Székelyföldi Legendárium bemutató a csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumban

    Az iskola napok egyik kiemelkedő rendezvénye a Székelyföldi Legendárium bemutatója volt, amelynek értelmi szerzője és kezdeményezője Fazakas Szabolcs. Egy egyszerű levelezés indította el az egészet, és siker koronázta, mert Csíkban először hozzánk jött el a Legendárium.

       

Az előadás az iskola dísztermében (kápolnájában) volt megtartva, ahol a terem teljesen megtelt diákokkal és tanárokkal. A köszöntő beszédet Juhász-András Réka igazgatóhelyettes mondta, majd jöhetett a székelyföldi legendák ismertetése. Fazakas Szabolcs egyszerű, de ugyanakkor sikeres bemutatója lebilincselte az érdeklődő diákokat. Beszélt a saját értékeinkről, annak megőrzéséről és továbbadásáról, s főleg arról, hogy hallatni és észrevetetni kell magunkat a nagyvilágban, mert sokan azt sem tudják, hogy létezünk. Minden népnek megvan a saját legendavilága, nekünk is a magyar nemzeten belül, és vannak olyan történeteink, netán még jobbak is más európai népekénél. Ezért érdemes mindazt a kincset megőrizni, amit az elmúlt több mint ötven esztendő kiölt belőlünk. Újra vissza kell találnunk a gyökerekhez.

            A legendáriumi bemutató második felében Szabolcs beszélt arról a lelkes önkéntes csapatról, akikkel együtt dolgozva összegyűjtötték a székelyföldi legendákat. Elmondta, hogy eleinte csak Hargita megyében gondolkoztak, de a gyűjtések során egyre szélesedő repertoár végett egész Székelyföld képbe jött. A munkatársai szintén székelyföldiek. Itt helyben megtalálták azt az erőforrást, ami szükséges volt erre a célra. A tervekhez képest már többet megvalósítottak, hiszen nemcsak a legendákat sikerült összegyűjteni, de van honlapjuk, van legendatérkép és Székelyföld kulturális kincseit (a történelmi Erdélyre kiterjesztve) felvázoló térkép, valamint most kezdték el a jövőbeni rajzfilmes változatát az eddig összegyűjtött legendáknak. Tehát a munka nem áll le, még lesz folytatása. Külföldön, főleg Magyarországon nagy sikernek örvend ez a Legendárium, és készül a román, angol nyelvre való fordítás is.

            A bemutató végén az érdeklődés sem maradt el. A diákok közül sokan kérdéseket tettek fel úgy a készülő rajzfilmmel, mint más legendákkal kapcsolatos dolgokkal

 

Borbé Levente könyvtáros

Balázs-Bécsi Enikő dokumentarista

Borsodi L. László új kötetéről

A szavak ahol megtalálnak, ott kezdődik a költészet. Az irodalom munkái, s azoknak is egy része, amelyek megérintenek általában egyedi eredetiséget hordoznak magukban. Azt hiszem ez a jó. Az illúzió adta idő- és térbeli utazáson keresztül haladva böngészgetés közben jutottam el az állandóságig. Ez az állandóság hordozza magában az örök fényből kipattanó kis sugarakat, amelytől széppé válik az élet, a legnagyobb ajándék. Megerősíti hitem, s erre van a legnagyobb szükségem.

            Borsodi László legújabb kötetének olvasása közben is valami hasonló villanást éreztem. Ez az élményeredmény néhol megbabonázott, hiszen van benne egyszerűség, eredetiség, érthető tartalom, mesélő képvilág, amelybe mindazok beleférnek, akiknek  szükségük van az őszinteségre és a feltöltődésre. Egy varázsba csomagolt utazáshangulat gyanánt partot érő, néha szellemi komorsággal, de üdeséggel is párosuló szépségáramlatok lényegmarasztaló elemei szabadítanak fel a gúzsba kötött hétköznapokból, miközben csak arról regélnek. Ez egy kettősség, s mégsem meghasonlás, hiszen az állandóságban való utazás egyben tisztít, lehet az bármilyen hangulatot keltő elem, ugyanakkor előhozza az egymásrautaltság mélységeit és magasságait, amelytől a részek egy egésszé kerekednek ki.

            Úgy érzem többször is érdemes fellapozni a kötetet, mert benne van a lehetőség a továbbhaladásra, akkor is, ha netán valamelyik félemeleten úgy éreznénk, hogy szükségünk van a feltöltődésre. Vagy akkor is, ha éppen a körülölelő világot más szemszögből, hamis elemektől mentes képekből próbáljuk összerakni. Igen, a kötet eredetisége az, ami egyféleképpen megmozgatta belső világomat, s számomra bizony ez már költészet. 

Borbé Levente

 

Májusi évfordulók 2012

340 esztendeje, 1672. május elsején született Joseph Addison angol költő, esszéíró és újságíró.

150 éve, 1862. május elsején született Marcel Prévost francia regényíró és novellista.

240 éve, 1772. május másodikán született Novalis (Friedrich Leopold von Hardenberg) költő, író, a német romantika kiemelkedő alakja. Jelentős alkotásai: Himnuszok az éjszakához költeményciklus és Heinrich von Ofterdingen regénytöredék.

100 éve, 1912. május negyedikén született Eloi Sinervo finn költőnő.

90 éve, 1922 május hatodikán született Bezerédj Zoltán németországi magyar író és újságíró.

200 éve, 1812. május hetedikén született Robert Browing angol költő és dramaturg.

105 éve, 1907. május hetedikén született Szabédi László (Székely László) erdélyi székely-magyar költő, újságíró, műfordító és műkedvelő nyelvész.

135 éve, 1877. május nyolcadikán született Adolf Meschendörfer erdélyi szász-német író.

100 éve, 1912. május kilencedikén született Ottlik Géza magyar író és műfordító. Ismert művei: Hajnali háztetők, Iskola a határon.

20 éve, 1992. május tizenegyedikén hunyt el Kolozsvári Grandpierre Emil francia származású erdélyi magyar (később magyarországi) író, műfordító és kritikus.

190 éve, 1822. május tizenegyedikén született Szigeti József (Tripammer József) magyar színműíró és színész.

140 éve, 1872. május tizenharmadikán hunyt el Moritz Hartmann osztrák-német költő, műfordító, forradalmár és politikus.

100 éve, 1912. május tizennegyedikén született Hegedűs Géza magyar író, újságíró, költő, színházi szakíró és kritikus.

100 éve, 1912. május tizennegyedikén hunyt el August Strinberg drámaíró, regényíró, elbeszélő és festő, a svéd irodalom nagy alakja.

100 éve, 1912. május tizenötödikén született Salamon Ernő erdélyi zsidó származású székely-magyar költő és újságíró.

150 éve, 1862. május tizenötödikén született Arthur Schnitzler osztrák-német drámaíró.

20 éve, 1992. május tizenötödikén hunyt el Szépréti Lilla erdélyi magyar író, novellista és újságíró.

105 éve, 1907. május tizenhetedikén született Dsida Jenő erdélyi magyar költő és műfordító.

80 éve, 1932. május tizenhetedikén hunyt el Szini Gyula magyar író.

60 éve, 1952. május tizenhetedikén hunyt el Paul Bujor román író és biológus.

120 éve, 1892. május tizennyolcadikán hunyt el Teleki Sándor író, szabadságharcos.

40 éve, 1972. május tizennyolcadikán hunyt el Csépe Imre Jugoszláviai (Ma – Szerbia rész) magyar költő, elbeszélő és újságíró.

130 éve, 1882. május huszadikán született Sigrid Undset  norvég regényírónő.

100 éve, 1912. május huszonkettedikén hunyt el Esref szatirikus hangvételű török költő.

170 éve, 1842. május huszonharmadikán hunyt el José de Espronceda spanyol költő.

170 éve, 1842. május huszonharmadikán született Maria Konopnicka lengyel író, költő, irodalomkritikus és újságíró.  Ismertebb művei: A bátor Pisti, Árva Miska és a manók.

385 esztendeje, 1627. május huszonnegyedikén hunyt el Luis de Góngora y Argote, a spanyol barokk költészet kiemelkedő alakja.

70 éve, 1942. május huszonhatodikán hunyt el Kóbor Tamás felvidéki származású magyar író és publicista.

185 éve, 1827. május huszonhetedikén született Vajda János magyar költő és hírlapíró.

150 éve, 1862. május huszonnyolcadikán hunyt el Lev Alekszandrovics Mej orosz költő, drámaíró és műfordító.

100 éve, 1912. május huszonkilencedikén született Pamela Johnson angol regényíró, irodalmár és kritikus.

150 éve, 1862. május harmincegyedikén hunyt el Johann Nepomuk Nestroy osztrák-német színműíró.

110 éve, 1892. május harmincegyedikén született Konsztantyin Georgijevics Pausztovszkij orosz-szovjet elbeszélő és regényíró.

Érdemes Tudni

155 éve, 1857. május elsején született Pál Antal magyar folyóirat szerkesztő, szakíró.

65 éve, 1947. május másodikán született Tonk Sándor erdélyi magyar történész.

170 éve, 1842. május nyolcadikán született Héya Mihály magyar orvos, történész, politikus és szakíró.

130 éve, 1882. május tizenegyedikén született Gaál Endre székely-magyar közíró, a Székelység című lap szerkesztője.

100 éve, 1912. május tizenötödikén született Drócsay Imre székely-magyar festő, grafikus, bélyegtervező és sportoló.

110 éve, 1902. május huszadikán született Haszmann Pál székely-magyar néprajzi és helytörténeti kutató.

155 éve, 1857. május huszonnegyedikén született Molnár Lajos, a magyar sportirodalom egyik úttörője.

30 éve, 1982. május huszonötödikén hunyt el Sövér Elek székely-magyar festőművész.

85 éve, 1927. május huszonhetedikén született Tabák László zsidó származású magyar író, újságíró.

85 éve, 1927. május harmincegyedikén hunyt el Ferenczi Zoltán magyar irodalomtörténész és könyvtáros.

5 éve, 2007. május harmincegyedikén hunyt el Gál Elemér székely-magyar író, újságíró, szerkesztő. Ismert regénye: Héthavas

A Maroshévízi Meseszerre emlékezve

Nemrég sikerült megtalálnom egy múlt esztendei meseszeres rendezvényt, amelyet a Maroshévízi Kemény János Líceum könyvtárosa,  Deme Károly-Zsolt adott át.

Kis ízelítő:

    2011 november 4-én egy mesemondó vetélkedő zajlott iskolánkban, amely a „Meseszer”elnevezést viseli. Ez az elnevezés önmagáért beszél, a szer szó jelentése ugyanis kapcsolódás, társulás. A játékot az egri Bródy Sándor Városi és Megyei Könyvtár indította útjára, azzal a céllal, hogy a mesemondás „ősi szertartásával ez a magunkfajta emberi szerzet felszerelje magát türelemmel, az újrakezdés képességével, erkölcsi renddel, humorral, töretlen elszántsággal.”

Link a rendezvényhez:
http://kemenyweb.marosheviz.info/beszamolok-tevekenysegekrol-kirandulasokrol-stb/meseszer-az-iskolankban

B.L.

ReMek-e-hírlevél 2012/5. számából

A Magyar Könyvtárosok Egyesületének 44. Vándorgyűlése

Örömmel értesítünk mindenkit, hogy a Magyar Könyvtárosok Egyesületének 44. Vándorgyűlése Győrben, 2012. július 12–14. lesz. A 44. Vándorgyűlés honlapja az alábbi címen érhető el: http://vandorgyules.sze.hu
A konferencia fő témája: Stabilitás – innováció – inspiráció: Könyvtárak változó környezetben. A tartalom még nem teljes, folyamatosan bővítjük, de már lehet jelentkezni. Reméljük, mindenki megtalálja az őt érdeklő információ(ka)t.
Forrás: IFLA-HUN levelezőlista, közzéteszi Haraszti Katalin IFLA-HUN moderátor

Beder Tibor könyvét mutatták be Gyergyószentmiklóson
Szépszámú közönség volt kíváncsi 2012. április 14-én Beder Tibor legújabb, Ágyú és tulipán című könyvének bemutatására a gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban.
A könyv bemutatását megelőzően Kisné Portik Irén könyvtárigazgató köszöntötte az egybegyűlteket, valamint a szerzőt, továbbá a Tibor-névnap alkalmából egy csokor virággal fel is köszöntötte az írót. Ezt követően Bajna György újságíró mutatta be a könyvet, mondván: „Beder Tibor gyakorlatilag újabb ürügyet talált arra, hogy a mindennapi magyar életet irodalmi alkotás formájában tárja az olvasó elé” – mondta.
Ezzel a könyvvel a szerző a szerinte székely származású Orbán mester ágyúöntőnek állít emléket, aki a törököknek tett szolgálati ideje alatt megalkotta az akkori idő legnagyobb technikai vívmányát, aminek segítségével azok győzni tudtak. Bajna György több részt is felolvasott a könyvből, majd elmondta: „Mindez a magyar identitást erősíti.” Hozzátette, Beder Tibor nem atlaszokból és lexikonokból informálódott, hanem saját tapasztalataiból, ami nem mindennapi.
A felolvasást követően maga a szerző szólalt fel, és betekintést engedett a hallgatóságnak a kulisszák mögé, elmondta, hogy miként is formálta meg Orbán mester jellemét. Mondandóját az író a következőképpen zárta: „Nem szükséges elolvasni a könyvet, csak minden reggel, ha az ember ránéz a borítón lévő ágyúgolyóra, máris felfrissül benne a magyarságtudat.”
Forrás: http://www.szekelyhon.ro/muvelodes/beder-tibor

Testvérkönyvtári adomány a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárnak
Éppen 10 éve kötött partneri kapcsolatot a székelyudvarhelyi Városi Könyvtár a Tatabányai Városi Könyvtárral – tudtuk meg Szabó Károly udvarhelyi könyvtárigazgatótól. Az akkori igazgató, Csics Gyula szervezett kirándulást a tatabányai munkaközösségnek, akik eljöttek, megnézték a várost, a könyvtárat, megismerkedtek a kollégákkal, az utazást élénk együttműködés követte.
Könyvadományokat küldtek, több ízben is pályáztak az udvarhelyieknek dokumentumbeszerzésre. Tapasztalatcseréket szerveztek közösen, itt is, ott is. Bemutatót szerveztek a Csics Gyula naplójából készült kötetnek, részt vettek március 15-i közös ünneplésen, amikor ajándékkönyveket hoztak a gyerekrajzpályázat nyerteseinek, és kialakult egy tartós, emberileg és szakmailag is fontos kapcsolat.
'Tavaly Csics Gyula nyugdíjba vonult, az igazgatóságban őt Gyüszi László követte, akivel hasonlóan jó az együttműködés, örömmel állapíthatom meg, hogy továbbra is szeretnek bennünket, a könyvtárat és a várost egyaránt. Most 150 ezer forintra hoztak könyveket, DVD-ket nekünk, amely igen fontos számunkra, hiszen nem titok, hogy nagyon szűkös anyagi lehetőségeink vannak, így költségvetésből nem tudunk dokumentumokat vásárolni. Ezek a könyvek és filmek mind olyanok, amelyeket mi választottunk ki az olvasói igények alapján, így állíthatom, hogy jól gazdálkodtunk a lehetőséggel, és a felajánlott kerettel, nagyon remélem, hogy a kapcsolat a következő időben is folytatódik'– részletezte Szabó.
Forrás: http://www.szekelyhon.ro/aktualis/udvarhelyszek/testverkonyvtari-adomany-a-szekelyudvarhelyi-varosi-konyvtarnak

Megnyílt az új nemzeti könyvtár
Megnyitották Bukarestben a nagyközönség előtt az új román nemzeti könyvtárat, Mihai Răzvan Ungureanu miniszterelnök, Markó Béla miniszterelnök-helyettes és Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter jelenlétében.
A közkönyvtári forgalomnak szánt könyvállomány csak egy része vált most hozzáférhetővé az olvasóközönség számára, mert a költözés még nem fejeződött be. A nemzeti könyvtár teljes állománya több mint 12 millió kötetre rúg.
Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter úgy fogalmazott, hogy a könyvnek még hosszú élete lesz, mert az embernek szüksége van a nyomtatott könyvre, az irodalomra. Hozzátette: az államnak nincs joga kivonulni a kultúra finanszírozásából, mert az értékteremtő intézmények nem tudnák önerőből fenntartani magukat. Mihai Răzvan Ungureanu miniszterelnök szerint a könyvtárosok évszázadokon keresztül, viseltek bár „egyházi vagy világi ruhát”, hozzájárultak a könyv, a tudás és műveltség továbbörökítéséhez. Markó Béla azt mondta: a könyv valójában egy élőlény, az ember jobbik, értékesebb énje. Ugyanígy a nemzeti könyvtár is egyesíti magában mindazt, ami jobb és értékesebb a nemzetben – tette hozzá.
Románia nemzeti könyvtára eddig 11 különböző épületben működött. A központi székhely gondolata több mint fél évszázados, az építkezés 1986-ban kezdődött. A hét emeletet és két alagsori szintet magában foglaló, 15 ezer négyzetméter alapterülettel, 300 parkolóhellyel, 30 méter magas, 400 férőhelyes aulával rendelkező épület terveit a Ceauşescu-rendszer idején készítették. Az épület szervesen illeszkedett a Nép Házától induló, Ceauşescu megalomániáját tükröző sugárút összképébe, építése azonban a diktatúra bukásakor félbeszakadt.
Tíz évvel ezelőtt felmerült, hogy itt alakítsák ki a kormány új székházát, de a tervet később elvetették. A kulturális tárca 2009-ben kezdte el – új tervek szerint – az épület rehabilitálását és kulturális központtá alakítását. A könyvtár digitalizált kartotékrendszere és speciális könyvszállító liftek segítségével az olvasó nyolc percen belül megkaphatja a kikért kötetet. A könyvtári belépő ingyenes, kiváltásához csak fényképes igazolványra van szükség. Az épületben hat konferenciaterem is helyet kapott, és ide helyezte át székhelyét a kulturális minisztérium is.
Forrás: http://maszol.ro/kultura/megnyilt_a_nemzeti_konyvtar_

Kitüntették Kosz Orsolyát
A Hargita Megyei Könyvtár szolgálatában végzett több évtizedes szakmai tevékenységéért az EMKE Monoki István-díjjal tüntette ki a csíkszeredai Kosz Orsolya nyugalmazott könyvtárost.
„Olvasószolgálati munkája mellett módszertani feladatokat is ellátott, a községi könyvtárak dolgozóit szakmai tanácsokkal látta el, segített könyvállományuk elrendezésében. Leginkább mégis kitartó és szakszerű katalógusépítő, rendszerező munkáját szeretném kiemelni. Munkája nem volt látványos, publikus, mint a kis szorgos hangya nap mint nap tett, cselekedett, az olvasásért, az olvasókért, segítséget nyújtva a keresett olvasmányok fellelésében, könyvek visszakeresésében.
«Az életnek értéket csak a szolgálat adhat, amellyel az emberek ügye felé fordulunk… Ember vagy, tehát ember módra és az emberek között kell élned. Ember módra élsz, ha igazságosan élsz... Ha megkísérelsz – feltűnés és hiú szerep nélkül – segíteni az embereknek… Ennyi az élet értéke» – írta Márai Sándor. Ezt vallotta, vallja Kosz Orsolya is, ezt bizonyította munkásságával, életpéldájával” – méltatta a díjazottat Kopacz Katalin-Mária, a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke.
Forrás: http://www.szekelyhon.ro/muvelodes/kituntettek-kosz-orsolyat

E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.