ReMeK-e-hírlevél 2016/6. számából

Közvetlen brüsszeli pályázatok magyarul
A www.palyazatokmagyarul.eu mindenki számára elérhető, felhasználóbarát internetes felületen nyújt naprakész tájékoztatást a közvetlen uniós forrásokra pályázni kívánóknak.
Forrás: http://eupalyazatiportal.hu/kozvetlen-brusszeli-palyazatok-magyarul/

Fiatal költők és írók támogatására alapítványt hoz létre Méhes György családja
Fiatal költők és írók támogatására, valamint Méhes György irodalmi hagyatékának ápolására 100 millió forint hozzájárulással alapítványt hoz létre a Kossuth-díjas mese-, regény- és drámaíró családja - jelentette be Nagy Levente, Méhes György unokája a száz éve született erdélyi szerző tiszteletére szervezett ünnepségen Budapesten, 2016. május 14-én.
Az alapítvány fő feladata a minden évben kiosztott Méhes György Irodalmi Díj odaítélése lesz, emellett, a 2007-ben elhunyt író szellemiségét követve, ösztöndíjakkal és pályázatokkal fogja segíteni a fiatal szerzőket.
Teljes cikk itt: http://multikult.transindex.ro/?hir=9840

Kenéz Ferenc költészetéből nyújtott ízelítőt Kozma Mária
2016. május 23-án tartotta szokásos havi találkozóját a Kájoni János Megyei Könyvtár Olvasóköre. A sóvárgás birodalma című Kenéz Ferenc-kötet idén jelent meg a csíkszeredai Pallas-Akadémia kiadó gondozásban, Kozma Mária író szerkesztésében. Az olvasókör meghívottjaként a kötet megjelenése kapcsán Kozma Mária főszerkesztő a Magyarországra áttelepült költő életútjáról, munkásságáról, jelentősebb köteteiről beszélt, költészetének sajátos jegyeire is kitérve. A Sóvárgás birodalma többműfajú gyűjtemény, tartalmaz verseket, naplórészleteket, interjúkat – ezeket olvasva a Kenéz-életmű értékeit is tisztán láthatja az olvasó. A költészet lényegének keresése, boncolgatása az egész Kenéz-életművön végigvonul, ezt a gondolatot versek, versrészletek felolvasásával illusztrálta Kozma Mária. A témáról tartalmas beszélgetés alakult ki a jelenlévők között. Kenéz irodalmi munkássága mellett komoly újságírói munkát is végzett, említette meg Cseke Gábor író, aki fel is olvasott abból az internetes Kenéz-kötetből, amelyben húsz romániai magyar kisgyerek jövőképéről 1981-ben készült interjúk és ezek alapján később készült versek szembesülnek.
Az 1956-os forradalom irodalmi megjelenítése témájához kapcsolódó ismeretető is elhangzott, ezúttal dr. Pongrátz Gergely Corvin-köz 1956 cimű memoárjával kapcsolatos véleményéről a kör tagja, Somay Pál számolt be. Befejezésül Zsigmond Márton képzőművész olvasta fel Hamvas Béla 1956-tal kapcsolatos gondolatait. Cseke Gábornak a találkozóról készült részletes beszámolója elérhető az Olvasókör honlapján: https://sites.google.com/site/olvasokoer/18-tizenoetoedik-talalkozo-2016-majus-23
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/388/az-olvasokor-majusi-talalkozoja-kenez-ferenc-kolteszetebol-kozma-maria-nyujtott-izelitot

Ellenzékben, ellenszélben – Nagy Benedek új kötetének bemutatója
Ellenzékben és ellenszélben. Politikusi feljegyzések oldalnézetből (1989 december – 1993 január) címmel frissen jelent meg Nagy Benedek közíró legújabb kötete, a csíkszeredai Pallas- Akadémia kiadó gondozásában. A szerző parlamenti naplójának első részét tartalmazó könyvet 2016. május 24-én mutatták be Csíkszeredában, a Kájoni János Megyei Könyvtárban. Sarány István, a könyv szerkesztője beszélgetett a szerzővel és a kötethez jegyzeteket, névmutatót készítő Vas Rékával.
Nagy Benedek azon kevesek közé tartozik, akik szeretik dokumentálni munkájukat – hangzott el Sarány István felvezetőjében. Megírta ’56-os emlékeit, börtönéveit, életének történéseit is, Erdélyi kötéltánc címmel 2013-ban megjelent életrajzi kötetének mottója: kudarcból kovácsolj életet, otthont, hazát. Ez a mottó végigkíséri életét, hangsúlyozta Sarány, és feltette a kérdést: honnan a késztetés a naplóírásra?
Az utókor tanulságára a megtörtént eseményeket rögzíteni hasznos dolog – fejtette ki válaszában a szerző. Új kötetének alapját parlamenti jegyzetfüzetei képezik. A füzetekből, mint kiderült a beszélgetésből, legalább 45 darab őrződött meg, teleírva az 1989 és 1996 közötti két parlamenti törvényhozási ciklus ülésein készült jegyzeteivel. A kötet 1993-ig tartalmazza a feljegyzéseket, Vas Réka jegyzetei és az általa készített névmutató a szakmabeliek és az érdeklődő laikus olvasók, a mai fiatalok számára is könnyebben befogadhatóvá teszik a szöveget, amely a romániai magyar kisebbség 1989 utáni történetére, valamint az RMDSZ történetére vonatkozó számos adalékkal is szolgál. Sarány István kérdéseire válaszolva a szerző felidézte a könyvben tárgyalt időszak parlamenti csatározásait, saját vívódásait, kitért az elért eredményekre is, az egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatásáért folyó küzdelemre. A találkozón jelen lévő Székedi Ferenc közíró a közösség iránti felelősség vállalását emelte ki Nagy Benedek közéleti pályája egyik fontos jellemvonásaként.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/389/ellenzekben-ellenszelben--nagy-benedek-parlamenti-feljegyzeseibol-keszult-kotetenek-bemutatoja
 
Kiállítás Teleki Domokos tudósról, utazóról
A sáromberki születésű Teleki Domokos utazónak, útirajzírónak (1773–1798) köszönhető az első magyar nyelvű, magyar tájakat bemutató útleírás, amelyet 1796-ban, pontosan 120 évvel ezelőtt adtak ki. A Teleki–Bolyai Könyvtár ideiglenes kiállítótermében őszig látogatható tárlat kurátora Petelei Klára, a könyvtár munkatársa, aki úgy szerkesztette össze a kiállított anyagot, hogy a néző fogalmat alkothasson arról a fiatal tudósról, kutatóról, nagy utazóról, aki rövid élete alatt több tudományágban is képes volt elmélyülni, egyedit alkotni. Mivel Utazásai című művének kéziratai megőrződtek, azokat most könyvének első, magyar, illetve második, német nyelvű kiadásának kíséretében láthatják az érdeklődők. Ezek mellett néhány olyan könyv is látható a tárlókban, amelyeket a szerző megemlít, vagy amely a saját könyvtárából származik, ahogyan az az útleírás is megtekinthető, amely a híres angol utazó, Robert Townson tollából született.
A pannókon látható összeállítás Teleki Domokos négy jelentősebb útját szemlélteti: az első „egy erdélyi nemes ifjú hazafinak Magyarország felső résziben tett utazásának leírása”, amelyben a homoródi borvízről, illetve a veresvágási opállelőhelyről ír. A második utazása a „magyar nemes ifjúnak” Marosvásárhelyről tett megfigyeléseit emeli ki, ahogyan fogalmaz: „nem lehet szép városnak mondhatni, azonban sok nagy és derék épülettel bír”, megemlíti a református kollégiumot, amely „érdemes tudós tanítókkal dicsekedhetik”, illetve annak „bibliotékáját”, és azt is, hogy 1616-tól Marosvásárhely szabad királyi város.
Harmadik utazásában Kecskemétről és az ott 1794-ben bekövetkezett nagy tűzvészről ír, a negyedikben pedig „Magyarország, a Dunán fekvő alsó részén, Horvátországban, a Magyar Litorálén és Trieszt városán keresztül” tett útját meséli el 1795-ből.
Teleki Domokos – a könyvtáralapító Teleki Sámuel és Bethlen Zsuzsanna fia – Sáromberkén született 1773. szeptember 5-én, Marosvásárhelyen hunyt el 1798. szeptember 18-án. Életrajza Deé Nagy Anikó kutatásainak köszönhetően vált ismertté – hangsúlyozta Petelei Klára a megnyitón, rámutatva arra, hogy a kiállítás anyaga a Teleki Sámuel által összegyűjtött és a Tékában elhelyezett hagyaték egy részéből áll. A korán elhunyt tudós bécsi egyetemi tanulmányai után az udvar szolgálatába állt, majd Pesten, a Királyi Kúriánál jurátusként dolgozott, közben egészsége helyreállítása céljából utazni kezdett – ismertette az életutat a kiállítás kurátora. 1795-ben a jénai Természetvizsgálók Társasága tagjává választotta, 1797-ben kinevezték a marosvásárhelyi Királyi Tábla számfeletti bírájának, következő évben a jénai Ásványtani Társaság elnökének választották. Július 19-én eljegyezte Teleki Anikót, de a házasság nem köttetett meg, Domokos szeptemberben bekövetkezett halála miatt.
Forrás: http://szekelyhon.ro/aktualis/marosszek/kiallitas-teleki-domokos-tudosrol-utazorol
 
Alapszintű ingyenes fotótanfolyam a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban
Ingyenes fotográfiai kurzust szervezett a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár és a Bibliofil Alapítvány 2016. május 27. és 31. között az érdeklődőknek. A résztvevőknek Szabó Károly fényképész, a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár látvány- és hangzóanyagrészlegének vezetője tartott elméleti és gyakorlati ismertetőt a fényképezés alapjairól, a fényképezőgép felépítéséről, expozíciós és kompozíciós, valamint fénytani ismeretekről. A tanfolyam végén a résztvevők fotóiból kiállítás készült. A programot támogatta Székelyudvarhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala.
Forrás: https://www.facebook.com/events/274968206186762/

 Végrendelet mint bizonyíték a Batthyáneum-perben
Batthyány Ignác püspök végrendeletének hitelesített másolatát is csatolnia kell a perirathoz a Román Nemzeti Könyvtárnak a gyulafehérvári Batthyáneum visszaszolgáltatásáért indított per következő, 2016. július 14-i tárgyalásán.
A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye erre vonatkozó kérését a legutóbbi tárgyaláson hagyta jóvá a gyulafehérvári táblabíróság, az alapfokon zajló perben a restitúciós bizottság visszaszolgáltatást elutasító határozatának az érvénytelenítését kérte a katolikus egyház.
Az Agerpres hírügynökség szerint a Román Nemzeti Könyvtárnak, amelynek kezelésébe a gyulafehérvári közgyűjtemény tartozik, Batthyány püspök 1798. július 31-én keltezett végrendeletének hitelesített másolata mellett a latin nyelvű szöveg hitelesített fordítását is be kell mutatnia. Annak érdekében, hogy ne merüljön fel kétség a fordítás hitelességét illetően, a felek közösen választják majd ki az ennek elkészítésére alkalmas szakembert. A peranyaghoz a Batthyáneum 1948 utáni leltárait is mellékelnie kell, ugyanis az egyház azt állítja, hogy az intézmény államosításakor nem készült leltár az értékes közgyűjtemény átvételéről.
Mint ismeretes, a román kormány alárendeltségében működő restitúciós bizottság tavaly szeptemberben elutasította a Batthyáneum visszaszolgáltatását. Ezt a döntést támadta meg az egyház a bíróságon. A román államot 2012-ben kártérítés fizetésére kötelezte az Emberi Jogok Európai Bírósága amiatt, hogy évtizedeken át nem hozott döntést a Batthyáneum visszaszolgáltatása ügyében.
A Batthyáneum a legnagyobb értékű ingatlan és gyűjtemény, amelyet a katolikus egyház visszakért a román államtól. A 65 ezer kötetes, 1650 középkori kéziratot magában foglaló könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek és ősnyomtatványok háromnegyedét. A könyvtárat a kommunista állam vette el a katolikus egyháztól, és a rendszerváltozás utáni kormányok Batthyány Ignác püspök végrendeletére hivatkozva nem szolgáltatták mindeddig vissza. A püspök végrendeletében a katolikus egyházra és Erdély provinciára hagyta a páratlan értékű gyűjteményt. A román politikai elit úgy értékeli, hogy Erdély provincia jogutódjaként a román állam is jogosult a gyűjtemény tulajdonjogára.
Forrás: http://www.kronika.ro/erdelyi-hirek/vegrendelet-mint-bizonyitek-a-batthyaneum-perben

6. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
2016. május 12. és 15 között zajlott le a 6. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, amely idén is a Fogoly utcában kapott helyet. A rendezvény az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége, a Romániai Magyar Könyves Céh, illetve a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése közös szervezésében jött létre.
Az idei rendezvény központi témája Tamási Áron halálának 50. jubileuma volt, az ő közéleti szerepére, publicisztikájára fektették a hangsúlyt a könyvhéten tartott konferenciákon. A másik fontos témakör Szilágyi Domokos Öregek könyve című munkája köré szerveződött, amellyel kapcsolatban műfordításokkal, szakmai fordításokkal és a szerző halálának 40. évfordulójával is foglalkoztak.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=9779
http://www.bukarestiradio.ro/2016/05/13/egy-korty-konyv-unnepi-konyvhet-kolozsvaron/

Tamási Áronra emlékeztek Aradon
Az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör 2016. május 17-én tartotta soros munkaülését a megyei könyvtár Concordia Termében. A rendezvény első részében a közösség tagjai a napokban elhunyt Kiss Károly újságíróra emlékeztek Horváth Imre Származásom című költeményével, mely a halálról és a feltámadásról tett tanúbizonyságot.
Regéczy Éva ny. röntgen-asszisztens Egy kis szívesség című karcolatát ismertette, majd Tamási Áron írásművészete került bemutatásra az író halálának 50. évfordulója alkalmából. Nagy Gizella ny. irodalomtanár kimerítő tanulmányát színesen, élvezetesen adta elő a hallgatóságnak.
Előadása által betekintést nyerhettünk az író családi hátterébe, gyermekkorába, egyetemi tanulmányaiba, tisztviselői munkájába, amerikai tartózkodásába, irodalmi munkásságába.
Beszélt a szerző Lélekindulás (1925) című kötetéről, az Ábel-trilógiáról (1932), a Bölcső és bagoly (1953), a Vadrózsa ága (1966) című regényekről és novellisztikájáról. Megtudhattuk, hogy sajátos, egyéni hangját talán novelláiban találta meg, nem véletlenül nevezte Németh László „novella-költőnek”.
Írásai széles skálán mozognak: anekdotikusak, népiesek, liturgikusak, balladaiak, líraiak vagy tréfás népi mitológián alapuló remekművek. A mese-novellák szerkezete és cselekménye sokszínű, a szereplők az író társadalombírálatának adnak hangot. Sokszor ábránd és valóság csillog, robban vagy éppen mulattat bennük. Több munkájában rugaszkodik el a realitástól leleményes, érdekfeszítő módon, olvasmányosságát mindvégig megőrizve.
A lélekemelő előadást Kiss Anna tanítónő, Hevesi József egyházi közíró és Czernák Ferenc ny. alezredes felolvasásai illusztrálták, majd meglepetésként Kolumbánné Tamás Matild Tamási Áron vallomása című verse hangzott el.
A munkaülés befejező részében a kör tagjai egykori elnökükre, Kenyeres Pálra emlékeztek néhány költemény előadásával. A jeles költő, író, publicista Kései felismerés, Kétarcú önzés, Magamat nyugtató és Kérdés válasz nélkül című gyöngyszemeit Katona Ágnes, Brittich Erzsébet, Kolumbán Zsolt és a kör elnöke olvasták fel.
Az est agapéval és baráti beszélgetéssel ért véget.
Forrás: http://www.nyugatijelen.com/kultura/tamasi_aronra_emlekeztek.php

Meghalt Réz Pál, Széchenyi-díjas irodalomtörténész, műfordító, szerkesztő
Réz Pál 1930. július 25-én született Aradon. Budapesten tanult, magyar–francia szakon. 1951-ben a Szépirodalmi Könyvkiadó szerkesztője lett, esti tagozaton fejezte be egyetemi tanulmányait 1954-ben. 1989-ben lett a Holmi főszerkesztője, ő vezette a lapot 84 éves koráig.
Réz Pál a magyar irodalom egyik legkiválóbb ismerője volt. Sajtó alá rendezte Kosztolányi Dezső összes műveit, a 22 kötet 1969-től 1975-ig jelent meg. Életműve hihetetlenül gazdag szerkesztésekben, tanulmányokban, műfordításokban: több mint 300 szerzővel foglalkozott élete során. Déry Tibor, Ottlik Géza, Örkény István, Vas István, Tersánszky Józsi Jenő műveit rendezte sajtó alá, írt hozzájuk jegyzeteket, utószót vagy éppen a lényegre koncentráló, rövid kivonatot, fülszöveget.
Legutolsó kötete 2015 szeptemberében jelent meg, a Magvető Kiadó Tények és Tanúk című sorozatában: Réz Pál Parti Nagy Lajossal közösen írta meg memoárját, Bokáig pezsgőben címmel.
Teljes cikk itt: http://vs.hu/magazin/osszes/meghalt-rez-pal-0511#!s1

Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztője: Bákai Magdolna
 
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.