Esszépályázat Hamvas Béla emlékére
Balatonfüred Város Önkormányzata, a Magyar Írószövetség, a Tempevölgy és a Hamvas Béla Asztaltársaság esszépályázatot hirdet a 20. századi magyar és egyetemes kultúra kiemelkedő személyisége, Hamvas Béla emlékére.
A pályázat témája: „Az európai kultúra válsága”. A pályázaton minimum 15 A4-es oldal terjedelmű, a kiírás témakörét elemző, még nem publikált művel lehet részt venni.
A pályaműveket 2022. február 1-ig papíralapon kell elküldeniük az érdeklődőknek a Hamvas Béla Asztaltársaság címére.
A pályázaton részt vevő, felsőfokú tanulmányokat folytató diákok számára két, egyenként nettó 75 000 forintos díjat adományoznak a pályázat kiírói. A díjazott művek a Tempevölgy folyóirat honlapján kerülnek publikálásra.
A szervezők kérésére a borítékon fel kell tüntetni a pályázat megnevezését: Hamvas Béla esszépályázat.
Forrás: https://www.helikon.ro/
Öt százalékra csökkentette a képviselőház az elektronikus könyvek áfáját
2021. november 16-án elfogadta a román képviselőház azt a törvénytervezetet, amely 5%-ra csökenti az elektronikus könyvekre kivetett áfát.
A csökkentett, 5%-os áfát a következő termékek és szolgáltatások esetén alkalmazzák: papír alapú vagy elektronikus tankönyvek, könyvek, újságok, folyóiratok forgalmazása, kivéve azok, amelyek teljes mértékben vagy túlnyomórészt videó- vagy hanganyagot tartalmaznak, vagy amelyek teljes mértékben vagy zömében valamely terméket reklámoznak. A törvény 2022. január elsejétől lép hatályba.
Népszerű a „Hargita – táj, ember, történet” vetélkedő
Hargita megye 21 településéről 244 versenyző vett részt a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár által szervezett Hargita – táj, ember, történet című vetélkedő első fordulóján, amely november elején zárult. A könyvtár három korosztály számára hirdette meg a vetélkedőt, amelynek fő támogatója Hargita Megye Tanácsa. Megyeszerte több településről is csatlakoztak diákok, Csíkszeredából és környékéről, Székelyudvarhelyről és környékéről, továbbá gyergyócsomafalvi és gyimesközéploki csapatok is jelentkeztek. Legnagyobb létszámban a csíkszentimrei Arany János Általános Iskola jelentkezett, őket követi a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium és a csíkdánfalvi Petőfi Sándor Iskolaközpont. Az első fordulóban online feladatlapot kellett kitölteniük a versenyzőknek, amelyben Hargita megye kulturális, természeti és építészeti örökségével kapcsolatos kvízkérdésekre kellett válaszolniuk. Nemcsak 5‒8. és 9‒12. osztályos diákok jelentkezhettek háromfős csapatokban, hanem felnőttek is részt vehettek egyénileg. Az első forduló résztvevői között összesen 76 háromfős iskolai csapat volt és 17 felnőtt egyéni versenyző. Az általános iskolások mezőnyében 9 iskola 22 csapata jutott tovább a második fordulóba, az elődöntőbe: Csíkszeredából, Csíkszentimréről, Gyimesközéplokról, Csíkdánfalváról, Szentegyházáról, Kőrispatakról és Gyergyócsomafalváról. Az elődöntő során összesen 100 pontot lehetett szerezni, 13 csapat teljesített 80 pont fölött, ők a továbbjutó csapatok, akik Hargita megye 7 iskoláját, valamint a csíkszeredai Otthonoktatott tanulók csoportját képviselik a harmadik, döntő fordulóban, amely decemberben zárul. A decemberi megmérettetés dönti el, hogy kik lesznek a verseny nyertesei, ugyanakkor itt már a versenyzők kreativitása is több szerepet kap, lehetőségük lesz a csapatoknak arra, hogy megmutassák saját településük értékeit.
A megye középiskolái közül négy intézményből 15 háromfős csapat jelentkezett a versenyre. Az első fordulóban a csíkdánfalvi Petőfi Sándor Iskolaközpontból, Segítő Mária Római Katolikus Gimnáziumból és a Márton Áron Főgimnáziumból jutott tovább összesen nyolc csapat. A középiskolások számára a verseny következő fordulója már a döntő. A vetélkedőre 17 felnőtt is jelentkezett, közülük 13-an érték el a továbbjutáshoz szükséges pontszámot. Számukra is a döntő következik. A többfordulós verseny eredményhirdetésére és díjazására mindhárom korcsoportban december 15-én kerül sor a szervező könyvtárban.
Sajtóvisszhang: https://hargitanepe.ro/
Képpoézis – kiállítás a könyvtárban
Az irodalom és a képzőművészet találkozásának sajátos, nálunk kevésbé ismert műfaját, a képpoézist hivatott népszerűsíteni a gyergyószentmiklósi Pro Terra Alapítvány vándorkiállítása, amely 2021. november 19. és 30. között volt megtekinthető a Kájoni János Megyei Könyvtárban. A képpoézis bármilyen irodalmi szöveg kisatírozását jelenti, ennek során az alkotó célja a szöveg egy részének elrejtésén vagy kiemelésén keresztül új tartalmak felszínre hozása. A végeredmény így lehet egy egyszerű fekete-fehér satírozott kép, amelyen kirajzolódik egy üzenet, vagy létrejöhet akár egy művészeti alkotás is. A képpoézis célja, hogy új szereppel ruházza fel a félredobott, enyészetre ítélt könyveket, ráirányítsa a figyelmet az irodalom és képzőművészet összhangjának egyedi módszerére, alkotásra szólítsa az irodalmat, költészetet kedvelőket, megszólítsa a különböző képzőművészeti területeken alkotó művészeket. Szőcs Zsuzsa, az alapítvány elnöke, a műfaj székelyföldi meghonosítója elmondta, hogy 2019-ben ismerkedtek meg a technikával, majd férjével, Lutz Leventével alkották meg a képpoézis kifejezést is, hiszen nem létezett magyar szó az ilyen alkotásokra. A kiállítás a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt támogatásával valósult meg.
Sajtóvisszhang: https://szekelyhon.ro/
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.
Nem csak könyvet kölcsönözni
2018 óta, országos szintű programokhoz csatlakozva, STEM oktatás zajlik Hargita megye több könyvtárában, a Kájoni János Megyei Könyvtár irányításával. (STEM: Science, Technology, Engineering, Mathematics, azaz: Tudomány, Technika, Technológia, Matematika).
Bedő Melinda, a STEM oktatási programok megyei koordonátora tájékoztatása szerint jelenleg 75 Hargita megyei 10-12 éves gyerek vesz részt a Kájoni János Megyei Könyvtár által irányított és Hargita Megye Tanácsa által támogatott STEM oktatási könyvtári programokban. Az évek folyamán a szükséges eszköztár a Code Kids országos program keretében kapott készletekkel és pályázati finanszírozásokból nyert, valamint Hargita Megye Tanácsa jelentős anyagi támogatásával beszerzett eszközökkel bővült. A gyerekcsapatok a könyvtárban szerzett vagy fejlesztett villamossági, programozói és szerelői ismeretek birtokában, a Kájoni János Megyei Könyvtárból kölcsönzött eszközöket használva látványos projektek megvalósításán dolgoznak: csíkszeredai Mesterkék – vonalkövető jármű a természetvédelmi területek rombolásmentes látogatásáért; bélbori Lángelmék – akadálykerülő jármű a biztonságosabb közlekedésért; bögözi Robotzsaruk – irányított közlekedés Mókavilág megőrzéséért; csíkszentgyörgyi Hurkoló Lurkók – Gedeon, a mechanikus gúnár az olvasás népszerűsítéséért; maroshévízi Top Robotok – digitális zongora Geoge Sbârcea maroshévízi származású zeneszerző emlékezetére. A járványügyi korlátozások miatt a csapattagok egyénileg szerelik össze a Kájoni János Megyei Könyvtárból kölcsönzött alkatrészeket, és távmunkával programoznak. A STEM tevékenységekhez csatlakozott gyerekeket a korlátozások feloldása után újabb vonzó eszköz várja a könyvtárban, egy Hiwonder H3P humanoid robot. További jó hír, hogy kevesebb mint fél év múlva újabb kezdőcsapatok foglalkoztatását tervezik.
Megkönnyíti az olvasást
Nagylelkű adományozónak köszönhetően hasznos eszközzel, egy Traveller HD elektronikus nagyítóval gyarapodott a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár felszereltsége, így ezután a gyengén látók, látássérültek is könnyebben hozzáférnek a könyvekben rejtőző hasznos, érdekes tartalmakhoz.
Az adományozás közvetítője Jakab Barna István, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke volt, aki pár héttel korábban ismerkedett meg az iparban használt tesztelő és mérőműszereket forgalmazó sepsiszentgyörgyi Grimas Control cég vezetőjével, Kolumbán Ferenccel. Beszélgetésük során felvetődött, hogy van a cégnek egy elektronikus nagyítója, amelyet nem tud hasznosítani, jó lenne azonban, ha mégis be tudná tölteni rendeltetését. Ekkor került a képbe a megyei könyvtár, és az értékes adományt szívesen fogadta az intézmény nevében Szonda Szabolcs könyvtárigazgató.
Mint lapunknak elmondta, már korábban is előfordult, hogy egyes látogatóknak gondot okozott egy-egy, nagyon apró betűvel nyomtatott szöveg, számukra is nagyon hasznos lehet ez az eszköz, és mindenképpen jó, hogy szélesíthetik azok körét, akiknek a könyvtár adni tud. A közel 10 ezer lej értékű készülék nagyítja és kiemeli a szöveget, a képeket, és megengedi a különböző színkombinációk, fényerő- és kontraszt-beállítások alkalmazását. A nagyítót az olvasóteremben fogják használni, amint a járványhelyzet megengedi, hogy azt is kinyissák.
Forrás: https://www.hirmondo.ro/
Nyugdíjas lett az origami-könyvtáros
Házi ünnepségen köszöntötték kollégái Sándor Attila könyvtárost nyugdíjba vonulása alkalmából. A 2021. október 26-án a Bod Péter Megyei Könyvtárban tartott búcsúztatón számosan jelen voltak a mostani és egykori munkatársai közül, hogy erőt, egészséget, örömteli nyugdíjas éveket kívánjanak neki, a gyermekközönség nevében pedig megköszönjék azt a sok szép pillanatot, amelyet origamihajtogatás közben éltek át a társaságában.
Sándor Attila Csíkszeredában született, már fiatalkorában érzéke volt a művészetekhez, rajzversenyeken vett részt, aztán középiskolás korára a természettudomány szeretete erősödött meg benne jobban. Később a filozófia, pszichológia is érdekelte, pszichológia szakra járt az egyetemen, de ezt megszüntették, ezért végül biológia szakot végzett. Már középiskolás korában megismerkedett a hajtogatás művészetével, régi könyvekből tanulta az első modelleket, de akkor nem volt lehetősége tovább fejlődni ezen a területen. Nagyon sokat olvasott, és komolyan gyűjtötte a könyveket.
Közel tíz évig biológiatanárként dolgozott, először Dés mellett, aztán Martonfalván és Szentkatolnán tanított. Szentkatolnán a tanítás mellett kezdte el a könyvtárosi munkát, csak hetente pár alkalommal kellett nyitni, délutánonként. Ott ismerkedett meg Kiss Jenővel, a megyei könyvtár akkori igazgatójával, aki a forradalom után az intézménynél ajánlott neki állást. Így került Sepsiszentgyörgyre 1991-ben, a feleségével együtt. A könyvtárnál a rajztehetségét is kamatoztathatta különböző kiírások, reklámszövegek elkészítése során, aztán az origamival is újra kapcsolatba lépett, majd egy 1996-ban szervezett magyarországi továbbképzés után elkezdte a gyermekeknek is tanítani a hajtogatást. „Ez egy olyan kézműves foglalkozás, amivel nagyszerűen lehet fejleszteni, fegyelemre-pontosságra tanítani a gyermekeket, de más képességek kibontakozásában is segít” – mondta lapunknak. Az elmúlt évtizedek során rengeteg rendezvényen, mesetáborban tanított origamizni, az idősek otthonában is rendszeresen tart ilyen foglalkozásokat több mint tíz éve. Az olvasótermi szolgálat mellett a köteles példányok, folyóiratok, újságok, plakátok összegyűjtése is az ő munkakörébe tartozott a könyvtárban.
Az elmúlt évtizedek munkáját egy hosszú futáshoz tudná hasonlítani, amelyben a táj változott körülötte, de ő úgy érezte magát, mintha csak lebegne. „Nehéz abbahagyni, mert úgy érzem, most is oda tartozom. Olyan volt nekem a könyvtár, mint egy második család. Nemigen ismertünk senkit ebben a városban, de ott első perctől úgy fogadtak, mint régi barátot, és én is így ragaszkodtam hozzájuk. Ez a munka egy életforma: a kiszolgálás, a könyvek, a kulturális rendezvények, az origami mind-mind közel állnak hozzám. Elsősorban nem a pénzért dolgoztam, hanem azért, mert szerettem mindezt. Most elvonási tüneteket érzek, de azzal biztatom magam, hogy így több idő jut majd a kerti munkára” – fogalmazott. Rég érdekli a bonszai, a miniatűr fák alakításának a művészete, amit 1998 óta művel, mióta magánházba költöztek. Ugyanígy gyógynövénytermesztéssel is foglalkozik saját felhasználás céljából.
Az eseményről közösségi oldalán is beszámolt a könyvtár, ahol útravalóul azt kívánták neki, hogy őrizze meg derűs életszemléletét, békességet sugárzó személyiségét, magával ragadó, örökös kíváncsiságát. Amint a bejegyezésben áll, remélik, hogy a könyvtár egyedi, ünnepekhez kapcsolódó lépcsőházi díszeit ezentúl is elkészíti majd.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/
 |
| Sándor Attila a 2017-es csíkszeredai biblioterápias továbbképzőn többedmagával (balról az első) |
Minek térkép, ha appon a város? – A nagy könyvkeresés
2021. november 2-án szórakoztató játékot indított a városi könyvtár a Könyv évében, Székelyudvarhelyen. A könyvkeresés a székelyudvarhelyi önkormányzat által, 2019-ben kiadott könyvből inspirálódott, amely a 30 éve szabadon címet viseli. Az említett kötetben alkalmazott technikához hasonlóan, a könyvtár feladatsorozata is a kiterjesztett valóság technikájára épül. Tiszta sci-fi, éés: bármikor beléphetsz, ha játszani van kedved!
Szőcs Endre könyvtárigazgató bevallotta, hogy a 30 éve szabadon című könyvnek köszönhetően találkozott először olyan kiadvánnyal, ami a szövegeken és a képeken túl önmagában sokkal többet is jelenthet. A kiterjesztett valósággal ellátott képsorozatokat szóra lehet bírni, és egy applikáció segítségével meg lehet eleveníteni. A könyvtár igazgatója megragadta a lehetőséget, és bedobott egy olyan játékot, ahol a könyv mint információszerzés és a mobiltelefon mint modern digitális világ találkozik egymással.
A vetélkedő nincs korosztályhoz kötve, viszont nem kimondottan gyerekjáték: a feladatok és a kérdések nem kisgyerekeknek szólnak, inkább középiskolás diákokat, illetve felnőtteket céloznak meg – hívta fel a figyelmet a feladatok nehézségeire az igazgató.
Forrás és a teljes cikk itt: https://szem.ro/minek-terkep-
Egy napra megnyitotta kapuját a gyulafehérvári Batthyaneum a látogatók előtt
Először szerveztek nyílt napot az intézményben, azaz hivatalosan is megnyitotta kapuit a nyilvánosság előtt a gyulafehérvári Batthyáneum. Batthyány Ignác római katolikus püspök 18. század végén létesített csillagvizsgálója előtt 2021. november 17-én 11 és 17 óra között sorban álltak a látogatók. A kivételes alkalommal Adrian Cioroianu, a Román Nemzeti Könyvtár ideiglenes igazgatója arról is beszámolt, hogy az épület sürgős felújításra szorul, és elmondta, mindent megtesz, hogy ez megvalósulhasson. Románia legértékesebb könyvtára és a hozzá tartozó csillagvizsgáló a Román Nemzeti Könyvtár alegységeként működik, csak kutatók látogathatják.
A gyulafehérvári Batthyáneum a legnagyobb értékű államosított ingatlan és gyűjtemény, amelyet az erdélyi magyar egyházak visszaigényeltek a román államtól. A 65 ezer kötetes, 1650 középkori kéziratot magában foglaló könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek és ősnyomtatványok háromnegyed részét. A könyvtárat a román kommunista állam vette el a római katolikus egyháztól.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/
Mese címmel új szakmai folyóirat indul
Boldizsár Ildikó mesekutató, meseterapeuta, író és szerkesztő hivatalos szerzői oldalán jelentette be a Mese című új szakmai folyóirat megalapítását, amelynek első lapszáma várhatóan 2022. március 10-én jelenik meg. A platform másik alapítója Luzsi Margó mesemondó és meseterapeuta, az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár Gyermekkönyvtárának nyugalmazott osztályvezetője.
A Metamorphoses Meseterápiás Módszer megálmodója hírül adta továbbá, hogy a lapalapítás saját anyagi forrásukból valósul meg, és a rendelkezésre álló összeg az első négy szám nyomtatására lesz elegendő (a kezdetekben negyedévente fog megjelenni a folyóirat). A lap nyitott a mese mindegyik irányzatára, valamint minden olyan szakember számára, aki relevánsnak tartja a témát.
A missziónak nevezett kezdeményezés „elsődleges célja, hogy tájékozódási alap legyen azoknak, akik mindent tudni szeretnének a mesékről, valamint a meséket munkájuk alapjának tekintő műhelyekről és szervezetekről” – áll a közlemény folytatásában.
Forrás: https://www.prae.hu/article/
Garabontziás Lap: új művészeti-irodalmi folyóirat
A marosvásárhelyi Garabontzia Kiadó gondozásában, Garabontziás Lap címmel új művészeti-irodalmi lap indult 2021 nyarának végén, amely negyedévenként jelenik meg 64 oldalon. A lap nem kizárólagosan erdélyi alkotók közléstere, és a szépirodalmi, illetve néprajzi írások mellett más művészeti ágazatok is teret kapnak benne – számolt be Kleindl László, a kiadó vezetője.
A Garabontziás Lap igyekszik közlési lehetőséget adni minden, arra érdemes szerzőnek. Ismert alkotók és pályakezdők művei egyaránt megtalálhatóak a lap hasábjain.
Szente B. Levente erdélyi költő vállalta a főszerkesztői feladatkört, valamint Bódizs Edit és Ilyés András Zsolt látja el a külső munkatársi feladatokat. A hétköznapi gondolatmenettől nem túlságosan elrugaszkodott lírai megnyilvánulások, sajátos nyelvezetű, prózai történetek teszik olvasmányossá az új folyóiratot.
Forrás: https://www.hirmondo.ro/
Lövétei Lázár László a 2021-es Kemény Zsigmond-díjas
A kolozsvári Helikon folyóirat Kemény Zsigmondról elnevezett díját 2021-ben Lövétei Lázár László költőnek, műfordítónak ítélte oda a szerkesztőség.
Hogy mi fontos költőként és magánemberként számára? – tette fel az 1999-ben egyszer már elhangzó kérdést a díjátadó ünnepség után a moderátor, Mărcuțiu-Rácz Dóra. Az akkori válaszára Lövétei ugyan már nem emlékezett, de úgy vélte, alkotóként a csend, a csend és a csend van rá termékenyítő hatással, magánemberként pedig a szeretet.
Az egykori műhelyek, pályakezdés kérdéskörei után a nagy költőelődökhöz fűződő viszonyáról faggatta a moderátor a díjazottat – Lövétei, amellett, hogy az idei Helikonban versekkel is jelentkezett, rendszeresen írt a lap Ráolvasás rovatába. Irodalmi klasszikusokról szóló esszéi – kiegészítve a könyvtárában található könyveknek a költő által telefirkált, kiegészített lapjaival – kiemelkednek a lap ez évi anyagából, részben ezekkel a szövegekkel érdemelte ki, mint mondta Mărcuțiu-Rácz Dóra, a pénzjutalommal is járó Kemény Zsigmond-díjat.
Múltból jövendőt – Történelem hazulról
Megjelent a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesületének második könyve, Múltból jövendőt – Történelem hazulról címmel. Amint a szerkesztő, Szekeres Attila előszavából kiderül, Galbács Pál ötlete nyomán az országhatárok által szétszabdalt magyarságot képviselő, mellettük meg az óceánokon túlra sodort újságírókat, írókat kértek fel a közreműködésre. Azzal a kéréssel fordultak hozzájuk, hogy a családjukban megőrzött, a Kárpát-medencei magyarság évszázados szétszabdaltságára utaló, azzal összefüggő fotó, tárgyi emlék, levél, más dokumentum képét küldjék el, és vessék papírra az ahhoz kapcsolódó gondolataikat tömören.
A felkérésére harmincheten válaszoltak, nemcsak a Kárpát-medencéből, hanem a Székelyföldről a Hawaii-szigetekre, Ausztriába, Németországba, a Partiumból Ausztráliába, Kárpátaljáról Kanadába sodródott kollégák is.
Ajánlásként álljon itt a szerkesztő előszavából a hátsó borítóra kiemelt passzus: „Az Olvasó kezébe bocsátjuk ezt a könyvet, táplálkozzék belőle. Gondolkodjék el a maga, családja, nemzete múltján, kutasson fel, őrizzen meg és adjon tovább tárgyi emlékeket, írott és képi forrásokat, szellemi hagyományokat a maguk és utódaik gyarapodására.”
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/
Molnár Vilmos író új prózakötetéről
Kőrösi Csoma Sándor csodálatos cselekedetei – Rendhagyó legendárium címmel látott napvilágot Molnár Vilmos József Attila- és Márai-díjas csíkszeredai író legújabb prózakötete, amely a nyelvtudós életének, utazásának fehér foltjait próbálja kitölteni a mese eszközeivel. Molnár Vilmost nemcsak szerkesztőként, de fikciós világot teremtő íróként is erőteljesen foglalkoztatja Kőrösi Csoma Sándor alakja, személyisége, a vele készült interjúban kiemeli, hogy Csoma Sándor személye, élete sokakat foglalkoztat már vagy százhetvenvalahány éve: „Könyvtárnyi irodalma van a témának, az utóbbi évtizedekben is sok új írás született erről. Számos új információ bukkant fel, és néhány eddigi tévhit megcáfolódott. Nemcsak a Kárpát-medencében, de külföldön, más kontinenseken is érdeklődnek Csoma személye iránt, s ez az érdeklődés mintha még nőne is. Japánban az 1930-as években egy ottani egyetem diákjai a keleti és nyugati közös értékeket keresve odáig mentek, hogy bódhiszattvává avatták. Az, ahogy Csoma Sándor egész életét feltette egy nagy célra, az alázat, ahogy saját énjét alárendelte ennek, a törhetetlen kitartása a kortársait is elképesztette.”
Forrás és a beszélgetés itt: https://kronikaonline.ro/
Halhatatlanok – felolvasóest Gyergyószentmiklóson
Halhatatlanok címmel 2021. november 1-jén a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Elméleti Líceum diákjai helybeli írók, költők műveiből olvastak fel Bajna György közreműködésével, a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban. Felolvastak: Fodor Dorottya, Köllő Eszter, Vormair Hanna, Bajna György (aki felvételt is készített az akcióról), György Zsolt, Molnár Cs. Attila, Portik Csaba.
Forrás: https://www.facebook.com/
A felolvasás megtekinthető itt: https://www.youtube.com/watch?
Szőcs Géza-emlékest a Petőfi Irodalmi Múzeumban
Halálának első évfordulóján emlékeztek meg Szőcs Gézáról a Petőfi Irodalmi Múzeum udvarán 2021. november 5-én, egy kisebb felolvasóesten. Farkas Wellmann Endre köszöntötte az egybegyűlteket, majd elkezdődött a felolvasás. Különböző műfajú irodalmi szövegekkel fejezték ki tiszteletüket és rótták le kegyeletüket Szőcs Géza közeli ismerősei, költőtársai: Viola Szandra, Lőrincz P. Gabriella, Payer Imre, Vihar Judit, Mátyás Emőke Ibolya, Farkas Kriszta, Kassay Sára, Farkas Wellmann Endre.
Forrás: https://helyorseg.ma/rovat/
Virtuális időutazás - Új 1956-os online adatbázis vált elérhetővé
Új 1956-os adatbázist tett online elérhetővé a forradalom és szabadságharc 65. évfordulója alkalmából a Honvédelmi Minisztérium (HM) Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Katonahőseink emlékezete című projektben. A magyar katona áldozatvállalása a nagy háborúban után ez lesz a második, bárki számára ingyenesen hozzáférhető adatbázis.
Az 56online.militaria.hu aloldal az 1956-os forradalom és szabadságharc során elhunyt katonák adatait is tartalmazza. A felület emellett átfogó képet nyújt a korszak eseményeiről, kiemelkedő személyeiről, továbbá számos érdekességgel, digitális tartalommal nyújt segítséget diákok, tanárok, kutatók és a családtörténet iránt érdeklődők számára.
A honlapon elérhetővé és digitálisan kutathatóvá válik a múzeum fotóarchívumának valamennyi, 1956-hoz kötődő fényképe is. Az online katalógusban lehetőség van fellapozni a forradalomhoz kapcsolódó fotóalbumokat, és részletesen lehet keresni az eseményfotók között is. Emellett olyan fegyvereket, haditechnikai eszközöket is láthatunk az online felületen, amelyeket az október 22-én megnyílt, Magyarok – Fegyverek című időszaki kiállításon helyhiány miatt nem mutattak be. Továbbá olyan tartalmak között is böngészhetnek az érdeklődők, amelyek elolvasása, meghallgatása, megtekintése hosszabb időt vehet igénybe, így tanulmányozása akár kényelmesebb is otthonról.
Forrás: https://kultura.hu/uj-1956-os-
20. századi romániai művészet egyhelyen: a Quadro Egyesület online archívuma
Háromnyelvű online művészeti archívum indult a kolozsvári Quadro Egyesület kezdeményezésére, Arhiva Plastică néven (https://www.arhivaplastica.
Az Arhivă Plastică célja közelebb hozni a kortárs és modern képzőművészetet a művészet iránt érdeklődők széles rétegéhez, közölték a kezdeményezők. A multimédiás platform 20. századi, kortárs és modern romániai képzőművészek munkáit, életrajzát tartalmazza, kiegészülve kéziratokkal, archív fényképekkel, dokumentumokkal, vázlatfüzetekkel. A platformon az érdeklődők számos kiemelkedő romániai műalkotást megtalálnak (festmény, grafika, textilművészet, kerámia), olyan művészek élettörténete és munkái mellett, mint Aurel Ciupe, Florin Maxa, Nagy Albert, Miklóssy Gábor, Ion Vlasiu, Eugenia Pop, Victor Man, Ciprian Mureșan és sokan mások.
A Digitális Irodalmi Akadémia új tagjai
A Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) online megtartott 2021. évi tagválasztásának eredményeként négy fővel bővült a testület. A tagok döntésével az alábbi alkotók váltak a DIA új tagjává: Kemény István, Király László, Márton László, Végel László.
„Kemény István nemzedékének egyik legfontosabb, legnagyobb hatású költője. Az Erdélyben élő Király László költőként és prózaíróként is egyik legnépszerűbb, úttörő és példaadó alakja az elmúlt évtizedek határon túli magyar irodalmának. Márton László prózaírói, drámaírói és műfordítói életműve pontos, filozófiai irányultságú írásaival a mai magyar irodalom legjelentősebb és legolvasottabb teljesítményei közé tartozik. Az újvidéki Végel László az emberi lét alapkérdéseit és a kisebbségi létet elemző műveivel vált az elmúlt fél évszázad irodalmának meghatározó alkotójává” – olvasható a DIA hírében.
A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Akadémia a tagok életművét digitalizálja, és ingyenesen közzéteszi az interneten. A DIA mint digitális könyvtár indulása óta a kortárs irodalom népszerűsítésének fontos fóruma, szakmai körökben, az irodalomoktatásban és az olvasók körében is népszerű szolgáltatás.
Forrás: https://litera.hu/hirek/
Szerkesztők:
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László, alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Kovács Eszter.
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a remekehirlevel@gmail.com címen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése