"A könyvtárat alkotó műhelynek tekintettem"
Bencze Katalin 36 évig volt a gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár dolgozója. Nyugdíjazása alkalmával a Gyergyói Kisújság érdeklődésére vallott nemrég szakmáról, elhivatottságról. Tanácsai, gondolatai ma is időszerűek:
'A szakma minden területén dolgozva, a megújulási folyamatok segítője, megvalósításuk részese voltam. Úgy érzem, elkötelezetten tettem a dolgom a város kultúrájának szolgálatában. Szakma iránti szeretetemet nagymértékben meghatározta a könyvtár adottsága, munkaközössége, akikkel több évtizedet dolgoztam együtt. A város realitásai, az olvasók igényeinek ismerete késztetett arra, hogy kiemelt figyelmet fordítsunk munkatársaimmal együtt a jól szervezett, sokoldalúan feltárt könyvállomány megteremtésére. A nehézségek közepette is megoldásokat kerestünk az állomány gyarapítására. A könyvállomány megteremtése mellett a hagyományos könyvtári szolgáltatások gyakorlati alkalmazásában (olvasószolgálat) a közhasznú tájékoztatást is próbáltam szolgálni, bibliográfiákat készítettem, katalógusokat szerkesztettem, számos író-olvasó találkozó megszervezésénél ügyködtem. Megismerkedtem a szakma legjelesebbjeivel, történelemformáló személyiségekkel találkozhattam. A könyvtárat alkotó műhelynek tekintettem, fontosnak tartottam a könyvtári műhelymunkát.
Be kell ismernünk, hogy az olvasók nagy része tényleg elfordult az igazi szépirodalomtól. Prózai okként említhetjük: a néhány éves demokráciánkban nincs szüksége irodalmi köpenybe burkolóznia a politikai mondanivalónak. Az irodalom és a politika különvált. Következésképpen 'unalmassá' vált, eltűnt az író és az olvasó titkos összekacsintásának szükségessége. Másfelől nem csak az említettek miatt csappant az érdeklődés a szépirodalom iránt, hanem az életmód-változás, megélhetési gondok, TV-, videománia és nem utolsó sorban a magas könyvárak miatt is. Mit tehetünk mi, könyvtárosok? Tapintatosan, szakmánk iránti méltósággal szervezkedjünk, közvetítsünk az értékes művet létrehozó író, a műlkotást értékelő olvasó, egyén között.'
Bencze Katalin visszamlékezéseiből szabadon szemelgetett a ReMeK-e-hírlevél számára: Bákai Magdolna
IFLA-kongresszus Göteborgban
Augusztus 10-15. között Göteborg adott helyet az IFLA (International Federation of Library Associations and Institutions) Konferenciának. A villamosokon rózsaszínű tábla hirdette az eseményt a következő felirattal: ‘Libraries are really important for developing childrens´ reading skills.' (A könyvtárak valóban fontos szerepet játszanak a gyermekek olvasási készségének fejlesztésében.). ’Ebből is látszik, hogy ez egy gyerekcentrikus ország. Szerintem fantasztikus, hogy most 3000 könyvtáros tanácskozik Göteborgban, a világ minden tájáról.' - írta Maria Larsson Élet Irodalom Svédország című blogján. További személyes élményeiről a
http://melissaofficinalis.blogspot.com/2010/08/ifla-congress-gothenburg-2010.html címen számol be. Németh Márton, az OSZK munkatársa saját blogján (
http://nemethmarton.klog.hu/ ) követte nyomon az eseményeket.
Sürgősségi kormányrendelet megszorításokról
Több romániai könyvtár számára is gondot okozott a 2010/63-as számú, az önkormányzatok költségmegtakarításáról szóló, létszámcsökkentéssel járó sürgősségi kormányrendelet. Voltak szerencsésebb intézmények, ahol meg lehetett oldani a helyzetet a be nem töltött állások felszámolásával, másoknál viszont elbocsátásokra is sor került.
A kulturális miniszter válaszol
'A kormánynak a célja az volt, hogy az önkormányzatokon belül olyan átrendezést hajtson végre, amely az alkalmazottak számát illetően egyensúlyt teremt, ami jelen pillanatban nem létezik. Ezért az esetek többségében egyfajta létszámcsökkentést vezet be. Az önkormányzatok vezetőinek jelentős része úgy értelmezte ezt, szerintem helytelenül, hogy elsősorban a kulturális intézményeknél végez leépítést, és nem a saját apparátusában, ott, ahol a fölösleg van.' - olvasható Kelemen Hunor kulturális miniszter válasza az Új Magyar Szóban, a kormányhatározat alkalmazásával kapcsolatos kérdésekre, egy augusztus eleji cikkben. 'Többször is beszélgettünk önkormányzati vezetőkkel, kulturális intézmények vezetőivel, és nagyon remélem, hogy az esetek nagy többségében sikerült megértetnünk és elfogadtatnunk, hogy a 63-as sürgősségi kormányrendeletnek az értelmezését szó szerint kell venni, és nem kell kiterjeszteni a hatályán kívül eső kulturális intézményekre. Azért mondom, hogy az esetek többségében, mert vannak reménytelen esetek. A Konstanca megyei önkörmányzat vezetőivel, például, egyszerűen nem tudunk mit kezdeni. Őnekik ez a sürgősségi kormányrendelet egy ürügy arra, hogy megpróbálják megszüntetni a kulturális intézményeket, megpróbálják ellehetetleníteni azokat. Azt is mondhatnám egy kicsit erősebb fogalmazással, hogy a Konstanca megyei önkormányzat vezetője amikor a kultúráról hall, akkor jön, hogy a nem létező pisztolyához nyúljon.' (
http://maszol.ro/kisebbseg/utazas_a_leepitesek_korul_2010_08_10.html )
Néhány példa a 'karcsúsításra'
Az Arad Megyei Önkormányzat augusztus 9-i, rendkívüli ülésén fogadták el a leépítésekről szóló határozattervezetet, amelynek következtében a megyei könyvtárnál a 49 állást 11-gyel nyirbálták meg, a nagyváradi Gheorghe Şincai Megyei Könyvtár esetében viszont összevonják a könyvelési-adminisztratív osztályt a humán erőforrás irodával, és megszüntetnek egy-egy adminisztratív referensi, illetve kisegítő posztot, valamint három könyvtárosi állást.
A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban hét és fél munkahelyet kellett megtakarítani, amit betöltetlen állások felszámolásával, szerkezeti átalakításokkal, illetve fél munkaidős állások felajánlásával igyekeztek megoldani. Három és fél állást azonban, sajnos, így is csak leépítéssel tudtak felszámolni. Szonda Szabolcs igazgató jelezte, hogy a könyvtár szakmai és az adminisztratív részét egyaránt érinti a tényleges „karcsúsítás". A könyvtár vezetője valószínűnek vélte, hogy a személyzetcsökkentés a könyvtár nyitvatartási rendjét, az elkezdődött digitalizálási munka ritmusát, az intézmény promóciós tevékenységét is módosítja, illetve érzékenyen érinti.
A önkormányzatok által végrehajtott létszámcsökkentés következtében a baróti Gyulai Líviusz Városi Könyvtár három alkalmazottja közül egynek mondanak fel, Zágonban pedig a könyvtáros teendőit a következőkben a Mikes Kelemen Kulturális Központ igazgatója látja el.
Könyvtárak lettek volna a pályaudvarokon a Román Vasúti Társaság 2009-es haszonstratégiája szerint
Nagy áruházláncoknak bérbe adná a vasút a pályaudvarokat - így a nagyváradit is. Összesen 15 nagyobb állomást alakítanának át olyan centrumokká, amelyekből mellesleg vonatra is szállhatnának a polgárok. Azt mondják, végül is nem lenne teljes a bérbeadás, hanem a területek legfeljebb 30%-ára vonatkozhatna. Tény, hogy például a váradi központi pályaudvaron hely van bőven. Az állomás épületét végtelennek tetsző ideig renoválták, a felújítás nemrégiben lett készen. Például a két nagy váróterem is megújult - s azóta is zárva van...
A váradi állomásfőnök azt mondja, őt hivatalosan nem tájékoztatták ilyen ötletről. Ezzel együtt jó felvetésnek tartja a bérbeadást. A Román Vasúti Társaság haszonstratégiai terve 2009-ben még azt írta elő, hogy az állomásokból könyvtárak lennének, az alkalmazottak egy részét pedig nyugdíjaztatnák, ugyanis az ország vasúthálózatának negyede veszteségesen működik. Azóta finomítottak a terven. A mostani szerint bevásárlóközpontok, könyvüzletek, gyorsétkezdék, gyógyszertárak bérelhetnék a termeket. Megmaradhatnának az állomásokon most működő kisebb cégek is. Például a váradi pályaudvaron jelenleg két bár, két, pékárut forgalmazó hely és újságárus működik. Emil Sabo, a CFR vezérigazgatója szerint nem egyszerre adnák bérbe a termeket mind a 15 kiszemelt állomáson, hanem fokozatosan.
Dolgaink
A jelenlegi megszorítások eredményeként elmondhatjuk, bizony leértékelték a kultúrát, s közben a legfontosabbat: a nevelésben és az egészségügyben dolgozók munkáját. Sajnálatosnak mondható a mára már világossá vált, kész tény, amelynek értelmében negyedére csökkentették a közalkalmazottak fizetését, nem beszélve egyes személyek intézményenkénti elbocsátásáról.
Ilyen esetben mit tehet egy könyvtáros? Próbál a lehetőségekkel élni, és igyekszik helytállni a munkahelyén. Igaz, főleg a fiatal kezdők számára nem vonzó szakma mostanság könyvtárosnak lenni, inkább a megélhetés végett a pénzesebb állások felé kacsintgatnak, de aki valóban eredményeset akar felmutatni, annak keveset számít az anyagi leértékelés.
A könyvtárosi munkát, mint más szakmát is, ha az ember hivatásként éli meg, nem gyengíti őt a próbára tevő, nehezebbnek látszó helyzet sem.
Helyesnek tartom, hogy minden körülmények között őrizzük meg méltóságunkat és a tudásunkhoz híven cselekedjünk. Kell, hogy végezzük dolgainkat, mert tettünkkel, munkánkkal képesek vagyunk erősíteni az igazi tudás láthatatlan láncszemét.
Minden egyes kollégámnak kitartást kívánok! Csüggedés helyett találják meg a könyvtár varázslatos világában mindazt, ami pótolja az esetleges elvett jogos részt ellensúlyozó csodát, a különleges energiát nyújtó életérzést az információhalmazt kezelő-továbbadó birodalomban.
Borbé Levente, Csíkszereda, Márton Áron Gimnázium, könyvtáros
Útmutatók digitalizáláshoz
Szintén digitalizálásról szól Irina Oberländer-Târnoveanu Identitatea culturală şi patrimoniul digital: proiecte, reţele şi portaluri / Kulturális identitás és digitális örökség – projektek, hálózatok és portálok (Cibinium 2001 – 2005) című munkája. Letölthető a CIMEC (Kulturális Emlékezet Intézete) honlapjáról:
http://www.cimec.ro/Muzee/Oberlander-Identitatea-culturala/index.html.
Forrás: Róth András Lajos, Székelyudvarhely, Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára
Tanácskozás Sárospatakon az olvasókörök kulturális kapcsolatairól
A Sárospataki Irodalmi Olvasókör szervezésében tartották meg augusztus elején az Olvasókörök kulturális kapcsolatai határon innen és túl elnevezésű tanácskozást. A háromnapos konferencia jelentősége azért is kiemelkedő, mivel a Családi Olvasás Évének (2010. június 1. - 2011. március 31.) elején számos olvasásnépszerűsítő és -fejlesztő programot lehet megvalósítani szervezetenként, de egymást támogatva is. Az olvasás megszerettetése a családban kezdődik. A könyvtárak szerepe viszont átalakulóban van, mindinkább szinte küldetésszerűen kell szerepet vállalniuk a közösségi lét erősítésében, miközben nem lehet figyelmen kívül hagyni a tanulási és a digitális írás-olvasási szokások változásait sem. Részletes beszámoló a konferenciáról itt:
http://www.magyarszo.com/fex.page:2010-08-06_Olvasas_es_hagyomanyapolas.xhtml
Szerkesztők:
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros),
twsa@freemail.huOlvasószerkesztő : Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató),
szonda_szabolcs@kmkt.ro E lapszám felelős szerkesztője: Bákai Magdolna
