2023. augusztus 9., szerda

2023. augusztusi ReMeK-e hírlevélből

Könyvtár, ami összeköt – pályázati felhívás

A "Könyvtár, ami összeköt" – Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok együttműködése ösztöndíj keretében 2023. szeptember 17. és 30. között nyolc határontúli és két magyarországi szakember tölthet egyidejűleg két hetet az Országgyűlési Könyvtárban.

A program célja a Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok közös munkavégzésének, tapasztalatcseréjének, szakmai együttműködésének elősegítése, támogatása. A résztvevőknek az Országgyűlési Könyvtárban eltöltött két hét során lehetőségük nyílik a könyvtár állományának, szolgáltatásainak, működésének megismerésére, gyakorlati munkavégzésre, saját szakmai tevékenységük bemutatására, kapcsolatépítésre, közös szakmai együttműködési projektek kidolgozására, illetve az azokban való részvételre.

A programra az alábbi országokból lehet pályázni: Horvátország, Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna.

A pályázatok beküldési határideje: 2023. augusztus 15. A pályázatot ide kattintva lehet letölteni: https://www.parlament.hu/web/guest/palyazati-kiirasok-konyvtar

Forrás: https://konyvtar.parlament.hu/en/archive/-/asset_publisher/OTYxpZQhAHFt/content/kot-2023

 

Pályázati felhívás települési folyóiratok digitalizálására

Az Arcanum Adatbázis Kft. felajánlja minden település számára, hogy hivatalos lapjaikat térítésmentesen digitalizálja, kereshető PDF formátumot készít belőlük és ezeket átadja az önkormányzatoknak, illetve laptulajdonosoknak.

A program célja összegyűjteni és megőrizni az egyes települések által kiadott újságokat a kezdetektől egészen mostanáig. Itt nem kizárólag a rendszerváltozás utáni lapok jöhetnek szóba, hanem időkorlát nélkül visszamenőleg minden lap minden fellelhető lapszáma.

A programban való részvételhez szükséges:

- összegyűjteni a lehető legteljesebb helyi lapgyűjteményt, akár több korábbi lapot is;

- rendelkezni a még élő lapok online publikációs jogával, és engedélyezni ezen tartalmaknak az Arcanum Digitális Tudománytáron történő közzétételét. (A már megszűnt, jogutóddal nem rendelkező lapok esetében nem szükséges publikációs jogi nyilatkozat, csupán a megszűnés tényét kell jelezni.)

- az összegyűjtött lapszámokat a jelentkezőnek kell eljuttatnia az Arcanum telephelyére (1117 Budapest, Hunyadi János út 9. 20G ép.).

A program keretében elsősorban hírújságokat várnak, reklámújságokat nem fogadnak.

(...) Az érvényes pályázatot visszaküldők 1 hónapos ADT hozzáférést kapnak.

A bírálatnál legfőbb szempontok az átadandó állomány teljessége, mennyisége, minél régebbi volta, állaga, valamint, hogy a pályázó számára miért és mennyire fontos a digitalizálás, illetve a ADT szolgáltatásba való bekerülés, az ahhoz történő hozzáférés.

Pályázati űrlapokat 2023. október 31-ig fogadnak el.

A feldolgozás a pályázatok érkezési sorrendjében történik. Jelentkezni az alábbi űrlap kitöltésével lehet: https://docs.google.com/forms/d/1oRvoJiwf6KvQx3UsCGSN0du36ym3ch29CmcQtfW6gkA/viewform?edit_requested=true

Felmerülő további kérdések esetén keressék dr. Somfay Örs marketingigazgatót (+36 30 535-2795, somfay.ors@arcanum.hu).

Forrás: Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete Facebook-csoport (https://www.facebook.com/groups/2263096380388684)

Forrás és a teljes felhívás itt: https://magyarnemzet.hu/kultura/2023/07/az-arcanum-teritesmentesen-digitalizalja-a-helyi-lapokat

 

Idén is sikeres volt a Csodalámpa Olvasóklub

Gévai Csilla A fecsegő kastély című regénye volt a témája az idei első Csodalámpa olvasóklubnak, amelyet 2023. június 26. és 30. között tartottak a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban az 1. és 2. osztályt végzett gyerekeknek. A tevékenységekkel „bejárták” a Munkácsy Menők Oda-vissza biciklitúra összes állomását, a pósteleki, a gerlai és a felújított szabadkígyósi Wenckheim-kastélyokat. Hosszasan elidőztek az időutazás rejtelmeinél, dráma- és ügyességi játékokkal felgyorsították, szövéssel lelassították az időt.

A regény szövegével sokat dolgoztak, egyénileg és csapatban is. A kreatív olvasásra serkentő gyakorlatok segítségével a történet személyes élménnyé vált: a részletekben történő felolvasás lehetővé tette, hogy a gyermekek, fantáziájukat használva, próbálják kitalálni és megjósolni a folytatást, felismerjék a rejtett gondolatokat, a mögöttes jelentéseket, a szereplők bőrébe bújva kihangosítsák a lehetséges érzelmeket, levelet írjanak haza, majd dramatizálják az olvasottakat. Öt napon át benne éltek a szövegben, és a magukénak érzett értelmezés, a sok jó gondolat, helyes válasz és a rengeteg dicséret miatt (is) lelkesen vettek részt a munkában, azt egyfajta flow-élményként élték meg. Ugyanakkor folyamatosan gyakorolták az együttműködést, a másik elfogadását, a türelmet.

A kézműves és művészeti tevékenységek jól kiegészítették a fentieket. Munkácsy Mihály festményei alapján meséltek, szoborképet készítettek, festettek, verset tanultak, ritmizáltak, ütőshangszerekkel „zenekaroztak”, énekeltek.

Az olvasóklub végén minden gyermek egy-egy könyvet kapott ajándékba, amelyeket az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezete, a Háromszéki Kulturális Egyesület támogatásával sikerült megvásárolni. A Diószegi Pékség által naponta biztosított péksütemény pedig az egyik fénypontja volt a programnak.

Tévés tudósítás a rendezvényről itt: https://www.facebook.com/erdelytv/videos/773832034438790

Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/gyermekkonyvtar.sepsi/posts/664851615690889

 

Szívből jövő könyvajándék: szolgálatba állnak az adománykönyvek

2023. július 13-án Zabolán, a Fejér Miklós Községi Könyvtárban adtak át magyar nyelvű köteteket a „Szeretem Újbudát” Egyesület jóvoltából létrejött gyűjtésből, adományból, amely a legutóbbi „Szívből jövő könyvajándék” kampányra reagálva jött létre (részletek erről itt: https://www.facebook.com/bodpeterlibrary/posts/645017524325363).

Azért választották Zabolát, mert az ottani könyvtáros már a gyűjtés meghirdetésekor jelezte, hogy igényt tartanak a könyvekre. A Bod Péter Megyei Könyvtár részéről ugyanakkor 70 román nyelvű kötetet is átadtak.

A község központjában, különálló épületben, festett bútorok és képzőművészeti alkotások között várta Hegyeli Zsuzsa könyvtáros és Fejér Levente polgármester úr az adományozókat. Egy könyvtárról a környezete, a színvilága, a berendezése, az illata, az összhatása biztosítja az első benyomást a látogató számára, és ez Zabola esetében nagyon jónak bizonyul. A könyvek átadását követően beszélgettek, múltról, jövőről, megvalósításokról, tervekről.

A látogatást a helyi Csángó Néprajzi Múzeumban zárták, ahol dr. Pozsony Ferenc egyetemi tanár, akadémikus jó házigazdaként vezette végig a vendégeket a hamarosan két évtizedes múltra visszatekintő létesítményen.

Forrás és fotók itt: http://kmkt.ro/ajandekkonyveket-vittunk-zabolara-is

Korábban Szentkatolnára, a községi könyvtárba került el számos kötet ebből az adományból (részletek erről itt: http://kmkt.ro/ajandekkonyveket-vittunk-szentkatolnara)

 

Újra indul az Aranyfonál

A Bod Péter Megyei Könyvtár második alkalommal hirdeti meg az Aranyfonál – Családi Olvasójátékát.

A Családi Olvasójáték egy olvasásnépszerűsítő és közösségfejlesztő program. Olyan családokat szólítanak meg, akiknek fontos a rendszeres felolvasás, olvasás. Célja, hogy a családi felolvasások, beszélgetések, nevetések, apró feladatok közös megoldása során minőségi időt töltsenek együtt a családtagok, még szorosabbá váljon a szülő-gyerek kapcsolat, és olvasókká nevelődjenek a gyerekek.

A Családi Olvasójáték idei olvasmánya Kertész Erzsi Mindig másnap című regénye. Húsz család vesz részt a programban, ők ajándékba kapják az említett könyvet. A családokkal egy Facebook-csoportban tartják a kapcsolatot, itt teszik közzé az olvasottakkal kapcsolatos információkat, kisebb feladatokat.

Az olvasójáték záró mozzanataként egy közös könyvtári tevékenységre hívják a családokat.

Forrás: http://kmkt.ro/aranyfonal-2023

 

Az unokák is itt kapaszkodnak az anyanyelvbe

Harmadik éve fut növekvő népszerűséggel a Bod Péter Megyei Könyvtár kültéri vakációs programja, a Kertkönyvtár, közben pedig változik, megújul. Az árnyas kertben értő fülekre találnak a felolvasott mesék, sok, külföldön élő unoka pedig itt kapaszkodik a magyar szóba.

Változó a létszám a kertben, talán 30 körüli az átlag. Karonülőkkel, nagyobb testvérekkel jönnek anyukák, nagyszülők hozzák az unokákat. Köztük gyakorta olyanokat, akik külföldön élnek és a magyar nyelvet ritkán hallják, a nagymama, nagytata pedig reméli, hogy a kertkönyvtárban szorosabbra fűzik a kapcsolatot édes anyanyelvükkel. Megesett, hogy Franciaországban, Németországban és Angliában élő gyermek is jelen volt egy foglalkozáson. Egy nyugdíjas néni pedig csak azért ült be a foglalkozásra, közben is hímezgetve, mert szereti a gyermektársaságot és saját unokái távol élnek. Végül is mi fontosabb az ember számára, mint hogy kapcsolatban maradjon közösségével?

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/az-unokak-is-itt-kapaszkodnak-az-

A rendezvény első hetéről fotók itt: https://www.facebook.com/gyermekkonyvtar.sepsi/posts/676810541161663

 

Magántanulók a csíkszeredai Márton Áron Főgimnáziumban

2023. július 28-án a csíkszeredai Márton Áron Főgimnáziumba látogatott el a Csík körzeti magántanulók egyik csoportja, megbízott szülők kíséretében. Elsőként az iskola könyvtárát vették szemügyre. A könyvtáros a vendégeket beavatta az iskola és a könyvtár múltjába. Beszédében hangsúlyozta a könyvek fontos szerepét, és bemutatott néhány régi könyvet is. Ezt követően ismertette a könyvtár jelenlegi helyzetét, programjait és tevékenységeit. A látogatók ugyanakkor megtekinthették a könyvtár termeit annak régi és új dokumentumaival együtt. A továbbiakban a kis csapat betekintést nyerhetett a sportterembe, a díszterembe, a MAG házba és az osztályok némelyikébe. Ugyanakkor menet közben szemügyre vehették a gimnázium tablóit, és láthatták az iskolamúzeum kincseit is. Visszatérve a könyvtárba kis összefoglalót hallhattak arról az örökségről, amelyet az iskola szellemisége adott generációkon át, és értesülhettek néhány kiváló tanár és diák személyiségről is.

Forrás: https://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2023/07/magantanulok-gimnaziumunkban.html

 


Biblioterápiás olvasókör

2023. július 4-én a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár Bibliomágusok nevű biblioterápiás csoportjának tagjai Szabó Magda Ezüstgolyó című novellája kapcsán beszélgettek. A következő foglalkozás augusztus elsején lesz. A Könyvkuckózók csoport nyári szüneten van.

Forrás Vántsa Judit, könyvtárvezető

 

Személyzethiány

A Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár gyerekkönyvtáros nélkül maradt, valószínűleg két évre, amíg gyereknevelési szabadságát tölti kedves kolléganőnk, Kovács Izabella Andrea. Júniustól a kormány zárolta az állami intézményekben a személyzetfelvételt, így sem a vakációs foglalkozások, sem a későbbre, gyermekeknek tervezett olvasásfejlesztő foglalkozások nem lesznek megtartva.

Forrás Vántsa Judit, könyvtárvezető

 

Könyvbemutató és évadzáró - Okos nép leszármazottjai vagyunk

A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület 2023. július 10-én tartotta évadzáró rendezvényét a helybeli Városi Művelődési Ház Ignácz Rózsa-termében, ahol Mandics György József Attila-díjas költő, író, újságíró, esszéíró, a Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitüntetettje legújabb, Hétfolyó, hétcsillag – A rováskrónika legősibb rétege című könyvét mutatta be az érdeklődő közönségnek.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/159215/okos-nep-leszarmazottjai-

 

A székely martirológia írója, Gazda József

Tavaly két, figyelemre méltó könyve is megjelent Gazda József kovásznai írónak. Az egyik, A XX. század, ahogy megéltük, a Székely Könyvtár sorozatban Csíkszeredában; a Miért is éltem? Budapesten, a Hét Krajcár Kiadónál.

Gazda Józsefet olvasva egy kiváló lengyel író, Włodzimierz Odojewski jut eszembe. Akárcsak Gazda József, ő is írt vagy negyven könyvet, és regényeinek egyetlen témája volt: a lengyel szenvedéstörténet, az, hogy a huszadik században mennyit kellett szenvednie a lengyeleknek az oroszoktól és az ukránoktól. A XX. század, ahogy megéltük nem más, mint oral history-történetek gyűjteménye, idős emberek visszaemlékezései a Székelyföldön történtekre a század kezdetétől a napjainkig. Gazda József 1970-től gyűjti, veszi fel magnóra a visszaemlékezéseket. A lejegyzett felvételeken megszólalnak azok az emberek, akik átélték a román betörést, a megtorlásokat, a magyarok lefejezését Szárazajtán, a kisebbségi sors számos megaláztatását, a visszacsatolás eufóriáját 1940-ben, majd az újbóli megtorlásokat az újabb megszállás után, a ’89 es forradalom eseményeit, majd a csalódást. Nehéz lenne felsorolni azt a sok borzalmat, amelyről az adatközlők beszámolnak. Ezek olvasása közben az juthat eszünkbe, miért vagyunk mi, magyarok, oly szemérmesek, miért nem beszélünk a magyar holokausztokról, miért hagyunk feledésbe merülni annyi-annyi szenvedést. Megrázó olvasmány A XX. század, ahogy mi megéltük, de a nyolcvanhét éves szerző önéletrajza, a Miért is éltem? sem marad el mögötte.

Forrás és a teljes cikk itt: https://irodalmijelen.hu/2023-jul-26-1158/szekely-martirologia-iroja-gazda-jozsef

 

Betekintés a Kálnoky család történetébe

Azért vagyunk a világon, hogy véghezvigyük azt a jót, amiben hiszünk – mondta felvezetőjében Gorácz Anikó, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Press munkatársa Kálnoky Boris Őseim földje – A Kálnoky család története című könyvének bemutatóján, 2023. július 20-án, Tusványoson. Az irodalmár kérdéseire válaszolva a háromszékiek által már jól ismert Kálnoky Boris, az MCC Média Iskolájának vezetője izgalmas történeteket mesélt családjáról.

Gorácz Anikó elmondta, a Tusnádfürdő felé vezető 12 órás autóúton végig felolvasott egyik kollégájának a mintegy 500 oldalas, nagyon izgalmas könyvből, ezzel „meg is tették az első lépést egy leendő hangoskönyv felé”. A könyvbemutató is felolvasással kezdődött, ezzel is bizonyítva, hogy a kötetet remek stílusban írták, ami „egyrészt a szerző érdeme, másrészt pedig az alapanyagé, az idézett szereplőké: Kálnoky Boris nagyszüleié és más felmenőié, akiknek a naplóiból, levelezéséből is idéz ez a mű”.

Kálnoky Boris egy aranygeneráció legifjabb tagjának nevezte a nagyapját, aki 1900-ban született, és amikor 18 éves lett, hirtelen véget ért a monarchia világa, amelyben felnőtt. Már nem volt öröksége, ezért egy banknál lett gyakornok, de nem értett a pénzhez. Miután majdnem öngyilkos lett, kiköltözött a család egyik erdélyi birtokára, de nem beszélt magyarul. Mégis beleszeretett az emberekbe, a tájba, és megpróbálta ott felépíteni otthonát. 1938-ban azonban deportálták, és ezután minden elveszett, amiben hitt, Amerikában halt meg magányosan és csalódottan.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/159553/betekintes-a-kalnoky-csalad-tortenetebe

 

 "Könyves aránytalanságok" – beszélgetés a Hargita megyei közkönyvtárak helyzetéről

Hargita megye közkönyvtárainak állapotáról, azok szakmai irányításáról és a hiányosságok lehetséges pótlásáról beszélgetett Bedő Melindával, a Hargita Megye Tanácsa alintézményeként működő csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár osztályvezető könyvtárosával Péter Ágnes újságíró.

Bedő Melinda beszámolt arról, hogy Hargita megyében a községi közkönyvtárak többségének állománya elavult, a legtöbb vidéki településen kevés az aktív olvasó. Ennek ellenére vannak olyan települések, ahol a helyi vezetőség és az elhivatott könyvtáros bebizonyította, hogy lehet ezen változtatni, követendő példaként pedig ott a Kájoni János Megyei Könyvtár, amely az osztályvezető könyvtáros szerint országos összehasonlításban is kivételesen jó helyzetben van. A teljes beszélgetés a Hargita Népe napilap 2023. július 18-i számában olvasható, innen idézünk részleteket:

"Hargita megyében ötven községi közkönyvtár van, amelyekből huszonöt működik, emellett van hét városi és egy megyei könyvtár. Eszerint a megyében levő városok 88 százalékában és az összes község 43 százalékában működik közkönyvtár, illetve a megyeszékhelyen működik a megyei könyvtár. Ezekben az intézményekben – a megye harminchárom közkönyvtárában – összesen majdnem egymillió kiadvány található. Bedő Melinda elmondása szerint a vidéki könyvtárak többségében nagyon „öregek” a könyvek. (...) Rámutatott, hogy a megoldás egyszerű lenne, hiszen a könyvtárosoknak ki kellene válogatniuk azokat a kiadványokat, amelyeket nem szükséges megőrizni, és újakat kellene beszerezniük. Ezt támasztják alá a következő adatok is: míg 2021-ben a megyeszékhelyen az állomány 33 százalékát kölcsönözték ki az olvasók, addig a községi könyvtárak esetében ez az érték csupán 6 százalék, a városokban pedig 22 százalék. (...)

Bedő Melinda arról is beszámolt, hogy 2021-ben közpénzből a megyében lévő könyvtárak összesen 7 millió 271 ezer lejt kaptak, amely a következőképpen oszlik el: 31 százalékát kapta a megyei könyvtár, 49 százalékát a hét városi könyvtár és a maradék 20 százalék a huszonöt községi könyvtár között oszlott el. Látható tehát, hogy a községi közkönyvtárak jóval kevesebb anyagi támogatást kaptak, mint a városi vagy a megyei társaik. Ha továbbmegyünk, és a közkönyvtárak látogatottságát figyeljük meg, akkor a felmérés adataiból kiderül, hogy a 17 409 könyvtárhasználó 21 százaléka a megyeszékhelyen van, 59 százalék a többi városban, és mindössze 20 százalék van a községekben. Eszerint négyszer több városi lakos jár könyvtárba, mint vidéki. Bedő Melinda hozzátette, hogy a törvényesen meghatározott standard szerint az adott település – község vagy város – lakossága 5-10 százalékának kellene könyvtárhasználónak lennie. A megyében a megyei és a városi könyvtárak eleget tesznek ennek az elvárásnak – a megyeszékhelyen ez az arány 10, míg a városokban 12 százalék –, de a községi könyvtárak esetében ez mindössze 4 százalék. Bedő Melinda szerint látható, hogy többen látogatják a jól finanszírozott könyvtárakat, mint azokat, amelyek kevés pénzt kapnak. Továbbá, ha azt nézzük, hogy hol volt a legtöbb kölcsönzés, akkor – az eddig sorolt adatok fényében – nem lepődhetünk meg. A kölcsönzések 37 százaléka a megyeszékhelyen, 50 százaléka városon és 13 százaléka vidéken történt. (...) Hangsúlyoznunk kell, annak ellenére, hogy az összehasonlításokban a községi közkönyvtárak alulmaradnak, vannak kivételek. A Hargita Népe tavaly bemutatta azokat a vidéki településeket, ahol jól működő közkönyvtárak vannak. Az ezeknek a községeknek a könyvtárosaival készült interjúkból kiderült, hogy falun a könyvtár közösségi tér is, ahol az óvodásnak és a nyugdíjasnak is van mit keresnie, és leginkább a könyvtároson, illetve a helyi vezetőségen múlik, hogy mennyire tudják befogadóvá tenni az intézményt. Csíkszentdomokoson, Csíkpálfalván, Csíkszentsimonban, Csíkszentgyörgyön, Szépvízen, Gyergyóditróban, Gyergyószárhegyen, Gyimesközéplokon, Parajdon, Lövétén és Bögözön is bizonyították a könyvtárosok és a polgármester, hogy ha jó az együttműködés, akkor lehet életet lehelni a könyvtárba, be lehet csalogatni a lakosokat és évről évre gyarapítani a könyvtárlátogatók számát.

Arra a kérdésre, hogy hogyan lehetne változtatni a jelenlegi helyzeten, Bedő Melinda azt válaszolta, hogy egyrészt a meglévő digitális eszközöket (szoftvereket és hardvereket) kell célszerűen használni és bővíteni, a megyében ugyanis a közkönyvtárak 82 százalékának van internetelérése és használható digitális eszközei, de csak 24 százalékuknak van weboldala. Mint mondta, az online szervezett események, vetélkedők növelik a virtuális látogatottságot. (...) A községi könyvtárak úgy is javíthatnak a statisztikai adatokon, ha csatlakoznak a megyei könyvtár online szolgáltatásaihoz, legyen szó vetélkedőről vagy adatbázis-elérhetőségről.

Máthé Izabella, a Kájoni János Megyei Könyvtár helyismereti részlegén dolgozó munkatársa a Hargita Népének elmondta, hogy az utóbbi években egyre több olyan vetélkedőt hirdettek meg, amelyek teljesen online vagy részben zajlottak a virtuális térben, és ezek nagyon népszerűek voltak. 2021-ben például a Hargita – Táj, Ember, Történet című vetélkedő első fordulóján húsz településről 244-en vettek részt. Hargita Megye Tanácsa idén nyújtott be pályázatot harmincnyolc tagú könyvtári konzorcium nevében, figyelembe véve a Kájoni János Megyei Könyvtár szakmai javaslatait, hogy az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) alapjából finanszírozzák azokat a teendőket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy változtassanak a felsorolt aránytalanságokon. Bedő Melinda szerint a községi könyvtáraknak sokat segítene a technológiai újításon kívül a távszolgáltatások bővítése, a költségek és az erőforrásokhoz való hozzáférés megosztása a megyei könyvtárral, illetve a jó példák követése. Hangsúlyozta, hogy a megyei könyvtár Hargita Megye Tanácsának köszönhetően kivételesen jó helyzetben van, és a községi könyvtárak helyzetén is lehet javítani."

Forrás és teljes interjú itt: https://hargitanepe.ro/konyves-aranytalansagok

 

„Ott kell tennünk valamit, ahol valóban tehetünk.” – Interjú Kiss Jenővel

„A nagy eseményekről tudunk, de nem tudunk azokba beleszólni. A magunk dolgaiba van beleszólásunk, azokban van feladatunk. Ott kell tennünk valamit, ahol valóban tehetünk. És akkor az már rég nem érdekes, hogy tetteinket számontartja-e valaki.” A mottóul szolgáló gondolatokat Kiss Jenő fogalmazta meg a Könyvesház című könyves folyóirat 2000-es számának vezércikkében (Fordul az esztendő. Könyvesház, 2000/1-2, 1.). Ennek az írásnak is utánagondolva, Kiss Jenő nyugalmazott könyvtárigazgatót, művelődésszervezőt Gálfalvi Ágnes kérdezte.

Forrás és a beszélgetés itt: https://www.ujvarad.ro/kultura/ott-kell-tennunk-valamit-ahol-

 

Szerkesztők:

Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@gmail.com

Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk

Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com

Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro

 

E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó

 

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a remekehirlevel@gmail.com címen.

 

 

Nincsenek megjegyzések:

Környezettudatosságra való nevelés a Mikes Kelemen Elméleti Líceum könyvtárában... és azon kívül.

  Bárhol lehet környezettudatosságra nevelni a gyermekeket, a családban, az iskolában, de még a könyvtárban is – vallja Kiss László .   A se...