TAMÁSI ÁRON FELOLVASÓ MARATON a Joannes Kájoni Szakközépiskolában

Idén iskolánk harmadik alkalommal csatlakozott a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár felhívásához. A tavalyihoz hasonlóan most is a multimédia teremben szerveztük meg reggel 8 órától 13 óráig. A szervezők a magyar szakos tanárok voltak: Sárossy Gabriella, Lestyán Csilla,  Csató Jolán tanárnők, és jómagam, mint iskolai könyvtáros.  Csatlakozott hozzánk Láposi Dia tanárnő is. A felolvasáson résztvettek a IX.A, IX.B, IX.C, IX.D, X.A, X.B, XI.A, XI.D és a XI.G osztályok.

    A felhívás szerint a nyolcadik alkalommal megszervezett felolvasó maratonon  Tamási Áron, a nagy székely író életműve volt megszólaltatva, halálának  50.  évfordulójára emlékezve.

    Tanulóink Tamási novelláiból válogattak, hallhattunk részleteket az író regényeiből is. Úgy gondolom, hogy a résztvevőknek tetszett a felolvasás, és azzal, hogy bekapcsolódtunk mi is a maratonba, hozzájárultunk a rendezvény üzenetéhez: „…hogy minél többen, minél több helyszínen olvassunk együtt, ezzel felhívva a figyelmet az olvasás örömére”. Ez az esemény az olvasás, az egyetemes értékek népszerűsítéséről szól, ezáltal is hangsúlyozva, hogy olvasni jó.

Kovács Edit, könyvtáros

Csíkszereda

Tamási Áron felolvasómaraton a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban

Iskolánk is ahhoz a 210 romániai  intézményhez tartozik, ahol február 23-án Tamási Áron művekből olvastak fel, az író halálának 50. évfordulója alkalmából. Az olvasómaratont, melyre 9 országból közel 39 ezren jelentkeztek be,  idén is a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár szervezte.

 

A magyar szakos tanárok vezetésével a következő osztályok olvastak fel: V. A, B, C, VII. B, IX. A, X. B, valamint pár diák a II. B-ből, IV.C, D-ből és a X. A-ból. Egy szülő és egy 1985-ben végzett apuka is felolvasott. A résztvevők száma 200 körül mozog.

 

Felolvasásra kerültek: részletek  a BÖLCSŐ ÉS BAGOLY című életrajzi regényből, mesék, novellák (A HAZUG SÜN, CZINCZIRI HÁM, HŰSÉGES MÁRTONKA, SZIKRA FIA, ANGYALOK ÉNEKE stb.) Délután fél 4-től 4-ig egy filmet néztünk meg Tamási Áronról a III.-osokkal.

 

 

Forreiter Csilla-Éva, könyvtáros

Sepsiszentgyörgy 

Rendhagyó irodalomórák Tamási Áron felolvasómaraton

A korábbi évekhez hasonlóan idén is csatlakoztunk a Kájoni János Megyei Könyvtár szervezésében meghirdetett felolvasómaratonhoz. 2016. február 23.-án iskolánk alsó és felső tagozatos diákjai közül közel 400-an vettek részt a felolvasásban.

A Dánél Hajnalka iskolakönyvtáros, magyar szakos tanár irányításával megszervezett rendezvényen a felső tagozatos diákokkal 10 órától 14 óráig rendhagyó irodalomórán fényképek segítségével elevenítettük fel a legjelentősebb életrajzi eseményeket Tamási Áron életéből. 

Ezután felolvastunk Tamási Áron gazdag és változatos életművéből, mesék, novellák,  humoros regényrészletek hangzottak el. 

A vidám hangulatú rendhagyó irodalomórák szervezésében közreműködtek Borbély Hajnalka és Bartha Emese, a magyar nyelv és irodalom katedra tanárai. Emlékül minden résztvevő névre szóló könyvjelzőt kapott ajándékba, amely ugyanakkor elismerése is annak, hogy részt vett a felolvasómaratonon. 

Dánél Hajnalka,

Petőfi Sándor Általános Iskola, Csíkszereda 

Felolvasómaraton 2016

Már hagyománnyá vált a Kájoni János Megyei Könyvtár szervezésében elindított felolvasómaraton. A rendezvény idei időpontja: 2016. február 23. Iskolánk tanulói és tanárai ezúttal is csatlakoztak ehhez az eseményhez. A tavalyihoz viszonyítva sokkal többen vettek részt. Csak az iskola könyvtárában több mint 200-an olvastak fel. A gyerekek közül voltak más iskolából is. A felolvasómaraton választott szerzője az 50 esztendővel ezelőtt elhunyt Tamási Áron farkaslaki író volt. Iskolánk dokumentációs és információs központjának ajtaján egy általam készített plakát hirdette eme rendezvényt.

Mint előző esztendőben, idén is egy hangulatemelő kiállítás fogadta a olvasótábor résztvevőit, ahol megtalálhatták Tamási műveinek java részét, az életrajzát röviden és néhány válogatott fotót, rajzot, valamint a román nyelvre fordított köteteit.

Tamási Árontól elsősorban novellákat olvastak fel, de nem maradtak el a regényeiből, sőt a színdarabjaiból választott részletek sem. Eme választás bravúrosnak számított, hiszen Tamási ízes nyelvezete visszahozta a székely fondorlatosságot, leleményességet, humort, és a „jég hátán is megélek” szellemének légkörét. A diákok és tanárok együtt szórakoztak a művek olvasása közben. Megesett az is, hogy megfeledkezve az időről a szünet alatt is folytatódott a felolvasás. E közel nyolc órás felolvasás kellemes légkört teremtett a könyvtárban, és megerősítette a fantázia szikrájával hovatartozásunk és közösségünk erejét. A megyei könyvtártól emlékként kapott könyvjelző tovább őrizte a résztvevőkben az ünnepi hangulatot. 

 

A diákok által legjobban kedvelt művek a következők voltak: Ábel a rengetegben, Ördögváltozás Csíkban, Himnusz egy szamárral, Szép Domokos Anna, Rendes feltámadás, Kivirágzott kecskeszarvak, Teremtett világ, Dög a természetben, Jégtörő Mátyás, Bölcső és bagoly és az Énekes madár.

A felolvasómaraton bejelentkezett osztályai: IX.A, IX.C, X.B, XI.B, XI.F, XII.B és a XII.F. Megjegyezendő, hogy más osztály is szeretett volna, de helyszűke végett nem lehetett megoldani. Ők az osztályokban olvashattak.

A helyi rendezvény házigazdája és szervezője jómagam voltam. Társszervezők: Bara Katalin, Boldizsár Ágoston és Borsodi László magyar nyelv és irodalom szakos tanárok voltak.

Fényképek: Borbé Levente

Borbé Levente,

könyvtáros

Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda

Hargita és Kovászna megyei iskolai könyvtárosok szakmai találkozója

Pénteken, 2016. február tizenkettedikén délelőtt tíz órai kezdettel került sor a Hargita és Kovászna megyei iskolai könyvtárosok közös szakmai – módszertani találkozójára, amelynek a tusnádfürdői Közösségi Ház adott otthont. A találkozó témája: A könyvtári munka hatékony ösztönzése volt. A találkozón részt vettek a két megye iskolai könyvtárosai, a Háromszéki román, latin és könyvtár szakos tanfelügyelő, Pandele Maria, valamint a rendezvény házigazdája: Urkon Judit, a tusnádfürdői városi könyvtár könyvtárosa.

    Köszöntőbeszédet mondott a háromszékiek részéről Kiss László a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceumból, és a Hargita megyeiek részéről Egyed Daniela a csíkszeredai Nagy István Művészeti Líceumból.

    A szakmai nap bevezetőjeként jómagam beszéltem a könyvtári munka ösztönzésének szerepéről. Arról, hogy az iskolai könyvtárosok szakmai érdekeltsége a posztok lefelezése ellenére is megmaradt. A jelenlegi gyűlés is ezt tükrözte, hiszen szép számmal vettek részt mindkét megyéből iskolai könyvtárosok ezen a szakmai napon.  Igen, kijelenthetjük, a könyvtárosok motiváltak, és készek legjobb tudásuk szerint végezni munkájukat, amelyet tapasztalatcsere útján tudnak jobban kivitelezni. A könyvtárosok igazi motiválása mégis az elismerés lenne, nemcsak a szakmában, hanem intézmény és tanügyi szinten egyaránt.

    Egyed Daniela, a csíkszeredai Művészeti Líceum könyvtárosa a saját iskolájában zajló korosztályonkénti csoportosított tevékenységekről beszélt. Fontosnak tartotta a tevékenységekbe bevonni a tanárkollégákat, szülőket, és alkalomadtán a meghívottakat is. Programjai így sokkal emberközelibbnek, otthonosabbnak sikerültek. Beszédében rámutatott arra, hogy az olvasóvá nevelés fő alappillére a könyvtár. Külön kiemelte az információs anyagok helyes felhasználásának a tanítását. Az iskola pszichológusával együtt a világháló adta előnyökről és hátrányokról tartottak ismertetőt a diákok számára. Ugyanakkor lényegesnek tartotta a helyi értékek megőrzését is. Hangsúlyt fektetett a nyelvek könnyebb elsajátítására is.  A visszajelzések alapján elmondható, hogy igen dicséretes tevékenység folyik az említett iskola könyvtárában.

    Dunkler Réka, a székelyudvarhelyi Bethlen Gábor Általános Iskola könyvtárosa, a diákok világhálón való tartózkodásának veszélyeire hívta fel a figyelmet. Főleg, ami kommunikációs szinten teremtődik meg. Helyeselte Egyed Daniela ismertetőjét, hiszen a fiatalok nap mint nap ki vannak téve feldolgozatlan lelki traumáknak.

    László Emese, a sepsiszentgyörgyi Csutak Vilmos Pedagógusok Házától, az olvasókörök fennmaradását, és újak létrehozását szorgalmazta. Bemutatójában egy játékos és könnyen levezethető olvasásra ösztönző programot mutatott be. A könyvek különböző módon való szelektálása és osztályozása minden egyes olvasó számára megteremti és tudatosítja azt az igényt és elvárást, amelyet olvasás közben élményként dolgoz fel. Ehhez a legmegfelelőbb hely természetesen a könyvtár. Hiszen létfontosságú szerep jut az olvasás ösztönzésére, hogyha mindezt közösségben teszik meg, és élményeiket egymás között meg tudják osztani.

    Kiss László,  a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceum könyvtárosa, a könyvtárosi munka információ orientált univerzumába kalauzolt el. A modern könyvtárosnak otthonosan kell mozognia úgy a hagyományos, mint a digitális és a világháló nyújtotta lehetőségek  világában. A virtuális tér egy lehetőség minden egyes olvasó, használó számára. A diákok kis segítséggel könnyen veszik az akadályokat. Azonban a veszélyek kizárása érdekében elengedhetetlen a könyvtáros irányítása. Minden téren, beleértve a könyvtár népszerűsítését is, a reklám is fontos. Ezért érdemes több nyelven blogot vezetni, más könyvtárakkal és iskolákkal kapcsolatot fenntartani a földkerekség bármely pontjáról. Nem kell elzárkózni a közösségi oldalak használatától sem. Lehet, hogy a gyerek számára ez a lehetőség könnyíti meg  az olvasáshoz vezető utat. Merészebb perspektívában is lehet gondolkozni. Mint például a számítógépes játékok adta lehetőség keretén belül a tanulókkal találkozni és közösen megoldani feladatokat stb.
    Továbbá Kiss László beszélt a tavalyi biciklis útjáról, amelyet a Fekete Tengertől – az Északi Tengerig program keretén belül valósított meg. Útja során számos könyvtárat sikerült meglátogatnia, és mindenhol szeretettel fogadták. Mint könyvtáros, ezzel az úttal a könyvtárak fontosságára akarta felhívni a figyelmet. Elsősorban a könyvtárak felszereltségére, hiányosságára hívta fel a figyelmet, amit elsősorban inkább az országos támogatások segíthetnének. Kiemelte a könyvtárak és a könyvtárosi szakma megbecsülését, ami igazából magától értetődő kellene hogy legyen, nemhogy megszorítások és leépítések között vergődjön.

    Pandele Maria, a Kovászna megyei tanfelügyelőnő felszólalásában hangsúlyozta a könyvtárosi munka nélkülözhetetlen szerepét az oktatásban. Elismerését fejezte ki a könyvtárosok szakmai találkozójáról. Örvendetesnek és példaértékűnek tartotta a könyvtárosok összetartását, és hozzáállását a szakmához.

    Külön elismerést érdemel Urkon Judit, a tusnádfürdői városi könyvtár könyvtárosa, aki önzetlen segítségével megkönnyítette a találkozó szervezését. Ugyanakkor köszönet illeti Dáné Szilárd magyar nyelv és irodalom szakos tanfelügyelőt, hogy támogatta a szakmai nap gördülékeny kimenetelét.

Szervezők: a szakmai nap ötletgazdája Kiss László Háromszékről, valamint Borbé Levente  és Egyed Daniela Hargita megyei részről.

Fotók: Borbé Levente

Borbé Levente,

Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda

ReMeK-e-hírlevél, 2016/2. számából

Elindult a Szótár.ro mobilverziója
Elindult a Transindex szótárának, a szotar.ro-nak a mobil verziója. A román-magyar, magyar-román, valamint hat szakszótár használata ezután mobiltelefonon is sokkal könnyebb. További újdonság, hogy a Transindex címoldalára is kikerült egy doboz, amely segítségével gyorsan használhatjuk a román-magyar és a magyar-román keresőjét. A doboz a címoldalon jobboldalt, a Think Outside The Box rovat mellett található.
Forrás: http://eletmod.transindex.ro/?hir=21669

Magyar író kerestetik: 150 millió tehetségvadászatra
„A magyar irodalmi élet felfrissítése” érdekében tehetségvadászatot indít a magyar kormány. A munkát a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. végzi majd.
„Az év első felében írjuk ki első irodalmi pályázatainkat. 8-10 bizonyított, többkötetes, de állami díjjal még ki nem tüntetett alkotó, 5, első kötetén dolgozó fiatal szerző, valamint 10-12 ígéretes pályakezdő részesülhet egy-három éves anyagi támogatásban” – tájékoztatta a közvéleményt a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. ügyvezetője, Timár Alpár László. A cég kormányhatározat alapján jött létre, 3 millió forint törzstőkével és 147 millió tartalékkal. Eredetileg a kormány egy tehetségkutató részvénytársaságot tervezett, ám többszöri módosítás után nonprofit kft.-t hozott létre az erre kijelölt Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.
„Az alapítói összegen túl pályázatokból és mecénásoktól remélünk további támogatásokat. Az intézmény egyfajta kulturális ügynökségként is fog működni, mivel szerzői jogokkal is fogunk kereskedni” – közölte Timár. A kft. segít majd a szerzők köteteinek finanszírozásában is. A cég felügyelőbizottságának tagja Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke is.
Forrás: http://hvg.hu/kultura/20160108_Magyar_iro_kerestetik_150_millio_tehetseg

Drámapályázat
A DrámaTéka Drámaműhely drámaíró pályázatot hirdet magyarországi és határon túli, magyar nyelven alkotó szerzők részére. A pályázatra olyan, magyar nyelven írt drámákat várnak, amelyeket eddig még nem mutattak be színpadon, valamint más drámapályázaton helyezést nem értek el. A pályázók alsó korhatára: 16 év.
A részletes kiírás itt olvasható: www.dramatekamuhely.hu
Forrás: http://www.juditti.hu/dramateka-dramamuhely

Irodalmi pályázat középiskolásoknak
A magyarországi Írók Alapítványa, az Írók Szakszervezete, a sárvári Tinódi Gimnázium és Sárvár Város Önkormányzata meghirdeti a 39. Kárpát-medencei középiskolás irodalmi pályázatot, és 2016. március 22. és 25. között Sárváron megrendezi az irodalmi pályázat táborát. Pályázni vers, próza és tanulmány kategóriában lehet. Várják a 14–18 év közötti középiskolás diákok magyar nyelven írt írásait. Egy-egy pályázat maximális terjedelme műfajonként 15 kéziratoldal lehet, számítógéppel, 14 pontos betűnagysággal. Ugyanilyen terjedelmű, kézzel írt, jól olvasható írásokat is elfogadnak. A pályázat benyújtási határideje 2016. február 22. A pályázatok beküldhetők az iroszak@t-online.hu e-mail-címre, ugyanott lehet érdeklődni a részletekről.
Forrás: http://www.3szek.ro/load/cikk/88181/mi_hol_mikor

A Magyar Kultúra Napján első születésnapját ünnepelte az Olvasókör
Az idei év első találkozóját a Magyar Kultúra Napján, 2016. január 22-én tartotta a Kájoni János Megyei Könyvtárban működő Olvasókör. Ezen a kör megalakulásának első évfordulóját is megünnepelték, szép számban összegyűltek a kör tagjai, a születésnapi a meglepetések sem maradtak el. Volt születésnapi torta is, amit a találkozó végén közösen fogyasztottak el a jelenlévők. Péter Katalin könyvtáros hangulatos képekkel idézte fel az elmúlt év emlékezetes pillanatait, témáit. Cseke Gábor író mutatta be az idénre meghirdetett nagy témában az első művet, Spiró György '56-os témájú regényét, a Tavaszi tárlatot. (Vitaindítója a Hargita Népe napilap 2016. január 28-i számában olvasható.)
Az Olvasókör honlapján beszámoló a találkozóról: https://sites.google.com/site/olvasokoer/14-tizenegyedik-talalkozo-2016-januar-22
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/341/az-olvasokor-szuletesnapjat-unnepeltuk

Zöld Szerda: Turizmus és természetvédelem problémáiról beszélgettek
Folytatódik a Zöld SzékelyFöld Egyesület szervezésében a Kájoni János Megyei Könyvtárban tavaly novemberben indított, Zöld Szerda elnevezésű beszélgetéssorozat, amelynek keretében Turizmus és természetvédelem címmel a védett területekről, a bakancsos turizmus és a természet védelmének problémáiról beszélgettek 2016. január 13-án. Meghívottként Pál Zoltán tartott vitaindítót, aki a Korond–Parajd Természetvédelmi Gondnokság vezetője, és az elmúlt években kivette a részét Sóvidék természeti értékeinek megvédéséből. Az érdekes téma számos érdeklődőt vonzott, és a beszélgetésbe is sokan bekapcsolódtak a jelenlévők közül.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/339/zold-szerda-turizmus-es-termeszetvedelem-problemairol-beszelgettek
 
A székelység története – megérkezett a második kiadás
Szerény érdeklődés mellett mutatták be a szerzők egy részének jelenlétében, 2016. január 21-én, A székelység története tankönyv és kézikönyv második, bővített kiadását Sepsiszentgyörgyön. A pár műhelytitok, illetve a friss kötettel kapcsolatos főbb tudnivalók, így a kiegészítések fontossága mellett kiderült, a román nyelvű kiadás is hamarosan elkészülhet, illetve az elektronikus változatra már csak napokat kell várni.
Teljes írás itt: http://www.3szek.ro/load/cikk/88191/megerkezett_a_masodik_kiadas

 2016: Széchenyi-emlékév
2016. szeptember 21-én lesz 225 éve annak, hogy gróf Széchenyi István megszületett. Az évforduló kapcsán Magyarország idén Széchenyi-emlékévet hirdetett, hogy sokoldalúan és méltó módon emlékezzen Széchenyire. Az emlékév fővédnöke dr. Áder János, Magyarország köztársasági elnöke.
Gróf Széchenyi István hatalmas írott életműve – amely 2014-ben hungarikummá vált – ma is útmutatásul szolgálhat. Munkásságának látható eredményeivel pedig ma is találkozhatunk szerte a Kárpát-medencében. Filozófiai alapvetései, megfogalmazott gondolatai, könyvei – mai szóval a megvalósíthatósági tanulmányai – és az ezek realitását bizonyító gyakorlati alkotásai nem csupán a múltban és a magyarok számára hordoztak értékeket, hanem a mának is szólnak, a sorsuk javításáért tenni akaróknak szerte a világban – áll a Széchenyi-emlékbizottság 2016-os közleményében.
Az emlékév eseményei között szerepel a döblingi koszorúzás április 7-én, majd másnap megemlékezés Széchenyi halálának évfordulóján, szeptemberben pedig a születésére emlékeznek és szeptember 20-án Bécsben Széchenyi szülőházánál is koszorút helyeznek el.
Forrás: http://www.magyarszo.com/hu/2940/kultura/138779/2016

Nádas Péter kapta a legrangosabb tajvani könyves díjat
Nádas Péter Párhuzamos történetek című művének első kötete, A néma tartomány nyerte el a legfontosabb tajvani könyves elismerést, az Open Book Award-ot - közölte az MTI-vel a Jelenkor Kiadó.
A közlemény szerint a díjjal Nádas Péter mellett a fordító Jü Cö-mint (Yu Zemin), illetve a kötetet szerkesztő Liu Su-huj munkáját is elismerték. A Manpu Venhua Kiadó gondozásában tavaly megjelent regény az év legjobb, idegen nyelvből fordított kötet kategóriájában kapott díjat.
A februári Tajvani Nemzetközi Könyvfesztiválon már olvasható lesz a szigetországban a Párhuzamos történetek második kötete, Az éjszaka legmélyén is, szintén Jü Cö-min fordításában.
A fordító - aki Nádas Péter mellett Kertész Imre, Esterházy Péter, Krasznahorkai László, Bartis Attila, Dalos György, Dragomán György és Márai Sándor műveinek kínai nyelvre átültetésével is foglalkozik - a regényen dolgozva számos levelet váltott a magyar íróval.
"A kínai mindent pontosan megjelöl. Nincs olyan szavunk, hogy nagymama. A kínai azt mondja, az anyukám anyukája, vagy az apukám anyukája. Minden ilyen esetben írnom kellett Nádasnak, hogy a nagymama pontosan kinek az anyukája, mert a kínai nyelvben csak így létezik szó erre a rokoni viszonyra" - idézi a közlemény Jü Cö-mint.
A 2005-ben megjelent Párhuzamos történeteket a magyar mellett eddig német, francia, svéd, norvég, szlovák és horvát nyelven adták ki, valamint előkészületben áll a regény olasz és a spanyol fordítása is - olvasható a közleményben.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=9631
 

Szakmári Klára nemzetközi elismerése
Az IASL (az Iskolai Könyvtárosok Nemzetközi Egyesülete) januári hírlevele igazán ünnepi a Könyvtárostanárok Egyesülete számára. Szakmári Klára, a KTE elnöke fontos elismerésben részesült: 2015 decemberében ő nyerte el a nemzetközi szakmában elsőként az IASL nemrég, könyvtárostanár-egyéniségek számára alapított címét. A "Featured Librarian" mozgalom célja, hogy elismerje és mind a szakma, mind a tágabb közönség előtt bemutassa időről időre egy-egy könyvtárostanár pályáját, munkásságát. Ennek jegyében időről időre az IASL egy-egy tagja kerül majd reflektorfénybe az egyesület médiafelületein, így most a hírlevélben is.
Az IASL hírlevele 2016. évi januári számában megjelent interjú lapkivágata itt olvasható: https://goo.gl/5pkXfT
Forrás: http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=szakmari_klara_nemzetkozi_elismerese

Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó.

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.

Februári évfordulók 2016

165 éve, 1851. február elsején hunyt el Mary Wollstonecraft Shelley angol írónő, esszéíró és drámaíró.

145 éve, 1871. február másodikán hunyt el Eötvös József magyar író, jogász, miniszter. Ismert alkotása a A falu jegyzője.

120 éve, 1896. február másodikán született Božidar Borko szlovén író, újságíró, fordító és szerkesztő.

120 éve, 1896. február másodikán született Gergely Sándor magyar író, újságíró és lapszerkesztő.

200 éve, 1816. február harmadikán született Mokuami Kavatake (Yoshimura Shinshichi) japán drámaíró, író.

