg Hollanda Andreától.
Ami a könyvtár rendezvényeit illeti, ebben az évben fogják ünnepelni az intézmény fennállásának 50. évfordulóját, ugyanakkor, több más intézménnyel együttműködésben, harmadik alkalommal szervezik meg a SepsiBook elnevezésű könyvvásárt és kortárs irodalmi fesztivált. Emellett sor kerül könyvbemutatókra, író-olvasó találkozókra, de folytatják a korábbi években megszokott eseményeket is, például a Mesekerék vándorkönyvtárat, az Aranyfonál című, kisiskolásoknak és családjuknak szánt könyves kihívást, a Könyvkaland nevet viselő, diákoknak szóló olvasójátékot vagy a Kertkönyvtár vakációs tevékenységet.
Forrás: https://www.hirmondo.ro/kovaszna-megye/a-kortars-szerzok-a-legnepszerubbek-a-haromszeki-konyvtarakban/
Simó Márton könyvbemutatója
A magyar kultúra napjának közelében, annak apropóján 2024. január 25-én Simó Márton székelyudvarhelyi író volt a Bod Péter Megyei Könyvtár meghívottja, aki tavaly megjelent, A boldogabb ember című regényét hozta el a sepsiszentgyörgyi közönségnek.
Mint a szerző elmondta, a könyv megírásakor követte Móricz Zsigmondnak A boldog ember című regényében alkalmazott módszerét, harminc beszélgetést írt le az általa Jobb Gyurkának elnevezett Demeter „Juci” Marcival, a fejezeteket fűszerezte kortárs költők idézeteivel, így próbálván megerősíteni a történeteket. A könyv azonban nem csak Jobb Gyurka élettörténetét eleveníti meg, mások történeteit is beépítette, amik – véli a szerző – univerzálissá teszik hősét, illetve vendégszövegként az alulfizetett író sorsa is megjelenik a regényben. Jobb Gyurka életét egyébként példaértékűnek tartja, a falu – Lövéte – legszegényebb családjából származó ember szívós munkával, a kudarcokon mindig túllépve sikeres vállalkozóvá küzdötte fel magát, sikerének kulcsát pedig az idő optimális kihasználásában határozza meg: gyári munkásként délután gazdálkodott, magyarországi vendégmunkásként szabad idejét nem a kocsmában töltötte, hanem fusizott. Amúgy a regény nem követi napjainkig Jobb Gyurka élettörténetét, csupán Magyarországra kerüléséig, mondta el a szerző, megemlítve, valószínűleg lesz oral history műfajban megírt könyv is a Demeter „Juci” Marci életéből.
A rendezvénynek a Plugor Sándor Művészeti Líceum Time for Flute fuvolatriója által előadott zenei betét adta meg a keretet, a Császár Katalin tanár és Sebestyén-Lázár Kata, Ivanitzki Krisztina diákok által előadott Fuvolatrió (Zempléni László szerzeménye) sajátossá tette a könyvbemutató hangulatát.
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/media/set/?vanity=bodpeterlibrary&set=a.773188248174956
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/163424/egy-mu-keletkezestortenete-simo-marton-konyvenek-bemutatoja-sepsiszentgyorgyon
Cseke Gábor szellemiségét idézték – emlékest és teremavató
A magyar kultúra napján, 2024 január 22-én zsúfolásig telt a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár előadóterme, amely ezentúl a tavaly elhunyt Cseke Gábor költő, író, szerkesztő és műfordító nevét viseli. Székedi Ferenc újságíró, szerkesztő, kezdeményezésére szervezte meg a Cseke Gábor-emlékestet a könyvtár, valamint a Hargita Megyei Kulturális Központ, Hargita Megye Tanácsának támogatásával. A bensőséges, közvetlen hangulatú rendezvényen Székedi Ferenc vezette az emlékezés fonalát, számos tisztelője, pályatársa, barátja idézte fel Cseke Gáborhoz fűződő személyes emlékeit, megidézve az író és szerkesztő, a költő és az ember alakját. Az egybegyűlteket köszöntő Gyulai Arthur, a könyvtár igazgatója elmondta: Székedi Ferenc újságíró, publicista javaslatára és több mint félszáz csíkszeredai polgár beadványának eleget téve, a könyvtár előadóterme ezentúl Cseke Gábor nevét viseli.
Cseke Gábor (1941-2023) kolozsvári születésű újságíró, költő, író, szerkesztő, műfordító közel két évtizeden át volt Csíkszereda kulturális életének egyik meghatározó személyisége. A gazdag, sokoldalú életpálya felidézésével indította az emlékezést Székedi. A bevezetőben elhangzott: az újságíró, költő, író, szerkesztő, műfordító a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán diplomázott 1962-ben magyar nyelv és irodalomból. Az 1960-as évek elejétől az Ifjúmunkás, az Előre, majd a Romániai Magyar Szó szerkesztőjeként dolgozott és alkotott Bukarestben, 2003-as nyugdíjazásáig. Bár a fővárosi életet kisvárosira cserélte, az erdélyi magyar értelmiségi létet soha nem adta fel.
A személyes hangvételű emlékezések tették igazán bensőségessé az est hangulatát. Az emlékezők sorában pályatársak, tanítványok, barátok a Cseke Gáborral való találkozásaikat, kapcsolatukat idézték fel: dr. Veress Albert pszichiáter, Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ igazgatója, Ádám Gyula fotóművész, Ady András költő, Daczó Katalin televíziós újságíró, Sarány István újságíró, Márton Árpád és Siklódy Ferenc képzőművészek, valamint Kelemen Katalin könyvtáros osztották meg személyes történeteiket. Az elhangzott megemlékezések és a kivetített képek közelebb hozták a jelenlevőkhöz Cseke Gábor sokoldalú személyiségét és emberi arcát. Az eseményen részt vettek az író gyermekei, Anna, Péter és Attila, akik az est fénypontjaként leplezték le a terem falán elhelyezett Cseke Gábor-portrét, Siklódy Ferenc grafikus alkotását. Hargita Megye Tanácsa post mortem Pro Cultura Hargitae díjjal ismerte el Cseke Gábor gazdag és szerteágazó tevékenységét. A díjat Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke adta át az író családtagjainak.
Az ünnepi megemlékezésről a Hargita Népe is tudósított: https://www.hargitanepe.ro/kozelebb-kerulhettunk-cseke-gabor-szemelyehez
Borbé Levente a Székelyföldi Iskolai Könyvtárosok blogján számolt be az eseményről: https://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2024/01/cseke-gabor-szellemisege.html
Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1236/cseke-gabor-emlekest-es-teremavato-unnepseg
Elindult az önkiszolgáló kölcsönzés a Kájoni János Megyei Könyvtárban
Több mint egyéves előkészítő munka után 2023 őszén elérhetővé vált egy új, modern szolgáltatás a Kájoni János Megyei Könyvtárban, az önkiszolgáló kölcsönzés. A rendszer, amely rádiófrekvenciás technológián (Radio Frequency Identification Data, RFID) alapul, egyszerű és gyors, segítségével pillanatok alatt, könyvtáros bevonása nélkül lehet könyveket kikölcsönözni és visszavinni. Ennek működéséről, előnyeiről és népszerűségéről kérdezte a könyvtár alkalmazottait a Hargita Népe napilap tudósítója, Kovács Andrea:
"A Kájoni János Megyei Könyvtár igazgatója elmondta: az önkiszolgáló kölcsönzőrendszer bevezetéséhez modern technológiai berendezések és eszközök megvásárlására volt szükség, mint az önkölcsönző pult, RFID-kódolvasók, RFID-címkék és lopásgátló kapuk. Ugyanakkor a könyvtári dokumentumokat egyedi azonosító RFID-címkékkel kell ellátni, a tavalyi évben hatvanezer dokumentumot sikerült felcímkézniük.
– A rádiófrekvenciás technológia egy modern megoldás könyvtárak és archívumok részére. Az RFID-címke valójában egy chip, mely a könyv adatait, leltárszámát és a tulajdonos intézmény nevét tartalmazza. A kölcsönözhető dokumentumok címkézését még 2022-ben megkezdtük, prioritást élveztek az ifjúsági és felnőtt irodalom kategóriájába sorolható könyvek, most már ezek mindegyike „önkölcsönözhető”, de a munka folyamatosan zajlik, jelenleg a gyermekkönyveket látjuk el RFID-címkékkel – részletezte.
Ugyanakkor a rendszer lopásgátló is, ismertette Gyulai Arthur, a címkékkel ellátott dokumentumokat nem lehet kivinni a könyvtár épületéből anélkül, hogy az önkölcsönző pultra helyezték volna őket. Ellenkező esetben a kijáratnál levő lopásgátló kapu hang- és fényjelzéssel figyelmeztet. Az intézményvezető kiemelte: az önkiszolgáló kölcsönzés és visszavétel, az RFID-címkék megléte nemcsak a könyvtár látogatóinak segít azzal, hogy lerövidíti a könyvek kiadásának és visszavételének idejét, hanem hosszú távon a leltározás során lesz nagy segítség az ott dolgozók számára. A szolgáltatás működtetését Hargita Megye Tanácsa támogatásával indították el."
Az intézményben Péter Katalin könyvtáros mutatta be a szolgáltatás működését az újságírónak: "Kölcsönzéskor a könyvtárlátogató az emeleten található önkölcsönző pultnál kiválasztja a Kölcsönzés gombot, olvasókártyája beszkennelésével azonosítja magát, majd a kijelölt felületre helyezi a hazavinni kívánt köteteket, és a rendszer automatikusan beolvassa azok adatait. A művelet végén a számítógép kérésre egy igazolást is kiad, amelyen a kikölcsönzött könyvek adatai és a visszavitel időpontja szerepel. A rendszer magyarul, románul és angolul is működik."
Péter Katalin könyvtáros elmondta: a rendszer fontos célja, hogy gyorsítja az információ áramlását, növeli a hatékonyságot, rövidíti a könyvek kiadásának és visszavételének idejét, hozzájárul a szolgáltatások minőségének további javításához.
Forrás: https://www.hargitanepe.ro/elindult-az-onkiszolgalo-kolcsonzes-a-megyei-konyvtarban
Az olvasók megtartása a fő cél – a Székelykeresztúri Városi Könyvtár programjairól
Nem csökken az olvasók száma a Székelykeresztúri Városi Könyvtárban, sőt a világjárvány éveit követően növekedés figyelhető meg. A téka munkatársai mindent megtesznek annak érdekében, hogy megtartsák olvasóikat – számolt be Lőrinczi Edit könyvtárvezető a Hargita Népe újságírójának:
‘Versenyek, egész éven át tartó, olvasással, kölcsönzéssel kapcsolatos kihívások, könyvtárba kihelyezett szakórák, könyvturka, és még sorolhatnánk mindazokat a programokat, amelyekkel igyekszik bevonzani az olvasókat a székelykeresztúri könyvtár a legkisebbektől a legnagyobbakig. Fáradozásaik nem hiábavalók, hiszen tavaly is jelentősen gyarapodott az olvasóik száma. Jelenleg 2405 regisztrált olvasóval rendelkeznek.
Lőrinczi Edit azt is elmondta, hogy a nők jelentősen többségben vannak a könyvtárlátogatók, kölcsönzők táborában. Látogatóik többsége diák, köszönhetően a különböző kihívásoknak, de a kisiskolások, óvodások által a szülőket is sikerült megmozgatni, bevonzani, ugyanakkor a pedagógusok is szép számban megfordulnak nálunk. Szívfájdalmunk azonban, hogy a középiskolás diákok mondhatni eltűntek a könyvtárból – ismertette Lőrinczi Edit. Mint mondta, alig néhányan térnek be házi olvasmányok kölcsönzéséért, de számuk jelentősen megcsappant.
A magyar szerzők iránti érdeklődés egy kicsit háttérbe szorult, nagyobb a kereslet a külföldi szerzők művei iránt. 2023-ban például Valérie Perrin Másodvirágzás című könyve volt a legkeresettebb, a második helyen Delia Owens Ahol a folyami rákok énekelnek című könyve végzett, de Orvos-Tóth Noémi Örökölt sors című műve is felkerült a top hármas listára.
‘Jelenleg 59 ezer kötettel rendelkezik a Székelykeresztúri Városi Könyvtár. Új példányok vásárlása mellett rendszerint elfogadnak könyvadományokat is, amelyek szintén nagy segítséget jelentenek számukra. A fölösleges példányokat vidéki könyvtáraknak adományozzák, illetve évente többször könyvturkát is rendeznek a könyvtár kapualjában. Mindezek mellett gyűjtenek kiadványokat a magyarországi Országos Széchényi Könyvtár számára is.
– Legfőbb célunk idén is, hogy a meglévő olvasóinkat megtartsuk, újakkal gyarapodjunk, hogy az olvasási kedvet fenntartsuk – hangsúlyozta.’
Forrás és a teljes beszélgetés itt: https://hargitanepe.ro/az-olvasok-megtartasa-a-fo-cel
Ezeket a könyveket olvasták 2023-ban az erdélyi magyarok
Orvos-Tóth Noémi és Máté Gábor könyvei szinte minden sikerlistán megjelentek, a kortárs szépirodalom kategóriában pedig Valérie Perrin és Visky András ment nagyot – ez derül ki az erdélyi könyvesboltok és könyvtárak körében készített minifelmérésünkből, amelyet azért kezdeményeztünk, hogy megtudjuk, mit olvastak 2023-ban az erdélyi magyarok.
Körképünkhöz megkerestük a négy székelyföldi városban is könyvesbolttal rendelkező Gutenberget, az online rendelések révén egész Romániában elérhető Bookline-t (kimondottan a romániai, nem nagykereskedelmi rendelések sikerlistáját kérve), valamint a főleg erdélyi kiadványokat forgalmazó kolozsvári Idea Könyvteret, majd a három, magyar olvasók által leginkább látogatott megyei és egy városi könyvtártól is elkértük a leggyakrabban kölcsönzött könyvek listáját. Mindkét esetben külön kértük a felnőtt- és a gyermek/ifjúsági kategória kedvenceit.
A három különböző profilú könyvkereskedés toplistájában a közös pont Máté Gábor és Máté Dániel Normális vagy című, 2023-as kiadású pszichológiai bestsellere. A magyarországi online könyváruház romániai magyar vásárlói körében ez volt a második legnépszerűbb könyv tavaly, az első helyen pedig szintén egy pszichológiai kiadvány, Orvos-Tóth Noémi Örökölt sors című könyve szerepelt, ami a Gutenberg boltjaiban (Csíkszereda, Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely) is benne volt a legkeresettebb öt könyv között. A Bookline sikerlistáján Máté Gábor A test lázadása és Orvos-Tóth Noémi Szabad akarat című könyvei is jelen voltak.
Az erdélyi szerzők művei közül 2023-ban egyetlenegy került fel a Bookline Romániából leginkább rendelt tíz terméke közé: Visky András Kitelepítése. A Gutenbergnél, úgy tűnik, sokkal inkább keresik az erdélyi vonatkozású, de jellemzően magyarországi kiadóknál megjelent szépirodalmat: a listát Visky könyve vezeti, de mellette sokan vásárolták Vida Gábor Senkiháza – Erdélyi lektűr és Tompa Andrea Sokszor nem halunk meg című friss regényeit is, illetve André Ferenc Kepler horoszkópírás közben letér a pályájáról című verseskötetét. A székelyföldi könyvesbolthálózat toplistáján két erdélyi kiadó képviselteti magát, az egyik maga a Gutenberg, László Noémi Darázsolás című verseskötetével, a másik pedig a Koinónia, Botházi Mária Fűnyíró a Tündérkertben című tárcakötetével.
Ami a leginkább vásárolt gyermekkönyveket és ifjúsági könyveket illeti, a Bookline-ról legtöbben Bartos Erika legújabb könyvét, A csigaház kincseit rendelték meg, a tízes toplistában pedig a Disney Adventi mesekalendáriuma, Holly Jackson és J. K. Rowling mellett két magyar szerző szerepelt még, Bosnyák Viktória és Berg Judit. A Gutenberg könyvesboltokban főleg a saját kiadású gyermekkönyveket keresték (Szabó Róbert Csaba: Újratöltés, László Noémi: Keljfeljancsi, Imre Eszter: Napsugár kisasszony tizenkét madara, Balázs Imre József: MadárÁBÉCÉ), de itt is vásároltak Berg Juditot, J. K. Rowlingot, illetve Egressy Zoltán A virágot jelentő deszkák és Zágoni Balázs A Gömb című regényeit is.
Az Idea Könyvtérben szintén a bolthoz kapcsolódó Exit Kiadó gyermekkönyveit vitték leginkább, Lupescu Kata Kalózlány-sorozatának V. részét, Az utolsó szintát és Száva Csanád Kevin és a bűvös malom című könyvét, de jól mentek olyan korábbi kiadványok, mint Fodor Sándor: Fülöpke beszámolói, a Kincses képeskönyv-sorozat Kolozsvárról szóló része, emellett József Attila Altató című versének gyermekeknek szóló kiadása, a Magyar királyok című 3D-s könyv, egy Tanulságos mesék és mondák Mátyás királyról című kiadvány, Szántai János Tintapacák és László Noémi Keljfeljancsi című friss gyermekvers-kötetei, illetve Zágoni Balázs Szamos-parti Hollywood című ifjúsági regénye.
A közkönyvtárak látogatóinak jelentős része iskolás, többségben vannak a női olvasók, a legkeresettebbek pedig általában a gyermekkönyvek, a kötelező olvasmányok és a szórakoztató irodalom, amiből jellemzően a sikeres újdonságokat keresik.
A csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtártól, a marosvásárhelyi Maros Megyei Könyvtártól, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtártól és a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtártól külön kértük a felnőtt és a gyermek/ifjúsági kategória legkeresettebb könyveit. Mint kiderült, ezek sok ponton fedik a boltokban leginkább vásárolt címeket, feltűnt viszont, hogy erdélyi szerzők szinte egyáltalán nincsenek köztük.
