TANKÖNYV MAJD VÁLASZTÁSOK UTÁN

 A következő hetekben főként kampányanyagokat nyomtatnak Romániában, ezért az elsős és második osztályos tankönyveket legfeljebb az elnökválasztás után, azaz két hónapos késéssel kaphatják kézbe a kisdiákok. A oktatási minisztérium nemrég aláírta a szerződést a versenytárgyalást megnyert kiadókkal, a nyomdák azonban túlterheltek a politikai reklámokkal, vagy a szükséges papírmennyiség vagy a szakember hiányzik ahhoz, hogy gyorsan, akár éjszakai váltásban teljesítsék a tankönyvrendeléseket. A kiadóknak nincs pénzük perelni emiatt, így a gyermekek csak a téli vakáció előtti hetekben tanulhatnak majd az új könyvekből. (Adevărul)

Forrás:  http://www.3szek.ro/load/cikk/74565/hirsalata

Székelyföldi Szerzők Napjai

az V. Székelyföld Napok keretében szervezett eseménysorozat

Hargita és Kovászna megye tanácsa, Marosszéki önkormányzatokkal összefogva, kulturális intézményei közreműködésével, kulturális és civilszervezetekkel közösen, október 9–19. között szervezi meg az V. Székelyföld Napokat. A rendezvénysorozat keretében első ízben szervezzük meg 2014. október 13–15. között a Székelyföldi Szerzők Napjait a Kájoni János Megyei Könyvtár kezdeményezésére. A tematikus napok rendezvényeinek célja, hogy térségünk saját irodalmi értékeire, székelyföldi alkotóinkra, kiadványainkra irányítsák tágabb közösségünk figyelmét. E napok rendezvényei alkalmat teremtenek arra is, hogy jobban megismerjük irodalmi jelenünket, köztünk élő, kortárs alkotóinkat.

Felhívásunkra több mint húsz székelyföldi könyvtár kapcsolódott be a Székelyföld Napok idei rendezvénysorozatába, hozzájárulva ezáltal régiónk kulturális-irodalmi értékeinek felmutatásához. Ebben az időszakban író-olvasó találkozókat, könyvbemutatókat, irodalmi esteket, szavalóversenyeket, kiállításokat szerveznek a székelyföldi könyvtárak, amelyekre minden kedves érdeklődőt szeretettel várnak.

Az eseménysorozat részletes programja:

Október 13., hétfő

Kézdivásárhelyi szerzők művei a Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárban

– könyvkiállítás, megtekinthető október 13–15. között

Szervező: Kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár

Helyszín: Kézdivásárhely, Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár

12.00 Anyanyelvünk megtartó ereje Székelyföldön – könyvbemutató és beszélgetés. Dr. Borcsa János irodalomkritikus Nehéz hűségcímű könyvének bemutatója. Kányádi Sándor és más kortárs székelyföldi szerzők munkásságának méltatása, helytörténettel egybekapcsolva.

Meghívott: dr. Borcsa János irodalomkritikus

Szervező: a Kézdikővári Általános Iskola könyvtára

Helyszín: Kézdikővár, művelődési ház

14.00 Ismerd meg a faludat!–beszélgetés Gyimesközéplok hagyományairól, helytörténetéről „A gyimesi hegyek kőből vannak rakva”: Gyimesközéplok monográfiájacímű kötet szerzőivel, Tankó Gyula néprajzkutatóval, nyugalmazott tanárral és Mihók Edit községi könyvtárossal.

Szervező: Gyimesközéploki Községi Könyvtár

Helyszín: Gyimesközéploki Községi Könyvtár

17.00 Székely jelképek pecséten, címerben – könyvbemutató

A Székely Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoport tagjainak szimbólumtörténeti kiadványai. Házigazda: Keresztes Csongor könyvtárigazgató.

Szervező: Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár, Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont

Helyszín: Gyergyószentmiklós, a Városi Könyvtár kiállítóterme

17.00 Dr. Egyed Ákos: Erdély 1848–1849 – író-olvasó találkozó, Egyed Ákos történészelőadása és beszélgetés Erdély 1848–1849 című kötete kapcsán

Szervező: Kájoni János Megyei Könyvtár, Baka János Községi, Könyvtár, Csíkszentmárton Önkormányzata

Helyszín: Csíkszentmárton, Baka János Községi Könyvtár

18.00 Orbán Balázs nyomában. Vári Attilával a Székelyföldön

– a Székelyföld folyóirat és a Székely Könyvtár sorozat bemutatója

Szervező: Hargita Kiadóhivatal, Kájoni János Megyei Könyvtár

Helyszín: Csíkszereda, Kájoni János Megyei Könyvtár

18.00 Szente B. Levente szerzői estje –a székelykeresztúri költő, újságíró gyerekverseit, meséit mutatja be

Szervező: Székelykeresztúri Városi Könyvtár

Helyszín: Székelykeresztúr, Városi Könyvtár

Október 14., kedd

12.00 Októberi lakoma – Kányádi Sándor gyermekversei – kedvenc versem témájú rajzkiállítás, verstotó, megzenésített versek hallgatása tanulással egybekötve, az Árkosi Gelei József Általános Iskola diákjainak részvételével.

Szervező: Árkosi Községi Könyvtár , Gelei József Általános Iskola

Helyszín: Árkos, Gelei József Általános Iskola

10.00 Lélekmorzsák és Holdvirágok – író-olvasó találkozó versfelolvasással

György Emőke és Péter Éva Erika lövétei kortárs szerzők olvasnak fel köteteikből.

Szervező: Lövétei Községi Könyvtár

Helyszín: Lövéte, Községi Könyvtár

11.00 „Valaki jár a fák hegyén” – Kányádi Sándor verseivel ízesített szavalóverseny

Szervező: Bardóci és Erdőfülei Általános Iskola, Bardóci Községi Könyvtár

Helyszín: Bardóci Községi Könyvtár

11.00 Sós kertbe... ugorka – Népi gyermekjátékok, találós kérdések gyűjteménye a Sóvidékről

– játékos könyvbemutató. Meghívott: Kelemen Magdolna nyugalmazott óvónő, a kötet szerzője.A helyszínen a könyvben bemutatott gyermekjátékok kipróbálására is lehetőség lesz.

Szervező: Parajd, Áprily Lajos Általános Iskola könyvtára

Helyszín: Parajd, óvoda

14.00 85 éve született Kányádi Sándor – Kányádi életművének bemutatása:felolvasás, a költő megzenésített verseinek hallgatása, felnőtteknek és gyerekeknek szóló köteteinek ismertetése.

Szervező: Etéd, Községi Könyvtár

Helyszín: Etéd, Községi Könyvtár

14.00 Földhöz vert csoda az élet számlájára – felolvasás Rafi Lajos (1970–2013) gyergyószárhegyi költő verseiből

Szervező: Gyergyószárhegy Községi Könyvtára

Helyszín: Gyergyószárhegy, Községi Könyvtár

16.00 Dr. Borbély András előadóestje – a gyergyóremetei születésű dr. Borbély András költő legújabb, Szél című verseskötetének bemutatója.

Szervező: Gyergyóremetei Községi Könyvtár

Helyszín: Gyergyóremete, a községháza tanácsterme

17.00 Kézdivásárhelyi költők a Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárban

– beszélgetés és versolvasás Fekete Vince, Sántha Attila, Dimény-Haszmann Árpád költőkkel. Moderátor: Dr. Borcsa János irodalomkritikus. Ez alkalommal adják át a könyvtár felújított pincéjét a nagyközönség számára, ahol a könyvtár helytörténeti részlege kapott helyet.

Szervező: Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár, Kézdivásárhely

Helyszín: Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár, Kézdivásárhely

18.00 Székely jelképek pecséten, címerben – könyvbemutató

A Székely Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoport tagjainak szimbólumtörténeti kiadványai. Szervező: Székely Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoport, Hargita Megyei Hagyományőrző Forrásközpont,Kájoni János Megyei Könyvtár

Helyszín: Csíkszereda,Kájoni János Megyei Könyvtár

18.00 Muszka Sándor: Sanyi bá – könyvbemutató

A kötetet a szerző mutatja be. Házigazda: Keresztes Csongor könyvtárigazgató

Helyszín: Gyergyószentmiklós, Városi könyvtár kiállítóterme.

Szervező: Gyergyószentmiklósi Városi könyvtár

11.00 Antal Áron emlékezete

A Csíkdánfalvi Községi Könyvtár és a Petőfi Sándor Iskolaközpont Könyvbúvárok olvasóköre közös felolvasás-órát tart a csíkdánfalvi származású Antal Áron (1881–1966 ) író, tanár és történész Köderdő mellől című novelláskötetéből.

Szervező:Csíkdánfalvi Községi Könyvtár, Petőfi Sándor Iskolaközpont

Helyszín: Csíkdánfalva, Községi Könyvtár

19.00 Novellaest Kádár Sára Hajnalkával

Meghívott: Kádár Sára Hajnalka Sepsiszentgyörgyön élő, illyefalvi származású nyugalmazott tanárnő. A szerző szülőfalujához kötődő novelláinak felolvasását kötetlen beszélgetés követi.

Szervező: Illyefalva, Fábián Ernő Községi Könyvtár

Helyszín: Illyefalva, Művelődési Ház

Október 15., szerda

11.00 Kányádi Sándor olvasó-óra

Szervező: Farkaslaka Községi Könyvtára, Tamási Áron Általános Iskola

Helyszín: Farkaslaka,Tamási Áron Általános Iskola

18.00 Orbán Balázs nyomában Vári Attilával a Székelyföldön – a Székelyföld folyóirat és a Székely Könyvtár sorozat bemutatója

Szervező: Hargita Kiadóhivatal, Bod Péter Megyei Könyvtár

Helyszín: Sepsiszentgyörgy, Bod Péter Megyei Könyvtár

18.00 „A gyimesi hegyek kőből vannak rakva” – Gyimesközéplok község monográfiája – könyvbemutató. Meghívottak a kötet szerzői: Tankó Gyula tanár, néprajzkutató és Mihók Edit könyvtáros

Szervezők: Kájoni János Megyei Könyvtár, Gyimesközéploki Községi Könyvtár

Helyszín: Csíkszereda, Kájoni János Megyei Könyvtár

18.00 Székelyföldi Szerzők Napja Kápolnásfalu könyvtárában – irodalmi est Kányádi Sándor születésének85. évfordulójára vers- és mesemondással, felolvasás Lőrincz György író, Kápolnásfalu szülöttje műveiből

Szervező: Kápolnásfalu Községi Könyvtára

Helyszín: Kápolnásfalu, Községi Könyvtár

18.00 Zenés irodalmi est Kányádi Sándor születésének 85. évfordulójára – Kányádi Sándor, valamint Siménfalva szülöttei, Elekes Ferenc és Farkas Árpád verseiből készült zenés-verses műsor a Marosi Gergely Általános Iskola diákjainak közreműködésével

Szervező: Siménfalva Községi Könyvtára

Helyszín: Siménfalva, Községi Könyvtár

19.00 Cseke Péter utazásai időben és térben – találkozó Cseke Péter íróval, irodalomtörténésszel.

Szervező: Homoródszentmárton Község Önkormányzata, Kájoni János Megyei Könyvtár

Helyszín: Homoródszentmárton, Művelődési Ház

Október 17. , péntek

18.00 Korondi szerzők képcsarnoka – Kedei Zoltán képszőművész grafikai kiállításának megnyitója. Megnyitja: Vinczeffy László képzőművész

Szervező: Korond Község Önkormányzata, Korond Község Könyvtára

Helyszín: Korond, Páll Lajos Művelődési Ház előcsarnoka

18.30 A Nyelv Szobra – 20 éves a Korondon megjelenő Hazanéző Könyvek sorozat– hangoskönyv-bemutató. A Hazanéző öt költőjét bemutató kiadványt a szerkesztő, Ambrus Lajos ismerteti. Eladással egybekötött kiállítás a Hazanéző szerzőinek köteteiből.

Szervező: Korond Község Önkormányzata, Korond Község Könyvtára

Helyszín: Korond, Páll Lajos Művelődési Ház nagyterme

https://www.facebook.com/events/272516942947289/

Októberi évfordulók 2014

110 éve, 1904. október elsején született Fülke Ivar Valter Friddel svéd író.

210 éve, 1804. október másodikán született Grigor (Jambakur) Orbeliani grúz romantikus költő és katona.

110 éve, 1904. október másodikán született Graham Greene angol, író, drámaíró, esszéista és kritikus. Néhány ismert regénye: A számkivetett, A kezdet és a vég, A csendes amerikai, Szerepjátszók, Monsignor Quijote.

460 esztendeje, 1554. október harmadikán született Fulke Greville angol költő, drámaíró és államférfi.

85 éve, 1919. október harmadikán született Edward (Eduardas) Mieželaitis litván költő, író, műfordító és politikus.

120 éve, 1894. október negyedikén született Frans Gunnar Bengtsson svéd, író, költő és esszéíró.

150 éve, 1864. október ötödikén hunyt el Madách Imre magyar drámaíró, költő, író, ügyvéd és politikus. Legismertebb műve: Az ember tragédiája.

70 éve, 1944. október ötödikén született Csiki László székely-magyar költő, elbeszélő, drámaíró, forgatókönyvíró és műfordító és szerkesztő.

180 éve, 1824. október hatodikán született Dobsa Lajos magyar drámaíró, publicista, színész és politikus.

100 éve, 1914. október hatodikán született Thor Heyerdahl norvég utazó, néprajzkutató író és archeológus.

165 éve, 1849. október hetedikén hunyt el Edgar Allan Poe amerikai író, költő, novellista, kritikus, szerkesztő és újságíró. Ismert alkotásai: A fekete macska, A Morgue utcai kettős gyilkosság, A kút és az inga.

150 éve, 1864. október hetedikén született  Josef Štefan Kubín cseh író, mesemondó, néprajzkutató és újságíró.

260 éve, 1754. október nyolcadikán hunyt el Henry Fielding angol író, újságíró és jogász. Ismertebb művei: Tom Jones.

150 éve, 1864. október nyolcadikán született Branislav Nušić szerb drámaíró, író és színigazgató.

120 éve, 1894. október kilencedikén hunyt el Justh Zsigmond magyar író.

105 éve, 1909. október kilencedikén született Horváth István erdélyi magyar költő, elbeszélő, regényíró.

190 éve, 1824. október tizedikén született Aleksis Kivi finnországi svéd író. A finn dráma és regényírás megteremtője.

20 éve, 1994. október tizedikén hunyt el Ádám Zsigmond erdélyi magyar pedagógus, nyelvész, költő és műfordító.

200 éve, 1814. október tizenegyedikén született Berke János magyarországi szlovén író és evangélikus lelkész.

95 éve, 1919. október tizenegyedikén hunyt el Karl Adolpf Gjellerup dán költő és író.

90 éve. 1924. október tizenkettedikén született Anatole France (Jacques Anatole François Thibault) francia író, költő és kritikus. Ismert művei: Thaisz, A vörös liliom, Jeanne d'Arc élete, Angyalok lázadása stb.

80 éve, 1924. október tizennegyedikén született Hervay Gizella erdélyi magyar költőnő, írónő és műfordító. Ismert műve, a gyerekeknek írt Kobak könyve.

340 esztendeje, 1674. október tizenötödikén hunyt el Robert Herrick angol barokk költő, pap.

200 éve, 1814. október tizenötödikén született Mihail Jurjevics Lermontov orosz költő, elbeszélő és drámaíró.

170 éve, 1844. október tizenötödikén született Friedrich Nietzsche német filozófus, költő, író filológus és zeneszerző.

130 éve, 1884. október tizenötödikén született Földez Zoltán székely-magyar elbeszélő, költő és tankönyvíró.

160 éve. 1854. október tizenhatodikán született Oscar Wilde ír költő, író és drámaíró. Nagy alkotásai közül a legismertebbek: A boldog herceg, Dorian Gray arcképe.

150 éve, 1864. október tizenhetedikén született Elinor (Sutherland) Glyn angol regényíró és forgatókönyvíró.

120 éve, 1894. október tizennyolcadikán született Déry Tibor magyar író és novellista. Ismertebb művei: Ló meg az öregasszony, Szerelem, G.A. úr X-ben, Képzeltriport egy amerikai pop-fesztiválról.

30 éve, 1984. október tizennyolcadikán hunyt el Korda István erdélyi magyar író, költő, szerkesztő és műfordító. Ismert műve: A nagy út.

85 éve, 1929. október tizenkilencedikén hunyt el Alexandru Davila román drámaíró és költő. Ismert alkotása: Vlaicu Vajda.

460 esztendeje, 1554. október huszadikán született Balassi (Balassa) Bálint magyar költő, drámaíró és honvédő katona.

160 éve, 1854. október huszadikán született Arthur Raimbow francia szimbolista költő és felfedező.

50 éve, 1964. október huszadikán hunyt el Barta Lajos magyar író, újságíró.

210 éve, 1804. október huszonegyedikén született José Antonio Maitín venezuelai költő és drámaíró.

160 éve, 1854. október huszonkettedikén hunyt el Jeremias Gotthelf (Albert Bitzius) svájci lelkész és író.

145 éve, 1869. október huszonnegyedikén született Gudmundur Friðjónsson izlandi író és költő.

170 éve, 1844. október huszonötödikén született Joseph Eugène Étienne Marmette francia nyelvű kanadai író.

340 esztendeje, 1614. október huszonhetedikén hunyt el Hallgrímur Pétursson izlandi pap-költő.

255 esztendeje, 1759. október huszonhetedikén született Kazinczy Ferenc író, költő, a magyar nyelvújítás kiemelkedő alakja.

100 éve, 1914. október huszonhetedikén született Dylan Marlais Thomas walesi költő és prózaíró.

260 éve, 1754. október huszonnyolcadikán hunyt el Friedrich von Hagedorn német költő.

170 éve, 1844. október huszonnyolcadikán hunyt el Kisfaludy Sándor magyar költő.

145 éve, 1869. október huszonnyolcadikán született Johannes Linnankoski (Vihtori Johan Peltonen)finn író, lapszerkesztő és újságíró. Ismert műve: Dal a tűzpiros virágról.

85 éve, 1929. október huszonnyolcadikán hunyt el Osvát Ernő (Roth Ezékiel) zsidó származású magyar író, szerkesztő és kritikus, a Nyugat folyóirat egyik alapítója.

60 éve, 1544. október huszonnyolcadikán hunyt el Nagy Lajos magyar író és publicista.

90 éve, 1924. október huszonkilencedikén hunyt el Frances Eliza Hodgson Burnett angol születésű amerikai írónő és drámaíró. Ismertebb művei: A titkos kert, A kis hercegnő, a kis púpos Zia.

 Érdemes Tudni

145 éve. 1869. október elsején az Osztrák-Magyar Monarchiában a világon elsőként vezették be a postai levelezőlapok használatát.

70 éve. 1944. október másodikán hunyt el Jelitai (Woyciechowsky) József erdélyi származású magyar-örmény matematikus, tudománytörténész.

10 éve, 2004. október hatodikán hunyt el Jenei Dezső erdélyi magyar gépészmérnök, szakíró, fordító és szótárszerkesztő.

95 éve, 1919. október hetedikén született Bandi Dezső erdélyi magyar képzőművész-iparművész, művészeti író és népművelő.

140 éve. 1874. október nyolcadikán született Bethlen István erdélyi magyar gróf, jogász, mezőgazdász és politikus, 1921-1931. között Magyarország miniszterelnöke.

170 éve, 1844. október kilencedikén hunyt el Gegő Elek székely-magyar szerzetes, hitszónok, etnográfus, tankönyvfordító, egyházi és történetíró.

105 éve, 1909. október tizedikén született Kovács Péter székely-magyar költő és pedagógia szakíró.

60 éve. 1954. október tizenkettedikén született Lőrinczi (Szőke) Magdolna székely-magyar szerkesztőnő.

80 éve, 1934. október tizenkettedikén született Fábián Ernő székely-magyar pedagógus, filozófus és kritikus.

185 éve, 1829. október tizenharmadikán született Torma Károly erdélyi magyar régész, politikus, az ókori Aquincium város feltárásának elindítója.

255 éve, 1759. október tizenhatodikán született Sipos Pál erdélyi magyar matematikus, filozófus és református pap.

100 éve, 1914. október tizenhetedikén született Márkos Albert székely-magyar zeneszerző, karmester és tanár.

20 éve. 1994. október tizenkilencedikén hunyt el Balázs Dénes magyar karsztkutató, világutazó, földrajztudós, múzeumalapító és szakíró.

40 éve, 1974. október huszonegyedikén hunyt el Galetta Ferenc bánsági magyar színész, rendező és szövegkönyvíró.

80 éve, 1934. október huszonkettedikén született Pomogáts Béla magyar irodalomtörténész, kritikus és szerkesztő.

100 éve, 1914. október huszonötödikén született Harkó Ferenc József székely-magyar földrajzi és néprajzi szakíró.

130 éve, 1884. október huszonnyolcadikán született Jaklovszky Dénes erdélyi magyar pedagógiai szakíró és műfordító.

60 éve, 1954. október huszonkilencedikén hunyt el Bach Gyula bánáti magyar író, újságíró, lapszerkesztő és műfordító.

380 esztendeje, 1634. október harmincadikán hunyt el Káldi György az első teljes katolikus magyar nyelvű Biblia fordítója.

590 esztendeje. 1424. október harmincegyedikén született I. Ulászló magyar- és III. Ulászló néven lengyel király.

95 éve, 1919. október harmincegyedikén született Kovács Ágnes erdélyi magyar néprajzkutató.

ReMeK-e-hírlevél 2014/10. számából

Mindent digitalizálhatnak az európai könyvtárak
Az Európai Unió Bírósága (CJEU) állásfoglalása szerint a könyvtáraknak nem szükséges kompenzálni vagy előzetesen megállapodni a jogtulajdonosokkal abban az esetben, ha egy kötetet, anyagot digitalizálnak. Az uniós szervezet döntése ugyan nem kötelező érvényű, de valószínűleg ennek szellemében fog megszületni annak a német bíróságnak a határozata is, amely egy ottani ügy miatt fordult állásfoglalásért a testülethez.
Forrás: http://www.kithirlevel.hu/index.php?oldal=kithir&szam=580&kithirev=2014

Életképes könyvtárakért – beszámoló az RMKE 9. vándorgyűléséről
A Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete 2014. szeptember 19. és 20. között Csíkszeredában szervezte meg 9. vándorgyűlését, a Bethlen Gábor Alap, az RMDSZ, a Communitas Alapítvány, Hargita Megye Tanácsa, valamint a Kájoni János Megyei Könyvtár támogatásával. Az Életképes könytárakért címmel szervezett kétnapos konferencia színhelye a Kájoni János Megyei Könyvtár előadóterme volt. A szakmai értekezlet munkálatai, előadásai és hozzászólásai középpontjában a hazai könyvtárak fenntarthatóságának kérdésköre állt. Mi a könyvtár és a könyvtárosok feladata ma, hogyan tud megfelelni a könyvtár a digitális kor kihívásainak, miként alkalmazkodnak hazai könyvtáraink a mai társadalom folyamatosan változó igényeihez? – többek között ezekre a kérdésekre kerestek válaszokat, jó megoldásokat a szakmai tanácskozás résztvevői, a könyvtárszakma aktuális fejlődési irányai, a hazai és nemzetközi tapasztalatok, társadalmi elvárások összefüggésében. Az RMKE mintegy félszáz tagja vett részt a vándorgyűlésen, romániai, erdélyi magyar vonatkozású gyűjteményekkel rendelkező nagyobb könyvtárak, megyei, városi, egyetemi és tudományos könyvtárak, iskolai könyvtárak munkatársai mellett községi könyvtárosok is jelen voltak, nagyobb számban a Székelyföldről.
Kopacz Katalin, az RMKE elnöke köszöntőjében együttgondolkodásra kérte a jelenlevő könyvtárosokat, szakembereket, hogy a két nap alatt válaszokat keressenek a kérdésre, miként valósítható meg a konferencia címében megfogalmazott cél, mitől lesz egy mai könyvtár életképes. A konferencia munkálatai Róth András Lajos, az RMKE alelnöke, a Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtárának vezetője hozzáértő moderálásával zajlottak.
A két nap folyamán elhangzott előadások az erdélyi könyvtárakban az utóbbi években bekövetkezett szemléletváltásról, a használóközpontú szemlélet érvényesítéséről is szóltak. Az előadó könyvtárosok és hozzászólók által ismertetett újszerű könyvtári kezdeményezések, jógyakorlat-példák biztatást jelentenek más könyvtárak számára is, hogy kipróbáljanak új szolgáltatásokat, nem szokványos könyvtári rendezvényeket, amelyek révén a könyvtárnak az általa szolgált közösségben betöltött szerepe megerősödhet, jelentős kulturális közösségi térré válhat.
Sor került az egyesület aktuális szervezeti problémáinak megbeszélésére is, egyik fontos napirendi pont az egyesület vezetőségének tisztújítása volt. A beérkezett szavazatok alapján az egyesület tagsága ismételten bizalmat szavazott a korábbi vezetőségnek. Az elnöki tisztséget továbbra is Kopacz Katalin Mária, a Kájoni János Megyei Könyvtár igazgatója tölti be, tiszteletbeli elnök Kiss Jenő (alapító elnök, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár nyugalmazott igazgatója), alelnök Róth András Lajos, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtárának vezetője. Az iskolai könyvtári szekció alelnöke Kiss László (a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceum könyvtárosa). A jelenlevő könyvtárosok megszavazták az RMKE keretében egy új szekció, az egyetemi, tudományos könyvtári szekció létrehozását, amelynek alelnöki tisztségét Kovács Eszter, a kolozsvári Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár munkatársa fogja betölteni.
Sajtóvisszhang: http://szekelyhon.ro/muvelodes/vilaghalon-toboroznak-olvasot
http://www.hargitanepe.ro/files/HN/?p=764
Fotók a vándorgyűlésről: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/fdd/247/eletkepes-konyvtarakert--rmke-vandorgyules-csikszeredaban
A szakmai konferencia részletes beszámolója a Kájoni János Megyei Könyvtár honlapján: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/159/eletkepes-konyvtarakert--rmke-vandorgyules-csikszeredaban

A lélek hossza – előadás Dsida és Radnóti tiszteletére
Zsúfolásig telt A lélek hossza című irodalmi zenés előadásra érkezőkkel 2014. szeptember 24-én este a Kájoni János Megyei Könyvtár előadóterme. Ismét varázslatos hangulatú előadás részesei lehettek a csíkszeredai verskedvelők, Radnóti Miklós és Dsida Jenő költészetéből adtak ízelítőt a neves előadók, a budapesti Sebő együttes – az együttes vezetője, Sebő Ferenc Kossuth-díjas zeneművész, népzenekutató, Barvich Iván és Perger László –, valamint Jordán Tamás Kossuth-díjas színművész, a szombathelyi színház igazgatója, és dr. Fűzfa Balázs szombathelyi, innováció-díjas irodalomtörténész. A Sebő együttes által megzenésített versek hangzottak el Radnóti és Dsida költészetéből, Jordán Tamás ihletett versmondása és Fűzfa Balázs irodalmi kommentárjai, játékos, hangulatos elemzései révén irodalmunk két nagy költőjének világa idéződött fel, a különleges hangulatú zenés lírai est varázslatos élménnyel ajándékozta meg a jelenlevőket. Az előadásra a Bod Péter Megyei Könyvtár és a csernátoni Haszmann Pál Közművelődési Egyesület által szervezett erdélyi körút részeként került sor, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/160/a-lelek-hossza--zenes-irodalmi-est-dsida-es-radnoti-kolteszetebol-kaptunk-izelitot

A jó szó vidékein - A X. Országos népmese-konferenciát látta vendégül Háromszék
A fenti címmel és A népmese elméleti és gyakorlati megközelítései alcímmel a Bod Péter Megyei Könyvtár és a budapesti Magyar Olvasástársaság szervezésében Háromszéken, Benedek Elek szülőföldjén zajlott 2014. szeptember 25. és 27. között a vándorrendezvényként működő Országos népmese-konferencia ünnepi, tizedik kiadása.
A rendezvényen helyet kaptak a mesemondással kísért előadások, szeptember 25-én délelőtt a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképzőben, ahol Bajzáth Mária, Gombos Péter, Kovács Marianna, Stiblár Erika, valamint Gregus László és Ser Gergely volt jelen műhelytalálkozón a diákokkal és tanárokkal, szeptember 26-án pedig Sepsiszentgyörgyön, a házigazda könyvtárban, ahol Balázs Lajos, Gregus László, Kádár Annamária, Kerekes Valéria, Kovács Marianna, Ser Gergely, Stiblár Erika, Tolnai Mária és Végh Balázs Béla tartottak előadásokat és/vagy tanároknak, könyvtárosoknak, más érdeklődőknek szánt műhelygyakorlatokat, illetve mondtak mesét, este pedig mesegálára került sor háromszéki diák mesemondók részvételével és az Evilági együttes fellépésével, amelynek tagjai legutóbbi, Kincs című lemezükről adtak elő dalokat.
Szeptember 27-én, Kisbaconban az erdővidéki mesemondók találkozójával folytatódott a rendezvény, este a konferenciazárást Csernik Szende fellépése követte, Csihány csípte mesék! címmel.
Forrás: http://www.kmkt.ro/article/268_conferinta_cu_ocazia_zilei_basmului_popular_maghiar/
 

Október az Iskolai Könyvtárak Nemzetközi Hónapja
A Könyvtárostanárok Egyesülete az Iskolai Könyvtárak Nemzetközi Hónapja alkalmából ebben az évben is sokféle eseményt szervez, számos más esemény szervezését pedig támogatja. Az Iskolai Könyvtárak Nemzetközi Hónapjának 2014-es felhívása a Könyvtárostanárok Egyesületének folyamatosan bővülő, frissülő honlapján olvasható, illetve itt lehet csatlakozni az eseménysorozathoz: http://www.ktep.hu/vilaghonap2014
A KTE által koordinált programok: diák- és könyvtárostanári pályázat; nemzetközi könyvjelzőcsere és skype-kapcsolatlétesítés; iskolai könyvtárak éjszakája.
Az Őszi Szakmai Nap egy fontos eseménye a KTE-emlékérmek átadása. Erre a felterjesztési határidő 2014. október 5. (http://www.ktep.hu/emlekerem_felhivas)
Forrás: IFLA-HUN levelezőlista, Szakmári Klára könyvtárostanár, Budai Nagy Antal Gimnázium Budapest


Egész Erdélyt szolgáló kulturális központok Sepsiszentgyörgyön
Az egész erdélyi magyarság szempontjából fontos kulturális intézmények alakultak és kaptak székhelyet Sepsiszentgyörgyön. Az Erdélyi Művészeti Központ (EMŰK) 2014. szeptember 18-án este nagyszámú érdeklődő részvételével új kiállítóteret avatott a sepsiszentgyörgyi volt központi posta épületének legfelső emeletén, ahol megnyitották a 'Felezőidő 2 – Erdélyi magyar művészet 1965–1975 között' című kiállítást, amely 69 alkotó munkáját mutatja be. Ezt követően a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Könyvtárban jelentették be az Erdélyi Magyar Gyűjtőkönyvtár indulását, amelynek feladata lesz a rendszerváltás után megjelent összes magyar nyelvű kiadvány összegyűjtése, feldolgozása és digitalizálása.
Forrás: http://www.maszol.ro/index.php/kultura/35543-egesz-erdelyt-szolgalo-kulturalis-kozpontok-sepsiszentgyorgyon#sthash.ryXfqAg4.dpuf
 

Nem készültek el az elsősöknek és másodikosoknak szánt új tankönyvek Romániában
Az idei elsősöket nem várta ábécéskönyv az iskolapadokon a 2014. szeptember 15-i tanévnyitón.
Romániában tavaly kezdték el egy új tanterv fokozatos bevezetését, ezért a régi elsős és másodikos tankönyvek tartalmi szempontból már nem felelnek meg a követelményeknek. Bár a (nyomtatott és digitális változattal is rendelkező) új tankönyvek bevezetését 2013-ben egy évvel elhalasztották, a - közbeszerzési eljárás átláthatatlanságára panaszkodó - kiadók óvása miatt az új tankönyvek az idei tanévkezdésre sem készültek el.
Az elsősök az első hetekben az iskolafelkészítő 'nulladik' osztályban tanultakat fogják átismételni, a másodikosok pedig a régi tankönyvek segítségével kezdik el a tananyag elsajátítását - közölte Remus Pricopie oktatási miniszter. A tárcavezető szerint ha nem sikerül záros határidőn belül lezárni az óvásokat és kiadni az új tankönyveket, akkor nem lesz más megoldás, mint 'visszatérni az egységes tankönyvekhez és az állami tankönyvkiadáshoz'.
A romániai kisebbségi nyelveken szervezett oktatás tankönyv-ellátottságáról Király András, a román kormány oktatási államtitkára az Erdélyi Napló című hetilapnak úgy nyilatkozott, eddig egyetlen magyar nyelvű tankönyvet fogadtak el a versenytárgyaláson: az első osztályos ábécéskönyvet.
Forrás: http://www.hir24.hu/kulfold/2014/09/15/tankonyvbotrany-romaniaban/

Ajándék atlaszokat kapnak a magyar iskolák
Idén is bővítette tankönyv- és taneszköz-programát az RMDSZ, amely révén 2002 óta előbb tankönyveket, néhány éve elsősorban térképeket és atlaszokat osztanak az erdélyi magyar iskoláknak. A projektről 2014. szeptember 16-án tájékoztatott Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatási főtitkárhelyettese. Elmondta, tavaly a korábban megjelentetett földrajzi atlaszokat történelmivel egészítették ki, idén pedig úgy döntöttek, az irodalomoktatást támogatják hasonló jellegű kiadvánnyal. Mivel nincs elég anyagi háttér arra, hogy minden gyerek kapjon ezekből, az iskolai könyvtáraknak és szertáraknak osztanak ki a Cartographia Studium által nyomtatott 2000 földrajzi és 3500 irodalmi atlaszt. A projektet a román állam és a Communitas Alapítvány támogatja, hangzott el, a kiadó pedig szinte minden földrajztanárnak eljuttathatott ingyen egy kivetíthető, nagyítható Románia- és Európa-térképet.
Forrás: http://www.maszol.ro/index.php/kultura/35423-ajandek-atlaszokat-kapnak-a-magyar-iskolak#sthash.ZCaaTKuE.dpuf

A Nemzet Művésze lesz Kányádi Sándor
Három jeles erdélyi személyiség, Kallós Zoltán néprajzkutató, Kányádi Sándor költő és Szilágyi István író részesül a Magyar Művészeti Akadémia által alapított, idén első alkalommal kiosztott Nemzet Művésze díjban.
A díjazottak listáját 2014. szeptember 25-én hozták nyilvánosságra Budapesten; mások mellett kitüntetésben részesül Törőcsik Mari, Rubik Ernő, Jókai Anna, Szabó István, Kocsár Miklós, Korniss Péter, Melocco Miklós, Sebő Ferenc, Marton Éva és Novák Ferenc.
A díjat a színházművészet, az irodalom, a zeneművészet, a képzőművészet, a filmművészet, az építőművészet, a táncművészet, az iparművészet, a fotóművészet, a népművészet, valamint a cirkuszművészet területén alkotók számára adományozzák. A Nemzet Művésze címet egyidejűleg legfeljebb 70 személy viselheti; mivel Kossuth-díjas cirkuszművész jelenleg nincs, idén 69 főt jelöltek.
Forrás és teljes cikk itt:
http://www.vhegy.com/2014/09/a-nemzet-muvesze-lesz-kanyadi-sandor.html
http://erdely.ma/kultura.php?id=173161&cim=erdelyi_alkotok_a_nemzet_muveszei_kozott

E lapszám felelős szerkesztői: Kelemen Katalin és Borbé Levente

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen:bakai.magdolna@gmail.com.

Mindent a könyvtárainkért

A 2014. szeptember 19-20. közötti kilencedik Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének Vándorgyűlése. A rendezvény a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban volt megtartva.

    A kétnapos szakmai tanácskozás fő témája az életképes könyvtár volt. A tanácskozás a könyvtárosi élet hétköznapjaiban felvetődő kérdések, lehetőségek és megoldások jegyében zajlott, amelyet a könyvtárak zökkenőmentes működéséhez szükséges elképzelések, tapasztalatok és gyakorlatba ültetett tevékenységek kerekítettek ki.

    Az előadások alatt elhangzottakban hangsúlyt kapott a könyvtártámogatás hiányának egyféle megoldása, hiszen országszinten nem fedi a szükségesnek vélt dokumentumokra s más egyéb fontos használati és fogyó eszközre sem a könyvtári fejlesztésekre szánt alap. Ilyenkor a  könyvtáraknak komoly stratégiát kell kidolgozniuk. Minden anyagi segítséget és a könyvtár munkáját megkönnyítő eszközt, valamint az állományfrissítéshez szükséges bármilyen megoldást  beleértve a gazdaságos pénzelosztástól az adományokon át a reklámozásig jól átgondolva, becsületesen meg kell tervezni-szervezni. Ha nem így cselekszenek, akkor könnyen túlélésre rendezkedhetnek be...

    A kivitelezés természetesen nagy erőfeszítésekbe kerül. Hiszen manapság még az sem probléma, hogy hány könyvtárosi poszt vagy rosszabb esetben könyvtár szűnik meg. Iskolai könyvtárak esetében pedig a könyvtárosnak a saját munkája mellett bármilyen rábízott  munkával foglalkoznia kell.

    Természetesen, megoldások vannak, hiszen a Világháló sok mindenben kisegíti a non-profit kulturális fellegvárakat. Azonban sem a könyvtárnak, sem annak vezetőségének, s még csak azok alkalmazottainak sem az lenne a feladata hogy a fentiekben felsorolt problémákkal ennyire hangsúlyosan foglalkozzanak. Nyilván lehet így is, de az ilyen és ehhez hasonló megterhelések elvonják a figyelmet az igazi könyvtárosi szerepkörről.

    Ami fontos, és ezt a  felettes szerveknek is be kell látniuk, hogy manapság még nagyobb szükség van a könyvtárakra, mint valaha, ha csak az ésszerű célirányos keresést vesszük figyelembe, lehet az a könyvtári könyvek között, a Világhálón, vagy akármilyen médiában. Az olvasók egyre jobban igénylik az eligazítást. A könyvtáros egyre inkább elengedhetetlen segítőpartnerré válik eme megújuló információs galaxisban, amelynek sikerzáloga nem más, mint a kedves visszajelzések az olvasóktól. A könyvtárt használók még jobban igénylik ezt a közösségi teret, mint az ezredforduló előtt.

     Köszönet a szervezőknek és mindenkinek, aki hozzájárult az igen hasznos és tanulságos konferencia létrejöttéhez és lebonyolításához.

A vándorgyűlés programjához vezető link:

http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/157/eletkepes-konyvtarakert---romaniai-magyar-konyvtarosok-9.-vandorgyulese

Borbé Levente

Borbé Levente