Utazás C faluba - találkozó Andreea Răsuceanu írónővel
A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár és a Szent György Napok közös szervezésében 2025. május 6-án a jelzett intézmény Olvasótermében közönségtalálkozóra került sor Andreea Răsuceanu bukaresti íróval.
Író, kritikus, írásmesterség-oktató – és nem tudja, hogyan működik az író. Andreea Răsuceanu e kijelentésében a beismerés a fontos, hiszen kevés irodalmár teszi ezt meg. S ha magyarázatot nem is tudott adni a hogyanra, azért az mégis kiderült a közönségtalálkozón, hogy ő maga miként alkot.
Adrian Lăcătuș irodalomkritikus felvezetőjében kifejtette, a meghívott az egyik legjelentősebb kortárs román író, egyedi és összehasonlíthatatlan alkotó, aki nem a közönségsikert keresi, nem sorolható be egyetlen irányzatba sem, a sorsok és az emberek közti kapcsolatok mélységes kifejtésével éri el sikerét, és teszi mindezt olyan líraisággal, ami kockázatos a jelenlegi irodalmi életben. Eredeti és hiteles, ami önmagában hatalmas teljesítmény, méltatta Adrian Lăcătuș a meghívottat.
Legkedveltebb művei közé tartozik a Vântul, duhul, suflarea (2020) című regénye, amely elnyerte a Román Akadémia prózadíját (2022), a Romániai Írók Szövetségének prózadíját (2021), valamint számos más díjat és jelölést, többek között a Sofia Nădejde-díjra és a Ziarul de Iași Nemzeti Prózadíjára. Ez a regény szerepelt az Európai Unió Irodalmi Díjának rövidlistáján (2022), és spanyol és bolgár nyelven is megjelent.
A rendezvény alkalmával Andreea Răsuceanu a C falu trilógiájáról beszélt, amely három regényt foglal magába: O formă de viață necunoscută (2018, 2022), Vântul, duhul, suflarea (2020, 2023) és Linia Kármán (2023).
Forrás és a fotók itt: https://www.kmkt.ro/hu/utazas-c-faluba-talalkozas-andreea-rasuceanu-ironovel.html
Sajtóvisszhang: https://www.3szek.ro/load/cikk/173437/szent-gyorgy-napokhogyan-mukodik-az-iro
Jelenlét: zene és irodalom találkozása
A könyvtár és a Szent György Napok közös szervezésében 2025. május 8-án a Gábor Áron teremben zenés-verses előadásra került sor Lackfi Dorottya (ének) és Sinha Róbert (gitár) közreműködésével.
A vers-dalok gitárkísérettel szólaltak meg, a világzene és az igényes könnyűzene vonalán mozogva. A gyors tempójú rockzenei akkordokat néha a bossa nova vagy a keringő ritmusa váltotta fel, ugyanakkor klasszikus zenei ihletettség is felfedezhetővé vált a ritmusok között. Az előadás során többek között Lackfi János, Szabó T. Anna, Szabó Magda és Ady Endre költeményeinek megzenésített formáival lehetett találkozni, emellett pedig olyan dalok is felzendültek, amelyeknek szövegírója és egyben zeneszerzője Lackfi Dorottya.
Forrás és képek itt: https://www.kmkt.ro/hu/jelenlet:-a-zene-es-az-irodalom-talalkozasa.html
Benke László a Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárban
2025. május 6-án irodalmi estre és könyvbemutatóra került sor a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárban. Ez alkalommal bemutatták Benke László magyarországi író, költő Virág a roncstársadalomra című legújabb kötetét. A budapesti Hét Krajcár Kiadó vezetőjeként is ismert szerző lelkesen olvasott fel verseiből, majd a rendezvény végén dedikált.
A könyvet május elején Kovásznán és Sepsiszentgyörgyön is bemutatták.
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/kezdikonyvtar/posts/705323871880724
A polihisztor Bolyait ismertetné meg a nagyközönséggel a Teleki Téka kiállítása
Időszakos kiállítás keretében mutatja be a 250 éve született Bolyai Farkas polihisztor tevékenységét a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár és a Teleki Téka Alapítvány.
A Számok, szavak, világok című tárlat koncepciója, hogy ne a matematikus Bolyait láttassa, hanem a Teleki Tékában őrzött kéziratok alapján kirajzolódó természettudósi, mérnöki, orvosi, irodalmári munkásságát. A kiállítás megnyitóját 2025. május 16-án tartották a Teleki Tékában.
Bolyai Farkas a Szeben megyei Bólyán született 1775. február 9-én, elszegényedett kisnemesi családból. Iskoláit a nagyenyedi református kollégiumban kezdte. A matematika és nyelvtanulás terén megmutatkozó tehetsége miatt csodagyermeknek tartották. Középiskolai tanulmányait Kolozsváron folytatta. A göttingeni egyetemen fordult érdeklődése a matematika felé. Itt kötött életre szóló barátságot Carl Friedrich Gauss-szal, a nagy német matematikussal. Hazatérve Kolozsváron telepedett le, fia, János itt született 1802. december 15-én. A marosvásárhelyi református kollégium meghívását elfogadva, 1804. május 4-én tartotta székfoglaló beszédét. Negyvenhét éven át tanított a kollégiumban matematikát, fizikát, kémiát, csillagászattant. Rendkívül sokoldalú tevékenységének fő területe a matematika volt.
Érdeklődött a gyakorlati kérdések iránt: gazdaságos fűtési rendszerű kályhákat készített, amelyek hamar elterjedtek egész Erdélyben. Ő írta magyar nyelven az első erdészeti szakkönyvet. Kézirati hagyatékában optikai dolgozatok, folyószabályozási és hídtervek, orvosi receptek is vannak. Vonzották a művészetek is: festett, hegedült, zenei dolgozatokat írt, fiatalkorában a színészettel is próbálkozott. Írt verseket és színdarabokat (Öt szomorújáték. Szeben, 1817, A párizsi per. Marosvásárhely, 1818), fordított francia, angol és német nyelvű irodalmi munkákat. 1851-ben jelent meg a Kurzer Grundriss című munkája, mely a Tentamen kivonatán kívül tartalmazza a hiperbolikus geometria elemzését, összegzi a fontosabbnak tartott és többségükben már másutt is meglévő gondolatokat. Azon év októberében kérte nyugállományba helyezését. 1852-ben kinyomtatta Jelentés c. búcsúját és végrendeletét. 1856 november 20-án halt meg, Marosvásárhelyen, a református temetőben nyugszik.
Forrás: https://kronikaonline.ro/szines/a-polihisztor-bolyait-ismertetne-meg-a-nagykozonseggel-a-teleki-teka-kiallitasa
Egy életmű kiteljesedése
Közkinccsé válhat Fülöp Mária hagyatéka, a Maros megyei életrajzi lexikon.
Négy nagyméretű, impozáns kötetben, több mint 2100 oldalon jut el az olvasókhoz, kutatókhoz mindaz a hatalmas mennyiségű adat, amit Marosvásárhely egyik nemrég elhunyt kiválósága, a könyveket és könyvészetet, a kultúrát példás szenvedéllyel és kitartással szolgáló „napszámos” hosszú évtizedeken át felkutatott, összegyűjtött, és a valamikori megjelenés reményében megpróbált kiadhatóvá tenni – úgy is, hogy a felhalmozott információkat mindegyre újabbakkal gazdagította. Kézirathalmaza olyan hatalmassá gyarapodott, hogy talán maga Fülöp (Kozma) Mária sem bízott a kinyomtatásában. Mégis dolgozott rendületlenül, barátait, ismerőseit is meglepő megszállottsággal, még akkor is hol erről, hol arról az egykor volt személyiségről és a velük kapcsolatos tudnivalókról kérdezősködött, amikor már betegség terhelte nyugdíjas életét. Lenyűgöző volt a hivatástudata, ragályosan ösztönző a lelkesedése, nem eshetett meg, hogy ne akadjon végül valaki, aki úgy gondolja, tehet valamit e könyves ügy érdekében, és másokat is képes ilyen irányban fellelkesíteni.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.e-nepujsag.ro/articles/egy-eletmu-kiteljesedett
A Csíkszeredai Könyvvásár gyerekszemmel
Gyerekzsivajtól volt hangos az Erőss Zsolt Aréna az idei, tizedik Csíkszeredai Könyvvásáron. A helyi Kájoni János Megyei Könyvtár csapata színes programokkal várta a kicsiket 2025. május 8-9-én a Szöcskedombon: papírszínház, interaktív foglalkozások, műhelymunkák és persze sok-sok játék is helyet kapott ezekben.
