Húsvéti üdvözlet

Áldott Húsvéti Ünnepeket Kívánunk!

Hargita megyei könyvtárosok

Olosz Lajos emlékműsor Csíkszeredában

 

A 2016. március másodikán, szerda délután öt órakor a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében kapott helyet a Helikon esték sorozat keretén belül az Olosz Lajos emlékműsor, amelyet a költő születésének 125. évfordulójára rendeztek meg. A szervezés a Helikon-Kemény János Alapítványnak köszönhető.

Az est meghívottjai Kiss Olosz Klára, Olosz Lajos unokája, Cseke Péter irodalomtörténész és H. Szabó Gyula, a Helikon-Kemény János Alapítvány elnöke voltak.

A vendégeket a megyei könyvtár részéről Bodor Katalin könyvtáros köszöntötte.

A köszöntőbeszéd után H. Szabó Gyula ismertetője következett a hajdani Helikoni közösség munkálkodásáról, értékéről, és arról, hogy ebben a szabad írói társaságban milyen szerep jutott Olosz Lajosnak. Külön kiemelte tevékenységének összetartó erejét. A romániai magyar írók és költők szabad íróközösségének fellegváraként működő Helikoni közösség megalapozta a következő generáció írói törekvéseit. A fiatal Olosz Lajosról is beszélt. Az Arad megyei Ágyán látta meg a napvilágot 1891. augusztus huszonharmadikán. Családjuk a közeli Kisjenőre (Chișineu-Criș) költözött át. Életének nagy részét itt töltötte. Öt esztendős korában került nagybátyjához, Olosz Istvánhoz Boksánbányára (Bocșa Montana), aki hatással volt későbbi műveltségére. Nagybátyjának vakvezetője, felolvasója és titkára lett. Az iskolát magánúton végezte Nagykőrösön és Szegeden, majd jogi tanulmányait Kolozsvárott folytatta. Ezt követően ügyvédi irodát nyitott és jogászként dolgozott. 1944-ben 17 hónapra munkatáborba internálták. Ezt követően nem engedték ügyvédként dolgozni. 1967-ben az írószövetség tagja lett. 1977-ben bekövetkezett haláláig az irodalomból élhetett.

Cseke Péter irodalomtörténész, átvéve H. Szabó Gyula gondolatait, A kisjenői csonkafenyő címmel előadást tartott Olosz Lajos életének fontos szakaszairól és költői pályájáról. Ő maga 1968-ban ismerkedett meg véle. A Látóhegyi töprengések és Olosz Lajos Félig élt élet kötetekből kiragadott idézeteket olvasott fel. Szerette a költészetet, de a filozófiát is, amelyet Somló Bódog professzor hatása alatt szívott magába. Verseit megjelentették az Erdélyi Szemlében, a Pásztortűzben. A húszas években az Ellenzék napilap munkatársa volt. 1923-ban jelent meg első kötete Gladiátorarc néven, amelyben fellelhető Ady hatása. A kritika pozitívan fogadta. E kötet után rátalált saját stílusára. 1926-ban , mint az Erdéyi Helikon egyik alapító tagja részt vett az első helikoni találkozón. A második világháború végéig számára kedves barátaival, Reményik Sándorral és Áprily Lajossal igényes irodalmi levelezést folytatott. A folytonosságot az 1944-es Bihar-hegységben felállított munkatárborba való internálása szakította meg. Rabságának éveiről, az ott eltöltött hétköznapjairól a feleségének írt levelekből tudunk meg többet, és versben is megörökítette. 1967-ben az írószövetség tagja lett. Költői pályafutásának második szakaszát a szülőföldjén tett látogatása ösztönözte. 1977. április 26-án tért örök nyugalomra.

Továbbá H. Szabó Gyula beszélt a Helikoni közösségről, az Erdélyi Szépműves Céh-ről, és Olosz Lajos ottani munkásságáról. Természetesen a helikoni találkozók házigazdáját, Kemény Jánost övezi a tisztelet, hiszen ő általa vált a marosvécsi kastély az erdélyi magyar írók, költők és értelmiségiek fellegvárává.

Az előadást Olosz Lajos unokája, Kiss Olosz Klára folytatta. Nagytatájáról összegyűjtött, és erre az alkalomra válogatott elektronikus fotóalbumot mutatott be. Egy kis időutazásba kapcsolódhatott be a közönség. Minden egyes képhez egy történet fűződött, ezáltal elevenedett meg az érdeklődők előtt Olosz Lajos élete.

A képekkel és személyes élményekkel való tálalás emelte, és bensőségesebbé tette az rendezvény hangulatát.

Az előadás után lehetett vásárolni az erdélyi helikoni írók köteteiből. Többek között Olosz Lajos összes verse is megtalálható volt.

Borbé Levente, könyvtáros

Felolvasó maraton az Orbán Balázs Gimnáziumban

 

2016. február 23-án az Orbán Balázs Gimnázium diákjai és pedagógusai is részt vettek a nyolcadik alkalommal megszervezett nemzetközi felolvasó maratonon. Ebben az évben Tamási Áron erdélyi író emléke előtt tisztelegtünk azzal, hogy az ő műveiből olvastunk fel.

 

Iskolánkban a felolvasás két helyszínen zajlott. A felső tagozatosok, magyar irodalom szakos tanárok irányításával Tamási Áron novellákat olvastak, az V-VII. osztályosok pedig az Ábel című regényt. Az alsó tagozatosok az iskola könyvtárában vettek részt a felolvasáson. Ők osztályonként felolvasó láncot alkotva két mesét olvastak fel, a Rózsa néni és a Czincziri Hám címűt. A legkisebbek, az előkészítő osztályosok sem maradtak ki, ők a Hazug sün meséjét hallgathatták meg.

Örülünk, hogy intézményünk idén is bekapcsolódhatott ebbe az olvasást népszerűsítő programba, amely lehetőséget ad átérezni, hogy a magányosan, az egyedül olvasásnál már csak a közös olvasás a jobb!

Hatos Melinda könyvtáros,

Székelykeresztúr

 

Adj király katonát! versenyt, az Orbán Balázs Gimnáziumban

A MIT immár tízedik alkalommal szervezte meg az Adj király katonát! elnevezésű versenyt, amelybe az Orbán Balázs Gimnázium hatodszorra kapcsolódott be és szervezte meg a helyi szakaszt, 2016. február 26-án. Az előző évekhez hasonlóan a Petőfi Sándor Általános iskola is aktív résztvevője ennek az eseménynek.

A verseny a szokásos módon a csapatok kialakításával kezdődött, sorshúzással. Kilenc csapat alakult, melyeknek a tagok nagyon találó csapatneveket választottak. A körkérdések és a különböző ügyességi feladatok eredményeként nagyon szorossá vált az állás, még azonos pontszámok is születtek a verseny végére. Ezért a zsűri úgy döntött, hogy tartalékkör kérdéseit is használjuk fel.

Így alakult ki a végeredmény. A Foltmanók csapata (Tarcsafalvi Dóra, Varga Tünde és Madarász Nikoletta) lett az első helyezett, a második A három király csapat (Fülöp Richárd, Busch Szabó Tóbiás és Pável Csenge) és a harmadik A remény tolla csapata (Mircse Katalin, Szilveszter Andrea és Buzogány Bendegúz Atanáz).

Gratulálunk a nyerteseknek és köszönjük minden csapattagnak a részvételt!

Hatos Melinda könyvtáros,

Székelykeresztúr

A gyimesfelsőloki Árpádházi Szent Erzsébet Líceum könyvtárosi rendezvényeiből

Nemzetközi Könyvajándék Nap

Idén, mivel vasárnapra esett a Nemzetközi Könyvajándék Nap nem tudtam a megszokott módon szétszórni az iskola folyósóin a könyveket, így kicsit másképp oldottam meg a könyvajándékozást. 

 Az V.osztályosok és néhány IX.-es lány vállalták, hogy kiosztják a tájékoztató cetlikkel ellátott 50 darab könyvet otthonuk közelében és képet is készítenek, amely bizonyítékul szolgál. 

 Az önkénteseimet én is megajándékoztam jutalomkönyvvel, nehogy véletlenül elmenjen a kedvük az olvasástól.

Így jutott el ajándékunk gyerekekhez, anyukákhoz és Háromkútra is. 

  A könyvtár bemutatása kisiskolásoknak

Szeptember elején meglátogatták könyvtárunkat a kisiskolásaink, akik Ugra- és Komját-patakán levő kisiskoláinkban tanulnak.

Egyesek még soha nem láttak ennyi könyvet egy helyen, igazi nagy élmény volt. Megajándékoztam őket egy imakönyvvel és szentképpel, aminek nagyon örültek.

A végén pedig játszodtunk egy kicsit, sárkányosat.

Magyar óra a könyvtárban

Hanner Eméke tanárnő első félévben behozta az V.osztályosokat a könyvtárba. Beavattuk őket, a könyvtár rejtelmeibe. Ezt követően könyveket kölcsönözhettek.

A kiválasztott könyvbe beleolvastak és el kellett mondják, hogy elolvassák-e végig és azt is hogy miért döntöttek a kiválasztott könyv mellett. Sokuknak a színes borító, másoknak, hogy lovas könyv tetszett, volt aki mástól hallott az adott könyvről. 

Nagyon nagy sikere volt a  Rosszcsont Peti című könyvnek, azért is, mert „nem fokos” és „nagybetükkel van írva”.

Egyik kislánnyal sikerült megszerettetnem az olvasást is...Először amikor bejött a könyvtárba és megkérdeztem, hogy mit olvasna, azt a választ adta, hogy:

”a legeslegvékonyabb könyvet kérem.” De azóta már három fokosabb könyvön is túl van. Az embernek ilyenkor jóleső sikerélménye van. Remélem még sok ilyen lesz.

  Gábor Tünde-Anikó,  

könyvtáros