„Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok együttműködése”

A MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉS ELNÖKE PÁLYÁZATOT HIRDET

„Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok együttműködése” címmel

A program célja Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok közös munkavégzésének, tapasztalatcseréjének, szakmai együttműködésének elősegítése, támogatása. A résztvevőknek az Országgyűlési Könyvtárban eltöltött egy hónap során lehetőségük nyílik a könyvtár állományának, szolgáltatásainak, működésének megismerésére; saját szakmai tevékenységük bemutatására; kapcsolatépítésre; közös szakmai együttműködési projektek kidolgozására, illetve azokban való részvételre, az Országgyűlés munkájába való betekintésre.

Az ösztöndíj keretében 2011. szeptember 1–30. között hat Kárpát-medencei és kettő magyarországi szakember tölthet egyidejűleg egy hónapot az Országgyűlési Könyvtárban.

A pályázatról, a pályázati feltételekről és az ösztöndíj program tartalmáról a http://www.ogyk.hu/osztondij/2011_0428__Palyazati_felhivas.pdf címen tájékozódhatnak.

-------------------------------------------------------
Kovácsné Koreny Ágnes

Országgyűlési Könyvtár. Főigazgatói Titkárság

1055 Budapest, Kossuth tér 1-3.

Tel.: +36-1-441-4835

Romániai magyar könyvtárosok VIII. vándorgyűlése - Kolozsvár, 2011. május 26-28.

Könyvtártól könyvtárig
szolgáltatások átjárhatósága / hálózata erdélyi könyvtárakban

Tisztelt Munkatársunk, kedves Barátunk!

2011. május 26-28 között VIII. alkalommal kerül sor a Romániai Magyar Könyvtárosok
Egyesületének Vándorgyűlésére, melynek ezúttal a kolozsvári Lucian Blaga Központi Egyetemi
Könyvtár lesz a házigazdája.

A szakmai találkozó témája idén Könyvtártól könyvtárig - szolgáltatások átjárhatósága /
hálózata erdélyi könyvtárakban és az alábbi három szélesebb témában várunk előadásokat,
hozzászólásokat, beszámolókat, jógyakorlat-példákat (15-20 percben):
- könyvtári érdekképviselet, fundraising (partnerségek, együttműködések, megtakarítási
intézkedések, stb.)
- virtuális erőforrások, digitális gyűjtemények fejlesztése (digitalizálási programok, informatikai
műveltség és digitális kompetenciák fejlesztése közkönyvtárakban, stb.)
- kutatás és tudománytermelés erdélyi könyvtárakban (szaktájékoztatás, kiadványok,
tudománynépszer?sítés, stb.)

A vándorgyűlés alatt poszterkiállítás keretén belül tervezzük az erdélyi könyvtárak
seregszemléjét a nagyközönség számára is látványos, élvezhető módon hozzáférhetővé tenni. A
"kulturális börze" reményeink szerint sikerrel irányítja a figyelmet az erdélyi könyvtárakban zajló
kulturális és közművelődési tevékenységekre.

Kérjük, amennyiben szeretné intézményét képviselni ezen a kiállításon, küldje el a bemutatásra
szánt anyagot (szöveget, képeket, plakátokat stb.) emailen a kolozsvári szervezőknek, hogy
összeállíthassák poszterét. A vándorgyűlés ideje alatt zárható kiállítási tárlókat is biztosítunk azon
résztvevőinknek, akik (kézműves) tárgyakat, köteteket, más anyagokat szeretnének kiállítani.

A konferencia részvételi díja 20 lej, melyet a helyszínen lehet kifizetni. Az RMKE biztosítja

tagjai számára a szállást és az étkezést. A jelentkezési űrlap on-line kitölthető a
http://bcucluj.ro/hu/rendezvenyek/vgy/ konferencia honlapon. Ugyanitt találja az előzetes programot,
az elszállásolásra és más szervezési kérdésekre vonatkozó információkat.

Bármilyen kérdése adódna, forduljon bizalommal a kolozsvári szervezőkhöz (Kovács Eszter:
0264-597092/133, 0749-341969, eszter@bcucluj.ro). 

 

Szeretettel várjuk!

Kolozsvár, 2011. április 6.

ReMek-e-hírlevél 2011/4 számából

Erdély felfedezése
A Székelyföld kulturális folyóirat pályázatot hirdet a jelenkori erdélyi társadalom sokszínű valóságából merítő, nyelvi igényességgel megírt, olvasmányos riportok, irodalmi szociográfiák alkotására. Maximális terjedelem 30 flekk (1 flekk 1350 karakter).
A pályamunkákat 2 példányban, jeligével ellátva (feloldását zárt borítékban) 2011. december 31-ig lehet benyújtani a Székelyföld szerkesztőségének címére (530170 Csíkszereda, Tudor Vladimirescu u. 5. sz.).
A pályázat díjai: I. 3000 lej; II. 2500 lej; III. 2000 lej.
Eredményhirdetésre 2012 márciusában kerül sor. A díjazott művek közlési jogát a Székelyföld folyóirat fenntartja.
Forrás: http://erdely.ma/palyazatok.php?id=87246

Idén is lesz Aranykönyv-szavazás
Tavaly az évtized legnépszerűbb könyvére voksolhattak az olvasók az Aranykönyv-szavazáson, idén pedig 2010 kedvenceit keresik hat kategóriában egészen májusig a szervezők.
A megmérettetés sajtókommunikációjáért felelős ügynökség tájékoztatása szerint a szavazás első köre 2011. április 3-ig tart: addig bárki ajánlhatja kedvenc, tavaly megjelent könyvét, kiegészítheti azzal a szervezők listáját. A második fordulóban, amely április 4. és 24. között zajlik, a korábban legnépszerűbbnek bizonyult 50 kötet verseng tovább. Április 25. és május 5. között pedig eldől, hogy a legnépszerűbb tízből melyik könyv és szerzője nyeri meg a közönség díját, amelyet május 12-én adnak át az Aranykönyv Gálán.
Ajánlásokat tenni és szavazni összesen hat kategóriában lehet a www.aranykonyvszavazas.hu oldalon. Külön indulnak a szépirodalmi, a szórakoztató irodalmi, a gasztronómiai, az ismeretterjesztő, valamint a gyermek- és ifjúsági könyvek. A “klasszikus” címszó alatt pedig azokat a műveket gyűjtik, amelyek nem 2010-ben láttak először napvilágot, de tavaly újra megjelentek. Az első Aranykönyv-szavazáson, amelyen az elmúlt évtized kedvenceit keresték, olyan kötetek győzedelmeskedtek, mint például Szabó Magda Abigélja, Jane Austentól a Büszkeség és balítélet, Rácz Zsuzsa Állítsátok meg Terézanyut című regénye, Tolkien Gyűrűk ura-trilógiája, Szerb Antal munkája, A világirodalom története, Fekete István Vukja, a Harry Potter és a bölcsek köve, J. K. Rowling varázslómeséje, vagy Frank Júlia Óriás szakácskönyve.
A szavazást szervező Libri az idei Aranykönyv 2010 megmérettetéssel szeretné megmutatni, hogy a magyar olvasók nemcsak az úgynevezett klasszikusok iránt érdeklődnek, hanem szívesen vásárolnak kortárs szerzőket és könyveket is.
Forrás: http://kultura.hu/main.php?folderID=887&articleID=310932

Könyvadomány Udvarhelynek

Újabb szakkönyvekkel, hangos- és gyermekkönyvekkel bővült a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár gyűjteménye, tatabányai testvérkönyvtárának a sikeres pályázata nyomán.
A könyvcsomag az udvarhelyi könyvtár számára hiánypótló. A két intézmény között immár öt éve működik hivatalosan is testvérkönyvtári kapcsolat. Az elmúlt évben a magyarországi intézmény sikeres pályázatának köszönhetően, amelynek haszonélvezője ezúttal a székelyudvarhelyi könyvtár, mintegy 220 ezer forintnyi összegre vásárolhattak könyveket, olyanokat, amelyek keresettek, és jelentősen segíthetik a diákok munkáját - mondta Szabó Károly könyvtárigazgató, kifejtve, hogy kihasználnak minden olyan programot, amellyel bővíteni tudják a jelenlegi 280 ezres könyvállományt, mivel a városháza nem tud kellő támogatást nyújtani a könyvtárfejlesztésre. A tatabányai könyvtár igazgatója, Csics Gyula a több mint fél évtizedes kapcsolat pozitív hozadékának nevezte azokat a programokat, amelyeket az udvarhelyi könyvtár év közben szervez, és amelyeket ők is átvesznek és megszerveznek ezentúl. Példaként említette az olvasótábort, amelyet a Hargitán szervezett meg az itteni intézmény, de örömmel bekapcsolódnának egyéb programokba is, így például a Nyitott könyvek éjszakáját ők is megszerveznék. Udvarhely harmincezer lakosa közül egyébként mintegy tizenkétezren iratkoztak be a városi könyvtárba, ezzel szemben Tatabánya hetvenezres lakosságából a városban működő két könyvtárban nyolcezer olvasót regisztráltak összesen.
Forrás: http://www.kronika.ro/index.php?action=open&res=49044

Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.

Áprilisi évfordulók 2011

30 éve, 1881. április elsején született Octavian Goga, aromán származású erdélyi román költő.

 

100 éve, 1911. április elsején született Goda Gábor magyar novellista, regényíró és publicista.

 

20 éve, 1991. április harmadikán hunyt el Graham Greene angol író, drámaíró és kritikus. Művei egy részét megfilmesítették. Ismertebb alkotásai: Isztambuli vonat, Titkos megbízatás, A csendes amerikai, Szerepjátszók, Monsignor Quijote

 

60 éve, 1951. április harmadikán hunyt el Henrik Visnapu, az észt költészet klasszikusa.

 

350 esztendeje, 1661. április negyedikén született Onicura japán költő. Haikuit többen lefordították magyar nyelvre.

 

65. éve, 1946. április negyedikén született Spiró György író, költő és műfordító.

 

210 éve, 1801. április hatodikán hunyt el Földi János költő, nyelvész, orvos és természettudós.

 

470 esztendeje, 1541. április nyolcadikán hunyt el Fernando de Rojas, a zsidó származású spanyol drámaíró. Celestina művével vívta ki magának a hírnevet.

 

190 éve, 1821. április kilencedikén született Charles Baudelaire francia költő, kritikus, a világirodalom egyik kiemelkedő alakja. Legismertebb versgyűjteménye, amiért életében perbe fogták: A romlás virágai.

 

150 éve, 1861. április kilencedikén hunyt el Vachott Sándor magyar költő, irodalmár.

 

50 éve, 1961. április tizenkettedikén hunyt el Sarkadi Imre író és újságíró.

 

90 éve, 1921. április tizenhatodikán születetett Sir Peter Alexander Ustinov, a többek között orosz származású angol színész, író, rendező.

 

110 éve, 1901. április tizennyolcadikán született Németh László magyar író, esszéista és drámaíró. Ismertebb művei: Gyász, Bűn, Iszony, Égető Eszter, Széchenyi, A két Bolyai, A kísérletező ember

 

110 éve, 1901. április huszonkettedikén született Thury Zsuzsa magyar írónő.

 

395 esztendeje, 1616. április huszonharmadikán hunyt el (Juliánus-naptár szerint) William Shakespeare, az angol és a világirodalom kimagasló alakja. Shakespeare drámáival, szonettjeivel egyaránt hírnevet szerzett. Ismert és népszerű alkotásai: Rómeó és Júlia, Macbeth, Hamlet, Lear Király, Othello, Szentivánéji álom, A vihar, Téli rege, III Richárd.

 

140 éve, 1871. április huszonharmadikán hunyt el Émile Deschamps francia költő és műfordító.

 

 90 éve, 1921. április huszonharmadikán hunyt el Farkas Pál magyar író.

 

30 éve, 1981. április huszonharmadikán hunyt el Zelk Zoltán, az erdélyi zsidó származású magyar költő és író.

 

280 éve, 1731. április huszonnegyedikén hunyt el Daniel Defoe (Daniel Foe) angol író és újságíró. Legismertebb műve a Robinson Crusoe (1719), amelyet az angol irodalom első regényeként tartják számon.

 

100 éve, 1911. április huszonnegyedikén született Eugen Jebeleanu román költő, publicista és fordító.

 

100 éve, 1911. április huszonhetedikén született Kovács György erdélyi magyar író.

 

130 éve, 1881. április huszonnyolcadikán hunyt el Ján Botto szlovák költő, aki balladáival vívta ki az elismerést. Többek között Petőfi Sándor verseit fordította szlovák nyelvre.

 

340 esztendeje, 1671. április harmincadikán hunyt el Fran Kristo Frankopan a horvát barokk irodalom kiemelkedő alakja.

 

 

 

 

Érdemes tudni

 

20 éve, 1991. április elsején szűnt meg a Varsói Szerződés szervezete, amelynek Románia és Magyarország is tagja volt.

 

125 éve, 1886. április tizennegyedikén hunyt el Móricz Gyula szakíró, a Székelyföld szerkesztője.

 

75 éve, 1936. április nyolcadikán hunyt el Bárány Róbert a magyar származású osztrák (1916-tól haláláig Svédországban élő) Nobel-díjas orvos.

 

60 éve, 1951. április tizenegyedikén hunyt el Zsögön Zoltán költő, író és kiváló pedagógus, aki Csíksomlyón majd Csíkszeredában volt tanár, igazgatója volt a Marosvásárhelyi katolikus tanítóképzőnek.

 

300 esztendeje, április tizenhetedikén hunyt el I. József német-római császár, Ausztria főhercege, magyar és cseh király.

 

255 éve, április 22-én hunyt el Cserei Mihály erdélyi magyar történetíró.

 

95 éve, 1916. április huszonhetedikén született P. Papp Asztrik erdélyi magyar költő. Költészetét a népi katolicizmus és a természetért való rajongás jellemzi.

 

45. éve, április huszonnyolcadikán hunyt el a csíki születésű Antal Áron író és történész. 

Költöznek a megyei könyvtár Mikó vári részlegei

A csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár Mikó várában található részlegei elköltöznek az impozáns épületből – olvasható a Hargita Népe 2011/28-as számában. A költözés oka: a vár felújítása.

 

A közelmúltban még három részleg állt az olvasóközönség és a használók rendelkezésére az épületben. A három részleg közül a dokumentációs részlegnek már elkezdődött a költöztetése. Folyamatban van a könyvkötészeti, a történelem-művészettörténeti, valamint a gyerekirodalmi részleg kiköltöztetése is.  Június tizenötödikéig teljesen át kell költözniük új helyükre. A gyerekirodalmi részleget fogják utoljára költöztetni, hiszen még belefér a nagy szünidő előtti könyvkölcsönzés is. A részlegek a városháza földszintjén kapnak helyet. A nem publikus könyvkötészeti részleg sorsa még nem dőlt el.

 

 

A részlegek költözésének időpontját és újranyitását az érdeklődők számára, a dokumentációs részleg esetében is, a Hargita Népe napilap fogja közölni.

 B.L

Könyvtárak jövőképének alakulása

Amióta van igény az információk tárolására, azóta létezik könyvtár is. A könyvtár az évszázadok során többszöri metamorfózison esett át. Ezek az átalakulások számottevően változtattak a könyvtár milyenségén-minőségén, de eredeti fogalmán, azon amit mindenki számára jelent, nem sokat. A könyvtár mindig megmaradt adattároló, információgyűjtő és információnyújtó központnak. Az más lapra tartozik, hogy koronként miként fogalmazták meg az előbb felsorolt fogalmakat. Jó példa erre, hogy az információtár fogalmát nem lehet gyökereiből kiszedni.

            A mindenki által ismeretes múltbéli könyvtárkorszakok: agyagtáblás, papiruszos, pergamenes és papirosra írt könyvek és más dokumentumok, amelyek a könyvtár részét képezték, igazi forradalomnak számítottak saját korukban. A könyvtár szerepének változása és a könyvtárak számának növekedése azonban a nyomda feltalálása után teljesen más világot mutatott ebben a csodás információtárolásra alkalmas intézményben. Az új korszak igazán hatalmas és visszavonhatatlanul érdekes kihívások elé állította a könyvtárat, amely addig nem ismert mértékben növekedett, és addig nem létező közösséget hozott létre. Sok helyen a könyvtárak között közös megegyezéssel, a kapcsolatfenntartás érdekében kialakult az együttműködés. A könyvtárközi kapcsolatok láncszerű sorozata a jobb átláthatóság érdekében magával hozta a dokumentumok nemzetközi osztályozó rendszerének kialakítását és annak folyamatos kiegészítését-javítását.