Amíg a felnőttek hallgatták a bemutatókat, részt vettek a közönségtalálkozókon, addig a gyerekseregnek izgalmas kalandokban, játékokban volt része.
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/kajonijanosmegyeikonyvtar/posts/122170694612339448
Felemel-Ő: lelki műhelymunka és foglalkozás Bálint Magdolnával
Bálint Magdolna nemrég bemutatott, Búcsú című könyvének segítségével foglalkozásra került sor 2025. május 9-én a Kájoni János Megyei Könyvtárban.
Folytatódott a lelki utazás, végigjárva néhány témát, amelyeket felismerve, mint akadályt avagy illúziót, az ember elindulhat a búcsúzás folyamatain át egy élhetőbb élet felé.
Ahhoz, hogy a hétköznapok ünneppé váljanak, szükséges búcsút venni mindattól, ami már nem szolgálja az emberek fejlődését.
Bálint Magdolna 2006-ban fejezte be tanulmányait a kolozsvári BBTE Római Katolikus Teológia és Történelem szakán, majd kozmetikát tanult Kolozsváron, 2007-től 2018-ig, kozmetikusként, sminkesként és masszőrként dolgozott Csíkszeredában. Több éven át hittant és történelmet tanított Csík környéki falvakban helyettesítő tanárként. Korábbi kötetei (Füstös Magdolna néven): Hit, remény, szeretet; Férfi a nőben; Gyermeki szívvel.
Forrás és további részletek itt: https://www.facebook.com/events/1381202043305816/
Generációk történeteinek és emlékeinek gyűjtőhelye lesz a bölöni falumúzeum
A falusi élet mozzanatait megörökítő tér kialakítását már korábban is tervezték, de mindeddig nem találtak hozzá megfelelő helyet. A most készülő bölöni falumúzeum egyik legértékesebb darabja egy 1848-ból származó, fából készült nyereg.
A múzeum gondolata egy közös álomból született: megőrizni mindazt, amit őseink ránk hagytak, és továbbadni a falusi élet értékeit a jövő nemzedékeinek – fogalmazta meg Akácsos Zsolt kezdeményező.
Mint mondta, a múzeum ötlete több mint húsz éve született meg. A Kovászna megyei község akkori könyvtárosnőjével, Tana Anna Máriával, valamint Szórádi Judithtal és néhai Vajda Dénessel közösen fogtak neki a régiségek összeszedésének, rendszerezésének. Tulajdonképpen ezzel továbbvitték és gazdagították azt a tárgyegyüttest, amelyet Zsolt édesapja, Akácsos Pál Botond nyugalmazott matematikatanár kezdett el összeállítani még az 1970-es években, helyi értékmentés céljával.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kovaszna-megye/generaciok-torteneteinek-es-emlekeinek-gyujtohelye-lesz-a-boloni-falumuzeum/
Gergely Balázs az EMKE új elnöke
2025. május 31-én rendkívüli közgyűlést tartott az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban. A fő napirendi pont a tisztújítás volt: egyhangú szavazással Gergely Balázs vette át a szervezet vezetését.
A Kincses Kolozsvár Egyesület elnökeként Gergely a Kolozsvári Magyar Napok alapítója és főszervezője, ami az elmúlt évtizedben Erdély legnagyobb magyar kulturális rendezvényévé nőtte ki magát. Hosszú ideje aktív szereplője az erdélyi magyar civil szférának, több kezdeményezés, szervezet és fesztivál létrehozója, vezetője. Közösségi munkájáért több rangos magyar és nemzetközi díjjal is kitüntették. Az EMKE elnökeként most a jó ideje meggyengült intézmény hitelességének és közösségi súlyának visszaállítása vár rá. Az új elnök online jelenléttel, gazdasági konszolidációval és korszerűsítéssel ígéri megerősíteni az egyesületet.
Forrás és a teljes cikk itt: https://transtelex.ro/kozelet/2025/05/31/gergely-balazs-emke-uj-elnok
„A jövő könyvtára” - magyar könyvtárosok nemzetközi együttműködése
Idén hetedik alkalommal rendezik meg „A jövő könyvtára” - magyar könyvtárosok nemzetközi együttműködése elnevezésű szakmai konferenciát Székelyudvarhelyen, amelyre szeretettel várják a könyvtáros kollégákat.
Az utóbbi pár évben megélénkült a szakmai kapcsolattartás a magyar könyvtárosegyesületek között szerte a Kárpát-medencében. Ezeknek a kapcsolatoknak a megerősítéséhez szeretnének hozzájárulni, hiszen a személyes találkozások révén szorosabbá válnak az együttműködések, a közös gondolkodás és tervezés által pedig előbbre vihetjük a könyvtárak ügyét.
A program még alakulóban van, azonban a következő témákról lesznek előadások:
1. Tevékenységek a Sárkányos Gyerekkönyvtárban
Előadó: Dienes Éva, csoportvezető - Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest
2. Európai közkönyvtárak
Előadó: Ilona Kish, igazgató - Public Libraries 2030, Brüsszel
3. A Magyar Könyvtárosok Egyesületének és a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének kapcsolata
Előadó: Villám Judit, alelnök - MKE, Budapest
4. A mesterséges intelligencia és a könyvtár
Előadó: Becze Szabolcs, szoftvermérnök - Ignis Café, Székelyudvarhely
A konferenciára 2025. augusztus 28-29-én kerül sor.
A későbbiekben küldik a jelentkezési lapot, aminek a kitöltésével jelentkezési sorrendben fogadják a könyvtárosokat.
Forrás: Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete
Megvan az idei Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár időpontja
Sorra érkeznek a pozitív visszajelzések a szerzőktől, már van egy szupertitkos programtervezet is – árulta el Káli Király István, a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár irodalmi programjainak felelőse.
2025. november 13. és 16. között szervezik meg az esemény 31. kiadását. A megújult arculatú rendezvénynek idén is a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház ad helyszínt. „Pontosabban helyszíneket, hiszen párhuzamosan több helyiségben, teremben zajlanak majd a különböző korosztályoknak, közönségszegmenseknek szóló programok: könyvbemutatók, rendhagyó irodalomórák, irodalmi foglalkozások, kreatívírás- és képzőművészeti műhelyek, író-olvasó találkozók, interaktív mesepedagógiai foglalkozások, irodalmi vetélkedők és kvízek, színházi és bábelőadások, izgalmas beszélgetések – és sok meglepetés” - írják közleményükben a szervezők.
A 31. Marosvásárhelyi Könyvvásáron közel száz különböző programpont lesz. „Ez nem egyfajta expanziós kényszerből fakad, hanem organikusan következik az előző évek tanulságaiból, tapasztalataiból. Továbbra is nagy hangsúly kerül az irodalom- és olvasás-népszerűsítésre, a fiatalokat és gyerekeket megcélzó programokra, hiszen egy könyvvásárnak, a könyvkiadásnak és általában véve az irodalomnak a jövője a következő olvasói nemzedék kezében van” - vallják. A legkisebb olvasókat gyerekmegőrzővel, alkotó tevékenységekkel, kreatív foglalkozásokkal várják a szervezők.
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Megvan-az-idei-Marosvasarhelyi-Nemzetkozi-Konyvvasar-idopontja
A Csíkszeredai Könyvvásáron kiderült: a huszadik század költői a máról is sűrű látképet adnak
A 2025. május 8. és 11. között lezajlott 10. Csíkszeredai Könyvvásár fő napjának tekinthetjük a szombatot, ahol már reggeltől zsibongó tömeg fogadta a színpadra érkező vendégeket.
Juhász Anna Lutter Imrével egy gyergyóremetei meghívásnak tett eleget délelőtt: a 20. Remetei Ifjúsági Napok programjaként a Balás Gábor Művelődési Házban tartottak rendhagyó irodalomórát, kapcsolódva olyan évfordulókhoz, mint a Nagy László 100 vagy a Radnóti 115. A közönség soraiban helyet foglaló magyar tanárok és diákok bekapcsolódtak a versmondásba, és közös beszélgetéssé változott az irodalmi fellépés.
A vásár programjaiban immár hagyománynak tekinthető, hogy egy irodalmi táblakiállítás is bemutatásra kerül – így a novemberben létrehozott Csönd ül szívemen kiállítás az Arénában debütált délután. Sógor Enikő alpolgármester megnyitó beszédében hangsúlyozta, a Radnóti által 1941-ben leírt gondolat az életről és az áldozatról most különösen aktuális az erdélyi magyarok számára. Élet, életben maradás, fenyegetettség és hit – ezek a fogalmak határozzák meg a mindennapokat, a vers pedig kapaszkodó mindenhez. Juhász Anna elmondta, a 80 éve meghalt Radnóti fénylő oszlopként világít mindannyiunk életében: versei sűrű látképek 20. századról, életről, szerelemről, veszteségről, természetről.
A további programok során Mátyus Melinda református lelkész Inkább az enyém kötetének bemutatóján a hat elbeszélés kialakulásáról, a test és lélek átlátszóságáról, a saját hangért folyó küzdelemről mesélt, ahogy bemutatta dédnagyanyja, Dósa Lidia történetét. „S mi inkább a miénk? Mi az enyém vagy Melindáé, aki vezet minket végig a könyvön? A prédikáció? A feloldozás? A feldolgozás? A szabadság? A félelem vagy bátorság? Talán azok a valós mondatok, amikkel a női családtagok beírják magukat a Bibliába – így Isten története az enyém, az enyémmé válik.” – hangzott el.
A szombati nagy programok közé tartozott Lutter Imre és Huzella Péter teltházas zenés beszélgetése, Nagy Lászlót és más 20. századi szerzőket megidézve, Lutter Imre Test és tudat könyvét bemutatva.
A vásár Kollár-Klemencz László és Hrutka Róbert Anyám tenyere című zenés könyvbemutatójával zárult, amely során a két előadó szakralitás, a hithez, a természetben való újrakezdéshez fűződő gondolatait fejtették ki. A felolvasással dúsított programon világossá vált: ha „az erdőben kitárom a karom, lépten-nyomon beleakadok Istenbe”.
Forrás: https://kultura.hu/10-csikszeredai-konyvvasar-2025-2/
A rendezvény megnyitójáról: https://szekelyhon.ro/aktualis/a-konyv-a-legszellemibb-hazank-n-megnyilt-a-10-csikszeredai-konyvvasar
Sajtóvisszhang: https://kultura.hu/csikszeredai-konyvvasar-2025/
Véget ért a 4. SepsiBook – A könyvet és a személyes találkozást semmi sem tudja helyettesíteni
A könyvélmények lapozása, a személyes találkozások varázsa, a kultúrák közti párbeszéd izgalma, az együtt megélt történetek ereje, a jókedv és a derűs kíváncsiság határozta meg az idei SepsiBook hangulatát. A 2025. május 22. és 25. között Sepsiszentgyörgyön lezajlott 4. SepsiBook könyvvásár és kortárs irodalmi fesztivál színes, bőséges programkínálattal és emlékezetes pillanatokkal várta az érdeklődőket. A rendezvényre több mint 12 ezer látogató érkezett – nem csupán a háromszéki térségből, hanem Erdély számos településéről is. A SepsiBook 2025-ben is az írott kultúra eleven, igazi ünnepe volt.
Az esemény programját úgy állították össze, hogy egy kicsit minden korosztályt megszólítsanak, és a lehető legszélesebb igényt kielégítsék.
Az ötnapos eseménysorozat ideje alatt 116 rendezvényre került sor, amihez 149-en – köztük fellépő beszélgetőtársak, előadók, moderátorok, zenészek – járultak hozzá valamilyen módon. Sor került író-olvasó találkozóra, portrébeszélgetésekre, műhelyfoglalkozásokra, koncertekre, könyvajánlókra, volt alkalom játékos nyelvtanulásra és a moziban filmnézésre is. A harmincnyolc standon közel 50 kiadó kínálta a kiadványait.
A könyvet semmi sem tudja helyettesíteni – hangsúlyozta Mircea Cărtărescu író a 4. SepsiBook megnyitóján. Mint mondta, hiába fejlődik a technológia, a mesterséges intelligencia, a valódi megértéshez, érzelmi és szellemi fejlődéshez továbbra is olvasnunk kell. Mert a könyv nemcsak tudást ad, hanem formál, elmélyít, emberré tesz. A SepsiBook román és magyar ajkú közönségét egyaránt érdeklő Cărtărescuval Visky András író beszélgetett a fesztivál első napján.
Az író semmit nem tud kitalálni anélkül, hogy ne ismerne egy valóságdarabot, mondta Oravecz Imre a SepsiBookon. Líra és próza határán, emlékezés és valóság mezsgyéjén mozgott a jeles íróval, költővel szervezett portrébeszélgetés, amelynek témakörében többek között a kivándorlás kihívása és az öregedés megélésének élménye fonódott össze; a meghívottat Tamás Dénes háromszéki szerző kérdezte.
„Azért vagyunk, hogy közösségben legyünk” – emlékeztetett Lackfi János költő, aki a tőle megszokott lendülettel varázsolta el gyerek- és felnőtt közönségét egyaránt.
A rendezvény egyik csúcspontja kétségkívül Sofi Oksanen finn írónő szombat esti, Elveszett évtizedek nyomában című közönségtalálkozója volt. A kérdező Jankó Szép Yvette fordító volt, a beszélgetés angol nyelven zajlott, magyar és román szinkronfordítással. Sofi Oksanen elmondta: „Azt gondolom, hogy bármi történik is a világban, a regények segíthetnek, hogy foglalkozzunk a problémákkal és a traumákkal is. Elég sok trauma van, amelynek nincs nyelve, és ebben az értelemben valójában egy könyv, egy regény is lehet a gyógyító folyamat része, elindítója”.
Mind a magyar, mind a román közönségnek élmény volt találkozni Timo Parvelával, a Miú és Vau-, az Ella- és Pate-sorozatok szerzőjével. A finn gyermekirodalom jeles szerzője elmondta, hogy a reményt szeretné mindenképpen belefoglalni a könyveibe.
„Nagyon jó élményeim voltak itt, a SepsiBookon. Az emberek könyvek kapcsán találkoznak, beszélgetnek, ami annyira fontos, hiszen ma már ez nem magától értetődő” – hívta fel a figyelmet Mátyus Melinda írónő, aki „lelkészként is író, és íróként mindig lelkész”.
A SepsiBook4 záróelőadásának – a Levegőt! című zenés-verses triptichonnak – két fontos szervezőeleme volt: Sepsiszentgyörgy és József Attila születésének 120. évfordulója. A Kolozsváron élő Váta Lóránd színművész és a Prágában élő Cserkész J. Adalbert zenész sepsiszentgyörgyi származású, a két művész a Cserkész Emese vezette helyi Voces női karral együttműködve hozott létre egy, különböző műfajok határán táncoló József Attila-emlékestet.
Forrás és a teljes cikk itt: https://sepsibook.ro/2025/05/28/veget-ert-a-4-sepsibook/
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/173712/nyilt-ajtoval-var-a-sepsibook
A megnyitóról itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/173774/megnyilt-erdely-legvaganyabb-konyvvasara
Az egyes programpontok sajtóvisszhangjainak gyűjtőhelye itt: https://www.kmkt.ro/hu/sajtoszemle-2025.html
Könyvbemutató Baróton - Erdőfülei gyermekköltészet
Benkő Emő nyugalmazott bardoci magyar nyelv- és irodalomtanár legújabb kötetét, az Erdőfülei gyermekköltészet című, nagy igényességgel és odaadással megírt, a Tortoma Kiadó révén pedig igencsak tetszetős kivitelezésben megjelent könyvét vehették kézbe mindazok, akik jelen voltak 2025. május 13-án a baróti Tortoma Önképzőkör keretében tartott bemutatón.
Benkő Emő neve ismerősként csenghet azok számára, akik az elmúlt évtizedekben figyelemmel követték a székelység autonómiatörekvéseit: ő volt az, aki Bardoc-Miklósvárszéken 2006-ban sikeres belső népszavazást kezdeményezett és bonyolított le. Erről bővebben a 2018-ban megjelent, Az önrendelkezés útján című könyvében olvashatunk.
Most bemutatott kötete más jellegű, de ez is a székelységhez, annak néphagyományaihoz kapcsolódóan buzdít helytállásra, kitartásra szülőföldünkön. Mert mi más élhetne jobban az ember emlékezetében, mi köthetné jobban gyökereihez a székely embert, ha nem gyermekkori élményei, az akkor általa felfedezett világ, melynek megismerésében jelentős szerep jutott a tréfás népi mondókáknak, bölcsődaloknak, találós kérdéseknek és így tovább? Benkő Emő ezekből szám szerint 465-öt gyűjtött össze könyvében, amelyeket 1981-ben elkezdett gyűjtőmunkája során jegyzett le Erdőfülében, ahol magyarszakos tanárként dolgozott.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/173587/erdofulei-gyermekkolteszet-konyvbemutato-baroton
Kézdi-Orbaiszék református templomai - Őrtornyok az idő sodrában
A Kézdiszékért Egyesület kiadásában Kézdivásárhelyen frissen megjelent Bartos Lóránt és Iochom István Kézdi-Orbaiszék református templomai című kötete. A szerzőpáros új könyvének üzenete, hogy egy templom nem pusztán szakrális tér, hanem identitásjelző, kapaszkodó, és sok esetben az utolsó híd az egyén és a közösség múltja között. A kötet egyszerre dokumentum, lelki térkép és kulturális krónika. A kiadvány Kézdi-Orbaiszék templomainak és azok közösségeinek bemutatására vállalkozik, hitelesen, gazdagon illusztrálva, történeti mélységgel. Nem szűk körnek készült egyházi kiadvány, sokkal inkább egy egész közösség arcképe, egy vidék hitvallása, egy nép története. Lapjain keresztül nem csak templomokat látunk, hanem példákat is: hogyan lehet megőrizni a hitet, a nyelvet, az emlékezetet.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/173561/ortornyok-az-ido-sodraban-megjelent:-kezdi-orbaiszek-reformatus-templomai
Minden fotóhoz egy-egy vers társult
2025. május 13-án nyitották meg Kovásznán Czilli Aranka költő egyéni fotótárlatát. A Lélek-exponálás című kiállítás különlegességét az adta, hogy minden fénykép mellé egy-egy vers társult.
Czilli Aranka első egyéni kiállítását a kovásznai művelődési ház Ignácz Rózsa-termébe rendezték be, a megnyitón Borviz Attila csíkszeredai fotóművész méltatja a Kőrösi Csoma Sándor Diákszínpad, valamint Czilli Samu közreműködése mellett. A magyar költészet napja alkalmával a brassói Reménység Házában már bemutatták a tárlatot.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/minden-fotohoz-egy-vers-tarsul/
A kölcseys Könyvmolyok országosan a legügyesebb nyelvőrök
2025. május 16. és 18. között Gyergyószentmiklóson tartották a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő országos döntőjét. Tizenhat csapat mérte össze tudását ezen a megmérettetésen, a legrangosabb elismerés, az első díj Szatmárra érkezett.
Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) és a Napsugár gyermeklap által szervezett verseny egyre népszerűbb a kisdiákok körében — az idei tanévben már 10 megye 65 településének 114 negyedik osztálya, összesen körülbelül 2200 nyelvőr vitéz indult csatába anyanyelvünkért, játszott, gondolkodott, versenyzett, és a Napsugárhoz beküldött megfejtésekkel összegyűjtött pontszámok, illetve a hét megyében megtartott megyei fordulókon elért eredmények alapján a legügyesebb 16, Kolozsvárról, Nagyváradról, Barótról, Csíkszeredából, Krasznáról, Nagybányáról, Marosvásárhelyről, Szovátáról, Négyfaluból, Szatmárnémetiből érkezett csapat adott egymásnak találkát a gyergyószentmiklósi országos döntőben.
A verseny feladatai idén a víz témaköréhez (kis és nagy vizek mesékben, mondákban, népdalokban) kapcsolódtak, s akárcsak az előző években, az adott téma csupán a feladatok keretét képezte, hiszen a csapatoknak a szokásos anyanyelvi játékokat kellett gyakorolniuk, hogy korukhoz mérten legyen gazdag a szókincsük, ismerjenek sok közmondást, szólást, rokon értelmű szót, kifejezést, írjanak minél helyesebben, olvassanak folyékonyan és kifejezően, szeressenek és tudjanak alkotó módon gondolkodni, véleményüket megfogalmazni, csapatban játszani.
A szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnázium negyedikes kisdiákjaik, a Fülöp Andrea által felkészített Könyvmolyok csapata, Magdás Lara Hanna, Nagy Eszter és Nagy-Kis Kimberly országos első helyezést ért el.
