Helyismereti képzés erdélyi magyar könyvtárosoknak

2017. június 20-21. között a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete karöltve a budapesti Könyvtári Intézettel helyismerettel kapcsolatos képzést tartott Csíkszeredában. Az előadások a csíkszeredai Kájoni János Megyei könyvtár előadótermében zajlottak.

            Az oktatók Sándor Tibor, a Fővárosi Szabó Ervin könyvtártól és Takács Béla, a szolnoki Verseghy Ferenc Könyvtár és Közművelődési Intézménytől voltak.

            Az előadások alatt a résztvevők betekintést nyertek a helyismereti gyűjtőmunka gyakorlati  lehetőségeinek feltárásába és hasznosításába.

            Sándor Tibor a bemutatott anyagrészben rávilágított a helyi közösségekhez fűződő értékek gyűjtésének fontosságára.  Ebben a tevékenységben kívülálló ugyanúgy besegíthet, ha az általunk kifejtett helyismereti munka lelkessé teszi őket. Lényeges a kötődés az adott helyhez, bármilyen távol is élnek egymástól hajdani elszármazott, vagy a jelenleg is ott élő, de a vidékhez ragaszkodó emberek lakói. A lokális kérdéseket felvető egyugyanazon  vidéken, vagy máshol élő honfitársak a világháló „szabad ege alatt” csoportosulhatnak, amelyből találkozások, és rendezvények sora alakulhat ki. Egy adott vidéknek, településnek, településrésznek a lakói, a könyvtáros helytörténeti munkájának segítségével, újra összekovácsolódhatnak. Mindehhez a könyvtárosnak ildomos létrehoznia egy internetes segédkönyvtárat (link-gyűjteményt), ahol a helyismereti információkat szelektálva egy csoportba gyűjti. Az anyagot érdemes feltenni a világhálóra, és ha lehet megosztani. A dokumentumok kezeléséhez jó olyan ingyenes softvereket, honlapokat használni, amelyek anyagi szempontból is megkönnyítik és segítik a további munkát. Ebben segítséget nyújtanak a világhálón található bibliográfiák, az évfordulós naptárak, virtuális kiállítások stb. A lényeg az, a munka mindig dokumentálva legyen. Mindehhez, mint lehetőség, egy ingyenes honlapkészítő programot próbálhattak ki a résztvevők. 

            Takács Béla a könyvtárakban elengedhetetlen helyismereti dokumentumokkal kapcsolatos tennivalókat mutatta be. Elsőként a digitalizálásról beszélt. Hangsúlyt fektetett a világhálón előforduló helyismereti anyagok gyűjtésére. Eme munka alatt nemcsak a gyűjtésre kell koncentrálni, hanem annak megőrzésére és közreadására is. Ebben még az általunk ismert egyszerű levelezőlista is sokat nyom a latban, amelynek segítségével kapcsolatot lehet fenntartani az érdekelt, és érdeklődő személyekkel. Az előadó különböző technikai lehetőségek ismeretével világított rá a hatékony munka elvégzésének lényegére. Elmondta, hogy a könyvtárosoknak igen előnyös módszer felvenni a kapcsolatot a helyi érdekeltségű szerzőkkel, intézményekkel, kiadókkal, és érdemes ráfókuszálódni a település honlapjára is. A gyűjtéshez szükséges számítógépes segédeszközöket, programokat és más lehetőségek sorát mutatta be, amelyben helyet kaptak a képfájlok módosítása, a dokumentumok átalakítása más formátumokban, valamint a közreadás utáni anyagban való könnyed keresgélés.

            A képzés alatt bemutatott gyakorlati eljárások nagyban segítik a digitalizálási munkálatokat, az interneten található helyismereti anyagok gyűjtését, elkészítését, feltárást, valamint azok megőrzését. A résztvevők általános képet tudnak alkotni a dokumentumok szakszerű gyűjtéséről, a világhálós  forrásanyagok módszeres kiválasztásáról. Ami pedig lényeges, nemcsak a Google-re hagyatkozni az adott téma keresése során...

            A folyamatosan újított anyag közretéve az interneten lehetőségként adódik tovább a helyismeret iránt érdeklődők számára. Ezáltal eme munka gyümölcse lehet a különböző témával foglalkozó érdeklődőkörök kialakítása. Ha mindez megtörténik, akkor egyértelművé válik  befektetett munka alatti idő eredményessége.

            Örvendetes tény, habár a közkönyvtárakra vetődött inkább a hangsúly, hogy az érdeklődők között, iskolai könyvtárosokból hárman is képviseltették magukat: Forreiter Csilla, Török Júlia Sepsiszentgyörgyről, és jómagam Csíkszeredából.

 Ajánlom a Kájoni János Megyei Könyvtár honlapján lévő képes beszámolót:  http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/522/helyismeret-a-digitalis-vilagban-helyismereti-informaciok-webes-kozzetetele--szakmai-kepzes

Borbé Levente,

Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda

ReMeK-e-hírlevél 2017/6. számából

Adatbázis készült a történelmi Erdély lakosságának adataiból
Az adatbázis mintegy 400 ezer ember adatait tartalmazza az 1850 és 1914 közötti időszakból, ami Erdély korabeli 5,4 milliós lakosságának a 6,9 százalékát teszi ki. Az adatbázis elkészítéséről a projekt vezetője, Luminiţa Dumanescu számolt be a Mediafax hírügynökségnek. Elmondta: ez az első romániai adatbázis a történelmi Erdély lakossági adataival.
Megjegyezte: Erdély többnemzetiségű és többvallású volta nehezítette az adatbázis összeállítását. Ehhez az egyházi anyakönyveket használták, amelyek latin, magyar, német és román nyelven íródtak úgy, hogy a román nyelvűek egy részénél a latin, másik részénél a cirill ábécét használták. Sokszor alaposan próbára tette a kutatókat a kézírásos bejegyzések elolvasása. A projektvezető tájékoztatása szerint voltaképpen három adatbázis készült: az adatforrások lajstroma mellett egy standard adatbázist és egy családfa-adatbázist is elkészítettek. Utóbbit a széles közönségnek szánták. Ebben bárki térítésmentesen kutathatja erdélyi felmenőinek az adatait.
Dumanescu elmondta, több mint 300 ezer egyházi anyakönyvoldalt fényképeztek le, összeállították a kor keresztneveinek, helyneveinek és foglalkozásainak a katalógusát. Ion Bolovan, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese, a lakosságkutató központ vezetője a hírügynökségnek elmondta, az anyakönyveket a levéltár bocsátotta a kutatók rendelkezésére. Úgy vélte: a jövőben is folyamatosan bővülő adatbázis kutatók generációit segítheti munkájukban. A 2014-ben indult projektben a BBTE a norvégiai Tromsői Egyetemmel működött együtt. A kutatáshoz az egyetem 650 ezer eurós norvégiai támogatást kapott.
Az adatbázis elérhető a hpdt.ro:4080 címen.
Források: https://kronika.ro/erdelyi- hirek/adatbazis-keszult-a- tortenelmi-erdely- lakossaganak-adataibol
http://www.rfi.ro/social- 94862-ardeleni-stramosii- online-prima-baza-de-date- demografice-istorice-cluj

Az olvasás hosszú távon is fokozza az agyműködést
Tudományos bizonyítékot sikerült találni arra, hogy a regények valódi, mérhető jótékony változást hoznak létre az agyunkban. Egy 2014-ben megjelent cikk szerint az amerikai Emory Egyetem tudósai funkciós MRI vizsgálat segítségével megkeresték azokat az ideghálózatokat, amik agyunkban a történetek olvasásával összefüggésbe hozhatók, és rájöttek, hogy a változások még napokkal az után is kimutathatók az agyban, hogy elolvastuk az adott történetet.
A tudósok ezek után elhatározták, hogy rájönnek, miként hatnak a regények és más történetek az emberi agyra, és miként okoznak maradandó változásokat benne. "A regények olvasása komolyan befolyásolja az agy 'pihenő állapotát', akár több napon keresztül is" - írják a kutatók.
"A történetek befolyásolják az életünket, és bizonyos esetekben segíthetnek meghatározni a személyiségünket - nyilatkozta Gregory Berns, a kutatás vezetője - Szeretnénk megérteni, hogyan épülnek be agyunkba a különböző történetek, és hogyan változtatják meg az agyműködést."
A Brain Connectivity című tudományos szaklapban publikált kutatás során a tudósok 12 diák agyát vizsgálták meg funkciós mágneses rezonancia vizsgálattal (fMRI) 19 napon keresztül, mialatt a résztvevők mind Robert Harris Pompeii című regényét olvasták. A kutatók azért ezt a könyvet választották, mert azt szerették volna, ha erős narratív szállal rendelkező, izgalmas történetet olvasnak a résztvevők.
A vizsgálatok az olvasást követő reggeleken fokozott agyi tevékenységet mutattak ki a bal temporális kéregben (ami főként a nyelvi felfogó-képességgel hozható összefüggésbe). "Bár a résztvevők a vizsgálat idején már nem olvastak, a fokozott agyi tevékenység másnap reggel is érzékelhető volt - nyilatkozta Berns professzor - Ez egyfajta "árnyéktevékenység", ami talán legjobban az izommemóriához hasonlítható."
A kutatók ezen kívül fokozott tevékenységet mutattak ki a központi barázdában is, ami az agy elsődleges szenzoros motoros régiója. Az ebben a régióban lévő idegsejtek felelősek a testi érzetek kialakulásáért, így például ezeknek köszönhetően, ha csak rágondolunk a futásra, azok az idegsejtek is aktiválódnak, amik a valódi futás közben is aktívak.
"Az idegi változások, amik mind a fizikai érzetekre, mind a valódi mozgásra jellemzőek, arra engednek következtetni, hogy már egy regény olvasása is segíthet nem csak mentálisan, hanem fizikailag is a főhős bőrébe bújnunk. Ráadásul ezek a változások meglehetősen tartósak, hiszen még mintegy öt nappal az olvasást követően is kimutathatóak."
Forrás: http://www.hazipatika.com/ eletmod/tudomanyos_ erdekessegek/cikkek/az_ olvasas_hosszu_tavon_is_ fokozza_az_agymukodest/ 20140107120942

 Szent László király időszerűsége
A kolozs-dobokai főesperesség, valamint a kolozsvári Szent Mihály plébánia a Szent László-emlékév alkalmával esszé- és tanulmányírói pályázatot hirdet 18-25 éveseknek.
A pályázat elsősorban a Szent László-kultusz erdélyi vonatkozásaira fókuszál. Eligazító tematikák: Szent László alakja a legendákban és a népmondákban; Szent László alakja a prédikációkban; Szent László a magyar irodalomban; Ábrázolások falfreskókon és oltárképeken; Tárgyi emlékek, emlékhelyek; A kultusz terjesztői és támogatói (levéltári források, patrocíniumok).
Az eligazító tematikák egy-egy forráscsoportra is koncentrálhatók, vagy ebből kiemelten egy adott forrásra. Irodalmi források: Szent László kultuszának jegyei, alakja a népmondák, legendák megvilágításában – ennek értelmezéséhez a liturgikus, prédikáció- és kódexirodalom nyújthat segítséget. Képi források: Szent László ikonográfiája, megjelenítési módja és ennek értelmezése a falfreskókon, oltárképeken, szobrokon keresztül. Levéltári források: a kultusz terjesztői és támogatói (adományok, patrocíniumok).
A pályázatra a fent megjelölt témákban várnak 20-25 000 leütés terjedelmű tanulmányokat, esszéket. A pályamunkákat a keresztenyert.kolozsvar@gmail. com e-mail címre csatolmányként lehet elküldeni.
A kísérőlevélben kérik feltüntetni a pályázó nevét, életkorát, e-mail, telefon és postai elérhetőségét.
A pályamunkák beküldésének határideje: 2017. szeptember 1. Az eredményhirdetés várható időpontja: 2017. szeptember 29. A legjobb pályamunkák díjazásban részesülnek: 1. díj összege: 1000 lej, 2. díj összege: 700 lej; 3. díj összege: 400 lej. Ugyanakkor a legjobb pályamunkákat a Keresztény Szó című katolikus kulturális folyóirat megjelenteti.
Forrás: https://romkat.ro/2017/04/04/ szent-laszlo-kiraly- idoszerusege/

Novella-, vers-, mese- és regénypályázatot hirdet a KMGT
Az egész magyar nyelvterületet átfogó novella-, vers-, mese- és regénypályázatot hirdet a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (KMTG) – közölte a szervezet az MTI-vel.
A novella-, vers- és mesepályázatokon kategóriánként egymillió forintos első, 500 ezer forintos második és 250 ezer forintos harmadik díjak nyerhetők el. A regénypályázat első díja ötmillió forint, a második díj kétmillió forint, a harmadik díj egymillió forint pénzjutalommal jár.
A pályaművek beküldési határideje a novella, vers és mese kategóriák esetében 2017. szeptember 1. A regény megírására egy év áll rendelkezésre, ennek határideje 2018. május 3. – olvasható a magyar irodalmi élet felfrissítésének, a kortárs magyar irodalom élővé és olvasottá tételének, valamint az irodalmi tehetséggondozás céljából létrejött szervezet közleményében.
Tematikus és életkori megkötés nincs, bárki pályázhat. A beérkező pályamunkákat társadalmi-szakmai zsűri bírálja el, amely szintén pályázati úton kiválasztott irodalomtanárokból, könyvtárosokból, valamint a magyar irodalmi élet jeles alkotóiból fog állni. A zsűribe július 2-ig lehet jelentkezni.
A társadalmi zsűri pályázatának, valamint az alkotói versenypályázatok részletei, illetve további információ a szervezet internetes oldalán található. (MTI)
Forrás: http://erdely.ma/palyazatok. php?id=206507

Befejeződtek az idei Könyvtári Napok – középpontban a környezetvédelem
A környezetvédelem témája állt a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár által szervezett Könyvtári Napok középpontjában – kapcsolódva a könyvtár idei tematikus évéhez. A 2017. május 8-tól 19-ig tartó, kéthetes rendezvénysorozattal minden korosztályt igyekeztek megszólítani, hogy a változatos programkínálatban mindenki találjon számára megfelelő programot. Természetesen az idei Könyvtári Napok rendezvényei közt is szerepeltek könyvbemutatók, előadások, amelyek a felnőtt közönségnek szóltak.
Sajtóvisszhang: https://szekelyhon.ro/ aktualis/a-kornyezetvedelmet- nepszerusitik-a-konyvtari- napokon-csikszeredaban

Kistelepülési könyvtártámogató program Gyergyósalamáson
2017. május 9-én, a könyvtári szolgáltatásokkal kapcsolatosan véleményt nyilvánítani kívánó olvasóközönség jelenlétében, elkezdődött a Gyergyósalamási Községi Könyvtárban a Kistelepülési könyvtártámogató program, amelyet a Kájoni János Megyei Könyvtár indított és működtet, támogatója pedig Hargita Megye Tanácsa. Az olvasószolgálat fejlesztése céljából a program keretében a községi könyvtár 104 darab, összesen 3100 lej értékű könyvet kapott kölcsön meghatározott időre. Május végén, szintén a Kistelepülési könyvtártámogató program keretében író-olvasó találkozóra került sor a községben.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye. ro/hu/nd/502/kistelepulesi- konyvtartamogato-program- gyergyosalamason
 

A gyermekek reakciói is fontosak a digitális tankönyveknél
Daniel Böjte, az oktatási minisztérium IT tanácsadója nyilatkozta szerint, a digitális tankönyvnek képeseknek kell lenniük, hogy a gyermek visszajelzéseit is regisztrálják és begyűjtsék. "Jelentős haladást értünk el a digitális tankönyvek bevezetésével, szép digitális tankönyveink vannak. Azt gondolom azonban, hogy a digitális tankönyvnek ennél sokkal többnek kell lennie, képes kell lennie arra is, hogy regisztrálja és begyűjtse a gyermekek és a tanárok visszajelzéseit is" - jelentette ki a tanácsos egy, a nyílt oktatásról szóló tanácskozáson. Böjte szerint egy nyílt platformot kell létrehozni, ahol a tanárok minőségi forrásra találnak. "Egy nyílt platformot képzelek el, ahonnan a tanár letölthet a maga számára már meglévő információkat és igényeinek megfelelően használhatja az órán. (...) Egy virtuális könyvtárról van szó (...), amelyhez a határon túl élők is hozzáférnek" - magyarázta a tanácsos. Rámutatott: az összes romániai iskolában van internet, ám ez vezetékes (fix) és nem vezeték nélküli (wifi) formában érhető el. '7000, saját jogi személyiséggel rendelkező és még 12 000 beosztott tanügyi egység van, mindegyikben van internet, de nagyon sok helyen vezetékes. Célunk, hogy wifi internet legyen. Van erre pénzalapunk, ám az iskoláknak igényelniük kell a telepítést' - magyarázta Böjte.(agerpres)
Forrás: http://itthon.transindex.ro/? hir=47164

A 14 éves kolozsvári kalózlány bemutatkozik a világnak
A 7. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik, keményen beharangozott és nagy érdeklődésre számot tartó „napirendi pontja” Lupescu Kata első könyvének bemutatója volt. A kötet címe Kalózlány. Végső kezdet, a kolozsvári EXIT kiadó gondozásában jelent meg, és ahogy a címe is sugallja, egy regényfolyam első darabja, a pikantéria pedig talán az benne, hogy a szerző „csupán” 14 éves. A Fogoly utcai színpadon megszervezett eseményre 2017. május 13-án került sor, és a borongós idő ellenére hatalmas néptömegek hömpölyögtek a pódium előtt. A 14 éves szerzővel Botházi Mária beszélgetett.
Lupescu Kata 2002-ben született Budapesten, egyéves kora előtt azonban Kolozsvárra költözött a szüleivel. Jelenleg a Báthory István Elméleti Líceum diákseregét gyarapítja. A Kalózlány megírásához hatodikos korában, 11 évesen látott hozzá.
Charlotte Naftalien, a pisai nemeslány ismeretlen helyen ébred, kezével az ágyhoz bilincselve. Mégis kik rabolhatták el éjnek évadján? Hamarosan rádöbben, hogy a hírhedt Sekk-Rooial kalózhajón van, és mindenki meg akarja győzni, hogy ő a legendás kalózok, Albert és Bloom Turquise lánya. És ezzel kezdetét veszi egy veszedelmekkel teli utazás egy rejtélyes végrendelet nyomában, amely sok mindenre fényt deríthet, de ugyanakkor pusztulást is hozhat rájuk. Ahogy bennebb hajóznak a Moon-Barnacle-tengeren, egyre több sötét titok kerül felszínre, ami Charlotte származását illeti, kiderül, hogy az igazi kalózoknak nem csak egy életük van, és hogy létezik egy hely föld és menny között, ahol az életművészek élnek.
A Kalózlány. Végső kezdet a szó nemes értelmében vett ifjúsági kalandregény. Ha angol nyelvterületen kerülne kiadásra, a young adult fantasy kategóriába tartozna, ugyanis a serdülő olvasóréteget célozza meg, a történet pedig a felnőtté válásról szól. Lebilincselő sztorival, szikrázó párbeszédekkel és nem utolsósorban az írói fantázia olyan sziporkáival, mely oldalról oldalra egyik bámulatból a másikba ejti az olvasót.
Teljes cikk a könyvbemutatóról itt: http://foter.ro/cikk/20170514_ a_14_eves_kolozsvari_ kalozlany_bemutatkozik_a_ vilagnak
Forrás: http://ideakonyvter.ro/home/ 1433-kalozlany-vegso-kezdet- 9789737803450.html

Tompa Andrea: Omerta - Hallgatások könyve
A kolozsvári születésű, jelenleg Budapesten élő Tompa Andrea legújabb regénye az ötvenes, hatvanas évek romániai diktatúrájából választott hősöket. Az Omertában egy széki cseléd, egy magas pártfunkcióba kerülő rózsanemesítő, egy félárva kolozsvári kamaszlány és egy, politikai okok miatt bebörtönzött apáca monológja rajzolja körül a történelmet és a „kulturális üvegházként” funkcionáló Magyar Autonóm Tartomány (MAT) határait, illetve mesél megingathatatlan pártvéleményről, egyetembezárásról, kollektivizálásról.
Forrás: http://konyves.blog.hu/2017/ 05/27/tompa_andrea_a_ hallgatas_mindig_akkor_a_ legerdekesebb_amikor_megtorik_ 104

Europa Nostra: a közönségdíjat is Kallós Zoltán kapta
Kallós Zoltán kapta a legtöbb szavazatot azon az online szavazáson, amelyen az Europa Nostra-díj idei közönségdíjasát választották ki. Idén április elején hozták nyilvánosságra a kulturális örökségvédelem terén legnevesebbnek számító uniós elismerés, az Európai Unió Kulturális Öröksége díj / az Europa Nostra-díj 2017. évi díjazottjait.
A kulturális örökségvédelem terén végzett kutatásaik, figyelemfelkeltő és értékmentő munkájuk, azt tudatosító és oktatói tevékenységük elismeréseként 18 országból összesen 29 díjazottat tüntettek ki.
Az idei év díjazottja a Kossuth Nagydíjjal is kitüntetett Kallós Zoltán néprajzkutató, népzenegyűjtő is, akit Sógor Csaba európai parlamenti képviselő jelölt. A díjra Európa-szerte 39 országból – civil szervezetek által megfogalmazott és egyéni javaslatok alapján – 202 jelölés érkezett, amelyek közül független, szakértőkből álló bírálóbizottság választotta ki a nyerteseket.
A díj kihirdetésével egyidőben megindult egy online szavazás is, amelyen a közönség támogathatta a nyertes projekteket, és dönthetett arról, ki kapja a közönségdíjat. Ez a szavazás zárult most le: a legtöbb szavazatot pedig Kallós Zoltán kapta.
Az EU Kulturális Örökség díjának honlapján (http://www. europeanheritageawards.eu/ winners/mr-zoltan-kallos/?utm_ source=foter_ro&utm_medium= link&utm_campaign=foter_ro_ 201705) olvasható értékelés felhívja a figyelmet arra, hogy Kallós a 20. század egyik legismertebb és legeredményesebb magyar népzenegyűjtője, aki nagyban hozzájárult az erdélyi magyar, román, szász és roma népi kultúra megőrzéséhez.
Forrás: http://foter.ro/cikk/20170515_ europa_nostra_a_kozonsegdijat_ is_kallos_zoltan_kapta
 

Szerkesztők: 

Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztői: Bákai Magdolna és Kovács Eszter.

Júniusi évfordulók 2017

135 éve, 1882. június elsején született John Drinkwater angol költő, drámaíró és színész.

75 éve, 1942. június elsején hunyt el Vladislav Vančura cseh író, filmrendező és forgatókönyvíró.

160 éve, 1857. június másodikán született Karl Adolf Gjellerup dán költő, író és drámaíró.

130 éve, 1887. június harmadikán született Carlo Michelstaedter olasz író, költő és filozófus.

95 éve, 1922. június harmadikán hunyt el Duiliu Zamfirescu román regényíró, költő.

115 éve, 1902. június negyedikén született Illés Endre magyar elbeszélő, drámaíró, műfordító és műkritikus.

110 éve, 1907. június negyedikén született Jacques Roumain haiti költő, író, újságíró, antropológus és politikus.

150 éve, 1867. június ötödikén született Paul-Jean Toulet francia író és költő.

105 éve, 1912. június ötödikén született Szabó Zoltán magyar író, publicista, könyv- és lapszerkesztő. Ismertebb műve a Cifra nyomorúság.

105 éve, 1912. június ötödikén hunyt el Cholnoky Viktor magyar író, újságíró és műfordító.

120 éve,  1897. június hatodikán hunyt el Marià Aguiló i Fuster katalán költő és nyelvész.

35 éve, 1982 június hatodikán hunyt el Franz Storch sváb származású erdélyi német író és újságszerkesztő.

230 éve, 1787. június hetedikén  hunyt el Hugolín Gavlovič szlovák költő és szerzetes.

120 éve, 1897. június hetedikén született Vaszary Gábor magyar író, újságíró és forgatókönyvíró.

120 éve, 1897. június hetedikén született Maksay Albert erdélyi magyar költő, író, műfordító és teológiai szakíró.

100 éve, 1917. június hetedikén született Gwendolyn Elizabeth Brooks afroamerikai  költő és írónő.

65 éve, 1952. június hetedikén született Ferit Orhan Pamuk török író, esszéíró és forgatókönyvíró.

50 éve, 1967. június hetedikén hunyt el Vincas Mykolaitis Putinas litván költő, író és katolikus pap.

465 esztendeje, 1552. június nyolcadikán született Gabriello Chiabrera olasz költő és drámaíró.

60 éve, 1957. június nyolcadikán hunyt el Egyed Zoltán erdélyi származású magyar író, drámaíró, újságíró és kritikus.

420 esztendeje, 1597. június kilencedikén hunyt el São José de Anchieta spanyol eredetű portugál-brazil egyházi író és költő.

130 éve, 1887. június kilencedikén született Rudolf Borchardt német költő, író és műfordító.

105 éve, 1912. június kilencedikén hunyt el Ion Luca Caragiale román író, drámaíró, elbeszélő, költő, újságíró és publicista. Népszerű művei: Viharos éjszaka, Az elveszett levél, Farsang, Két sorsjegy.

40 éve, 1977. június kilencedikén született Békeffi István magyar színműíró és kabarészerző.

465 esztendeje, 1552. június tizedikén hunyt el Alexander Barclay skót és angol költő.

150 éve, 1867. június tizedikén hunyt el  Ilia Fibiger dán író, ápolónő és feminista.

445 esztendeje, 1572. június tizenegyedikén született Ben Jonson angol drámaíró, költő és színész.

120 éve, 1897. június tizenegyedikén született Bruno Frei osztrák író és újságíró.

80 éve, 1937. június tizenegyedikén hunyt el Zalka Máté (Frankl Béla) magyar író, tábornok és politikus. Ismert regénye a Doberdó.

140 éve, 1877. június tizenkettedikén hunyt el Nyikolaj Platonovics Ogarjov orosz író, költő, publicista és lapszerkesztő.

85 éve, 1932. június tizenkettedikén született Bálint Tibor erdélyi magyar író és műfordító. Legismertebb műve a Zokogó majom.

330 esztendeje, 1867. június tizenharmadikán  született Paolo Rolli olasz költő és író.

265 éve, 1752. június tizenharmadikán született Fanny Burney angol írónő és novellista.

130 éve, 1887. június tizenharmadikán  született Bruno Frank német író, költő és drámaíró.

180 éve, 1837. június tizennegyedikén hunyt el Giacomo Leopardi olasz költő és gondolkodó.

90 éve, 1927. június tizennegyedikén hunyt el Jerome Klapka Jerome angol író és publicista. Ismert regénye: Három ember egy csónakban.

205 éve, 1812. május tizenötödikén született Harriet Elizabeth Beecher Stowe amerikai angol írónő. Világhírű műve a Tamás bátya kunyhója.

180 éve, 1837. június tizenötödikén született Percs Prosjan (Hofhannesz Sztepani Ter-Arekeljan) örmény író és pedagógus.

110 éve, 1907. június tizenhatodikán  született Helvi Heleena Hämäläinen finn írónő és költő.

150 éve, 1867. június tizenhetedikén született Henry Lawson ausztrál író, költő és esszéíró.

110 éve, 1907. június tizenhetedikén hunyt el Sergio Corazzini olasz költő.

90 éve, 1927. június tizenhetedikén született Sütő András erdélyi magyar író, drámaíró. Ismertebb művei: Anyám könnyű álmot ígér, Egy lócsiszár virágvasárnapja, Csillag a máglyán, Káin és Ábel, Engedjétek hozzám jönni a szavakat, A szuzai mennyegző, Advent a Hargitán.

205 éve, 1812. június tizennyolcadikán született Ivan Alekszandrovics Goncsarov orosz író, műfordító és lapszerkesztő. Legismertebb műve: Oblomov

235 éve, 1782. június tizenkilencedikén született Félicité Robert de Lamennais francia egyházi író, a keresztényszocializmus egyik úttörője.

180 éve, 1837. június tizenkilencedikén hunyt el Alexandr Alexandrovics Besztuzsev orosz író, elbeszélő, költő és szerkesztő.

160 éve, 1857. június tizenkilencedikén hunyt el Adolf Januszkiewicz lengyel költő és író.

70 éve, 1947. június tizenkilencedikén született Salman Rushdie indiai származású brit író.

965 esztendeje, 1052. június huszadikán született Fan Zhongyan (Fan Csung-jen) kínai író, költő és hadvezér.

95 éve, 1922. június huszadikán született Jánosházi György erdélyi magyar költő, esszéista, műfordító és lapszerkesztő.

490 esztendeje, 1527. június huszonegyedikén hunyt el Niccolò Machiavelli olasz reneszánsz író, filozófus és politikus.

60 éve, 1957. június huszonegyedikén hunyt el Claude Farrère  (Frédéric Charles Bargone) francia író és tengerésztiszt.

250 éve, 1767. június huszonkettedikén született Wilhelm von Humboldt német író, nyelvész és esztéta.

250 éve, 1767. június huszonkettedikén született Szentjóbi Szabó László magyar író és költő.

135 éve, 1882. június huszonkettedikén született Somlyó Zoltán (Schwartz Zoltán) zsidó származású magyar költő, újságíró és műfordító.

130 éve, 1887. június huszonkettedikén hunyt el Eugenie Marlitt német írónő és elbeszélő.

70 éve, 1947. június huszonkettedikén született Nógrádi Gábor költő, író, újságíró és forgatókönyvíró.

255 éve, 1762. június huszonharmadikán született Christian August Vulpius német író és drámaíró. Népszerű regénye: Haramiák Kapitánya.

130 éve, 1887. június huszonharmadikán született Thyde Monnier francia írónő.

75 éve, 1942. június huszonharmadikán hunyt el Oláh Gábor magyar költő, író és drámaíró.

475 esztendeje, 1542. június huszonnegyedikén született Juan de Yepes y Álverez (Keresztes Szent János) spanyol író, misztikus.

270 éve, 1747. június huszonnegyedikén  született John O’Keeffe ír író, drámaíró és színész.

230 éve, 1787. június huszonnegyedikén született Giovanni Arrivabene olasz író, politikus, közgazdász és hazafi.

175 éve, 1842. június huszonnegyedikén született Ambrose Gwinett Bierce amerikai író, újságíró és költő.

120 éve, 1897. június huszonnegyedikén hunyt el Orbok Ferenc székely-magyar költő, író, unitárius lelkész, valamint a háromszéki mondák és népköltészet gyűjtője.

195 éve, 1822. június huszonötödikén hunyt el Ernst Theodor Amadeus Hoffmann (Ernst Theodor Wilhelm), a német romantikus író, zenész és grafikus. Fontosabb alkotásai: Az arany virágcserép, Scuderi kisasszony, Murr kandúr életszemlélete, A hasonmás.

130 éve, 1887. június huszonötödikén született Karinthy Frigyes magyar író, költő, műfordító és publicista. Ismert művei: Így írtok ti, Tanár úr kérem, Utazás a koponyám körül, Találkozás egy fiatalemberrel, Barabbás.

120 éve, 1897. június huszonötödikén született Fekete Lajos székely-magyar író, költő és unitárius lelkész.

100 éve, 1917. június huszonötödikén hunyt el Gyóni (Áchim) Géza szlovák származású magyar költő, lapszerkesztő, újságíró és teológus.

530 esztendeje, 1487. június huszonhatodikán hunyt el Joannisz Argiropulosz (Ioannis Argiropoulos) görög író, filozófus, humanista.

255 éve, 1762. június huszonhatodikán hunyt el Luise Adelgunde Victorie Gottsched  német írónő.

125 éve, 1892. június huszonhatodikán született Pearl Sydenstricker Buck (Pearl Comfort Sydenstricker) amerikai írónő. Ismert műve: Az utolsó kínai császárné.

35 éve, 1982. június huszonhatodikán hunyt el Csengeri Dezső kárpátaljai magyar író és tanár.

10 éve, 2007. június huszonhatodikán hunyt el Domokos Géza erdélyi magyar író, műfordító, szerkesztő és politikus.

145 éve, 1872. június huszonhetedikén született Paul Lawrence Dunbar afroamerikai költő és novellista.

20 éve, 1997. június huszonhetedikén hunyt el Fodor András (Andor) költő, esszéíró és könyvtáros.

305 esztendeje, 1712. június huszonnyolcadikán született Jean-Jacques Rousseau svájci francia filozófus, író és zeneszerző.

220 éve, 1797. június huszonnyolcadikán hunyt el Pietro Verri olasz író, filozófus, történész és közgazdász.

150 éve, 1867. június huszonnyolcadikán született Luigi Pirandello olasz drámaíró, novellista és költő. Ismertebb művei: Az ördöngös, IV. Henrik, Öltöztessük fel a mezteleneket.

75 éve, 1942. június huszonnyolcadikán hunyt el Janka Kupala fehérorosz költő, író, drámaíró és publicista. A fehérorosz irodalom úttörője.

60 éve, 1957. június huszonkilencedikén hunyt el Clarence Malcolm Lowry brit-kanadai író és költő.

495 esztendeje, 1522. június harmincadikán hunyt el Johann Reuchlin német filozófus, teológus, író, műfordító, egyetemi tanár és jogász.

210 éve, 1807. június harmincadikán  született Aleksander Groza lengyel költő és író.

85 éve, 1932. június harmincadikán hunyt el Gyp (Gabrielle de Riqueti de Mirabeau) francia írónő.

190 éve 1827. júniusában hunyt el Perecsényi Nagy László költő, író, nyelvész és műfordító.

Érdemes Tudni

80 éve, 1937. június hatodikán született Bárányiné László Ildikó székelyföldi származású orvos, orvosi szakíró és publicista.

95 éve, 1922. június hetedikén született László Antal székely-magyar vegyészmérnök, kémikus és egyetemi tanár.

150 éve, 1867. június nyolcadikán a kiegyezéskor magyar királlyá koronázták Budán I. Ferenc József császárt és feleségét Erzsébet királynét (Sisit).

90 éve, 1927. június tizenharmadikán született Tövissi József székely-magyar geomorfológus, földrajzi szakíró és egyetemi oktató.

45 éve, 1972. június tizenharmadikán hunyt el Békésy György világhírű magyar-amerikai biofizikus és egyetemi tanár.

170 éve, 1847. június tizennegyedikén született Bándi Vazul székely-magyar történész, történetíró, tanár és iskolaigazgató.

135 éve, 1882. Június tizennegyedikén született Gerevich Tibor máramarosi magyar művészettörténész, művelődéspolitikus és muzeológus.

35 éve, 1982. június tizenötödikén hunyt el Návrádi Ágoston erdélyi magyar pedagógus, pedagógiai szakíró és szerkesztő.

160 éve, 1857. június tizenhatodikán született Arcz Artúr osztrák-magyar császári és királyi vezérezredes, 1916-ban Erdély védelmezője.

40 éve, 1977. június tizenhatodikán hunyt el Baráth Béla magyarországi származású erdélyi magyar teológus, pedagógus, művelődéstörténész és bibliográfus.

140 éve, 1877. június tizennyolcadikán született Gombocz Zoltán magyar és finnugor nyelvész, turkológus.

140 éve, 1877. június tizenkilencedikén született Diószeghy László székelyföldi származású magyar festő, lepkegyűjtő és rovartani szakíró.

90 éve, 1927. június huszadikán született Dargay Attila magyar rajzfilmrendező, képregényrajzoló, könyvillusztrátor és reklámgrafikus. Ismertebb rajzfilmjei: Vuk, Gusztáv, Pom-pom meséi, Ludas Matyi, Szaffi.

125 éve, 1892. június huszonötödikén huny el Berde Áron székely-magyar jogász, közgazdász, egyetemi tanár, az első meteorológia és klimatológia szakkönyv írója.

90 éve, 1927. június huszonötödikén született Róka Antal székely-magyar származású atléta, távgyalogló és olimpikon.

95 éve, 1922. június huszonhatodikán született Földes László erdélyi magyar irodalomkritikus és szerkesztő.

50 éve, 1967. június huszonötödikén hunyt el Földi István székely-magyar pedagógus, író és tankönyvíró.

90 éve, 1927. június huszonkilencedikén született Bustya Endre erdélyi magyar irodalomtörténész, műfordító és Ady-kutató.

75 éve, 1942. június huszonkilencedikén született Búzás László székely-magyar közgazdász és politikus.

125 éve, 1892. június harmincadikán született Lajtha László magyar zeneszerző és néprajzkutató.