A Rákóczi Szövetség rajzpályázata
Várak
és erődtemplomok, történelmünk dicső hírmondói címmel rajzpályázatot
hirdet a budapesti Rákóczi Szövetség Kárpát-medencei és diaszpórában élő
általános iskolásoknak. Két korcsoportban indulhatnak az általános
iskolák 1–8. évfolyamain tanuló diákok:
Az én váram – 1–4. osztályos tanulóknak: ebben a korcsoportban a lakóhelyhez közeli vagy a tanuló szívéhez közel álló várról készített rajzzal lehet pályázni. A rajzhoz kapcsolódó, saját élményeket feldolgozó, rövid történeteket is fogadnak.
Magyar várak a történelem viharaiban – 5–8. évfolyamos tanulóknak: ebben a korcsoportban egy, a Kárpát-medence területén fellelhető várról, erődtemplomról készített rajzzal lehet pályázni.
A rajzok elbírálásakor kiemelt szempont lesz egy konkrét történelmi eseményre vagy irodalmi alkotásra való reflektálás. Pályázni legfeljebb egy A/4-es vagy A/3-as méretű rajzzal lehet. A rajzpályázatra színes (akvarell, tempera, pasztell stb.) vagy grafikai (ceruza, szén, tus, monotípia, különböző nyomatok, vegyes technika stb.) alkotást várnak. Nevezni a pályaműről készített fotó beküldésével lehet. A fotó készülhet mobiltelefonnal vagy egyéb digitális eszközzel, de fontos szempont, hogy jó minőségű felvétel legyen. A nevezés és a pályázaton való részvétel ingyenes. A fotók beküldési határideje: 2020. szeptember 30.
Az alkotásokról készített felvételeket az info@rakocziszovetseg.hu e-mail-címre várják. Az elektronikus levélben fel kell tüntetni: az alkotó nevét, életkorát és osztályát, a rajz címét/mottóját, a pályázati kategóriát, a felkészítő tanár nevét és e-mail-címét, az iskola nevét és elérhetőségeit.
Forrás és bővebb információk itt: https://www.rakocziszovetseg.org/fooldal-n/64-aktualis/1262-
Csodalámpa Olvasóklub: szűkebb körben, bő jókedvvel
A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár idén is megszervezte az előkészítő, első és második osztályos kisdiákok számára az olvasásnépszerűsítő és szövegértést fejlesztő vakációs foglalkozást, a Csodalámpa Olvasóklubot.
A sepsiszentgyörgyi helyi tanács támogatásával megvalósult foglalkozás – a járványhelyzetre való tekintettel – idén szűkebb körben, csökkentett létszámmal, szabadtérben zajlott.
Mintegy 10-12 kisdiák kapcsolódott be a tevékenységekbe, amelyek során Hollanda Andrea és Tóth-Wagner Anikó csoportvezetők Wéber Anikó Visszhangország című kisregényét és Kertész Erzsi Állati vállalat – Virágzoo című mesekönyvét olvasták fel. A kisdiákok együtt kalandoztak Cinkével a titokzatos Visszhangországban, ahol különös emberekkel ismerkedtek meg, és rádöbbentek, milyen fontos az egymásra figyelés. Aztán Antikával és Lopezzel megteremtették a Nagy Közös Boldogság szigetét a dzsungel egy lakályos részén, ahol a móka és a kacagás a mindennapok része.
A csoportvezetők játékos módszerekkel, drámajátékokkal igyekeztek gyerekközelbe hozni a történeteket. Megelevenítették és feldolgozták az olvasottakat, minden részhez totójáték kapcsolódott, amely a szövegértést, a koncentrálást volt hivatott fejleszteni. A 10 és 14 óra között zajló programban szereplő kézműves foglalkozások során csillagtérképet készítettek, batikoltak, karkötőt készítettek, origamiztak a gyermekek, Nagy Tímea, Szilágyi-Nagy Imola és Sándor Attila könyvtárosok vezetésével.
– Sokat vacilláltunk, hogy a jelen helyzetben megszervezzük-e a Csodalámpa Olvasóklub vakációs foglalkozást, végül bevállaltuk, mert azt láttuk, tapasztaltuk, hogy az elzártság, a karantén után a gyerekekben óriási az igény arra, hogy közösségben legyenek. Olyan játékokat kerestünk, amelyekhez nem kell közel menniük egymáshoz. A visszhang- vagy tükörjátéknál pár méterre állnak, nem érintik meg egymást, hanem szemkontaktust tartanak fenn. Szerencsére sok ilyen játék van, amit most alkalmaztunk is. Nagyon vigyáztunk, hogy betartsunk minden járványügyi előírást. Érkezéskor megmértük a gyerekek testhőmérsékletét, felügyeltük a kézmosást, fertőtlenítést – magyarázta Hollanda Andrea.