A sikeresnek mondható és örökérvényűnek látszó Gutenberg galaxis majdnem teljes egészében kisajátította az azelőtti könyvtárak világát, leszámítva a meglévő dokumentumok kezelését, tárolását és felhasználási lehetőségét. Egészen a közelmúltban megjelenő számítógépekig töretlenül fejlődött és burjánzott a dokumentumok sokaságát, a nyomtatott anyagot birtokló könyvtár. Napjainkban mindez a fejlődés főleg a világháló megjelenésével megtorpanni látszik.

Igen, elmondhatjuk, hogy minket, mint könyvtárosokat inkább az újonnan kialakult könyvtár helyzete érdekel, mivel teljes mértékben benne vagyunk a jelenlegi változásokban. Ahogy mostanság szokás mondani: "a jövő már elkezdődött". Igazából volt egy kis vékony, leheletnyi átmeneti korszak a számítógépek bejövetele előtt, amit érdemes megemlíteni, amikor még az audio-vizuális eszközök csodaműszerei szerre kopogtatattak be a könyvtárba és egy idő után teljesen otthonosan érezték magukat. A számítógép megjelenésével sem tűntek el egyértelműen ezek az eszközök, sőt egy időben nagy szerepet játszottak az intézményen belül, amíg a bakelit lemezek, magnó szalagok, videofelvételek anyagai nem kerültek átdolgozásra. Manapság már elég egy cd, dvd másolat ezek megoldására. Egy szó, mint száz, túl nagy ablak nyílt a világra, s mindehhez hozzájárult a világháló megjelenése, ahol az ember manapság már szinte mindenre választ kap, ami őt érdekli. A világháló megjelenése magával hozta az elektronikus könyvtárak kialakulását is, hiszen szükségszerűen megnőtt az igény a művek digitalizálására, és az igényes munkák tárolására.

Manapság egyre több elektronikus könyvtár jön létre és a meglévők folytonosan gyarapszanak. A hagyományos könyvekből feldolgozott anyagok folyamatosan kerülnek fel a világhálóra. A rohamosan növekvő digitalizálás már jelenleg megingatta a mostani, átalakulóban lévő könyvtárképet. A könyvtár szükségszerű átalakulásának sürgetői a már feltalált korszerű elektronikus eszközök használatát tűzték ki célul.  Ezen eszközök forgalmazását és elterjedését a civil életben már megvalósította az üzlet. Sokan főleg a hordozható eszközöket, mint például a laptopot, a mobiltelefont és az elektronikus könyvolvasókat már otthonosan használják, nem beszélve arról, hogy ezek összekötése a világhálóval megkönnyíti mindennapi tevékenységüket.

Sok minden leegyszerűsödött. A világhálón való keresés hamar "kielégítő" információhoz juttatja az érdeklődőt, attól eltekintve, hogy a hagyományos megfogható dokumentumok jóval megbízhatóbbak, mert sokkal kevesebb bennük a hibás közlés. Az elektronikus könyvtárakban való búvárkodás is egészségesebb, mint máshol a világhálón való keresgélés. Tehát úgy néz ki bármennyire is átalakul a könyvtár, mindig szükség lesz irányítóra, vagyis könyvtárosra, aki szelektálja és rendszerezi a felgyülemlett ismeretanyagot.

Az olvasás azért nem egy szemkímélő esettevékenység, ha a számítógép képernyőjére gondolunk, erre találták fel az elektronikus könyvet, amely rendelkezik szemkímélő tulajdonsággal is. Az Amerikai Egyesült Államokban és Nyugat-Európa országaiban már elterjedőben van ez az új csoda. Már buszon, vonaton, metrón egyformán látni lehet e-könyv olvasókat. Ez azt is jelenti, hogy többen vásárolják, sőt egyes könyvtárakban már kölcsönzik is.  A könyvtárakban található e-könyvek kölcsönzési ideje beprogramált irányítással önmagától lejár, így késedelmi díjra sincs szükség, vagyis a letölthető anyag a könyvtárolókban csak az előre megszabott időintervallumon belül marad olvasható.

Az e-könyv tároló, dokumentumhordozó és leolvasó szerepe az utóbbi néhány esztendőben megnőtt. A világ jelenleg legnagyobb világhálós könyváruházában, az Amazonnál már több e-könyvet adnak el, mint nyomtatottat, és ez az arány folytonosan nő az e-könyvek javára. Az Amerikai Egyesült Államokban már túlélésért küszködnek a hagyományos könyvesboltok, aminek a szele már megcsapta Nyugat-Európát is. Az e-könyvek köteteinek megvétele rövid időszakra elérhető hozzáférést biztosít azok számára, akik csak el akarják olvasni a kiválasztott művet, így potom áron hozzájutnak a keresett olvasmányhoz, nem beszélve arról, hogy van könyv, amit ingyen kínálnak a megvásárolt hordozó mellé. Az e-könyvek javára szolgál az a tény is, hogy nagy részük olcsóbban megvehető, mint a hagyományos formában árusított kötet. Ha ez még nem mindig számít előnynek, akkor a tárolás szempontjából e találmány teljesen annak mutatkozik. Természetesen az elektronikus könyvek is fejlesztésre szorulnak még, de egyelőre ez a jövőkép áll előttünk. Eme kihívások tükrében a könyvtárnak pedig mindenképpen igazodnia kell az újonnan kialakult helyzethez. A diákok és a kutatók információigényének szükségletei a legkorszerűbb felkészültséget követelik meg. A mindig friss és naprakész anyag ezáltal válik igazán használhatóvá, így sikerül a könyvtár vonzáskörében tartani a könyvtárhasználók igényeit.

A jövő könyvtárából nem hiányozhat a hagyományos dokumentum sem, de inkább csak azok maradnak fenn, amelyeknek értéke nem elenyésző, vagy fontosnak fogják tartani valamilyen okból kifolyólag. A könyvtártér valóságos információmezővé alakul majd át, ahol a legkorszerűbb technikai eszközök diktálják a főszerepet, és könyvtárosok segítségével sikerül biztosítani az elérhetőséget a célirányos keresés felé.

A könyvtárosok további szerepe a régi anyagok feldolgozására és szakozására valamint ezek hozzáférhetővé tevése felé is fókuszálódik a nagyközönség számára. A terv: a meglévő összes dokumentumok összegyűjtése egy nagy elektronikus digitális könyvtárban. Erre már vannak elképzelések, úgyhogy a jövő valóban, ha nem is itt van de egy karnyújtásnyira tőlünk.

Az iskolai könyvtár mindenféleképpen valamit meg fog őrizni a jelenlegi állapotából, hiszen nagyobbrészt tananyaghoz kötődő ismeretek tárolását és beszerzését követi, de természetesen még itt is nyitva kell tartani az ablakot a világ felé, ahol úgy a tanárok, mint a diákok többlet- és naprakész-információkkal egészíthetik majd ki az elsajátítandó anyagrészt. Természetesen szükség lesz továbbra is olvasóteremre, ahol a csend elengedhetetlen, de ugyanakkor létre kell hozni azt a nyüzsgő teret is, ahol az emberek egymás között zökkenőmentesen tudnak kommunikálni, információt cserélni-felvenni és továbbadni.

A jelenlegi és az elképzelt jövőbeni könyvtárképünk függvényében megállapíthatjuk, hogy a hagyományos dokumentumok egyre kisebb szerepet fognak játszani életünkben, majdnem teljes egészében a digitalizált információtár és annak irányítása felé mutat minden jel.

Hivatkozások

1. Az amerikai könyvtárak helyzete 2010-ben - KIT hírlevél, 2011. február 23., 8 szám
2. A jövő könyvtára - http://www.ujkonyvpiac.hu/hirek.asp?id=6247
3. ReMek-e-hírlevél 2001/3 száma
4. A túlélésért küzdenek a könyvesboltok - http://kultura.hu/main.php?folderID=887&articleID=310129&ctag=articlelist&iid=1 

Borbé Levente

Kiadványszerkesztő tanfolyam Csíkszeredában

2011. március 9-12, valamint március 16-19 között, két egymást követő héten, szerdától szombatig kiadványszerkesztő tanfolyamra került sor a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár olvasótermében. A szakmai képzés a romániai magyar könyvtárosok számára volt megszervezve a Szülőföld Alap támogatásával és a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének (RMKE) szervezésével. A tanfolyam oktatói a budapesti Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézetének szakemberei voltak Nagy László és Rigó Tamás személyében.

            A tanfolyam eme két részében a könyvtárosok megismerkedhettek a kiadványok előkészítésének és elkészítésének fontosabb mozzanataival és az előkészített anyag nyomdai kivitelezésének fortélyaival. Lépésről lépésre haladva a tanfolyam oktatói figyelemfelkeltő szemléltetéssel nyújtottak világos képet e munka varázsának részletes teendőiről az érdeklődők számára.  Először a kéziratok és azok feldolgozásának rejtelmeibe kaptak betekintést, majd azok elektronikus feldolgozásának lehetőségeiről tájékoztattak. Az elektronikus feldolgozásnál kiemelt szerepet kapott a képek, grafikák feldolgozása és az MS Office programcsomag egy részének (Word, Excel) bemutatása. Ezeken belül nyomatékosítva volt a korrektúrázás technikája. A későbbiekben a Publisher kiadványszerkesztői programmal ismerkedhettek meg a résztvevők. Ők a kiadványszerkesztés általános jellemzőinek felelevenítése után fel tudták ismerni a Publisher program nyújtotta kiadványszerkesztés alapvető tulajdonságait és képesek voltak egy kiadványt megszerkeszteni a tanfolyamon szerzett gyakorlati úton való kivitelezésre és az előkészített kiadvány elektronikus formában történő publikálására. Végül a tanfolyam résztvevői megismerkedhettek a kiadványok elkészítéséhez szükséges nyomdai tevékenységek használatával.

            A tanfolyam gyakorlatokra épülő oktatása egyre világosabbá és kifejezővé tette mindazt, amivel foglalkoznia kell egy kiadványszerkesztőnek.

Köszönet a támogatóknak, a szervezőknek és természetesen az oktatóknak, akik a tanfolyam résztvevői számára közelebb hozták eme mesterség varázslatának kulcselemeit.

Végezetül érdemes elolvasni Kopacz Katalin, a Kájoni János Megyei Könyvtár igazgatójának a tanfolyamról szóló rövid tudósítását:

1.  szöveg előkészítés a kiadványszerkesztéshez (gépelés, szkennelés, OCR, PDF szövegek feldolgozása)

2. képek  előkészítés a kiadványszerkesztéshez (digitális fényképek, szkennelt képek használata, módosítása)

3. kiadványszerksztéshez szükséges fontok használata (TTF, OTF fontok telepítese, kódkészletek, ASCII, ANSI, Unicode)

4. FTP site-ok használata a kiadványszerkesztésben

5. kiadványkészítés alapelemei: lapjellemzők, oldaljellemzők (használatuk MS Wordben, MS Publisherben)

6. kiadványkészítés alapelemei: karakterjellemzők, bekezdésjellemzők (használatuk MS Wordben, MS Publisherben)

7. kiadványkészítés elemei: stílusok, mesteroldalak használata (MS Wordben, MS Publisherben csak a mesteroldal)

8. kiadványkészítés különleges elemei: képek, illusztrációk használata (MS Wordben, MS Publisherben)

9. kiadványkészítés különleges elemei: táblázatok, diagramok használata (MS Wordben, MS Publisherben)

           10. kész kiadvány feldolgozása (nyomtatás, levilágítás jellemző értékei, PDF készítés)

            A tanfolyam résztvevői:

- André Katalin Csíkszeredából - közkönyvtártól

- Barabás Zója Székelyudvarhelyről - iskolai könyvtártól

- Borbé Levente Csíkszeredából - iskolai könyvtártól

- Botorok Ildikó Székelyudvarhelyről - iskolai könyvtártól

- Jakab Anna Csíkszeredából - közkönyvtártól

- Kelemen Katalin Csíkszeredából - közkönyvtártól

- Kiss Szende Emőke Brassóból - közkönyvtártól

- Nagy György Erika Csíkszeredából - közkönyvtártól

- Péter Antal Csíkszeredából - iskolai könyvtártól

- Tamás Ildikó Kolozsvárról - egyetemi könyvtártól

Borbé Levente