Méltó helyre került könyvadomány

2016 márciusába kaptam egy elektronikus levelet a hajdani egyetemi társamtól, és későbbi kollégámtól, a brassói 8-as számú Általános Iskola könyvtárosnőjétől, Iliena Cibucă-től, hogy iskolájukban gyereklétszám híján a magyar szekció megfog szűnni. Mindez attól lett jelentős számomra is, hogy a könyvtárban található több, mint 2500 magyar nyelvű kötet sorsáról kellett dönteni. Ha az iskolában marad, akkor a román ajkú gyerekek nem fogják használni. Ezért kérte a tanácsot tőlem, hogy hová lehetne továbbadni. Nagy felbuzdulásomba körbekérdeztem jó néhány Hargita és Kovászna megyei iskolai könyvtárost, míg végül sikerült partnert találnom az ügy lebonyolítására, a volt könyvtárosi szakon végzett egyetemi társam, Orbán Irénke személyében. Jó helyen kopogtattam! Orbán Irénke a székelyderzsi János Zsigmond Általános Iskola vezetőségével beszélt, akik örömmel fogadták a felkínált lehetőséget. Ileanaval lebeszélve 2016 október elején az Iskolai Könyvtári Világhónap idejére esvén, Székelyderzsre költözött a brassói 8. Számú Általános Iskola könyvtárának magyar nyelvű kötetei. A feldolgozása folyamatban van.

    Nagyon boldog voltam, hogy az egykori baráti kapcsolat továbbra is gyümölcsöző maradt. Köszönet Orbán Irénkének, aki helyet talált eme „ideiglenesen árván” maradt kis könyvtárnak. Ugyanakkor külön köszönet jár  Iliena Cibucă könyvtárosnőnek, aki fáradtságot nem kímélve, a kultúra javát szolgálva, nem ismervén a magyar helyesírást, mégis kiállva a sarat, komoly jegyzéket készített az átadott könyvekről. A jegyzékből az is kiderül, hogy a könyvek java része  gyerekirodalom, inkább a 7-15. év közötti olvasókat célozza meg. Többségük irodalom, és négy „kategóriába” lehet sorolni: magyar irodalom, 1945 utáni erdélyi magyar irodalom, román irodalom, valamint világirodalom. A kötetek kiadás szerint 1945-1995. közöttiek, viszont tartalmukra való tekintettel most is időtállóak. 

    Kolléganőnk azt is megtehette volna, hogy csak egyszerűen leírja ezeket a könyveket, hiszen már törvényesen is lett volna rá joga. Mint tudjuk nem tette, a legjobb utat választotta. Érdemes volt felemlíteni, mert számos vegyes nemzetiségű iskola létezett Brassóba, de nem tudni, hogy azon könyvtárak magyar nyelvű könyveivel mi lett. Csak remélni tudjuk, hogy jó helyre kerültek.

Borbé Levente,
Márton Áron Főgimnázium,
Csíkszereda