Letölthető Orbán Balázs A Székelyföld leírása című könyve
Orbán
Balázsnak ősi székely család sarjaként a sors és a történelem
szeszélyéből kalandos ifjúság jutott. Egy konstantinápolyi örökség
reményében tett utazás, később a szabadságharc bukása kikényszerítette
emigráció idején, 16 és 30 éves kora között bejárta Törökországot,
Görögországot, a Közel-Keletet, majd Angliát.
Talán a
hontalanság hosszú éveinek is szerepe volt abban, hogy életét ezután
honismereti munkásságának szentelte. Az 1860-as évektől élete fő céljává
a Székelyföld bejárása vált. A tapasztalati anyagot komoly levéltári
kutatásokkal egészítette ki, hogy minél átfogóbb leírását adhassa
pátriájának.
A „Székelyföld leírása” az öt székely szék
és a Barcaság területét mutatja be. Könyvében 520 falut és várost
ismertet, a hozzájuk tartozó várromokkal, templomokkal, természeti,
régészeti kincsekkel. Nem feledkezik meg a tájban élő emberek
szokásairól, viseletéről, foglalkozásairól, táncairól, családi életéről
sem.
Munkája rengeteg, azóta eltűnt értéket mentett meg a
feledéstől, enciklopédikus gazdagságát pedig jól jellemzi, hogy a
legkülönbözőbb tudományok, mint például a néprajz, a földrajz, a
művészettörténet vagy a nyelvészet kutatói ma is haszonnal tudják
forgatni.
A könyv itt letölthető: http://letolthetokonyvek.hu/ingyeneskonyvek/orban_balazs_a_szekelyfold_leirasa/orban_balazs_a_szekelyfold_leirasa.pdf
Mérföldkő a Mikes Kelemen Programban
A
Nemzetpolitikai Államtitkárság, az OSZK és a Nemzeti Levéltár közös
sajtótájékoztatón számolt be 2016. április 18-án a Mikes Kelemen Program
eddigi eredményeiről.
2016 márciusáig 186 köbméternyi
könyvtári és levéltári dokumentum gyűlt össze az amerikai és ausztráliai
gyűjtőpontokon, ami közel 200 ezer tételt jelent. Az anyag túlnyomó
része már megérkezett Magyarországra, ahol megkezdték feldolgozását. A
mintegy 200 adományozó magánszemély és külhoni magyar szervezet a
könyveken és periodika-számokon túl aprónyomtatványokat, fotókat és
hanganyagokat is küldött.
A dokumentumokból elsősorban a
nemzeti könyvtár hungarika-gyűjteményét egészítik ki, majd az adomány
túlnyomó többségét magyarországi és határontúli közgyűjtemények számára
ajánlják fel.
Az igényelhető dokumentumok listáit
mostantól nagyjából heti rendszerességgel teszik közzé a honlapon, a
könyvek 2016 április 19-től igényelhetők.
További információk az alábbi linkeken:
A Mikes Kelemen Program: http://www.oszk.hu/mikes-program
Igényelhető dokumentumok listája: http://www.oszk.hu/mikes-program/igenyelheto-dokumentumok-listaja
Segítség (GYIK) a dokumentumok igényléséhez: http://www.oszk.hu/mikes-program/gyik
Népi játékok, játékos könyvbemutató
A
Kájoni János Megyei Könyvtárban rendhagyó, interaktív és játékos
könyvbemutatóra került sor 2016. április 6-án. A Népi játékok című,
Sepsiszentgyörgyön 2015-ben megjelent kötet szerzői voltak a könyvtár
vendégei, Benkő Éva óvoda-pedagógus, játszóház-vezető és Prezsmer
Boglárka dramaturg, drámapedagógus. A Romániai Magyar Néptánc Egyesület
és a Kovászna Megyei Művelődési Központ közös kiadványa az Oktatási
segédlet sorozat harmadik köteteként jelent meg, amelyhez CD- és
DVD-melléklet társul, és egyedi azáltal, hogy kizárólag erdélyi népi
játékokat mutatnak be a szerzők, valamint ezek pedagógiáját,
aktualitását és hagyományait. Az igényes, szép kiadványt fotók
illusztrálják, köztük számos archív felvétel. A szerzők röviden
ismertették a kiadvány tartalmát, majd ízelítőt is adtak a népi
játékokból. A felnőttek és a jelenlevő gyerekek megtapasztalhatták ismét
a közös játék örömét. A bemutatón elhangzott, hogy nagy felelősség
hárul a pedagógusokra ezen a területen is, míg a régebbi generációk még
belenőttek, egymástól tanulták ezeket a játékokat, ma a pedagógusok
feladata, hogy a felnövő generációkkal is megismertessék a már feledésbe
menő népi játékokat. A játék személyiségfejlesztő szerepéről is szó
esett.
Albert Ildikó: Szókratész védőbeszéde - könyvbemutató
A
Könyvtári Napok eseményeinek sorában, 2016. április 26-án Albert Ildikó
csíkszeredai író és klinikai pszichológus legújabb kötetét, a
Szókratész védőbeszédét mutatták be a könyvtárban, mintegy száz
érdeklődő jelenlétében. A felvidéki AB ART könyvkiadó gondozásában
látott napvilágot a kötet, amely a szerzőnek a Facebookon megjelent
rövid írásait tartalmazza. A kötetről a kiadó, Balázs F. Attila
beszélgetett a szerzővel. Balázs Éva színművész nagyszerű felolvasásában
hallhatták a jelenlevők a kötet néhány írását. A könyvbemutatót az
érdekes beszélgetés mellett László Kata és Cseh Izabella ihletett
zongora- és oboa-játéka tette igazán hangulatossá. A könyvet alkotó
szövegek rövid bölcsességek, külön-külön, önmagukban is önálló egységek,
amelyek végül egységes képpé állnak össze, és egy személyes
életfilozófia, saját világnézet bontakozik ki belőlük.
Forrás és teljes cikk itt: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/376/szokratesz-vedobeszede--albert
Tizenkét értékkel bővült az Erdélyi Magyar Értéktár
Arról
döntött az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság, hogy 12 új értékkel
fogják bővíteni a már meglévőket. A bizottság tavaly novemberben alakult
az erdélyi épített, kulturális, természeti és egyéb értékek védelme
érdekében. A tizenkét új érték között található a mikházi ferences
templom és kolostor, a Nyárádmente népi építészete, a havadtői régi
temető különleges síremlékeivel, a medgyesi ferences templom és
kolostor. A nagybányai művésztelepet és festőiskolát, a szatmárnémeti
Pannónia szállót, valamint a püspöki palotát és gyűjteményét, az ákosi
református templomot ugyancsak az erdélyi értékek közé sorolták.
A
természeti környezet kategóriában a Szászsebeshez közeli Vörös szakadék
és a Néra völgye az Ördög tavával számít erdélyi értéknek. Farkas Péter
és Szabédi László életműve is az értéktár részévé vált. További 24
érték a megyei, területi vagy helyi értéktárakba került be.
Példát mutat, mércét állít
A
90 éves Kallós Zoltán néprajzkutatót köszöntötték Kolozsváron 2016.
április 23-án, a Magyar Operában szervezett ünnepi gálán, amelyen részt
vett Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke is.
Az
est könyvbemutatóval kezdődött: Csinta Samu közíró élete nagy élményének
tartotta, hogy megírhatta A lélekmentő – Kallós Zoltán első kilencven
éve című könyvet. Elmondta, maga is a könyv írása során csodálkozott rá
Kallós életművére és arra a megbecsülésre, amely a néprajzkutatót övezi.
Hozzátette, Kallós életútját sokan feldolgozták már, ő arra törekedett,
hogy érdekes történetekkel tarkított olvasmányt adjon az olvasó kezébe.
Andrásfalvi
Bertalan néprajzkutató, volt kulturális miniszter Kallós Zoltánnak azt a
mondását idézte, hogy addig maradhatunk meg magyarnak, amíg táncolunk
és magyarul énekelünk. Hozzátette, az tud szépen táncolni, énekelni, aki
a szeretetét mutatja ezzel ki. Szerinte Kallós Zoltán azért gyűjtötte a
magyar népdalkincset, hogy ki lehessen mutatni általa a szeretetet.
Rövid
megszólalásában Kallós Zoltán is a mezőségi szórványban élő
gyermekekkel való foglalkozás fontosságáról beszélt. Megemlítette, a
magyar identitás felélesztésén, ápolásán túl a válaszúti
szórványkollégium minőséget nyújt, ezért sokszor magyar felmenőkkel nem
rendelkező szülők is oda szeretnék beíratni a gyermekeiket. Ezt a
lehetőséget azonban csak a magyaroknak és a magyar származásúaknak adják
meg.
A kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság
életműdíját adták át Kallós Zoltánnak, aki a magyar, a román és a cigány
népzene és népi hagyományok egyik legjelentősebb gyűjtője. Nagy szakmai
alázattal és kíváncsisággal végzett munkájáért a rendszerváltozás utáni
időszakban több rangos elismerést kapott.
A szellemi és
tárgyi javak és értékek fenntartásáért és az ifjúság körében való
népszerűsítéséért 1992-ben létrehozta a Kallós Zoltán Alapítványt, ennek
ajánlotta teljes vagyonát. Szülőházában, az egykori válaszúti kúriában
kiállította az általa gyűjtött népviseletek és használati tárgyak zömét.
Válaszúton évente rendeznek tábort a magyar tánc- és zenei kultúra
iránt érdeklődőknek, ahová a világ minden tájáról, Japántól Brazíliáig
érkeznek résztvevők. Kallós Zoltán válaszúti birtokán
szórványkollégiumot is létesített. A kollégiumban több mint száz olyan
mezőségi gyermeknek biztosítanak szállást és ellátást, akiknek a
településén már nem működik magyar iskola, ezért Válaszúton tanulnak.
A fordítók csodája a külföldi ismertség
A
Balassi Intézet műfordító-képzésének tizedik évfordulója alkalmából
kétnapos rendezvényen beszélgettek a műfordítás kulisszatitkairól,
nehézségeiről, eredményeiről, 2016. április 6-7-én.
Nem
is gondolnánk – hangzott el a beszélgetésen –, milyen sokan ismerik
külföldön a magyar irodalmat. A Pál utcai fiúk univerzális története
például kötelező olvasmánnyá tette a könyvet Lengyelországban, nem csoda
hát, ha 1913-as első megjelenése óta 25 kiadást élt meg. Márai Sándort
sokkal később, 2000-ben vették elő az országban, azóta azonban hatalmas
tömeg követi figyelemmel az író megjelent fordításait. A fordítóknak
köszönhetően ismerik egyre többen Európában Bodor Ádám vagy éppen Spiró
György munkáit. Utóbbinak Az Ikszek című kötete a 18. századi
Lengyelországban játszódik, mivel azonban egy kritikus történész
Lengyelország elleni támadásként értelmezte azt, az 1980-as években
visszavonták a könyv kiadását, holott a fordítás addigra megszületett.
Csak két évvel ezelőtt vették újra elő a regényt, és kerülhetett a
lengyel könyvespolcokra a történet. Ismert azonban az országban Kertész
Imre munkája is, de a lengyel piacon ma már Röhrig Gézával is
találkozhatunk.
Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése