A
Méhes György–Nagy Elek Alapítvány meghirdette a Határon Túli Magyar
Kutató és Feldolgozó (HTMKF) pályázati programot, amely az erdélyi
magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének feltárását támogatja
állambiztonsági és levéltári források alapján. A program történészek,
irodalomtörténészek, egyetemi hallgatók, doktoranduszok, oktatók,
kutatók, valamint kutatócsoportok és intézményi műhelyek számára kínál
egyéni vagy csoportos ösztöndíjakat, illetve projektalapú
finanszírozást.
A
kutatások középpontjában a második világháborút követő időszak
társadalmi, kulturális és politikai változásai állnak, különös
tekintettel az erdélyi magyar értelmiség helyzetére. A pályázat
kiemelten ösztönzi a Bukarestben őrzött levéltári és állambiztonsági
források feldolgozását, valamint olyan intézmények és szellemi műhelyek
történetének vizsgálatát, mint az Erdélyi Helikon, az Erdélyi Szépmíves
Céh, a Korunk, az Erdélyi Fiatalok, a Termés, a Keleti Újság, a
Világosság vagy az Utunk.
A
pályázatok benyújtásának határideje 2026. július 15., az
eredményhirdetés várható időpontja 2026. szeptember 15. A program célja,
hogy új kutatások, tanulmányok, monográfiák és forráskiadványok révén
árnyaltabb képet adjon a romániai magyar értelmiség kommunista
korszakának történetéről.
A pályázati kiírás és egyéb dokumentumok az alapítvány oldalán érhetők el: https://palyazat.mehes-nagy.org/tenders/1
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/belfold/Elindult-az-erdelyi-magyar-ertelmiseg-1944-es-1952-kozotti-idoszakanak-feltarasat-celzo-kutatoi-palyazati-program
Könyvtársalgó nyári olvasmányokkal
Kötetlenebb,
nyáriasan laza hangulatban telt a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei
Könyvtár Könyvtársalgó beszélgetőklubjának legutóbbi összejövetele 2026.
június 9-én. Az előzetesen kiválogatott, ajánlásra szánt, nyárhoz
kötődő olvasmányok régi emlékeket idéztek fel. Jó volt közösen
elkalandozni Mongóliába, majd Indiába, de az itthoni, mentaillatú nyári
kertet is megidézték a résztvevők. A regények közül több is elnyerte
olvasóink tetszését, így reméljük, hogy jó társak lesznek majd a nyári
estéken otthon vagy az utazások, kiruccanások során.
A szervező könyvtárosok Esterházy Péter szavaival köszöntöttek
két beszélgetőklubos olvasót a születésnapjuk alkalmával: „Az ünneptől
főként azt várnánk, hogy legyen! Végre valami ne tőlünk függjön,
ne a jókedvünknek, szerencsénknek, boldogságunknak legyen
kiszolgáltatva, hanem legyen: mint a természet. Mint a napsütés. Mi meg
ülnénk a kerti fehér karosszékekben, valaki talán még könnyen
mellettünk, és arcunkat a fénybe tartjuk. Ez volna az ünnep – jön,
amikor ideje van, harmónia és jóság nő a nyomában, és nemcsak jobbá
változunk, de a másik jóságára is rálátunk.”
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/bodpeterlibrary/posts/pfbid036SReur7X75KBX1XuaERVkYGAu6LaNcQZEiPPcpidrZh6BaG8oSeJFFEMcgRk4asDl
Csipike 60+ – tárlat az eredeti illusztrációkból
A SepsiBook és a csernátoni Haszmann Pál Múzeum után könyvtárunkban is megtekinthető a kolozsvári Quadro Galéria anyagából összeállított CSIPIKE 60+ kiállítás.
Idén ünnepeljük a Csipike,
a gonosz törpe című mesekönyv első kiadásának 60. évfordulóját. A
kiállítás válogatást kínál Rusz Lívia eredeti illusztrációiból, amelyek
Fodor Sándor meseregényének kiadásait gazdagítják. A tárlaton bemutatott
rajzokon nyomon követhető, hogyan változtak a szereplők, az erdő,
illetve Rusz Lívia művészi felfogása az idők során.
A
kiállítás 2026. július 2-tól előreláthatóan egy hónapig látogatható
könyvtárunk Gábor Áron-termében, kedden 10 és 18 óra között, illetve
szerdától péntekig 10 és 15 óra között. Csoportok esetében előzetes
bejelentkezés szükséges telefonon (0267 312 133).
Forrás: https://www.facebook.com/bodpeterlibrary/posts/pfbid09czYnoQxuwsYMVVKTaj1DJqner6YMPXzyQZey4xACLybcP7Gc1rGdvE4mYL17VVjl
 |
| Fénykép: Borbé Levente |
Júniusi olvasókörök
A
könyvtár júniusi felnőtt olvasókörein Péterfy-Novák Éva
Szauna-töredékek című novelláját olvasták a résztvevők. „Szerinted
szeretni jobb, vagy szeretve lenni?” – teszi fel a kérdést a szerző, aki
írásával mély gondolatokat ébresztett a résztvevőkben az élet
értelméről, a szeretet és a szerelem fontosságáról, az emberi lélek
mélységeiről, valamint a férfiak és nők közötti bonyolult érzelmi
kapcsolatokról. A beszélgetés során szó esett még a bizalomról, a
biztonságról, a megcsalásról, a feltétel nélküli szeretetről, a szakmai
önmegvalósításról és az érzelmi lángolásról is: vajon múltbeli
döntéseink mennyire határozzák meg a jelenünket, és képesek vagyunk-e
valóban továbblépni a csalódásokon és a megélt fájdalmakon?
Forrás: https://www.facebook.com/kajonijanosmegyeikonyvtar/posts/pfbid02LDJ8zB4UXCLJYCstNAr36HUfnAbC3NDk6VBdMkJmUxRtLxYpv65cBypCMHwqXDz1l
A Lázadó Muglik júniusi
találkozóján, Tóth Krisztina Légörvényben című novelláját olvasva, a
klubtagok két család életébe és sorsába nyerhettek bepillantást, akik
egy repülőgépen utaznak. A légörvénybe kerülő gép rázkódása közben
elveszítik uralmukat a sorsuk felett, ami felszínre hozza a valódi
énjüket és elfojtott félelmeiket. A mű végkicsengése, hogy
bár mindannyian ugyanabban a „gépben” ülünk, és ugyanazokat a viharokat
éljük át, a gondjainkkal mégis mélységesen egyedül vagyunk.
Forrás: https://www.facebook.com/kajonijanosmegyeikonyvtar/posts/pfbid02e17Xiyo9kxUfwaxxEGWQNWRgrPv7q1e66sF8auzh7rUFBg7rQi6MS4vjmXzuenuVl
A
Kájoni János Megyei Könyvtárban gyakornokként jelenlévő diákok
biblioterápiás foglalkozáson vettek részt. Tóth Krisztina Ő még csak
negyven című tárcanovellája több fontos társadalmi témát felelevenített:
alkoholizmus, új kapcsolat az egyedülálló anya életében, súlyos
betegségek, önismereti fejlődés, társadalmi kényszer, illetve társadalmi
kirekesztettség. Van-e joga egy, gyermekeit egyedül nevelő anyának
továbblépni, új kapcsolatot teremteni? A téma sok érzelmet hozott
felszínre.
Forrás: https://www.facebook.com/kajonijanosmegyeikonyvtar/posts/122220558476339448?ref=embed_post
A Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár hírei
A Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár júniusi olvasóklubjának témája Milbacher Róbert
Keserű víz című regénye volt, amely egy eltűnt szlavóniai telepes falu
történetén keresztül az emlékezés, a családi múlt és az identitás
kérdéseit járja körül. A több idősíkon és nézőpontból építkező,
összetett regény nem bizonyult könnyű olvasmánynak, a résztvevők közül
többen is úgy érezték, hogy elsőre nehezen engedi közel őket magához.
Éppen ezért különösen izgalmas beszélgetés kerekedett belőle: a közös értelmezés során fokozatosan feltárultak a mű rétegei,
és a klub végére a regény sokakhoz jóval közelebb került, mint olvasás
közben. Bár talán nem lett minden résztvevő kedvence, a beszélgetés
ismét bebizonyította, hogy egy jó olvasóklub képes új megvilágításba
helyezni egy nehezebben befogadható könyvet.
Forrás: Tóth Melinda, Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár
Ötszáz éves a Székelyudvarhelyi Kódex - konferencia
Az
idén ötszáz éves Székelyudvarhelyi-kódex előtt tisztelgett az a
rendezvénysorozat, amelyet a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium
szervezett 2026. június 13-án. A magyar nyelvű kéziratos emlék 1526
körül keletkezett, és a magyar nyelvű művelődéstörténet egyik jelentős
dokumentumának számít. Az évforduló alkalmából előadásokkal, a
Dokumentációs Könyvtár látogatásával és ismeretterjesztő programokkal
idézték fel a kódex történetét, jelentőségét és fennmaradásának
körülményeit.
Forrás: https://www.gimi.ro/500-eves-a-szekelyudvarhelyi-kodex
„Árva” Bethlen Kata mecénási tevékenységéről mutattak be kötetet Székelyudvarhelyen
Székelyudvarhelyen
2026. június 11-én bemutatták a Bethlen Kata öröksége. Teleki Józsefné
egyházpártoló tevékenysége című kötetet, amely a Kovács Mária-Márta, T.
Horváth Iringó és Tóth Levente által végzett kutatás eredményeit
foglalja össze. A könyvet Róth András-Lajos nyugalmazott
könyvtáros-történész ismertette.
A
kiadvány „Árva” Bethlen Kata mecénási és egyházpártoló tevékenységét
dolgozza fel, betekintést nyújtva a 18. századi Erdély vallási,
társadalmi és családi kapcsolatrendszerébe. A szerzők a református
egyházközségekben fennmaradt tárgyi örökség, az adományok helyszíni
felmérése, valamint levéltári és bibliográfiai források alapján mutatják
be Bethlen Kata támogatói tevékenységét. A kötet az Erdélyi Református
Múzeumi Kiadványok sorozat második darabjaként jelent meg.
Forrás és a teljes cikk itt: https://maszol.ro/kultura/Arva-Bethlen-Kata-mecenasi-tevekenysegerol-mutatnak-be-kotetet-Szekelyudvarhelyen
Fotók: https://www.facebook.com/haaz.muzeum/posts/1636440848489526
Lovak a könyvtárban – olvasás és élménypedagógia Gyergyószentmiklóson
Több
száz óvodás és kisiskolás vett részt 2026. június 10-én a
Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár Lovak az irodalomban, lovak a
könyvtár udvarán című rendezvényén, amely a könyvek világát kapcsolta
össze a közvetlen élményszerzéssel. A gyerekek az olvasóteremben
lovakról szóló könyvekkel ismerkedhettek, az udvaron pedig három lovarda
segítségével testközelből találkozhattak az állatokkal.
Vincze
Csilla könyvtárigazgató szerint a program a könyvtár egyik
legnépszerűbb eseménye, amelynek hatására évről évre megnő az érdeklődés
a lovas témájú kötetek iránt, és sok gyermek később visszatér ezek
kikölcsönzésére. A résztvevők a lovaglás és lótartás alapjaival,
valamint a lovas felszerelések használatával ismerkedhettek meg,
miközben a szervezők a természetközeliség és az állatokkal való
kapcsolat fontosságára is felhívták a figyelmet.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hargitanepe.ro/hirek/gyergyoszek/lovak-a-konyvtarban
Újító könyvtárosi tevékenységek a Márton Áron Főgimnáziumban
Minden
egyes könyvtár sajátos jelleggel bír, és az adott lehetőségekhez mérten
kísérli meg kialakítani legvonzóbb kulturális programjainak kínálatát.
Az iskolai könyvtár sem kivétel ilyen téren. Borbé Levente, a
csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium könyvtárosa, több mint negyed
évszázados munkája során, megpróbált beiktatni jónéhány új
tevékenységet, amelyekkel színesíteni akarta az addig ismert palettát.
Néhány sikertelen módszer mellett volt olyan is, ami táptalajra lelt.
Ilyenek a könyvtártörténeti órák, a csíki és gimnáziumi iskolatörténet, a
rendkívüli magyar órák, az olvasásnépszerűsító órák és az
irodalomterápia. Mindemellett az iskolamúzeum és a helyi Micsurin-kert
látogatása színesíti a palettát. A Zöld Héten és az Iskola Másként héten
hangsúlyt kap a kirándulás, ahol a diákok megismerkedhetnek a helyi
kulturális jellegzetességekkel, a környék mondáival és legendáival. A
könyvtáros emellett gyógynövényismereti órát is szokott tartani.
Forrás és a teljes cikk itt: https://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2026/06/konyvtarosi-munka-sokszinusege.html
Krasznahorkai László Marosvásárhelyen
„Ugyanazt
az egy könyvet írom egész életemben” – állította Krasznahorkai László a
telt ház előtt zajló marosvásárhelyi közönségtalálkozóján a helyi
Kultúrpalotában, 2026. június 2-án.
A
Szegő János szerkesztővel folytatott beszélgetésben az író a zene, az
improvizáció és az alkotás kapcsolatáról, valamint saját alkotói
módszereiről beszélt. Számára a fa megmunkálása, a zongorázás és az írás
ugyanannak a tökéletességre törekvő alkotói folyamatnak a része.
Az
író arról is beszélt, hogy miközben a nemzetközi elismerések sorra
megtalálják, alkotóként továbbra is inkább a kudarcélmények és a
folyamatos önkorrekció késztetik újabb művek megírására.
A
beszélgetés során még szó esett a jellegzetes hosszú mondatairól, a
kudarcok ösztönző szerepéről és az ismeretlen iránti kíváncsiságról is.
Az estet felolvasás és hosszas dedikálás zárta, amelyen az író minden
olvasójára személyes figyelmet szánt.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.helikon.ro/bejegyzesek/ugyanazt-az-egy-konyvet-irom-egesz-eletemben---krasznahorkai-laszlo-marosvasahelyen
Láng Gusztáv-emlékkonferencia
2026. június 12-én a kolozsvári Babeș–Bolyai
Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán tartották meg a Láng
Gusztáv-emlékkonferencia első állomását. A háromnapos
megemlékezéssorozat nyitóeseményén egykori kollégák, tanítványok,
pályatársak és családtagok idézték fel az irodalomtörténész, kritikus és
egyetemi oktató személyiségét, valamint tudományos örökségét.
Az
előadások középpontjában Láng Gusztáv erdélyiség-felfogása,
irodalomszemlélete és oktatói munkássága állt. Markó Béla arról beszélt,
hogy Láng számára az irodalomértelmezés egyfajta szellemi párbeszéd
volt, miközben folyamatosan azt kutatta, mit jelent erdélyi írónak és
értelmiséginek lenni. Egyed Emese a kolozsvári egyetemi éveket és az
Utunk folyóirat körüli irodalmi életben vállalt szerepét idézte fel,
hangsúlyozva kivételes vitakészségét és közösségformáló erejét.
A megemlékezéssorozat Szatmárnémetiben, valamint Szombathelyen és Táplánszentkereszten folytatódott.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.helikon.ro/bejegyzesek/a-sors-neha-veletlennek-alcazza-magat---beszamolo-a-lang-gusztav-emlekkonferencia-kolozsvari-allomasarol
Erdélyi Helikon 100 – tudományos konferencia
2026.
június 24. és 25. között a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban rendezte
meg a Magyar Irodalomtörténeti Társaság és a Petőfi Irodalmi Múzeum az
Erdélyi Helikon 100 című kétnapos emlékkonferenciát, amely az Erdélyi
Helikon íróközösség megalakulásának centenáriuma alkalmából vizsgálta
újra a két világháború közötti erdélyi magyar irodalom egyik
legmeghatározóbb műhelyének örökségét.
A
gazdag program hat tematikus szekcióban járta körül a helikoni mozgalom
irodalmi, intézménytörténeti és művelődéstörténeti jelentőségét. Az
előadások többek között Áprily Lajos, Kuncz Aladár, Bánffy Miklós, Dsida Jenő, Karácsony Benő, Molter Károly és Tabéry Géza életművét, a transzilvanizmus eszméjét,
az Erdélyi Helikon folyóirat és az Erdélyi Szépmíves Céh szerepét,
valamint a korszak képzőművészeti, színházi és nemzetközi
kapcsolatrendszerét vizsgálták. A konferenciát tárlatvezetés és
kerekasztal-beszélgetés is gazdagította.
Forrás: https://pim.hu/esemenyek/erdelyi-helikon-100
Kosáry Domokos-díjat kapott Monok István, az MTA Könyvtár és Információs Központ főigazgatója
2026. június 19-én a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen (MATE) rendezett ünnepségen adták át a Kosáry Domokos-díjat
Monok Istvánnak, az MTA Könyvtár és Információs Központ
főigazgatójának. Az elismerést a kora újkori könyv- és
olvasmánytörténet, valamint a magyar művelődéstörténet kutatásában elért
kiemelkedő hazai és nemzetközi eredményeiért, továbbá oktatói,
szerkesztői és tudományszervezői munkásságáért kapta. Monok István a
könyvtörténet és művelődéstörténet nemzetközileg is elismert kutatója,
aki az akadémiai könyvtári rendszer fejlesztésében, a tudományos örökség
digitalizálásában és a nyílt hozzáférésű tudomány támogatásában is
meghatározó szerepet vállal. A Kosáry Domokosról elnevezett
díj a tudós, könyvtárigazgató és akadémiai elnök szellemi örökségét
ápoló egyik rangos magyar tudományos elismerés.
Forrás és a teljes cikk itt: https://mta.hu/mta_hirei/kosary-domokos-dijat-kapott-monok-istvan-az-mta-konyvtar-es-informacios-kozpont-foigazgatoja-115484
Antal Imre: A hársfa
Megjelent
Antal Imre A hársfa – A csíksomlyói kegyszobor születése című regénye. A
kötet a képzelet segítségével idézi meg a csíksomlyói Mária-kegyszobor
feltételezett keletkezéstörténetét. A történet középpontjában egy hársfa
áll, amelynek sorsa évszázadokon át fonódik össze a székely tájjal, a
hagyományokkal és a hitvilággal. A regényben a történelmi háttér, a
székely falusi élet, a tatárbetörések emléke, valamint misztikus és
szerelmi szálak is helyet kapnak.
Forrás és a teljes cikk itt: https://szekelyhon.ro/liget/konyvespolc/a-harsfabol-szuleto-napbaoltozott-asszony-regenybe-szott-tortenete
Erdélyi vonatkozások a Háromká új számában
2026. május 11-én jelent meg a Háromká könyvtárszakmai magazin idei második száma.
Az
új lapszámban külön rovat foglalkozik az iskolai könyvtárakkal, interjú
olvasható az Országos Széchényi Könyvtár új általános
főigazgató-helyettesével, emellett a könyvtárbuszos szolgáltatások
tapasztalatai és a könyvtári memóriatréningek lehetőségei is terítékre
kerülnek.
Külön
öröm, hogy ezúttal erdélyi vonatkozású írások is helyet kaptak benne.
Az egyik a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár 75 éves jubileumáról szól,
amelynek apropóján Katona Zoltán áttekinti az intézmény történetét az
1951-es alapítástól napjainkig. A cikk bemutatja, hogyan vált a könyvtár
a város meghatározó kulturális és közösségi terévé, miközben
folyamatosan alkalmazkodott a változó olvasói igényekhez.
Különösen figyelemre méltó a Határtalanul rovatban megjelent írás, amely a kézdivásárhelyi Act for Children nappali
központ és a könyvtár együttműködését mutatja be. A hátrányos helyzetű,
köztük roma gyermekek számára szervezett foglalkozások középpontjában a
mese, a történetmesélés és az olvasás megszerettetése áll, miközben a
gyerekek rendszeres könyvtárlátogatásokon is részt vesznek. Vántsa Judit
szerint a könyvtár biztonságos, befogadó térként segíthet abban, hogy
ezek a fiatalok olyan kulturális élményekhez és közösségi
tapasztalatokhoz jussanak, amelyekre a mindennapokban kevés lehetőségük
van.
Forrás és a teljes lapszám itt: https://journals.oszk.hu/haromka/issue/view/2019/58
Perzsául is megjelent A fehér király
Perzsa nyelven is megjelent Dragomán György A fehér király című regénye. Fordítója, az elismert iráni újságíró és műfordító Abolfazl Allahdadi elmondta:
rendkívül válogatós a könyvválasztásban, és olyan műveket keres,
amelyek a mai iráni valóságban is érvényes üzenetet hordoznak. Szerinte
Dragomán regénye egy elnyomó rendszer mindennapjait hitelesen ábrázolja,
ezért különösen közel állhat az iráni olvasókhoz. A fordító arról is
beszélt, hogy bár Iránban egyre nehezebb könyvhöz jutni, az irodalom
továbbra is sokak számára jelent menedéket. „Nem tudunk meglenni könyvek
nélkül. És szerintem ez egy hatalmas áldás” - hangsúlyozta Abolfazl Allahdadi.
Forrás és a teljes cikk itt: https://konyvesmagazin.hu/friss/dragoman_gyorgy_a_feher_kiraly_perzsa_mti.html
Szerkesztők:
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Székely Mikó Kollégium, Domokos Géza Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com
Tóth Melinda Márta (Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár, könyvtáros), danemelinda@yahoo.com
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Tóth Melinda Márta
