Húsvéti ünnepváró

Az idén a járványhelyzetre való tekintettel, az iskolai könyvtár előtti nagy asztalon, valamint a könyvkölcsönző jól látható részén húsvéti témájú kiállításra került sor. Az ünnepi hangulat megteremtésében fontosnak tartottam a húsvéti népi szokások történetének felelevenítését. Ezért került a figyelem középpontjába a székelyföldön (és nemcsak) elterjedt tojásfestés, és a locsolás hagyományának részletesebb bemutatása. A kiállításban megtalálhatóak a húsvéti témájú írások, költemények, locsolóversek, zenék és képek. A könyvkölcsönző előterében pedig látható a nagyrészt húsvéti képeslapokból álló kiállítás. 

A mesés látvány egy lélekemelő ünnepi időutázásra invitálja a látogatókat.

A kiállításban szerepelő kötetek tartalmából a diákok és a tanárok által kért anyagrészt kérésre le lehet fényképezni vagy fénymásolni.

A expozíciót eddig közel 200-an látogatták meg, természetesen a járványszabályzati előírásokat betartva.

Az ünnepi képeslapkiállítás és a könyvtár előtti húsvéti szokásokról szóló képeskalaúz a tavaszi szünidőig lesz megtekinthető. A tavaszi szünidőben pedig online nézhetik meg a kíváncsiskodók.

Borbé Levente

könyvtáros

Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda

 

 

 

A Magyar Költészet Napja - Csíkszereda

     Az Agora Alapítvány a MAGYAR KÖLTÉSZET NAPJA alkalmából ONLINE SZAVALÓVERSENYT hirdet.

 

   2021-ben is több jelentős magyar költőre emlékezünk születésük vagy haláluk évfordulója kapcsán. A szavalóversenyre egy szabadon választott verssel lehet nevezni, az alábbi magyar költők műveiből:

BAJOR ANDOR, BABITS MIHÁLY, BERZSENYI DÁNIEL, FALUDY GYÖRGY, NEMES NAGY ÁGNES, PILINSZKY JÁNOS, REMÉNYIK SÁNDOR, ROMHÁNYI JÓZSEF, SZILÁGYI DOMOKOS, TÓTH ÁRPÁD, ZELK ZOLTÁN

 

Nevezési kategóriák, korcsoportok:

I. – 5-8 osztályos diákok

II. – 9-12 osztályos diákok (középiskolások)

III. – 19 év fölöttiek (felnőttek)

Minden kategória legjobb versmondói értékes jutalomban részesülnek!

 

JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ: 2021. április 7., szerda, éjféli 12 óra

A jelentkezési lap az alábbi linken található: https://forms.gle/jGpsWWUkzi16tKqP6

 

Kritériumok a beküldött videóhoz:

- a videó elején hangozzon el a neved, a vers címe és a költő neve, majd a teljes vers

- tilos olvasni a verset, látszódjon a felvételen, hogy fejből mondod

- a videót rögzítheted telefonnal, laptoppal, kamerával vagy bármilyen rendelkezésedre álló eszközzel, de fontos, hogy fekvő formátumban

- ne legyen vágás, szerkesztés a felvételen

- ha lehet, természetes, nappali fényben rögzítsd, ugyanakkor ne feledd a zsűri a versmondásodat fogja értékelni, nem a videó minőségét

- a videódat töltsd fel az ingyenesen használható WeTransfer.com oldalra (max. 2BG) és az itt kapott linket kell bemásolnod a jelentkezési lapra.

 

     Ha kérdésed van, vagy segítségre lenne szükséged, a koltoknapja@gmail.com e-mail címen, illetve a Facebook oldalunkon:

https://www.facebook.com/koltoknapja

érsz el bennünket.

 

    A zsűrizés és eredményhirdetés 2021. április 9-én, pénteken, a Kájoni János Megyei Könyvtárban fog zajlani, amit A Költészet Napja - Csíkszereda facebook oldalán közvetítünk.

    A rendezvény megkoronázásaként a nyertes szavalók fellépnek a gálaműsoron, amelyre április 11-én este a magyar költészet napján kerül sor, reményeink szerint élőben, a csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Házának színpadán. Akinek nem áll módjában résztvenni a gálán, annak kivetítjük a szavalatáról készült, beküldött videóját.

 

A magyar költészet napján hálásak vagyunk nagy költőinknek, akik szavakba tudták önteni mindazt, amit érzünk, átélünk, gondolunk. A legszebb köszönet olvasni, megtanulni, elmondani ezeket az alkotásokat. Kívánjuk, hogy mindenki megtalálja azt a verset, ami ebben a zajban csak neki szól, illetve amit élmény átadni másnak is.

Találkozzunk a versekben!

 

    Minden versenyzőnek jó szövegtanulást és sok sikert kívánunk! 

 az Agora Alapítvány munkatársai illetve partnereink, a Kájoni János Megyei Könyvtár és Csíkszereda Polgármesteri Hivatala

 

Olvasmányok hazai ízekkel tarkítva

 Hazait olvasni olyasmi, mint valami finom elemózsia, amikor az ember úton van, s lepihenve jóízűen lenyomtatja az addigi élményeit. Péter Beáta apró történetei egy-egy különleges, de igen ismerős falatocska ebben az elemózsiában. Hasonlít a kóstolgatásra, arra a „hadd lám ennek milyen különleges smakkja van”-ra.

Írásait áthatja a hétköznapokból kialakult, számunkra ismert, mégis bőségesen beszédes sztorik sokasága. Nem hiányzik belőlük a kedélyesség, a vicces pillanat. Az aprócskának látszó, de mégis jelentőséggel bíró tréfás szituációk adják meg az igazi ízét az olvasmányoknak.

Az emberek ugyanazok, akikkel mi is találkozunk az utcán, munkahelyen, vagy éppen pihenés céljából kint a szabadban. A mindennapok diktálta életérzés kiszámíthatósága néha vegyül az áttekinthetetlen, meglepetésszerű történésekkel.

Valamennyi írásában meg tudtam találni azt az üzenetet, hogy nem kell föltétlen annyira ragaszkodnunk a komolyságokhoz, néha érdemes lazítani. A tökéletlenségnek tűnő helyzetek gyakran derűt csalnak az arcunkra, amelytől jobb lehet a napunk is. Hiszen a munka, a gyereknevelés, a tanulás és az egyéb foglalatosság időnként ki-kicsúszhatnak az irányításunk alól. A megtörténtek ellen pedig kevésbé tudunk hadakérozni. Inkább a megfontoltság utáni letisztult kép lenne az igazi megoldás. És az sem baj, ha tudunk mulatni saját magunk bohókásra „sikeredett” dolgain.

A Péter Beáta Ez több lett. Maradhat? című kötetében lévő tárcanovellák javarészt egy felismerhető jelenettel indítanak, majd abból kristályosodik ki az az esemény, amelynek egy kis időre kedves vendégei lehetünk. És azt is észrevesszük a cselekmény előrehaladtával, hogy bármilyen helyzet is alakul ki körülöttünk, nagyon fontos hinni önmagunkban és másokban. Hisz csak akkor tudunk magunk körül rendet tartani, s álmaink megvalósítására gondolni, ha képesek vagyunk a ránk mért helyzetekben talpra állni. És mindehhez nem árt egy csipetnyi humor sem.

A kötetet 2020-ban adták ki Nagyváradon, a Varjúvár Kiadónál.

Borbé Levente,

könyvtáros

Bepillantás az OLVASÓI UTAZÁSBA

Újabb öröm ért mostanság: március tizedikén az utolsó tanórában Lázár Annamária, a kedves magyar nyelv és irodalom szakos tanárnő a X. A. filológia osztályában átadott nekem egy órát. Igyekeztem minél több színt belevinni a fennálló ötven percbe.

Kiindulópontként az „Olvasói utazás” helyi jellegű történetéről beszéltem, majd magával a foglalkozással folytattam.

Az élet csodájáról és annak megéléséről próbáltam képet alkotni számukra. Természetesen eme csodának a váratlan eseményeiről, kiszámíthatatlannak tünő következményeiről, a nehézségekről és a lelki megerősödésről. Ezért is olvastam fel Örkény István Örömhír című egypercesét, valamint Fekete István Tüskevár regényéből a nagybácsi unokaöccsének szánt intelmeit.

A mindennapok problémáinak megoldására szintén írók, költők műveiből idéztem részleteket: Bajor Andortól, Hervay Gizellától, Laczkfi Jánostól, Nemes Nagy Ágnestől, Tóth Krisztinától és Weöres Sándortól. A kiválasztott gondolatokkal is igyekeztem megerősíteni azt, hogy az előttünk álló nehézségre miként lehet lelki elixirt találni.

