Barabási László-ösztöndíj romániai magyar diákok számáraÚjra
megpályázható a Pillangó Alapítvány Barabási László-ösztöndíja erdélyi
magyar diákok számára, anyanyelven való felsőfokú tanulmányaik
támogatására. A pályázat beadási határideje 2014. augusztus 15., péntek,
23.59 óra.
A pályázati felhívás az űrlappal együtt az alábbi linkről tölthető le: Barabási László-ösztöndíj –
Pályázati felhívás és adatlapForrás:
http://pillangofoundation.hu/osztondijak/
Dózsára emlékeztek
Dózsa Györgyre emlékeztek az általa vezetett parasztháború végzetes
kimenetelének napján, 2014. július 15-én este Sepsiszentgyörgyön, a
Bod
Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében. Az egybegyűlteket a szervező
MERT Egyesület elnöke, Nagy Gábor köszöntötte, majd
Pál-Antal Sándor
történész, az MTA külső tagja beszélt Dózsáról.
Elmondta, Dózsa György székely lófő családból származott, de nem a
székely, hanem a magyar történelem nagy alakja. Születési helyét mai
napig nem sikerült tisztázni, a marosszéki Makfalva és a háromszéki
Dálnok is magáénak vallja, ám utóbbi településen inkább éltetik ennek
hagyományát. Katonai pályára lépett, az 1513-as nándorfehérvári csatában
lovaskapitány, 1514 februárjában legyőzte a szendrei szpáhik vezérét, s
hős tettéért a király kitüntette. A Bakócz Tamás által meghirdetett
törökellenes háború keresztes hadainak vezérévé nevezték ki. A parancs
visszavonása után a főnemesség ellen indult seregével. 1514. július
15-én Szapolyai János erdélyi vajda leverte seregét, őt magát fogságba
ejtette, később Temesvár falai alatt kegyetlenül kivégeztette.
Pál-Antal
Sándor felelevenítette a Dózsához kötődő hagyományokat, bemutatott a
kivégzését ábrázoló rajzokból, végül leszögezte, ideje lenne
születésének pontos körülményeit feltárni, és a magyar történelemben
betöltött szerepéről elfogadható, közös álláspontra jutni. Az emlékesten
közreműködött
Gazda Zoltán, aki Ady Endre Dózsa György unokája című
versét mondta el, bejátszották a vezér kivégzésének jelenetét
Kósa
Ferenc 1970-ben készült,
Ítélet című
filmjéből. Az est végén
Pál-Antal
Sándor bemutatta A székelyek földje és népe című, a Mentor Kiadónál
tavaly megjelent tanulmánykötetét.
Forrás:
http://www.3szek.ro/load/cikk/72075/dozsara_emlekeztekLapok a Csíkszeredai Régizene Fesztivál történetéből - kiállítás és digitális archívum
2014. július 7-től egész hónapban megtekinthették az érdeklődők a Kájoni
János Megyei Könyvtár előadótermében az ... Ami csak a miénk volt
címmel nyílt kiállítást, amely a Csíkszeredai Régizene Fesztivál
történetét idézte fel. Már az első nap délelőttjén sokan voltak
kíváncsiak a múltidéző kiállításra, folyamatosan érkeztek látogatók a
könyvtárba.
'Idén először a Kájoni János Megyei Könyvtár is kiveszi részét a
programsorozatból. Napjainktól egészen 1979-ig visszamenően 418, a
régizene-fesztivállal kapcsolatos, a helyi sajtóban megjelent cikket
digitalizált a könyvtár két munkatársa,
Vitos Mária és
Vitos Zsófia.
Munkájuknak köszönhetően akár kutatómunkát is végezhetünk a
könyvtárban.' - ismertette a fesztiválhoz kapcsolódó idei érdekességeket
Ferencz Angéla, a fesztivál főszervezőjének, a Hargita Megyei
Kulturális Központnak a vezetője. A fesztivál 34 éves történetét régi és
újabb plakátok, szórólapok, műsorfüzetek és más dokumentumok, valamint
emléktárgyak által felidéző kiállítás látványtervét
János Éva könyvtáros
készítette el.
Lapok a Csíkszeredai Régizene Fesztivál történetéből címmel kivetítve
szemlélhették a látogatók azt a digitális összeállítást, amely a
csíkszeredai sajtóban az eltelt évtizedek alatt megjelent újságcikkek,
méltatások, interjúk, fotográfiák tükrében nyújt ízelítőt a fesztivál
történetéből.
A digitalizált sajtócikkek szövegében keresni is lehet, ez nagymértékben
segítheti a jövőben a fesztivál történetével foglalkozó szakemberek
kutatómunkáját. Az érdeklődők számára a digitális archívum
CD-formátumban lesz elérhető a továbbiakban a megyei könyvtárban.
A kiállítás sajtóvisszhangja:
http://www.maszol.ro/index.php/kultura/31797-egy-het-mulva-kezdodik-a-csikszeredai-regizene-fesztival
http://www.szekelyhon.ro/muvelodes/digitalis-archivum-a-regizene-fesztivalrolhttp://www.kronika.ro/kultura/harmincnegy-ev-regizene
http://www.hargitanepe.ro/files/HN/?p=493Forrás:
http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/151/a-csikszeredai-regizene-fesztival-tortenetet-idezo-kiallitas-egesz-juliusban-megtekintheto
Sok újdonsággal jelentkezik a székelyudvarhelyi könyvtárÚj
könyveket vásároltak, nyári időszámításra váltottak, és számos
programot szerveznek az elkövetkező időszakban is – számoltak be a
vezetők a székelyudvarhelyi Városi Könyvtárnál.
A polgármesteri hivatalnál elnyert pályázatoknak köszönhetően összesen
8000 lejt költhettek új kötetek beszerzésére, gyermek- és ifjúsági
könyveket vásároltak az összeg felére, a többit főleg szakkönyvekre,
pedagógiai, egészségügyi, informatikai ismeretterjesztő kiadványokra
fordították – sorolta Szőcs Endre, az intézmény igazgatója.
Egy másik nyertes pályázatnak, illetve a támogatói kártyákból befolyt
összegnek köszönhetően tovább szépítik a könyvtárat: még a nyáron az
egészségesebb ülést biztosító, ergonomikus székeket, olvasólámpákat
vásárolnak, később speciális nagyítókat is elhelyeznek az
olvasóteremben. A kórházi „kirendeltséget" is igyekszenek fejleszteni. A
vakáció idején 9–17 óra között tart nyitva a könyvtár és szünetel a
Szabó Károly által vezetett Filmklub, ám számos programot kínálnak a
nyári hónapokban is.
Rendkívüli filmvetítések, kiállítások mellett idén is megrendezik a
Nyitott könyvek éjszakáját, augusztus 15-én érdekes programokkal várják
majd olvasóikat. Szeptember 1–5. között pedig Pálpatakán olvasótábort
rendeznek, amelynek központi témája Tompa László életműve.
A húszfős ingyenes táborba minden iskola küldhetett egy-egy diákot,
azonkívül a könyvtár hívott meg fiatalokat a hűséges olvasók közül. A
tábor ugyancsak a polgármesteri hivatalnál elnyert pályázati pénzből
valósul meg. A székelyudvarhelyi könyvtárnak mintegy 5000 állandó
olvasója van.
Rossz hír azonban, hogy a dead drop-ot nemrég már másodszor törték ki a könyvtár falából, nem tudni, mi okból...
Forrás:
http://uh.ro/kultura/alter/18273-megint-kitortek-a-konyvtarbol-egy-darabot
http://erdely.ma/kultura.php?id=168151
Székelyföld: túl a kétszázadikon
1997-ben indult útjára a Székelyföld kulturális havilap. A
Csíkszeredában megjelenő folyóirat századik lapszáma 2006-ban jelent
meg, a közelmúltban a kétszázadik is napvilágot látott.
A 200. lapszám számára a Székelyföld-díjasokat kérte fel a
szerkesztőség, hogy verset, karcolatot, naplójegyzetet, szerelmi
vallomást, anekdotát, csujjogatót, reklámszöveget írjanak a
Székelyföldről mint történelmi-földrajzi-kulturális-politikai régióról.
Így a lapszámban közel hatvan szerző tollából született írásokat
találnak az olvasók, névsor szerint Adorjáni Pannától Zalán Tiborig,
illetve Bodor Ádámtól Szőcs Gézán át Markó Béláig. A májusi, jubileumi
lapszámot Budapest és Csíkszereda után Kolozsváron is bemutatták. Ez
utóbbi helyszínen a kincses városban és környékén élő
Székelyföld-díjasok mondták el, hogy számukra mit jelent Székelyföld,
illetve mit gondolnak az ünnepi lapszámról.
Forrás:
http://erdely.ma/kultura.php?id=167962Meghalt Papp Kincses Emese irodalomtörténész, író, egyetemi oktató
Hosszas betegség után, 71 éves korában, 2014. július 20-án meghalt
Papp-Kincses Emese csíkszeredai irodalomtörténész, egyetemi oktató, az
erdélyi magyar közélet jeles alakja - közölte az MTI-vel a család.
Papp-Kincses
Emese 1943-ban született Marosvásárhelyen, a kolozsvári Babeş-Bolyai
Tudományegyetem magyar–német szakán diplomázott 1965-ben. A két
világháború közötti erdélyi magyar történelmi regényről írt
értekezésével szerezte meg 1979-ben az irodalomtudományok doktora címet.
1991 és 1994 között az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE)
alelnöke volt. Oktatói pályája során székelyföldi középiskolákban, majd a
Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen tanított. Az erdélyi magyar
közélet aktív tagjaként rendszeresen közölt publicisztikai írásokat az
erdélyi magyar sajtóban. Közéleti szereplését az 1999-ben megjelent,
Virrassz velem című vallomásos számvetéskötetben idézte fel. 2006-ban Ha
meglebben a függöny címmel regényt, 2008-ban Gonosz novellák címen
elbeszéléskötetet jelentetett meg. Siklódi Ferenccel közösen írt, Fekete
tükör című "látványregényét" idén júniusban mutatták be Csíkszeredában.
Átdolgozta Páskándi Géza A költő visszatér című rockoperáját, amelyet
Csíkszeredában Ne késsetek, harangok címmel mutattak be 1996-ban.
Megkedvelvén a műfaj sajátosságait, később Árpádházi Szent Erzsébetről,
Székely golgota címmel a Madéfalvi veszedelemről, majd Szent László
királyról írt és rendezett oratóriumot, illetve rockoperát
Csíkszeredában.
Az erdélyi magyar közéletben és az erdélyi magyar kultúra ápolásában
betöltött szerepéért több díjat is kapott. Munkásságát 2002-ben
EMKE-életműdíjjal, 2007-ben Julianus-díjjal, 2010-ben a Németh Géza
Egyesület díjával, 2014 februárjában pedig a Magyar Érdemrend
Tisztikeresztje kitüntetéssel ismerték el.
Forrás:
http://www.maszol.ro/index.php/kultura/32655-meghalt-papp-kincses-emese-irodalomtortenesz-iro-egyetemi-oktato
Kriterion Koszorúval tüntették ki Barabási Albert Lászlót
Csíkszeredában 2014. július 17-én Kriterion Koszorúval tüntették ki
Barabási Albert László fizikust, egyetemi tanárt. Az Egyesült Államokban
élő, hálózatkutatásai révén világhírűvé vált fizikus és egyetemi tanár
ezt megelőzően a Bolyai Nyári Akadémián tartott előadást, majd július
17-én este a Kriterion házban vette át a rangos kitüntetést Hajdú
Árontól, az Alapítvány ügyvezető igazgatójától. Munkásságát volt
középiskolai fizikatanára, Nagy Antal méltatta.
Barabási Albert László 1967-ben született Csíkkarcfalván, középiskolai
évei alatt a csíkszeredai Márton Áron gimnázium növendéke volt, majd
egyetemi tanulmányait a bukaresti és a budapesti tudományegyetemeken
folytatta. Tudományos fokozatot húsz esztendővel ezelőtt a Bostoni
Egyetemen szerzett, majd a nagynevű számítástechnikai világcég, az IBM
alkalmazta. 2007-ig az Indiana állambeli Notre Dame egyetemen tanított,
jelenleg Bostonban dolgozik a Harvardon és Northeastern egyetemen, ahol
az intézmény Komplex Hálózati Kutatóközpontját vezeti. A világ vezető
tudományos folyóirataiban megjelent szaktanulmányai mellett jelentős
figyelmet fordított a tudománynépszerűsítésre, Behálózva című kötete
igazi bestseller lett, tizenöt nyelvre fordították le, Villanások – a
jövő kiszámítható című munkája pedig egyaránt a humán és reál tudományok
kiváló értőjének mutatja be a szerzőt.
Forrás: Székedi Ferenc, Bukaresti Rádió magyar adása, via Facebook: https://www.facebook.com/szekedi.ferenc/posts/10152572512041552
Sóvidéki értéktár
Hatodik évfolyamához érkezett a Szovátán szerkesztett, Sóvidék című
kulturális folyóirat. Szolláth Hunor főszerkesztő sommás számvetéséből
idézünk: „Kiadványunk tizenegy számot ért meg, minden egyes lapszámmal
tovább bővítve, tágítva a Sóvidékről való tudás, kutatás, alkotás
határait. Mint egy helyi értéktár fogtuk össze a különböző szakterületek
terméseit, eredményeit, és igyekeztünk azt az érdeklődők, a szélesebb
közönség felé is megmutatni. Kutatási projektjeinket folytattuk, új
kutatásokba, felmérésekbe, gyűjtésekbe kezdtünk, és nem lesz ez másként a
jövőben sem. Városunk kulturális életében aktív kezdeményező szerepet
igyekszünk vállalni, könyvbemutatók, előadások, konferenciák
szervezésével egyaránt. Ugyanakkor a II. Szovátai Helytörténeti
Konferencia kerekasztal-beszélgetésén megfogalmazódott várostörténet,
monográfia megírásában, annak koordinálásában, összefogásában is
lényeges szerepet fog betölteni a Sóvidék kulturális folyóirat műhelye.”
Forrás:
http://erdely.ma/kultura.php?id=168291 Kötetben Páll Lajos néhai korondi költő gyermekverseiA
korondi Firtos Művelődési Egylet Páll Lajos költő, festő
posztumusz-kötetét jelentette meg a közelmúltban. A Kicsinéző címet
viselő kiadvány gyermekverseket tartalmaz. A kis formátumú, több, mint
száz oldalas könyv azokat a verseket tartalmazza, amelyeket a korondi
szerző 1992 és 2012 között közölt a Hazanéző lapban, annak Kicsinéző
rovata ugyanis folyamatosan ellátta olvasnivalóval a lap kisebb
olvasóit.
A szülőhelyük iránt elfogult szerzőkkel gyakran megtörténik, hogy onnan
mint egyik lehetséges centrumból szemlélik az univerzumot. Ily módon
teljesen természetes, hogy Korond a világ közepe, s ezt Páll Lajos is
így gondolta, sőt le is írja ezt ebben a könyvben (Itt… című versében).
Olvashatunk ebben a kis kötetben malachízlalásról meg arról is, miért
csak három nap egy mese-esztendő. Az Atyha fölötti köd, a kertitörpe, a
csókafürdetés meg a szombati piac is mind-mind belekerültek a versekbe.
A Hazanéző Könyvek sorozatban kiadott követ borítóján Páll Lajos színes
festménye szerepel, Molnos Ferenc tördelő tervezésében, illetve a belső
oldalakon a szerző tusrajzait láthatjuk. A könyvet Ambrus Lajos
szerkesztette, aki az Ajánló utolsó mondataiban így fogalmaz: „Ő most
már az égi tornác egyik ránk-ránk kacsintó csillaga. S hogy egy ismert
verssora cáfolatára hunyorgó csillagként is valóban boldog legyen, adjuk
kezetekbe ezúttal nagy szeretettel, kedves kicsinézők, posztumusz
könyvként az ő festményeivel, rajzaival ezt a gyermekvers-kötetét:
lapozzátok örömmel és figyelemmel okulásotokra.”
Forrás és teljes írás itt:
http://kulturhon.szhblog.ro/2014/07/12/kotetben-pall-lajos-gyermekversei/
Élő Székelyföld Füzetek sorozat indult
A fenti címmel indítottak útjára Székelyudvarhelyen
helytörténeti-helyismereti kiadványsorozatot, amelynek első darabja
Oroszhegyről kínál naprakész információkat, a soron következő kiadványok
pedig Atyhával és Homoródkeményfalvával foglalkoznak majd. A falvak
mellett sor kerül a székelyföldi városok és fürdőtelepek bemutatására
is, jelenleg a székelyudvarhelyi füzet szerkesztése zajlik. A
munkatársak bíznak abban, hogy a kialakuló egységes arculattal és az
erős kézműves jelleggel ez a kiadványsorozat ismert márkává válhat.
A projektről a Székelyhon portál kultúrblogján Simó Márton ír bővebben:
„Térségünkben az a szokás, hogy különböző jeles alkalmakra, falunapokra,
évfordulókra kiadványokkal jelentkeznek az önkormányzatok vagy a civil
szervezetek. Időnként egy-egy jó szándékú helytörténész rukkol elő saját
könyvével, amellyel az elődök emléke előtt tiszteleg. Ez a
füzet-sorozat azonban teljesen más, nem az ünnepek hangulatában, hanem a
hétköznapokban «íródik», az idők árnyoldalait is firtatja, s folyton a
továbblépés lehetőségeit keresi majd. (…) Nem létezik ma
Székelyföld-szerte olyan kezdeményezés, amely egyben, jól átgondolt
rendszer mentén mutatná be településeinket, oly módon, annyira
rugalmasan, hogy évről-évre, akár szezonról-szezonra követni tudná a
helyi változásokat és az érdeklődő figyelmébe ajánlja a maradandót és az
újat. A Székelyföld iránt elkötelezett vállalkozók és cégek hathatós
támogatásával most egy olyan füzetsorozatot indítunk útjára, amely
egyesíti és sűríti a hagyományos monográfiák, a tájékoztató füzetek és a
turistáknak szánt információs kiadványok, valamint a folyóiratok
tulajdonságait. Hirtelen felindulásból 513 székelyföldi települést
számoltunk össze a történelmi székekben – a városokat és a
peremvidékeket, illetve az «elveszett» Aranyosszéket leszámítva –,
amelyet bejárni, s amelyről írni nem lesz egyszerű feladat. Többéves
munka vár a most összeálló kis csapatra.”
Forrás és teljes írás itt:
http://kulturhon.szhblog.ro/2014/07/26/elo-szekelyfold-fuzetek/
Egy könyv illataBizonyára
sokaknak ismerős az az érzés, amikor, belépve egy könyvtárba vagy egy
antikvitásboltba, megcsapja az orrát a régi könyvek jellegzetes illata.
Ugyanígy sokan vannak, akik egy új, izgalmasnak tűnő regény olvasását
úgy kezdik, hogy a könyvet óvatosan kinyitva nagyot szippantanak a lapok
új, semmivel sem összetéveszthető illatából.
De valójában mi okozza ezeket a jellegzetes aromákat?
Az
új könyvek illata nagyvonalakban három összetevőre bontható le. Az
egyik maga a papír, illetve a kemikáliák, amiket a gyártása során
felhasználnak, a másik a tinta, a harmadik pedig a könyvkötészeti
eljárás során alkalmazott enyv. Ahány ház, annyi szokás: mivel a könyvek
papírjának, tintájának és kötésének előállítása alkalmanként eltérő, ez
az oka annak, hogy az új könyvek szaga is különböző lehet, ahogy azt
bizonyára önök is tapasztalták.
A régi könyvek illata azonban azért is fontos, mert az összetevőjükből
meg lehet állapítani, milyen állapotban vannak. Nagy általánosságban a
könyvekben megtalálható kémiai anyagok lebomlása okozza a
’régikönyv-szagot’. A könyv papírja nagy mennyiségben tartalmaz
cellulózt és kis mennyiségben lignint. Ez utóbbi segít egybentartani a
cellulóz rostjait, illetve emiatt sárgulnak be, majd mennek tönkre az
öreg kötetek lapjai is. A modern könyvnyomtatás során már próbálják a
lignint kivonni a papírból, így azok hosszabb élettartammal is
rendelkeznek.
Forrás:
http://www.marmalade.hu/kulcsin/oldal-1/cikk/egy-konyv-illataE lapszám felelős szerkesztői: Tóth-Wagner Anikó és Szonda Szabolcs
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: bakai.magdolna@gmail.com.