2016. november 1., kedd

Novemberi évfordulók 2016


510 esztendeje, 1496. november elsején hunyt el Filippo Bounaccorsi (Philippus Callimachus Experiens) Lengyelországban élő olasz humanista költő és történetíró.

380 esztendeje, 1636. november elsején született Nicolas Boileau-Despréaux francia irodalomkritikus, költő és író.

120 éve, 1886. november elsején született Hermann Broch osztrák író, esszéíró, drámaíró, költő és filozófus.

95 éve, 1921. november elsején született Ilse Aichinger zsidó származású német ajkú osztrák írónő és költő.

170 éve, 1846. november másodikán hunyt el Eseias Tegnér svéd költő és író.

75 éve, 1941. november másodikán született Ambrus Lajos székely-magyar író, költő, szerkesztő és tanár.

40 éve, 1976. november másodikán hunyt el Szilágyi Domokos erdélyi magyar költő, író, irodalomtörténész és műfordító.

145 éve, 1871. november harmadikán született Bán Aladár (Bánvárth Károly Mór) német származású magyar műfordító, költő, irodalomtörténész és folklorista.

145 éve, 1871. november harmadikán született Hans Heinz Ewers német író, költő, filozófus, filmrendező és színész. Ismertebb műve: A vörös kő.

115 éve, 1871. november harmadikán született André Malraux francia író, esszéista és politikus.

80 éve, 1936. november harmadikán hunyt el Kosztolányi Dezső magyar író, költő, műfordító, kritikus, nyelvész, esszéista és újságíró. Kiemelkedő művei: Hajnali részegség, Halotti beszéd, Esti Kornél, Aranysárkány, Pacsirta, Édes Anna.

70 éve, 1946. november harmadikán született Döbrentei Kornél magyar író, esszéíró, költő és újságíró.

195 éve, 1821. november negyedikén született Antonio de Bofarull y Brocá katalán költő, drámaíró, régész és történész.

110 éve, 1906. november negyedikén született Horváth Imre partiumi magyar költő és újságíró.

180 éve, 1836. november ötödikén hunyt el Karel Hynek Mácha cseh költő és író.

250 éve, 1766. november hatodikán született Carlo Botta olasz történetíró.

170 éve, 1846. november hatodikán hunyt el Alexandre Csavcsavadze grúz költő, politikus és katona.

75 éve, 1941. november hatodikán hunyt el Maurice Leblanc francia krimi író és újságíró.

95 éve, 1921. november hetedikén hunyt el Pavol Hviezdoslav (Pavol Országh) magyar származású szlovák költő, drámaíró és műfordító.

525 esztendeje, 1491. november nyolcadikán született Teofilo Folengo (Girolamo Folengo) olasz költő. Leghíresebb alkotása a Baldus eposz.

210 éve, 1806. november nyolcadikán született Theodor Mügge német regényíró és elbeszélő.

295 éve, 1721. november kilencedikén született Mark Akenside angol költő és orvos.

180 éve, 1836. november kilencedikén született Szentirmay Elemér magyar író, költő és zeneszerző.

105 éve, 1911. november kilencedikén született Lakatos Demeter (Demeter László) moldvai csángó-magyar költő és meseíró.

60 éve, 1956. november kilencedikén hunyt el Aino Julia Maria Kallas finn-észt írónő, esszéista, költő és kritikus.

20 éve, 1996. november kilencedikén hunyt el Szilvási Lajos magyar író, újságíró és szerkesztő.

135 éve, 1881. november tizedikén született Falu Tamás (Balassa Lajos) magyar költő, író és jogász.

125 éve, 1891. november tizedikén hunyt el Arthur Rimbaud, a francia szimbolista költő és felfedező.

195 éve, 1821. november tizenegyedikén született Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij orosz író. Ismert nagy művei: A hasonmás, Feljegyzések a holtak házából, Feljegyzések az egérlyukból, Bűn és bűnhődés, A félkegyelmű, A játékos, A kamasz, A Karamazov testvérek.

205 éve, 1811. november tizenegyedikén született Frankenburg Adolf német származású magyar-német író, emlékíró.

225 éve, 1791. november tizenegyedikén született Katona József magyar drámaíró. Legismertebb műve a Bánk bán.

80 éve, 1936. november tizenkettedikén született Jancsik Pál erdélyi magyar költő, szerkesztő és műfordító.

45 éve, 1976. november tizenkettedikén hunyt el Jancsó Elemér erdélyi magyar irodalomtörténész, kritikus és szerkesztő.

1190 esztendeje, 826. november tizennegyedikén hunyt el Theodórosz Sztuditész (Sztudita Szent Theodorosz) bizánci görög szerzetes, egyházi író és kolostorvezető.

460 esztendeje, 1556. november tizennegyedikén hunyt el Giovanni della Casa olasz író és szónok.

460 esztendeje, 1556. november tizennegyedikén hunyt el Cornelis Everaert holland színműíró.

170 éve, 1846. november tizennegyedikén hunyt el Edward Wasilewski lengyel költő.

505 esztendeje, 1511. november tizenötödikén született Johannes Secundus holland nemzetiségű újlatin költő.

275 éve, 1741. november tizenötödikén született Johann Kaspar Lavater svájci költő, a grafológia egyik úttörője.

240 éve, 1776. november tizenötödikén született Per Henrik Ling svéd költő, gyógyító, pedagógus és vívó.

140 éve, 1876. november tizenötödikén született Anne de Noailles (Ana Elisabeta Brâncoveanu) román és görög származású francia írónő és költő.

100 éve, 1916. november tizenötödikén hunyt el Henryk Sienkiewicz lengyel író, újságíró. Ismert műve a Quo vadis.

155 éve, 1861. november tizenhatodikán született Arvid Järnefelt finn író, színműíró és újságíró.

155 éve, 1861. 1861. november tizenhatodikán született Sárosy Gyula magyar költő.

45 éve, 1971. november tizenhatodikán hunyt el Bruno Cicognani olasz író és drámaíró.

155 éve, 1861. 1861. november tizenhetedikén született Makai Emil (Fischer Emil) zsidó származású magyar költő, drámaíró és újságíró.

110 éve, 1906. november tizenhetedikén született Mario Soldati olasz író, újságíró, esszéista, filmrendező és forgatókönyvíró.

950 esztendeje, 1066. november tizennyolcadikán hunyt el Fudzsivara no Akihira japán író.

110 éve, 1906. november tizennyolcadikán született Klaus Mann német író, újságíró, műfordító, forgatókönyvíró és irodalomkritikus.

100 éve, 1916. november tizennyolcadikán született Peter Weiss német drámaíró, író, festőművész és rendező.

75 éve, 1941. november tizennyolcadikán hunyt el Emile Nelligan kanadai francia költő.

305 esztendeje, 1711. november tizenkilencedikén született Mihail Vasziljevics Lomonoszov orosz író, költő, az egységes orosz irodalmi nyelv kidolgozója.

125 éve, 1891. november tizenkilencedikén hunyt el Csiky Gergely magyar író, drámaíró és műfordító.

160 éve, 1856. november huszadikán hunyt el Bolyai Farkas erdélyi magyar matematikus drámaíró és költő.

535 esztendeje, 1481. november huszonegyedikén hunyt el Ikkjú Szódzsun japán költő, zen buddhista szerzetes.

450 esztendeje, 1566. november huszonegyedikén hunyt el Annibale Caro olasz humanista költő, drámaíró, műfordító, kritikus és numizmatikus.

205 éve, 1811. november huszonegyedikén hunyt el Heinrich von Kleist német drámaíró, költő és elbeszélő. Ismertebb drámái: Kohlhaas Mihály, Homburg hercege.

100 éve, 1916. november huszonegyedikén született Csorba Győző magyar költő és műfordító.

135 éve, 1881. november huszonkettedikén született Révay József író, költő, műfordító és irodalomtörténész.

100 éve, 1916. november huszonkettedikén hunyt el Jack London (John Griffith Chaney) amerikai író, újságíró és novellista. Ismert alkotásai: A vadon szava, Fehér agyar, Martin Eden, A beszélő kutya, Az éneklő kutya.

40 éve, 1976. november huszonharmadikán hunyt el André Malraux francia író, esszéíró és politikus.

445 esztendeje, 1571. november huszonnegyedikén hunyt el Jan Blahoslav cseh író, történetíró, levéltáros és műfordító.

190 éve, 1826. november huszonnegyedikén született Carlo Collodi olasz író, újságíró és publicista. Legismertebb műve: Pinokkió kalandjai.

55 éve, 1961. november huszonnegyedikén született Dezső Ilona Anna partiumi magyar írónő, költő és festő,

95 éve, 1921. november huszonötödikén született Rákos Sándor magyar költő, műfordító, esszéíró és kiadói szerkesztő.

285 éve, 1731. november huszonhatodikán született William Cowper angol költő és műfordító.

120 éve, 1886. november huszonhetedikén született Giovanni Battista Angioletti olasz író és újságíró.

100 éve, 1916. november huszonhetedikén hunyt el Émile Verhaeren flamand származású francia nyelven író belga költő és drámaíró.

95 éve, 1921. november huszonhetedikén született Pilinszky János francia és lengyel származású magyar költő, író, esszéíró és drámaíró. A XX. század nagy magyar költője.

10 éve, 2006. november huszonhetedikén hunyt el Határ Győző magyar író, költő, műfordító és filozófus.

135 éve, 1881. november huszonnyolcadikán született Stefan Zweig osztrák író, költő és műfordító.

35 éve, 1981. november huszonkilencedikén hunyt el Molter Károly vajdasági születésű erdélyi magyar író, kritikus és irodalomtörténész.

410 esztendeje, 1606. november harmincadikán hunyt el John Lyly angol drámaíró és író.

185 éve, 1831. november harmincadikán született Ippolito Nievo, az olasz író, újságíró és politikus.


Érdemes tudni

55 éve, 1961. november elsején hunyt el Delly-Szabó Géza magyarországi születésű erdélyi magyar zeneszerző és karnagy.

285 éve, 1726. november hatodikán hunyt el Bercsényi Miklós a Rákóczi-szabadságharc egyik meghatározó egyénisége.

160 éve, 1856. november hatodikán született Csiszér Imre Elek székely-magyar ferences szerzetes, az erdélyi ferences provincia megreformálója.

130 éve, 18886. november hatodikán született Bányai János székely-magyar geológus, muzeológus folyóiratalapító- és szerkesztő.

80 éve, 1926. november tizenegyedikén született Kallós Miklós partiumi magyar filozófus, szociológus, szerkesztő és publicista.

60 éve, 1956. november tizenkettedikén született Zakariás Erzsébet székely-magyar néprajzi szakíró.

95 éve, 1921. november tizenharmadikán hunyt el Goldziher István magyar orientalista, filológus és egyetemi tanár.

90 éve, 1926. november tizennegyedikén született Máthé Jakab székely-magyar származású nyelvészünk.

75 éve, 1941. november tizenötödikén született Suba László székely-magyar művészeti szakíró és szobrász.

240 éve, 1776. november tizenhatodikán hunyt el Ajtai Mihály székely-magyar pedagógus, történész és heraldikus.

150 éve, 1866. november tizennyolcadikán született Bartalis Ágoston székely-magyar közíró, helytörténész, közgazdász és jogász.

130 éve, 1886. november tizennyolcadikán született Vendl Aladár székely-magyar geológus, petrográfus, szedimentológus, hidrológus és egyetemi tanár.

90 éve, 1926. november tizenkilencedikén született Kostyákné Bálint Erzsébet székely-magyar művészeti szakíró, etnográfus, zenetanár és népművelő.

85 éve, 1936. november tizenkilencedikén született Jakab Sámuel erdélyi magyar geológus és földrajzi szakíró.

65 éve, 1946. november huszonkettedikén került piacra Bíró László találmánya, a golyóstoll.

130 éve, 1886. november huszonharmadikán született Borbély István erdélyi magyar irodalomtörténész, irodalmár.

60 éve, 1956. november huszonharmadikán hunyt el N. Bartha Károly székely-magyar író, etnográfus, nyelvész és tanító.

150 éve, 1866. november huszonnegyedikén született Gyalui Farkas erdélyi magyar művelődés- és irodalomtörténész, könyvtártudományi szakíró, publicista és szépíró.

165 éve, 1851. november huszonötödikén született Budai József székely-magyar pomológus, botanikus, geológus és tanár.

110 éve. 1906. november huszonhetedikén hunyt el Glósz Miksa erdélyi magyar könyvtáros, bibliográfus, tankönyvíró és tanár.


2016. október 24., hétfő

Könyvtárlátogatás meglepetéssel

Az idei Iskolai Könyvtárak Világhónapja keretén belül könyvtárismereti tevékenységet szervezett 2016. október 21-én  Bede Erika magyartanár és Forreiter Csilla könyvtáros a Református Kollégium VII. osztálya számára. 
A rendezvény iskolánk Domokos Géza könyvtárában zajlott. Meglepetés-vendégünk a könyvtár névadójának fia, Domokos Péter - a Domokos Géza Alapítvány elnöke - volt, aki édesapja emlékét elevenítette fel a projektben részt vevő diákok előtt. Mindezt Bede Erika magyartanár toldotta meg, azzal hogy Papolcon szomszédja volt az ott kertészkedő Domokos Gézának.

A projekt részét képezte az iskola honlapjának megismerése is. A diákok megtanulták, hogyan iratkozhatnak fel/foglalhatnak le akár otthon is egy igényelt olvasmányt, majd csapatmunka keretében kisfilmekben rögzítették a tevékenység során hallottakat.

Domokos Gézáról röviden
   1928. május 18-án született Brassóban. Az elemi iskolát Zángonban végezte, majd középiskolai tanulmányait Sepsiszentgyörgyön folytatta. Ezt követően az akkori kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen szerzett bölcsészdiplomát. Az egyeteme elvégzése után az Előre, Pionír és az Ifjúmunkás lapoknál dolgozott. 1961-től komoly kultúrmunkát folytatott. Ő lett a bukaresti Irodalmi Könyvkiadó nemzetiségi főszerkesztője, később (1990-ig) a Kriterion Könyvkiadó igazgatója. Az 1989-es rendszerváltás után az RMDSZ első elnöke. Az írói és fordítói munkássága is jelentős. 2007. június 27-én hunyt el Marosvásárhelyen.



FONTOS TUDNIVALÓ

Domokos Géza  a Székely Mikó Kollégiumban érettségizett, és volt iskolájára hagyta a közel 3000 kötetes könyvtárát.

Forreiter Csilla 
Székely Mikó Kollégium,
Sepsiszentgyörgy


2016. október 21., péntek

A GIMNÁZIUM NAGYJAI


Szervező és előadó: Borbé Levente
Társszervező: Kovács Zsuzsa fizika -informatika tanár
Kisegítő: Gyarmati Dénes informatikus

Meghívott csoport vezetői-közreműködők:
- Biró Imre matematika tanár
-  Kovács Zsuzsa fizika -informatika tanár



    2016. október tizenhetedikén két diákcsoportot fogadtam a Márton Áron Főgimnázium tudásközpontjában. A téma ezúttal A gimnázium nagyjai voltak. Mindkét csoport a Kós Károly Szakközépiskolából érkezett. Az osztályok úgy a XI. A., mint a XII.A építőipari-épületgépész és műszaki rajzos szakon vannak. A csoportokat Bíró Imre és Kovács Zsuzsanna tanárok koordinálták.



    Az előadásokat rövid bemutatkozás után Márton Áron Erdély volt katolikus püspökének világhálón található néhány perces profetikus beszéde nyitotta meg, amelyben az emberi helytállásáról, az életünk elvilágiasodásáról szólt. Ezt követően Márton Áron példamutató életéről beszéltem.



    A megnyitó után egy kis, nemcsak helyi jellegű kulturális ízelítővel indítottam, a ferences szerzetesek csíksomlyói életéről.  Eme gondolatsor magába foglalta a ferencesek letelepedését, a régióban kifejtett tevékenységüket és iskolaépítésben vállalt szerepüket. Külön megemlítettem Kájoni János nyomdájának fontosságát e régióban. Az előadást a Gimnázium történetével, és az itt tanított vagy diákként végzett nagyjainak tevékenységével folytattam. Többek között szó esett Imets Fülöp Jákóról, a gimnáziumi értesítők első szerkesztőjéről, Bándi Vazulról a gimnázium történetének írójáról, majd a két világháború közötti gimnáziumban tanuló és tanító hősökről, s végül de nem utolsósorban a kommunizmus időszakáról. Mivel erről sokkal kevesebbet lehetett hallani, igyekeztem azokról a nagyokról beszélni, akik sorsfordító szerepet vállaltak a gimnázium eme szakaszában, vagy tehetségükkel tűntek ki mint: Nagy Imre festő, Vámszer Géza néprajkutató, Domokos Pál Péter történész, Duka János tanító és folklórgyűjtő, Kristó András geológus és földrajz tanár, Nagy András orvos, Fodor Sándor író, Bögözi Mihály matematika tanár, id. Borsodi László biológia tanár, Miklós József nyelvtanár és nyelvész, Tánczos Vilmos néprajzkutató,  Barabási Albert László fizikus és hálózatkutató. 

Hangsúlyt fektettem azokra a gimnáziumi tanárokra, tanítókra, diákokra és csíki emberekre is, akik helytállásukkal, kitartásukkal és önzetlen segítségükkel hozzájárultak az iskola színvonalának neveléséhez, még akkor is, ha csak a gimnáziumi évkönyvekben szerepelnek egy-egy név erejéig. Természetesen nemcsak eme személyekre terjedt ki a figyelmem.



    Külön felhívtam a figyelmet az iskolai évkönyvek szerepére, amit most jelenleg ifj. Borsodi László közel öt esztendeje lelkes csapatával szerkeszt. 



    Végezetül a vendégek megtekinthették a gimnázium tanárainak tanulóinak írt és szerkesztett munkáiból készített kiállítást, valamint az egész könyvtárat, annak korszerűsítését képekben, az iskola kápolnáját / dísztérmént, valamint a benti tornatermet. Visszatérve a könyvtárban Izsák Zoltán nemrégiben elhunyt biológia tanár kollégánk gondolatát olvastam fel a a kölcsönös tiszteletről és a környezetünk megóvásáról.                                        

Borbé Levente,
Könyvtáros

2016. október 20., csütörtök

Csíki gyógynövények és használatuk


 


Szervező és előadó: Borbé Levente
Társszervező: Kovács Zsuzsa fizika -informatika tanár
Kisegítő: Gyarmati Dénes informatikus

Meghívott csoport vezetői-közreműködők:
- Tamás Zoltán földrajz tanár
- Székely Bernadett környezetvédelem tanár



Pénteken, 2016. október 14-én a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium dokumentációs és információs központja újabb rendkívüli eseménynek volt a helyszíne. 12 órai kezdettel jómagam fogadtam a helyi Kós Károly Szakközépiskola XII. B. környezetvédő technikus szakon lévő diákjait. Kísérő tanárok: Tamás Zoltán osztályfőnök, és Székely Bernadett környezetvédelem szakos tanárnő voltak. A rendezvény témája a csíkkörnyéki gyógynövények ismerete és azok használata volt.



A gyógynövényismeretet egy kis gyógynövénytörténet előzte meg a kezdetektől napjainkig. A továbbiakban szó esett a székely népi gyógyászat csínja-bínjáról, kiemelve a gyógynövényeket, és azok használatát. Ugyanakkor meg volt említve Kájoni János e téren folytatott munkássága, és Macalik Ernő jelenleg is munkálkodó biológus füvesember e téren kifejtett tevékenysége.


A helyi gyógynövények ismertetése magával vonja azok gyűjtésének, tárolásának és felhasználásának ismertetését. Pontosabban, hogy hol és milyen időszakban lehet megtalálni az adott gyógynövényt, beleértve a napszakot is, mikor és a növény melyik részét érdemes szedni-gyűjteni.
A gyógynövénygyűjtést, ha kevésbé ismerjük, minden körülmények között egy beavatott szakértővel érdemes végezni. Akkor világossá válik, hogy a növény rügye, virágja, levele, szára, termése, magva és gyökere vagy gyöktörzse az, amit fellehet használni. Fontos tudni melyek jók teáknak és melyek teakeverékeknek vagy egyéb kivonatoknak.



Az előadást otthonról hozott gyógynövényekkel szemléltettem. Valamennyit meglehetett szagolni, kóstolni. Mindehhez hozzájárultak szemléltető kiegészítőként a világhálón található képek, és a kiállításban szerepelő gyógynövényes könyvek. Eme látványvilág élethűbbé téve „fűszerezte” meg a kiválasztott gyógynövények egyenkénti bemutatását.



Az előadás második felében székelyföldi füves emberekről készített filmet tekinthettek meg a vendégek, miközben gyógyteákat kortyolgathattak, majd ezt követően kötetlen beszélgetésre került sor.



Borbé Levente,
Könyvtáros



2016. október 17., hétfő

Nem mindenki örül Bob Dylan Nobel-díjának

Bob Dylan amerikai énekes-dalszerzőnek ítélte az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia 2016-ban. A muzsikus az indoklás szerint azért kapta az elismerést, mert új költői kifejezésmódot alkotott a nagy amerikai dalszerzői hagyományon belül. A döntés komoly meglepetés, hiszen az akadémia első ízben díjazott olyan alkotót, akinek nincs a hagyományos értelemben vett irodalmi életműve.


 

2016. október 13., csütörtök

Legendáink, értékeink című projekt a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnázium szervezésében



2016. július 25–29 között került sor az Orbán Balázs Gimnázium szervezésében a Legendáink, értékeink című projekt megvalósítására, melyben részt vettek a debreceni Ady Endre Gimnázium, a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Líceum és a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnázium 5-8 osztályos diákjai.

A projekt egy pályázati kiírás pozitív elbírálásának eredményeképp jöhetett létre, melynek megszervezésében és lebonyolításában Szávuly Emese és Péter Ildikó- Hajnal tanítónők valamint Hatos Melinda könyvtáros vállalt szerepet.

A program során megismerkedhettünk a vendégek által hozott legendákkal, látogatást tettünk a helyi múzeumba. Kirándulásaink alkalmával megismerkedtünk Mátyás bácsival, aki megmutatta nekünk Tamási Áron szülőházát és érdekességekről számolt be az író életéről. 


Ezután a Likaskő helyszíne következett majd Korond, ahol a résztvevők bepillantást nyerhettek a fazekas mesterség rejtelmeibe. A házigazdánk, Páll Antal a tárogatóval is megismertetett bennünket és megtanított két népdalra. Nagy élmény volt mindnyájunk számára a székelyudvarhelyi Legendárium stúdió, ahol megmutatták nekünk, hogyan kel életre Zete, Csetlik, Firtos és a Legendárium többi szereplője.
 


 Megcsodálhattuk a székelyderzsi vártemplom híres freskóit, kiállított tárgyait és megtudtuk, hogy a falu lakói a mai napig ott tartják a szalonnájukat.


A projektzárón a csapatok élményösszegzésére került sor, ám előtte megismerhettük a helyi Katus tava legendáját és elkészült egy élménytábla is, ahová minden résztvevő ráírhatta címszavakban a táborral kapcsolatos élményeit.


A közös tevékenységsorozat lezárult ugyan, de a projekt maga még nem, ugyanis a vakáció elteltével minden résztvevő, csoportosan vagy egyénileg beszámolókat ír, fényképekből kollázst készít vagy bármilyen más technikát használva megosztja tábori élményeit. Ezeket közzétesszük az Orbán Balázs Gimnázium honlapján.

A tanulók pozitív visszajelzései, fotói, kisfilmjei meggyőztek arról, hogy munkánk nem volt hiábavaló, hisz a szórakozás, barátság mellett a legendákba rejlő értékeket is magukkal vihették.

A projekt a Bethlen Gábor Alap támogatásával jött létre.

Hatos Melinda



Lelki gondolatok költemények segítségével

Szeptember havának utolsó előtti hetében kaptam meghívást iskolánk pszichológusától, Szász-Heron Amália-Kingától két társadalomtudomány oszt...