Itt is bemutatásra került egy Lázár Ervin történet. A címe: A kislány, aki mindenkit szeretett. Fontosnak tartottam felhívni a figyelmet az óvó-védő szülők, rokonok és pedagógusok szerepére a mindennapi élet adta bonyodalmak kibogozásához. A hiszékenység, a tapasztalatlanság, a tájékozatlanság, ami még esetleg büszkeséggel és elfogultsággal jár, bizony bajba sodorhatja az egyént. A felvilágosítás viszont eredményt szül, és a veszélynek kitett gyermek óvatosabbá válik, s nem ad annyira a csalóka látszatra.

Mint az előző bemutatón, az élet dolgaival kapcsolatosan szintén kiemeltem a közösség lényeges szerepét. Hiszen mindannyian tudjuk, ami együtt sikerül, az egyedül aligha megy.

Borbé Levente

könyvtáros

Nők az 1848-as forradalomban

 Az idén két ünnepet is átfogó kiállítással emlékeztem meg a Nők Nemzetközi Napjáról, és az 1848-1849-es Forradalom és Szabadságharc megünnepléséről. A két ünnepet a hölgyek kapcsolták össze. 

Azokra a nőkre fókuszáltam, akik valamilyen módon kivették részüket a szabadságharcból. Valamint a forradalom előtt és után is a szabadságharc eszméit megőrizve tevékenykedtek.

A kiállítás tartalmas részét a könyvtár előtti asztalon helyeztem el. Minden egyes hölgy képe mellé rövid leírás is járt, hogy milyen szerepet vállalt az említett korszakban.

A könyvkölcsönző előterében lévő kiállítás már több dokumentumot tartalmaz. Itt a forradalom és szabadságharc jobban ki lett emelve. A kiállításban plakátok, könyvek, fotók és rajzok is szerepelnek.

A kiállításban szerepelő nők névsora: Bányai Júlia, Csernovics Emília, Karacs Teréz, Kossuth Zsuzsanna, Laborfalvi Róza, Lebstück Mária, Leövey Klára, Szendrey Júlia, Teleki Blanka, Zichy Antónia és Zichy Karolina.

A expozíció anyaga március folyamán még megtekinthető lesz.

Borbé Levente,

könyvtáros

 

Kedvcsináló a majdani OLVASÓI UTAZÁSHOZ

 A kikelet egyik kedves ajándéka volt számomra az, mikor Markó Ilona magyar nyelv és irodalom szakos tanárnővel sikerült egy olvasói utazás bemutatót összehangolnunk. Az egyeztetések után március elsején, egy délelőtti órában, a IX. A, filológia osztály „mezejére” léptem.

Az óra első felében beszéltem az „Olvasói utazás” elindulásáról gimnáziumunkban. Arról, hogy a kezdetleges kudarcok ellenére miként vált valóra az elképzelésem.

Beszéltem a foglalkozás reklámozásáról, majd a csoportokról, akik már részt vettek ebben az utazásban.

Külön hangsúlyoztam azt, hogy az önmagunkról való beszélgetések a kiválasztott művek segítségével történnek meg. Itt pedig fontos a saját gondolat, vélemény és az ebből fakadó érzelmek, amelyek elkalauzolják őket az önismeret útjára. Hangsúlyoztam azt, hogy témaként bármi szóba jöhet, ami foglalkoztatja őket. Sőt, ha szeretnének egy általuk kiválasztott élethelyzetről szóló témát, akkor nyílt utat kapnak rá. Természetesen, ha van mit megbeszélni rajta. Lehet szó barátságról, magányról, kellemetlen helyzetről, stb., amelynek megtárgyalása közben a problémamegoldás kerül előtérbe. Emellett kellemes hangulatot tud teremteni.

Az ismertető után egyik kedvenc, és egyben már többször előadott mesém került terítékre. Lázár Ervin Dömdödömjét próbáltam újra megeleveníteni. A történet felolvasása és egyben előadása után a közösség jelentőségteljes szerepéről beszéltem. Nyilván azt lehet nevezni közösségnek, amelyik valamilyen szinten működik. Kitértem a jól működő közösségekre, ahol igenis vannak és lesznek problémák, de azok megoldására fogékonyak tudnak lenni tagjaik.

