A Jövő Könyvtára 2023. szakmai konferencia

 Ha augusztus, akkor Jövő Könyvtára. 

A nyárutó 24. és 25-i napjain immáron V. alkalommal volt megrendezve Székelyudvarhelyen e rangos esemény. Többnyire a Kárpát-medence magyarlakta vidékeiről érkeztek a vendégek.
A konferencia megnyitójára, a regisztráció után, a Székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal Szent István termében került sor. 

Szőcs Endre, a konferencia főszervezője a szakmaiság mellett a baráti hangulatot emelte ki, amely több esztendőn át összekovácsolta a konferencia résztvevőit.

 

 Elsőnek Csáki Rozália a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány programvezetője beszélt azokról a praktikákról, amelyek segítik a könyvtárosok munkájának sikeres, valamint eredményes kiszélesítését, hálózatépítését, a könyvtárak gördülékeny menedzselését.

Szüts Etele, a Budapesti Könyvtári Intézet Igazgatója a szervezet felépítését, történetét és küldetését ismertette, kiemelve a Kárpát-medencei magyar könyvtárosok számára adott lehetőségeket és támogatásokat.

Ezt követően az év meghívottjaként az Észtországból érkező Tiina Põldmaa, Tallinn Központi Könyvtár észt irodalmi részleg osztályvezetőjét hallgathattuk meg. Az egész életen át való tanulás ideális helyének nevezte a könyvtárat. Bemutatta azt a kiépített könyvtári hálózatot, amelyet a Tallinni Központi Könyvtár alakított ki. Beszélt a könyvtári olvasók és használók korosztályonkénti felosztásáról. Így könnyebben elér az információ, a megfelelő segítségnyújtás a foglalkozások során a kiválasztott korcsoporthoz.

Kis szünet után Oros Sándor a Veszprémi Eötvös József Megyei Könyvtár igazgatóhelyettese számolt be a könyvtárról, környezetbarát programjaikról, beruházásaikról, néhány izgalmas terveikről, megvalósításaikról. Többek között a könyvtáruk is csatlakozott az idei veszprémi rendezvényekhez, hiszen Veszprém 2023-ban Európa kulturális fővárosa is.

Dimény-Varga Tünde székelyudvarhelyi pszichológus, pszichoterapeuta, iskolai tanácsadó az olvasás hatásáról beszélt. Előadásában kifejtette, hogy miként folyásolja be pozitív módon a lelkivilágunkat az olvasás. Szó esett a flow élményről és az irodalomterápia hasznáról is.

Az előadássorozat végére maradt két könyvtárosi praktika bemutatása. Az egyiket Vincze Csilla a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár igazgatója adta elő Lovak az irodalomban, lovak a könyvtár udvarán címmel, míg a másikat Lőrinczi Edit és Kányádi Tímea a Székelykeresztúri Városi Könyvtártól mutatták be Élmény a könyvtárban címmel.

Habár mindkét téma érdekelt, jómagam a lovas előadást választottam, mivel erőst szeretem a patás jószágokat. Szó esett a program felépítéséről. A kiállítástól kezdve a partnerek megkereséséről, a lovasterapeutáról, és nem utolsó sorban a gyerekek, és nemcsak, foglalkoztatásáról lovas témában. Lehettek azok egyszerű közmondások, találós kérdések, rajzok, történetek stb.

*
A konferencia második napján beszélgetések, tapasztalatcserék zajlottak az előző napi témák kapcsán. A résztvevők azokat az előadókat választották, akikkel még megbeszélték a számukra is hasznos praktikákat, amelyeket beleépíthetnek saját tevékenységükbe.

Ezt követően a Haáz Rezső Múzeum látogatása következett, majd a szokásos plenáris ülés, a konferencia lezárása.

A konferencia befejeztével nem ért véget a könyvtárosi élet. Este a Nyitott Könyvek Éjszakájára szeretettel várták azok résztvevőit is.

*

Visszatekintve az elmúlt esztendőkre úgy látom, hogy a Jövő Könyvtára elnevezésű konferencia valóban összeköti a Kárpát-medencei könyvtárosokat. A tartalmas programok mellett igen jó beszélgetések folytak. Akik már többször találkoztak, azok között szakmai és baráti kötelékek alakultak ki. Jó együtt lenni, s érezni azt, hogy fontos amit csinálunk a jövőre nézve is! Köszönet a szervezőknek az áldozatos munkájukért és a csodás élményekért. 

 

A konferencián részt vett iskolai könyvtárosok névsora: Barabás Zója, Borbé Levente, Dánél Hajnalka, Dunkler Réka, Forreiter Csilla, Török Júlia.

A konferencia programja: http://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2023/08/a-jovo-konyvtara-nemzetkozi-szakmai.html

Sóvidék televízió - Hazai és határon túli könyvtárosok találkoztak Székelyudvarhelyen: https://www.youtube.com/watch?v=JjVinVZni48

Fényképezte: Szabó Károly és Borbé Levente

Borbé Levente,

könyvtáros

 

 

Szőcs Gézára emlékezve

70 éve, 1953. augusztus huszonegyedikén született Szőcs Géza erdélyi magyar költő, prózaíró, szerkesztő és politikus.

Szőcs Géza 2020. november ötödikén távozott közülünk. Az erdélyi és a magyar irodalom egyik kiemelkedő alakja volt. Tehetsége már az 1970-es években megmutatkozott. Nem hajolt meg a kommunista diktatúrának. Segítette a próbálkozó tehetséges ifjakat, hogy megtalálják helyüket és saját stílusokat az irodalom berkeiben.

Versei szellemesek, néha a szokatlan ellentétek teszik varázslatossá. Csodálatos képi világa túlmutatnak a személyességen, úgy hogy nem adja fel sajátos egyéni stílusát és többértelmű néha rejtett üzenetét.

Egyik kedvenc műve, amellyel megragadta a figyelmemet a Limpopo című humoros strucckisasszony naplója. A Kelet-Európába került struccfarmon sok kérdés vetődik fel a struccélet nehézségeire, titkaira, valamint „filozofikus” szemléletükre, és más egyebekre. A műben előforduló nyelvi játékok, bölcsességek és néha ellentmondásos elméletek mulatságos szövedéke teszi könnyedé.

A kötet térképe

Minderről beszéljen ő maga és a művei:

1. József Attila-díjasaink portrésorozat // Szőcs Géza: https://www.youtube.com/watch?v=WiK09uFh3Rw

2. MAGYARADÁS / Írók, költők, könyvek – Szőcs Géza (2008): https://www.youtube.com/watch?v=wu4HkHZkIHs

3. Szőcs Géza műveiből: https://szocsgeza.eu/hu/

Borbé Levente,

könyvtáros

2023. augusztusi ReMeK-e hírlevélből

Könyvtár, ami összeköt – pályázati felhívás

A "Könyvtár, ami összeköt" – Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok együttműködése ösztöndíj keretében 2023. szeptember 17. és 30. között nyolc határontúli és két magyarországi szakember tölthet egyidejűleg két hetet az Országgyűlési Könyvtárban.

A program célja a Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok közös munkavégzésének, tapasztalatcseréjének, szakmai együttműködésének elősegítése, támogatása. A résztvevőknek az Országgyűlési Könyvtárban eltöltött két hét során lehetőségük nyílik a könyvtár állományának, szolgáltatásainak, működésének megismerésére, gyakorlati munkavégzésre, saját szakmai tevékenységük bemutatására, kapcsolatépítésre, közös szakmai együttműködési projektek kidolgozására, illetve az azokban való részvételre.

A programra az alábbi országokból lehet pályázni: Horvátország, Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna.

A pályázatok beküldési határideje: 2023. augusztus 15. A pályázatot ide kattintva lehet letölteni: https://www.parlament.hu/web/guest/palyazati-kiirasok-konyvtar

Forrás: https://konyvtar.parlament.hu/en/archive/-/asset_publisher/OTYxpZQhAHFt/content/kot-2023

 

Pályázati felhívás települési folyóiratok digitalizálására

Az Arcanum Adatbázis Kft. felajánlja minden település számára, hogy hivatalos lapjaikat térítésmentesen digitalizálja, kereshető PDF formátumot készít belőlük és ezeket átadja az önkormányzatoknak, illetve laptulajdonosoknak.

A program célja összegyűjteni és megőrizni az egyes települések által kiadott újságokat a kezdetektől egészen mostanáig. Itt nem kizárólag a rendszerváltozás utáni lapok jöhetnek szóba, hanem időkorlát nélkül visszamenőleg minden lap minden fellelhető lapszáma.

A programban való részvételhez szükséges:

- összegyűjteni a lehető legteljesebb helyi lapgyűjteményt, akár több korábbi lapot is;

- rendelkezni a még élő lapok online publikációs jogával, és engedélyezni ezen tartalmaknak az Arcanum Digitális Tudománytáron történő közzétételét. (A már megszűnt, jogutóddal nem rendelkező lapok esetében nem szükséges publikációs jogi nyilatkozat, csupán a megszűnés tényét kell jelezni.)

- az összegyűjtött lapszámokat a jelentkezőnek kell eljuttatnia az Arcanum telephelyére (1117 Budapest, Hunyadi János út 9. 20G ép.).

A program keretében elsősorban hírújságokat várnak, reklámújságokat nem fogadnak.

(...) Az érvényes pályázatot visszaküldők 1 hónapos ADT hozzáférést kapnak.

A bírálatnál legfőbb szempontok az átadandó állomány teljessége, mennyisége, minél régebbi volta, állaga, valamint, hogy a pályázó számára miért és mennyire fontos a digitalizálás, illetve a ADT szolgáltatásba való bekerülés, az ahhoz történő hozzáférés.

Pályázati űrlapokat 2023. október 31-ig fogadnak el.

A feldolgozás a pályázatok érkezési sorrendjében történik. Jelentkezni az alábbi űrlap kitöltésével lehet: https://docs.google.com/forms/d/1oRvoJiwf6KvQx3UsCGSN0du36ym3ch29CmcQtfW6gkA/viewform?edit_requested=true

Felmerülő további kérdések esetén keressék dr. Somfay Örs marketingigazgatót (+36 30 535-2795, somfay.ors@arcanum.hu).

Forrás: Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete Facebook-csoport (https://www.facebook.com/groups/2263096380388684)

Forrás és a teljes felhívás itt: https://magyarnemzet.hu/kultura/2023/07/az-arcanum-teritesmentesen-digitalizalja-a-helyi-lapokat

 

Idén is sikeres volt a Csodalámpa Olvasóklub

Gévai Csilla A fecsegő kastély című regénye volt a témája az idei első Csodalámpa olvasóklubnak, amelyet 2023. június 26. és 30. között tartottak a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban az 1. és 2. osztályt végzett gyerekeknek. A tevékenységekkel „bejárták” a Munkácsy Menők Oda-vissza biciklitúra összes állomását, a pósteleki, a gerlai és a felújított szabadkígyósi Wenckheim-kastélyokat. Hosszasan elidőztek az időutazás rejtelmeinél, dráma- és ügyességi játékokkal felgyorsították, szövéssel lelassították az időt.

A regény szövegével sokat dolgoztak, egyénileg és csapatban is. A kreatív olvasásra serkentő gyakorlatok segítségével a történet személyes élménnyé vált: a részletekben történő felolvasás lehetővé tette, hogy a gyermekek, fantáziájukat használva, próbálják kitalálni és megjósolni a folytatást, felismerjék a rejtett gondolatokat, a mögöttes jelentéseket, a szereplők bőrébe bújva kihangosítsák a lehetséges érzelmeket, levelet írjanak haza, majd dramatizálják az olvasottakat. Öt napon át benne éltek a szövegben, és a magukénak érzett értelmezés, a sok jó gondolat, helyes válasz és a rengeteg dicséret miatt (is) lelkesen vettek részt a munkában, azt egyfajta flow-élményként élték meg. Ugyanakkor folyamatosan gyakorolták az együttműködést, a másik elfogadását, a türelmet.

A kézműves és művészeti tevékenységek jól kiegészítették a fentieket. Munkácsy Mihály festményei alapján meséltek, szoborképet készítettek, festettek, verset tanultak, ritmizáltak, ütőshangszerekkel „zenekaroztak”, énekeltek.

Az olvasóklub végén minden gyermek egy-egy könyvet kapott ajándékba, amelyeket az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezete, a Háromszéki Kulturális Egyesület támogatásával sikerült megvásárolni. A Diószegi Pékség által naponta biztosított péksütemény pedig az egyik fénypontja volt a programnak.

Tévés tudósítás a rendezvényről itt: https://www.facebook.com/erdelytv/videos/773832034438790

Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/gyermekkonyvtar.sepsi/posts/664851615690889

 

Szívből jövő könyvajándék: szolgálatba állnak az adománykönyvek

2023. július 13-án Zabolán, a Fejér Miklós Községi Könyvtárban adtak át magyar nyelvű köteteket a „Szeretem Újbudát” Egyesület jóvoltából létrejött gyűjtésből, adományból, amely a legutóbbi „Szívből jövő könyvajándék” kampányra reagálva jött létre (részletek erről itt: https://www.facebook.com/bodpeterlibrary/posts/645017524325363).

