Felavatták az Erdélyi Digitális Adattárat
2011. június 10-én felavatták Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) által létrehozott Erdélyi Digitális Adattárat, amely révén elérhetővé válik a világhálón az erdélyi kulturális és tudományos örökség.
Sipos Gábor, az EME elnöke elmondta, hogy a szervezet honlapján (www.eme.ro) elérhető adattár több mint hatezer dokumentumot tartalmaz.
Az Erdélyi Digitális Adattárat az EME azzal a céllal hozta létre, hogy archiváló és szolgáltató intézményként gyűjteményeket alakítson ki és gondozzon, valamint szolgáltatásokat fejlesszen és üzemeltessen az oktatás és a kutatás elősegítésére. Az adattár elsősorban az erdélyi tudósok hagyatékainak digitalizációjára támaszkodik, de helyet kapnak benne más gyűjtésekből származó levéltári anyagok, kéziratok, könyvek, fotók és audiovizuális anyagok. Az anyagok összegyűjtése, rendszerezése és elektronikus feldolgozása mellett az adattárban sokoldalú keresési lehetőség működik, az érdeklődésre számot tartó dokumentumok letölthetők, illetve a saját gyűjtésű kutatási adatok feltölthetők.
Az adattár létrehozásának gondolata az EME és az Országos Széchényi Könyvtár között 2005-ben született együttműködési megállapodásra nyúlik vissza. A digitalizációs munkálatok 2005-ben kezdődtek el, az adattár keretrendszerének kiépítése és az adatok feltöltése két éve zajlik. A következő hónapokban az EME arra törekszik, hogy regionális partnerként európai szintű digitalizációs programokba is bekapcsolódjon, és saját adatait az Europeana portálon keresztül is elérhetővé tegye.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=93429
Az MKE Pécsen tartja vándorgyűlését
A Magyar Könyvtárosok Egyesülete idén Pécsen tartja éves vándorgyűlését, 2011. július 14. és 16. között, ’Tanulás, tudás, műveltség - Könyvtárosok a jövő szolgálatában’ címmel.
Az előadásokon és a szekcióüléseken megvitatják azt a kérdést, hogy a könyvtárosok hogyan segíthetik a társadalom tagjait a tanulásban, a piacképes tudás megszerzésében, a korszerű műveltség elsajátításában. A konferencia témaválasztásával arra a kulcsszerepre szeretnék irányítani a figyelmet, amelyet a könyvtárosok az információs társadalom fenti értékeinek szintetizálásában, megőrzésében és átadásában töltenek be.
A szakmai programok fő helyszíne: Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont, Pécs, Universitas u. 2/a.
Az MKE a határon túli magyar kollégák részvételére is számít.
A rendezvény részletes programját a vándorgyűlés honlapja tartalmazza: http://vandorgyules.tudaskozpont-pecs.hu/
Forrás: Bakos Klára, MKE elnöksége és Szervezőbizottsága; Kopacz Katalin, RMKE-elnök
Az olvasás védelmében - műhelybeszélgetések
A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár kezdeményezésére, a második Székelyföld Napok keretében (2011. június 3-10., www.szekelyfoldnapok.ro), Az olvasás védelmében címmel műhelybeszélgetéseket szerveztek Marosvásárhelyen,Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön és Brassóban, pedagógusok, szülők, más érdeklődők részvételével. A rendezvényeken szó volt az olvasás mai szerepéről, hasznáról, megnyilvánulási formáiról, a témakör újszerű megközelítéseiről, és bemutatásra kerültek a budapesti PONT Kiadó témával kapcsolatos, a helyszíneken kedvezményes áron megvásárolható kiadványai.
Meghívottak voltak: Szávai Ilona, a PONT Kiadó vezetője (témája: Védeni kell az olvasást?), Fűzfa Balázs, a Szombathelyi Egyetem docense (De mi lesz velünk az olvasás után?), Gombos Péter, a Kaposvári Egyetem oktatója, a Magyar Olvasástársaság alelnöke (a fiatalok olvasási szokásairól: A kötelező olvasmánytól a szívesen olvasott könyvekig).
