2017. április 11., kedd

Hentz Hilda – Magyar Bukarest

2017. április hetedikén, pénteken 17. órai kezdettel került sor Hentz Hilda, a Magyar Bukarest című könyvének bemutatójára. A szerzővel Farkas Réka, a kötet szerkesztője beszélgetett. Az előadás meghívottjai, Szekeres Attila Történész, és János András a könyv fordítója voltak.

Hencz Hilda könyvtárosként kezdte el kutatómunkáját. Fáradozásának megvolt az eredménye, hiszen a kötet nélkülözhetetlen és szükségszerű, a bukaresti, valamint a regáti magyarok múltjának és jelenlegi helyzetének széleskörű megismeréséhez.
A szerző első ízben 2011-ben románul tolmácsolta Bucureştiul maghiar címmel. Mivel a magyar nyelvet az élete folyamán kevésbé használta, könnyebbnek bizonyult a mű román nyelven való írása. 
 
A kötet, a bukaresti magyarok életét mutatja be kezdetektől napjainkig, amelyet négy fejezetre bontott. Az első fejezet talán a legérdekesebb, hiszen foglalkozik a havaselvi, majd az óromániai, és egyben bukaresti magyarok jelenlétével, és kulturális hálózatuk kiépítésével. A második rész azt a nehéz időszakot öleli fel, mikor a trianoni döntés után idegen állampolgárokból kisebbségiek lettek. A harmadik fejezet a bécsi döntés utáni állapotot, valamint a Ceauşescu -féle „Aranykori” helyzetet taglalja. Az utolsó fejezet az 1989-es rendszerváltástól röpíti el az olvasókat egészen jelenkori állapotokig. 

A kötetben leírt események bizton igazolják, hogy ennek a közösségnek kulturális intézményei nélkül a szórványban élő, ez esetben magyarság, teljes beolvadásra van ítélve. Elveszítheti ami a legfontosabb a megmaradáshoz: a nyelvét, vallását, és hovatartozását. Adatok halmaza bizonyítja mindezt, mely tényként szolgál az olvasónak a kötet lapozgatása közben. Mint tudjuk a legfontosabb intézmények a fennmaradáshoz a templom és az iskola, és eme „fellegvárakhoz” társulnak különböző társadalmi és kulturális egyesületek, az anyanyelven megjelenő sajtó, magyar nyelvű könyvek nyomtatása stb. Hentz Hilda külön kiemeli a bukaresti építészörökséget, amelyben tekintélyes részt vállaltak a korabeli magyar építészek. Ugyanakkor fontosnak tartotta a magyar orvosok, mérnökök, képzőművészek, zenészek, ügyvédek, közgazdászok és más kulcsfontosságú munkások bemutatását is. Mindezen jelentős személyiségek prezentálásával tudjuk meg, hogy a bukaresti magyarság hogyan járult hozzá a város fejlődéséhez.

A könyv tartalmát korabeli fotók, rajzok teszik vonzóbbá. A fontosabb bukaresti magyar személyek könnyebb visszakereshetőségét biztosítja kötet végén található névjegyzék.


Borbé Levente
könyvtáros

Nincsenek megjegyzések:

Környezettudatosságra való nevelés a Mikes Kelemen Elméleti Líceum könyvtárában... és azon kívül.

  Bárhol lehet környezettudatosságra nevelni a gyermekeket, a családban, az iskolában, de még a könyvtárban is – vallja Kiss László .   A se...