Azért választották Zabolát, mert az ottani könyvtáros már a gyűjtés meghirdetésekor jelezte, hogy igényt tartanak a könyvekre. A Bod Péter Megyei Könyvtár részéről ugyanakkor 70 román nyelvű kötetet is átadtak.

A község központjában, különálló épületben, festett bútorok és képzőművészeti alkotások között várta Hegyeli Zsuzsa könyvtáros és Fejér Levente polgármester úr az adományozókat. Egy könyvtárról a környezete, a színvilága, a berendezése, az illata, az összhatása biztosítja az első benyomást a látogató számára, és ez Zabola esetében nagyon jónak bizonyul. A könyvek átadását követően beszélgettek, múltról, jövőről, megvalósításokról, tervekről.

A látogatást a helyi Csángó Néprajzi Múzeumban zárták, ahol dr. Pozsony Ferenc egyetemi tanár, akadémikus jó házigazdaként vezette végig a vendégeket a hamarosan két évtizedes múltra visszatekintő létesítményen.

Forrás és fotók itt: http://kmkt.ro/ajandekkonyveket-vittunk-zabolara-is

Korábban Szentkatolnára, a községi könyvtárba került el számos kötet ebből az adományból (részletek erről itt: http://kmkt.ro/ajandekkonyveket-vittunk-szentkatolnara)

 

Újra indul az Aranyfonál

A Bod Péter Megyei Könyvtár második alkalommal hirdeti meg az Aranyfonál – Családi Olvasójátékát.

A Családi Olvasójáték egy olvasásnépszerűsítő és közösségfejlesztő program. Olyan családokat szólítanak meg, akiknek fontos a rendszeres felolvasás, olvasás. Célja, hogy a családi felolvasások, beszélgetések, nevetések, apró feladatok közös megoldása során minőségi időt töltsenek együtt a családtagok, még szorosabbá váljon a szülő-gyerek kapcsolat, és olvasókká nevelődjenek a gyerekek.

A Családi Olvasójáték idei olvasmánya Kertész Erzsi Mindig másnap című regénye. Húsz család vesz részt a programban, ők ajándékba kapják az említett könyvet. A családokkal egy Facebook-csoportban tartják a kapcsolatot, itt teszik közzé az olvasottakkal kapcsolatos információkat, kisebb feladatokat.

Az olvasójáték záró mozzanataként egy közös könyvtári tevékenységre hívják a családokat.

Forrás: http://kmkt.ro/aranyfonal-2023

 

Az unokák is itt kapaszkodnak az anyanyelvbe

Harmadik éve fut növekvő népszerűséggel a Bod Péter Megyei Könyvtár kültéri vakációs programja, a Kertkönyvtár, közben pedig változik, megújul. Az árnyas kertben értő fülekre találnak a felolvasott mesék, sok, külföldön élő unoka pedig itt kapaszkodik a magyar szóba.

Változó a létszám a kertben, talán 30 körüli az átlag. Karonülőkkel, nagyobb testvérekkel jönnek anyukák, nagyszülők hozzák az unokákat. Köztük gyakorta olyanokat, akik külföldön élnek és a magyar nyelvet ritkán hallják, a nagymama, nagytata pedig reméli, hogy a kertkönyvtárban szorosabbra fűzik a kapcsolatot édes anyanyelvükkel. Megesett, hogy Franciaországban, Németországban és Angliában élő gyermek is jelen volt egy foglalkozáson. Egy nyugdíjas néni pedig csak azért ült be a foglalkozásra, közben is hímezgetve, mert szereti a gyermektársaságot és saját unokái távol élnek. Végül is mi fontosabb az ember számára, mint hogy kapcsolatban maradjon közösségével?

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/az-unokak-is-itt-kapaszkodnak-az-

A rendezvény első hetéről fotók itt: https://www.facebook.com/gyermekkonyvtar.sepsi/posts/676810541161663

 

Magántanulók a csíkszeredai Márton Áron Főgimnáziumban

2023. július 28-án a csíkszeredai Márton Áron Főgimnáziumba látogatott el a Csík körzeti magántanulók egyik csoportja, megbízott szülők kíséretében. Elsőként az iskola könyvtárát vették szemügyre. A könyvtáros a vendégeket beavatta az iskola és a könyvtár múltjába. Beszédében hangsúlyozta a könyvek fontos szerepét, és bemutatott néhány régi könyvet is. Ezt követően ismertette a könyvtár jelenlegi helyzetét, programjait és tevékenységeit. A látogatók ugyanakkor megtekinthették a könyvtár termeit annak régi és új dokumentumaival együtt. A továbbiakban a kis csapat betekintést nyerhetett a sportterembe, a díszterembe, a MAG házba és az osztályok némelyikébe. Ugyanakkor menet közben szemügyre vehették a gimnázium tablóit, és láthatták az iskolamúzeum kincseit is. Visszatérve a könyvtárba kis összefoglalót hallhattak arról az örökségről, amelyet az iskola szellemisége adott generációkon át, és értesülhettek néhány kiváló tanár és diák személyiségről is.

Forrás: https://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2023/07/magantanulok-gimnaziumunkban.html

 

Biblioterápiás olvasókör

2023. július 4-én a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár Bibliomágusok nevű biblioterápiás csoportjának tagjai Szabó Magda Ezüstgolyó című novellája kapcsán beszélgettek. A következő foglalkozás augusztus elsején lesz. A Könyvkuckózók csoport nyári szüneten van.

Forrás Vántsa Judit, könyvtárvezető

 

Személyzethiány

A Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár gyerekkönyvtáros nélkül maradt, valószínűleg két évre, amíg gyereknevelési szabadságát tölti kedves kolléganőnk, Kovács Izabella Andrea. Júniustól a kormány zárolta az állami intézményekben a személyzetfelvételt, így sem a vakációs foglalkozások, sem a későbbre, gyermekeknek tervezett olvasásfejlesztő foglalkozások nem lesznek megtartva.

Forrás Vántsa Judit, könyvtárvezető

 

Könyvbemutató és évadzáró - Okos nép leszármazottjai vagyunk

A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület 2023. július 10-én tartotta évadzáró rendezvényét a helybeli Városi Művelődési Ház Ignácz Rózsa-termében, ahol Mandics György József Attila-díjas költő, író, újságíró, esszéíró, a Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitüntetettje legújabb, Hétfolyó, hétcsillag – A rováskrónika legősibb rétege című könyvét mutatta be az érdeklődő közönségnek.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/159215/okos-nep-leszarmazottjai-

 

A székely martirológia írója, Gazda József

Tavaly két, figyelemre méltó könyve is megjelent Gazda József kovásznai írónak. Az egyik, A XX. század, ahogy megéltük, a Székely Könyvtár sorozatban Csíkszeredában; a Miért is éltem? Budapesten, a Hét Krajcár Kiadónál.

Gazda Józsefet olvasva egy kiváló lengyel író, Włodzimierz Odojewski jut eszembe. Akárcsak Gazda József, ő is írt vagy negyven könyvet, és regényeinek egyetlen témája volt: a lengyel szenvedéstörténet, az, hogy a huszadik században mennyit kellett szenvednie a lengyeleknek az oroszoktól és az ukránoktól. A XX. század, ahogy megéltük nem más, mint oral history-történetek gyűjteménye, idős emberek visszaemlékezései a Székelyföldön történtekre a század kezdetétől a napjainkig. Gazda József 1970-től gyűjti, veszi fel magnóra a visszaemlékezéseket. A lejegyzett felvételeken megszólalnak azok az emberek, akik átélték a román betörést, a megtorlásokat, a magyarok lefejezését Szárazajtán, a kisebbségi sors számos megaláztatását, a visszacsatolás eufóriáját 1940-ben, majd az újbóli megtorlásokat az újabb megszállás után, a ’89 es forradalom eseményeit, majd a csalódást. Nehéz lenne felsorolni azt a sok borzalmat, amelyről az adatközlők beszámolnak. Ezek olvasása közben az juthat eszünkbe, miért vagyunk mi, magyarok, oly szemérmesek, miért nem beszélünk a magyar holokausztokról, miért hagyunk feledésbe merülni annyi-annyi szenvedést. Megrázó olvasmány A XX. század, ahogy mi megéltük, de a nyolcvanhét éves szerző önéletrajza, a Miért is éltem? sem marad el mögötte.

Forrás és a teljes cikk itt: https://irodalmijelen.hu/2023-jul-26-1158/szekely-martirologia-iroja-gazda-jozsef

 

Betekintés a Kálnoky család történetébe

Azért vagyunk a világon, hogy véghezvigyük azt a jót, amiben hiszünk – mondta felvezetőjében Gorácz Anikó, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Press munkatársa Kálnoky Boris Őseim földje – A Kálnoky család története című könyvének bemutatóján, 2023. július 20-án, Tusványoson. Az irodalmár kérdéseire válaszolva a háromszékiek által már jól ismert Kálnoky Boris, az MCC Média Iskolájának vezetője izgalmas történeteket mesélt családjáról.

Gorácz Anikó elmondta, a Tusnádfürdő felé vezető 12 órás autóúton végig felolvasott egyik kollégájának a mintegy 500 oldalas, nagyon izgalmas könyvből, ezzel „meg is tették az első lépést egy leendő hangoskönyv felé”. A könyvbemutató is felolvasással kezdődött, ezzel is bizonyítva, hogy a kötetet remek stílusban írták, ami „egyrészt a szerző érdeme, másrészt pedig az alapanyagé, az idézett szereplőké: Kálnoky Boris nagyszüleié és más felmenőié, akiknek a naplóiból, levelezéséből is idéz ez a mű”.

Kálnoky Boris egy aranygeneráció legifjabb tagjának nevezte a nagyapját, aki 1900-ban született, és amikor 18 éves lett, hirtelen véget ért a monarchia világa, amelyben felnőtt. Már nem volt öröksége, ezért egy banknál lett gyakornok, de nem értett a pénzhez. Miután majdnem öngyilkos lett, kiköltözött a család egyik erdélyi birtokára, de nem beszélt magyarul. Mégis beleszeretett az emberekbe, a tájba, és megpróbálta ott felépíteni otthonát. 1938-ban azonban deportálták, és ezután minden elveszett, amiben hitt, Amerikában halt meg magányosan és csalódottan.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/159553/betekintes-a-kalnoky-csalad-tortenetebe

 

 "Könyves aránytalanságok" – beszélgetés a Hargita megyei közkönyvtárak helyzetéről

Hargita megye közkönyvtárainak állapotáról, azok szakmai irányításáról és a hiányosságok lehetséges pótlásáról beszélgetett Bedő Melindával, a Hargita Megye Tanácsa alintézményeként működő csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár osztályvezető könyvtárosával Péter Ágnes újságíró.

Bedő Melinda beszámolt arról, hogy Hargita megyében a községi közkönyvtárak többségének állománya elavult, a legtöbb vidéki településen kevés az aktív olvasó. Ennek ellenére vannak olyan települések, ahol a helyi vezetőség és az elhivatott könyvtáros bebizonyította, hogy lehet ezen változtatni, követendő példaként pedig ott a Kájoni János Megyei Könyvtár, amely az osztályvezető könyvtáros szerint országos összehasonlításban is kivételesen jó helyzetben van. A teljes beszélgetés a Hargita Népe napilap 2023. július 18-i számában olvasható, innen idézünk részleteket:

"Hargita megyében ötven községi közkönyvtár van, amelyekből huszonöt működik, emellett van hét városi és egy megyei könyvtár. Eszerint a megyében levő városok 88 százalékában és az összes község 43 százalékában működik közkönyvtár, illetve a megyeszékhelyen működik a megyei könyvtár. Ezekben az intézményekben – a megye harminchárom közkönyvtárában – összesen majdnem egymillió kiadvány található. Bedő Melinda elmondása szerint a vidéki könyvtárak többségében nagyon „öregek” a könyvek. (...) Rámutatott, hogy a megoldás egyszerű lenne, hiszen a könyvtárosoknak ki kellene válogatniuk azokat a kiadványokat, amelyeket nem szükséges megőrizni, és újakat kellene beszerezniük. Ezt támasztják alá a következő adatok is: míg 2021-ben a megyeszékhelyen az állomány 33 százalékát kölcsönözték ki az olvasók, addig a községi könyvtárak esetében ez az érték csupán 6 százalék, a városokban pedig 22 százalék. (...)

Bedő Melinda arról is beszámolt, hogy 2021-ben közpénzből a megyében lévő könyvtárak összesen 7 millió 271 ezer lejt kaptak, amely a következőképpen oszlik el: 31 százalékát kapta a megyei könyvtár, 49 százalékát a hét városi könyvtár és a maradék 20 százalék a huszonöt községi könyvtár között oszlott el. Látható tehát, hogy a községi közkönyvtárak jóval kevesebb anyagi támogatást kaptak, mint a városi vagy a megyei társaik. Ha továbbmegyünk, és a közkönyvtárak látogatottságát figyeljük meg, akkor a felmérés adataiból kiderül, hogy a 17 409 könyvtárhasználó 21 százaléka a megyeszékhelyen van, 59 százalék a többi városban, és mindössze 20 százalék van a községekben. Eszerint négyszer több városi lakos jár könyvtárba, mint vidéki. Bedő Melinda hozzátette, hogy a törvényesen meghatározott standard szerint az adott település – község vagy város – lakossága 5-10 százalékának kellene könyvtárhasználónak lennie. A megyében a megyei és a városi könyvtárak eleget tesznek ennek az elvárásnak – a megyeszékhelyen ez az arány 10, míg a városokban 12 százalék –, de a községi könyvtárak esetében ez mindössze 4 százalék. Bedő Melinda szerint látható, hogy többen látogatják a jól finanszírozott könyvtárakat, mint azokat, amelyek kevés pénzt kapnak. Továbbá, ha azt nézzük, hogy hol volt a legtöbb kölcsönzés, akkor – az eddig sorolt adatok fényében – nem lepődhetünk meg. A kölcsönzések 37 százaléka a megyeszékhelyen, 50 százaléka városon és 13 százaléka vidéken történt. (...) Hangsúlyoznunk kell, annak ellenére, hogy az összehasonlításokban a községi közkönyvtárak alulmaradnak, vannak kivételek. A Hargita Népe tavaly bemutatta azokat a vidéki településeket, ahol jól működő közkönyvtárak vannak. Az ezeknek a községeknek a könyvtárosaival készült interjúkból kiderült, hogy falun a könyvtár közösségi tér is, ahol az óvodásnak és a nyugdíjasnak is van mit keresnie, és leginkább a könyvtároson, illetve a helyi vezetőségen múlik, hogy mennyire tudják befogadóvá tenni az intézményt. Csíkszentdomokoson, Csíkpálfalván, Csíkszentsimonban, Csíkszentgyörgyön, Szépvízen, Gyergyóditróban, Gyergyószárhegyen, Gyimesközéplokon, Parajdon, Lövétén és Bögözön is bizonyították a könyvtárosok és a polgármester, hogy ha jó az együttműködés, akkor lehet életet lehelni a könyvtárba, be lehet csalogatni a lakosokat és évről évre gyarapítani a könyvtárlátogatók számát.

Arra a kérdésre, hogy hogyan lehetne változtatni a jelenlegi helyzeten, Bedő Melinda azt válaszolta, hogy egyrészt a meglévő digitális eszközöket (szoftvereket és hardvereket) kell célszerűen használni és bővíteni, a megyében ugyanis a közkönyvtárak 82 százalékának van internetelérése és használható digitális eszközei, de csak 24 százalékuknak van weboldala. Mint mondta, az online szervezett események, vetélkedők növelik a virtuális látogatottságot. (...) A községi könyvtárak úgy is javíthatnak a statisztikai adatokon, ha csatlakoznak a megyei könyvtár online szolgáltatásaihoz, legyen szó vetélkedőről vagy adatbázis-elérhetőségről.

Máthé Izabella, a Kájoni János Megyei Könyvtár helyismereti részlegén dolgozó munkatársa a Hargita Népének elmondta, hogy az utóbbi években egyre több olyan vetélkedőt hirdettek meg, amelyek teljesen online vagy részben zajlottak a virtuális térben, és ezek nagyon népszerűek voltak. 2021-ben például a Hargita – Táj, Ember, Történet című vetélkedő első fordulóján húsz településről 244-en vettek részt. Hargita Megye Tanácsa idén nyújtott be pályázatot harmincnyolc tagú könyvtári konzorcium nevében, figyelembe véve a Kájoni János Megyei Könyvtár szakmai javaslatait, hogy az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) alapjából finanszírozzák azokat a teendőket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy változtassanak a felsorolt aránytalanságokon. Bedő Melinda szerint a községi könyvtáraknak sokat segítene a technológiai újításon kívül a távszolgáltatások bővítése, a költségek és az erőforrásokhoz való hozzáférés megosztása a megyei könyvtárral, illetve a jó példák követése. Hangsúlyozta, hogy a megyei könyvtár Hargita Megye Tanácsának köszönhetően kivételesen jó helyzetben van, és a községi könyvtárak helyzetén is lehet javítani."

Forrás és teljes interjú itt: https://hargitanepe.ro/konyves-aranytalansagok

 

„Ott kell tennünk valamit, ahol valóban tehetünk.” – Interjú Kiss Jenővel

„A nagy eseményekről tudunk, de nem tudunk azokba beleszólni. A magunk dolgaiba van beleszólásunk, azokban van feladatunk. Ott kell tennünk valamit, ahol valóban tehetünk. És akkor az már rég nem érdekes, hogy tetteinket számontartja-e valaki.” A mottóul szolgáló gondolatokat Kiss Jenő fogalmazta meg a Könyvesház című könyves folyóirat 2000-es számának vezércikkében (Fordul az esztendő. Könyvesház, 2000/1-2, 1.). Ennek az írásnak is utánagondolva, Kiss Jenő nyugalmazott könyvtárigazgatót, művelődésszervezőt Gálfalvi Ágnes kérdezte.

Forrás és a beszélgetés itt: https://www.ujvarad.ro/kultura/ott-kell-tennunk-valamit-ahol-

 

Szerkesztők:

Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@gmail.com

Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk

Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com

Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro

 

E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó

 

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a remekehirlevel@gmail.com címen.

 

 

A JÖVŐ KÖNYVTÁRA nemzetközi szakmai konferencia Székelyudvarhelyen - 2023 - jelentkezés/program

Kedves Kollégák!

Maradt még néhány hely a székelyudvarhelyi konferenciára.

Az alábbi űrlapon keresztül lehet jelentkezni augusztus 14-ig.

https://forms.gle/KAFHZqdMq5zG8eQJ6

 

 

Szeretettel várunk!

 

Üdvözlettel,

Gálovits Rózsa és Szőcs Endre

 

Forrás: Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének facebookos oldala  

Augusztusi évfordulók 2023

280 éve, 1743. augusztus elsején született Richard Savage angol költő és író.

205 éve, 1818. Augusztus elsején született Emily Jane Brontë angol írónő és költő. Ismert munkája az Üvöltő szelek.

125 éve, 1898. augusztus elsején hunyt el Arany László magyar költő és népmesegyűjtő.

50 éve, 1973. augusztus elsején hunyt el Poul Sørensen dán költő és műfordító.

1 éve, 2022. augusztus elsején hunyt el Tereza Ferenc lengyel költő és író.

285 éve, 1738. augusztus másodikán hunyt el Kedzsina Onicura (Kamijima Onitsura) japán költő.

160 éve, 1863. augusztus másodikán született Gaál Mózes székely-magyar ifjúsági író, műfordító és lapszerkesztő.

95 éve, 1928. augusztus másodikán született Szőcs István erdélyi magyar kritikus, lapszerkesztő, író, műfordító, újságíró és művelődéstörténész.

5 éve, 2018. augusztus másodikán hunyt el Egyed Péter erdélyi magyar költő, író, szerkesztő, filozófus és kritikus.

5 éve, 2018. augusztus másodikán hunyt el Winston Ntshona dél-afrikai drámaíró és színész.

160 éve, 1863. augusztus harmadikán született Gárdonyi Géza (Zeigler) magyar író, költő, színműíró és filozófus. Jelentősebb művei: Az egri csillagok, A láthatatlan ember, Bolond Istók, Az öreg tekintetes, Ábel és Eszter, Isten Rabjai, Ida regénye stb.

140 éve, 1883. augusztus harmadikán született Serestély Béla erdélyi magyar költő.

95 éve, 1928. augusztus harmadikán született Fehér Ferenc vajdasági magyar költő, író és publicista.

50 éve, 1973. augusztus harmadikán hunyt el Iliasz Venezisz (Elias Mellos) görög író.

40 éve, 1983. augusztus harmadikán hunyt el Jan Brzękowski lengyel költő, író és drámaíró.

15 éve, 2008. augusztus harmadikán hunyt el Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin orosz (kozák) író és elbeszélő. Ismert műve: A GULAG szigetvilág.

10 éve, 2013. augusztus harmadikán hunyt el Zalán Magda erdélyi származású magyar író, műfordító és újságíró. Több országban, és több nyelven fejtette ki tevékenységét.

1 éve, 2022. augusztus harmadikán hunyt el Miska János magyar-kanadai író, újságíró és szerkesztő.

445 esztendeje, 1578. augusztus negyedikén hunyt el Francisco de Aldana a XI. századi spanyol költészet kiemelkedő alakja.

120 éve, 1903. augusztus negyedikén hunyt el Klaus Hermann német író és fordító.

20 éve, 2003. augusztus negyedikén hunyt el James Welch amerikai indián regényíró és költő.

5 éve, 2018. augusztus negyedikén hunyt el Nedjeljko Fabrio horvát író, költő, drámaíró és akadémikus.

245 éve, 1778. augusztus ötödikén született Varvinec Čaplovič szlovák filológus, könyvgyűjtő.

210 éve, 1813. augusztus ötödikén született Ivar Aasen norvég költő, író, botanikus és nyelvtudós.

110 éve, 1913. augusztus ötödikén született Birkás Endre magyar író és könyvtáros.

130 éve, 1893. augusztus ötödikén hunyt el Nabizada Nazim török író.

1 éve, 2022. augusztus ötödikén hunyt el Ana Luísa Amaral portugál költő, műfordító és egyetemi tanár.

155 éve, 1868. augusztus hatodikán született Paul Claudel francia költő, drámaíró, esszéíró és diplomata.

35 éve, 1988. augusztus hatodikán hunyt el Francis Ponge francia költő, író és esszéíró.

490 esztendeje, 1533. augusztus hetedikén született Alonso de Ercilla y Zúñiga spanyol költő.

425 esztendeje, 1598. augusztus hetedikén született Georg Stiernhielm svéd költő, író, nyelvész, matematikus, jogász és birodalmi antikvárius.

200 éve, 1823. augusztus hetedikén született Laáb Mátyás (Matijaš Laáb) magyarországi horvát író és katolikus pap.

5 éve, 2018. augusztus hetedikén hunyt el Robley Wilson amerikai költő, író és szerkesztő.

470 esztendeje, 1553. augusztus nyolcadikán hunyt el Girolamo Fracastro veronai olasz humanista költő, orvos és természettudós.

100 éve, 1923. augusztus nyolcadikán hunyt el Kabos Ede (Rosemberg Albert Ede) magyar író, újságíró és szerkesztő.

5 éve, 2018. augusztus nyolcadikán hunyt el Ferenczy Erika magyar író, kritikus, történész és forgatókönyvíró.

1 éve, 2022. augusztus nyolcadikán hunyt el Zofia Posmysz lengyel író, forgatókönyvíró és újságíró.

305 esztendeje, 1718. augusztus kilencedikén született Orczy Lőrinc magyar költő, író, főispán és tábornok.

195 éve, 1828. augusztus kilencedikén született Conrad von Bolanden (Joseph Eduard Konrad Bischoff) német író.

175 éve, 1848. augusztus kilencedikén hunyt el Frederick Marryat angol író.

70 éve, 1953. augusztus kilencedikén hunyt el Bardócz Árpád erdélyi magyar költő, műfordító és jogász.

35 éve, 1988. augusztus kilencedikén hunyt el Giacinto Scelsi olasz költő és zeneszerző.

1 éve, 2022. augusztus kilencedikén hunyt el Nicholas Evans angol író, újságíró, forgatókönyvíró és filmproducer.

145 éve, 1878. augusztus tizedikén született Alfred Bruno Döblin német író és orvos.

110 éve, 1913. augusztus tizedikén hunyt el Johannes Linnankoski (Vihtori Johan Peltonen) finn író, színműíró és újságíró. Ismertebb művei: Dal a tűzpiros virágról, Menekülés.

75 éve, 1948. augusztus tizedikén született Lányi András magyar író, filozófus és filmrendező.

5 éve, 2018. augusztus tizedkén hunyt el Mahmud Makal török író, költő és pedagógus.

135 éve, 1888. augusztus tizenegyedikén született Emőd Tamás magyar költő, író, újságíró és színházigazgató.

140 éve, 1883. augusztus tizenegyedikén született Ernst Stadler német költő, esztéta és irodalomtörténész.

55 éve, 1968. augusztus tizenegyedikén hunyt el Krenner Miklós erdélyi magyar közíró.

5 éve, 2018. augusztus tizenegyedikén hunyt el Vidiadhar Surajprasad Naipaul trinidadi indiai brit író, esszéíró és újságíró.

525 esztendeje, 1498. augusztus tizenkettedikén született Giovan Battista Gelli olasz író, költő és moralista.

260 éve 1763. augusztus tizenkettedikén hunyt el Olof von Dalin a XVIII. századi svéd irodalom első kimagasló alakja.

40 éve, 1983. augusztus tizenharmadikán hunyt el Szabó Lajos erdélyi magyar drámaíró. Ismertebb drámája: Misztótfalusi Kis Miklós.

145 éve, 1878. augusztus tizennegyedikén született Harald Henrik Kidde dán író.

95 éve, 1928. augusztus tizennegyedikén hunyt el Klabund (Alfred Henschke) német író, költő, esszéista és műfordító.

60 éve, 1963. augusztus tizennegyedikén hunyt el Clifford Odets amerikai drámaíró, forgatókönyvíró és színész.

45 éve, 1978. augusztus tizennegyedikén hunyt el Féja Géza magyar író, újságíró és szerkesztő.

5 éve, 2018. augusztus tizennegyedkén hunyt el Eduard Nyikolajevics Uszpenszkij orosz író, költő és forgatókönyvíró.

410 esztendeje, 1613. augusztus tizenötödikén született Jeremy Taylor angol író.

255 éve, 1768. augusztus tizenötödikén született Christoph von Schmid német író, ifjúsági író és pap.

200 éve, 1823. augusztus tizenötödikén született Marie Louis Antoine Gaston Boissier francia író, történetíró és klasszikus-filológus.

10 éve, 2013. augusztus tizenötödikén hunyt el Sławomir Piotr Paweł Mrożek lengyel író, drámaíró, újságíró és festő.

1 éve, 2022. augusztus tizenötödikén hunyt el Várhelyi András magyar költő, író, újságíró és jogász.

1 éve, 2022. augusztus tizenötödikén hunyt el Frederick Buechner amerikai író, lelkész és teológus.

95 éve, 1928. augusztus tizenhatodikán született Juhász Ferenc magyar költő, író és szerkesztő.

95 éve, 1928. augusztus tizenhatodikán hunyt el Antonin Sova cseh szimbolista költő, író.

5 éve, 2018. augusztus tizenhatodikán hunyt el Benny Andersen dán költő, író, dalszerző, zeneszerző és zongoraművész.

5 éve, 2018. augusztus tizenhatodikán hunyt el Atal Bihari Vajpayee indiai költő, politikus és államférfi.

1 éve, 2022. augusztus tizenhatodikán hunyt el Hans Peterson svéd író és gyermekkönyvíró.

185 éve, 1838. augusztus tizenhetedikén hunyt el Lorenzo da Ponte olasz író, librettista.

110 éve, 1913. augusztus tizenhetedikén született Dimény István magyar író és újságíró.

70 éve, 1953. augusztus tizenhetedikén született Herta Müller bánsági német-sváb írónő, novellista.

5 éve, 2018. augusztus tizenhetedikén hunyt el Claudio Lolli olasz költő, író, énekes-dalszerző és tanár.

460 esztendeje, 1563. augusztus tizennyolcadikán hunyt el Étienne de La Boétie francia író és filozófus.

75 éve, 1948. augusztus tizennyolcadikán született Kozma Mária székelyföldi magyar író, újságíró, szerkesztő, muzeográfus és könyvtáros.

5 éve, 2018. augusztus tizennyolcadikán hunyt el Csiszlav Grigorjevics Zsuravljov erza (mordvin népcsoport) költő, író, műfordító, edző és sportbíró.

625 esztendeje, 1398. augusztus tizenkilencedikén született Iñigo López de Mendoza spanyol költő és politikus.

230 éve, 1793. augusztus tizenkilencedikén született James Norman Hall amerikai író.

100 éve, 1923. augusztus tizenkilencedikén született Erik Aalbæk Jensen dán író és evangélikus lelkész.

60 éve, 1963. augusztus tizenkilencedikén hunyt el Kellér Andor magyar író, újságíró.

50 éve, 1973. augusztus tizenkilencedikén hunyt el Szőcs Kálmán erdélyi magyar költő, színműíró és újságíró.

10 éve, 2013. augusztus tizenkilencedikén hunyt el Mirko Kovač montenegrói szerb író és forgatókönyvíró.

10 éve, 2013. augusztus huszadikán hunyt el Elmore Leonard amerikai író, forgatókönyvíró és filmproducer.

5 éve, 2018. augusztus huszadikán hunyt el Uri Avnery izraeli író, újságíró és politikus.

300 éve, 1723. augusztus huszonegyedikén hunyt el Dimitrie Cantemir Moldva fejedelme, román író és tudós.

185 éve, 1838. augusztus huszonegyedikén hunyt el Adalbert von Chamisso francia származású német író, botanikus és természettudós.

105 éve, 1918. augusztus huszonegyedikén született Lengyel Balázs magyar író, esszéíró, kritikus és műfordító.

80 éve, 1943. augusztus huszonegyedikén hunyt el Henrik Pontoppidan dán regényíró és elbeszélő.

70 éve, 1953. augusztus huszonegyedikén született Szőcs Géza erdélyi magyar költő, szerkesztő és politikus.

245 éve, 1778. augusztus huszonkettedikén született James Kirke Paulding amerikai író, elbeszélő, meseíró és újságszerkesztő.

65 éve, 1958. augusztus huszonkettedikén hunyt el Roger Martin du Gard francia író és drámaíró. Ismert műve: A Thibault család.

45 éve, 1978. augusztus huszonkettedikén hunyt el Ignazio Silone olasz származású svájci író.

300 esztendeje, 1723. augusztus huszonharmadikán hunyt el Increase Mather amerikai író, hittudós és politikus.

185 éve, 1838. augusztus huszonharmadikán hunyt el Kölcsey Ferenc magyar költő, politikus és nyelvújító.

35 éve, 1988. augusztus huszonharmadikán hunyt el Menotti Del Picchia brazil költő, újságíró és festő.

210 éve, 1813. augusztus huszonnegyedikén született Pietari Hanninkainen finn író, költő és újságíró.

80 éve, 1943. augusztus huszonnegyedikén hunyt el Simone Weil francia írónő, filozófus, aktivista és misztikus.

40 éve, 1983. augusztus huszonnegyedikén hunyt el Penti Saarikoski, a második világháború utáni finn költészet kiemelkedő alakja. Műfordítással is foglalkozott.

40 éve, 1983. augusztus huszonnegyedikén hunyt el Jerzy Edigey lengyel író és jogász.

20 éve, 2003. augusztus huszonnegyedikén hunyt el Wilfred Thesiger amerikai író, felfedező és katonatiszt.

15 éve, 2008. augusztus huszonnegyedikén hunyt el Ted Mosel amerikai drámaíró és forgatókönyvíró.

5 éve, 2018. augusztus huszonnegyedikén hunyt el Ciril Zlobec szlovén költő, író, műfordító, újságíró és politikus.

510 esztendeje, 1513. augusztus huszonötödikén hunyt el David Gans héber író és asztrológus.

85 éve, 1938. augusztus huszonötödikén hunyt el Alekszandr Ivanovics Kuprin tatár származású orosz író és elbeszélő.

245 éve 1778. augusztus huszonhatodikán született Vitkovics Mihály magyarországi szerb-magyar költő és műfordító.

210 éve, 1813. augusztus huszonhatodikán hunyt el Carl Theodor Körner német költő, elbeszélő és színműíró.

10 éve. 2013. augusztus huszonhatodikán hunyt el Wolfgang Herrndorf német író, festő, illusztrátor és karikaturista.

5 éve, 2018. augusztus huszonhatodikán hunyt el Neil Simon amerikai drámaíró és forgatókönyvíró.

1 éve, 2022. augusztus huszonhatodikán hunyt el Tőke Péter magyar író, újságíró, szerkesztő és lapalapító.

105 éve, 1918. augusztus huszonhetedikén született Mészöly Dezső magyar író, esszéíró, költő, műfordító és dramaturg.

75 éve, 1948. augusztus huszonhetedikén hunyt el Markovits Rodion (Jakab) bánáti születésű erdélyi magyar magyar író, újságíró és jogász.

200 éve, 1823. augusztus huszonnyolcadikán hunyt el Jovan Ilic szerb költő és politikus.

105 éve, 1918. augusztus huszonnyolcadikán hunyt el Dóczy Lajos magyar költő, drámaíró, író, újságíró és műfordító.

115 éve, 1908. augusztus huszonkilencedikén született Robert Merle francia író, színműíró és műfordító. Ismert művei: Két nap az élet, Mesterségem a halál, A sziget, Állati elmék.

85 éve, 1938. augusztus huszonkilencedikén hunyt el Karinthy Frigyes magyar író, költő, műfordító és humorista.

35 éve, 1988. augusztus harmincadikán hunyt el G. Beke Margit magyar író és műfordító.

10 éve, 2013. augusztus harmincadikán hunyt el Seamus Heaney ír költő, író és előadó.

335 esztendeje, 1688. augusztus harmincegyedikén hunyt el John Bunyan angol író és baptista prédikátor.

120 éve, 1903. augusztus harmincegyedikén született Vicente Barbieri argentin költő, elbeszélő.

115 éve, 1908. augusztus harmincegyedikén született William Saroyan örmény származású amerikai író, drámaíró és novellista.

110 éve, 1913. augusztus harmincegyedikén született Zbigniew Bieńkowski lengyel költő, irodalomkritikus, esszéista és műfordító.

20 éve, 2003. augusztus harmincegyedikén hunyt el Mario Onaindia baszk író és politikus.

10 éve, 2013. augusztus harmincegyedikén hunyt el David Frost angol író, műsorvezető, humorista, újságíró és médiaszemélyiség.

Érdemes Tudni

120 éve, 1903. augusztus elsején született Soó Rezső székely-örmény származású erdélyi magyar biológus, botanikus és egyetemi tanár.

95 éve, 1903. augusztus elsején született Mészáros József erdélyi magyar könyvtáros, bibliográfus és irodalomtörténész.

115 éve, 1908. augusztus másodikán született Kardos Tibor magyar irodalomtörténész, filológus, italianista és műfordító.

55 éve, 1968. augusztus negyedikén hunyt el Császár Károly erdélyi magyar irodalomtörténész, esztéta és szerkesztő.

85 éve, 1938. augusztus ötödikén született Nagy Erzsébet székelyföldi magyar pedagógus és tankönyvíró.

30 éve, 1993. augusztus ötödikén hunyt el Vertel József magyar grafikusművész és bélyegtervező.

90 éve, 1935. augusztus nyolcadikán született Gál Árpád székely-magyar zeneszerző.

10 éve, 2013. augusztus nyolcadikán hunyt el Lőrinczi Etelka székely-magyar népművész, népi kultúra kutatója.

10 éve, 2013. augusztus nyolcadikán hunyt el Barsi Ernő magyar néprajzkutató, zenepedagógus, zenetörténész, hegedűművész és főiskolai tanár.

155 éve. 1968. augusztus kilencedikén hunyt el Szinyei József magyar irodalomtörténész, bibliográfus és könyvtáros.

140 éve, 1883. augusztus tizenkettedikén született Haáz Ferenc Rezső felvidéki származású erdélyi magyar néprajzkutató és pedagógus.

300 éve, 1723. augusztus tizenharmadikán született Weszprémi István magyar orvos és orvostörténész.

95 éve, 1928. augusztus tizenharmadikán született Dávid Gyula székely-magyar magyar irodalomtörténész, szerkesztő és műfordító.

60 éve, 1963. augusztus tizennegyedikén hunyt el Monoki István erdélyi magyar bibliográfus.

20 éve, 2003. augusztus tizennegyedikén hunyt el Tonk Sándor erdélyi magyar történész.

10 éve, 2013. augusztus tizennegyedikén hunyt el Fogarassy Miklós magyar könyvtáros, irodalomtörténész, író, műkritikus és szociológus.

985 esztendeje, 1038. augusztus tizenötödikén hunyt el Szent István első magyar király.

125 éve, 1898. augusztus tizenhetedikén született Kardos László magyar irodalomtörténész, kritikus és műfordító.

105 éve, 1918. augusztus tizennyolcadikán született Boros István Valér székely-magyar ferences szerzetes, karnagy és orgonista.

20 éve, 2003. augusztus tizennyolcadikán hunyt el Szász Endre erdélyi magyar könyvillusztrátor, grafikus és festőművész. Író-olvasó találkozókat is szervezett.

940 esztendeje, 1083. augusztus huszadikán I. László király vezetésével szentté avatták I. István magyar királyt.

115 éve, 1908 augusztus huszadikán született Bartha Sándor bánáti születésű erdélyi magyar természettudományi író, népművelő, tankönyvfordító és pedagógus.

125 éve,1898. augusztus huszonegyedikén született Bálint Zoltán bánáti születésű erdélyi magyar pszichológus, lélektani szakíró és szerkesztő.

165 éve, 1858. augusztus huszonharmadikán hunyt el Reguly Antal magyar néprajkutató, utazó és nyelvész.

155 éve, 1868. augusztus huszonharmadikán született Dézsi Lajos magyar irodalomtörténész és egyetemi tanár.

130 éve, 1893. augusztus huszonharmadikán született Sándor Imre székely-magyar erdélyi püspöki helytartó, vértanú, az Erdélyi Iskola című folyóirat elindítója.

165 éve, 1858. augusztus huszonötödikén született Haraszti Gyula erdélyi származású magyar irodalomtörténész, esztéta és egyetemi tanár.

75 éve, 1948. augusztus huszonhatodikán született Garda Dezső erdélyi magyar szociográfus, lapszerkesztő, történész és politikus.

165 éve, 1878. augusztus huszonhetedikén született Kassai Lajos székely-magyar kanonok, a csíksomlyói főgimnázium igazgatója.

115 éve, 1908. augusztus huszonkilencedikén született Szőcs Endre székely-magyar egyházi író és pedagógus.

70 éve, 1953. augusztus huszonkilencedikén hunyt el Mihály Dénes gépészmérnök és feltaláló, a hangosfilm úttörője.

50 éve, 1973. augusztus huszonkilencedikén hunyt el Lám Béla erdélyi magyar gépészmérnök, műszaki szakíró, író.

10 éve, 2013. augusztus huszonkilencedikén hunyt el Ág Tibor felvidéki magyar népzenekutató, zeneszerző, zenepedagógus és karnagy.

45 éve, 1978. augusztus harmincadikán hunyt el Debreczy Sándor székely-magyar pedagógiai író.