Iskolai Könyvtári Világhónap

A debreceni Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Könyvtára, valamint az iskola diákjai és pedagógusai, a Könyvtárostanárok Egyesülete felhívással fordul Magyarország iskoláinak könyvtáraihoz, könyvkiadókhoz, az iskolák és óvodák diák- és tantestületéhez

Az Iskolai Könyvtárosok Nemzetközi Szervezetének (IASL) elnöke, dr. Blanche Wolls 1999-ben intézett felhívást a Nemzetközi Iskolai Könyvtári Nap megszervezésére. Erre 1999. október 18-án került sor. 2008 óta október hónap lett az iskolai könyvtárak nemzetközi hónapja, melyet évente más-más szlogennel hirdetnek meg.

Ebben az évben Iskolai könyvtár, ahol képben vagy!

A világ különböző iskoláiban a diákok, a tanárok, a szülők, az iskolafenntartók, az önkormányzati képviselők, a sajtó stb. számára szervezett programokkal irányítják rá a figyelmet az iskolai könyvtárakra, melyek fontos szerepet töltenek be az információszerzés és feldolgozás módszereinek megtanításában, hogy azután az egész életen át történő tanulás, a szüntelen megújulás nélkülözhetetlen eszközeivé váljanak. Ezt a törekvést az Európai Unió is támogatja.

Az iskolai könyvtár a család után – vagy helyett - teremt lehetőséget az információs társadalommal való ismerkedésre, és a szellemi munka szépségeinek ízlelgetésére. Mindemellett hátrányokat kompenzáló és közösségformáló erő.

Nemzetközi összefogással, mások tapasztalatainak, ötleteinek megismerésével a mi munkánk is eredményesebbé, közös projektek végzésével pedig sokkal érdekesebbé válhat.

Várunk mindenkit, aki úgy érzi, hogy fontos számára a jövő nemzedékének nevelése, élményhez juttatása ezen a területen. A világ számtalan országának iskolai könyvtára kapcsolódott már be, és ez a kör minden évben bővül. Külön öröm, hogy határon túli magyar iskolák is aktív résztvevői, koordinálói (pl. Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Kassa) a programoknak. A résztvevő iskolai könyvtárak visszajelzései alapján sikeres, érdekes, hasznos programokat szerveztek a kollégák, és kialakult magyarosított elnevezése is: Iskolai Könyvtári Világhónap.

Kérünk mindenkit, aki az előző években már csatlakozott vagy ebben az évben szeretne csatlakozni hozzánk, regisztráljon a hivatalos magyar oldalon: http://www.ktep.hu

Amennyiben ez nem lehetséges, akkor az alábbi elérhetőségek valamelyikén a következő információk megadásával segítünk a regisztrációban:
Iskola neve, címe, telefonszáma
A programfelelős neve, e-mailje
A tervezett program rövid leírása (lehetőleg angolul is!)

Elérhetőségünk:
Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Könyvtára 4031 Debrecen, Angyalföld tér 4.
Programfelelős neve: Seressné Barta Ibolya (biboly.s@gmail.hu)

Egyúttal megköszönjük mindazon kollégáknak a munkáját, akik évek óta rendkívül érdekes programokkal kapcsolódnak a felhívásunkhoz.

Milyen tevékenységeket javasol az IASL?

Készítsenek a diákok könyvtári újságot, tervezzenek emblémát, logót, könyvjelzőt, plakátot. Készítsenek a diákok riportot szülőkkel, tanárokkal, diákokkal arról, hogyan változott az iskolai könyvtár az évek során, milyen élményeik vannak. Esetleg fotókiállítás szervezése. Publikálják a rendezvényeket az iskola weblapján, s ennek elérhetőségét küldjék el az IASL e-mail címére, hogy a világhálón összegyűjtve bárki könnyen rátalálhasson. Vegyék fel a kapcsolatot pl. e-mailben külföldi iskolák könyvtáraival, diákjaival, és működjenek együtt valamilyen témában. Keressenek szponzorokat, szervezzenek a szülők, képviselők újságírók számára könyvtári nyílt napokat, tájékoztassanak az elért eredményekről, és tárják fel, hogy mi hiányzik. Szervezzenek szakmai fórumokat iskolai könyvtárosok számára.

Ez csak néhány ajánlás, melyhez – a tapasztalatok alapján a magyar iskolai könyvtárosok - számtalan más programot tudnak még javasolni és megvalósítani. Érdemes böngészni az alábbi oldalakat:
· Könyvtáros Tanár blogot http://konyvtarostanar.klog.hu
· a világhónap hazai weblapjának oldalai http://www.ktep.hu/node/23
· a nemzetközi weboldalt http://www.iasl-online.org/events/islm
· illetve a www.vorosmarty-debr.extra.hu könyvtári aloldalait

Az első évben egyedül indultunk, azóta bővült a "családunk", "terebélyesedett a fa". Reméljük, hogy ebben az évben még többen fogjuk Magyarországot képviselni és felhívásunkhoz sokan csatlakoznak.

A Könyvtárostanárok Egyesülete is szárnyai alá vette ezt a programot, és az egyesület segítségével tavaly már egészen széles sajtóvisszhangot is kapott a program. Az egyesület kezdeményezésére újra közös pályázatot hirdetünk honlap és prezentáció készítésére. Erről bővebben ezen a webcímen lehet információkat találni: http://www.ktep.hu/node/23 Debrecen, 2009. szeptember 1.

Dr. Széles Dezsőné
Igazgatónő Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Seressné Barta Ibolya
Könyvtárostanár,
Iskolai könyvtári szakértő

Lázárné Szanádi Csilla
Könyvtárostanár,
a Könyvtárostanárok Egyesületének elnöke

Szeptemberi évfordulók 2009

170 éve, 1839. szeptember 2-án született Henry George amerikai író.

50 éve, 1569. szeptember 2-án halt meg Szentimrei Jenő erdélyi magyar író.

440 esztendeje, 1569. szeptember 4-én halt meg Bernado Tasso olasz író.

200 éve, 1809. szeptember 4-én született Juliusz Slowacki gróf a lengyel romantika nagy költője.

225 éve, 1784. szeptember 5-én hunyt el Ányos Pál István pálos szerzetes és tanár, a magyar szentimentalizmus költészetének vezéralakja.

105 éve, 1904. szeptember 6-án született Keresztúry Dezső, magyar író, költő, irodalomtörténész, műfordító és kritikus.

190 éve, 1819. szeptember 6-án született Nicolae Filimon, az első realista román író. Ismert műve: Régi és új urak (Ciocoii vechi şi noi).

535 esztendeje, szeptember 8-án született Ludovico Ariosto olasz költő.

110 éve, 1899. szeptember 9-én született Brassai (Halász) Gyula író, fotó- és filmművész és festő.

50 éve, 1959. szeptember 11-én hunyt el Bölöni György magyar író, újságíró. Ismert műve: Az igazi Ady.

45 éve, 1964. szeptember 12-én hunyt el Fitz József könyvtáros, könyvtörténész, nyomdatörténész, az O. SZ. K. volt igazgatója.

220 éve, 1789. szeptember 15-én született James Fenimore Cooper az amerikai indián kalandregényíró nagy mestere. Ismert könyvei: Az utolsó mohikán, Bőrharisnya, Nyomkereső, A préri.

100 éve, 1909. szeptember 19-én hunyt el Borovnják József író, a szlovén politikai élet nagy alakja.

100 éve, 1909. szeptember 22-én született Martti Larni finn író.

100 éve, 1909. szeptember 23-án született Móricz Virág (Móricz Zsigmond legidősebb lánya) író.

30 éve, szeptember 25-én hunyt el Ignácz Rózsa magyar író, műfordító és színművész.

110 éve, 1988. szeptember 29-én született Bíró Lajos László újságíró, a golyóstoll feltalálója.

310 éve, 1699. szeptember 26-án született Hermányi Dienes József református lelkész, író.

150 éve, 1859. szeptember 30-án született BENEDEK ELEK magyar író, meseíró, az erdélyi Cimbora ifjúsági lap szerkesztője. 2005-től a születésnapi évfordulója a Magyar Mese Napja.

ReMeK-e-hírlevél 2009/8

A hírlevélből

Mesepályázati felhívás Benedek Elek tiszteletére
Benedek Elek születésének 150. és halála 80. évfordulója előtt tisztelegve, Dunakeszi Város Önkormányzata és a Magyar Hagyományőr Világszövetség MESEÍRÓ- és MESEILLUSZTRÁ TOR-PÁLYÁZATot hirdet, amelyen lakóhelytől függetlenül bárki részt vehet. A pályaműveket a Kölcsey Ferenc Városi Könyvtár címére (2120 Dunakeszi, Kossuth Lajos u. 6.) várják a szervezők. Beküldési határidő: 2009. szeptember 15. A beküldött rajzok Dunakeszin, az október 10-én megrendezésre kerülő Benedek Elek Mesekarneválon lesznek megtekinthető k. Ugyanott hallhatók majd a győztes mesék is. Részletek a pályázatról: http://www.csodacer uza.com/palyazat _gyerekeknek. htm
Forrás: www.csodaceruza. com

Folytasd te is Tódor és Lackó történetét! - meseíró pályázat
Meseíró pályázatot hirdet a Nagy Terv Ifjúsági Természet- és Környezetvédelmi Program gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt Folytasd te is Tódor és Lackó történetét! címmel. A pályázatra olyan meséket várnak, amelyek a Nagy Terv honlapján olvasható bevezető mese folytatásai. Pályázási határidő: 2009. december 31. Kapcsolatszemély: Barna Judit, barna.judit@ ntkreativ. hu, tel.: (06 20) 232-5746. Részletek itt: www.nagyterv. hu. Forrás: www.kulturpont. hu

Nyertes pályázat - együttműködés Székelyföld szellemi örökségének digitalizálásáért
A csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár és a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára közös digitalizálási projektje is nyert azon a pályázaton, amelyet a Szülőföld Alap Kulturális, Egyházi és Média Kollégiuma hirdetett meg, azzal a céllal, hogy a határon túli magyar kulturális szellemi örökség digitalizálásával és internetes megjelenítésével kapcsolatos programokat támogassa. A két Hargita megyei intézmény együttműködésével létrejött, Székelyföldi digitális emlékezet című digitalizálási terv célja a székelyföldi vonatkozású nyomtatott kulturális értékek megőrzése, védelme és bevonása a kulturális körforgásba, a helyi értékek közkinccsé tétele. Az együttműködési megállapodás értelmében a digitalizált dokumentumokat mindkét könyvtár saját honlapján is elérhetővé teszi, ugyanakkor célkitűzésük az is, hogy az együttműködés során létrehozott digitális adatbázis az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárába is elhelyezést nyerjen. A Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtárának vezetője, Róth András Lajos már évek óta foglalkozik digitalizálással, az OSZK-val kötött partnerszerző dés alapján az általa digitalizált művek megtalálhatók a Magyar Elektronikus Könyvtárban. A Szülőföld Alap pályázatán nyert 500 000 forint összegű támogatás lehetővé teszi a digitalizálási munkálatokhoz szükséges legfontosabb technikai eszközök - két jó minőségú szkenner, illetve két laptop, valamint karakterfelismerő szoftver – beszerzését a két könyvtár számára. Ezáltal 2009 őszétől a Kájoni János Megyei Könyvtár is bekapcsolódhat a digitalizálási tevékenységbe, sor kerülhet az első dokumetumok digitalizálására a program keretében. A tervek szerint az első körben digitalizálni kívánt művek többnyire XVIII-XIX. századi erdélyi, székelyföldi vonatkozású, illetve helytörténeti kiadványok, helyi nyomdák kiadványai, valamint XX. századi erdélyi, székelyföldi vonatkozású munkák a Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtárának, valamint a Kájoni János Megyei Könyvtár dokumentációs részlegének gyűjteményeiből. A kulturális örökség digitalizálása hosszú távú tevékenység, az eredményes együttműködés érdekében a két könyvtár évente összeállítja majd a digitalizálásra szánt dokumentumok jegyzékét és közösen értékeli az elért eredményeket. Forrás: Kelemen Katalin, Csíkszereda, Kájoni János Megyei Könyvtár

Biblionet Hargita megyében
Hargita megye bekerült a Biblionet országos könyvtárfejleszté si program első körében kiválasztott 12 megye közé. A Kájoni János Megyei Könyvtár mellett 20 Hargita megyei könyvtár jut szamítógéphez, szoftverhez és alakíthat ki internetes központot. A városok közül Gyergyószentmiklós, Székelyudvarhely, Szentegyháza, Borszék, Maroshévíz, Székelykeresztúr, a községek közül pedig Gyergyótölgyes, Csíkszentdomokos, Gyergyóremete, Gyimesközéplok, Parajd, Salamás, Gyergyócsomafalva, Kászonaltíz, Csíkpálfalva, Csíkkozmás, Gyimesfelsőlok, Szentábrahám, Csíkkarcfalva, Csíkszepvíz könyvtárai vesznek részt a programban. Kopacz Katalin, a Hargita megyei könyvtár igazgatója szerint a program lehetőséget jelent a könyvtárak számára, hogy fejlődjenek, ingyenes információt szolgáltassanak, megfeleljenek a modern társadalom és a lakosság elvárásainak. Az érdeklődők a www.biblionet. ro honlapon találnak bővebb információt a programmal kapcsolatosan. Forrás: Kopacz Katalin, igazgató, Kájoni János Megyei Könyvtár

„Nyitott könyvek éjszakája” Székelyudvarhelyen
Augusztus 6-án este 7 órakor kezdődik a Nyitott könyvek éjszakája a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban. Ezen az éjszakán bárki betérhet a könyvtárba, olvashat, filmeket nézhet, ha beiratkozott olvasó, akkor kölcsönözhet is, de akár be is iratkozhat. Ezen az éjszakán bármilyen rég elvitt könyvet büntetés nélkül visszahozhat az olvasó. Minden beérkező olvasónak felajánlják egy általános műveltségi kvíz kitöltésének lehetőségét, amely azonban nem kötelező jellegű, a megfejtésekhez pedig használhatják a könyvtár állományában lévő könyveket. Akik viszont helyesen válaszolnak a kérdésekre, könyvjutalomban részesülnek. Ezzel párhuzamosan elkezdődik majd a vetítés a látvány- és hangzóanyag részlegen. Forrás: http://www.biblioud v.ro/nyitott2009 .html

KönyvtárIskola
Mire való a könyvtár? Van-e olyan tudás, ismeret, ami csak modern nagy könyvtáron keresztül érhető el? Intézhetem-e hivatalos ügyeimet a könyvtárban, a könyvtár internetes szolgáltatásával, hogyan kaphatok segítséget? Mindehhez hozzájuthat-e szegénységben élő diák, felnőtt? A KönyvtárIskola honlap arról szól, hogy szociálisan vagy egészségi okokból hátrányos helyzetű, 14-20 éves diákokkal együtt keresik ezekre a kérdésekre a választ. A könyvtár kapu a világra: ezt szeretné bebizonyítani a program azoknak, akik még a könyvtár kapuját is félve lépik át. Ha a tíz témakörre, alkalomra bontott körutat bejárja valaki, otthonossá lehet számára a könyvtár tere, ismerőssé válhatnak a könyvtárosok, megszokottá a szolgáltatások. Az előre meghirdetett könyvtáriskolai napokon 9 és 16 óra között fogadták a csoportokat, akikkel 45 vagy 2x45 perces intenzív órát töltenek a könyvtárosok a nap témájával. A KönyvtárIskola működtetője a nagykanizsai Halis István Városi Könyvtár. Forrás: http://konyvtarisko la.nagykar. hu/

Új igazgató a gyergyószentmikló si Városi Könyvtár élén
Igazgatóváltás történt a gyergyószentmikló si Városi Könyvtárban. A korábbi igazgató, Bákai Magdolna új állást pályázott meg, helyét Kisné Portik Irén néprajzkutató vette át, aki korábban kulturális felügyelőként dolgozott a polgármesteri hivatalban. Az új igazgató elmondta, igen jól működő, pontra tett intézményt ismert meg, azonban a vezetéssel járó feladatokat még tanulnia kell. Az intézmény jól működő kulturális rendezvényeit, programjait ezután is folytatni szeretné, hogy a városlakók továbbra is elégedettek lehessenek a könyvtár szolgáltatásaival. Forrás:
www.figyelo. ro

E lapszám felelős szerkesztője: Bákai Magdolna
A hírlevél megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@ yahoogroups. com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@ gmail.com címen.

Kolozsvári továbbképző program iskolai könyvtárosok számára 2009. július 19-25. között.

A kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Történelem és Filozófia kara egyhetes intenzív továbbképzőt szervezett iskolai könyvtárosok számára.

Jelentkezők Erdély különböző részeiből érkeztek. Legtöbben Hargita megyéből jelentkeztek és vettek részt.

Résztvevők könyvtárosok névsora (könyvtárosi állás után)

BIHAR MEGYÉBŐL:
Durkó Irén Diószegről;
Makai Bölöni Judit Nagyváradról;
Stan Erzsébet Margitáról.

HARGITA MEGYÉBŐL: Borbé Levente, Márdirosz Ajka, Péter Antal Csíkszeredából;
Pálosi Veronika Csíkrákosról;
Pál Erzsébet Lövétéről;
Barabás Zója, Botorok Ildikó, Deák Enikő, Győrfi Margit, Marossy Enikő Székelyudvarhelyről;
Fekete Erzsébet, Hatos Melinda Székelykeresztúrról.

HÁROMSZÉKRŐL (Kovászna megye): Forreiter Csilla-Éva Sepsiszentgyörgyről.

MAROS MEGYÉBŐL:Szabadi Márta Marosvásárhelyről;
Szolláth Hunor Szovátáról.

Első nap Balla Ilona tartott előadást az információmenedzsment hasznáról a könyvtárakban. Kiemelt szerepet kapott a könyvtárak számára kifejlesztett egyes számítógépes programok ismertetése, bemutatva az elektronikus könyvtárak megkönnyítő munkáját is.

Az ezt követő napon a könyvtármenedzsment módszereinek ismertetéséről, a könyvtár arculatépítésének szakaszairól és annak technikai megtervezéséről beszélt az érdeklődők köréhez Porácky Rozália, szem előtt tartva a közönségszolgálatot. Az előadás a hallgatók saját könyvtárainak ismertetésével zárult.

Szerdán Sipos Gábor tartott előadást az erdélyi könyv és nyomdatörténetről. Beszédében átfogó képet lehetett kapni az erdélyi nyomdák sok évszázados fejlődéséről és azoknak kiadói politikájáról, valamint a nyomdai technikák világáról. Mivel a könyv és a nyomdatörténet szorosan összefüggésben van a könyvtárak történetével, így betekintést kaphatott minden egyes résztvevő azok imázsáról és a könyvkereskedők-könyvgyűjtők hétköznapjairól is.

Negyedik nap újból Balla Ilona tartott előadást, ezúttal a multimédia könyvtári alkalmazását ecsetelte. Digitális dokumentumok bemutatásával, digitalizálási technikák ismertetésével sikerült meggyőzni a résztvevőket a multimédia fontosságáról. Az előadást gyakorlatba való ültetés követte, így vált a bemutatói ismertető anyag hasznossá és „szórakoztatóvá”.

Ötödik nap előadását Molnár Kovács Zsolt tartotta a könyvtárak finanszírozásáról, amelynek legfőbb mozzanata a projektírás. A projekt részletes ismertetése, és a jövőbeli projektek tervezése kapott hangsúlyt a bemutató során. A kulturális projektmenedzsment és arculatépítés elengedhetetlen fontosságáról sikerült beavatni a hallgatókat.

Szombaton, a módszertani megbeszélés után, az oklevelek átadása követte, majd egy közös program. A résztvevők betekintés nyertek a könyvtártudomány fontos ágazataiba, és új ismeretekkel gazdagodtak, amelyet a mindennapi felmérésekben visszaigazoltak a szakmában jártas-beavató egyetemi tanáraiknak.
Az előadásokat záró mindennapi megbeszélések hasznosaknak bizonyultak. Az aznapi ismeretekről való személyenkénti értékelések és magyarázatok, valamint elképzelések új lehetőségeket és ötleteket nyitottak egy-egy kulcsprobléma megoldásához és felhasználásához.

Köszönet illeti mindazokat, akik részt vállaltak e nagyszerű továbbképző szervezésben, különösképpen Rüsz Fogarasi Enikő programfelelősnek és Nagy Róbert programmenedzsernek. Mindezek után, hogy sikerre vitték ezt a továbbképzőt, remélhetőleg lesz folytatása is.

A képeket Szabady Márta készítette

Borbé Levente,
Márton Áron Gimnázium könyvtárosa.

Augusztusi évfordulók - 2009

190 éve, 1819. augusztus 1-én született Herman Melville amerikai író, költő. Mody Dick című regényével vált világhírűvé.
60 éve, 1949. augusztus 3-án hunyt el Ignotus magyar publicista, műkritikus, író, a Nyugat folyóirat egyik alapító tagja, amelynek 1908-1929 között főszerkesztője volt.
85 éve, 1924. augusztus 3-án hunyt el Joseph Conrad lengyel származású angol író. Ismertebb művei: Lord Jim, Nostromo, A sötétség mélyén.
1 éve, 2008. augusztus 3-án hunyt el Alexandr Iszajevics Szolzsenyicin kommunista ellenes orosz író. Közismert műve az Ivan Gyenyiszovics egy napja.
125 éve, 1884. augusztus 4-én született Balázs Béla magyar író, költő, filmrendező. Saját művei alapján készült a Kékszakállú herceg vára opera, a Fából faragott királyfi balett, valamint Valahol Európában film.
150 éve, 1859. augusztus 4-én született Knut Hamsun norvég író. Az anyaföld áldása művéért 1920-ba Nobel díjat kapott.
40 éve, 1969. augusztus 10-én hunyt el Kodolányi János, író és újságíró, a XX. Század egyik jelentős magyar írója. Ajánlott műve: Julianus barát.
125 éve, 1884. augusztus 10-én született Panait Istrati román és francia nyelven alkotó író.
85 éve, 1924. augusztus 12-én hunyt el Bródy Sándor magyar író, drámaíró és publicista. Ismert művei: A tanítónő, Az ezüst kecske, Az asszonyi szépség.
145 éve, 1864. augusztus 12-én hunyt el Sbüll Ferenc, magyarföldi szlovén író.
120 esztendeje, 1889. augusztus 15-én született Tevan Andor békéscsabai könyvkiadó és nyomdatulajdonos.
80 éve, 1929. augusztus 17-én hunyt el Benedek Elek az erdélyi mesemondó, író és újságíró , a magyar gyermekirodalom egyik jelentős alakja.
100 éve, 1909. augusztus 19-én született Jerzy Andrzejewski lengyel író. Legismertebb műve: Hamu és gyémánt.
130 éve, 1879. augusztus 23-án született Berze Nagy János, a magyar mondavilág- és népmese kutatója.
100 éve, 1909. augusztus 28-án született Asztalos István erdélyi író. Jelentősebb művei: Történt az utcán, Elmondja János.
260 éve, 1749. augusztus 28-án született Johann Wolfgang Goethe német író és költő. Híres művei: Az ifjú Werther szenvedései, Faust.
575 esztendeje, 1434. augusztus 29-én született Janus Pannonius magyar-horvát költő és humanista.
260 éve, 1749. augusztus 29-én hunyt el Bél Mátyás magyar-szlovák író, Magyarország történetírója.
435 esztendeje, 1574. augusztus 30-án született Szenci Molnár Albert nyelvtudós, filozófus, költő, író, műfordító és Biblia-kiadó.
100 éve, 1909. augusztus 31-én született Fejtő Ferenc francia-magyar történész, kritikus és író.

SZÉKELYKERESZTÚRI UNITÁRIUS GIMNÁZIUM 150 ÉVES EMLÉKÜNNEPE

Az OSzK - MEK és a Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára együttműkődése keretében felkerült a Magyar Elektronikus Könyvtárba Báró Orbán Balázs Iskolájáról "SZÉKELYKERESZTÚRI UNITÁRIUS GIMNÁZIUM 150 ÉVES EMLÉKÜNNEPE (1793-1944)" című kötete.

Részletesebb információt a világhálón találnak a következő címen:

http://mek.oszk. hu/07200/ 07237

Jékely Zoltán: Az én országom

A Pallas-Akadémia könyvkiadó gondozásában 2009. májusában megjelent Jékely Zoltán, Az én országom című verseskötete. A kötetet Pomogáts Béla szerkesztette. Erdélyi témájú versei minden Kárpát-medencei embert megszólít. Érdemes kézbe venni, olvasgatni, mert minden egyes strófában ott bujkál lelkünkben lévő gazdag erdélyi képvilág természetes egyedisége, s annak népi kifejező ereje. Az összeválogatott versek anyagát Márton Árpád 24 illusztrációja teszi színesebbé.
Ára: 20 lej

Jékelyről röviden:
Nagyenyeden született 1913. április havában. Iskolai tanulmányait szülővárosában kezdte el, majd a kolozsvári Református kollégiumban folytatta. 1929-ben a család Budapestre költözik. A budapesti református gimnáziumba fejezi be tanulmányait, és ott érettségizik le. 1931-1935 között az Eötvös Kollégium tagjaként a budapesti egyetem magyar-francia- művészettörténeti szakán végzett. 1935-1941 között az Országos Széchényi Könyvtár könyvtárosa, majd 1944 őszéig a kolozsvári egyetemi könyvtár munkatársa. 1946-ban visszatér Magyarországra és folytatja az OSZK hírlaptárában könyvtárosi munkáját. A kommunizmus nehéz éveiben idején hosszú hallgatás után 1957-ben jelenik meg újabb verseskötete két korábban megírt regényével együtt. Ezt követően több kötete lát napvilágot. Az utóbbi több mint húsz esztendő Jékely legtermékenyebb írói évei. 1982. március 24-én hunyt el Budapesten.

A Nyugat harmadik költőnemzedékéhez tartozott. Versíró tehetségére Áprily Lajos, az édesapja figyelt fel elsőként. Verseit közlik a Nyugat, a Válasz, az Erdélyi Helikon és a Szép Szó folyóiratokban. 23 esztendős korában jelenik meg első verseskötete, Éjszakák címmel. 1941-es fordulat után Erdélyben él, irodalmi rovatot szerkeszt a Világosság-nál. Világirodalmi remekműveket fordított magyar nyelvre. Dante, Eminescu, Goethe, Jarry, Thomas Mann, Petrarca, Racine, Schiller, Shakespeare, Trakl művei mellett magyar nyelvre ültette át Széchenyi István németül írt naplójának egy részét is.

Borbé Levente