KOBAK KÖNYVE

A kolozsvári Koinónia Kiadó gondozásában újra kiadásra került Hervay Gizella nagy sikerű mesekönyve.

Több nemzedék kedvelt olvasmánya a Kobak könyve, bölcs humora, a lebilincselő szépségű történetekből áradó szeretet gyermekirodalmunk klasszikus művei sorába emelték a meseregényt. A kiváló rajzfilmes M. Tóth Géza illusztrációi szellemesen teremtik újjá Kobak világát, szülő és gyermek közös olvasmányává varázsolva a könyvet. A főhős valóságos személy: Szilágyi Domokos és Hervay Gizella fia volt, aki a bukaresti 1977-es földrengésben még gyermekként életét vesztette.

Interlib ár: 39,00 lej

Forrás: http://www.interlib.ro/modules.php?name=oDetails&id=10030

„Könyvbemutató sorozat”

2009. október 22-26. között az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza Könyvtára szervezésében négy helyszínen – Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Székelykeresztúron és Gyergyószentmiklóson – került sor a Dáné Szilárd – Vermesser Levente szerkesztésében megjelent Örök készenlétben – irodalmi antológia című könyv bemutatójára.
A könyvbemutatókon jelen voltak a kötet szerzői, akik saját – ebben az antológiában szereplő, vagy máshol megjelent – írásaikat, verseiket olvasták fel. A szerzők, szerkesztők a beszélgetés során megosztották a hallgatókkal gondolataikat, érzéseiket, véleményüket, élményeiket a kötetben szereplő írásuk, verseik, és általában ezen antológiával kapcsolatosan.
Az antológia 32 Hargita megyei írót, költőt sorakoztat fel. Ez utóbbiak Hargita megyéhez való kapcsolódását pedig a születés, iskolába járás, az itteni munka- és lakhely ténye határozza meg. Ettől is rendkívülinek mondható ez a kötet, a válogatás szempontja miatt, valamint a létrejöttének kiváltó okát tekintve is, mivel a magyar nyelv és irodalom tantárgyversenyen résztvevő diákoknak készült ajándékképpen. Az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza Magister Kiadójának gondozásában jelent meg. A borítóterv szép kivitelezése ifjú Burus Siklódi Botond munkáját dicséri, aki a csíkszeredai Nagy István Művészeti Líceum volt diákja. A kötetben, az irodalmi alkotások mellett, más művészi kivitelezésű alkotások, illusztrációk is szerepelnek, amelyek a két Hargita megyei képzőművészeti líceum diákjainak nagyszerű munkái.
Az Örök készenlétben – irodalmi antológia a romániai magyar kortárs irodalom egy töredékének a megkedveltetéséhez járulhat hozzá, ugyanakkor műfaji sokrétűsége által nagymértékben segíthet a pedagógusoknak a diákok számára a különböző irodalmi műfajokat megismertetni, s ez által ezek alapos megértését és megtanulását, valamint az ezekhez való érdeklődés felkeltését elérni. Tehát ez a kötet az V-VIII. és a IX-XII. osztályok számára rendkívül hasznos segédanyag lehet, de a mindennapi tanításon/tanuláson kívül, bárki értékes, tartalmas olvasmányra lelhet benne.
Dáné Szilárd szerkesztő úr a kötet előszavában így fogalmaz: „… az antológia írásai nem pusztán önmagukban, hanem a többi alkotás társaságában, együttesen válnak üzenethordozókká.” Úgy gondolom, ennek az üzenetnek az életben tartása pedig rajtunk áll, olvasókon.
Ebben a tevékenységben társszervezőnk volt a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Könyvtára, a „könyvbemutató sorozatnak” pedig mindegyik „állomásán” több iskolai intézmény, könyvtár, pedagógus, diák és könyvtáros volt segítségünkre (Csíkszeredában – Nagy István Művészeti Líceum, Székelykeresztúron – Orbán Balázs Elméleti Líceum, Székelyudvarhelyen – Palló Imre Művészeti Líceum, Gyergyószentmiklóson – Salamon Ernő Elméleti Líceum). Köszönet nekik.

Márdirosz Ajka
könyvtárosApáczai Csere János Pedagógusok Háza, Csíkszereda

Nagykárolyi könyvtár

A nagykárolyi kastélyt, amelyben a könyvtár is működik, fel fogják újítani, ezért a könyvtár el kell költözzön. Már nekikezdtek a könyvek csomagolásának. Ideiglenesen (2-3 esztendőre amíg a felújítási munkálatok folynak) az egyik károlyi líceum internátusának épületébe fognak költözni, aztán továbbköltöznek majd, egy eddig kaszárnyaként működő épületbe, amit európai pénzekből fognak finanszírozni, és kulturális központként fog működni.

Hírforrás:
Valean Erika könyvtárostól
Nagykároly
Fotó - Márta albumából (picasaweb.google.com)

Hargita Megyei Irodalmi Antológia

2009. október 22-én délután négy órai kezdettel mutatták be az Örök készenlétben című Hargita megyei írók, költők antológiáját a Nagy István Művészeti Líceum aulájában. Az eseményen részt vettek tanárok, könyvtárosok, és a kötet szerzőiből is néhányan, beleértve az illusztrációkészítő fiatal művész diákokat is.
Márdirosz Ajka, az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza könyvtárosa mondott köszöntőbeszédet, amelynek során röviden felvázolta a könyv szerkesztésének történetét az ötlettől a megvalósulásig. Rövid komolyzene után a kötet két szerzője, Dáné Szilárd és Vermesser Levente vette át a szót. Mindketten hangsúlyozták a könyv fontosságát, hiszen hasonló antológia eddig még nem látott napvilágot. A kötetet tartalmazó műfaji sokrétűség felvonultatása egyaránt segíthet pedagógusnak és diáknak megismerni e vidék alkotóinak munkáit, valamint hasznos segédanyag is lehet, az irodalmi versenyek nyerteseinek pedig értékes könyvajándékként szolgálhat.
A bemutatót kötetlen beszélgetés követte.
Érdemes volt részt venni, mert ez az antológia nekünk és rólunk szól.
A könyvet helyben is meg lehetett vásárolni. További vásárlás esetén érdeklődni lehet az Apáczai Csere János Pedagógusok Házánál, ára 20 lej.

Borbé Levente
a M.Á.G. könyvtárosa

Fotó: Kovács Zsuzsa

Iskolai Könyvtári Világhónapi rendezvény a Márton Áron Gimnáziumban / 2009

2009. október 15-én az Iskolai Könyvtári Világhónap keretén belül a Márton Áron Gimnázium könyvtárában meseíró vetélkedőre került sor.
András Éva tanítónéni figyelembe vette nagy mesemondónk, Elek Apó születésének 150-ik évfordulóját. Ennek jegyében zajlott a vetélkedő, amelynek résztvevői ebben az esztendőben a negyedik osztályosok voltak.
A tanítónéni a könyvtárossal és a dokumentaristával együtt próbálták kiválasztani azt a történetet, amelyik a legjobban illik ehhez az alkalomhoz. A választás végül az Az égig érő fa című székely népmesére esett. Nem véletlenül, hiszen Elek Apó is székelyföldi volt, és az ittlévő diákok zöme is székely-magyar származású.
Éva tanítónéni felolvasta a kiválasztott mesét, melyet a diákok nagy része már ismert, azonban nagy érdeklődéssel hallgatták végig, az ezt követő feladat végett. A mese felolvasása után minden egyes résztvevő hasonló történést és motívumot kellett belefoglaljon fogalmazásába, vagyis egy olyan mesét kellett írjon, amelyben szerepel a király, akinek a lánya az égig érő fán van, szerepelnie kellett az égig érő fának, a másvilágnak, a táltos paripának és a sárkánynak. Az utóbbi kettő helyett lehetett választani más „segítő és gonosz” szereplőt (-ket).
A rövid meseírást felolvasás követte. Mindegyik újonnan szerkesztett meséről véleményt formálhattak a résztvevők. Ennek függvényében történt a kiértékelő is. A gyerekek igencsak megmozgatták fantáziájukat. Sok eredeti mese született.
Az első hat legjobb alkotás gazdája eredményes munkájáért könyvjutalomban részesült.

Kép: Az égig érő fa

Szervezők:
Borbé Levente könyvtáros
Balázs-Bécsi Enikő dokumentarista
András Éva tanítónő

Fotó: B.L.

Örök készenlétben - irodalmi antológia

Az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza Könyvtára, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Könyvtára, valamint a Nagy István Művészeti Líceum Könyvtára szeretettel meghív minden pedagógust, diákot, könyvtárost, valamint érdeklődőt a Dáné Szilárd –Vermesser Levente szerkesztésében megjelent - Örök készenlétben– irodalmi antológia című könyv bemutatójára.

Helyszín: Csíkszereda, Nagy István Művészeti Líceum, földszinti aula

Időpont: 2009. október 22., csütörtök, du. 16 óraJelen lesznek a kötet szerzői, szerkesztői is.

A könyvbemutatót a Nagy István Művészeti Líceum tanárai nyitják meg.

Közreműködnek:
Vass Márta – zongora
Both Béla – sopran szaxofon
Berze Albert – trombita

Márdirosz Ajkakönyvtáros*Apáczai Csere János Pedagógusok Háza Könyvtára*

Irodalmi Nobel-Díj – 2009

Erdélyi származású Herta Müller, október 8-án megkapta az irodalmi Nobel-díjat.
1953 a bánsági Niczkyfalván (sváb település volt) született, Temes megyében. A bánsági születésű írónő az egyetem elvégzése után tanárként és fordítóként dolgozott, mivel nem működött együtt az akkori titkosszolgálattal munkahelyéről elbocsátották. Első két kötetét cenzúrázták. A sorozatos zaklatások végett 1987-ben férjével, Richard Wagnerrel Nyugat-Berlinbe emigrált. Jelenleg Berlinbe él.
A családja második világháború utáni meghurcoltatása és a saját sorsának alakulása mélyen befolyásolta írói világát. Prózát és verset is írt. Műveiben ezért hagyott meghatározó nyomot a hontalanság érzése.
1995-ben fordították magyar nyelvre A rókák csapdába esnek (Pesti Szalon kiadásában) című regényét.
Legutolsó munkája az idén látott napvilágot. Címe: Atemschaukel. Az írónő a szovjet lágerek túlélőinek emlékeire alapozva írta meg regényét. Könyvével a sváb származású deportáltaknak állít emléket.

B.L.

ReMeK-e-hírlevél 2009/10.

VÁLOGATOTT CIKKEK

Kétmillió digitális könyvet nyomtatna ki a Google
A rengeteg oldalról érkező támadások ellenére úgy tűnik, hogy a Google állja a sarat és kész bármi áron keresztülvinni könyvdigitalizálási projektjét, és mind az Egyesült Államokban, mind Európában uralni kívánja a digitális könyvpiacot.
A Google-féle Könyvmegállapodás sikere most mégis megtorpanni látszik egy csöppet, mert az amerikai Igazságügyi Minisztérium hivatalosan is az ellenzők pártjára állt. A minisztérium, és így kvázi az amerikai kormány szerint is aggályosak a megállapodás körüli jogi feltételek, ezért további részletes tárgyalásokra van szükség a kiadók, a szerzők és a Google között, így újra késhet a végleges megállapodás megszületése. A kőkemény elutasítókkal szemben viszont a minisztérium kiemelte a megállapodás pozitív oldalait és reményét fejezte ki, hogy a tárgyalások során sikerül olyan megállapodást kötni, amellyel ezek a jó dolgok - sok millió régi, ritka könyv újra elérhetővé lesz - megvalósulhatnak. A Google és szövetségesei végső soron üdvözölték a minisztérium állásfoglalását, ígéretet tettek arra, hogy átgondolják a kifogásokat és ők is tárgyalásokat sürgetnek.
Az amerikai Igazságügyi Minisztérium döntése mellett történt még egy igen fontos esemény a könyvdigitalizá lási 'harcban': a Google megállapodást kötött az Espresso Book Machine forgalmazóival, az On Demand nevű céggel, amelynek értelmében akár kétmillió régi, nyomtatásban már nem megtalálható, szabad szerzői jogú könyv kelhet új életre. Az Espresso Book Machine egy olyan mini-nyomda, amely egymaga végzi el néhány perc alatt egy könyv kinyomtatásával és bekötésével járó teljes munkát. Egyelőre ‘csak’ kétmillió könyvről van szó, ám, ha egyszer megszületik a Könyvmegállapodá s, nemcsak ezek a régi könyvek, hanem rengeteg, homályos szerzői joggal rendelkező, vagy a kiadó által engedélyezett régi könyv kerülhet nyomtatásba.
Forrás: http://konyves.blog.hu/2009/09/21/ketmillio_digitalis_konyvet_nyomtatna_ki_a_google

A BIBLIS szoftver felhasználóinak képzése Hargita megyében
Október 9-11. között kerül sor Csíkszépvízen arra a továbbképző tanfolyamra, amely elsősorban a BIBLIS könyvtári rendszert már használó könyvtárosok ismereteinek bővítését, elmélyítését célozza. A tanfolyam keretében a könyvtári szoftver új, grafikus felületű változatának megismertetése, használatának elsajátítása a cél. A 18 órás tanfolyam résztvevői felhasználói tankönyvet és részvételi oklevelet kapnak, a képzés költségeit a szervező Bitlib Kft állja, a program szervezésében részt vesznek a Kájoni János Megyei Könyvtár munkatársai.
Forrás: Jakab Anna, Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda

Minőségi blogok egy helyen
Tizenöt év alatt több mint százmillió blog keletkezett a világhálón, mióta Justin Hall 1994-ben elkezdte írni az első blogot. A blogolók legnagyobb kihívása jelenleg kitűnni a milliók közül, miközben olvasói oldalról egyre nagyobb az igény a minőségi írások iránt. A Blogter és a Magyar Író Akadémia Blogakadémia néven szakmai együttműködést indított, hogy felhívja a figyelmet a kiemelkedő írásokra, és felfedezze a tehetségeket a magyar bloggerek között.
A Blogakadémia mindenki számára nyitott, tartalmi megkötések nincsenek, de a szervezők jelzik, hogy szívesen olvasnának irodalomhoz, színházhoz, kultúrához kapcsolódó bejegyzéseket, ajánlókat, helyszíni beszámolókat, kritikákat, olvasói/hallgató i/nézői véleményeket, vagy akár önálló irodalmi alkotásokat is. A blogok első megmérettetése már el is kezdődött, november 17-ig a szervezők a témafelvetést, az íráskészséget, a gondolatmenetek követhetőségét, az eredetiséget, a helyesírást értékelik majd, de a közönség szavazatai alapján is kihirdetik a legjobb blogot.
A Blogakadémiával kapcsolatban bővebb információk a http://www.iroakademia.hu/ és a http://www.blogter.hu/ honlapokon olvashatók.
Forrás: http://hirek.prim.hu/cikk/74862/
Forrás: KIT hírlevél 2009/33, szeptember 23.

Elek apóra emlékeztek Csíkszeredában is
Szeptember 30-án Benedek Elek születésének 150. évfordulójára emlékeztek a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban nyílt kiállítással és gyerekek számára szervezett foglalkozásokkal. A nagy meseíró életét és munkásságát könyvek, fényképek és meseillusztrációk segítségével felidéző tárlat október folyamán ingyenesen látogatható. A Kájoni János Megyei Könyvtár 2006-ban csatlakozott a HUNRA felhívásához a Népmese Napjának megünneplésére. Idén szeptember 30-án - a Népmese Napján - egész napos foglalkozással elevenítették fel Elek apó emlékét, és a népmesék máig érvényes üzeneteit. A könyvtárba látogató kisiskolások elmondhatták vagy felolvashatták kedvenc népmeséjüket, rajzban eleveníthették meg a népmesék egy-egy jelenetét, mesehőseit, Benedek Elek életéhez kapcsolódó vetélkedőn vehettek részt. Ezen a napon minden, könyvtárba látogató gyerek egy népmesét vihetett haza ajándékba.
Forrás: Kelemen Katalin, Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda
Forrás: http://honline.ro/?action=esemeny&phase=2670

Kovács András Ferenc 50. születésnapját ünnepelték az Új Színházban. Az Új-Ararát Estek első előadásán költők, írók, színészek köszöntötték a Marosvásárhelyen élő költőt, a Látó című szépirodalmi folyóirat főszerkesztőjét. A rendezvényről beszámoló cikk az alábbi linken olvasható: http://www.litera.hu/hirek/hagytam-magamat-meglepodni

Az internet-generá ció eléréséhez újra kell gondolni a könyvtárat
A szakirodalom és mindenféle szakmai fórum egyre többet foglalkozik az ún. 'internet-generá cióval', vagyis az 1990 után született fiatalokkal. ... Más elvárások és más magatartásformák jellemzik őket, mint az eddigi vagy már felnőtt könyvtárhasználókat. Ők nem értik és nem fogadják el a könyvtárak megszokott, számukra 'retro', avítt rendjét, a könyvtárosok pedig nem értik őket. Pedig tudomásul kellene venni, hogy e generáció életében a képernyő jelentős szerepet töltött és tölt be minden téren: általánosan vett napi életükben, szabadidejükben, tanulásukban. Tanulmányok sora igazolja, hogy sokféle módon használják a digitális világot, másképpen élnek és másképpen gondolkodnak, mint a régebbi generációk. A szövegekben képekre van szükségük a figyelem fenntartásához és a megértéshez, nem viselik el a csak lineáris szöveget, ebbe is úgy kívánnak belépni, mintha hypertext lenne, a folyamatos szövegolvasással nem tudnak megbirkózni. Életük a hálózaton folyik, ott sokkal erősebbek, de ott is csoportosan. Csak a videojátékok motiválják őket. Párhuzamos cselekvésformák jellemzik őket: egyszerre játszanak, tanulnak, zenét hallgatnak, és más cselekvéseket művelnek. Mindezt a tanárok nem értik meg. Óriási szakadék tátong a jelenkor tanára és diákja között, mivel a felnőttek nem hiszik el, hogy mindezek együttes művelése nem akadályozza meg őket a tanulásban. A kérdés annyira jelentős, hogy antropológusok, könyvtárosok, tanárok sorra szervezik a konferenciákat világszerte az új tanulási-tanítási módszerek megismertetésé re és az új típusú tanítási tapasztalatok kicserélésére. ... Úgy tűnik, ahhoz, hogy közelebb kerülhessenek a könyvtárak a fiatalokhoz, a hagyományos könyvtárkép megváltozását kell elérni az olvasók és a professzionális felhasználók fejében is. (Az internet-generáció könyvtárhasználati szokásai, amelyek új kihívást jelentenek a könyvtárak számára, ref.: Pajor E.)
Forrás: Humanus, 2009. szeptember 15.
Forrás: KIT, 2009. szept. 16. (32. szám)

Szerkesztők:
E lapszám felelős szerkesztője: Kelemen Katalin
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: http://fr.mc246.mail.yahoo.com/mc/compose?to=ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a

http://fr.mc246.mail.yahoo.com/mc/compose?to=bakai.magdolna@gmail.com címen.

OKtóberi évfordulók, 2009

145 éve, 1864. október 5-én hunyt el Madách Imre magyar drámaíró, költő. Legismertebb műve: Az ember tragédiája.

135 éve, 1874. október 6-án hunyt el Aszalay József (Szendrői) író és térképszerkesztő.

160 éve, 1849. október 7-én hunyt el Edgar Allan Poe író, költő, újságíró, az amerikai irodalom kimagasló alakja. Népszerű művei: A fekete macska, A Morgue utcai kettős gyilkosság, A kút és az inga.

195 éve, 1814. október 11-én született Berke János (evangélikus lelkész) magyarországi szlovén író.

165 éve, 1844. október 15-én született Friedrich Nietzsche német filozófus, író és költő.

200 éve, 1809. október 15-én született Alekszej Vasziljevics Kolcov orosz költő.

110 éve, 1899. október 19-én született Miguel Ángel Asturias guatemalai költő és regényíró, az indián kultúra szenvedélyes rajongója.

80 éve, 1929. október 19-én halt meg Alexandru Davila román drámaíró és költő. Jelentős műve: Vlaicu Vodă.

455 esztendeje, október 20-án született Balassi Bálint végvári vitéz, költő, író. Az első nagy költőnk, aki magyar nyelven írt, a magyarországi reneszánsz második korszakának kimagasló alakja.

250 esztendeje, október 27-én született Kazinczy Ferenc, a magyar nyelvújítás meghatározó alakja.

55 éve, 1954. október 28-án hunyt el Nagy Lajos író és publicista, aki novelláival szerzett hírnevet, elismerést.

80 éve, október 28-án hunyt el Osvát Ernő író, szerkesztő és kritikus, A Nyugat folyóirat egyik alapítója.

375 esztendeje, 1634. október 30-án hunyt el Káldi György bibliafordító.

Érdemes tudni
140 esztendeje, 1869. október 1-én, az Osztrák-Magyar Moarchiában elsőként a világon, bevezették a postai levelezőlapok használatát.

60 éve, 1949. október 20-án jelent meg először a Nők Lapja.