Móricz Zsigmond olvasómaraton a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban

Iskolánk diákjai és pedagógusai közül többen részt vettek a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár által szervezett felolvasómaratonon, amelyet február 18-án tartottunk a Domokos Géza Könyvtár olvasótermében. 

A rendezvényt reggel 8-kor a VII. B osztály indította, majd 9 órakor a VII. A diákjai folytatták, akik az Árvácska című regényből olvastak fel. A VI. A-sok és a VII. D-sek elbeszélésekből olvastak fel, majd jöttek az V. B osztály tanulói, akik a A sas fia meg a sasfióka bemutatásával folytatták a maratont. 13 órakor érkeztek a Református Kollégium diákjai a X. F és XI. F-ből, akikhez csatlakoztak egy páran a mikós XI. A-ból és hárman az iskola alkalmazottjai közül. 14 órától a IX. C-sek olvastak fel a Judit és Eszterből, majd a II. D-sek és a II. C-sek vették át a stafétát. Ők természetesen Móricz Zsigmond verses meséiből olvastak fel, nagyon ügyesen. Az olvasómaraton, amelyen összesen több mint 200 személy vet részt, 16 órakor ért véget.

A fényképeket Kádár István készítette.

Forreiter Csilla-Éva, könyvtáros

 Forrás:http://www.szekelymikokollegium.ro/index.php?esemeny=168

Móricz felolvasó-maraton a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban

A 2014-es  Kájoni János Hargita Megyei Könyvtár által kezdeményezett maratoni felolvasáshoz csatlakozott a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium Könyvtára is.

Rövid ismertető az eseményről

     A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium kisdiákjai is bekapcsolódtak a felolvasómaratonba. Több mint 80 diák és 4 tanítónő vett részt ezen a tevékenységen.

Reggel 8 órakor kezdtünk olvasni a harmadik osztályosokkal, tanítónéni Szakács Ildikó, őket a másodikosok követték Simon Edit tanítónénivel, majd a két negyedik osztály adta egymásnak a stafétát  Tomai Gyöngyike (IV.A.) és Joó Orbán Katalin (IV.B.) tanítónénik irányításával.

A kisebbekkel a verses meséket vettük sorra, a nagyobbak pedig Fillentővel ismerkedtek. Óra végén minden osztállyal elolvastuk Iciri-piciri és A török és a tehenek meséket. Sokan emlékeztek a már óvodában tanult versikékre, együtt mondogatták az olvasóval.

Öröm volt a közös olvasás, a gyerekek nagyon szerették, mindenki szóhoz jutott, a gyengébben olvasókat sem kellett sokat noszogatni.

Fillentő belopta magát a gyerekek szívébe, és az állatmeséket is többen hazavitték olvasásra.

Ercsey Etelka,

könyvtáros

A csíkarcfalvi Mártonffy György Általános Iskola 2014-es Felolvasómaraton beszámolója

2014. február 18-án a Mártonffy György Általános Iskola is bekapcsolódott a a Kájoni János Megyei Könyvtár által meghírdetett Móricz Zsigmond Felolvasómaraton programjába.

Már egy héttel azelőtt plakátot készítettünk, amit az iskola folyosólyán kifüggesztettünk, hogy lássak mi is a célja a mozgalomnak.

A maraton már reggel 8-órától kezdődött, nagy lázzal jöttek az alsó tagozatosok, hiszen ők még nem vettek részt ilyen programon. Szívesen olvasták a Móricz Zsigmond állatmeséit, majd egy-két kisebb novellájával is megpróbálkoztak.

Az elsősök is igyekezett, annak ellenére , hogy még az egész betűt nem ismerik, a tanítónéni segítségével elolvasták több állatmeséjét, pl. Iciri-piciri; Disznó, kutya, macska, egér; Koldus verebek; Galamb, réce meg a lúd; A bölcs róka; Disznók az esőben stb., majd a végén hangosan együtt mondták a Török és a tehenek című mesét.

Az V-VIII osztályosok is szép számban részt vettek , ők a mgyar tanárnő irányításával olvasták fel a következő műveket: Hét krajcár; Február, hol a nyár;  Pityu és Bodri; Tyúkleves;  Egyszer jóllakni ; Csibe; A világ végén már szép és jó; Ami megérthetetlen; Árvácska.

Délután pedig a Dévai Szent Ferenc Alapítvány karcfalvi csoportja is kivette a részét a felolvasómaratonból, ők is szívesen olvasták Móricz Zsigmond meséit, rövidebb novelláit.

Összefoglalva 165 diák, 6 pedagógus és jómagam (könyvtáros) vettünk részt a maratonon, több mint 20 mesét,  illetve10-15 novellát olvastunk fel .

                                     Könyvtáros, Gábor Emilia

Móricz Zsigmond felolvasás a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Házában

A mára országhatárokat átívelő Felolvasómaratont 2009-ben Székelyudvarhelyen indította útjára a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont és a Cimbora Gyermekek Háza. 2014-ben a maratoni felolvasás központi helyszíne Csíkszereda, fő szervezője a Kájoni János Megyei Könyvtár.

            Az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza Könyvtára és a Joannes Kájoni Szakközépiskola diákjai, tanárai, könyvtárosa is csatlakozott az idéni felolvasómaratonhoz. A  20. századi, magyar realista prózairodalom legnagyobb alakja, a 135 évvel ezelőtt született Móricz Zsigmond  emléke előtt tisztelegtünk azzal, hogy idén az ő műveiből olvastunk fel, Benedek Elek, Orbán Balázs, Jókai Mór, Arany János, Gárdonyi Géza után.

            A három órás felolvasáson több mint 180 tanuló vett részt, és olvasott fel Móricz különböző műveiből. Leginkább részleteket választottak a diákok, de teljes elbeszélések felolvasására is sor került.

Részleteket olvastunk az Égi madár, a Légy jó mindhalálig, a Kerek Ferkó, A boldog ember, a Karácsonyi ének, A kondás legszennyesebb ingje, az Árvácska, Rokonok, Kaszások a fák alatt, Hét krajcár, A kicsi, Ebéd, Úri muri, Sárarany, Február, hol a nyár?, Az utolsó betyár, Csata, Kivilágos kivirradtig című művekből, elbeszélésekből, végig sikerült elovasni a Barbárok és Tragédia című elbeszéléseket.

            Dicséret jár a gyönyörűszép felolvasásért a Joannes Kájonis Szakközépiskola diákjainak, kiemelve a XI. A, XI. D, IX. C., X. A., XI. C, XII B., XI. G. osztályokat! Köszönet a diákokat kísérő és felkészítő pedagógusoknak, de legfőképpen Kovács Editnek, az iskola könyvtárosának a szervező munkájáért!

            Örömmel vettük tudomásul, hogy a diákok nagyon kedvelik Móricz műveit, nagy lázban válogatták a részleteket, kedvenc soraikat kiemelve a nagy magyar írótól.

Jó érzés tudni, hogy az olvasás örömmel töltötte el a tanulókat, szemmel láthatóan kedvelték a közös olvasás élményét, az együttlétet és szívből reméljük, hogy ez az élmény mindenapossá válik számukra, mert olvasni jó, jól olvasni pedig élmény!

Márdirosz Ajka

Apáczai Csere János Pedagógusok Háza Könyvtára

A rendezvény plakátja

MÓRICZ ZSIGMOND

FELOLVASÁS

az

APÁCZAI CSERE JÁNOS PEDAGÓGUSOK HÁZÁBAN

–felolvasnak a Joannes Kájoni Szakközépiskola diákjai, tanárai –

Csíkszereda

2014. február 18., 9.00 óra, Bolyai aula, II. em.

ReMeK-e-hírlevél, 2014/2. számából

Arany Sas Díj Történelmi Novellapályázat 2014
A magyar nyelv és irodalom ápolására alapított Magyar Irodalmi Lap (MIL) hároméves fennállása alatt 9000 művet tett közzé, idén ismét meghirdeti hagyományos történelmi novellapályázatát. A pályázat témája: Az egyetemes magyarság sorsa, Kárpát-medencei története. A pályamű kapcsolódhat a történelmi Magyarország egészéhez, annak bármely történelmi részéhez, tájegységéhez és a szétszórtságban élő magyarokhoz. A kiírás célja a mindenkori Magyarországon és az elszakított területeken élő magyarság értékeinek, történelmi személyiségeinek és eseményeinek bemutatása. Elvárás, hogy a pályaművek fejezzék ki azt a lelkületet, amelyben ma találtatnak a magyarok, erősítsék a nemzeti hagyományokat, a nemzeti azonosságot, a történelmi gyökereket, valamint a Kárpát-medence és a világ magyarságának egyetemességét. Életkortól, állampolgárságtól, foglalkozástól függetlenül bárki térítésmentesen benevezhet 2014. március 5-ig. A pályamű terjedelme nem haladhatja meg a 10 000 betűt (szóközökkel együtt), amelyet beszerkesztve, korrektúrázva kell feltölteni a honlapra.
Forrás: http://www.irodalmilap.net/?q=cikk/arany-sas-dij-toertenelmi-novellapalyazat-2014-0
 

A magyar kultúráért és oktatásért 2014
A Bethlen Gábor Alapkezelő pályázatot hirdetett a Romániában élő magyarság szülőföldjén való boldogulásának, Magyarországgal való sokoldalú kapcsolatai ápolásának és fejlesztésének előmozdítása, magyar nemzeti azonosságtudatának megerősítése, az oktatás és a kultúra támogatása céljából, „A magyar kultúráért és oktatásért” programban. A pályázat keretében romániai magyar szervezetek (civil szervezetek, intézmények és vállalkozások) pályázhatnak.
További információ itt: http://palyazatmenedzser.hu/2014/01/17/a-magyar-kulturaert-es-oktatasert-2014-erdely/?awt_l=6MFww&awt_m=3eznofWK2Dz4mMk

A média világa – Székedi Ferenc előadássorozata a kortárs médiáról
A média világa címmel indult előadássorozat 2014. január 14-én a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban. Május végéig kéthetente kerül sor a kortárs média kérdéseivel foglalkozó előadásokra, beszélgetésekre. Az előadó, Székedi Ferenc újságíró, közíró főleg fiatalok, elsősorban középiskolások számára szeretne kapaszkodókat nyújtani ahhoz, hogy a 21. századi média bonyolult világában képesek legyenek eligazodni. Az első előadásra érkező közönség soraiban voltak fiatalok, középiskolások és egyetemi hallgatók is, de szép számmal voltak jelen a téma iránt érdeklődő felnőttek is. Elsőként az alapfogalmakat tisztázta az előadó, a média három alaptípusát különítve el, a sajtót, az audiovizuális médiát és az online médiát, röviden felvázolva ezek főbb jellemzőit a klasszikus újságírástól a közösségi médiáig. A média világa rendkívül változó, jelenleg az átalakulások sűrűjében vagyunk –  hangzott el az előadás befejezésében. Az előadás végén a közönség soraiból is hozzászóltak a témához, érdekes beszélgetés alakult ki.
2014. január 28-án folytatódott a sorozat, a második előadás és beszélgetés középpontjában  a média-manipuláció és annak eszközei, valamint az erdélyi magyar média tabutémái voltak.
Székedi Ferenc 1971-től tevékenykedik az újságírói-szerkesztői, közírói pályán, televíziós-rádiós újságíróként, műfordítóként egyaránt ismert. 1996–2006 között a a Csíki TV főszerkesztőjeként tevékenykedett. Változatos témájú cikkei jelentek meg szinte valamennyi hazai magyar nyelvű lapban, de román nyelvűben is. Nevéhez számos forgatókönyv, dokumentumfilm, riportfilm kapcsolódik hosszú tévés szerkesztői, publicisztikai pályája során. 2008-ban az erdélyi szellemi életben rangos publicisztikai Spectator-díjat kapta meg.
A sajtóban az előadásokról: Szőcs Lóránt: Az információáradat útvesztőjében. Székelyhon.ro. 2014. január 14., Csíki Hírlap, 2014. január 15.
Forrás és teljes cikk: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/85/a-media-vilaga--eloadasok-beszelgetesek-a-kortars-mediarol
X-ek a Bolyaiak életében – könyvbemutató és előadás a könyvtárban
X-ek a Bolyaiak életében címmel jelent meg Oláh-Gál Róbert matematikatörténész, tanár, Bolyai-kutató legújabb kötete Kolozsváron, a Fehér Holló könyvsorozatban. A két Bolyai életútja és munkássága évtizedek óta foglalkoztatja a kutatót, aki a kötet művelődéstörténeti írásaiban újabb kutatásai tükrében mutatja be apa és fia mindennapjait, emberi kapcsolatait, szakmai vergődéseit. A kötet bemutatójára 2014. január 20-án több mint nyolcvan érdeklődő gyűlt össze a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében. Sarány István szerkesztő, a Fehér Holló Médiaklub tagja mutatta be a kötetet, kiemelve művelődéstörténeti értékeit. Oláh-Gál Róbert vetítéssel kísért előadása a kötetben olvasható számos érdekességre irányította a figyelmet. A kutató eddig ismeretlen adatokat is feltárt, tévedéseket is tisztázott a két Bolyai életrajzáról, baráti és rokoni kapcsolatairól. A kötet írásai számos újdonsággal szolgálnak az erdélyi művelődéstörténet iránt érdeklődő olvasóknak.
A bemutatóról a sajtóban: Pál Bíborka: X-ek a Bolyaiak életében. Könyvbemutató: Oláh-Gál Róbert kutatása. Hargita Népe, 2014. január 21.
Forrás és teljes cikk: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/89/x-ek-a-bolyaiak-eleteben--olah-gal-robert-legujabb-kotetet-mutattak-be-konyvtarunkban

Lettek ezrei költöztették át a nemzeti könyvtárat
Lettország fővárosában a mínusz 14 fokos hideg ellenére közel tizenötezren formáltak élőláncot, hogy nemzeti könyvtáruk régi épületéből az újba juttassanak 2000 könyvet. Az élőlánccal Riga Európa Kulturális Fővárosa címét ünnepelték.
A régi könyvtár 150 éves épületétől augusztusban veszi át a nemzeti könyvtár szerepét az új létesítmény. A könyvek áthelyezésének ez az emberek alkotta, több mint másfél kilométeres lánc volt az első mozzanata. Az új könyvtár polcára elsőként a Biblia egy példánya került.
Az akció amellett, hogy roppant kedves és praktikus volt, megidézte az 1989-es Balti láncot is. Akkor a balti államok 2 millió polgára országuk Szovjetuniótól való függetlenségéért 600 kilométeres láncot formált, hogy szó szerint kiálljanak az érdekeikért.
Forrás: http://kotvefuzve.postr.hu/lettek-ezrei-koltoztettek-at-a-nemzeti-konyvtarat-uj-otthonaba

„Köszönöm a sorsnak, hogy ezt a pályát választottam” – beszélgetés Fülöp Mária könyvtárossal
Fülöp Mária Bukarestben született 1940. március 11-én, de gyermekéveit már Zilahon töltötte. Ott járt iskolába, ott érettségizett az Ady Endre (volt Wesselényi) Kollégiumban. Ezt követően Bukarestben könyvtárosi technikumot végzett 1959-ben. 1963–1967 között a marosvásárhelyi Pedagógiai Főiskolán szerzett román-magyar irodalomtanári oklevelet. Negyven éven át volt a Maros Megyei Könyvtár alkalmazottja, de nyugdíjba vonulása után is napi rendszerességgel bejár munkahelyére. A lelkes könyvtárost pályájának alakulásáról, a szakma előnyeiről, hátrányairól kérdezték.
– Több évtizedes tapasztalat után, hogyan látja mi az előnye és mi a hátránya a könyvtárosi munkának?
– Vannak olyan emberek, akik hivatásuknak érzik, tekintik a szakmájukat, én ezek közé sorolom magam. Köszönöm a sorsnak, hogy ezt a pályát választottam. Ha valaki szívvel-lélekkel végzi ezt a munkát, segíthet a kultúra szinte minden területén. A hátránya talán az, hogy a köz- és anyagi megbecsülés rendszerint elmarad. De a könyvtáros nem az élvonalban dolgozó tudományos munkás, hanem inkább, fogalmazhatunk úgy, egy szükséges háttérmunkás. Kicsit olyan, mint a levéltáros, a munkája nem látszik, de szolgálhatja, tájékoztathatja az érdeklődők széles rétegét, munkája gyümölcsét azonban rendszerint más aratja le.
– Hogyan látja a könyvtárak jövőjét az e-book olvasók korában?
– A könyvtár még sok-sok ideig nem fog meghalni. Tulajdonképpen az e-bookok is könyvek, és azokat is össze kell gyűjteni valahová, ha nem egyéb, egy e-könyvtárba.
Teljes interjú itt: http://erdely.ma/kultura.php?id=157146

(H)arcos könyvek - Interjú Hajdú Áronnal
„Egyre kevesebbet törődnek azzal, hogy a szerző művét a tartalomhoz méltóan szép köntösben tárják az olvasók elé”.
Hajdú Áronnal, a több ízben is Szép könyv kategóriában kitüntetett csíkszeredai kiadó igazgatójával többek közt a könyvek esztétikájáról, a szerzőszeretetről, ökörsütős népünnepélyekről és a Bookart arcéléről beszélgettek.
Teljes interjú itt: http://erdely.ma/kultura.php?id=156320
 
Elárulta a Romániai Írószövetség, kiket jelölt idén Nobel-díjra
Nyilvánosságra hozta a Romániai Írószövetség (USR) hogy a Svéd Akadémia felkérésére kiket jelölt idén az irodalmi Nobel-díjra: Nicolae Brebant, Mircea Cărtărescut, Norman Maneát és Varujan Vosganiant. Vosganian különben az USR igazgatótanácsának alelnöke.
Nicolae Manolescu USR-elnök a jelölési kritériumokról azt mondta, "az értéket és az egyes művek idegen nyelvekre fordítását vették figyelembe".
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=8482

Román nyelven írt magyarságtörténetet mutattak be
A magyarok történelméről írt románul könyvet egy fiatal történészekből álló csoport. A Páll-Szabó Ferenc szakmai irányításával, Pócsai Sándor, Ciprian Rad, Váradi Éva-Andrea, valamint Wellmann László által írt könyvet 2014. január 30-án mutatták be Kolozsváron. A 172 oldalas kötet címe A magyarság történelme (O istorie a maghiarilor). A kiadványt Szabó Csaba kolozsvári televíziós újságíró és Eckstein-Kovács Péter politikus mutatták be.
Forrás és teljes cikk itt: http://itthon.transindex.ro/?cikk=22407

E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: bakai.magdolna@gmail.com.