A csíkszeredai Hargita Megyei Kulturális Központ Pinceklubjában szervezett beszélgetésről a Hargita Megyei Iskolai Könyvtárosok blogján Borbé Levente könyvtáros számolt be: 'A beszélgetést Szonda Szabolcs, a háromszéki Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója vezette be, majd Szávai Ilona, a budapesti Pont kiadó vezetője, a könyvek alkotó szerkesztője váltotta fel. Igen értékes könyvkínálatot ismertetett a résztvevőkkel, akik a kötetekből vásárolhattak saját célra is az előadás végén, a teremben felállított kis standon. (...) Gombos Péter, a kaposvári egyetem oktatója, a Magyar Olvasástársaság alelnöke szólalt fel. A gyerekre rámért kötelező olvasmánytól kezdődően a szívesen olvasott könyvek világáig kalauzolta el a hallgatóságot. (...) Az előadást Fűzfa Balázs, a szombathelyi egyetemi docens folytatta. Előadásában aggódva tette fel kérdést, hogy mi lesz velünk olvasás után? A kérdés már magában rejt néhány választ, hiszen már mindenki számára ismert tény az olvasókedv csökkenése, egyes telekommunikációs eszközök előretörése végett.' (A teljes írás itt olvasható: http://hriskkonyvtaros.blogspot.com/)
A sajtó is beszámolt a műhelybeszélgetésekről: http://www.szekelyhon.ro/hirek/muvelodes/miert-van-valsagban-az-olvasas
http://www.szekelyhon.ro/magazin/az-olvasas-a-vesztes-vagy-mi
Új otthonban fogadja használóit a Kájoni János Megyei Könyvtár három részlege
Új otthonban, a csíkszeredai Városháza földszintjén fogadja augusztustól a könyvtárhasználókat a Kájoni János Megyei Könyvtár három közönségszolgálati részlege: a gyermekkönyvtár, a dokumentációs részleg, valamint a történelmi-művészeti részleg.
A részlegek ünnepélyes megnyitójára 2011. július 29-én 14,30 órakor kerül sor. Az esemény alkalmából sajtótájékoztatót tart a Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda városának és Hargita Megye Tanácsának elöljárói, kulturális intézmények vezetői és a sajtó képviselőinek részvételével.
A könyvtár részlegeinek elköltözése a Mikó-várból a műemlék épület felújítása miatt vált szükségessé. Csíkszereda önkormányzata a Városháza épületének földszintjén bocsátott felújított termeket a könyvtár használatára. A 2011 áprilisában megkezdett, ütemterv szerint haladó költözési munkálatok júliusban fejeződnek be. Az új helyre költözött részlegek 2011. augusztus 1-jétől fogadják újra a könyvtárhasználókat.
Forrás: Kopacz Katalin, a Kájoni János Megyei Könyvtár igazgatója
2011. június 10-én felavatták Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) által létrehozott Erdélyi Digitális Adattárat, amely révén elérhetővé válik a világhálón az erdélyi kulturális és tudományos örökség.
Sipos Gábor, az EME elnöke elmondta, hogy a szervezet honlapján (www.eme.ro) elérhető adattár több mint hatezer dokumentumot tartalmaz.
Az Erdélyi Digitális Adattárat az EME azzal a céllal hozta létre, hogy archiváló és szolgáltató intézményként gyűjteményeket alakítson ki és gondozzon, valamint szolgáltatásokat fejlesszen és üzemeltessen az oktatás és a kutatás elősegítésére. Az adattár elsősorban az erdélyi tudósok hagyatékainak digitalizációjára támaszkodik, de helyet kapnak benne más gyűjtésekből származó levéltári anyagok, kéziratok, könyvek, fotók és audiovizuális anyagok. Az anyagok összegyűjtése, rendszerezése és elektronikus feldolgozása mellett az adattárban sokoldalú keresési lehetőség működik, az érdeklődésre számot tartó dokumentumok letölthetők, illetve a saját gyűjtésű kutatási adatok feltölthetők.
Az adattár létrehozásának gondolata az EME és az Országos Széchényi Könyvtár között 2005-ben született együttműködési megállapodásra nyúlik vissza. A digitalizációs munkálatok 2005-ben kezdődtek el, az adattár keretrendszerének kiépítése és az adatok feltöltése két éve zajlik. A következő hónapokban az EME arra törekszik, hogy regionális partnerként európai szintű digitalizációs programokba is bekapcsolódjon, és saját adatait az Europeana portálon keresztül is elérhetővé tegye.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=93429
Az MKE Pécsen tartja vándorgyűlését
A Magyar Könyvtárosok Egyesülete idén Pécsen tartja éves vándorgyűlését, 2011. július 14. és 16. között, ’Tanulás, tudás, műveltség - Könyvtárosok a jövő szolgálatában’ címmel.
Az előadásokon és a szekcióüléseken megvitatják azt a kérdést, hogy a könyvtárosok hogyan segíthetik a társadalom tagjait a tanulásban, a piacképes tudás megszerzésében, a korszerű műveltség elsajátításában. A konferencia témaválasztásával arra a kulcsszerepre szeretnék irányítani a figyelmet, amelyet a könyvtárosok az információs társadalom fenti értékeinek szintetizálásában, megőrzésében és átadásában töltenek be.
A szakmai programok fő helyszíne: Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont, Pécs, Universitas u. 2/a.
Az MKE a határon túli magyar kollégák részvételére is számít.
A rendezvény részletes programját a vándorgyűlés honlapja tartalmazza: http://vandorgyules.tudaskozpont-pecs.hu/
Forrás: Bakos Klára, MKE elnöksége és Szervezőbizottsága; Kopacz Katalin, RMKE-elnök
Az olvasás védelmében - műhelybeszélgetések
A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár kezdeményezésére, a második Székelyföld Napok keretében (2011. június 3-10., www.szekelyfoldnapok.ro), Az olvasás védelmében címmel műhelybeszélgetéseket szerveztek Marosvásárhelyen,Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön és Brassóban, pedagógusok, szülők, más érdeklődők részvételével. A rendezvényeken szó volt az olvasás mai szerepéről, hasznáról, megnyilvánulási formáiról, a témakör újszerű megközelítéseiről, és bemutatásra kerültek a budapesti PONT Kiadó témával kapcsolatos, a helyszíneken kedvezményes áron megvásárolható kiadványai.
Meghívottak voltak: Szávai Ilona, a PONT Kiadó vezetője (témája: Védeni kell az olvasást?), Fűzfa Balázs, a Szombathelyi Egyetem docense (De mi lesz velünk az olvasás után?), Gombos Péter, a Kaposvári Egyetem oktatója, a Magyar Olvasástársaság alelnöke (a fiatalok olvasási szokásairól: A kötelező olvasmánytól a szívesen olvasott könyvekig).
A csíkszeredai Hargita Megyei Kulturális Központ Pinceklubjában szervezett beszélgetésről a Hargita Megyei Iskolai Könyvtárosok blogján Borbé Levente könyvtáros számolt be: 'A beszélgetést Szonda Szabolcs, a háromszéki Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója vezette be, majd Szávai Ilona, a budapesti Pont kiadó vezetője, a könyvek alkotó szerkesztője váltotta fel. Igen értékes könyvkínálatot ismertetett a résztvevőkkel, akik a kötetekből vásárolhattak saját célra is az előadás végén, a teremben felállított kis standon. (...) Gombos Péter, a kaposvári egyetem oktatója, a Magyar Olvasástársaság alelnöke szólalt fel. A gyerekre rámért kötelező olvasmánytól kezdődően a szívesen olvasott könyvek világáig kalauzolta el a hallgatóságot. (...) Az előadást Fűzfa Balázs, a szombathelyi egyetemi docens folytatta. Előadásában aggódva tette fel kérdést, hogy mi lesz velünk olvasás után? A kérdés már magában rejt néhány választ, hiszen már mindenki számára ismert tény az olvasókedv csökkenése, egyes telekommunikációs eszközök előretörése végett.' (A teljes írás itt olvasható: http://hriskkonyvtaros.blogspot.com/)
A sajtó is beszámolt a műhelybeszélgetésekről: http://www.szekelyhon.ro/hirek/muvelodes/miert-van-valsagban-az-olvasas
http://www.szekelyhon.ro/magazin/az-olvasas-a-vesztes-vagy-mi
Új otthonban fogadja használóit a Kájoni János Megyei Könyvtár három részlege
Új otthonban, a csíkszeredai Városháza földszintjén fogadja augusztustól a könyvtárhasználókat a Kájoni János Megyei Könyvtár három közönségszolgálati részlege: a gyermekkönyvtár, a dokumentációs részleg, valamint a történelmi-művészeti részleg.
A részlegek ünnepélyes megnyitójára 2011. július 29-én 14,30 órakor kerül sor. Az esemény alkalmából sajtótájékoztatót tart a Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda városának és Hargita Megye Tanácsának elöljárói, kulturális intézmények vezetői és a sajtó képviselőinek részvételével.
A könyvtár részlegeinek elköltözése a Mikó-várból a műemlék épület felújítása miatt vált szükségessé. Csíkszereda önkormányzata a Városháza épületének földszintjén bocsátott felújított termeket a könyvtár használatára. A 2011 áprilisában megkezdett, ütemterv szerint haladó költözési munkálatok júliusban fejeződnek be. Az új helyre költözött részlegek 2011. augusztus 1-jétől fogadják újra a könyvtárhasználókat.
Forrás: Kopacz Katalin, a Kájoni János Megyei Könyvtár igazgatója
Könyvtárközpontot avattak Csíkszentmártonban
Egykor a járásbíróság fogdájának adott helyet, majd miután volt fiúbentlakás és omladozó épület, 2011. június 3. óta könyvtár működik Csíkszentmárton frissen felújított központi épületében. Pontosabban több mint könyvtár, hiszen mint Gergely András polgármester a szalagvágási ünnepségen fogalmazott, az alcsíki kulturális élet fellegvárává válhat a létesítmény, amellyel a falu egykori neves kántortanítójának, Baka Jánosnak sikerült méltó emléket állítaniuk.
‘Amikor egy volt börtönből könyvtárat építenek, azt jelenti, a közösség minden egyes tagja tudja, hogy a jövő a tudás, az ismeret, és minden nemzedéknek szüksége van arra, amit a könyvekből tanulhat meg” - mondta, majd gratulált a község vezetőségének Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter, azt kívánva, ’legyen otthonosabb a könyvtár az itteniek számára, mint volt a börtön az egykoriak számára’.
Borboly Csaba, a 300 ezer lej értékű beruházás több mint 30 százalékát álló Hargita Megye Tanácsának elnöke úgy vélte, Csíkszentmárton most már a megye talán legszebb könyvárát tudhatja magáénak. Az ünnepségen emléklapot kaptak mindazok, akik valamilyen módon hozzájárultak az impozáns épület rendbetételéhez és a könyvtár felszereléséhez. A könyvtár megnyitó ünnepségén nyújtották át a Szentmártonért-díjat is, ezt Bajkó István nyugalmazott magyar szakos tanárnak ítélte oda a helyi önkormányzat a település kulturális életében kifejtett áldozatos munkájáért.
Forrás: Mihály László, Hargita Népe, 2011. június 6.
http://erdely.ma/kultura.php?id=92935
Az Apor-kódex bemutatása a Székely Nemzeti Múzeumban
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban 2011. június 10-én nyitották meg azt a kiállítást, ahol a többi között az Apor-kódexet is bemutatták. A kódexet 2009-ben a magyarországi Országos Széchenyi Könyvtár műhelyében restaurálták.
Gróf Apor István 1698-ban kelt végrendeletében támogatta a pozsonyi és nagyszombati apácákat. Talán ennek következtében került a zsoltáros könyv az Apor családhoz.
Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke úgy fogalmazott a tárlatnyitón: 'a székely ember szíve megtelik ilyenkor örömmel és boldogsággal, hiszen kétségtelen, hogy az egyik, ha nem a legrégebbi székelyföldi család nevéről elnevezett kódexről, az Apor-kódexről van szó.'
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=93505&cim=az_apor_kodex_bemutatasa_sepsiszentgyorgyon_%E2%80%93_video
Egykor a járásbíróság fogdájának adott helyet, majd miután volt fiúbentlakás és omladozó épület, 2011. június 3. óta könyvtár működik Csíkszentmárton frissen felújított központi épületében. Pontosabban több mint könyvtár, hiszen mint Gergely András polgármester a szalagvágási ünnepségen fogalmazott, az alcsíki kulturális élet fellegvárává válhat a létesítmény, amellyel a falu egykori neves kántortanítójának, Baka Jánosnak sikerült méltó emléket állítaniuk.
‘Amikor egy volt börtönből könyvtárat építenek, azt jelenti, a közösség minden egyes tagja tudja, hogy a jövő a tudás, az ismeret, és minden nemzedéknek szüksége van arra, amit a könyvekből tanulhat meg” - mondta, majd gratulált a község vezetőségének Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter, azt kívánva, ’legyen otthonosabb a könyvtár az itteniek számára, mint volt a börtön az egykoriak számára’.
Borboly Csaba, a 300 ezer lej értékű beruházás több mint 30 százalékát álló Hargita Megye Tanácsának elnöke úgy vélte, Csíkszentmárton most már a megye talán legszebb könyvárát tudhatja magáénak. Az ünnepségen emléklapot kaptak mindazok, akik valamilyen módon hozzájárultak az impozáns épület rendbetételéhez és a könyvtár felszereléséhez. A könyvtár megnyitó ünnepségén nyújtották át a Szentmártonért-díjat is, ezt Bajkó István nyugalmazott magyar szakos tanárnak ítélte oda a helyi önkormányzat a település kulturális életében kifejtett áldozatos munkájáért.
Forrás: Mihály László, Hargita Népe, 2011. június 6.
http://erdely.ma/kultura.php?id=92935
Az Apor-kódex bemutatása a Székely Nemzeti Múzeumban
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban 2011. június 10-én nyitották meg azt a kiállítást, ahol a többi között az Apor-kódexet is bemutatták. A kódexet 2009-ben a magyarországi Országos Széchenyi Könyvtár műhelyében restaurálták.
Gróf Apor István 1698-ban kelt végrendeletében támogatta a pozsonyi és nagyszombati apácákat. Talán ennek következtében került a zsoltáros könyv az Apor családhoz.
Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke úgy fogalmazott a tárlatnyitón: 'a székely ember szíve megtelik ilyenkor örömmel és boldogsággal, hiszen kétségtelen, hogy az egyik, ha nem a legrégebbi székelyföldi család nevéről elnevezett kódexről, az Apor-kódexről van szó.'
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=93505&cim=az_apor_kodex_bemutatasa_sepsiszentgyorgyon_%E2%80%93_video
Szerkesztők:Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Kelemen Katalin
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése