Kazinczy Ferenc-könyvpályázat
A Tinta Könyvkiadó pályázatot ír ki intézmények és magánszemélyek részére, közkönyvtárak és családi könyvtárak bővítésére 50%-os kedvezménnyel.
A magyar nyelvújítás, nyelvmegőrzés megkerülhetetlen alakja, Kazinczy Ferenc nevével fémjelzett pályázaton részt vehetnek könyvtárak, alapítványok, oktatási intézmények, illetve fenntartójuk és – a korábbi pályázatoktól eltérően – magánszemélyek. Egy-egy pályázó 15.000 és 200.000 Ft közötti támogatást igényelhet. A pályázat csak abban az esetben érvényes, ha a megpályázott könyvek pályázati ára eléri a 15.000 Ft-ot.
A könyvkiadó kötelezettséget vállal, hogy a pályázó által megpályázott könyvek teljes árának felét 3,5 millió Ft-ig támogatásként átvállalja, minden könyv esetében a készlet erejéig.
A pályázatok 2022. május 16-tól június 16-ig (mint záró határnapig) folyamatosan nyújthatók be.
Forrás: https://olvassbele.com/2022/05/17/kazinczy-ferenc-konyvpalyazat-2022/
Friss sci-fi novellapályázat
Idén ötödszörre írják ki a GABO SFF novellapályázatát, amelyre fantasy, science fiction, horror és weird novellákat várnak. A kiadó szerkesztői által legjobbnak ítélt művek 2022 őszén fognak megjelenni. Az elbírálás az előző évekhez hasonlóan anonim, vagyis nem a szerkesztői e-mailcímre kérik a pályamunkákat, hanem az info@gabo.hu címre.
Határidő: 2022. június 14. éjfél. Terjedelmi korlát: 10 000 – 40 000 leütés. Honorárium: megjelenés esetén bruttó 30 000 Ft. Megjelenés: várhatóan 2022 őszén.
Kikötések: Magyar nyelven sem nyomtatott, sem online formában nem publikált, eredeti, fennálló franchise-hoz nem köthető műveket várnak a pályázat kiírói. Egy szerző egy pályaművet küldhet be. Friss, eredeti, tartalmas novellákat várnak.
Forrás: https://konyvesmagazin.hu/friss/sci_fi_palyazat.html
Kiemelten támogatja a határon túli kultúrát a frissen létrejött Méhes György Alapítvány
A határon túli magyar kultúra, különösen az irodalom kiemelt támogatása a célja a frissen létrehozott Méhes György Alapítványnak.
A Kossuth-díjas erdélyi író szellemiségének megőrzése, a kortárs irodalom támogatása jegyében létrejött alapítvány küldetését Méhes György örököse, Nagy Elek vállalkozó ismertette a kolozsvári Bulgakov kávézóban tartott sajtótájékoztatón. Kiemelte, nagy öröm Méhes György családja számára, hogy az író szellemiségét továbbvivő alapítvány születhetett. „Az induló tőke 300 ezer euró, amit cégcsoportunk jóvoltából szánunk az irodalom támogatására. Reményeink szerint az elkövetkező tíz évben ezt az összeget 3 millió euróra bővítjük” – mondta Nagy Elek. A Baumgarten Alapítvány után ez lesz a Kárpát-medence legnagyobb, irodalmat őrző alapítványa. Az eseményen jelen volt Sárkány-Nagy Erzsébet, aki szintén az író örököse, valamint az alapítvány kuratóriumi tagjai: Láng Gusztáv irodalomtörténész, irodalomkritikus, Erős Kinga Andrea irodalomkritikus, a Magyar Írószövetség elnöke, Gáll Attila kiadói szerkesztő.
Nagy Elek kifejtette, a magyar kultúra, kiemelten a határon túli irodalom, költészet, a fiatal szerzők támogatása a céljuk, ugyanakkor a hagyományőrzést és a népek békés egymás mellett élésének gondolatát is fontos értéknek tartják.
Forrás: https://kronikaonline.ro/kultura/kiemelten-tamogatja-a-hataron-tuli-kulturat-a-frissen-letrejott-mehes-gyorgy-alapitvany
Az erdélyi szerzőkről szól leginkább a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
Főleg erdélyi szerzőkről szól majd a 11. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, de néhány magyarországi bestseller-szerző is jelen lesz – jelentették be a szervezők, akik egy előzetes programot is ismertettek.
Összesen 29 könyvkiadó és -kereskedő lesz jelen a kolozsvári eseményen, amit idén is a tavaly jól bevált formában szerveznek meg a Bánffy-palotában, tehát a múzeum első emeleti termeit foglalják majd el a kiadók és a kereskedők, míg az udvaron és a Tonitza-teremben lesznek a könyvbemutatók és közönségtalálkozók. Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) által szervezett események helyszíne főként a Bulgakov Kávézó lesz, és a Vallásszabadság Házában is lesznek események.
Nagy Zoltán, az Iskola Alapítvány igazgatója szerint, mivel a budapesti Vörösmarty-téren szervezett Ünnepi Könyvhéttel egybeesik a kolozsvári rendezvényük, főleg az erdélyi szerzőkön lesz a hangsúly. Ezzel együtt is lesz néhány magyarországi bestseller-író is, a tervek szerint például június 9-én Szentesi Éva közönségtalálkozójával kezdődik a program. Azt már korábban bejelentették, hogy a 11. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége Bodor Ádám lesz. Vele a közönségtalálkozóra az előzetes tervek szerint szombat délután kerül sor. Előtte fog fellépni Orvos-Tóth Noémi, aki a tavaly megjelent Szabad akarat című könyvét mutatja majd be.
Forrás: https://transtelex.ro/kultura/2022/05/11/kolozsvari-unnepi-konyvhet-bodor-adam-orvos-toth-noemi
Lelke volt az első sepsiszentgyörgyi könyvvásárnak
Sikeresen zárult a SepsiBook könyvvásár és kortárs irodalmi fesztivál, minden szempontból meghaladta a szervezők elképzeléseit, ezért hálásak a közönségnek, és bíznak benne, hogy a tapasztalatok összegzése nyomán legalább ilyen további kiadásokat tudnak szervezni.
A hétezer látogatóból mintegy ezren szervezetten érkeztek a programokra az első két napon, de már akkor rengeteg más érdeklődő is volt. Az előzetes tájékoztatás nyomán sokan előre tudták, hogy mit szeretnének meghallgatni, megvásárolni. Mintegy 40 kiadó könyveiből 30 standon lehetett válogatni, rendkívül széles tematikában. Nagy öröm számukra, hogy jó visszajelzéseket kaptak a fellépőktől és a kiadóktól is, az eladással is elégedettek. A tapasztalatok azt igazolják, hogy rendkívül tudatos a szentgyörgyi kulturális közönség, amire szeretnének mindig megfelelőképpen reagálni. Igyekeznek levonni a tanulságokat, hogy a következő kiadás még jobban sikerülhessen, bíznak benne, hogy a helyi közösség megerősödését szolgálja majd ez a rendezvény.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/150199/lelke-volt-az-elso-szentgyorgyi-konyvvasarnak
A Sepsiszentgyörgyön első alkalommal, 2022. május 26. és 29. között megrendezett kortárs irodalmi fesztivál és könyvvásár bebizonyította, hogy lehet és kell merészet álmodni, mert kellő hittel és kitartással társítva az álmok valóra válthatók, valóra válnak.
Ennek a hitnek és kitartásnak köszönhetően alakult át a Sepsi Aréna négy napon át a könyvbarátok találkozóhelyévé, a minőségi kikapcsolódást vagy ismeretbővítést biztosító olvasmányok beszerzésének helyszínévé. A könyv ünnepének színterévé, ahol a legzsengébbtől az idősekig minden korosztály magas szintű és maradandó kulturális élményekben részesült.
A megálmodói által SepsiBook névre keresztelt rendezvény csütörtök déli nyitányán a megyeszékhelyi Mozsikácska együttes fergeteges hangulatot teremtett a szépszámú gyerekközönségnek. Lelkes tagjai önfeledten szórakoztak a koncert ideje alatt. De ez csak a ráhangoló bevezetője volt a zsenge korúak, serdülők, ifjak és felnőttek számára egyaránt gazdag kínálatot biztosító eseménysorozatnak. A csoportos foglalkozások, könyvbemutatók, író-olvasó találkozók, színpadi előadások és hangversenyek színes forgatagában mindenki megtalálhatta – és tapasztalatunk szerint meg is találta – a számára legmegfelelőbbet.
A 17 órára időzített hivatalos megnyitón elsőként Vargha Fruzsina alpolgármester köszöntötte a résztvevőket. Megtiszteltetésként és örömként értékelte, hogy neki jutott a város irodalmi életének új fejezeteként minősíthető könyvvásár jelképes avatószalagja elvágásának nemes feladata.
„Azt hiszem, végig tudtuk, s tudták azok is, akik az elmúlt évszázadban harsányan ellene szóltak, hogy a könyvnek nincs, a könyvnek nem lehet ‘vége’. Időnként, mint ősszel a természet, elalszik, de nem hal meg. Nemzedékek, eszmék arrébb lökhetik, még tüzet is rakhatnak belőle, de amit a könyv tud, azokat a világokat, amelyekbe lapjait forgatva menekülhetünk, még soha semmi és senki nem tudta pótolni” – üzente többek között Antal Árpád András polgármester, akinek a szavait Vargha Fruzsina tolmácsolta.
Tamás Sándor, Háromszék megválasztott elöljárója ünnepi beszédében kihangsúlyozta, hogy „a SepsiBook egy új, izgalmas fejezetet nyit Sepsiszentgyörgy, Háromszék és Székelyföld művelődési életében”, tovább erősíti a térséget jellemző sajátos kulturális-szellemi erőteret. Itt, Háromszéken, Székelyföldön ez a folyamat tudatos törekvés eredménye, amelyben a kulturális-szellemi műhelyek és intézmények küldetése összeér az önkormányzati elképzelésekkel. Így valósulhatnak meg az olyan álmok, mint amilyen a most kezdődő könyvünnep, a SepsiBook.
Szonda Szabolcs, a rendezvényt szervező Bod Péter Megyei Könyvtár vezetője, programigazgató a megvalósulás kiváltotta meghatottságával küszködve beszélt a szép számban egybegyűltekhez. „A jó olvasmány mindig remek útitárs”, mondta, hozzátéve: ebből született az ötlet, hogy „legyen ünnepe a könyvnek Sepsiszentgyörgyön is”. Annál is inkább, hogy „ismét találkozhatunk, kezet foghatunk, beszélgethetünk közösségi tereinkben, megszorítások nélkül. Egy lelkes csapat dolgozott december óta azon, hogy a tavasz végére a SepsiBook könyvvásár és kortárs irodalmi fesztivál álomból valósággá váljon. Kellett ehhez nemcsak a megfeszített munka, hanem az is, hogy Sepsiszentgyörgy és Háromszék önkormányzatának támogató akarata egybekapcsolódjon ebben az ügyben is” – idézte fel a kezdeteket és a folytatást.
„Könyvekkel nem lehet megállítani a katasztrófákat, de a könyvek sokszor túlélik azokat” – mutatott rá Vida Gábor író, a Látó folyóirat főszerkesztője, aki arra kérte a hallgatóságot, hogy tekintse ezt az alkalmat egy új kezdetnek.
A felszólalók sorát záró Mircea Dinescu költő, író, publicista, közéleti szereplő ezúttal is a tőle megszokott, könnyednek tűnő, de súlyos üzeneteket közvetítő stílusban fogalmazta meg mondanivalóját, a jelenlévők nagy megelégedésére.
Az első sepsiszentgyörgyi könyvvásárt a Mácsafej zenekar, Korodi Janka és Kolcsár József közreműködésével fűszerezett fellépése zárta.
Forrás: https://www.hirmondo.ro/kultura/konyvunnep-sepsiszentgyorgyon/
Bátorító a mostani, remekbe szabott, SepsiBook névre keresztelt, szemünk láttára születő könyvvásár, kortárs irodalmi fesztivál sikere is. Bátorítja az elbizonytalanodókat, hogy igen, mégiscsak olyan a minőségi, értéket hordozó könyv, mint a levegő és a só, de bátorítja a szerzőket is, hogy érdemes eljönniük egy-egy új helyszínre, mert kíváncsiak rájuk, könyveikre és gondolataikra.
A SepsiBook legnagyobb nyertesei talán maguk a gyermekek, azok a kisebb és nagyobb diákok, akik tanító nénijeikkel, tanáraikkal kilátogattak a könyvvásárra, s találkozhattak magával az íróval is, akinek könyvére olykor heteket, hónapokat kell várniuk a könyvtárban. Ha tehették és szerencsésebbek voltak, kevéske zsebpénzükből most akár meg is vehették az áhított művet. Láthatták, hogy a történeteket nem elérhetetlenek és megismerhetetlenek írják, hanem hozzájuk hasonló emberek, akik ráéreznek világukra, gondolataikra, álmaikra. Olyanok, akik bátorítani is tudnak, nem csak könyvet írni.
Sepsiszentgyörgy egy újabb értékes rendezvénnyel gyarapodott, amelyet feltétlenül érdemes továbbvinni, alakítani, szépíteni. Hiszen nem csupán arról szól ez a néhány emlékezetes nap, hogy azok, akik megtehették, újabb kötetekkel gyarapíthatták könyvespolcukat, hanem főként arról, hogy mindazok, akik erre nyitottnak mutatkoztak, újabb gondolatokkal gyarapíthatták elméjüket. Nem csak a találkozások, a szavak, a szerzők és a könyvek ünnepe tehát a SepsiBook, hanem a gondolatok ünnepe is, s bizony, örvendezhetett, aki írókat, világot teremtőket hallgathatott.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/150165/sepsiszentgyorgy-a-konyv-
Elindult a Mesekerék-Vándorkönyv-Tár
Májusban útjára indult a Bod Péter Megyei Könyvtárnak a Mesekerék-Vándorkönyv-Tár elnevezésű programja, amelynek célja az olvasásnépszerűsítés, személyiségfejlesztés, közösségi élmény biztosítása, az ismeretterjesztés, szókincsbővítés, lelki gazdagodás.
Első alkalommal három felsőháromszéki oktatási intézménybe juttatták el ezt a tevékenységet. Torján a Kicsi Antal Általános Iskolában az 1-4. osztályos gyermekek Zalán Tibor Királylányok könyve című kötetével ismerkedtek, a 3-as számú Elemi Iskola tanulói pedig May Szilvia A Fásli utcai állatkórház című könyvével. Kézdivásárhelyen a Molnár Józsiás Általános Iskola 7-8. osztályos diákjai számára a közelgő SepsiBook könyvvásár és kortárs irodalmi fesztivál népszerűsítése okán is tartottak foglalkozást.
A torjai községi könyvtárban több mint ötven kötetnyi olvasnivalót hagytak a gyerekek számára. Az a hosszú távú célja a programnak, hogy a könyvtárban eltöltött idő és a történetekkel való találkozás pozitív élmény legyen számukra, hogy a későbbiekben könyvtárba járókká, olvasókká váljanak.
Forrás: Csüdör Katalin, a Bod Péter Megyei Könyvtár módszertani szakirányító könyvtárosa
Hargita – táj, ember, történet: vetélkedő
2022-ben ismét meghirdeti a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár a tavaly nagy sikernek örvendő, Hargita – táj, ember, történet című, megyei szintű vetélkedőjét, amelynek fő támogatója Hargita Megye Tanácsa. A két fordulóban zajló vetélkedőre a Hargita megyei iskolák 5-7. osztályos, háromtagú csapatainak jelentkezését várják a szervezők. A résztvevők változatos feladatok során, játékos módon ismerkedhetnek Hargita megye történelmi és földrajzi jellegzetességeivel, hagyományaival, természeti értékeivel, a régióhoz kötődő híres emberek életével. „A verseny középpontjában idén olyan feladatok állnak, amelyek Hargita megyei személyiségek életével, munkásságával kapcsolatosak, akiknek 2022-ben születésük/haláluk kerek évfordulójára emlékezünk. Idén ünnepeljük a Tamási Áron emlékév keretében nagy írónk születésének 125. évfordulóját, de más személyiségek életműve előtt is tisztelgünk.” – áll a kiírásban.
A jelentkezés feltétele: az I. forduló feladatlapjának megoldása és beküldése e-mail-en vagy leadása a Kájoni János Megyei Könyvtár helyismereti részlegén (Csíkszereda, Stadion u., 1/b, földszint). A feladatlap beküldési határideje: 2022. június 10., 18 óra.
A felhívás és további részletek elérhetők a Kájoni János Megyei Könyvtár honlapján: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1056/hargita-taj-ember-tortenet--vetelkedo-2022.--felhivas-5-7.-osztalyos-diakok-szamara
Természettudományos magazin Csíkszeredában – Nagy Péter bemutatója
Nagy Péter tudományos ismeretterjesztő tevékenységét sokan ismerik és követik Csíkszeredában. Egypercesek elnevezésű bejegyzéseiben – amelyeket évek óta ír és tesz közzé a Facebookon– a természettudomány és kultúrtörténet érdekességeire, összefüggéseire világít rá. Előadásaival szeretné megmutatni, hogy a tudomány nem unalmas és száraz, hanem lehet nagyon is izgalmas dolog. 2022. május 25-én mutatta be Nagy Péter az első csíkszeredai tudományos magazint. Éppen száz éve, 1922-ben kapta meg a nagyon megérdemelt tudományos kitüntetést, a fizikai Nobel-díjat Albert Einstein, minden idők egyik legnagyobb gondolkodója. A magazin első, különszáma neki állít emléket. A magazin csak egy a számos tudománynépszerűsítő projekt közül, amelyek Nagy Péter nevéhez köthetők. Kevés számú, de lelkes érdeklődő közönség körében ismertette a magazint és létrejöttét, majd további tervekről is beszélgetett a jelenlevőkkel. A találkozó jó hangulatához a jó zene is hozzájárult, György László gitárjátéka az előadás és beszélgetés szüneteiben szólalt meg.
Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1066/nagy-peter-bemutatta-az-elso-csikszeredai-tudomanyos-magazint
Technikai játszóház a gyimesközéploki könyvtárban
10-14 éves gyimesközéploki gyerekek rögtönzött játszóházban ismerkedtek más településeken tevékenykedő kortársaik technikai alkotásaival, 2022. május 18-án a helyi könyvtárban.
Hogyan értekezünk a számítógéppel? Kell-e kapcsolgatni a jelzőlámpát és az utcai világítótestet? Mennyi esze van a robotnak? Honnan tudja a sorompó, hogy jön a vonat? Ilyen jogos kérdések merültek fel a valóságot mintázó, programozható eszközök kapcsán, amelyeket a Kájoni János Megyei Könyvtár vásárolt Hargita Megye Tanácsának anyagi támogatásával, a programozást és a szerelést a csíkszeredai, a csíkszentgyörgyi és a bögözi programozó gyerekcsapatok végezték. A gyimesközéploki gyerekek és Mihók Edit helyi könyvtáros további fejlesztéseket terveznek a nyári vakáció folyamán. A Kájoni János Megyei Könyvtár 2019-ben csatlakozott az országos szinten zajló könyvtári STEM (Science-Technology-Engineering-Mathematics) oktatási programokhoz.
Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1061/technikai-jatszohaz-a-gyimeslozeploki-kozsegi-konyvtarban
Lakatos István: Oktatásunk évszázadai – könyvbemutató
Lakatos István nyugalmazott pedagógus Csíkszentmiklós múltját kutató helytörténészként harmadik kötetét adta közre. Oktatásunk évszázadai. A csíkszentmiklósi egyházközségi, illetve községi iskolák a történelmi időkben címmel jelent meg új könyve, amelynek csíkszeredai bemutatóját a Kájoni János Megyei Könyvtárban népes közönség előtt tartották meg 2022. május 18-án. A szerzővel Sarány István újságíró és dr. Ambrus Tünde beszélgetett. A szerző beszámolt a kötet megírásának előzményeiről, munkamódszeréről, levéltári kutatásairól, összegző munkájáról, és vetített képekkel idézte fel az oktatás múltját Csíkszentmiklóson.
Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1063/lakatos-istvan-oktatasunk-evszazadai--konyvbemutato
Korán virjadt, későn setétedett – Sándor Edit könyvét mutatták be
Korán virjadt, későn setétedett című, korabeli fotókkal gazdagon illusztrált kötetében Sándor Edit a csíkszentdomokosi idős emberek mesévé szépült élettörténeteit osztja meg. A könyv csíkszeredai bemutatóján Lázár Csilla, a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum vezetője beszélgetett a szerzővel népes érdeklődő közönség előtt a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében, 2022. május közepén.
Sándor Edit a felcsíki nagyközség könyvtárosaként évek óta gyűjtögeti a korabeli fotókat, dokumentumokat, és rögzíti az idős emberek történeteit. Most megjelent könyvében a régi fotográfiák által elevenednek fel a huszadik századi falusi élet hétköznapjai és ünnepei, egy-egy élettörténet megrázó vagy derűs momentumai. A könyvbemutatón vetített képek is felidézték a régi csíkszentdomokosi életet, Sándor Edit ízesen elmesélt történeteivel fűszerezve.
Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1057/koran-virjadt-keson-setetedett--sandor-edit-konyvet-mutattak-be
Szikár, dísztelen és tömény: Muszka Sándor új könyvének bemutatója
A döbbenetes igazsággal fájóan őszintén szembesítő versek füzére Muszka Sándor kézdivásárhelyi születésű, jelenleg Szépvízen élő és alkotó, József Attila-díjas költő, író legújabb, Idegen állat című könyve (2021). Sepsiszentgyörgyön 2022. május 15-én mutatták be a Tein Teaházban, a koronavírus-járvány miatt egy év késéssel. A szerzővel Miklóssi Szabó István író beszélgetett.
„Szikár, dísztelen és tömény” – olvasható többek között a kötet borítólapján annak tartalmáról. Találó meghatározás, hiszen a költemények érzelemmel dúsított, gondolatébresztő sorait olvasva, a mindennapi élet(ünk) nyers valóságával szembesülünk.
A költőt és beszélgetőtársát összekötő barátság okán kötetlen és oldott hangulatú társalgás során a nagyközönség által eddig kevésbé ismert részletekre is fény derült, az élete alakulását meghatározó történések és általa kigyöngyözött művek vonatkozásában. Miklóssi rámutatott, hogy az éppen közönség elé került verseskötet tartalma eddig szokatlan módon a történelem szerző által is megtapasztalt és átélt eseményeit is tükrözi.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/szikar-disztelen-es-
Kétnyelvűsítés a Maros Megyei Könyvtárban
Hosszas várakozás után végre „magyarul is tud” a Maros Megyei Könyvtár. Kénytelen volt kétnyelvűre cserélni az addigi egynyelvű márványtáblát a Maros Megyei Könyvtár vezetősége, miután Kovács Mihály Levente, az önkormányzat alelnöke a közigazgatási törvény és a normalitás betartására kérte fel Monica Avram igazgatónőt. A főkönyvtáros kilenc évvel ezelőtt, saját kezdeményezéséből állíttatott emléket az intézmény addigi összes igazgatójának – beleértve önmagát is. A magyarságra nézve sértő módon elsült kezdeményezése, különösképpen annak megindoklása visszatetszést váltott ki az intézmény magyar munkatársai és a könyvtár látogatói körében. Miután a Krónika több ízben is jelezte a rangos kulturális intézmény tulajdonosának, a megyei tanácsnak, hogy illene kicserélni a márványtáblát, Kovács Mihály Levente tanúsított fogékonyságot a kérdés iránt. Az önkormányzat új alelnöke felkérte Monica Avramot egy új tábla rendelésére. Ennek a szövege kétnyelvű, ráadásul a román mellett Maros megye címerét is tartalmazza.
Forrás: https://kronikaonline.ro/erdelyi-hirek/sorra-btanulnak-magyarulr-a-marosvasarhelyi-kozintezmenyek-a-konyvtar-ketnyelvusitese-kilenc-evet-kesett
Rendhagyó osztályfőnöki óra „Lázár Ervinnel” Csíkszeredában
2022. május 6-án Máthé Emőke angol nyelvszakos tanár és osztályfőnök vezetésével a X. F matematika-informatika angol intenzív osztályban rendhagyó osztályfőnöki órára került sor a csíkszeredai Márton Áron Főgimnáziumban. A meghívott Borbé Levente könyvtáros volt, a foglalkozás témája pedig: A közösség működése.űA könyvtáros igyekezett felidézni azokat a szempontokat, amelyek mentén egy közösség működik: a közös élmények szerzése, megosztása, az együttműködés elmélyítése, a segítségnyújtás stb. Természetesen azokra a szempontokra is sor került, amelyek gátolják a közösség együttlétét.
Ezt követően biblioterápia következett. Lázár Ervin író és mesélő nem is olyan távoli születésnapjára való tekintettel Dömdö-dömdö-dömdödöm meséje került felolvasásra és egyben előadásra. A lényeg a közösségen belüli konfliktus feloldása volt.
Az összefoglalóban a könyvtáros az egymással való törődést emelte ki: hagyjanak kellő időt egymás megismerésére, mert az osztályközösségük is csak akkor működik jól, ha minden egyes tagja szerepet kap benne.
Forrás: http://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2022/05/rendhagyo-osztalyfonoki-ora-lazar.html
Kézműves foglalkozás a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban
2022. május 12-én a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár kézműves foglalkozásán Fancsali Adél tanítónő nagyon lelkes, kreatív osztálya vett részt. A gyerekek elsajátították a bogozással (quilling) készült karkötők alapjait. Minden gyerek saját készítésű karkötőt vihetett haza.
Hasonló foglalkozásokon a helybeli iskolákból több elemista osztály vett részt május folyamán a könyvtárban.
Forrás: https://www.facebook.com/Biblioudv
Vargyas Anita könyvbemutatója a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban
Vargyas Anita Megfigyelve című könyvét (a 2020-ban megjelent, Irányítva című regénye folytatását) 2022. május 19-én Bajna György mutatta be a közönségnek. Az alig 20 éves szerzőnek már a második kötetét is kézbe vehették az érdeklődők, akik kíváncsiak a történet folytatására.
A bemutatón nemcsak az izgalmas fordulatokban és szép jelenetekben gazdag befejező részt ismerhették meg a jelenlévők, hanem következő írásának témáját is megosztotta a közönséggel a fiatal író.
Forrás: https://www.facebook.com/gyergyoszentmiklosi.varosikonyvtar/posts/1929482690568128
Beszélgetések Hargita megyei települések könyvtárosaival
A Hargita Népe napilap községi könyvtárosokat bemutató sorozatában, 2022. májusában négy település könyvtárosával beszélgetett Péter Ágnes újságíró.
Jánossy Timea: közösség nélkül nincs könyvtár
"Csíkszentsimon központjában, az iskola mellett, egy tatarozott, patinás épületben van a könyvtár, és amikor nyitva van, jönnek-mennek a helyiek. A könyvtárossal, Jánossy Timeával akkor beszélgettünk, mielőtt még beindult volna a forgalom, de mire interjúnk végére értünk, már jöttek is a gyerekek az iskolából, hogy visszahozzák a könyveket, és újabbakat kölcsönözzenek.
‒ A könyvtár olvasók és programok nélkül csak egy épület, amelyben könyvek vannak. Csíkszentsimonban a könyvtár közösségi tér, ahova szívesen jönnek be a gyerekek, fiatalok és idősek, hogy kikapcsolódjanak. Közösség nélkül nincs könyvtár. A könyvtárosnak sokoldalúnak kell lennie, a közösség életében többféle szerepet betölt. Amellett, hogy szakmailag helytáll, az olvasókkal is jó kapcsolatban kell lennie. Ha például egy gyerek mesélni akar valamiről, akkor a könyvtárosnak meg kell hallgatnia, hogy bizalom épüljön ki a legkisebb olvasókkal, és hogy meg tudja szerettetni velük az olvasást. Segítőkésznek, jó kedélyűnek és empatikusnak kell lennie, és be kell vezetnie a helyieket a kulturális életbe. Senki sem megy be szívesen egy olyan könyvtárba, ahol morcos könyvtáros van ‒ habár szerintem ilyen nem is létezik. Én úgy érzem, hogy a könyvtáros a közösségnek elismert és tisztelt tagja, akit mindenki ismer, és mindenki tudja, hogy bátran segítségért lehet fordulni hozzá. Ezért is szeretem én ezt a munkát, mert az emberekkel kell jó kapcsolatban lenni."
Forrás és a teljes interjú itt: https://hargitanepe.ro/kozosseg-nelkul-nincs-konyvtar/
Vitályos Kati – A gyakorlatias közösségszervező
"A vidéki könyvtáros eldönti, hogy mit kezd az idejével. Megteheti, hogy a könyvtárban csendben várja az olvasókat, de ennél többre is vállalkozhat: rendezvényeket szervezhet, gyermekfoglalkozásokat rendezhet, így megmozgathatja a falu apraja-nagyját. Közösségszervező szerepe van, ugyanakkor nevel is. Vitályos Katit, Csíkpálfalva község könyvtárosát nemcsak arról kérdeztük, hogyan működik a könyvtár, hanem arról is, hogy milyen szerepet tölt be a falu életében egy olyan könyvtáros, aki többet tesz hozzá a munkájához, mint amit elvárnak tőle.
- Most közösségi térként is működik a könyvtár. Nálunk van egy hagyomány, ami abból áll, hogy Szent Pál napjára a felnőtt fiatalok betanulnak egy színdarabot, és ezt mindig a könyvtáros segítségével teszik. Én is igyekszem folytatni ezt a hagyományt, sőt bővíteni a tevékenységek sorát. Gyermekfoglalkozásokat tartunk itt, és van, aki tanulni jön ide, például fiatal anyukák, akik továbbtanulnak, és csendre, nyugalomra van szükségük. Olyan is akad, aki csak beszélgetni jön ide, és olyan is, akinek fénymásolni kell, szkennelni vagy segíteni kitölteni egy formanyomtatványt. A község kultúrházaiért is felelek, ezért sok ember megfordul itt."
Forrás és a teljes interjú itt: https://hargitanepe.ro/a-gyakorlatias-kozossegszervezo/
Kádár Margit – mindenkinek segít Parajdon
"A parajdiak például tudják, hogy ha fénymásolniuk kell vagy segítségre van szükségük egy kérvény megírásában, akkor számíthatnak a könyvtárosra. Emellett az olvasók is gyakran használják a könyvtárat: több mint százötven aktív olvasója van a parajdi könyvtárnak.
– Kézműves-foglalkozást szerveztem, ami a járvány ideje alatt nem működhetett, és még nem indítottuk újra, de hamarosan újra megszervezzük. Gyerekeknek szól ez a tevékenység, mindig az ünnepekre készültünk valamilyen különlegességgel. Nagyon szerették a varrást, de vágtunk, ragasztottunk, festettünk is. Quilling-technikával is alkottunk, a könyvszobrászatot is kipróbáltuk. Ezek a legegyszerűbbek, mert még kicsik a gyerekek, de amit tudok, szívesen megtanítom nekik. Teázni is szoktunk ilyenkor, énekeket is tanultunk. Jó program volt, mert nem volt kötelező, mindenki csak akkor dolgozott, ha volt kedve. Jó hangulat volt mindig, habár a délutáni iskola után sokan fáradtan érkeztek ide. (…) Egyébként tagja vagyok az Áprily Lajos Közművelődési Egyesületnek, és velük szoktunk mindenféle programokat szervezni. Szavalóversenyt, megemlékezést, kirándulásokat az Áprily-kúthoz és könyvbemutatót is rendeztünk."
Forrás és a teljes interjú itt: https://hargitanepe.ro/mindenkinek-segit-parajdon/
András Kinga: a lövétei könyvtár polcain nem áll meg a por
"–Azt el kell mondani, hogy általános jelenség, hogy az olvasási szokások megváltoztak. Sokan már nemcsak a papíralapú olvasmányokat választják, hanem a digitalizált változatot. De ennek ellenére van egy réteg, amely sokat olvas, szívesen és rendszeresen eljárnak a könyvtárba, gyakran viszik-hozzák a könyveket, mindig lesik az újdonságokat. Örülök, mert a tanítónénik, óvónők rendre elhozzák az osztályokat a könyvtárba, ismerkednek a könyvtárral, a könyvekkel, igazából kiskorban kezdődik az olvasásra nevelés. A könyvtár aktív, állandó olvasója 132 személy.
Az évek során többféle program volt a könyvtárban. Volt, amelyet a könyvtár szervezett, közösen is szerveztünk a Székely Mózes Általános Iskolával, a Tájházzal, és volt olyan is, amelyhez csatlakoztunk. Nevezetesen: mesedélutánok, költészet napi rendezvények, rajz- és mesepályázat, rendhagyó tanórák, felkészítő tanórák, felolvasómaraton, író-olvasó találkozó, könyvbemutatók, előadóest, irodalmi vetélkedők. Itt még megemlíteném a Meseszert, ennek a rendezvénynek a lényege, hogy szerre-szerre jár a mese, aki átveszi a stafétát, az köteles folytatni a játékot, a stafétát két másik csoportnak átadni, hogy se szeri, se száma ne legyen a mesemondásnak.
A Kájoni János Megyei Könyvtár által csatlakoztunk egy országos kezdeményezéshez, az Ora să ŞTIM ‒ Stiinţă, Tehnologie, Inginerie, Matematică pentru copii elnevezésű, tudományos, műszaki, informatikai és matematikai ismereteket népszerűsítő projekthez. Ez a program háromtól tíz éves korú gyermekeknek szólt, hat hónapon keresztül, havi négy alkalommal."
Forrás és a teljes beszélgetés itt: https://hargitanepe.ro/andras-kinga-a-lovetei-konyvtar-polcain-nem-all-meg-a-por/
Rangos német díjra esélyes Tompa Andrea Omerta című regénye
Nyilvánosságra hozták a berlini Haus der Kulturen der Welt (HKW) művészeti központ által alapított nemzetközi irodalmi díj idei rövidlistáját, amelyen Tompa Andrea Omerta – Hallgatások könyve című 2017-es regénye is szerepel.
A HKW nemzetközi irodalmi díjával évről évre olyan kiemelkedő kortárs külföldi művet ismernek el, amelyet először fordítottak le német nyelvre. A díj rövidlistáján hat könyv szerepel, található köztük finn, spanyol és arab kötet is, Tompa Andrea Omertája pedig Terézia Mora fordításában került fel a listára. „Már maga a zsűri értékelése is kiemeli a nagyszerű fordítást, egyúttal leszögezi, hogy a regény megmutatja azon emberek közvetlen valóságát, akiket felülírnak a háborúk és mindaz, ami hamarosan történelemmé válik, ők mégis mindig képesek a saját tanúságtételükre” – írja a Könyves Magazin.
A díjat 2009 óta adják át, az elismeréssel 35 ezer euró jár (ebből 20 ezer a szerzőé, 15 ezer a fordítóé), de már magáért a rövidlistás jelölésért is ezer eurót kapnak a szóban forgó művek szerzői és fordítói. Az idei nyertesek nevét június 22-én hozzák nyilvánosságra.
Forrás: http://szabadsag.ro/-/rangos-nemet-dijra-eselyes-tompa-andrea-omerta-cimu-regenye
180 esztendeje hunyt el Kőrösi Csoma Sándor
"A csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium dokumentációs és információs központjában 2022 áprilisától a tanév végéig Kőrösi Csoma Sándor-kiállítás látható. Ennek fő célja, hogy e nagyszerű székely-magyar nyelvtudóst, utazót, könyvtárost, a tibetológia megalapítóját kellőképpen ünnepelhessük, idézzük fel tudását, munkásságát és nem utolsó sorban emberségét.
A kiállítás tartalmazza Kőrösi Csoma Sándor életútjából a számára is meghatározó pillanatokat. A kiállított dokumentumok egy része a gimnázium könyvtárának tulajdona, de az otthonról hozott anyag is számottevő.
Az élete során fontossággal bíró egyéniségek, valamint a halála után személye iránt érdeklődők is bekerültek a kiállításba. Mind közül Jakabos Ödönt emeltem ki, aki a technika előremenetelétől eltekintve, hasonló körülmények között jutott el Kőrösi Csoma Sándor dardzsilingi sírjához. Továbbá a tárlat tartalmazza azokat a képzőművészeti alkotásokat, amelyeket Kőrösi Csoma tiszteletére készítettek. A tudósunk nyomdokain lépegetve még egy érdekességet érdemes megemlíteni. Nevezetesen azt, hogy Kőrösi Csomát a buddhista Kelet egyik szentjeként tisztelik. Japánban a tokiói Taisyo Egyetem Buddha-szentélyében megtalálható a megvilágosodott (bodhiszattva) Kőrösi Csoma szobra." – írja Borbé Levente, a tanintézmény könyvtárosa.
A könyvtáros az érdeklődőknek részletesen, több alkalommal mesélt Kőrösi Csomáról. Itt érdemes megemlíteni a gimnázium X. A filológia osztályában 2022. május 13-án bemutatott, Kőrösi Csoma Sándor élete című előadását, valamint a homoródalmási Dávid Ferenc Általános Iskola végzős diákjainak 2022. május 16-i látogatását. A diákok a történeten kívül részleteket halhattak a nagy nyelvészünk és utazónk írásaiból, levelezéséből, mások vallomásaiból, valamint a róla szóló irodalmi művekből.
A Kőrösi Csoma-projekt ezzel nem állt le, több osztályban vagy, ha igény van rá, más iskolákban is tervezik a nagy előd életének bemutatását.
Forrás: http://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2022/05/180-esztendeje-hunyt-el-korosi-csoma.html
Hiánypótló kiadvány az erdélyi rockzenéről
Kultúrtörténetileg is hiánypótló kiadvány jelent meg a napokban a kolozsvári Exit Kiadó gondozásában (Erdélyi magyaRock 1970–2010). Zilahi Csaba, a Kolozsvári Rádió magyar szerkesztőségének munkatársa arra vállalkozott, hogy megírja az erdélyi magyar rocktörténetet az 1970-es évektől 2010-ig.
Amikor hozzáfogott a könyv adatainak összegyűjtéséhez, elég kevés információt talált az interneten, így valóságos sziszifuszi munkának bizonyult felvenni a kapcsolatot az egykori és mostani együttesek tagjaival, előkeresni még létező adatokat stb. Ezért sem teljes a könyv. Nem lehetett az, ugyanis több mint 40 év távlatából nehéz volt kialakítani egy összképet. A kötet egy jó kezdet, hiánypótló. Ugyanis sikerült régiónként bepillantást nyújtani az 1970 és 2010 közötti erdélyi rockzenei mozgalomba. És ami leginkább fontos, hogy végre képet kaphat az utókor is arról, hogy mit is jelentett a rockzene 1989 előtt az erdélyi magyaroknak.
A könyv említést tesz azokról a lelkes háttéremberekről, mai szóval élve menedzserekről, kulturális szervezőkről is, akik valamilyen szocialista szervezet (szakszervezetek háza) ernyője alatt, a szó szoros értelmében pincékbe bújva próbatermet adtak, fellépési lehetőségeket biztosítottak a zenekaroknak.
Forrás és a teljes cikk itt: https://nepujsag.ro/articles/erdelyi-magyarock-1970-2020
Szerkesztők:
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Kovács Eszter.
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a remekehirlevel@gmail.com címen.