A járványhelyzet alakulásának függvényében augusztus 3. és 7. között a 6-7. osztályosokat, majd egy későbbi időpontban a 3-4. osztályos tanulókat várja a Csodalámpa Olvasóklub. A foglalkozások mindkét csoport esetében hétfőtől péntekig 10 és 14 óra között, a könyvtár melletti kiskertben, kizárólag szabadtéren zajlanak majd. A vakációs foglalkozások során a szervezők arra vállalkoznak, hogy irodalmi értékkel bíró, a résztvevők korosztályának és érdeklődési körének megfelelő olvasmányok ajánlása és játékos feldolgozása révén felmutassák a gyerekek számára az olvasásban rejlő lehetőségeket: fejlettebb önismeret, a világban való könnyebb tájékozódás, magabiztosság, jobb iskolai teljesítmény.
Forrás: https://www.hirmondo.ro/eletmod/cseperedo/csodalampa-olvasoklub-7/
A karantén-időszakban a könyvtár által indított kezdeményezések közül folytatódott a Cím-szó-tár interaktív játék az intézmény Facebook- és Instagram-oldalán, új témákat ajánlva ezek követőinek. Újabb bemutató, ajánló kollázsok is készültek az újonnan beszerzett könyvekről.
Forrás: Bod Péter Megyei Könyvtár - Olvasószolgálat
A „büszke székely” hazatért
Szurkos András költő, író, újságíró Meggyámbászott, büszke székely című kötetét mutatták be 2020. július 7-én, Kézdivásárhelyen. A háromszéki, pontosabban haralyi születésű szerzővel Iochom István újságíró, közíró, a Háromszék napilap munkatársa beszélgetett.
A már több mint 30 éve Magyarországon élő szerzőnek idén jelent meg Budapesten a publicisztikákat, morfondírokat és jegyzeteket tartalmazó kötete. Mint mondta, nem tud elszakadni háromszéki gyökereitől, így nem csoda, hogy írásainak központjában gyakran Kézdivásárhely, itthoni történetek, események, élethelyzetek állnak.
A kötetből Mike Bernadett, a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem keleti nyelvek és kultúrák, török szakirány mesterszakos hallgatója olvasott fel két írást.. A Megesett a baj című műben a szerző 2018-ban a centenáriumra reflektál, míg a Székely furfang című írás a székely észjárást járja körül. Bernadettet követően a szerző is felolvasta a kedvenc írását, a Nem találok szavakat címűt, amely a magyar nyelvről, annak szépségéről szól.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/a-buszke-szekely-hazatert/
Kriterion: a nemzetiségi könyvkiadás zászlóshajója
A Kriterion kiadó ötven éve, nevében hordozott, sokszínű, többnyelvű értékteremtő és kulturális tevékenysége már önmagában is történelmi jelentőségű. H. Szabó Gyulával, a kiadó vezetőjével beszélgettek.
Forrás és az interjú itt: https://hajonaplo.ma/irodalom/kriterion-a-nemzetisegi-konyvkiadas-
Megjelent a Berecki Harangszó huszadik évkönyve
Nemrég jelent meg Balogh András, a berecki művelődési központ nyugalmazott igazgatója főszerkesztésében és Ferentzi László, a Comenius-iskola nyugalmazott iskolaigazgatója társszerkesztésében, Tímár Réka, Fejér Laura és Biszak Tünde munkatársak közreműködésével, a Berecki Harangszó közel négyszáz oldalas jubileumi, 20. évkönyve.
A kiadvány a maga nemében páratlan, hiszen a berecki az egyetlen háromszéki művelődési ház, amely évről évre saját évkönyvet jelentet meg. De a húsz esztendő alatt nemcsak húsz évkönyv, hanem 240 Berecki Harangszó-újságszám, három emlékkönyv, egy monográfia és számos más kiadvány is napvilágot látott Balogh András főszerkesztésében.
Balogh András a jubileumi évkönyv bevezetőjében arról ír, hogy az összeállításnál eltértek az eddigi évkönyvek tartalmi felosztásától, a kalendáriumi részt követően képekben és szövegben visszatekintettek az elmúlt esztendő legfontosabb eseményeire, a második, Harangot kongatunk című részben pedig az olvasó ízelítőt kap a két évtizedes lapszerkesztési munkából. A vaskos évkönyvben több mint ötven tollforgató írása szerepel. Az igényes nyomdai kivitelezésű évkönyv borítóján Debreczeni Mihály drónos felvétele látható, a kiadvány műszaki szerkesztője pedig András Levente.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/134413/megjelent-a-berecki-harangszo-huszadik-evkonyve
Haza - Tompa Andrea legújabb regénye
Tompa Andrea megírta negyedik könyvét, Haza címmel, és ezúttal is sikerült egy teljesen új, az előző háromtól egészen eltérő történettel meglepnie olvasóit.
A szerzö legújabb regényének főhőse az igazi otthont keresi. A könyv nem nevesíti a szerző szülővárosát, és nem a múltat járja körül, hanem a mát. A főhős ezúttal egy befutott író, aki egykori hazáját hátrahagyva új hazát, új életet választ.
Elmenni könnyű, megérkezni nehéz, de hazatérni lehetséges egyáltalán? Ráfordulni az otthonról haza vezető útra az egykori osztálytársak hívására nehéz feladatnak ígérkezik a regény főhőse számára, aki bár országot váltott, nyelvet mégsem sikerült. A középkorú íróból nemcsak az utazás, a kaland iránti szenvedély párolgott el, de oda indul most vissza, ahol már nem várja senki, legfeljebb az emlékek, a család még élő tagjai is elköltöztek a városból.
De hol a haza, és hol van az otthon? Az az otthon, amit évtizedek alatt épített fel az ember felnőtt élete során, vagy ahol megszületett, ahonnan eljött, amit talán mégsem hagyott maga mögött egészen? Mi történt a harminc év alatt, mióta a regény elbeszélője a kezdeti könnyűséggel és izgatottsággal útra kelt, hogy átélje a saját kalandját, mi történt a többiekkel, akik szétszóródtak a világban, s hogyan boldogultak, akik maradtak a régi hazában? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Tompa Andrea negyedik regénye, két világ közé szoruló főhősét végigkísérve a hosszú úton, amely talán hazulról haza vezet, s amely egyúttal váratlan felfedezéseket is tartogat a múltból.
„Amíg valaki az élők sorában van, haza kell mennie, mert várják haza, mert nem lehet, hogy nem otthon ünnepli valaki az ünnepeket, aki elment, akkor is, ha neki viszont minden erőfeszítése arról szól, hogy megérkezzen egy másik tájba, egy másik házba, egy bérház negyedik emeletén egy parányi lakásba – nem hagyhatja egyedül az anyját az ünnepekre.”
Beszélgetés a könyvről itt: https://multikult.transindex.ro/?cikk=28520&uton_a_hazak_kozott_8211_tompa_andrea_legujabb_regenyenek_fohose_az_igazi_otthont_keresi
Forrás: https://moly.hu/konyvek/tompa-andrea-haza
Megjelent Szilágyi István új regénye
Történelmi nagyregény Szilágyi István Kossuth-díjas kolozsvári író új regénye, a Messze túl a láthatáron. A Rákóczi-szabadságharc korát bámulatos érzékkel megidéző író egyetemes szinten fogalmazza meg az önmagával számot vető ember tragikumát.
A Magyar Művészeti Akadémia kiadójánál napvilágot látott regény volumenében és szerkezetében az író korábban megjelent, Hollóidő című művét idézi, és méltó folytatása a korábbi nagy műveknek.
A Tompay Wajtha Mátyás visszaemlékezéseire építő első rész a kuruc „zajdulás” végnapjait beszéli el. A rejtélyektől és személyes tragédiáktól sem mentes szakaszt Tompay harminc évvel későbbi alakja köti át, amint – immár főbíróként – babonás, hiedelmes, boszorkányos perekben hozott ítéleteire tekint vissza.
„Szilágyi István arisztokratikus író, várat magára, hiszen erre a könyvre közel húsz évig vártunk. Történelmi nagyregény, benne vannak azok a tipikus szilágyis prózaírói és bölcseleti erények, amelyek korábbi könyveit is jellemzik” – mondja Pécsi Györgyi irodalomtörténész.
A mű két egységből áll, mint a Hollóidő, egy kisebb, epikusabb és egy nagyobb részből. Az első részt memoárnak nevezi az író, a Rákóczi-szabadságharc utolsó éveiről szól, itt hagyományos elbeszélő formát alkalmaz Szilágyi István. A főhős Rákóczi diplomatájaként szolgál, közben a felesége tragikus módon eltűnik. „Egészen más képet találunk a könyvben a Rákóczi-szabadságharcról, mint amit megszoktunk történelemből. A második rész meghökkentően izgalmas prózakísérlet, dialógusformában íródott. Nincs szabályos cselekmény, történet, nem lineárisan halad előre, hanem a párbeszédekben jelenik meg egyfajta világértelmezés. Körülbelül 3-4 évtizeddel a szabadságharc után vagyunk, de nem annak következményeit, nem a kor társadalmát, történelmét jeleníti meg Szilágyi, hanem elkanyarodik, és a szegedi boszorkánypereknek a világát idézi föl” – mondja Pécsi Györgyi.
Mi a bűn, mi a bűnhődés, van-e büntetés, jogosult-e az ember ítélni másokat? – ezek a kérdések tevődnek fel a regényben. „A legfontosabb, hogy számtalan titok veszi körül az életünket, és vajon tudjuk-e értelmezni ezeket a titkokat. A végkonklúzió, hogy részigazságokat, részvalóságokat ismerhetünk meg, és a részek megismeréséből viszont nem következhet ítéletalkotás az egészről. Ez az ítéletalkotás egyedül a Teremtőé” – fogalmaz az irodalomtörténész.
Az MMA kiadó tavaly jelentette meg Katlanváros címmel Szilágyi Istvánnak az 1960-as, 1970-es években írt esszéit, visszaemlékezéseit, személyes vallomásait.
Szilágyi István 1938. október 10-én született Kolozsváron. A bécsi döntést követően szülei Zilahra költöztek, így ott töltötte gyermekkorát. 1956-ban érettségizett Szatmáron, kitanulta a mozdonyszerelő géplakatos szakmát. 1958-tól a kolozsvári egyetem jogi karán tanult, 1963-ban nyert jogi diplomát. Az Utunk munkatársa, majd 1968 és 1989 között főszerkesztő-helyettese. 1990-től a Helikon főszerkesztője 2012 végéig.
Fontosabb regényei: Kő hull apadó kútba (1975), Agancsbozót (1990), Hollóidő (2001).
Forrás: https://kultura.hu/megjelent-szilagyi-istvan-uj-regenye/
Online nézhető a „nagy mesemondóról”, Benedek Elekről készült dokumentumfilm
Benedek Elek életének kevésbé ismert mozzanatait mutatja be egy játékfilmes betétekkel gazdagított dokumentumfilm, amelyet a Petőfi Irodalmi Múzeum Youtube-csatornáján részletekben tettek közzé. Mátyássy Áron és Szögi László rendezők Istenke bicskája című dokumentumfilmje azt mutatja be, hogy ki volt Benedek Elek a „nagy mesemondón” túl. „Benedek Elek határozott tollú publicista, a társadalmi igazságtalanságok iránt különös érzékenységet mutató regényíró, a hazafias szellemű és megfelelő minőségű oktatás harcos képviselője az országgyűlésben, s a magyar gyermek- és ifjúsági irodalomnak nemcsak megteremtő-művelője, hanem számtalan lap szerkesztője, valamint Trianon után az erdélyi magyar irodalmi közélet egyik legfontosabb szervezője is volt. Mindezek mellett pedig egy szinte mesebeli szerelem főhőse.. Aki a művein és a közéleti tevékenységén túl a teljes életével is példát mutatott. Az utókor számára is” – olvasható az ajánlóban.
Benedek Elek és Fischer Mária „szinte mesebeli szerelme”, amely egy budapesti trafikban kezdődött, és olyan erős volt, hogy már házastársakként a pár megbeszélte, hogy nem tudnak egymás nélkül élni, ezért egyszerre fognak meghalni, ami aztán így is történt. A dokumentumfilm játékfilmes betéteiben többek között ez a történetszál elevenedik meg, de például az író öngyilkossági kísérletének mozzanata is. A fiatal Benedek Eleket Kenéz Ágoston, az idős Elek Apót Kőszegi Ákos alakítja a filmben.
Forrás: https://www.maszol.ro/index.php/kultura/129398-online-nezhet-a-nagy-mesemondorol-benedek-elekr-l-keszult-dokumentumfilm
Az én váram – 1–4. osztályos tanulóknak: ebben a korcsoportban a lakóhelyhez közeli vagy a tanuló szívéhez közel álló várról készített rajzzal lehet pályázni. A rajzhoz kapcsolódó, saját élményeket feldolgozó, rövid történeteket is fogadnak.
Magyar várak a történelem viharaiban – 5–8. évfolyamos tanulóknak: ebben a korcsoportban egy, a Kárpát-medence területén fellelhető várról, erődtemplomról készített rajzzal lehet pályázni.
A rajzok elbírálásakor kiemelt szempont lesz egy konkrét történelmi eseményre vagy irodalmi alkotásra való reflektálás. Pályázni legfeljebb egy A/4-es vagy A/3-as méretű rajzzal lehet. A rajzpályázatra színes (akvarell, tempera, pasztell stb.) vagy grafikai (ceruza, szén, tus, monotípia, különböző nyomatok, vegyes technika stb.) alkotást várnak. Nevezni a pályaműről készített fotó beküldésével lehet. A fotó készülhet mobiltelefonnal vagy egyéb digitális eszközzel, de fontos szempont, hogy jó minőségű felvétel legyen. A nevezés és a pályázaton való részvétel ingyenes. A fotók beküldési határideje: 2020. szeptember 30.
Az alkotásokról készített felvételeket az info@rakocziszovetseg.hu e-mail-címre várják. Az elektronikus levélben fel kell tüntetni: az alkotó nevét, életkorát és osztályát, a rajz címét/mottóját, a pályázati kategóriát, a felkészítő tanár nevét és e-mail-címét, az iskola nevét és elérhetőségeit.
Forrás és bővebb információk itt: https://www.rakocziszovetseg.org/fooldal-n/64-aktualis/1262-
Csodalámpa Olvasóklub: szűkebb körben, bő jókedvvel
A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár idén is megszervezte az előkészítő, első és második osztályos kisdiákok számára az olvasásnépszerűsítő és szövegértést fejlesztő vakációs foglalkozást, a Csodalámpa Olvasóklubot.
A sepsiszentgyörgyi helyi tanács támogatásával megvalósult foglalkozás – a járványhelyzetre való tekintettel – idén szűkebb körben, csökkentett létszámmal, szabadtérben zajlott.
Mintegy 10-12 kisdiák kapcsolódott be a tevékenységekbe, amelyek során Hollanda Andrea és Tóth-Wagner Anikó csoportvezetők Wéber Anikó Visszhangország című kisregényét és Kertész Erzsi Állati vállalat – Virágzoo című mesekönyvét olvasták fel. A kisdiákok együtt kalandoztak Cinkével a titokzatos Visszhangországban, ahol különös emberekkel ismerkedtek meg, és rádöbbentek, milyen fontos az egymásra figyelés. Aztán Antikával és Lopezzel megteremtették a Nagy Közös Boldogság szigetét a dzsungel egy lakályos részén, ahol a móka és a kacagás a mindennapok része.
A csoportvezetők játékos módszerekkel, drámajátékokkal igyekeztek gyerekközelbe hozni a történeteket. Megelevenítették és feldolgozták az olvasottakat, minden részhez totójáték kapcsolódott, amely a szövegértést, a koncentrálást volt hivatott fejleszteni. A 10 és 14 óra között zajló programban szereplő kézműves foglalkozások során csillagtérképet készítettek, batikoltak, karkötőt készítettek, origamiztak a gyermekek, Nagy Tímea, Szilágyi-Nagy Imola és Sándor Attila könyvtárosok vezetésével.
– Sokat vacilláltunk, hogy a jelen helyzetben megszervezzük-e a Csodalámpa Olvasóklub vakációs foglalkozást, végül bevállaltuk, mert azt láttuk, tapasztaltuk, hogy az elzártság, a karantén után a gyerekekben óriási az igény arra, hogy közösségben legyenek. Olyan játékokat kerestünk, amelyekhez nem kell közel menniük egymáshoz. A visszhang- vagy tükörjátéknál pár méterre állnak, nem érintik meg egymást, hanem szemkontaktust tartanak fenn. Szerencsére sok ilyen játék van, amit most alkalmaztunk is. Nagyon vigyáztunk, hogy betartsunk minden járványügyi előírást. Érkezéskor megmértük a gyerekek testhőmérsékletét, felügyeltük a kézmosást, fertőtlenítést – magyarázta Hollanda Andrea.
A járványhelyzet alakulásának függvényében augusztus 3. és 7. között a 6-7. osztályosokat, majd egy későbbi időpontban a 3-4. osztályos tanulókat várja a Csodalámpa Olvasóklub. A foglalkozások mindkét csoport esetében hétfőtől péntekig 10 és 14 óra között, a könyvtár melletti kiskertben, kizárólag szabadtéren zajlanak majd. A vakációs foglalkozások során a szervezők arra vállalkoznak, hogy irodalmi értékkel bíró, a résztvevők korosztályának és érdeklődési körének megfelelő olvasmányok ajánlása és játékos feldolgozása révén felmutassák a gyerekek számára az olvasásban rejlő lehetőségeket: fejlettebb önismeret, a világban való könnyebb tájékozódás, magabiztosság, jobb iskolai teljesítmény.
Forrás: https://www.hirmondo.ro/eletmod/cseperedo/csodalampa-olvasoklub-7/
A karantén-időszakban a könyvtár által indított kezdeményezések közül folytatódott a Cím-szó-tár interaktív játék az intézmény Facebook- és Instagram-oldalán, új témákat ajánlva ezek követőinek. Újabb bemutató, ajánló kollázsok is készültek az újonnan beszerzett könyvekről.
Forrás: Bod Péter Megyei Könyvtár - Olvasószolgálat
A „büszke székely” hazatért
Szurkos András költő, író, újságíró Meggyámbászott, büszke székely című kötetét mutatták be 2020. július 7-én, Kézdivásárhelyen. A háromszéki, pontosabban haralyi születésű szerzővel Iochom István újságíró, közíró, a Háromszék napilap munkatársa beszélgetett.
A már több mint 30 éve Magyarországon élő szerzőnek idén jelent meg Budapesten a publicisztikákat, morfondírokat és jegyzeteket tartalmazó kötete. Mint mondta, nem tud elszakadni háromszéki gyökereitől, így nem csoda, hogy írásainak központjában gyakran Kézdivásárhely, itthoni történetek, események, élethelyzetek állnak.
A kötetből Mike Bernadett, a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem keleti nyelvek és kultúrák, török szakirány mesterszakos hallgatója olvasott fel két írást.. A Megesett a baj című műben a szerző 2018-ban a centenáriumra reflektál, míg a Székely furfang című írás a székely észjárást járja körül. Bernadettet követően a szerző is felolvasta a kedvenc írását, a Nem találok szavakat címűt, amely a magyar nyelvről, annak szépségéről szól.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/a-buszke-szekely-hazatert/
Kriterion: a nemzetiségi könyvkiadás zászlóshajója
A Kriterion kiadó ötven éve, nevében hordozott, sokszínű, többnyelvű értékteremtő és kulturális tevékenysége már önmagában is történelmi jelentőségű. H. Szabó Gyulával, a kiadó vezetőjével beszélgettek.
Forrás és az interjú itt: https://hajonaplo.ma/irodalom/kriterion-a-nemzetisegi-konyvkiadas-
Megjelent a Berecki Harangszó huszadik évkönyve
Nemrég jelent meg Balogh András, a berecki művelődési központ nyugalmazott igazgatója főszerkesztésében és Ferentzi László, a Comenius-iskola nyugalmazott iskolaigazgatója társszerkesztésében, Tímár Réka, Fejér Laura és Biszak Tünde munkatársak közreműködésével, a Berecki Harangszó közel négyszáz oldalas jubileumi, 20. évkönyve.
A kiadvány a maga nemében páratlan, hiszen a berecki az egyetlen háromszéki művelődési ház, amely évről évre saját évkönyvet jelentet meg. De a húsz esztendő alatt nemcsak húsz évkönyv, hanem 240 Berecki Harangszó-újságszám, három emlékkönyv, egy monográfia és számos más kiadvány is napvilágot látott Balogh András főszerkesztésében.
Balogh András a jubileumi évkönyv bevezetőjében arról ír, hogy az összeállításnál eltértek az eddigi évkönyvek tartalmi felosztásától, a kalendáriumi részt követően képekben és szövegben visszatekintettek az elmúlt esztendő legfontosabb eseményeire, a második, Harangot kongatunk című részben pedig az olvasó ízelítőt kap a két évtizedes lapszerkesztési munkából. A vaskos évkönyvben több mint ötven tollforgató írása szerepel. Az igényes nyomdai kivitelezésű évkönyv borítóján Debreczeni Mihály drónos felvétele látható, a kiadvány műszaki szerkesztője pedig András Levente.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/134413/megjelent-a-berecki-harangszo-huszadik-evkonyve
Haza - Tompa Andrea legújabb regénye
Tompa Andrea megírta negyedik könyvét, Haza címmel, és ezúttal is sikerült egy teljesen új, az előző háromtól egészen eltérő történettel meglepnie olvasóit.
A szerzö legújabb regényének főhőse az igazi otthont keresi. A könyv nem nevesíti a szerző szülővárosát, és nem a múltat járja körül, hanem a mát. A főhős ezúttal egy befutott író, aki egykori hazáját hátrahagyva új hazát, új életet választ.
Elmenni könnyű, megérkezni nehéz, de hazatérni lehetséges egyáltalán? Ráfordulni az otthonról haza vezető útra az egykori osztálytársak hívására nehéz feladatnak ígérkezik a regény főhőse számára, aki bár országot váltott, nyelvet mégsem sikerült. A középkorú íróból nemcsak az utazás, a kaland iránti szenvedély párolgott el, de oda indul most vissza, ahol már nem várja senki, legfeljebb az emlékek, a család még élő tagjai is elköltöztek a városból.
De hol a haza, és hol van az otthon? Az az otthon, amit évtizedek alatt épített fel az ember felnőtt élete során, vagy ahol megszületett, ahonnan eljött, amit talán mégsem hagyott maga mögött egészen? Mi történt a harminc év alatt, mióta a regény elbeszélője a kezdeti könnyűséggel és izgatottsággal útra kelt, hogy átélje a saját kalandját, mi történt a többiekkel, akik szétszóródtak a világban, s hogyan boldogultak, akik maradtak a régi hazában? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Tompa Andrea negyedik regénye, két világ közé szoruló főhősét végigkísérve a hosszú úton, amely talán hazulról haza vezet, s amely egyúttal váratlan felfedezéseket is tartogat a múltból.
„Amíg valaki az élők sorában van, haza kell mennie, mert várják haza, mert nem lehet, hogy nem otthon ünnepli valaki az ünnepeket, aki elment, akkor is, ha neki viszont minden erőfeszítése arról szól, hogy megérkezzen egy másik tájba, egy másik házba, egy bérház negyedik emeletén egy parányi lakásba – nem hagyhatja egyedül az anyját az ünnepekre.”
Beszélgetés a könyvről itt: https://multikult.transindex.ro/?cikk=28520&uton_a_hazak_kozott_8211_tompa_andrea_legujabb_regenyenek_fohose_az_igazi_otthont_keresi
Forrás: https://moly.hu/konyvek/tompa-andrea-haza
Megjelent Szilágyi István új regénye
Történelmi nagyregény Szilágyi István Kossuth-díjas kolozsvári író új regénye, a Messze túl a láthatáron. A Rákóczi-szabadságharc korát bámulatos érzékkel megidéző író egyetemes szinten fogalmazza meg az önmagával számot vető ember tragikumát.
A Magyar Művészeti Akadémia kiadójánál napvilágot látott regény volumenében és szerkezetében az író korábban megjelent, Hollóidő című művét idézi, és méltó folytatása a korábbi nagy műveknek.
A Tompay Wajtha Mátyás visszaemlékezéseire építő első rész a kuruc „zajdulás” végnapjait beszéli el. A rejtélyektől és személyes tragédiáktól sem mentes szakaszt Tompay harminc évvel későbbi alakja köti át, amint – immár főbíróként – babonás, hiedelmes, boszorkányos perekben hozott ítéleteire tekint vissza.
„Szilágyi István arisztokratikus író, várat magára, hiszen erre a könyvre közel húsz évig vártunk. Történelmi nagyregény, benne vannak azok a tipikus szilágyis prózaírói és bölcseleti erények, amelyek korábbi könyveit is jellemzik” – mondja Pécsi Györgyi irodalomtörténész.
