Irodalmi évfordulók 2019-ben
A budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum közzétette a 2019-es irodalmi évfordulók listáját, amely itt konzultálható: https://pim.hu/hu/hirek/irodalmi-evfordulok-2019-ben
A budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum közzétette a 2019-es irodalmi évfordulók listáját, amely itt konzultálható: https://pim.hu/hu/hirek/irodalmi-evfordulok-2019-ben
Székelyföldi Kincskereső
A
Székelyföldi Tehetségsegítő Tanács (SzTT) pályázati kiírása általános
és középiskolás diákoknak, valamint egyetemistáknak a 2018. október 1. -
2019 április 6. közötti időszakra.
A programban való részvétel előfeltétele egy szándéknyilatkozat beküldése, amelyet az sztt@tehetsegpont.ro címre várnak.
A pályamunkák beküldési határideje minden kategóriában: 2019. április 6. (beérkezés dátuma).
A borítékon, illetve az elektronikus formában beküldött pályamunkák esetében az üzenet tárgyaként szerepeljen a Székelyföldi Kincskereső és a pályázati kategória megnevezése.
Postázási cím: Székelyföldi Tehetségsegítő Tanács, Templom utca 1/A, 520014 Sepsiszentgyörgy, Kovászna megye. E-mail cím: sztt@tehetsegpont.ro, telefon: 0267-351-959.
Forrás és részletes pályázati kiírás itt: https://www.tehetsegpont.ro/hu/10-hu/hirfolyam/187-szekelyfoldi-kincskereso-palyazati-felhivas-2018-19.html
A 20. századi falusi asszonysors hétköznapjairól és ünnepeiről
A IX. Székelyföld Napok programjainak sorában 2018. október 17-én két helyszínen került sor a Kájoni János Megyei Könyvtár szervezésében Sándor Edit Asszonyélet Csíkszentdomokoson a 20. század elején című előadására, a gyergyóújfalusi művelődési házban, valamint Csíkszeredában, a megyei könyvtár előadótermében. Sándor Edit, a csíkszentdomokosi községi könyvtár könyvtárosa, a település idős embereitől hallott és lejegyzett élettörténetekből és régi fotográfiákból összeállított, vetítéssel kísért előadásában az idős csíkszentdomokosiak 'mesévé szépült élettörténeteit' elvenítette fel. A könyvtáros fontosnak tartja, hogy meséltessük az idős embereket, és továbbadjuk az általuk őrzött tudást, hogy megőrizzük értékeinket a jövő számára. A régi fotográfiákat bemutató előadásában rendkívül ízes székely nyelvjárásban eleveníti fel a nehéz huszadik századi falusi asszonysors hétköznapjait és ünnepeit, egy-egy élettörténet megrázó vagy derűs momentumait.
Sajtóvisszhang: https://liget.ro/eletmod/nem-volt-cifra-elet-asszonynak-lenni-a-20-szazad-elejen
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/661/sandor-edit-a-20.-szazadi-falusi-asszonysors-hetkoznapjairol-es-unnepeirol-meselt
A programban való részvétel előfeltétele egy szándéknyilatkozat beküldése, amelyet az sztt@tehetsegpont.ro címre várnak.
A pályamunkák beküldési határideje minden kategóriában: 2019. április 6. (beérkezés dátuma).
A borítékon, illetve az elektronikus formában beküldött pályamunkák esetében az üzenet tárgyaként szerepeljen a Székelyföldi Kincskereső és a pályázati kategória megnevezése.
Postázási cím: Székelyföldi Tehetségsegítő Tanács, Templom utca 1/A, 520014 Sepsiszentgyörgy, Kovászna megye. E-mail cím: sztt@tehetsegpont.ro, telefon: 0267-351-959.
Forrás és részletes pályázati kiírás itt: https://www.tehetsegpont.ro/hu/10-hu/hirfolyam/187-szekelyfoldi-kincskereso-palyazati-felhivas-2018-19.html
A 20. századi falusi asszonysors hétköznapjairól és ünnepeiről
A IX. Székelyföld Napok programjainak sorában 2018. október 17-én két helyszínen került sor a Kájoni János Megyei Könyvtár szervezésében Sándor Edit Asszonyélet Csíkszentdomokoson a 20. század elején című előadására, a gyergyóújfalusi művelődési házban, valamint Csíkszeredában, a megyei könyvtár előadótermében. Sándor Edit, a csíkszentdomokosi községi könyvtár könyvtárosa, a település idős embereitől hallott és lejegyzett élettörténetekből és régi fotográfiákból összeállított, vetítéssel kísért előadásában az idős csíkszentdomokosiak 'mesévé szépült élettörténeteit' elvenítette fel. A könyvtáros fontosnak tartja, hogy meséltessük az idős embereket, és továbbadjuk az általuk őrzött tudást, hogy megőrizzük értékeinket a jövő számára. A régi fotográfiákat bemutató előadásában rendkívül ízes székely nyelvjárásban eleveníti fel a nehéz huszadik századi falusi asszonysors hétköznapjait és ünnepeit, egy-egy élettörténet megrázó vagy derűs momentumait.
Sajtóvisszhang: https://liget.ro/eletmod/nem-volt-cifra-elet-asszonynak-lenni-a-20-szazad-elejen
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/661/sandor-edit-a-20.-szazadi-falusi-asszonysors-hetkoznapjairol-es-unnepeirol-meselt
Györffi Kálmán novellái a Székely Könyvtár sorozatban
A Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében Györffi Kálmán íróval találkozhattak olvasói a 2018. október 16-án szervezett könyvbemutatón. A Gyergyószentmiklóson élő író Válogatott novellák című kötete apropóján Lövétei Lázár László költő, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője, a kötetben megjelent novellaszövegek válogató-szerkesztője beszélgetett a szerzővel. A hét novellát tartalmazó kötet a Hargita Kiadóhivatal Székely Könyvtár sorozatának 60. kötete.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/658/gyorffi-kalman-novellai-a-szekely-konyvtar-sorozatban--konyvbemutato
Képekbe zárt történelem címmel nyílt kiállítás székelyföldi fotóritkaságokból
A IX. Székelyföld Napok rendezvényeinek sorában Képekbe zárt történelem címmel nyílt kiállítás az Erdélyi Fotográfia Múzeumért Egyesület értékes, székelyföldi témájú fotóritkaságaiból, 2018. október 15-én. A Kájoni János Megyei Könyvtár kiállítótermében dr. Molnár Attila fotótörténész értékes gyűjteményéből válogatott képek reprodukciói révén a hagyományos székely falu képe, szokásvilága, életmódja, hagyományainak képi világa tárult fel a kiállítás látogatói előtt. A fotótörténész vetítéssel kísért előadásban mutatta be a dokumentumértékű felvételeket.
A kiállítás ingyenesen megtekinthető naponta a könyvtár nyitvatartási ideje alatt, október és november folyamán.
Forrás: https://szekelyhon.ro/aktualis/konyvbemutato-eloadas-kviz-vetelkedo-a-megyei-konyvtarban
Zajlik az élet a székelyudvarhelyi Városi Könyvtár alagsorában
Szabó Károly a székelyudvarhelyi Városi Könyvtár Látvány- és hangzóanyagtárának vezetőjeként számos filmes rendezvényt szervezett az utóbbi hetekben Székelyudvarhelyen.
A könyvtár egyébként is több filmes eseménynek ad otthont, júniusban szervezik minden évben a Nagyon rövid filmek fesztiválját, és nemrég ért véget a Dokumentumfilm-fesztivál.
– Öt évvel ezelőtt a Székelyföld Napokon vetődött fel a kérdés, hogy teremtsünk egy fórumot a székelyföldi dokumentumfilmeknek. A Kovászna Megyei Kulturális Központ is bekapcsolódott, de időközben kiderült, hogy évi rendszerességgel nem tudjuk izgalmassá tenni, ezért kitaláltuk, hogy kétévente lesz, felváltva a Fotográfiai Biennáléval. Idéntől a dokumentumfilm-fesztivál a Kaptár nevet kapta, s habár eddig csupán szemlejellege volt, ettől az évtől díjaztuk is az alkotásokat. Azokat a filmeket, amelyekkel a filmkészítők beneveznek a szemlére, kiajánltuk a három székelyföldi megye néhány településére, és az ottani kulturális vezetők választottak. Harminc film érkezett be idén, bárki benevezhetett, aki dokumentumfilmet készít Székelyföldről – mondta Szabó Károly. Nyilván, elsősorban a székelyföldi alkotókat érdekelte, de sok külföldi is elküldte alkotását. A szervező szerint idén nem volt olyan nagy érdeklődés a dokumentumfilm iránt, valószínűleg azért, mert a helyi alkotóknak – rajta kívül – nem volt új filmjük. A tapasztalat azt mutatja, hogy friss filmek bemutatásakor rendszerint teltház van.
– A Filmtettfeszt idén volt húszéves, és azért éreztem fontosnak csatlakozni már a legelején, mert lehetőséget kapunk jó magyar játékfilmeket vetíteni ingyen, nagyteremben, rendes körülmények között. Voltak próbálkozásaink autós mozival is, kinti helyszíneken is vetítettünk – fogalmazott Szabó Károly, aki magánemberként is számos filmet hozott el Székelyudvarhelyre, legutóbb Wass Albertnek A funtineli boszorkányát vetítették a városi moziban.
Mint mondta, jó kapcsolatot ápol az ország néhány filmforgalmazójával, tőlük kapja a filmajánlatokat, de idén már nem lesz több vetítés.
A Primanimafeszt – ami októberben zajlott a könyvtárban – gyermekeknek szóló animációs filmek versenye. A gyermekek képes szavazólappal dönthetnek arról, hogy melyik film tetszett jobban.
A könyvtár alagsorában folyamatosak a kiállítások, nemrég a Schenk-babákat tekinthették meg, jelenleg pedig, november 9-ig, A magyar géniuszok címmel, Pálfi György tudománytörténeti vándorkiállítása látogatható, amely a Magyarországon született tudós elmék világraszóló eredményeit mutatja be képekben.
Forrás: https://hargitanepe.eu/zajlik-az-elet-a-konyvtar-alagsoraban/
Nyílt nap a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban
Rendhagyó eseményre, másféle nyitásra került sor 2018. október 29-én 18 órától, a napi közönségszolgálati program után a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban.
Ezúttal a könyvtár munkatársai betekintést engedtek a háttérmunkába, beszéltek sikeres pályázatokról, szakmai célkitűzésekről, már létező, valamint a jövőben lehetséges partnerségekről. A legkisebb könyvtárhasználók birtokba vették az újonnan kialakított gyerekklubbot, miközben a szülők, szakemberek, előadóművészek az iskoláskor előtti olvasásra nevelés jelentőségéről értekeztek. Ezt követően a résztvevők a könyvtári szolgáltatásokat segítő műszaki eszközökkel ismerkedhettek. A gyergyói könyvtár felszereltsége pályázati forrásokból gyarapodott, jelenleg okostábla és tartozékok segítik az intézményben zajló oktatási programokat, megfelelő eszközökkel várják az olvasni vágyó gyengénlátókat. A továbbiakban az olvasószolgálattal kapcsolatos rutinműveletek jelentősen kevesebb időt fognak igénybe venni, mivel az intézmény hamarosan áttér a vonalkódos kölcsönzésre. A szükséges műszaki eszközöhöz kollégáink szintén pályázati úton jutottak hozzá.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/670/nyilt-nap-esti-zaras-utan-a-gyergyoszentmiklosi-varosi-konyvtarban
https://szekelyhon.ro/aktualis/gyermekklub-indul-a-gyergyoszentmiklosi-konyvtarban
Névadó ünnepség a Borszéki Városi Könyvtárban
Kamenitzky Antal (1947-2015) borszéki költő és képzőművész nevét vette fel a Borszéki Városi Könyvtár. Kamenitzky Antal neve a borszéki művelődési ház és könyvtár homlokzatán a szülőföld ismeretét, szeretetét és egyben a helyi értékek megbecsülését is jelképezi. A 2018. október 13-án szervezett névadó ünnepségen felidézték a költő munkásságát.. A Kájoni János Megyei Könyvtár is képviseltette magát az eseményen.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/660/nevado-unnepseg-a-borszeki-varosi-konyvtarban
Az erdélyi magyarság helyzetét ismertető köteteket mutattak be Strasbourgban
Az erdélyi magyarság helyzetét, az elmúlt 25 év kisebbségvédelmi törekvéseit ismertető, angol nyelvű köteteket mutattak be Strasbourgban, az Európai Parlamentben. Sógor Csaba és Winkler Gyula EP-képviselők meghívására a Kós Károly Akadémia Alapítvány gondozásában megjelent két tanulmánykötetről Kovács Péter, az alapítvány alelnöke, valamint Kiss Tamás szociológus beszélt a Minority Intergroup gyűlésén.
Kiss Tamás szociológus, a romániai magyarság helyzetét bemutató kötet egyik szerzője szerint azért fontos ilyen helyzetjelentéseket elkészíteni angolul, hogy az erdélyi magyar közösség helyzetét máshol is megismerjék, illetve ezt egy összehasonlító kontextusba tudják behelyezni. „Az ilyen esettanulmányok ebben az irányban jelentenek nagyon fontos lépést, az összehasonlító kutatásnak az az előnye is megvan, hogy az erdélyi magyarokkal kapcsolatos, sokszor magától értetődő tapasztalatokat más és új szempontok szerint lehet elemezni” – hangsúlyozta a szerző.
A két angol nyelvű kötetet kétszáz EP-képviselőhöz juttatják el, megkapják a Hagyományos Kisebbségek, Nemzeti Közösségek és Nyelvek frakcióközi csoport (Minority Intergroup) tagjai mellett az Európai Parlament Állampolgári jogok, bel- és igazságügy (LIBE) és a Kultúra és oktatás (CULT) szakbizottságok tagjai is. A The 25 Years of Minority Protection Policy Making. 25 Years of Minority Legislation. A Contextual Analysis of the Hungarian Minority in Romania című kötetek szerzője Horváth István, Bogdán Andrea és Mohácsek Magdolna, a The situation of the Hungarian Minority in Romania 26 Years after the Fall of the Communist Regime című könyvet Kiss Tamás, Barna Gergő és Székely István jegyzi.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=10867&Az_erdelyi_magyarsag_helyzetet_ismerteto_koteteket_mutattak_be_Strasbourgban
„Könyvtár, ami összeköt” ösztöndíjprogram
Az idei ösztöndíjprogram tíz, határon túli könyvtáros szakember és hat, budapesti könyvtárakból delegált kolléga részvételével zajlik Budapesten, az Országgyűlési Könyvtárban, 2018. október 13. és november 9. között.
Az idei ösztöndíj nyertesei: Bak Ágnes (Románia), Illyés-Gulácsi Andrea (Románia), Kolumbán Melinda (Románia), Nyilas Csilla (Románia), Smidt Veronika (Szlovákia), Tóth Andrea (Szlovákia), Ficze Tímea (Szerbia), Molnár István (Ukrajna), Bús Péter János (Magyarország), Takács Eszter Judit (Magyarország).
Az Országgyűlési Könyvtár Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok együttműködését célzó ösztöndíjprogramja során a résztvevőknek az elmúlt évekhez hasonlóan ezúttal is alkalmuk nyílik ellátogatni számos magyarországi könyvtárba, ezáltal megismerve a vonatkozó könyvtári rendszer sajátosságait, intézménytípusait. A kollégák természetesen hosszabb időt töltenek az Országgyűlési Könyvtárban, ahol nem csak intézményünk, hanem a felettes szervezeti egység, a Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatóság munkájában is elmélyedhetnek. Mindemellett szakmai kirándulások is várják vendégeinket, melyek lehetőséget teremtenek a személyes kapcsolatépítésre és tapasztalatcserére.
A könyvtári programmal egyidőben, azzal időnként találkozva, zajlik a „Múzeum határok nélkül” című ösztöndíjprogram, amelynek keretében hat, határon túli és három magyarországi muzeológus tölthet egy hónapot az Országgyűlési Múzeumban.
Forrás: https://www.ogyk.hu/hu/blog/posts/szombaton-indul-a-konyvtar-ami-osszekot-oesztondijprogram
http://forumhungaricum.hu/kulturkincs/tudositas-a-karpat-medencei-konyvtarosok-talalkozojarol/?fbclid=IwAR3CQaiCgjzl2aE6Ks2dUDute6bZVcz4gxN4Z-D00c_ZrCyJ9MZoWOSIvZ4
A Könyv Éve lesz 2019 Romániában
A román szenátus elfogadta az ezzel kapcsolatos törvénytervezetet. Eszerint a tanulók hetente találkozni fognak közismert személyekkel: írókkal és újságírókkal, akik részleteket fognak felolvasni a diákoknak irodalmi művekből, hogy őket is olvasásra buzdítsák. A tervezet szerint a Román Televízió és a Rádió beszámol a Könyv Éve kapcsán szervezett eseményekről.
Forrás: http://erdelyfm.ro/a-konyv-eve-lesz-2019-2/
Romániai könyvtárak a statisztika tükrében
Az Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint Erdélyben Kolozs megyében olvasnak a legtöbben. Országos viszonylatban Kolozs megye 157 ezer könyvtárba járó olvasójával, Bukarest és Jász (Iași) megye után a harmadik helyet foglalja el. Bukarestben 285 ezer könyvtári aktív regisztrációt tartanak számon, Jász megyében pedig 159 ezret. Őket követi Szucsáva megye 134 ezer olvasóval, Temes 130 ezer olvasóval, Prahova megye 119 ezer olvasóval, Argeș megye 110 ezer olvasóval stb. Könyvtárainak száma szerint Kolozs megye a 8. helyet foglalja el 293 könyvtárral. Őt megelőzi Jász megye 450, Argeș megye 376, Bákó megye 358, Prahova 348, Bukarest 339, Szucsáva megye 305, és Dolj megye 303 könyvtárral. Maros megye 275 könyvtárával a 12. helyet, Hargita megye 167 könyvtárral és Kovászna megye 151 könyvtárral a 32., illetve a 36. helyre került. Az elmúlt 17 év során azonban az aktív olvasók országos száma 2,77 millióval csökkent. 2000-ben például 6 millió aktív olvasót tartottak számon Romániában, ez a szám 2017-re 3,23 millióra csökkent.
Forrás és teljes cikk itt: http://itthon.transindex.ro/?hir=53293
Forrás: https://www.edupedu.ro/bibliotecile-din-fiecare-judet-si-cati-cititori-le-mai-trec-pragul
Szabó Károly a székelyudvarhelyi Városi Könyvtár Látvány- és hangzóanyagtárának vezetőjeként számos filmes rendezvényt szervezett az utóbbi hetekben Székelyudvarhelyen.
A könyvtár egyébként is több filmes eseménynek ad otthont, júniusban szervezik minden évben a Nagyon rövid filmek fesztiválját, és nemrég ért véget a Dokumentumfilm-fesztivál.
– Öt évvel ezelőtt a Székelyföld Napokon vetődött fel a kérdés, hogy teremtsünk egy fórumot a székelyföldi dokumentumfilmeknek. A Kovászna Megyei Kulturális Központ is bekapcsolódott, de időközben kiderült, hogy évi rendszerességgel nem tudjuk izgalmassá tenni, ezért kitaláltuk, hogy kétévente lesz, felváltva a Fotográfiai Biennáléval. Idéntől a dokumentumfilm-fesztivál a Kaptár nevet kapta, s habár eddig csupán szemlejellege volt, ettől az évtől díjaztuk is az alkotásokat. Azokat a filmeket, amelyekkel a filmkészítők beneveznek a szemlére, kiajánltuk a három székelyföldi megye néhány településére, és az ottani kulturális vezetők választottak. Harminc film érkezett be idén, bárki benevezhetett, aki dokumentumfilmet készít Székelyföldről – mondta Szabó Károly. Nyilván, elsősorban a székelyföldi alkotókat érdekelte, de sok külföldi is elküldte alkotását. A szervező szerint idén nem volt olyan nagy érdeklődés a dokumentumfilm iránt, valószínűleg azért, mert a helyi alkotóknak – rajta kívül – nem volt új filmjük. A tapasztalat azt mutatja, hogy friss filmek bemutatásakor rendszerint teltház van.
– A Filmtettfeszt idén volt húszéves, és azért éreztem fontosnak csatlakozni már a legelején, mert lehetőséget kapunk jó magyar játékfilmeket vetíteni ingyen, nagyteremben, rendes körülmények között. Voltak próbálkozásaink autós mozival is, kinti helyszíneken is vetítettünk – fogalmazott Szabó Károly, aki magánemberként is számos filmet hozott el Székelyudvarhelyre, legutóbb Wass Albertnek A funtineli boszorkányát vetítették a városi moziban.
Mint mondta, jó kapcsolatot ápol az ország néhány filmforgalmazójával, tőlük kapja a filmajánlatokat, de idén már nem lesz több vetítés.
A Primanimafeszt – ami októberben zajlott a könyvtárban – gyermekeknek szóló animációs filmek versenye. A gyermekek képes szavazólappal dönthetnek arról, hogy melyik film tetszett jobban.
A könyvtár alagsorában folyamatosak a kiállítások, nemrég a Schenk-babákat tekinthették meg, jelenleg pedig, november 9-ig, A magyar géniuszok címmel, Pálfi György tudománytörténeti vándorkiállítása látogatható, amely a Magyarországon született tudós elmék világraszóló eredményeit mutatja be képekben.
Forrás: https://hargitanepe.eu/zajlik-az-elet-a-konyvtar-alagsoraban/
Nyílt nap a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban
Rendhagyó eseményre, másféle nyitásra került sor 2018. október 29-én 18 órától, a napi közönségszolgálati program után a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban.
Ezúttal a könyvtár munkatársai betekintést engedtek a háttérmunkába, beszéltek sikeres pályázatokról, szakmai célkitűzésekről, már létező, valamint a jövőben lehetséges partnerségekről. A legkisebb könyvtárhasználók birtokba vették az újonnan kialakított gyerekklubbot, miközben a szülők, szakemberek, előadóművészek az iskoláskor előtti olvasásra nevelés jelentőségéről értekeztek. Ezt követően a résztvevők a könyvtári szolgáltatásokat segítő műszaki eszközökkel ismerkedhettek. A gyergyói könyvtár felszereltsége pályázati forrásokból gyarapodott, jelenleg okostábla és tartozékok segítik az intézményben zajló oktatási programokat, megfelelő eszközökkel várják az olvasni vágyó gyengénlátókat. A továbbiakban az olvasószolgálattal kapcsolatos rutinműveletek jelentősen kevesebb időt fognak igénybe venni, mivel az intézmény hamarosan áttér a vonalkódos kölcsönzésre. A szükséges műszaki eszközöhöz kollégáink szintén pályázati úton jutottak hozzá.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/670/nyilt-nap-esti-zaras-utan-a-gyergyoszentmiklosi-varosi-konyvtarban
https://szekelyhon.ro/aktualis/gyermekklub-indul-a-gyergyoszentmiklosi-konyvtarban
Névadó ünnepség a Borszéki Városi Könyvtárban
Kamenitzky Antal (1947-2015) borszéki költő és képzőművész nevét vette fel a Borszéki Városi Könyvtár. Kamenitzky Antal neve a borszéki művelődési ház és könyvtár homlokzatán a szülőföld ismeretét, szeretetét és egyben a helyi értékek megbecsülését is jelképezi. A 2018. október 13-án szervezett névadó ünnepségen felidézték a költő munkásságát.. A Kájoni János Megyei Könyvtár is képviseltette magát az eseményen.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/660/nevado-unnepseg-a-borszeki-varosi-konyvtarban
Az erdélyi magyarság helyzetét ismertető köteteket mutattak be Strasbourgban
Az erdélyi magyarság helyzetét, az elmúlt 25 év kisebbségvédelmi törekvéseit ismertető, angol nyelvű köteteket mutattak be Strasbourgban, az Európai Parlamentben. Sógor Csaba és Winkler Gyula EP-képviselők meghívására a Kós Károly Akadémia Alapítvány gondozásában megjelent két tanulmánykötetről Kovács Péter, az alapítvány alelnöke, valamint Kiss Tamás szociológus beszélt a Minority Intergroup gyűlésén.
Kiss Tamás szociológus, a romániai magyarság helyzetét bemutató kötet egyik szerzője szerint azért fontos ilyen helyzetjelentéseket elkészíteni angolul, hogy az erdélyi magyar közösség helyzetét máshol is megismerjék, illetve ezt egy összehasonlító kontextusba tudják behelyezni. „Az ilyen esettanulmányok ebben az irányban jelentenek nagyon fontos lépést, az összehasonlító kutatásnak az az előnye is megvan, hogy az erdélyi magyarokkal kapcsolatos, sokszor magától értetődő tapasztalatokat más és új szempontok szerint lehet elemezni” – hangsúlyozta a szerző.
A két angol nyelvű kötetet kétszáz EP-képviselőhöz juttatják el, megkapják a Hagyományos Kisebbségek, Nemzeti Közösségek és Nyelvek frakcióközi csoport (Minority Intergroup) tagjai mellett az Európai Parlament Állampolgári jogok, bel- és igazságügy (LIBE) és a Kultúra és oktatás (CULT) szakbizottságok tagjai is. A The 25 Years of Minority Protection Policy Making. 25 Years of Minority Legislation. A Contextual Analysis of the Hungarian Minority in Romania című kötetek szerzője Horváth István, Bogdán Andrea és Mohácsek Magdolna, a The situation of the Hungarian Minority in Romania 26 Years after the Fall of the Communist Regime című könyvet Kiss Tamás, Barna Gergő és Székely István jegyzi.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=10867&Az_erdelyi_magyarsag_helyzetet_ismerteto_koteteket_mutattak_be_Strasbourgban
„Könyvtár, ami összeköt” ösztöndíjprogram
Az idei ösztöndíjprogram tíz, határon túli könyvtáros szakember és hat, budapesti könyvtárakból delegált kolléga részvételével zajlik Budapesten, az Országgyűlési Könyvtárban, 2018. október 13. és november 9. között.
Az idei ösztöndíj nyertesei: Bak Ágnes (Románia), Illyés-Gulácsi Andrea (Románia), Kolumbán Melinda (Románia), Nyilas Csilla (Románia), Smidt Veronika (Szlovákia), Tóth Andrea (Szlovákia), Ficze Tímea (Szerbia), Molnár István (Ukrajna), Bús Péter János (Magyarország), Takács Eszter Judit (Magyarország).
Az Országgyűlési Könyvtár Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok együttműködését célzó ösztöndíjprogramja során a résztvevőknek az elmúlt évekhez hasonlóan ezúttal is alkalmuk nyílik ellátogatni számos magyarországi könyvtárba, ezáltal megismerve a vonatkozó könyvtári rendszer sajátosságait, intézménytípusait. A kollégák természetesen hosszabb időt töltenek az Országgyűlési Könyvtárban, ahol nem csak intézményünk, hanem a felettes szervezeti egység, a Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatóság munkájában is elmélyedhetnek. Mindemellett szakmai kirándulások is várják vendégeinket, melyek lehetőséget teremtenek a személyes kapcsolatépítésre és tapasztalatcserére.
A könyvtári programmal egyidőben, azzal időnként találkozva, zajlik a „Múzeum határok nélkül” című ösztöndíjprogram, amelynek keretében hat, határon túli és három magyarországi muzeológus tölthet egy hónapot az Országgyűlési Múzeumban.
Forrás: https://www.ogyk.hu/hu/blog/posts/szombaton-indul-a-konyvtar-ami-osszekot-oesztondijprogram
http://forumhungaricum.hu/kulturkincs/tudositas-a-karpat-medencei-konyvtarosok-talalkozojarol/?fbclid=IwAR3CQaiCgjzl2aE6Ks2dUDute6bZVcz4gxN4Z-D00c_ZrCyJ9MZoWOSIvZ4
A Könyv Éve lesz 2019 Romániában
A román szenátus elfogadta az ezzel kapcsolatos törvénytervezetet. Eszerint a tanulók hetente találkozni fognak közismert személyekkel: írókkal és újságírókkal, akik részleteket fognak felolvasni a diákoknak irodalmi művekből, hogy őket is olvasásra buzdítsák. A tervezet szerint a Román Televízió és a Rádió beszámol a Könyv Éve kapcsán szervezett eseményekről.
Forrás: http://erdelyfm.ro/a-konyv-eve-lesz-2019-2/
Romániai könyvtárak a statisztika tükrében
Az Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint Erdélyben Kolozs megyében olvasnak a legtöbben. Országos viszonylatban Kolozs megye 157 ezer könyvtárba járó olvasójával, Bukarest és Jász (Iași) megye után a harmadik helyet foglalja el. Bukarestben 285 ezer könyvtári aktív regisztrációt tartanak számon, Jász megyében pedig 159 ezret. Őket követi Szucsáva megye 134 ezer olvasóval, Temes 130 ezer olvasóval, Prahova megye 119 ezer olvasóval, Argeș megye 110 ezer olvasóval stb. Könyvtárainak száma szerint Kolozs megye a 8. helyet foglalja el 293 könyvtárral. Őt megelőzi Jász megye 450, Argeș megye 376, Bákó megye 358, Prahova 348, Bukarest 339, Szucsáva megye 305, és Dolj megye 303 könyvtárral. Maros megye 275 könyvtárával a 12. helyet, Hargita megye 167 könyvtárral és Kovászna megye 151 könyvtárral a 32., illetve a 36. helyre került. Az elmúlt 17 év során azonban az aktív olvasók országos száma 2,77 millióval csökkent. 2000-ben például 6 millió aktív olvasót tartottak számon Romániában, ez a szám 2017-re 3,23 millióra csökkent.
Forrás és teljes cikk itt: http://itthon.transindex.ro/?hir=53293
Forrás: https://www.edupedu.ro/bibliotecile-din-fiecare-judet-si-cati-cititori-le-mai-trec-pragul
Ma is Benedek Elek nyomdokain cimborálnak
Ma is Benedek Elek nyomdokait kívánja követni a Sepsiszentgyörgyön megjelenő Cimbora, amely a magyar nyelvterületen az egyetlen, 10–15 éves diákoknak szóló irodalmi, kulturális folyóirat. A Cimbora az Erdélyi Médiatér Egyesületnek köszönhetően hamarosan új honlappal jelentkezik, és tervben van a Cimbora Kaláka Tábor újbóli megszervezése is. Erről beszélgettek Farkas Kinga főszerkesztővel.
Az interjú itt olvasható: https://liget.ro/studio/ma-is-benedek-elek-nyomdokain-a-kivancsi-diakok-lapja
Merítés-díj 2018: Vida Gáboré a legjobb próza
Vida Gábor Egy dadogás története című regénye meghódította a moly.hu könyves közösségi oldalt. A felhasználók által odaítélt díj történetében ez az első prózakötet, ami a közönségszavazásban és a zsűri szavazásán is az élen végzett.
Az oldalon működő Merítés magazinhoz kapcsolódó díjat immár negyedszerre ítélik oda az elmúlt év legjobb magyar könyveinek. A felhasználók négy kategóriában szavazhatnak. Elsőnek hagyományosan a széppróza győztese derült ki.
Néhány jellemző mondat a zsűri tagjai által írt véleményekből:
„Vida Gábor nemcsak saját eddigi legjobbját alkotta meg, de ezzel a kötettel egyértelműen ott a helye a legnagyobb kortárs magyar írók között is.” (giggs85)
„Egyszerre személyes és távolságtartó, kritikus és önkritikus, bevállalva a kudarcot, saját határait, közben meg olyan olvasmányélményt nyújt, amelyet nem egykönnyen felejt el az ember.” (eme)
„Őszinte, szépen megírt könyv az Egy dadogás története, ha nem is a Nagy Erdély-regény, de legalább nem is próbálja annak álcázni magát, ami külön dicséretes.” (Csabi)
„A mai 40-eseket, 50-eseket ettől a könyvtől kezdve én a dadogók generációjának fogom nevezni". (balagesh)
A győzteshez hasonlóan mindkét szavazáson egyetértésben végzett a második helyen Nádas Péter Aegon-díjas Világló részletek című könyve, míg a harmadik legtöbb szavazatot a közönségszavazáson Szeifert Natália Az altató szerekről, a zsűri szavazásán pedig Gyurkovics Tamás Mengele bőröndje című könyve kapta.
A Merítés-díj tízes listája itt található: https://moly.hu/karcok/1110630
A teljes végeredmény itt: https://moly.hu/karcok/1167468
Három kategóriában még folyik a szavazás: https://moly.hu/szavazasok/merites-dij-2018-gyermekirodalom-kozonsegdij
https://moly.hu/szavazasok/merites-dij-2018-ifjusagi-irodalom-kozonsegdij
https://moly.hu/szavazasok/merites-dij-2018-lira-kozonsegdij
A díjról és a korábbi győztesekről további információk itt olvashatók: https://hu.wikipedia.org/wiki/Mer%C3%ADt%C3%A9s-d%C3%ADj
Székelyföld-díjak idén is
Két háromszéki kitüntetettje is van idén a Székelyföld folyóiratnak. A Csíkszeredában huszonegy éve megjelenő kulturális havilap minden esztendőben díjazza szerzői közül a legkiemelkedőbbeket.
A Székelyföld-díjat ebben az évben dr. Nagy Lajos helytörténész, nyugalmazott rétyi körorvos és Karácsonyi Zsolt költő, az Erdélyi Magyar Írók Ligája elnöke vehette át. A Székely Bicskarend Díjával magyarországi szerzők munkáját értékelik, ez évben Villányi László költő, a győri Műhely folyóirat főszerkesztője érdemelte ki, Szabó Gyula-emlékdíjjal pedig pályakezdő, kötettel még nem rendelkező fiatal alkotókat méltatnak, ezt a kitüntetést Voloncs Attila ifjú kézdiszentléleki író kapta.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/117596/szekelyfold-dijak_haromszekieknek
Szent László király ábrázolásait leltározták fel
Reprezentatív, sőt exkluzív kötettel gazdagodott a művészettörténeti könyvtár azáltal, hogy a kolozsvári Verbum Kiadó megjelentette a Szent László király – Erdély védőszentje című kiadványt, amely a nagy uralkodó erdélyi megjelenítéseit veszi számba, legyenek azok oltárképeken, freskókon, egyházi pecséteken vagy köztéri szobrok által.
Bernád Rita, a gyulafehérvári egyházmegye levéltárosa a Szent László védnöksége alatt álló plébániákról (Háromszéken a nyujtódi ilyen) és a pecsétábrázolásokról ír, a székelyföldi freskókat Jánó Mihály veszi számba a kötetben, aki legismertebb szaktekintély ezeket illetően. Kiss Loránd falkép-restaurátor a Medgyes környékén frissen felfedezett leleteket foglalja össze, Barabás Kisanna levéltáros-muzeológus egy jellegzetes barokk ábrázolásról, a vizet fakasztó lovagkirályról értekezik, Szabó Tekla a három szent király együttes ábrázolásairól, Hegedűs Enikő pedig főleg az oltárokon fellelhető újkori Szent László-ábrázolásokról ír. A könyvben külön térképeken szerepelnek a falképábrázolások, az oltárképek, üvegablakok, illetve a szobrok.
Művészettopográfiai szempontból jelentős tény, hogy ilyen hosszú történetet, mint az 1068-as kerlési csatában Szent László királlyal történtek, sehol Európában nem ábrázolnak valós, történelmi személyiségről – fejtette ki Jánó Mihály. A legtöbb ábrázolás ugyan nem képvisel magas művészi színvonalat, kicsi falusi templomokban készültek, ám megmaradásuk is pont annak köszönhető, hogy nem volt pénz ezeknek a templomoknak az átépítésére, legfeljebb kicsi toldásokkal bővítették őket. A reformációban ugyan sok falképet levakoltak, átfestettek, de a 19. században tömegesen előkerülve megkapták a megfelelő megbecsülést, ami a minden felekezet által értékelt Szent László királynak szól.
Igaz, teljesen más fotón és saját terükben, helyükön megszemlélni ezeket a freskókat a maguk szuggesztivitásukban (sok helyen már pusztulófélben, ahol a gyülekezetek kihaltak), viszont Jánó Mihály szerint nem lehet eléggé értékelni, hogy ilyen minőségű színes reprodukciókat tartalmaz a könyv, holott Erdélyben szinte lehetetlen hasonlókat megjelentetni egy-egy szakkiadványban.
Forrás: https://www.hirmondo.ro/kultura/a-lovagkiralyhoz-melto-kotet/
Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.
Ma is Benedek Elek nyomdokait kívánja követni a Sepsiszentgyörgyön megjelenő Cimbora, amely a magyar nyelvterületen az egyetlen, 10–15 éves diákoknak szóló irodalmi, kulturális folyóirat. A Cimbora az Erdélyi Médiatér Egyesületnek köszönhetően hamarosan új honlappal jelentkezik, és tervben van a Cimbora Kaláka Tábor újbóli megszervezése is. Erről beszélgettek Farkas Kinga főszerkesztővel.
Az interjú itt olvasható: https://liget.ro/studio/ma-is-benedek-elek-nyomdokain-a-kivancsi-diakok-lapja
Merítés-díj 2018: Vida Gáboré a legjobb próza
Vida Gábor Egy dadogás története című regénye meghódította a moly.hu könyves közösségi oldalt. A felhasználók által odaítélt díj történetében ez az első prózakötet, ami a közönségszavazásban és a zsűri szavazásán is az élen végzett.
Az oldalon működő Merítés magazinhoz kapcsolódó díjat immár negyedszerre ítélik oda az elmúlt év legjobb magyar könyveinek. A felhasználók négy kategóriában szavazhatnak. Elsőnek hagyományosan a széppróza győztese derült ki.
Néhány jellemző mondat a zsűri tagjai által írt véleményekből:
„Vida Gábor nemcsak saját eddigi legjobbját alkotta meg, de ezzel a kötettel egyértelműen ott a helye a legnagyobb kortárs magyar írók között is.” (giggs85)
„Egyszerre személyes és távolságtartó, kritikus és önkritikus, bevállalva a kudarcot, saját határait, közben meg olyan olvasmányélményt nyújt, amelyet nem egykönnyen felejt el az ember.” (eme)
„Őszinte, szépen megírt könyv az Egy dadogás története, ha nem is a Nagy Erdély-regény, de legalább nem is próbálja annak álcázni magát, ami külön dicséretes.” (Csabi)
„A mai 40-eseket, 50-eseket ettől a könyvtől kezdve én a dadogók generációjának fogom nevezni". (balagesh)
A győzteshez hasonlóan mindkét szavazáson egyetértésben végzett a második helyen Nádas Péter Aegon-díjas Világló részletek című könyve, míg a harmadik legtöbb szavazatot a közönségszavazáson Szeifert Natália Az altató szerekről, a zsűri szavazásán pedig Gyurkovics Tamás Mengele bőröndje című könyve kapta.
A Merítés-díj tízes listája itt található: https://moly.hu/karcok/1110630
A teljes végeredmény itt: https://moly.hu/karcok/1167468
Három kategóriában még folyik a szavazás: https://moly.hu/szavazasok/merites-dij-2018-gyermekirodalom-kozonsegdij
https://moly.hu/szavazasok/merites-dij-2018-ifjusagi-irodalom-kozonsegdij
https://moly.hu/szavazasok/merites-dij-2018-lira-kozonsegdij
A díjról és a korábbi győztesekről további információk itt olvashatók: https://hu.wikipedia.org/wiki/Mer%C3%ADt%C3%A9s-d%C3%ADj
Székelyföld-díjak idén is
Két háromszéki kitüntetettje is van idén a Székelyföld folyóiratnak. A Csíkszeredában huszonegy éve megjelenő kulturális havilap minden esztendőben díjazza szerzői közül a legkiemelkedőbbeket.
A Székelyföld-díjat ebben az évben dr. Nagy Lajos helytörténész, nyugalmazott rétyi körorvos és Karácsonyi Zsolt költő, az Erdélyi Magyar Írók Ligája elnöke vehette át. A Székely Bicskarend Díjával magyarországi szerzők munkáját értékelik, ez évben Villányi László költő, a győri Műhely folyóirat főszerkesztője érdemelte ki, Szabó Gyula-emlékdíjjal pedig pályakezdő, kötettel még nem rendelkező fiatal alkotókat méltatnak, ezt a kitüntetést Voloncs Attila ifjú kézdiszentléleki író kapta.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/117596/szekelyfold-dijak_haromszekieknek
Szent László király ábrázolásait leltározták fel
Reprezentatív, sőt exkluzív kötettel gazdagodott a művészettörténeti könyvtár azáltal, hogy a kolozsvári Verbum Kiadó megjelentette a Szent László király – Erdély védőszentje című kiadványt, amely a nagy uralkodó erdélyi megjelenítéseit veszi számba, legyenek azok oltárképeken, freskókon, egyházi pecséteken vagy köztéri szobrok által.
Bernád Rita, a gyulafehérvári egyházmegye levéltárosa a Szent László védnöksége alatt álló plébániákról (Háromszéken a nyujtódi ilyen) és a pecsétábrázolásokról ír, a székelyföldi freskókat Jánó Mihály veszi számba a kötetben, aki legismertebb szaktekintély ezeket illetően. Kiss Loránd falkép-restaurátor a Medgyes környékén frissen felfedezett leleteket foglalja össze, Barabás Kisanna levéltáros-muzeológus egy jellegzetes barokk ábrázolásról, a vizet fakasztó lovagkirályról értekezik, Szabó Tekla a három szent király együttes ábrázolásairól, Hegedűs Enikő pedig főleg az oltárokon fellelhető újkori Szent László-ábrázolásokról ír. A könyvben külön térképeken szerepelnek a falképábrázolások, az oltárképek, üvegablakok, illetve a szobrok.
Művészettopográfiai szempontból jelentős tény, hogy ilyen hosszú történetet, mint az 1068-as kerlési csatában Szent László királlyal történtek, sehol Európában nem ábrázolnak valós, történelmi személyiségről – fejtette ki Jánó Mihály. A legtöbb ábrázolás ugyan nem képvisel magas művészi színvonalat, kicsi falusi templomokban készültek, ám megmaradásuk is pont annak köszönhető, hogy nem volt pénz ezeknek a templomoknak az átépítésére, legfeljebb kicsi toldásokkal bővítették őket. A reformációban ugyan sok falképet levakoltak, átfestettek, de a 19. században tömegesen előkerülve megkapták a megfelelő megbecsülést, ami a minden felekezet által értékelt Szent László királynak szól.
Igaz, teljesen más fotón és saját terükben, helyükön megszemlélni ezeket a freskókat a maguk szuggesztivitásukban (sok helyen már pusztulófélben, ahol a gyülekezetek kihaltak), viszont Jánó Mihály szerint nem lehet eléggé értékelni, hogy ilyen minőségű színes reprodukciókat tartalmaz a könyv, holott Erdélyben szinte lehetetlen hasonlókat megjelentetni egy-egy szakkiadványban.
Forrás: https://www.hirmondo.ro/kultura/a-lovagkiralyhoz-melto-kotet/
Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.