Hozzá kell tennünk azt is, hogy a könyvtárak esetében a leginkább kölcsönzött könyvek listája nem csak az olvasóközönség összetételét és az olvasói igényeket, hanem a rendelkezésre álló könyvállományt is tükrözi, mert változó, hogy melyik könyvtár mennyit fordíthat beszerzésre és elképzelhető, hogy egy-egy cím még sikeresebb lenne, ha több példány lenne belőle hozzáférhető egyszerre.
A 2023-ban leggyakrabban kölcsönzött szerzők (akik legalább két könyvtár népszerűségi listájára felkerültek): Valérie Perrin, Delia Owens, Brown Borsa, Fábián Janka, Edith Éva Eger, Orvos-Tóth Noémi a felnőtteknek szólók, Bartos Erika, Berg Judit, Dániel András, Leiner Laura a gyermekeknek és kamaszoknak szólók közül.
Emellett Sepsiszentgyörgyön idén népszerű volt a könyvtárban például a romantikus történelmi regényeket író Karády Anna, George Orwell 1984 című klasszikusa, Visky András Kitelepítése és Beder Tibor néhai csíkszeredai földrajztanár, utazó 2005-ben megjelent A bujdosók nyomában című ismeretterjesztő könyve is.
A csíkszeredai könyvtár népszerűségi listáján az látszik, hogy erős az igény a kortárs szépirodalomra, Valérie Perrint az izlandi Jón Kalman Steffánson Menny és pokol trilógiája, Durica Katarina A rendes lányok csendben sírnak és Krusovszky Dénes Akik már nem leszünk sosem című könyvei követték. Emellett itt sokan olvastak skandináv krimiket is.
Székelyudvarhelyen és Marosvásárhelyen a szórakoztató irodalom volt a legnépszerűbb könyvtári termék, olyan könyveket is sokan olvastak, mint Margaret Mazzantini Ne mozdulj! című regénye, Jojo Moyes Tiltott gyümölcs című könyve, Budai Lotti romantikus regényei, Ali Hazelwood A szerelem képlete című regénye vagy Charles Martin Ahol a folyó véget ér című regénye.
Forrás és a teljes cikk itt: https://transtelex.ro/kultura/2024/01/12/2023-legolvasottabb-konyvei
Kézdivásárhelyen a friss megjelenéseket keresik leginkább
A kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár 3407 aktív olvasót jegyzett tavaly, ami emelkedést jelent az előző évhez viszonyítva. A könyvtárlátogatók legnagyobb része diák, de felnőttek, egyetemisták és nyugdíjasok is igénybe veszik az intézmény szolgáltatásait. Nemek szerinti lebontásban az olvasók 60–70 százalékát a nők teszik ki, a férfiak kisebb arányban látogatják a könyvtárat. Tavaly összesen 25 786 könyvtári dokumentumot kölcsönöztek ki az olvasók, ami szintén magasabb szám 2022-höz képest.
Szász Laura könyvtárostól megtudtuk: a felnőttek körében a legolvasottabb szerzők listáját Borsa Brown, Colleen Hoover és Lucinda Riley vezeti, de sokan keresik kortárs magyar szerzők – Tompa Andrea, Visky András, Fábián Janka, Náray Tamás – műveit is. A gyerekek körében Bartos Erika, Berg Judit, Geronimo Stilton és Leiner Laura örvend a legnagyobb népszerűségnek.
Ami a legolvasottabb könyveket illeti, Valérie Perrin Másodvirágzás című regényét az Ahol a folyami rákok énekelnek (Delia Owens), a Soha de soha (Colleen Hoover, Tarryn Fisher), az Anyám szerint (Náray Tamás) és a Párban Nápolyban (Borsa Brown) követi a lista élén. A gyerekkönyvek közül legtöbbször Az ellopott zsiráfot (Dóka Péter), A Pál utcai fiúkat (Molnár Ferenc), A királyné violáját (Mészöly Ágnes), a Zuhanórepülést (Wéber Anikó) és Anne Frank naplóját kölcsönözték ki.
„Minden évben, ha megjelenik egy sikerszerző új könyve, akkor annak nagyobb a keletje, és ezért mindig változik az első helyezett a felnőtt könyveknél. Mindig azok a legfelkapottabbak, amelyek frissen jelennek meg” – húzta alá Szász Laura.
Az állomány 73 901 könyvet számlál, a tavalyi év során a kínálatot 650 kiadvánnyal sikerült bővíteni; ennek többségét vásárolták, de adományként is jelentős számú könyvet kaptak. Kérésre is igyekeznek könyveket beszerezni gyerekek és felnőttek számára egyaránt, és nem csak az új megjelenéseket, hanem a régebbi kiadásúakat is megpróbálják megvásárolni, amennyiben még kaphatók.
Szász Laura elmondta, nagy hangsúlyt fektetnek a jövő olvasóinak nevelésére is. Az iskola másként héten sok osztály látogatja meg az intézményt, ezen alkalmakkor interaktívan, játékos módon mutatják be nekik a könyvtárat, és minden gyereket díjmentesen beírnak. „Sokan szüleikkel is visszatérnek könyvet kölcsönözni, mert nagyon tetszik nekik, amit itt látnak” – osztotta meg lapunkkal.
A Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár minden hónapban könyvkiállítást szervez egy-egy szerző műveiből, a könyvtár meglévő állományát felhasználva, továbbá könyvbemutatóknak is rendszeresen otthont biztosítanak. Mint minden évben, idén is csatlakoznak a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár által szervezett nemzetközi felolvasómaratonhoz.
Érdekesség, hogy az intézmény folyamatosan archiválja a várossal, illetve a helyi írókkal/költőkkel kapcsolatos újságcikkeket, amiket az olvasók vissza tudnak keresni, ugyanakkor az egyetemistáknak is szívesen segítenek a különböző dolgozatokhoz szükséges könyvészet felkutatásában. A könyvtár állománya az intézmény hivatalos weboldalán elérhető online katalógusban is böngészhető.
Forrás: https://www.hirmondo.ro/kovaszna-megye/a-kortars-szerzok-a-legnepszerubbek-a-haromszeki-konyvtarakban/
A magyar kultúra napja Kovásznán
A Kőrösi Csoma Sándor Líceumban 2024. január 22-én tanítás után irodalmi vetélkedővel, színházi előadással és rendhagyó irodalmi órával ünnepelték a magyar kultúra napját. Délután a városi művelődési házban Lőrincz P. Gabriella József Attila-díjas költő a 200 éves himnuszunk születéséről, szellemiségéről tartott előadást, ugyanakkor bemutatta Reflexiók és Átszállás előtt című köteteit.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/163373/a-magyar-kultura-napja-kovasznan
Egy héten át ünnepelték a magyar kultúrát Székelyudvarhelyen
2024. január 17. és 22. között színes programkínálattal várta az érdeklődőket a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár és a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont a magyar kultúra napja alkalmából.
Elsőként P. Buzogány Árpád Gergé halhatatlanná tétele című novelláskötetének a bemutatójára került sor, a szerzővel Kelemen Endre beszélgetett a Művelődési Ház koncerttermében.
Január 18-án 17 órától a Haáz Rezső Múzeum a 150 éve született Spanyár Pál képzőművész, rajztanár alkotásaiból összeállított kiállítását tekinthették meg az érdeklődők a Városi Képtárban. 18 órától a Művelődési Ház koncerttermében a Tárgyi anyanyelvünk című népművészeti kiállítás megnyitójára került sor, amelynek anyagát az idén 45 éves Udvarhelyszéki Népművészek Egyesületének tagjai készítették. Január 20-án 19 órától a Petőfi-potomság – Bálint Dani különös esete a költővel című előadásra került sor az Udvarhely Néptáncműhely előadásában, a Művelődési Ház nagytermében. Január 21-én 18 órától gálaest keretében adták át az Udvarhelyszék Kultúrájáért díjakat, amely eseményt a Szentegyházi Gyermekfilharmónia ünnepi koncertje tette színesebbé Haáz Sándor vezénylésével. Ünnepi beszédet Gálfi Árpád, Székelyudvarhely polgármestere mondott, valamint Biró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának alelnöke és Szőcs Endre, az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület ügyvezető elnöke. Január 22-én 11 órától a Te vagy a kultúra – találkozások udvarhelyszéki származású alkotókkal a magyar kultúra napja alkalmából elnevezésű eseményre került sor, amelyre IX-XII.-es osztályközösségek jelentkezését várták. A program helyszíne a Művelődési Ház koncertterme volt. 19 órától a Csinibaba színházi előadás zárta a programsorozatot a Művelődési Ház nagytermében.
Forrás: https://maszol.ro/kultura/Egy-heten-at-unneplik-a-magyar-kulturat-Szekelyudvarhelyen
https://hargitanepe.ro/a-hargita-nepe-ajanlja-a-magyar-kultura-napja
Ünnepeljük együtt a Magyar Kultúra Napját!
Idén Gyergyószentmiklós kulturális intézményeinek összefogásával közös ünneplésre hívták a kultúra iránt érdeklődőket. Az együttes erővel szervezett eseményekre a városi könyvtárban kerül sor, ahol 2024. január 22-én a Tarisznyás Márton Múzeum meghívására dr. Köllő Zsófia „Múltat s jövendőt” – meghatározó szövegünk, Kölcsey Ferenc Hymnusa címmel tartott előadást. Ebben arra kereste a választ, hogy hogyan lett Kölcsey verse „a” himnusz, milyen szöveghagyományokból építkezik, és mit énekelt még himnuszként a magyarság az idők folyamán. 18 órától a könyvtár vendége volt dr. Prohászka-Rád Boróka. Ki vagy Te, mai magyar? című előadásában ezekre a résztémákra kereste a választ, ezeket vitatta meg a jelenlévőkkel: identitásképzésünk manapság; identitásunk egyik meghatározó eleme az etnikum, nyelvi-kulturális hovatartozásunk; arra a kérdésre válaszolva, hogy kik is vagyunk, nem tekinthetünk el magyar anyanyelvünktől, magyar kultúránk nagyszerű hagyatékától; maivá tud-e válni Balassi, Kodály, Munkácsy vagy Petőfi?
19 órától az Evilági együttes akusztikus koncertje következett, klasszikusok és kortárs költők megzenésített versei egyaránt felcsendültek. Ugyanakkor a Figura Stúdió Színház egésznapos online felolvasószínházi előadást kínált, Botházi Mária Biorobot című könyve alapján.
Forrás: https://www.facebook.com/gyergyoszentmiklosi.varosikonyvtar
Orbán Balázs Huszárvágás című könyvét mutatták be
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) szervezésében Erdélyben is bemutatta legújabb könyvét Orbán Balázs jogász, politológus, Orbán Viktor miniszterelnök politikai igazgatója, a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány kuratóriumának elnöke. 2024. január 13-án Sepsiszentgyörgyön is tartalmas beszélgetés hangzott el a Huszárvágás – A konnektivitás magyar stratégiája című kötetből kiindulva.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/orban-balazs-huszarvagas-cimu-konyvet-mutattak-be-sepsiszentgyorgyon/
Rendhagyó beszámoló egy iskolai könyvtárostól
Kuna Ibolya négy hónapja a csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola iskolai könyvtárosa. 33 esztendőn át a Kájoni János Megyei Könyvtárban dolgozott könyvtárosként. A váltással még önmagát is meglepte, hiszen az olvasókat felnőttekről gyerekekre „cserélte le”. Az iskolában óránként hallja a csengőt, az utána követő zsivajt, majd ahogy nyílik az ajtó, és begyúródnak a gyerekek a könyvtárba. Ezek mind szokatlan, ugyanakkor érdekes, egészen más hangulatú napokat jelentenek számára. A kisgyerekek életkedvét, vidámságát, szeretetét érezni minden egyes nap, ami komoly ok a büszkeségre.
Ibolya új könyvekkel jól ellátott könyvtárat örökölt, és egy olyan gyermeksereget, akiknek az ide bejárás mindennapos. A könyvtári foglalkozások általában helyben zajlanak, de ha tanórákon kell helyettesítenie, akkor oda viszi a könyveket. Mesét, történetet olvas nekik. Megáll egy-egy résznél, és arról kérdezi a diákokat, hogy mit gondolnak, mit éreznek az addig elhangzottakról, esetleg próbálják kitalálni a folytatást, bizonyos felmerülő problémáknál a megoldást. Az értékekről vagy pedig egymás megbélyegzéséről, a kirekesztettségről, az önbizalom hiányról szólnak az felolvasott történetek. Ezek olyan témák, amelyek foglalkoztatják őket, de lehet, nem kerül sor közös megbeszélésre, véleménycserére. Talán ezért is működik jól egy ilyen rögtönzött „olvasókör”, mert annak szabadságával érvelhetnek, hogy „nincs rossz válasz”, mindenki véleménye egyformán hasznos és értékes. Ibolya úgy tapasztalja, hogy a maximális rájuk figyelés, illetve az, hogy érzik az elfogadást véleményüktől függetlenül, erősen ösztönzi őket.
Forrás: https://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2024/01/rendhagyo-beszamolo-egy-iskolai.html
Idén lenne nyolcvanéves Farkas Árpád
A Magyar Kultúra Napja alkalmából Borbé Levente, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium könyvtárosa Farkas Árpád költőt, írót, műfordítót és lapszerkesztőt választotta tárlat-alanyként. A róla készített kiállítást a könyvtár előtti nagy asztalon lehetett megtekinteni januárban. A könyvtárban lévő kötetek mellett a világhálón fellelhető költeményeket és egyéb írásokat is felajánlotta az érdeklődő tanároknak és diákoknak.
Farkas Árpádnak az anyaföld iránti szeretete műveiben is megmutatkozik. A székelyek több száz esztendős gondolkodásmódja, hagyománya előtt tiszteleg. Műveiben a szülőföldhöz ragaszkodás, a táj varázsa átjárja gondolkodásmódját, de ezeknek a segítségével ablakot nyit a nagyvilágra. A székelyföldi lélek szemléltetése magába rejti a népe belső, sokszor mondai elemekkel tarkított életterét. A néha előbukkanó szertartásos képek pedig tovább fokozzák, gazdagítják az előbbi gondolatmenetet. A székely emberi természetet, az egyszerűnek tűnő cselekvéseket, bemutatásokat így emeli egyetemes értékűvé.
Forrás és a teljes cikk itt: https://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2024/01/az-iden-lenne-80-eves-farkas-arpad.html
Tóth László: A manók csodálatos világa
Karácsony előtt két nappal került ki a kézdivásárhelyi Grafikus Nyomdából Tóth László helybeli újságíró, a Székhelyek internetes portál főszerkesztőjének negyedik könyve, A manók csodálatos világa címmel. A hatvanhat oldalas kis kötet a szerző első, gyermekeknek írt könyve, amely kilenc mesét tartalmaz. Fedőlapját Vetró András képzőművész tervezte, nyomdai előkészítését a szerző leánya, Csillagné Tóth Klára végezte. „Ahhoz, hogy felfedezzük a manók világát, be kell lépnünk a birodalmukba. Hunyjuk be a szemünket, és képzeljünk el egy gyönyörű erdőt abban a korban, amikor a világ még varázslatos és rejtélyes volt” – olvasható a kis kötet hátsó borítóján.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/163035/megjelent-toth-laszlo:-a-manok-csodalatos-vilaga
„A kultúra maga a változás” – Ünnepi beszélgetés Visky Andrással a magyar kultúra napja alkalmából
„Gyakran tapasztaljuk, hogy az, amit más kultúrák képviselői vagy mi magunk mondunk a saját kultúránkról, leegyszerűsítések, sőt olykor sztereotípiák” – fogalmazott Visky András író és dramaturg. A magyar kultúra napja alkalmából a nemzeti identitásról, igényességről, felelősségvállalásról, a kultúra határairól és annak változásairól beszélgettek vele.
Forrás és az interjú itt: https://maszol.ro/kultura/A-kultura-maga-a-valtozas-Unnepi-beszelgetes-Visky-Andrassal-a-magyar-kultura-napja-alkalmabol
Tizenkettedik alkalommal adták át az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjakat
Tizenkettedik alkalommal adta át az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjakat az RMDSZ. A kolozsvári sétatéri kaszinóban 2024. január 19-én tartott gálán azokat az alkotókat, művészeket ismerték el, akik irodalom, képzőművészet vagy előadóművészet kategóriában kiemelt módon járulnak hozzá az erdélyi magyar kultúra átörökítéséhez, megismertetéséhez.
Irodalom kategóriában Király László költő, író, műfordító, képzőművészet kategóriában Bede Kincső fotográfus, előadóművészet kategóriában Sebestyén Aba színművész, rendező érdemelte ki az elismerést.
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Tizenkettedik-alkalommal-adtak-at-az-Erdelyi-Magyar-Kortars-Kulturaert-Dijakat
A mi kultúránk által ment előrébb a világ?
Madách Imre: Az ember tragédiája, Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára, Weöres Sándor versei. Néhány magyar alkotás, amelyek az Index által megkeresett művészek szerint jobbá tehetik a világot. A körkérdést január 22., a magyar kultúra napja alkalmából tették fel: Melyik magyar alkotásról érezték úgy, hogy jobbá teheti a világot?
Kiderült, hogy a kérdés nem egyszerű, hiszen nehéz kiválasztani egyet a számtalan kiváló mű közül. Különféle válaszok érkeztek, legtöbben Madách Imre Az ember tragédiája című drámája mellett tették le a voksukat. Műfajilag a vers lett a befutó, de építészi hagyatékok, dalok, képzőművészeti alkotások és opera is nyomott hagyott művészekben.
Forrás és a teljes cikk itt: https://index.hu/kultur/2024/01/22/a-magyar-kultura-napja-korkerdes-szinetar-miklos-spiro-gyorgy-molnar-piroska-szakonyi-karoly-marton-eva/
Szerkesztők:
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@gmail.com
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a remekehirlevel@gmail.com címen.