A diákok visszajelzése alapján azt látom, érdeklődnek a foglalkozás iránt. Emellett azt is hozzátették, hogy igen jól szórakoztak.

Öröm számomra az is, hogy a foglalkozás iránt érdeklődő tanárok száma gyarapodott.

Borbé Levente

könyvtáros

 

ReMeK-e-hírlevél 2021/3. számából

Pályázat a jövő újságíróinak

A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Újságírás Intézete pályázatot hirdet a 2020-2021-es tanév XII. osztályos tanulóinak és a korábbi években végzett diákoknak.

A pályázat témája: Sajtóanyag létrehozása (minden pályázó 1 pályaművel jelentkezhet).

A pályaművek tartalma: egy közéleti eseményről szóló, írott beszámoló, a szövegbe épített, eseményhez kapcsolódó fotókkal, 3-5 oldal terjedelemben (1,5-es sorköz, Times New Roman 12-es betűméret), valamint opcionálisan videomegosztó platformra (Youtube vagy egyéb) töltött videó – tekintettel a járványhelyzetre, az anyag online rendezvényről is készülhet.

A pályázat első helyezettje felvételi vizsga nélküli jelentkezhet az Újságírás szakra.

A pályázatok beküldése: elektronikus formában az info@ujsagiras.ro címre.

A pályázatok beküldésének határideje: 2021. május 15.

Forrás: https://www.ujszo.ro/ssr/cikk/palyazat-a-jovo-ujsagiroinak_02_11_21

 

Vita a kötelező iskolai olvasmányokról

Tóth Krisztina költő, író Jókai műveinek a kötelező olvasmányok listáján való szereplésével kapcsolatos nyilatkozata nyomán élénk vita alakult ki Magyarországon. A kötelező olvasmányok témája kapcsán nem először van vita arról, hogy milyen könyveket kellene kivenni a kötelezők listájáról, és miket kéne beemelni ahhoz, hogy a gyerekek jobban megszeressék az olvasást.

Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke korábban azt mondta, alapvetően nem a kötelező olvasmányok listájával van a baj, hanem azzal, hogy a klasszikus kötelezőkön kívül, amelyek a hagyományos nemzeti műveltség részét képezik, nem kerülnek bele a tananyagba azok a művek, amelyeket a gyerekekkel közös megállapodás szerint tanítanak. Arató akkor azt is hangsúlyozta, nagyobb teret kellene nyújtani a kortárs, valamint a populáris irodalomnak az irodalomtanításban.

Forrás és részletek itt: https://konyvesmagazin.hu/friss/kotelezo_olvasmanyok_vita.html

https://konyvesmagazin.hu/nagy/arcanum_kotelezo_olvasmanyok_mult.html

 

A 13. Nemzetközi Felolvasómaraton mérlege: 12 ország, közel 21 500 felolvasó

Pilinszky János műveiből olvastak fel a költő születésének 100 évfordulója alkalmából a 13. Nemzetközi Felolvasómaratonon 2021. február 23-án. A csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár által Hargita Megye Tanácsa támogatásával szervezett eseményhez idén 12 országból hozzávetőleg 21 450-en csatlakoztak. Itthon országszerte 14 megye számos településen zajlott a felolvasás, a szórványvidéktől Bukaresten át Székelyföldig közel 18 000-en szólaltattuk meg Pilinszky líráját és prózájának sorait. A romániai megyék közül idén is Hargita megyében kapcsolódtak be a legtöbben, több mint 10 000 felolvasó, Maros megye több mint 5000 felolvasóval a második, Bihar a harmadik (mintegy 1000 felolvasó). Határainkon túlról 11 országból csatlakoztak a maratonhoz, felolvastak Magyarországon, Kárpátalján (Ukrajna), Felvidéken (Szlovákia), Németországban, Belgiumban, Svájcban, Svédországban, az Egyesült Királyságban, Olaszországban, az óceánon túl pedig Kanadában és az Amerikai Egyesült Államokban is.

Folyamatosan érkeznek a maraton helyszíneiről a felolvasás élményét rögzítő fotók, videók, beszámolók a könyvtár Facebook oldalára:

https://www.facebook.com/K%C3%A1joni-J%C3%A1nos-Megyei-K%C3%B6nyvt%C3%A1r-Biblioteca-Jude%C5%A3ean%C4%83-K%C3%A1joni-J%C3%A1nos-261264613948693

Az ünnepi megnyitó idén is a Kájoni János Megyi Könyvtárban volt, ahová délelőtt 10 órára érkeztek az első felolvasók. A meghívottakat, az intézmények képviselőit és a felolvasókat Gyulai Arthur könyvtárigazgató köszöntötte, majd Zsidó Ferenc, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője beszélt Pilinszky költészetével kapcsolatos személyes élményeiről. Újdonságként a megnyitót élő közvetítésben is láthatták az érdeklődők. A technikának köszönhetően a megnyitó résztvevői László Juditot, a maraton ötletgazdáját is hallhatták, aki Budapestről jelntkezett be, Pilinszky két versét olvasva fel. Az olvasás öröme, az olvasáshoz való jog mindenkié – osztotta meg gondolatait a hallgatósággal. Elsőként a Csíki Játékszín színművésze, Puskás László olvasta fel Pilinszky Francia fogoly című versét. Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának képviseletében Farkas Balázs konzul és Takács Éva, a konzulátus munkatársa olvasott fel. Sógor Enikő, Csíkszereda alpolgármestere Pilinszky Füveskönyvéből olvasott. A Hargita Népe napilap szerkesztőségének tagjai is felolvastak, a költő számos ismert és kevésbé közismert műve hangzott el a könyvtár előadótermében. Párhuzamosan a város több tanintézményében zajlott felolvasás, Csíkszeredában mintegy 1500-an szólaltatták meg Pilinszky műveit.

Idén a járvány miatt kevesebb szervezett csoport vett részt a felolvasáson, sokkal több volt viszont az egyéni felolvasók száma, akár intézményekben, akár otthon, családi körben. A korábbi évek hagyományát követve a szervezők összesítik a maraton résztvevőinek létszámát, a számadatokat táblázatokban is közzéteszik a könyvtár honlapján. Török Edit, a maraton koordinátora és a Kájoni János Megyei Könyvtár munkatársai köszönik minden felolvasónak, az intézményeknek és szervezeteknek, akik bárhol a nagyvilágban megszólaltatták a költő műveit.

Az eseményről számos tudósítás jelent meg az online és a nyomtatott sajtóban, ezekből néhány elérhető az alábbi címeken:

https://szekelyhon.ro/aktualis/felolvasomaraton-pilinszky-janossal-a-kozeppontban

https://maszol.ro/kultura/Pilinszky-Janos-muveket-olvastak-fel-a-13-Nemzetkozi-Felolvasomaratonon

https://kronikaonline.ro/kultura/pilinszky-eletmuve-elott-tiszteleg-a-felolvasomaraton

Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/927/pilinszky-janos-felolvasomaraton--megnyito-a-kajoni-janos-megyei-konyvtarban

http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/929/12-orszagban-tobb-mint-21-500-felovaso-szolaltatta-meg-pilinszky-janos-muveit--osszesitett-adatok-a-13.-nemzetkozi-felolvasomaratonrol

 

Háromszéken is felolvastak Pilinszkyből

Pilinszky János műveit szólaltatták meg, születésének 100. évfordulója alkalmából, a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár által szervezett 13. Nemzetközi Felolvasómaraton alkalmából, 2021. február 23-án, a világ 11 országában közel 200 helyszínen olvastak fel a szerző írásaiból.

A kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár felhívására több helyszínen is zajlott felolvasás a városban: a Maassluis Nyugdíjasklubban, a Nők Egyesületében, a Liget kávéházban, a Petőfi Sándor Gimnázium sulirádiójában, szünetekben, a Nagy Mózes Elméleti Líceum IX. D osztályában, az Apor Péter Líceumban két osztályban, a Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárban. Csatlakozott még a felhíváshoz a berecki színjátszó csoport és a Tamási Áron Községi Könyvtár, valamint a torjai Kicsi Antal Gimnázium VI. osztálya.

Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/kezdikonyvtar

A Bod Péter Megyei Könyvtár könyvtárosai Pilinszky János prózájából és verseiből olvastak fel, csatlakozva a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár idei, tizenharmadik felolvasómaratonjához. Így idézték fel, szűk munkatársi körben, a 100 éve született költő, író emlékét, életművét.

Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/bodpeterlibrary/posts/3839875122717293

 

Szívből jövő könyvajándék – gyűlnek a kötetek

Egy hónapja hirdette meg Szívből jövő könyvajándék című programját a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár, és örömmel ad hírt róla, hogy az eddig beérkezett adományokból könyvajándékot kaptak a sepsiszentgyörgyi Ady Endre Általános Iskola II. és III. osztályos kisdiákjai, illetve a Szociális Ellátási és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság 1. sz. Családi Házának gyermekei.

Fotók az átadásról itt: http://www.kmkt.ro/atadtuk-az-elso-ajandekkonyveket

Február végéig 255 könyvet adományoztak a könyvtár által a könyvajándékozás nemzetközi napja alkalmából kezdeményezett akció során. 194-et a könyvtárba vittek be, 55-öt a sepsiszentgyörgyi könyvesboltokban lévő dobozokba helyeztek el, 6 darab pedig a Kovászna Megyei Szociális Ellátási és Gyermekjogvédelmi Igazgatóságon gyűlt össze.

A gyerekkönyvek gyűjtése február elsején kezdődött és április 23-ig tart.

A kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár és a Tegyünk Kézdiszékért Tömörülés is csatlakozott a Bod Péter Megyei Könyvtár kezdeményezéséhez, hogy közös erővel könyveket gyűjtsenek és adományozzanak szociálisan hátrányos gyermekek számára. Erre a célra a Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárban és a Borudvarban vannak kihelyezett dobozok.

A Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár is könyvnyereményt sorsol ki az adományozók között.

Forrás: https://www.hirmondo.ro/kultura/szivbol-jovo-

Továbbra is arra biztatnak mindenkit, nézzen szét otthon a könyvespolcon, és jó állapotban lévő, 2005 után megjelent gyermekkönyvekkel vagy a boltokban vásárolt kötetekkel támogassa a kezdeményezést! A szervezők közel 1500 háromszéki gyermeket szeretnének megajándékozni magyar és román nyelvű könyvekkel, illetve könyvgyűjteményt adományozni a különböző gyermekcsoportok számára.

Ahhoz, hogy igazi ajándék legyen az adomány, fontos, hogy a gyermekek tartalmas és szép kivitelezésű, a korosztályuknak megfelelő könyvekhez jussanak.

Forrás: https://www.hirmondo.ro/eletmod/cseperedo/folytatodik-a-konyvgyujtes/

Az akció tartalmáról bővebb részletek itt: http://kmkt.ro/szivbol-jovo-konyvajandek

Otthonunk az anyanyelv – kiállítás és előadás

Az anyanyelv nemzetközi napja tiszteletére nyílt kiállítás a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban 2021. február 22-én. A rendhagyó gyűjteményes tárlaton látható műalkotások Lázár Imre székelyudvarhelyi bronzöntőmester képzőművészeti gyűjteményéből származnak. A megnyitón Kovács Árpád művészettörténész beszélt a gyűjteményt létrehozó Lázár Imre mecénási tevékenységéről is, aki kiváló kapcsolatokat épített ki erdélyi és magyarországi szobrászokkal, gyűjteményének jelentős részét bronzszobrok és plakettek teszik ki. A rendezvényen Anyanyelv, kultúra, identitás címmel dr. Tapodi Zsuzsa, a Sapientia EMTE Csíkszeredai Kara Humántudományok Tanszékének professzora tartott előadást. Az anyanyelv a múlt és a kulturális identitás legfőbb őrzője és meghatározója, amely összeköti annak művelőit térben és időben egyaránt – hangzott el ebben.

A kiállított bronzplakettek és szobrok többsége erdélyi nagyjaink portréit jeleníti meg, a magyar nyelv és irodalom kiváló művelői, a művészetek és a tudomány jelesei előtt tisztelegve. Sok más kiemelkedő személyiség mellett Arany János, Mikes Kelemen, Bethlen Gábor, Ady Endre, Tamási Áron, József Attila, Bolyai Farkas, Bolyai János, Kőrösi Csoma Sándor, Orbán Balázs, Kemény János, Sütő András, Áprily Lajos, Márton Áron, Kós Károly, Kányádi Sándor alakja jelenik meg ezeken. Kiváló erdélyi művészek munkáit láthatjuk a tárlaton, többek között Adorjáni Endre, Bálint Károly, Bodó Levente, Gergely István, Hunyadi László, Kiss Levente, Konthur Bertalan, Székely József, Tőrös Gábor, Vetró Artúr, Vetró András szobrászművészek alkotásait. A gyűjteményt először három évvel ezelőtt állította ki Lázár Imre a budapesti Vármegye Galériában. Erre az alkalomra készült egy igényes kivitelezésű katalógus, amelyben 14 erdélyi szobrász 55 plakettje látható. Ezt a kiállítást 2018 novemberében meghívták a sárospataki Református Gimnáziumba is. Székelyföldön először a gyergyószentmiklósi városi könyvtárban láthatta a közönség. A Kájoni János Megyei Könyvtár kiállítótermében ingyenesen látogatható a tárlat, várják az iskolai csoportokat is, előzetes jelentkezés alapján.

Sajtóvisszhang: https://www.facebook.com/CsikbolVideok/videos/282826783190688

https://maszol.ro/kultura/Az-anyanyelv-napjat-unnepeltek-Csikszeredaban

Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/926/otthonunk-az-anyanyelv--bronzplakettek-es-szobrok-erdelyi-nagyjainkrol--kiallitas-nyilt-a-konyvtarban

 

Az „Isten háta mögött” egy jó hely!

A könyvkiadás legszebb része, mikor először kézbe veszek egy általunk kiadott kötetet, mondja Demeter László történész-muzeológus, az egyik legfontosabb erdélyi szellemi műhely, a baróti Tortoma Kiadó tulajdonosa, aki úgy véli, számukra háromszor nehezebb volt ismertté válni, felkapaszkodni, mint ha valamelyik nagyvárosban működnének.

Forrás és a beszélgetés itt: https://www.erdely.ma/az-isten-hata-mogott-egy-jo-hely-fabian-

 

Elhunyt Farkas Árpád költő, író, publicista

Életének 77. évében, súlyos betegség után, 2021. február 7-én elhunyt Farkas Árpád költő, író, publicista.

1944-ben született a Hargita megyei Siménfalván, középiskolai tanulmányait Székelyudvarhelyen végezte, majd a kolozsvári Babeş–Bolyai Egyetemen magyar nyelv- és irodalom szakos tanári oklevelet szerzett. 1963-tól jelentek meg versei különböző folyóiratokban és napilapokban. Az egyetem elvégzése után 1968-ig a háromszéki Vajnafalván tanított, 1968-tól Sepsiszentgyörgyön élt, 1971-ig újságíró volt a Megyei Tükörnél, 1971 és 1989 között a marosvásárhelyi Igaz Szó irodalmi folyóirat munkatársaként dolgozott. 1990-től az Igaz Szó utódának, a Látónak volt sepsiszentgyörgyi szerkesztője, 1993-tól 2010-ig a Háromszék című napilap főszerkesztője.

Meghatározó költője volt nemzedékének, költészetét és publicisztikáját a transzilván szellemiség és erős közösségi elkötelezettség jellemezte. Közéleti lírájával és publicisztikájával is a két világháború közötti erdélyi költők, írók legjobb örökségét vitte tovább, és ugyanakkor egyik legeredetibb költőnkként tartottuk számon. A hagyományos transzilván táj képvilágát felhasználva modern, látomásos költészetet művelt. Jelentős életművet hagyott ránk, amelynek központi üzenete az értelmiségi felelősségvállalás egy kisebbségi sorsra kényszerített közösség megmaradásáért.

Forrás: https://nepujsag.ro/articles/farkas-arpad-halalara

Nekrológok, visszaemlékezések:

https://kronikaonline.ro/kultura/bfut-az-idor-n-farkas-arpad-emlekere

https://www.ujhet.com/szegeny-farkas-arpad/

https://www.hirmondo.ro/velemeny/farkas-arpad-viragzo-lazmeroje/

https://www.3szek.ro/load/cikk/139129/farkas-arpad-az-ujsagiro

https://egy.hu/kult/egy-elmaradt-level-margojara-szemelyes-emlekezes-farkas-arpadra-108775

 

Kiss László az EMKE Monoki István-díjasa 2021-ben

Kiss László, a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceum könyvtárosa az Erdélyi Közművelődési Egyesület (EMKE) 2021-es Monoki István-díjasa.

A Monoki István-díj kimagasló, tudományos szintű szakmai teljesítményekért jár, vagy az egész romániai magyar könyvtárügy érdekében, kulturális értékeink megőrzéséért, gazdagításáért végzett áldozatos munkáért, vagy egy tevékeny és eredményes könyvtárosi életpálya elismerését jelenti.