A mű két egységből áll, mint a Hollóidő, egy kisebb, epikusabb és egy nagyobb részből. Az első részt memoárnak nevezi az író, a Rákóczi-szabadságharc utolsó éveiről szól, itt hagyományos elbeszélő formát alkalmaz Szilágyi István. A főhős Rákóczi diplomatájaként szolgál, közben a felesége tragikus módon eltűnik. „Egészen más képet találunk a könyvben a Rákóczi-szabadságharcról, mint amit megszoktunk történelemből. A második rész meghökkentően izgalmas prózakísérlet, dialógusformában íródott. Nincs szabályos cselekmény, történet, nem lineárisan halad előre, hanem a párbeszédekben jelenik meg egyfajta világértelmezés. Körülbelül 3-4 évtizeddel a szabadságharc után vagyunk, de nem annak következményeit, nem a kor társadalmát, történelmét jeleníti meg Szilágyi, hanem elkanyarodik, és a szegedi boszorkánypereknek a világát idézi föl” – mondja Pécsi Györgyi.
Mi a bűn, mi a bűnhődés, van-e büntetés, jogosult-e az ember ítélni másokat? – ezek a kérdések tevődnek fel a regényben. „A legfontosabb, hogy számtalan titok veszi körül az életünket, és vajon tudjuk-e értelmezni ezeket a titkokat. A végkonklúzió, hogy részigazságokat, részvalóságokat ismerhetünk meg, és a részek megismeréséből viszont nem következhet ítéletalkotás az egészről. Ez az ítéletalkotás egyedül a Teremtőé” – fogalmaz az irodalomtörténész.
Az MMA kiadó tavaly jelentette meg Katlanváros címmel Szilágyi Istvánnak az 1960-as, 1970-es években írt esszéit, visszaemlékezéseit, személyes vallomásait.
Szilágyi István 1938. október 10-én született Kolozsváron. A bécsi döntést követően szülei Zilahra költöztek, így ott töltötte gyermekkorát. 1956-ban érettségizett Szatmáron, kitanulta a mozdonyszerelő géplakatos szakmát. 1958-tól a kolozsvári egyetem jogi karán tanult, 1963-ban nyert jogi diplomát. Az Utunk munkatársa, majd 1968 és 1989 között főszerkesztő-helyettese. 1990-től a Helikon főszerkesztője 2012 végéig.
Fontosabb regényei: Kő hull apadó kútba (1975), Agancsbozót (1990), Hollóidő (2001).
Forrás: https://kultura.hu/megjelent-szilagyi-istvan-uj-regenye/
Online nézhető a „nagy mesemondóról”, Benedek Elekről készült dokumentumfilm
Benedek Elek életének kevésbé ismert mozzanatait mutatja be egy játékfilmes betétekkel gazdagított dokumentumfilm, amelyet a Petőfi Irodalmi Múzeum Youtube-csatornáján részletekben tettek közzé. Mátyássy Áron és Szögi László rendezők Istenke bicskája című dokumentumfilmje azt mutatja be, hogy ki volt Benedek Elek a „nagy mesemondón” túl. „Benedek Elek határozott tollú publicista, a társadalmi igazságtalanságok iránt különös érzékenységet mutató regényíró, a hazafias szellemű és megfelelő minőségű oktatás harcos képviselője az országgyűlésben, s a magyar gyermek- és ifjúsági irodalomnak nemcsak megteremtő-művelője, hanem számtalan lap szerkesztője, valamint Trianon után az erdélyi magyar irodalmi közélet egyik legfontosabb szervezője is volt. Mindezek mellett pedig egy szinte mesebeli szerelem főhőse.. Aki a művein és a közéleti tevékenységén túl a teljes életével is példát mutatott. Az utókor számára is” – olvasható az ajánlóban.
Benedek Elek és Fischer Mária „szinte mesebeli szerelme”, amely egy budapesti trafikban kezdődött, és olyan erős volt, hogy már házastársakként a pár megbeszélte, hogy nem tudnak egymás nélkül élni, ezért egyszerre fognak meghalni, ami aztán így is történt. A dokumentumfilm játékfilmes betéteiben többek között ez a történetszál elevenedik meg, de például az író öngyilkossági kísérletének mozzanata is. A fiatal Benedek Eleket Kenéz Ágoston, az idős Elek Apót Kőszegi Ákos alakítja a filmben.
Forrás: https://www.maszol.ro/index.php/kultura/129398-online-nezhet-a-nagy-mesemondorol-benedek-elekr-l-keszult-dokumentumfilm
E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése