Megjelent a 'Szolgáltatásmenedzsment a könyvtárban' című kötet
A Könyvtári Intézet gondozásában megjelent Sohajdáné Bajnok Katalin 'Szolgáltatásmenedzsment a könyvtárban' című hiánypótló műve, amely 'A jó gyakorlat a könyvtári minőségirányítás bevezetéséhez' sorozat negyedik kötete.
A szolgáltatásmenedzsment elméletének áttekintésén túl számos megvalósult, működő jó gyakorlatot és példát mutat be a szerző, nemcsak a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár tapasztalataiból, hanem más, 'Az Év Könyvtára' címet elnyert könyvtárak életéből is. A kötet nélkülözhetetlen segédeszköz azon könyvtárosok számára, akik azt szeretnék, hogy olvasóik, könyvtáruk használói még elégedettebbek legyenek, ezért szolgáltatásaikat nemcsak megtervezik, de folyamatosan ellenőrzik, javítják és tovább is fejlesztik.
A kiadvány megrendelhető Baranya Zsófiánál, az Országos Széchényi Könyvtár kiadványtárosánál, a következő e-mail címeken: baranya.zsofia@oszk.hu, illetve kiadvanytar@oszk.hu.
Forrás: Mezey László Miklós, IFLA-HUN levelezőlista
A Könyvtári Intézet gondozásában megjelent Sohajdáné Bajnok Katalin 'Szolgáltatásmenedzsment a könyvtárban' című hiánypótló műve, amely 'A jó gyakorlat a könyvtári minőségirányítás bevezetéséhez' sorozat negyedik kötete.
A szolgáltatásmenedzsment elméletének áttekintésén túl számos megvalósult, működő jó gyakorlatot és példát mutat be a szerző, nemcsak a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár tapasztalataiból, hanem más, 'Az Év Könyvtára' címet elnyert könyvtárak életéből is. A kötet nélkülözhetetlen segédeszköz azon könyvtárosok számára, akik azt szeretnék, hogy olvasóik, könyvtáruk használói még elégedettebbek legyenek, ezért szolgáltatásaikat nemcsak megtervezik, de folyamatosan ellenőrzik, javítják és tovább is fejlesztik.
A kiadvány megrendelhető Baranya Zsófiánál, az Országos Széchényi Könyvtár kiadványtárosánál, a következő e-mail címeken: baranya.zsofia@oszk.hu, illetve kiadvanytar@oszk.hu.
Forrás: Mezey László Miklós, IFLA-HUN levelezőlista
Megkezdődött a vatikáni könyvtár kéziratainak digitalizálása
A páratlan kódexek oldalait már 2012-től online lehet olvasni. Elsőként a Palatinus-kódexeket fényképezik le oldalanként és viszik át számítógépre. Nyolcvanezer kézirat kerül digitális nyilvántartásba.
„Precedens nélküli digitalizációról van szó mennyiség és tartalom tekintetében is..., a humanista-reneszánsz kultúra páratlan művei nyernek digitális formátumot" - nyilatkozta az olasz sajtónak Cesare Pasini, a könyvtár prefektusa.
A kéziratokat egy a könyvtáron kívüli épületbe szállítják, itt fényképezik le az amerikai űrkutatási hivatalban által is használt magas szintű technológiával. Százötven fős szakértői csoport végzi a digitalizálást.
„Van olyan kódex, amelyet csak 90 fokos szögben lehet kinyitni. A legnehezebb feladatnak a miniatúrák fotózása bizonyul, nehéz az eredeti színeket, főleg az arany díszítést visszaadni. Mindezt a jelenlegi gazdasági válságban nem könnyű finanszírozni. A digitalizálás helyszínének biztonságát az erre specializált Enzo Hruby olasz cég, a Palatinus-kódexek regisztrálását pedig a heidelbergi egyetem finanszírozza" - mondta a könyvtáros.
A 2007-2010 között restaurált vatikáni könyvtárban csak tudósok férhetnek hozzá a könyvekhez, amelyeket fény nélküli bunkertermekben őriznek maximum 20 Celsius-fokos hőmérsékleten, ötven százalékos páratartalommal. Az online adatbankon keresztül a világörökség részét képező anyaghoz diákok és az érdeklődők is hozzáférhetnek.
„Precedens nélküli digitalizációról van szó mennyiség és tartalom tekintetében is..., a humanista-reneszánsz kultúra páratlan művei nyernek digitális formátumot" - nyilatkozta az olasz sajtónak Cesare Pasini, a könyvtár prefektusa.
A kéziratokat egy a könyvtáron kívüli épületbe szállítják, itt fényképezik le az amerikai űrkutatási hivatalban által is használt magas szintű technológiával. Százötven fős szakértői csoport végzi a digitalizálást.
„Van olyan kódex, amelyet csak 90 fokos szögben lehet kinyitni. A legnehezebb feladatnak a miniatúrák fotózása bizonyul, nehéz az eredeti színeket, főleg az arany díszítést visszaadni. Mindezt a jelenlegi gazdasági válságban nem könnyű finanszírozni. A digitalizálás helyszínének biztonságát az erre specializált Enzo Hruby olasz cég, a Palatinus-kódexek regisztrálását pedig a heidelbergi egyetem finanszírozza" - mondta a könyvtáros.
A 2007-2010 között restaurált vatikáni könyvtárban csak tudósok férhetnek hozzá a könyvekhez, amelyeket fény nélküli bunkertermekben őriznek maximum 20 Celsius-fokos hőmérsékleten, ötven százalékos páratartalommal. Az online adatbankon keresztül a világörökség részét képező anyaghoz diákok és az érdeklődők is hozzáférhetnek.
A magyar nyelv történetéről az első írásos emlékekig szól Róna-Tas András akadémikus West Old Turkic - The Turkic Loanwords in Hungarian I.-II. című, angol nyelvű tanulmánykötete.
A szerző elmondta, hogy az 1500 oldalas tanulmány angol nyelven jelent meg két kötetben a németországi Wiesenbadenben, egy ottani könyvkiadó tudományos sorozatában. A kötetben tíz év munkája fekszik, és azért angol nyelven jelent meg először, mert ezzel a nemzetközi tudomány számára elérhetővé válik a magyar nyelv történetének kutatása - tette hozzá.
A magyar nyelv török jövevényszavait vizsgálta tanítványaiból álló kutatócsoportjával. Az iker szó például azért is érdekes, mert a mai török nyelvben ikiznek mondják, a volga-vidéki csuvasok pedig ikernek.
„A könyvben sok új eredményt közlünk, az eddiginél jobban megismertük nyelvünket, a magyar nyelvben körülbelül 500 ugor eredetű szót rekonstruáltunk, és ennek nyomán új történelmi felfedezéseket is tettünk” - jegyezte meg az akadémikus.
A nyelv vizsgálatából kiderült, hogy Levédia nem volt külön őshazája a magyaroknak, csak Etelköz, a honfoglalás előtti utolsó lakhely része volt, ahol legalább 200 évig élt a magyarság. Az Urálon túl és a Kaukázusban sincs magyar őshaza, ezt a kötet mellékletében található történeti térképen is ábrázolják - hangsúlyozta.
A tudományos munka szótárszerűen is használható, a török eredetű szavak ábécé-sorrendben vannak benne, sok mutatóval is ellátták, megkönnyítve ezzel használatát. Róna-Tas András elmondta, hogy szó van a kötet rövidített magyar változatának kiadásáról.
A tudományos munka megjelenését és a kutatómunkát is a Magyar Tudományos Akadémia támogatta.
Forrás: http://kultura.hu/main.php?folderID=887&articleID=318388
A szerző elmondta, hogy az 1500 oldalas tanulmány angol nyelven jelent meg két kötetben a németországi Wiesenbadenben, egy ottani könyvkiadó tudományos sorozatában. A kötetben tíz év munkája fekszik, és azért angol nyelven jelent meg először, mert ezzel a nemzetközi tudomány számára elérhetővé válik a magyar nyelv történetének kutatása - tette hozzá.
A magyar nyelv török jövevényszavait vizsgálta tanítványaiból álló kutatócsoportjával. Az iker szó például azért is érdekes, mert a mai török nyelvben ikiznek mondják, a volga-vidéki csuvasok pedig ikernek.
„A könyvben sok új eredményt közlünk, az eddiginél jobban megismertük nyelvünket, a magyar nyelvben körülbelül 500 ugor eredetű szót rekonstruáltunk, és ennek nyomán új történelmi felfedezéseket is tettünk” - jegyezte meg az akadémikus.
A nyelv vizsgálatából kiderült, hogy Levédia nem volt külön őshazája a magyaroknak, csak Etelköz, a honfoglalás előtti utolsó lakhely része volt, ahol legalább 200 évig élt a magyarság. Az Urálon túl és a Kaukázusban sincs magyar őshaza, ezt a kötet mellékletében található történeti térképen is ábrázolják - hangsúlyozta.
A tudományos munka szótárszerűen is használható, a török eredetű szavak ábécé-sorrendben vannak benne, sok mutatóval is ellátták, megkönnyítve ezzel használatát. Róna-Tas András elmondta, hogy szó van a kötet rövidített magyar változatának kiadásáról.
A tudományos munka megjelenését és a kutatómunkát is a Magyar Tudományos Akadémia támogatta.
Forrás: http://kultura.hu/main.php?folderID=887&articleID=318388
E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése