2012. április 16., hétfő

„Iskola másképp” a csíkszeredai Petőfi Sándor Általános Iskola könyvtárosának rendezésével


A reneszánszról másképp


Az „Iskola másképp” ötlet nagyon-nagyon tetszett nekem az első perctől. Az egyetlen szépséghibája az időpont volt, mert ki örvend annak, ha Húsvét nagyhetében a szokásosnál is többféle tevékenység szakad a nyakába. De olyan rég várok a lehetőségre, hogy „megfertőzzem” a gyerekeket a reneszánsz-szeretetemmel, hogy természetesen jelentkeztem a programokra. Öt osztályban kérték a tevékenységet, és őszintén remélem, hogy nem bánták meg.
Minél többet szerettem volna bemutatni a reneszánsz korszakból, elsősorban olyan szemszögből, ami az általános iskolai tananyagban nem vagy csak alig szerepel. Így a következő fontosabb fejezetek álltak össze: előzmények (ókori művészetek, népvándorlás, keresztény világkép, középkori művészetek), humanista gondolkozás-reneszánsz művészetek, reneszánsz táncok és konyha.


Előkészítés:
A szemléltetőanyagok válogatása, nyomtatása mellett a legfontosabb a reneszánsz finomság elkészítése volt. Az ókori, középkori és reneszánsz művészetek bemutatására közel 70 képet nyomtattam, ehhez jöttek még a térképek, amiket a Középiskolás történelmi atlaszból nagyítottam ki (természetesen ezt is az ókortól a reneszánszig).
Osztályonként 2-3 leányzó jött hozzám és elkészítettük az egész osztály számára az édességet. A sütés-főzés közben egyúttal fel is készültek a reneszánsz kori gasztronómiából, úgyhogy az osztályban ők beszéltek a korabeli tartósításokról, „Kolumbusz előtti” ételekről, és fel is olvasták a receptet, amit elkészítettünk. Azért, hogy én se unjam a főzőcskézést, két receptet választottam és ezeket váltogattuk. Itt következik a két recept:
Lombard szeletek (15. századi angol recept)
Így készülnek a lombard szeleteket. Végy tiszta mézet, forrald fel tűzön, amíg be nem sűrűsödik; vedd aztán tojásoknak kemény sárgáját, vess belőle bőviben a mézre, keverd is el jól, hogy sima legyen. Eztán tedd félre mindezt, vesd még hozzá cipónak jófajta morzsáját, borsnak porát, keverd mindezt a mézzel simára úgy, hogy jó sűrű is legyen, később szeletelni. Hagyd eztán kihűlni; végy bort és gyömbérnek porát, fahéjat, még kis mézet is; ereszd is át mindezt jó szűrőn, vesd eme szirupot az étekre, amikor feltálalod.


Praecedata (Bornemissza Anna szakácskönyvéből) – igaz, hogy 17. századi recept, de ezt a pereckét én is reneszánsz táncházban kóstoltam, ezért úgy döntöttem, hogy belefér.
Végy szép lisztet, tyúkmony-székit s egy kevés bort, nádmézet s ánizst. Csinálj tésztát belőle. Nyújtsd hosszúra s kerekdedre. Fahajat is tehetsz bele. Ezt praecedatanak hívják.

Ezeket a szövegeket olvasták fel a lányok az osztályban, de természetesen volt átiratunk és adagolás is. (Mindkettő az internetről.) Az elkészítés minden esetben közel két órát vett fel, amit egész jó hangulatban töltöttünk el.

Elmélet:
Az órát azzal kezdtem, hogy megpróbáltam felmérni, mennyit tudnak a gyerekek a reneszánszról. Hát, összességében véve nem sokat. Ennek még örvendtem is kicsit, mert megerősített, hogy nem volt rossz ötlet a programom. Három csoportra osztva dolgoztak a gyerekek a színes képekkel. A feladat osztályonként változott, de a lényeg az ókori, középkori és reneszánsz művészet jellemzése, helyes kronológia felállítása volt. Ezt egy hosszabb előadás követett, amit azért igyekeztem feldobni egy-két rövid szerepjátékkal, körkérdéssel. Végül összegeztük a hallottakat. Azt is kiderítettük menetközben, hogy minden gyerek fel tud sorolni legalább négy olasz művészt a reneszánszból (Michelangelo, Leonardo, Donatello és Raffaello). Ki ne hallott volna a Tini Nindzsa Teknőcökről!

Tánc:
Ébresztés képpen (egy osztály kivételével) tánccal folytattuk. Két francia branle-ot tanultunk meg, ezeket majd a Régizene Fesztivál táncházában is tudják majd gyakorolni, akik kedvet kaptak hozzá. A legjobb dolog a reneszánsz körtáncokban, hogy nem párban kell táncolni, úgy nem volt annyira ciki a fiúknak sem.
Fontosnak tartom megjegyezni, hogy ragaszkodtam ahhoz, hogy a lányok hosszú bő szoknyában táncoljanak. Így az is kiderült, hogy nem nagyon van nekik ilyen, ezért otthonról hoztam a lányoknak szoknyákat. Szerintem nagyon jól állt nekik, de erről megoszlanak a vélemények.

Eszem-iszom:
A kimerítő táncok után került sor a rövidke gasztronómiai előadásra és a kóstolásra. A praecedata-s osztályokban datolyával és - ahol futotta a pénzből - mandulával egészítettem ki a menüt, ezenkívül kóstoltunk-szaglásztunk gyömbért, vaníliát, fahéjat és sáfrányt is. A Lombard szeletekhez a szósz viccesen nyúlósra sikerült a fahéj miatt, de az íze nagyon finom volt. Ajánljuk azoknak, akik szeretik a fűszeres, tömény édességeket.


Következtetések:
Jó volt a másképp-hét, máskor is szükség van rá. Szó szerint máskor, nem Húsvét vagy hasonló nagy ünnep előtt.
Ha semmi más nem is maradt volna meg a gyerekek számára, az biztos, hogy Michelangelo Dávidját megjegyezték.
Komolyan gondolkozom azon, hogy időnként reneszánsz táncházat kellene tartsunk.

Bíró Emese
Petőfi Sándor Általános Iskola
Csíkszereda


2012. április 5., csütörtök

FODOR SÁNDORRA EMLÉKEZVE


 Nemrég hunyt el Fodor Sanyi bácsi, a csíksomlyói születésű mesélőnk. Fiatalos hangvételű írásai a mai napig megbabonáznak. Szeretek járni az ő „háztája körül”. Bármennyire is hihetetlen, de az általa megalkotott mese- vagy valós világban az őszinte igazi út az, ami elvezet történetei helyszínére.
Ha továbbra is köztünk akarjuk tudni őt, nem kell mást tenni, csak találkozni Csipikével, azzal a kis kedves, óriás törpével, akinek tettei már régen túlnőtték magát a Somlyó hegyét.

Fodor Sándorról ezelőtt öt évvel írtam egy kis ismertetőt.

Itt olvasható:

   http://hriskkonyvtaros.blogspot.com/2007/12/fodor-sndor-nyolcvan-ves.html

Borbé Levente


2012. április 4., szerda

Módszertani gyűlés Székelyudvarhelyen



2012. március huszonkilencedikén az első Udvarhelykörzeti módszertani könyvtárosi gyűlésre került sor, ahová a Csíkkörzeti könyvtárosok is hivatalosak voltak.
Könyvtárosokon kívül, az előadás jobb kimeneteléért, beledolgozott a Móra Ferenc Általános Iskola igazgatósága és személyzete is.
Az összejövetel hangulatát emelte a kisiskolások furulya csapata, akik tanárnőjük segítségével nagyon szép dalokat adtak elő. Ezt követte Dáné Szilárd magyar és könyvtár szakos tanfelügyelő beszéde. Elismeréssel szólt a könyvtárosi munkáról. Kifejezésre juttatta azt is, hogy sajnos nem igazán van kellőképpen értékelve munkájuk, valamint arról is beszélt, hogy érdemes továbbra is a minőségi munkát képviselni-megőrizni.
Elsőként Barabás Zója, az iskolai könyvtáros házigazda köszöntötte az egybegyűlteket, miután megtartotta előadását. A jól összeállított anyag igen kivételes évi programsorozatot takart. A már hagyománnyá vált olvasási vetélkedők, szavalóversenyek, mesemondások mellett újonnan létrehozott rendezvények is szerepeltek. A rendezvények minőségét tényekkel alátámasztva ismertette. Volt, amit tőle ellesni…
A második előadó Egyed Daniela volt, a csíkszeredai Nagy István Művészeti Líceumtól. Az olvasás fejlesztéséről beszélt a szülők bevonásával. Az igen eredményes rendezvénysorozat, amelyet már néhány hónapja elindított, nagy sikernek örvend, úgy a diákok, mint a szülők körében. Mindez nagy részben Daniela igen jól kiforrott empátia képességének köszönhető.
Harmadiknak jómagam beszéltem a könyvtárak jelenéről és természetesen az iskolánk könyvtáráról. Kifejezésre juttattam, hogy minden iskolai könyvtár sajátos jelleggel bír. Elmondásomban gondoltam a kor követelményeire, elvárásaira, figyelembe véve az iskola profilját, a gyerekek érdeklődési szintjét és a kollégák igényeit is. A felsoroltak mellett a könyvtárosnak ki kell alakítania azt a légkört, amelyben szívesen tevékenykedhet, hogy minél eredményesebb legyen a munkája.

Negyediknek Hatos Melinda, a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnáziumtól, beszélt a könyvtárosok által megteremtett világháló segítségén keresztül működő könyvtárosi lehetőségekről. Itt nemcsak a tevékenység ismertetése a fontos, hanem az összes információ, ami hasznos lehet a könyvtáros és az olvasók számára. Ugyanis a világháló akadálymentes információhoz jutást biztosít a kereső számára. Az elénk tárt anyag iskolai honlapjuk könyvtárosi menüjének bemutatásáról szolt, amelyben igencsak jól lehetett búvárkodni.

Utolsó előadóként Bíró Emese, a csíkszeredai Petőfi Sándor Általános Iskola könyvtárosa beszélt újabb sikereiről. Felolvasó estet tartott a gyerekeknek. Ezúttal a szülők olvastak fel meséket a gyerekközönségnek. Itt kivétel is akadt, mikor valamelyik kisiskolás vagy annak nagyobbik testvére kérte a felolvasást. Szó esett a „Milne napokról” is, ahol a gyerekek a könyvtár és az iskola szerkesztésében egy kis verseskötetet is kiadtak, amelybe bele volt foglalva az összes „micimackós” vers, valamint a diákok által írt, szintén Micimackó témájú versikék. A rendezvények nagy sikernek örvendtek.

Az előadásokat az 1-4-es osztályok olvasónaplóinak kiértékelése, valamint a témához kapcsolódó vitafórum zárta. A kötetlen beszélgetés alatt felszínre jöttek a legaktuálisabb könyvtárosi problémák és annak lehetséges megoldásai.

Záróbeszédemben elmondtam, hogy kivételesen értékelem azt, hogy szép számmal eljöttek, érdeklődtek a módszertani nap iránt.


A módszertani gyűlés programja:
 
Borbé Levente
a Márton Áron Gimnázium könyvtárosa

2012. április 3., kedd

Áprilisi évfordulók 2012

60 éve, 1952. április másodikán hunyt el Molnár Ferenc (Neuman Ferenc) német-zsidó származású magyar író, újságíró. Legismertebb műve: A Pál utcai fiúk.

200 éve, 1812. április ötödikén született Vahtang Orbeliani, a grúz romantikus költészet nagy alakja.

100 éve, 1912. április ötödikén született Örkény István zsidó származású magyar író, drámaíró, a magyar groteszk próza kiemelkedő alakja. Népszerű művei: Tóték, Egyperces novellák, Macskajáték.

80 éve, 1932. április ötödikén született Fănuş Neagu román író, drámaíró és forgatókönyvíró.

2660 esztendeje. Kr. e. 648-ban, április hatodikán született Arkhilokhosz görög költő.

100 éve, 1912. április hatodikán hunyt el Giovanni Pascoli, az olasz szimbolista költészet meghatározó alakja.

 520 esztendeje, 1492. április nyolcadikán hunyt el Lorenzo de’ Medici olasz költő és művészetpártoló.

60 éve, 1952. április nyolcadikán született Mózes Attila erdélyi magyar író, irodalomtörténész és szerkesztő.

210 éve, 1802. április kilencedikén született Elias Lönnrot finn költő, nyelvész és orvos. Az ő keze munkáját dicséri a Kalevala finn nemzeti eposz gyűjteménye.  

130 éve, 1882. április kilencedikén született Dante Gabriel Rossetti olasz származásî angol költő és festő.

100 éve, 1912. április tizedikén született Anton Breitenhofer erdélyi német író, újságíró szerkesztő.

140 éve, 1872. április tizenegyedikén született Asdreni, az albán romantikus költészet kimagasló alakja.

520 esztendeje, 1492. április tizenegyedikén született Navarrai Margit francia írónő. Fő műve a befejezetlen Heptameron.

300 esztendeje, 1712. április tizenkettedikén hunyt el Nábí, a török költészet nagyja.

230 éve, 1782. április tizenkettedikén hunyt el Pietro Metastasio (Pietro Antonio Domenico Trapassi) olasz költő és opera szövegkönyvíró.

135 éve, 1877. április tizenkettedikén született Pásztor Árpád magyar író, újságíró és műfordító.

330 esztendeje, 1620. április tizennegyedikén hunyt el Petrovics Avvakum orosz papíró.

70 éve, 1942. április tizenötödikén hunyt el Robert Musil (Robert Edler von Musil) osztrák-német író és színikritikus. Ismert regénye a Törless iskolaévei.

40 éve, 1972. április tizenhatodikán hunyt el Kavabata Jaszunari, az első irodalmi Nobel-díjas japán író.

390 esztendeje, 1622. április tizenhetedikén született Henry Vaughan walesi metafizikus költő.

180 éve, 1832. április tizenkilencedikén született José Echegaray baszk származású spanyol drámaíró.

60 éve, 1952. április tizenkilencedikén hunyt el Bodor Aladár (erdélyi) magyar költő.

520 esztendeje, 1492. április huszadikán született Pietro Aretino olasz vígjátékíró.

390 esztendeje, 1622. április huszonkettedikén hunyt el Kasper Miaskowski lengyel költő.

340 esztendeje, 1672. április huszonkettedikén hunyt el Georg Stiernhelm svéd költő, író, nyelvész és matematikus.

110 éve, 1902. április huszonharmadikán született Halldór Laxness izlandi író, költő és esszéista.

190 éve, 1822. április huszonnegyedikén született Jankó Král, a szlovák forradalmi költészet atyja.

35 éve, 1977. április huszonnegyedikén hunyt el Nagy István erdélyi magyar író. Legnépszerűbb műve a Réz Mihályék kostolója.

35 éve, 1977. április huszonhatodikán hunyt el Olosz Lajos erdélyi magyar költő, a XX. századi erdélyi magyar költészet egyik kiemelkedő alakja.

140 éve, 1872. április huszonhetedikén hunyt el Ion Heliade-Rădulescu román költő, író és filológus.

180 éve, 1832. április huszonnyolcadikán született Vadnai Károly magyar író, újságíró.

130 éve, 1884. április huszonkilencedikén hunyt el Giulio Carcano olasz író, költő.


Érdemes Tudni

90 éve, 1922. április elsején hunyt el IV. Károly az utolsó osztrák császár, magyar és cseh király.

180 éve, 1832. április negyedikén született Deák Farkas erdélyi magyar történész.

305 esztendeje, 1707. április ötödikén választották Erdély fejedelmévé II Rákóczi Ferencet.

80 éve, 1932. április nyolcadikán született Antall József, a rendszerváltás utáni Magyarország első szabadon választott miniszterelnöke. Többek között könyvtárosként is tevékenykedett.

170 éve, 1842. április tizenegyedikén hunyt el Kőrösi Csoma Sándor székely-magyar nyelvtudós, könyvtáros, orientalista, a tibeti-angol szótár megalkotója.  

125 éve, 1887. április tizenegyedikén született Szőkefalvi-Nagy Gyula erdélyi magyar matematikus.

165 éve, 1847. április tizennegyedikén született Móricz Gyula erdélyi magyar szakíró, a hajdani Székelyföld szerkesztője.

60 éve, 1952. április tizenhetedikén hunyt el Gyalui Farkas erdélyi magyar művelődés- és irodalomtörténész, könyvtártudományi szakíró, író.

55 éve, 1957. április tizenkilencedikén hunyt el Rugonfalvi Kiss István székely-magyar történész.

130 éve. 1882. április huszonkettedikén született Bogáts Dénes erdélyi magyar nyelvész és történész.

935 esztendeje. 1077. április huszonötödikén hunyt el I. Géza (Magnus) Árpád-házi magyar király.

325 esztendeje, 1687. április huszonötödikén hunyt el Kájoni János, erdélyi magyar ferences, zeneszerző, orgonista, orgonaépítő, a csíksomlyói nyomda alapítója. Legjelentősebb munkája: A Kájoni Kódex.

130 éve, 1882. április huszonhatodikán született Kiss Géza erdélyi magyar jogász és műfordító.

135 éve, 1877. április huszonhatodikán született Terkán Lajos magyar csillagász.

70 éve, április huszonnyolcadikán született Gálfalvi György erdélyi magyar szerkesztő, riporter, irodalomtörténész és kritikus.

30 éve, 1982. április huszonnyolcadikán hunyt el Kahána Ernő erdélyi magyar orvos, lélektani író, újságíró és lapszerkesztő. Ismert kötete az 172-ben: Az orvosé a szó (1972)

145 éve, 1867. április huszonkilencedikén született Sárosy Károly székely-magyar újságíró és elbeszélő.

2012. április 2., hétfő

ReMek-e-hírlevél 2012/4 számából

Új irodalmi portál: eirodalom.ro
Új irodalmi portál indult eirodalom.ro címmel, a http://eirodalom.ro/ címen. Az internetes irodalmi magazint a székelyudvarhelyi Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány működteti. '2012 márciusa: az 1995 óta tevékenykedő Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány (EMIA) merész lépésre szánta el magát – egy internetes irodalmi magazint bocsát útjára, amely nem csupán, s nem elsősorban az alapítvány tevékenységének lenyomata kíván lenni, hanem az erdélyi irodalmat a maga sokszínűségében, műhelyek és szekértáborok fölött próbálja áttekinteni, az erdélyi irodalmi történések lenyomatát adni.' - olvasható a portálon Lőrincz György író beköszöntőjében.
A frissen indult weboldalon ismert erdélyi költők, írók művei mellett az erdélyi irodalmi élettel kapcsolatos hírek, beszámolók is helyet kapnak. A portálnak négy aktív szerkesztője van: a főszerkesztői teendőket Lőrincz György székelyudvarhelyi író látja el, továbbá Egyed Péter kolozsvári író, költő, filozófus, Szakács István Péter székelyudvarhelyi író és Zsidó Ferenc székelykeresztúri író tartozik egyelőre a honlap szerkesztőcsapatába.
Az RTV kolozsvári magyar adásában az  Erdélyi Figyelő műsorvezetője Egyed Péter filozófust, írót, az alapítvány kolozsvári kurátorát kérdezte az irodalmi portálról. A videó itt látható: http://erdely.ma/kultura.php?id=113189
Forrás: http://maszol.ro/kultura/irodalom_a_vilaghalon_2012_03_13.html


Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok együttműködése - ösztöndíj
Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke idén is kiírta a „Könyvtár, ami összeköt” (Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok együttműködése) című pályázatot. A pályázat az alábbi címen olvasható: http://www.ogyk.hu/osztondij/2012_0328__Palyazati_felhivas.pdf
Pályázati határidő: 2012. április 30.
Az elmúlt évben a pályázók a Kulturális Örökség Napján nagysikerű előadást tartottak „Könyvtár, ami összeköt” címmel, ez inspirálta a 2012-es pályázati felhívás címválasztását. A pályázati tapasztalatokról a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros című szakfolyóirat 2011. decemberi számában olvashatunk beszámolót (http://www.ogyk.hu/osztondij/Mezey_Pegan_A_konyvtar_ami_osszekot_3K_cikk_2011_12_szam.pdf).
Forrás: IFLA-HUN levelezőlista, Redl Károly

Elindult a Kájoni János Megyei Könyvtár blogja
2012 februárjában elindult a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár blogja, amely az alábbi linken érhető el: http://kjmkhr.blogspot.com/
A blog első bejegyzése 2012. február 24-i keltezésű: 'Itt a könyvtárral kapcsolatos mindenféle újdonságról értesülhetsz, és persze te is elmondhatod a véleményed. Oszd meg velünk könyvekkel és a könyvtárral kapcsolatos élményeidet, véleményedet, javaslataidat. Olvastál egy jó könyvet, amit szívesen ajánlanál másoknak? Itt megteheted.' - áll a beköszöntő bejegyzésben. Azóta szaporodnak a bejegyzések, találunk köztük olvasmányajánlókat, a könyvtár különböző rendezvényeiről szóló rövid beszámolókat számos képpel, a digitalizálás terén elért eredmények bemutatását, magyar és román nyelvű bejegyzéseket egyaránt. A legújabb szerzeményekről is tájékozódhat a blogban böngésző, linkgyűjteményt talál virtuális könyvtárakról, valamint más hasznos linkeket is. A könyvtári blog ötlete, megtervezése Péter Katalin könyvtáros munkájának köszönhető.
Forrás: Kelemen Katalin, Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda

A Könyvtár Hete - áprilisi könyvtári foglalkozások, rendezvények
Rendszerint április 23-a, a Könyv Világnapja tájékán szervezik meg a Kájoni János Megyei Könyvtárban az immár hagyományossá vált Könyvtár Hetét. Idén a tervek szerint áprilisban nem csak egy hétig zajlanak különböző könyvtári programok, tevékenységek. Főként az iskolás korosztály számára ajánl tartalmas programokat a könyvtár ebben az időszakban, hiszen április 2-án ünnepeljük a Gyermekkönyvek világnapját, a hónap első hetében az iskolák országszerte megszervezik az Iskola másképp programot. Az iskolai osztályok, csoportok számára szervezett könyvtári tevékenységek célja a gyerekek érdeklődésének felkeltése a könyvek világa és az olvasás iránt. A gyerekek az életkoruknak megfelelő, játékos módon ismerkedhetnek az információszerzés és a tájékozódás könyvtári lehetőségeivel, az I-IV. osztályosok gyermekkönyvekhez, könyvtárhasználathoz kapcsolódó játékos feladatokat oldhatnak meg a könyvtári foglalkozások során.
Az április 23-tól induló Könyvtári Hét keretében felnőttek és gyermekek számára szervezett kézműves foglalkozások sorával várják az érdeklődőket a könyvtárosok.
A könyvtár névadója, Kájoni János halálának 325. évfordulóján a tudós 17. századi ferences szerzetes munkásságát rendhagyó könyvtári foglalkozás keretében, 'virtuális kiállításon' ismerhetik meg az V-VIII. osztályos és középiskolás diákok.
Forrás: Kelemen Katalin, Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda


A  Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár rendezvényei
Lövétei Lázár László új verseskötetét mutatták be a székelyudvarhelyi könyvtárban
2012. március 13-án 18 órától a székelyudvarhelyi könyvtár médiatermében telt ház előtt mutatták be Lövétei Lázár László Zöld című friss verseskönyvét. A cím a természetközelségre utal, a kötet eclogákat, pásztorkölteményeket tartalmaz: antik forma mai megszólalásmódban. Az estet az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány és a Fiatal Írók Szövetsége szervezte. A házigazda Lőrincz György volt, aki kötetet méltatta, a szerzőt Zsidó Ferenc kérdezte.
Forrás: http://eirodalom.ro/

Internet korhatár nélkül a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban
Az Internet korhatár nélkül elnevezésű programra Gyergyószentmiklóson mindig vannak jelentkezők. Két új csoport indult 2012. március 23-án, 2008 óta pedig közel 150 személy ismerkedett a számítógéppel, szövegszerkesztéssel és internettel a Városi Könyvtárban, közülük a legidősebb 82 éves volt. A most indult csoportokat Szakács Rita és Csergő Aliz könyvtáros oktatja, hét alkalommal hetente két órát töltenek együtt. Mindenki képes elsajátítani a számítógépes ismereteket, de ha nem gyakorolják, olyan gyorsan el is felejtik, ahogy megtanulták – jelezték az oktatók. A résztvevőknek különböző céljaik vannak az új tudással: kapcsolatot tartani távol élő gyermekeikkel, bizonyítani, hogy képesek még a tanulásra, hobbijuknak hódolni az internet segítségével.
Forrás: Hargita Népe, 2012. március 26., http://hnepe.files.wordpress.com/2012/03/1203260116.pdf

Monoki István-díj Kosz Orsolya nyugalmazott könyvtárosnak
2012-ben a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete (RMKE) Kosz Orsolyának, a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár nyugalmazott könyvtárosának ítélte oda az EMKE Monoki István-díját.
Kosz Orsolya az akkori elnevezéssel Hargita Megyei Könyvtár szolgálatában végzett több évtizedes minőségi szakmai tevékenységéért, kitartó és szakszerű katalógusépítő, rendszerező munkájáért részesül az elismerésben. A díj ünnepélyes átadására Kolozsváron, 2012. április 14-én kerül sor, laudációt mond Kopacz Katalin, az RMKE elnöke.
Forrás: Kopacz Katalin, RMKE-elnök

A Székely oklevéltár 8. kötete az Adatbankban
A Székely oklevéltár nyolcadik kötetével frissült az Erdélyi Honismereti Könyvtár a Transindex Adatbankban. A kötet 1219–1776 közötti dokumentumokat tartalmaz.
Forrás: http://adatbank.ro/cedula.php?kod=1299

Könyv formájában is megjelent a Székelyföldi legendárium
A székelyderzsi unitárius erődtemplom szalonnás bástyájában mutatták be 2012. március 23-án a Székelyföldi Legendárium című könyvet. A kötet 155 székelyföldi mondát és legendát tartalmaz a gyermekek által is könnyen érthető nyelvezetben, színes illusztrációkkal.
Fazakas Szabolcs televíziós operatőr, a Székelyföldi Legendárium program ötletgazdája, szervezője az MTI-nek elmondta, egy brüsszeli látogatáson került a kezébe egy gyerekeknek szánt Európa-térkép, amelyen Romániából csupán a bukaresti Atheneum rajza, egy római oszlop és Drakula szerepelt. Ebből jött az ötlet, hogy készítsék el Székelyföld térképét, amelyen a településeket a hozzájuk kötődő mondák, legendák egy-egy jellegzetes jelenetének ábrázolásával jelölik be.
Hamar kiderült, hogy a térkép nem elég, a legendárium más-más vetületeire is igény mutatkozik. Elkészült a legendárium honlapja (www.legendarium.ro), amelyen a településekre kattintva megjelenik a településhez kapcsolódó monda, legenda ábrázolása, és a mondák egy része már meg is hallgatható. Igény mutatkozott arra is, hogy könyv formájában adják ki az összegyűjtött anyagot.
Fazakas Szabolcs elmondta, Orbán Balázs, Benedek Elek, Ambrus Lajos gyűjtését vették alapul, de a mondáknak, legendáknak csak a történetéhez ragaszkodtak, a szövegeket Kudelász Nóbel íróval fogalmaztatták át egy, a mai gyermekek által könnyen befogadható nyelvezetre. Az illusztrációkat Márton Erika képzőművész rajzolta, rajzait Cseke Tímea és János Levente dolgozták fel számítógépes módszerekkel.
A könyvet tízezer példányban nyomtatták ki, Erdélyben is, Magyarországon is a kiskereskedésekben szeretnék forgalmazni, az érdeklődők azonban a honlapon is megrendelhetik azt, a legendárium térképével együtt.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=114064
http://www.nyest.hu/hirek/a-szekelyfoldi-legendarium-konyvbemutatoja

E lapszám felelős szerkesztője: Kelemen Katalin
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.

Környezettudatosságra való nevelés a Mikes Kelemen Elméleti Líceum könyvtárában... és azon kívül.

  Bárhol lehet környezettudatosságra nevelni a gyermekeket, a családban, az iskolában, de még a könyvtárban is – vallja Kiss László .   A se...