Kiss László az egyetemes erdélyi könyvtárügy szolgálata mellett kiemelten az iskolai könyvtárak tevékenysége mellett kötelezte el magát, ennek érdekében több innovatív és széles körben ismert kezdeményezése is volt az évek során. Egyik legemlékezetesebb kampánya a 2015-ös „Iskolai könyvtárak a Fekete-tengertől az Északi-tengerig” című túra, amikor kerékpárral indult útnak a Fekete-tenger parti Konstancáról a hollandiai Hágáig. A mintegy 3000 kilométeres út célja az volt, hogy felhívja a figyelmet az olvasás és az iskolai könyvtárak fontosságára.

Forrás: RMKE-levelezőlista

 

Kiss László a 2016-os RMKE vándorgyűlésen, Gyimesközéplokon

Merítés-lista: Dragomán György és Vida Gábor írta az évtized könyveit

A magyar nyelven, magyar szerzőtől, első kiadásban 2010 és 2019 között megjelent legkiemelkedőbb könyveket kereste a Merítés-díj szépprózát elbíráló zsűrije. Az olvasók Dragomán György Máglya című regényét választották, a Merítés-díj zsűrije pedig Vida Gábor Egy dadogás története című könyvét szavazta az évtized legjobbjának.

Az olvasók körében népszerű volt továbbá Totth Benedek Holtverseny, Oravecz Imre Kaliforniai fürj, Esterházy Péter Hasnyálmirigynapló, Tompa Andrea Fejtől s lábtól, Nádas Péter Világló részletek, Gárdos Péter Hajnali láz, Péterfy Gergely Kitömött barbár, Kőrösi Zoltán Szívlekvár és Grecsó Krisztián Mellettem elférsz című könyve is.

Forrás és teljes cikk itt: http://szabadsag.ro/-/merites-lista-dragoman-gyorgy-es-vida-gabor-irta-az-evtized-konyveit

 

 Az évtized legfontosabb magyar nyelvű szépirodalmi könyvei

A Könyves Magazin sorra vette az évtized (2010-2020) legfontosabb magyar szépirodalmi megjelenéseit: az ötvenes lista közel harminc felkért szakértő, kiadóvezető, szerkesztő, kritikus, egyetemi tanár és újságíró segítségével állt össze. A folyamat úgy zajlott, hogy egyre rövidebb listákra kellett szavazniuk a voksolóknak, majd végül a szerkesztőség úgy döntött, hogy egy szerző egy könyvvel kerülhet fel a listára. Az évtized magyar listáján, ugyanúgy, ahogy a gyerek- és világirodalmi listán is, a szervezők elkerülték a sorrendezést.

A listán szép számmal szerepelnek erdélyi szerzők munkái is (Balla Zsófia, Bodor Ádám, Dragomán György, Tompa Andrea, Vida Gábor és mások).

Forrás és teljes cikk itt: https://konyvesmagazin.hu/nagy/magyar_irodalom_evtized_konyve_1.html

 

 Megjelent Márton Áron breviáriuma

A kötet anyagát a sepsiszentgyörgyi Dávid Péter gyűjtötte össze. A könyvecske akár jelképértékű is lehet, hiszen az a székelység, az erdélyi magyarság köztulajdona. Miért is? Márton Áron hagyatékát olvasó, vizsgáló és azt elképzelése szerint könyvecskének elkészítő Dávid Péter a hatalmas hagyatékból közös ékkövet keretezett, nem mellesleg, hanem a maga szempontjai szerint, teljes meggyőződéssel.

Az erdélyi magyarság minden gondja-baja benne a könyvben. A család, a gyermekek nevelése, a román elnyomás egyre nyomasztóbb fájdalma, az anyanyelv megvédése, így kerül szinte minden gondunk a csodálatos, nagyon is áldozatos pap védelme alá. Katonai szolgálat, börtön Romániában, rabtábori lét, mindent megélt a börtöntől az ínségig a maga népével a rettenetes és még fájdalmasabb román uralom idején, 1896 és 1980 között.

A könyv január 1-től december 31-ig minden napra „megszólaltatja” Márton Áront.

Forrás és teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/marton-aron-

 

Szerkesztők:

Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr; Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk; Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com; Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László, alpar@krecht.ro

 

E lapszám felelős szerkesztője: Kovács Eszter.

 

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: remekehirlevel@gmail.com

• ---