2009. április 21-én 72-ik életévében elhunyt Lászlóffy Aladár erdélyi író, költő, műfordító és szerkesztő, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.Tordán született, a kolozsvári Református kollégiumban érettségizett. Érettségi után a magyar irodalom szakot választotta, amit szintén Kolozsváron végzett.
Pályája sokrétű, 1961-től az Irodalmi Könyvkiadó szerkesztőségében dolgozott, 1962-1969. között a Napsugár című gyermeklapnál volt szerkesztő, 1982-től, pedig az Utunk (1989-es fordulat után Helikon) című heti lap (később kéthetente megjelenő lap) főszerkesztője lett. 1994-től kultúrtörténetet oktatott a kolozsvári Babeş-Bolyai egyetemen.
Életében több mint 30 kötete jelent meg, ezek között van regény, vers, esszékötet és monográfia is. Fordításai közül a legismertebb a magyarra fordított Mircea Dinescu költő versei.
A költőtől a LEDŐLÉSI HATÁRIDŐ (Kriterion Könyvkiadó, Bukarest) 1985-ben megjelent kötetének egyik versével búcsúzúnk.
Életidő
Ha figyelem - az óra gyorsabb,
az időm folyton lemarad,
az elsiető másodpercek
gúnyolnak: Ó, ne und magad!
Ha dolgozom, vagy örömöm van,
vagy beteges, vagy bánatos
leszek - az óra még sehol sincs,
mikor már ideér a MOST.
Nem tudok bánni életemmel,
mely megnyitott kis végtelen,
s egykor ki fog derülni róla,
hogy nem tudott bánni velem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése