Egy megálmodott különös történet

 A napokban Alekszandr Grin kisregény gyűjteményét vettem a kezembe. Nem véletlenül, hiszen ebben a hónapban van az orosz író születésének 140-ik évfordulója. Az apai ágon lengyel származású tollforgató, gyerekkorát nagy szegénységbe töltötte. Sajnos ettől az állapottól felnőtt korában sem tudott szabadulni tőle. Voltak nehéz napjai. Viszont ennek ellenére az írásait teljesen körüllengi a számunkra is szokatlan bűbáj és igézet. Talán imigyen igyekezett egyensúlyt teremteni lelkivilágában…

Grin három kisregénye közül az elsőt választottam ki bemutatásra, ami egyébként a kötet címe is. Fandango történetének kezdősorai egészen hűen ábrázolja a XIX. századi oroszországi állapotot. A szegénység, a társadalmi egyenlőtlenség, ahogy lenni szokott, legtöbbször túllép az igazságosságon. Ennek legjobb kifejezője az éhség. Az író mindezt a téli hideggel teszi még dermesztőbbé, nyomasztóbbá. Mégis történik valami szokatlan, a történetben megbúvó fandango muzsika csak amúgy áramlik szét, mint ahogy ez a régi spanyol táncos zene fokozatos önkívületi állapotba ragadása teszi. Ahogy a kasztanyetta csattogása élénkíti a ritmust, úgy változik át a cselekmény hangulata is. Szinte ide halljuk a gitárt, a citerát, vagy éppen a mandolin kellemes hangzását, amelyet a főhősünk elhagyva a lakását dúdolja magában.

A cselekmény meséje átsodródik az utcára. Cigány muzsikásokat lát, akiket általában irigyelnek. Talán azért mert van bennük valami megmagyarázhatatlan állandóság, mintha nem fogna a közösségükön az idő.

Hősünk Brok festőhöz érkezve, mint megbízott, hogy egy bizonyos képet vásároljon SZ. T.-nek, időzik el nála. Az ott látott festmények némelyike teljesen lenyűgözik őt. Brok úrral alkudoznak majd kiegyeznek az árban.

Újra kint találja magát az utcán. A Tudósok Háza felé veszi az irányt, ahol főleg élelmiszer, valamint ruhasegély érkezett. Ennek eloszlatásában próbál részt venni, mint tolmács az úgynevezett Rózsaszínű Teremben. A bálák még tartalmaztak hangszereket és más csecsebecséket is. Az úgynevezett spanyol segély, azért több felesleges dolgot tartalmazott, mint szükségest. Jersov statisztikus megjelenése zavart kelt az emberekben. Hősünk a dulakodás közben elesett. Mikor valamennyire helyrepofozták, mintha egy más dimenzióba lépett volna be. A nélkülöző város egyik épülete útvesztőnek tűnő hellyé alakul át. Újra találkozik a cigányokkal, akik ezúttal jósolnak neki kártyából és tenyérből egyaránt. A „tőlük kapott” kék kendő látomások és képzetek sorát idézi elő. A zűrzavaros fénybűvölet közepette találkozik a Brok házában azzal a bizonyos kiszemelt festménnyel. A kiválasztott rejtélyekkel teli kép fokozatosan megelevenedik előtte. Ezt követően káprázatokkal teli megdöbbentő és hihetetlen események sorai váltják egymást. A történet végén még a kedves nejével is találkozik, aki még tudta szerint, amikor elindult hazulról nem volt neki...

* * *

Grin hisz a fantázia éltető erejében. Néha szinte valóságként ábrázolja azt. Nem is csoda hogy a nyomorúságos valósághű életábrázolás után, ebben a műben is a történet átcsap valami különös és furcsa térbe és időbe. Az író ezzel is bírálja azt a társadalmat, amelyben élnie kell. A kisregény főszereplője ezért próbál szinte észrevétlenül kilépni a mindennapi élet mezejéről az általa kreált mesevilágba. Az egyes szám első személyben íródott kisregény egyik kulcsa a misztikus világ hitelesítésének.

Mindenképpen a történet magával ragadó, főleg, aki szereti a szárnyalást, és nem föltétlen szükséges elhinni. A kaland mégis megéri.

Rab Zsuzsa fordító lírai eszközei felélénkítik a látomásokban burkolódzó igaz zajló lét igenlését, és a benne rejlő csodákkal határos misztériumot.

Az illusztrációkat Kass János készítette.

Az érdeklődőknek:

A könyv 1970-ben jelent meg az Európai Könyvkiadónál, Budapesten (más kiadással még nem találkoztam).

Borbé Levente,

könyvtáros

Még maradtak helyek a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem könyvtár- és információtudomány szakon

 Kedves Kollégák!

Újra sikerült akkreditálnunk a könyvtár- és információtudomány szakot a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Történelem és Filozófia Karán.

Hamarosan kezdődik az őszi felvételi szeptember 7-én. Még van 3 államilag támogatott helyünk és 16 tandíjköteles a szakunkon.

A felvételire való beiratkozás online történik a következő honlapon: Alapképzés | kmti.hiphi.ubbcluj.ro

Minden egyetemi szakképesítésre törekvő hallgatót szeretettel várunk...

A könyvtár- és információtudomány szakirányítója,

Gurka-Balla Ilona

ReMeK-e-hírlevél 2020/8. számából

A Rákóczi Szövetség rajzpályázata

Várak és erődtemplomok, történelmünk dicső hírmondói címmel rajzpályázatot hirdet a budapesti Rákóczi Szövetség Kárpát-medencei és diaszpórában élő általános iskolásoknak. Két korcsoportban indulhatnak az általános iskolák 1–8. évfolyamain tanuló diákok:
Az én váram – 1–4. osztályos tanulóknak: ebben a korcsoportban a lakóhelyhez közeli vagy a tanuló szívéhez közel álló várról készített rajzzal lehet pályázni. A rajzhoz kapcsolódó, saját élményeket feldolgozó, rövid történeteket is fogadnak.
Magyar várak a történelem viharaiban – 5–8. évfolyamos tanulóknak: ebben a korcsoportban egy, a Kárpát-medence területén fellelhető várról, erődtemplomról készített rajzzal lehet pályázni.
A rajzok elbírálásakor kiemelt szempont lesz egy konkrét történelmi eseményre vagy irodalmi alkotásra való reflektálás. Pályázni legfeljebb egy A/4-es vagy A/3-as méretű rajzzal lehet. A rajzpályázatra színes (akvarell, tempera, pasztell stb.) vagy grafikai (ceruza, szén, tus, monotípia, különböző nyomatok, vegyes technika stb.) alkotást várnak. Nevezni a pályaműről készített fotó beküldésével lehet. A fotó készülhet mobiltelefonnal vagy egyéb digitális eszközzel, de fontos szempont, hogy jó minőségű felvétel legyen. A nevezés és a pályázaton való részvétel ingyenes. A fotók beküldési határideje: 2020. szeptember 30.
Az alkotásokról készített felvételeket az info@rakocziszovetseg.hu e-mail-címre várják. Az elektronikus levélben fel kell tüntetni: az alkotó nevét, életkorát és osztályát, a rajz címét/mottóját, a pályázati kategóriát, a felkészítő tanár nevét és e-mail-címét, az iskola nevét és elérhetőségeit.
Forrás és bővebb információk itt: https://www.rakocziszovetseg.org/fooldal-n/64-aktualis/1262-

Csodalámpa Olvasóklub: szűkebb körben, bő jókedvvel
A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár idén is megszervezte az előkészítő, első és második osztályos kisdiákok számára az olvasásnépszerűsítő és szövegértést fejlesztő vakációs foglalkozást, a Csodalámpa Olvasóklubot.
A sepsiszentgyörgyi helyi tanács támogatásával megvalósult foglalkozás – a járványhelyzetre való tekintettel – idén szűkebb körben, csökkentett létszámmal, szabadtérben zajlott.
Mintegy 10-12 kisdiák kapcsolódott be a tevékenységekbe, amelyek során Hollanda Andrea és Tóth-Wagner Anikó csoportvezetők Wéber Anikó Visszhangország című kisregényét és Kertész Erzsi Állati vállalat – Virágzoo című mesekönyvét olvasták fel. A kisdiákok együtt kalandoztak Cinkével a titokzatos Visszhangországban, ahol különös emberekkel ismerkedtek meg, és rádöbbentek, milyen fontos az egymásra figyelés. Aztán Antikával és Lopezzel megteremtették a Nagy Közös Boldogság szigetét a dzsungel egy lakályos részén, ahol a móka és a kacagás a mindennapok része.
A csoportvezetők játékos módszerekkel, drámajátékokkal igyekeztek gyerekközelbe hozni a történeteket. Megelevenítették és feldolgozták az olvasottakat, minden részhez totójáték kapcsolódott, amely a szövegértést, a koncentrálást volt hivatott fejleszteni. A 10 és 14 óra között zajló programban szereplő kézműves foglalkozások során csillagtérképet készítettek, batikoltak, karkötőt készítettek, origamiztak a gyermekek, Nagy Tímea, Szilágyi-Nagy Imola és Sándor Attila könyvtárosok vezetésével.
– Sokat vacilláltunk, hogy a jelen helyzetben megszervezzük-e a Csodalámpa Olvasóklub vakációs foglalkozást, végül bevállaltuk, mert azt láttuk, tapasztaltuk, hogy az elzártság, a karantén után a gyerekekben óriási az igény arra, hogy közösségben legyenek. Olyan játékokat kerestünk, amelyekhez nem kell közel menniük egymáshoz. A visszhang- vagy tükörjátéknál pár méterre állnak, nem érintik meg egymást, hanem szemkontaktust tartanak fenn. Szerencsére sok ilyen játék van, amit most alkalmaztunk is. Nagyon vigyáztunk, hogy betartsunk minden járványügyi előírást. Érkezéskor megmértük a gyerekek testhőmérsékletét, felügyeltük a kézmosást, fertőtlenítést – magyarázta Hollanda Andrea.
A járványhelyzet alakulásának függvényében augusztus 3. és 7. között a 6-7. osztályosokat, majd egy későbbi időpontban a 3-4. osztályos tanulókat várja a Csodalámpa Olvasóklub. A foglalkozások mindkét csoport esetében hétfőtől péntekig 10 és 14 óra között, a könyvtár melletti kiskertben, kizárólag szabadtéren zajlanak majd. A vakációs foglalkozások során a szervezők arra vállalkoznak, hogy irodalmi értékkel bíró, a résztvevők korosztályának és érdeklődési körének megfelelő olvasmányok ajánlása és játékos feldolgozása révén felmutassák a gyerekek számára az olvasásban rejlő lehetőségeket: fejlettebb önismeret, a világban való könnyebb tájékozódás, magabiztosság, jobb iskolai teljesítmény.
Forrás: https://www.hirmondo.ro/eletmod/cseperedo/csodalampa-olvasoklub-7/
A karantén-időszakban a könyvtár által indított kezdeményezések közül folytatódott a Cím-szó-tár interaktív játék az intézmény Facebook- és Instagram-oldalán, új témákat ajánlva ezek követőinek. Újabb bemutató, ajánló kollázsok is készültek az újonnan beszerzett könyvekről.
Forrás: Bod Péter Megyei Könyvtár - Olvasószolgálat

A „büszke székely” hazatért
Szurkos András költő, író, újságíró Meggyámbászott, büszke székely című kötetét mutatták be 2020. július 7-én, Kézdivásárhelyen. A háromszéki, pontosabban haralyi születésű szerzővel Iochom István újságíró, közíró, a Háromszék napilap munkatársa beszélgetett.
A már több mint 30 éve Magyarországon élő szerzőnek idén jelent meg Budapesten a publicisztikákat, morfondírokat és jegyzeteket tartalmazó kötete. Mint mondta, nem tud elszakadni háromszéki gyökereitől, így nem csoda, hogy írásainak központjában gyakran Kézdivásárhely, itthoni történetek, események, élethelyzetek állnak.
A kötetből Mike Bernadett, a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem keleti nyelvek és kultúrák, török szakirány mesterszakos hallgatója olvasott fel két írást.. A Megesett a baj című műben a szerző 2018-ban a centenáriumra reflektál, míg a Székely furfang című írás a székely észjárást járja körül. Bernadettet követően a szerző is felolvasta a kedvenc írását, a Nem találok szavakat címűt, amely a magyar nyelvről, annak szépségéről szól.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/a-buszke-szekely-hazatert/

Kriterion: a nemzetiségi könyvkiadás zászlóshajója
A Kriterion kiadó ötven éve, nevében hordozott, sokszínű, többnyelvű értékteremtő és kulturális tevékenysége már önmagában is történelmi jelentőségű. H. Szabó Gyulával, a kiadó vezetőjével beszélgettek.
Forrás és az interjú itt: https://hajonaplo.ma/irodalom/kriterion-a-nemzetisegi-konyvkiadas-

Megjelent a Berecki Harangszó huszadik évkönyve
Nemrég jelent meg Balogh András, a berecki művelődési központ nyugalmazott igazgatója főszerkesztésében és Ferentzi László, a Comenius-iskola nyugalmazott iskolaigazgatója társszerkesztésében, Tímár Réka, Fejér Laura és Biszak Tünde munkatársak közreműködésével, a Berecki Harangszó közel négyszáz oldalas jubileumi, 20. évkönyve.
A kiadvány a maga nemében páratlan, hiszen a berecki az egyetlen háromszéki művelődési ház, amely évről évre saját évkönyvet jelentet meg. De a húsz esztendő alatt nemcsak húsz évkönyv, hanem 240 Berecki Harangszó-újságszám, három emlékkönyv, egy monográfia és számos más kiadvány is napvilágot látott Balogh András főszerkesztésében.
Balogh András a jubileumi évkönyv bevezetőjében arról ír, hogy az összeállításnál eltértek az eddigi évkönyvek tartalmi felosztásától, a kalendáriumi részt követően képekben és szövegben visszatekintettek az elmúlt esztendő legfontosabb eseményeire, a második, Harangot kongatunk című részben pedig az olvasó ízelítőt kap a két évtizedes lapszerkesztési munkából. A vaskos évkönyvben több mint ötven tollforgató írása szerepel. Az igényes nyomdai kivitelezésű évkönyv borítóján Debreczeni Mihály drónos felvétele látható, a kiadvány műszaki szerkesztője pedig András Levente.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/134413/megjelent-a-berecki-harangszo-huszadik-evkonyve