Forrás: https://friss.ro/a-kolcseys-konyvmolyok-orszagosan-a-legugyesebb-nyelvorok
Átadták a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány irodalmi díjait
2025. május 14-én a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány átadta irodalmi díjait.
A Kárpát-medencei Irodalmi Életműdíjat L. Simon László író kiemelkedő irodalmi munkásságáért vehette át. Erős Kinga, a Magyar Írószövetség elnöke méltatta.
A Helikon főszerkesztője, Karácsonyi Zsolt kapta az idei Erdélyi Irodalmi Díjat jelentős irodalmi tevékenysége és az erdélyi magyar irodalom szolgálatában végzett példaértékű munkájáért. A díjazott költőt, írót, műfordítót, szerkesztőt Vincze Ferenc méltatta.
Erdélyi Irodalmi Debütdíjban részesült a Napsugár és a Szivárvány gyermekirodalmi lapok szerkesztősége, az erdélyi magyar gyermekirodalom és illusztráció ösztönzéséért, az olvasás népszerűsítéséért, valamint a fiatal író- és költőnemzedék nevelésében vállalt szerepükért. A szerkesztőség munkásságát dr. Harmath Artemisz irodalomtörténész, kritikus, tanár, a Petőfi Kulturális Ügynökség gyermekirodalmi programjának vezetője méltatta, a díjat pedig László Noémi költő, műfordító, a Napsugár és a Szivárvány főszerkesztője vette át.
Forrás: https://www.helikon.ro/bejegyzesek/gratulalunk-lapunk-foszerkesztojenek-karacsonyi-zsoltnak
Irodalommal a lélekért, gyógyulásért – Interjú Borbé Levente biblioterapeutával
Borbé Levente a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium könyvtárosa, író és biblioterapeuta. És nem, a biblioterápiának nincs köze a Bibliához, annál inkább az irodalomhoz, könyvekhez és lelki beszélgetésekhez. Ha valaki őszintén átadja magát ennek a módszernek, garantáltan leveszi saját vállairól a terhet, felszabadul a gátlások és sérelmek fogsága alól. És hogy mi a szerepe ebben a biblioterapeutának? Az interjúból kiderül.
Forrás és a beszélgetés itt: https://maszol.ro/eletmod/Irodalommal-a-lelekert-gyogyulasert-Borbe-Levente-biblioterapeutaval-beszelgettunk
Mi fér bele egy könyvbe? - Beszélgetés Fekete Vincével
Fekete Vincével beszélgetni mindig öröm, de ezúttal egy igazán különleges, kerek évforduló is kapcsolódik a találkozóhoz: idén áprilisban töltötte be 60. életévét. Ráadásul, ha azt is figyelembe vesszük, hogy mindez a magyar költészet napján történt, akkor duplán, vagy miért is ne, háromszorosan különleges alkalom a Mi fér bele egy könyvbe? legújabb epizódja.
Forrás és a beszélgetés itt: https://maszol.ro/podcast/Mi-fer-bele-egy-konyvbe-Fekete-Vincevel-beszelgettunk
Négy irodalomterápiás füzet tölthető le ingyenesen
A Tavaszi irodalomterápiás zsongás rendezvényen többször említették az irodalomterápiás füzeteket, amelyeket a külföldön már közismert Mental Health Awareness (mentális egészséget tudatosító) kampányhoz csatlakozva hoztak létre az utóbbi években már négy témában: magány (2022.), szorongás (2023.), gyász (2024.), mozgás (2024.).
Klasszikus és kortárs szerzők művei belekerültek a gyűjteményekbe, és ami az igazi ráadás: barátok, ismerősök, irodalomterápiás csoportok résztvevői is saját alkotásaikkal.
Ezek elérhetőek bárki számára az alábbi linkeken:
MAGÁNY: https://www.irodalomterapia.hu/publikaciok/magany.pdf
SZORONGÁS: https://www.irodalomterapia.hu/publikaciok/02szorongas.pdf
GYÁSZ: https://www.irodalomterapia.hu/publikaciok/03gyasz.pdf
MOZGÁS: https://sie.ag/4uQnyE
Forrás: https://www.facebook.com/MagyarIrodalomterapiasTarsasag/posts/1285936356865256
Szerkesztők:
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com
Tóth Melinda Márta (Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár, könyvtáros), danemelinda@yahoo.com
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó.