210 éve, 1806. február harmadikán hunyt el Nicolas-Edme Restif de la Bretonne francia író, novellista.

1160 éve, 856. február negyedikén hunyt el Hrabanus Maurus frank író, teológus, filozófus és tudós.

270 éve, 1746. február negyedikén hunyt  Robert Blair skót költő.

170 éve, 1846. február ötödikén született Ladislav Quis cseh költő, író, újságíró, műfordító, irodalomtörténész és kritikus.

555 esztendeje, 1461. február hatodikán született Džore Držić (Drzsics Györg) raguzai horvát költő.

390 esztendeje, 1626. február hatodikán született Madame de Sevigné francia írónő, a XII. század legnagyobb levélírója.

100 éve, 1916. február hatodikán hunyt el Rubén Darío (Félix Rubén García Sarmiento) nicaraguai író, költő és politikus.

120 éve, 1896. február hetedikén született Jakob Paludan (Puggaard) dán író és esszéista.

130 éve, 1886. február nyolcadikán hunyt el Ivan Szergejevics Akszakov orosz író és publicista.

100 éve, 1916. február nyolcadikán született Eila Pennanen finn író, elbeszélő és költő.

135 éve, 1881. február kilencedikén hunyt Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij orosz író. Híres művei: Feljegyzések a holtak házából, Feljegyzések az egérlyukból, Bűn és Bűnhődés, A félkegyelmű, A kamasz, Karamazov testvérek.

170 éve, 1846. február tizedikén hunyt el Vajda Péter magyar költő, író, drámaíró és pedagógus.

205 éve, 1811. február tizenegyedikén született Teleki László magyar író és politikus.

125 éve, 1891. február tizenegyedikén született Komját Aladár (Korach) zsidó származású felvidéki magyar költő, újságíró, szerkesztő és jogász.

180 éve, 1836. február tizenegyedikén született Dalmady Győző magyar költő és jogász.

200 éve, 1816. február tizenkettedikén született Pókai Sárosy Gyula partiumi származású magyar költő

120 éve, 1896. február tizenkettedikén született Marconnay Tibor (Rupprecht) magyar költő, újságíró és műfordító.

445 éve, 1571. február tizenharmadikán hunyt el Benvenuto Cellini olasz író, szobrász, ötvös és éremművész.

80 éve, 1936. február tizennegyedikén született Máté Imre erdélyi magyar költő.

90 éve, 1926. február tizenötödikén született Darázs Endre magyar író, költő és műfordító.

220 éve, 1796 február tizenhetedikén hunyt el James Macpherson (Seumas MacMhuirich) skót költő. Népszerű alkotása az Osszián-énekek.

160 éve, 1856. február tizenhetedikén hunyt el Heinrich Heine zsidó származású német költő, író és újságíró.

140 éve, 1876. február tizenhetedikén született Révész Béla zsidó származású magyar író, újságíró és szerkesztő.

470 éve, 1546. február tizennyolcadikán hunyt el Martin Luther (Luder) német hitújító és egyházi író.

390 éve, 1626. február tizennyolcadikán született Francesco Redi olasz költő és természettudós.

170 éve, 1846. február tizenkilencedikén hunyt el Kis János magyar költő, műfordító és evangélikus lelkész.

125 éve, 1891. február tizenkilencedikén született Ligeti Ernő erdélyi magyar író, publicista és szerkesztő.

120 éve, 1896. február tizenkilencedikén született André Breton francia író, költő, forgatókönyvíró és esztéta.

65 éve, 1951. február tizenkilencedikén hunyt el André Gide francia író és esszéista. Ismertebb művei: A rosszul leláncolt Prométheusz, A Vatikán titka, A pénzhamisítók.

130 éve, 1886. február huszadikán született Lorentz Peter Elfred Freuchen dán író, újságíró és sarkkutató.

115 éve, 1901. február huszonegyedikén született Kacsó Sándor székely-magyar író, szerkesztő, közíró és tanulmányíró.

30 éve, 1986. február huszonkettedikén hunyt el Kovai Lőrinc orosz-lengyel származású magyar író, újságíró és pedagógus.

155 éve, 1861. február huszonkettedikén született Ambrus Zoltán magyar író, kritikus és műfordító.

80 éve, 1936. február huszonkettedikén született Bodor Ádám erdélyi magyar író, novellista és szerkesztő. Ismertebb művei: Sinistra körzet, Az érsek látogatása.

195 éve, 1821. február huszonharmadikán hunyt el John Keats az angol költő és író.

230 éve, 1786. február huszonnegyedikén született Wilhelm Grimm német író, mesemondó, nyelvtudós és régiségbúvár.

205 éve, 1811. február huszonnegyedikén hunyt el Bessenyei György magyar író, költő.

180 éve, 1836 február huszonnegyedikén hunyt el Berzsenyi Dániel magyar költő, író.

425 esztendeje, 1591. február huszonötödikén született Friedrich von Langenfeld Spee német katolikus teológus, filozófus, költő és vitairatszerző.

80 éve, 1936. február huszonötödikén született Veress Zoltán Svédországban élő (1986) erdélyi magyar költő, író és műfordító. Népszerű gyerekversei: Tóbiás és Kelemen, Irgum-Burgum Benedek.

150 éve, 1866. február huszonhatodikán hunyt el Gaál József magyar költő, író és drámaíró.

140 éve, 1876. február huszonhatodikán hunyt el Tóth Ede költő és népszínműíró.

170 éve, 1846. február huszonnyolcadikán született Dzsambul Dzsabajev kazah népi költő és dalnok.

100 éve, 1916. február huszonnyolcadikán hunyt el Henry James amerikai származású angol író és kritikus. Ismertebb alkotásai: Egy hölgy arcképe, Maisie tudja.

140 éve, 1876. február huszonkilencedikén hunyt el Karl Haffner német-osztrák író és drámaíró.

ÉRDEMES TUDNI

900 esztendeje, 1116. február harmadikán hunyt el Könyves Kálmán magyar király.

105 éve, 1911. február negyedikén született Püski Sándor, az 1939-es Püski könyvkiadó alapítója.

75 éve, 1941. február negyedikén született Klacsmányi Sándor székely-magyar újságíró, szerkesztő és műfordító.

60 éve, 1956. február ötödikén hunyt el Sándor Imre székely-magyar egyházi író, katolikus pap, vértanú.

45 éve, 1971. február hetedikén hunyt el  Albert Vilmos székely-magyar pedagógiai szakíró, fordító és pedagógus.

30 éve, 1986. február tizenkettedikén hunyt el Korodi Gál János erdélyi magyar ornitológus és természettudományi szakíró.

280 éve, 1736. február tizenötödikén született Horányi Elek magyar irodalomtörténész, tudománytörténész és pedagógus.

80 éve, 1936. február tizenötödikén született Szemlyei János partiumi magyar nyelvész és kutató.

60 éve, 1956. február tizenötödikén hunyt el Adorján Jenő székely-magyar nyelvtanár és irodalomtörténész.

80 éve, 1936. február tizenhatodikán született Balogh Béla partiumi magyar levéltáros és történész.

130 éve, 1886. február tizennyolcadikán született Boga Alajos székely-magyar egyházi író, pápai prelátus, püspöki helynök, vértanú pap.

305 esztendeje, 1711. február huszonegyedikén hagyta el véglegesen hazáját II. Rákóczi Ferenc.

60 éve, 1956. február huszonegyedikén hunyt el Boga Lajos székely-magyar természettudományi szakíró, pedagógus, muzeológus és szerkesztő.

135 éve, 1881. február huszonötödikén hunyt el Mikó Mihály székely-magyar jogász, főispán, országgyűlési képviselő, az 1848-1849-es forradalom alatt kormánybiztos.

30 éve, 1986. február huszonötödikén hunyt el Incze Andor erdélyi magyar  földrajzi és geológiai szakíró.

10 éve, 2006. február huszonötödikén hunyt el Vistai András János erdélyi születésű romániai magyar szerkesztő, szakíró, néprajzkutató, helytörténész és műfordító.

25 éve, 1996. február huszonkilencedikén hunyt el ifjabb Kós Károly magyar néprajzkutató és muzeológus.