Haza - Tompa Andrea legújabb regénye
Tompa Andrea megírta negyedik könyvét, Haza címmel, és ezúttal is sikerült egy teljesen új, az előző háromtól egészen eltérő történettel meglepnie olvasóit.
A szerzö legújabb regényének főhőse az igazi otthont keresi. A könyv nem nevesíti a szerző szülővárosát, és nem a múltat járja körül, hanem a mát. A főhős ezúttal egy befutott író, aki egykori hazáját hátrahagyva új hazát, új életet választ.
Elmenni könnyű, megérkezni nehéz, de hazatérni lehetséges egyáltalán? Ráfordulni az otthonról haza vezető útra az egykori osztálytársak hívására nehéz feladatnak ígérkezik a regény főhőse számára, aki bár országot váltott, nyelvet mégsem sikerült. A középkorú íróból nemcsak az utazás, a kaland iránti szenvedély párolgott el, de oda indul most vissza, ahol már nem várja senki, legfeljebb az emlékek, a család még élő tagjai is elköltöztek a városból.
De hol a haza, és hol van az otthon? Az az otthon, amit évtizedek alatt épített fel az ember felnőtt élete során, vagy ahol megszületett, ahonnan eljött, amit talán mégsem hagyott maga mögött egészen? Mi történt a harminc év alatt, mióta a regény elbeszélője a kezdeti könnyűséggel és izgatottsággal útra kelt, hogy átélje a saját kalandját, mi történt a többiekkel, akik szétszóródtak a világban, s hogyan boldogultak, akik maradtak a régi hazában? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Tompa Andrea negyedik regénye, két világ közé szoruló főhősét végigkísérve a hosszú úton, amely talán hazulról haza vezet, s amely egyúttal váratlan felfedezéseket is tartogat a múltból.
„Amíg valaki az élők sorában van, haza kell mennie, mert várják haza, mert nem lehet, hogy nem otthon ünnepli valaki az ünnepeket, aki elment, akkor is, ha neki viszont minden erőfeszítése arról szól, hogy megérkezzen egy másik tájba, egy másik házba, egy bérház negyedik emeletén egy parányi lakásba – nem hagyhatja egyedül az anyját az ünnepekre.”
Beszélgetés a könyvről itt: https://multikult.transindex.ro/?cikk=28520&uton_a_hazak_kozott_8211_tompa_andrea_legujabb_regenyenek_fohose_az_igazi_otthont_keresi
Forrás: https://moly.hu/konyvek/tompa-andrea-haza

Megjelent Szilágyi István új regénye
Történelmi nagyregény Szilágyi István Kossuth-díjas kolozsvári író új regénye, a Messze túl a láthatáron. A Rákóczi-szabadságharc korát bámulatos érzékkel megidéző író egyetemes szinten fogalmazza meg az önmagával számot vető ember tragikumát.
A Magyar Művészeti Akadémia kiadójánál napvilágot látott regény volumenében és szerkezetében az író korábban megjelent, Hollóidő című művét idézi, és méltó folytatása a korábbi nagy műveknek.
A Tompay Wajtha Mátyás visszaemlékezéseire építő első rész a kuruc „zajdulás” végnapjait beszéli el. A rejtélyektől és személyes tragédiáktól sem mentes szakaszt Tompay harminc évvel későbbi alakja köti át, amint – immár főbíróként – babonás, hiedelmes, boszorkányos perekben hozott ítéleteire tekint vissza.
„Szilágyi István arisztokratikus író, várat magára, hiszen erre a könyvre közel húsz évig vártunk. Történelmi nagyregény, benne vannak azok a tipikus szilágyis prózaírói és bölcseleti erények, amelyek korábbi könyveit is jellemzik” – mondja Pécsi Györgyi irodalomtörténész.
A mű két egységből áll, mint a Hollóidő, egy kisebb, epikusabb és egy nagyobb részből. Az első részt memoárnak nevezi az író, a Rákóczi-szabadságharc utolsó éveiről szól, itt hagyományos elbeszélő formát alkalmaz Szilágyi István. A főhős Rákóczi diplomatájaként szolgál, közben a felesége tragikus módon eltűnik. „Egészen más képet találunk a könyvben a Rákóczi-szabadságharcról, mint amit megszoktunk történelemből. A második rész meghökkentően izgalmas prózakísérlet, dialógusformában íródott. Nincs szabályos cselekmény, történet, nem lineárisan halad előre, hanem a párbeszédekben jelenik meg egyfajta világértelmezés. Körülbelül 3-4 évtizeddel a szabadságharc után vagyunk, de nem annak következményeit, nem a kor társadalmát, történelmét jeleníti meg Szilágyi, hanem elkanyarodik, és a szegedi boszorkánypereknek a világát idézi föl” – mondja Pécsi Györgyi.
Mi a bűn, mi a bűnhődés, van-e büntetés, jogosult-e az ember ítélni másokat? – ezek a kérdések tevődnek fel a regényben. „A legfontosabb, hogy számtalan titok veszi körül az életünket, és vajon tudjuk-e értelmezni ezeket a titkokat. A végkonklúzió, hogy részigazságokat, részvalóságokat ismerhetünk meg, és a részek megismeréséből viszont nem következhet ítéletalkotás az egészről. Ez az ítéletalkotás egyedül a Teremtőé” – fogalmaz az irodalomtörténész.
Az MMA kiadó tavaly jelentette meg Katlanváros címmel Szilágyi Istvánnak az 1960-as, 1970-es években írt esszéit, visszaemlékezéseit, személyes vallomásait.
Szilágyi István 1938. október 10-én született Kolozsváron. A bécsi döntést követően szülei Zilahra költöztek, így ott töltötte gyermekkorát. 1956-ban érettségizett Szatmáron, kitanulta a mozdonyszerelő géplakatos szakmát. 1958-tól a kolozsvári egyetem jogi karán tanult, 1963-ban nyert jogi diplomát. Az Utunk munkatársa, majd 1968 és 1989 között főszerkesztő-helyettese. 1990-től a Helikon főszerkesztője 2012 végéig.
Fontosabb regényei: Kő hull apadó kútba (1975), Agancsbozót (1990), Hollóidő (2001).
Forrás: https://kultura.hu/megjelent-szilagyi-istvan-uj-regenye/

Online nézhető a „nagy mesemondóról”, Benedek Elekről készült dokumentumfilm
Benedek Elek életének kevésbé ismert mozzanatait mutatja be egy játékfilmes betétekkel gazdagított dokumentumfilm, amelyet a Petőfi Irodalmi Múzeum Youtube-csatornáján részletekben tettek közzé. Mátyássy Áron és Szögi László rendezők Istenke bicskája című dokumentumfilmje azt mutatja be, hogy ki volt Benedek Elek a „nagy mesemondón” túl. „Benedek Elek határozott tollú publicista, a társadalmi igazságtalanságok iránt különös érzékenységet mutató regényíró, a hazafias szellemű és megfelelő minőségű oktatás harcos képviselője az országgyűlésben, s a magyar gyermek- és ifjúsági irodalomnak nemcsak megteremtő-művelője, hanem számtalan lap szerkesztője, valamint Trianon után az erdélyi magyar irodalmi közélet egyik legfontosabb szervezője is volt. Mindezek mellett pedig egy szinte mesebeli szerelem főhőse.. Aki a művein és a közéleti tevékenységén túl a teljes életével is példát mutatott. Az utókor számára is” – olvasható az ajánlóban.
Benedek Elek és Fischer Mária „szinte mesebeli szerelme”, amely egy budapesti trafikban kezdődött, és olyan erős volt, hogy már házastársakként a pár megbeszélte, hogy nem tudnak egymás nélkül élni, ezért egyszerre fognak meghalni, ami aztán így is történt. A dokumentumfilm játékfilmes betéteiben többek között ez a történetszál elevenedik meg, de például az író öngyilkossági kísérletének mozzanata is. A fiatal Benedek Eleket Kenéz Ágoston, az idős Elek Apót Kőszegi Ákos alakítja a filmben.
Forrás: https://www.maszol.ro/index.php/kultura/129398-online-nezhet-a-nagy-mesemondorol-benedek-elekr-l-keszult-dokumentumfilm
 

E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó.

Augusztusi évfordulók 2020

115 éve, 1905. augusztus elsején született Gáspár Margit magyar író, műfordító és színigazgató.

100 éve, 1920. augusztus elsején született John Holloway angol költő és kritikus.

95 éve, 1925. augusztus elsején született Ernst Jandl osztrák költő és író.

430 esztendeje, 1590. augusztus másodikán hunyt el Agostino Beccari olasz drámaíró és költő.

400 esztendeje, 1620. augusztus másodikán hunyt el Piotr Kochanowski lengyel költő és műfordító.

155 éve, 1865. augusztus másodikán született Irving Babbitt amerikai író, esszéista, irodalomkritikus és filozófus.

5 éve, 2015. augusztus másodikán hunyt el Soós Zoltán magyar költő, könyvtáros és újságíró.

215 éve, 1805. augusztus harmadikán hunyt el Christopher Anstey angol költő és szatirikus.

5 éve, 2015. augusztus harmadikán hunyt el Majla Sándor székelyföldi születésű magyar költő, író és szerkesztő.

145 éve, 1875. augusztus negyedikén hunyt el Hans Christian Andersen dán meseíró és költő. Ismert alkotásai: A kis gyufaárus lány, A rút kiskacsa, A kis hableány, A rendíthetetlen ólomkatona, A Hókirálynő stb.

140 éve, 1880. augusztus negyedikén született Gyallay Pap Domokos székely-magyar író, újságíró, színműíró és szerkesztő.

300 esztendeje, 1720. augusztus ötödikén (?) hunyt el Anne Finch angol költőnő és udvarhölgy.

170 éve, 1850. augusztus ötödikén született Guy de Maupassant francia regényíró és novellista. Ismertebb művei: Egy asszony élete, A szépfiú, Az ékszer, Céltalan szépség.

5 éve, 2015. augusztus ötödikén hunyt el Bonifert Mária magyar írónő és publicista.

1 éve, 2019. augusztus ötödikén hunyt el Toni Morisson (Chloe Anthony Wofford) amerikai írónő és novellista.

490 esztendeje, 1530. augusztus hatodikán hunyt el Jacopo Sannazaro olasz költő.

285 éve, 1635. augusztus hetedikén hunyt el Friedrich von Spee német jezsuita szerzetes író és költő.

120 éve, 1900. augusztus hetedikén hunyt el Najden Gerov a bolgár író, nyelvész és néprajzkutató.

80 éve, 1940. augusztus hetedikén született Bella István magyar költő és műfordító.

80 éve, 1940. augusztus hetedikén született Domokos István vajdasági származású magyar író, költő.

5 éve, 2015. augusztus hetedikén hunyt el Prágai Tamás magyar író, költő, szerkesztő és irodalomtörténész.

230 éve, 1790. augusztus nyolcadikán született Kölcsey Ferenc magyar költő és nyelvújító, a magyar nemzeti himnusz írója.

85 éve, 1935. augusztus nyolcadikán hunyt el Vojtěch Rakous zsidó származású cseh író.

70 éve, 1950. augusztus nyolcadikán hunyt el Schöpflin Aladár magyar író, irodalomtörténész, műfordító, szerkesztő és műkritikus.

1 éve, 2019. augusztus nyolcadikán hunyt el Jenny Berthelius svéd írónő.

225 éve, 1795. augusztus kilencedikén született Dukai Takách Judit magyar költőnő.

10 éve, 2010. augusztus tizedikén hunyt el Papp Árpád magyar költő, műfordító és irodalomtörténész.

10 éve, 2010. augusztus tizedikén hunyt el Bodor Béla magyar író, költő és képzőművész.

205 éve, 1815. augusztus tizenegyedikén született Gottfried Kinkel német költő, elbeszélő és művészettörténész.

325 esztendeje, 1695. augusztus tizenkettedikén hunyt el Huang Cung-hszi kínai császár filozófus, író, költő, matematikus, asztronómus, tudós és politikus.

270 éve, 1750 augusztus tizenkettedikén született Matija Petar Katančić magyarországi horvát költő, irodalmár, latinista és egyetemi tanár.

65 éve, 1955. augusztus tizenkettedikén hunyt el Thomas Mann német író. Fontosabb művei: A Buddenbrook ház, A varázshegy, Halál Velencében, Tonio Kröger, Lotte Weimarban, dr. Faustus, Egy szélhámos vallomásai, József és testvérei.

1 éve, 1019. augusztus tizenkettedikén hunyt el Paule Marshall (Valenza Pauline Bruke) amerikai írónő és költő.

145 éve, 1875. augusztus tizenharmadikán született Karl August Hindrey észt író, novellista.

445 esztendeje, 1575. augusztus tizennegyedikén hunyt el Diego de Hurtado de Mendoza spanyol költő, novellista és diplomata.

160 éve, 1860. augusztus tizennegyedikén született Ernest Thompson Seton skót-angol származású kanadai író, természetbúvár és festő.

155 éve, 1865. augusztus tizennegyedikén született Dmitrij Szergejevics Merezskovszkij orosz filozófus, író és költő.

1 éve, 2019. augusztus tizennegyedikén hunyt el Ugo Sandonetti olasz író és atléta.

280 éve, 1740. augusztus tizenötödikén született Mathias Claudius német költő és újságíró.

195 éve, 1825. augusztus tizenötödikén született brazil Bernardo Guimarães író, dramaturg és költő.

175 éve, 1835. augusztus tizenötödikén született Victor Tissot svájci francia író és műfordító.

170 éve, 1850. augusztus tizenötödikén született Gyp (Martel de Janville) francia írónő.

130 éve, 1890. augusztus tizenötödikén született Hunyadi Sándor magyar író, drámaíró és újságíró.

375 esztendeje, 1645. augusztus tizenhatodikán született Jean de La Bruyère francia író, esszéíró és moralista.

160 éve, 1860. augusztus tizenhatodikán született Jules Laforgue francia író és felolvasó.

300 esztendeje, 1720. augusztus tizenhetedikén hunyt el Anne Dacier (Saumur) francia írónő, filológus és műfordító.

175 éve, 1855. augusztus tizenhetedikén hunyt el Obernyik Károly magyar író, drámaíró és tanár.

95 éve, 1925. augusztus tizenhetedikén hunyt el Ioan Slavici román író, lapszerkesztő és politikus. Ismert művei: Anyja lánya, Az erdei lány, Mesék.

75 éve, 1955. augusztus tizenhetedikén hunyt el Alexander Roda Roda (Šandor Friedrich Rosenfeld) osztrák drámaíró, író, újságíró és színész.

30 éve, 1990. augusztus tizenhetedikén hunyt el Abody Béla magyar író, műfordító, kritikus, humorista és szerkesztő.

5 éve, 2015. augusztus tizenhetedikén hunyt el Ébert Tibor felvidéki magyar író, költő, kritikus, esztéta és zeneművész.

570 esztendeje, 1450. augusztus tizennyolcadikán született Marko Marulic horvát költő, műfordító, teológus és történész.

440 esztendeje, 1580. augusztus tizennyolcadikán született Prospero Bonarelli olasz író.

150 éve, 1870. augusztus tizennyolcadikán hunyt el John Pendleton Kennedy amerikai író.

120 éve, 1900. augusztus tizennyolcadikán hunyt el Albert Samain flamand származású francia költő és író.

95 éve, 1925. augusztus tizennyolcadikán született Brian Wilson Aldiss angol író, sci-fi író.

240 éve, 1780. augusztus tizenkilencedikén született Jean-Pierre de Béranger francia költő.

395 esztendeje, 1625. augusztus huszadikán született Thomas Corneille francia drámaíró, újságíró és ügyvéd.

170 éve, 1850. augusztus huszadikán hunyt el Honoré de Balzac francia író. Népszerű alkotásai: Goriot apó, Elveszett illúziók, Betti néni, Pons bácsi, A Nucingen ház, Hivatalnokok, A szamárbőr, A vörös vendégfogadó.

145 éve, 1875. augusztus huszadikán született Kamenyitzky Etelka (Ádám Éva) lengyel származású székely-magyar írónő, tanító, haditudósító és lapszerkesztő.

15 éve, 2005. augusztus huszadikán hunyt el Szalai Csaba magyar költő és újságíró.

385 esztendeje, 1635. augusztus huszonegyedikén hunyt el Félix Lope de Vega y Carpio spanyol költő, drámaíró és író.

170 éve, 1850. augusztus huszonkettedikén hunyt el Nikolaus Lenau német költő. Ismertebb művei: Faust, Don Juan.

145 éve, 1875. augusztus huszonkettedikén született Bányai Elemér erdélyi örmény származású magyar író, újságíró.

140 éve, 1880. augusztus huszonkettedikén Biró Lajos (Blau) zsidó származású magyar író, újságíró, forgatókönyvíró, szerkesztő és fordító.

130 éve, 1890. augusztus huszonkettedikén született Vasile Alecsandri román költő, néprajzkutató, dramaturg és politikus. Népszerűségét a Chiriţa nagysád vígjátéksorozattal aratta.

240 éve, 1780. augusztus huszonharmadikán született Jernej Kopitar szlovén nyelvész, író, műfordító és könyvtáros.

140 éve, 1880. augusztus huszonharmadikán született Alekszandr Grin lengyel származású orosz író.

200 éve, 1820. augusztus huszonnegyedikén hunyt el Ion Budai-Deleanu erdélyi román költő, író és történész. Fő műve a Cigányiász című vígeposz.

570 esztendeje, 1450. augusztus huszonötödikén hunyt el Ahmed Ibn Arabsáh (Ahmad ibn Arabshah) arab történetíró, író, történész és utazó.

250 éve, 1770. augusztus huszonötödikén hunyt el Thomas Chatterton angol költő.

120 éve, 1900. augusztus huszonötödikén hunyt el Friedrich Nietzsche német filozófus, író, költő. Ismert művei: Az Antikrisztus, Imigyen szóla Zarathustra, Túl jón és rosszon.

5 éve, 2015. augusztus huszonötödikén hunyt el Fejes Endre magyar író, színműíró és novellista. Ismert művei: Jó estét nyár, jó estét szerelem és A fiú, akinek angyalarca volt.

140 éve, 1880. augusztus huszonhatodikán született Guillaume Apollinaire francia költő, író és kritikus.

135 éve, 1885. augusztus huszonhatodikán született Jules Romains francia író és költő.

75 éve, 1945. augusztus huszonhatodikán hunyt el Franz Werfel osztrák költő, író és színműíró.

15 éve, 2005. augusztus huszonhatodikán hunyt el Csajka Gábor Cyprian magyar író, költő és grafikus.

15 éve, 2005. augusztus huszonhatodikán hunyt el Wolfgang Bauer osztrák drámaíró, esszéíró és költő.

720 esztendeje, 1300. augusztus huszonhetedikén hunyt el Guiodo Cavalcanti olasz költő.

100 éve, 1920. augusztus huszonhetedikén született Dezséry András ausztráliai magyar író, újságíró, szerkesztő és könyvkiadó.

90 éve, 1930. augusztus huszonhetedikén hunyt el Galgóczi Erzsébet magyar írónő és forgatókönyvíró.

10 éve, 2010. augusztus huszonhetedikén hunyt el Utassy Jószef költő és műfordító.

1235 esztendeje, 785. augusztus huszonnyolcadikán hunyt el Otomo no Jakamocsi (Ōtomo no Yakamochi) japán költő és fordító.

1590 esztendeje, 430. augusztus huszonnyolcadikán hunyt el Szent Ágoston hippoi püspök, író és filozófus.

395 esztendeje, 1625. augusztus huszonnyolcadikán hunyt el John Fletcher angol író, drámaíró.

120 éve, 1900. augusztus huszonnyolcadikán született Békés István magyar író, újságíró és műfordító.

95 éve, 1925. augusztus huszonnyolcadikán született Jurij Valentyinovics Trifonov orosz író.

395 esztendeje, 1625. augusztus huszonkilencedikén? Született Juan Bautista Diamante portugál-görög származású spanyol költő és drámaíró.

105 éve, 1915. augusztus huszonkilencedikén született Botár Béla székely-örmény költő és műfordító.

130 éve, 1890. augusztus harmincadikán született Reményik Sándor erdélyi magyar költő.

85 éve, 1935. augusztus harmincadikán született Tar Károly erdélyi magyar író, költő, újságíró és szerkesztő.

85 éve, 1935. augusztus harmincadikán hunyt el Henri Barbusse francia költő, író, publicista és politikus.

375 esztendeje, 1645. augusztus harmincegyedikén hunyt el Francesco Bracciolini olasz költő.

200 éve, 1820. augusztus harmincegyedikén hunyt el Ungvárnémeti Tóth László magyar költő.

330 esztendeje, 1690 augusztusában született Mikes Kelemen székely-magyar író, műfordító, II. Rákóczi írnoka és kamarása. Remekbe sikerült műve a Törökországi levelek.

Érdemes tudni

135 éve, 1885. augusztus elsején született Hevesy György zsidó származású magyar Nobel-díjas vegyész.

90 éve, 1930. augusztus elsején született Toró Árpád székely-magyar orvos és emlékíró.

85 éve, 1935. augusztus negyedikén született Kolumbán József székely-magyar matematikus.

15 éve, 2005. augusztus negyedikén hunyt el Dani János erdélyi magyar levéltáros és történész.

145 éve, 1875. augusztus ötödikén hunyt el Szerelmey Miklós (Nicolaus Carl Liebe) magyar feltaláló, mérnök, litográfus és karikaturista.

105 éve, 1915. augusztus ötödikén született Bodor András erdélyi magyar történész, műfordító és egyetemi tanár.

50 éve, 1970. augusztus ötödikén hunyt el Békési Ágnes erdélyi magyar műfordító és szerkesztő.

45 éve, 1975. augusztus ötödikén hunyt el Győri Klára erdélyi magyar mesemondó.

45 éve, 1975. augusztus hatodikán hunyt el Ravasz László erdélyi magyar származású hitszónok, újságszerkesztő, író és teológus.

85 éve, 1935. augusztus nyolcadikán született Gál Árpád székely-magyar zeneszerző. Többek között ő szerezte a csíki hokicsapat indulóját, valamint a Márton Áron Gimnázium (az akkori Matematika Fizika Líceum) iskolahimnuszát.

135 éve, 1885. augusztus kilencedikén született Biró Vencel Erdélyben munkálkodó magyar történész és szerzetes.

215 éve, 1805. augusztus tizedikén született Toldy Ferenc magyar irodalomtörténész, kritikus és egyetemi tanár.

195 éve, 1825. augusztus tizedikén született Bodola Lajos székely-magyar bányamérnök, ágyúöntő, út- és hídépítő.

5 éve, 2015. augusztus tizedikén hunyt el Cziezel Endre német származású magyar orvos-genetikus, genetikai szakíró és egyetemi tanár.

100 éve, 1920. augusztus tizenharmadikán született Szabó Hajnal székely-magyar tankönyvíró és szerkesztő.

125 éve, 1895. augusztus tizennyolcadikán született Sütő Béla székely-magyar iparművész.

520 esztendeje, 1500. augusztus tizenkilencedikén a nándorfehérvári diadal emlékére VI. Sándor Pápa megújította elődje bulláját. Eme győzelem emlékére a keresztény országokban elrendelte a déli harangszót.

95 éve, 1925. augusztus tizenkilencedikén hunyt el Kner Izidor a zsidó származású magyar nyomdász, könyvkötő és könyvkiadó. A magyar könyvterjesztés és a művészi könyvnyomtatás kiemelkedő alakja.

85 éve, 1935. augusztus tizenkilencedikén hunyt el Kassai Lajos székely-magyar tanár, költő, újságíró és csíksomlyói plébános. Nevéhez fűződik a Csíkszeredába költöző gimnázium dendrológiai parkjának létrehozása.

1 éve, 2019. augusztus tizenkilencedikén hunyt el Rónai István erdélyi magyar zenei író és zongoraművész.

510 esztendeje, 1510. augusztus huszonegyedikén született Dávid Ferenc (Franz Hertel) magyar-német (erdélyi szász) származású hitújító. Az erdélyi unitárius egyház megalapítója és első püspöke.

140 éve, 1880 augusztus huszonegyedikén született, és 65 éve, 1955. augusztus tizenötödikén hunyt el Kovács István székely-magyar régész, muzeológus és numizmatikus.

110 éve, 1910. augusztus huszonegyedikén hunyt el Székely Bertalan székely-magyar festő és pedagógus.

30 éve, 1990. augusztus huszonegyedikén indították el a Csíki Lapok heti lapot.

5 éve, 2015. augusztus huszonegyedikén hunyt el Péter György erdélyi magyar közgazdász, szakíró és egyetemi oktató.

125 éve, 1895. augusztus huszonkettedikén született Almásy László Ede magyar utazó, Afrika-kutató és felfedező.

40 éve, 1980. augusztus huszonkettedikén a csíksomlyói templom Mária szobor talapzatának javításakor kerültek elő a ferencesek könyvtárának kincseiből könyvek és leltári iratok. Többek között misztériumdrámák, függőpecsétes oklevél és egy XVII. századból való Kájoni János nyomdász arcképe.

85 éve, 1935. augusztus huszonharmadikán született Szász Lőrinc székely-magyar nyelvi szakíró és szótáríró.

25 éve, 1995. augusztus huszonötödikén hunyt el Pongrácz Antónia erdélyi magyar iparművész és grafikus.

195 éve, 1825. augusztus huszonkilencedikén született Salamon Ferenc erdélyi származású magyar történész, esztéta, színikritikus és műfordító.

130 éve, 1890. augusztus harmincegyedikén hunyt el Szabó Károly magyar történész, bibliográfus, könyvtáros és jogász.